A NEVELÉS

TÁRSADALMI
SZEREPE
Németh Dóra Katalin ,
tanársegéd
SZOCIALIZÁCIÓ ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS
• Komplex, heterogén fogalom,
• a társadalom-kultúra-egyén találkozási
pontja a biológiai egyén társadalmi egyénné
válik.
• a szociális környezet érték-és
normarendszerének interiorizálódása,
• egyéni, individuális hordozója az átvett
érték-és normarendszernek.
• Társadalomhoz való alkalmazkodás és
személyiségfejlesztés hasonlóságai:
• Közös értékrend: Mindkét folyamatban fontos
szerepet játszik a közös érték- és
normarendszer, amelyet az egyén belsővé
tesz, és amely segít az alkalmazkodásban.
• Kölcsönhatás: Mindkét esetben a társadalmi
környezet befolyásolja az egyént, és az
egyén is hatással van a környezetére.
• Ez egy kölcsönös kapcsolat, ahol az egyén és a
társadalom egymásra formáló hatása
érvényesül.
SZOCIALIZÁCIÓ ÉS SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS
Saját egyéniség kialakítása és társadalomhoz
való alkalmazkodás különbségei:
• A saját egyéniség kialakítása során az egyén
saját egyedi értékrendet alakít ki, míg a
társadalomhoz való alkalmazkodás során az
értékrend inkább a közösségi normákkal egyezik
meg.
• A társadalomhoz való alkalmazkodás során az
egyén lehet, hogy módosít vagy válogat a saját
értékrendszerében, hogy jobban illeszkedjen a
közösséghez.
Pedagógiai szempont:
• A szocializáció pedagógiai értelemben az
gyermekre ható spontán és tudatos
hatások együttesét foglalja magában,
melyek segítik az alkalmazkodást a
társadalomhoz.
Pszichológiai szempont:
• A személyiségfejlődés társadalmi
vetületeként a szocializáció során az
egyén személyiségét a társadalom
befolyásolja és formálja.
 A gyermek aktív szereplője saját fejlődési
folyamatának. Az integrálódási folyamat során a
gyermek beépül a társadalomba.
KÖLCSÖNÖSSÉGI
MODELL: Az értékek átvétele mellett az egyén új értékeket is
képes alkotni a szocializáció során.

A szocializáció életen át tartó

SZOCIALIZÁCIÓ MINT folyamat, amely során az egyén
ÉLETEN ÁT TARTÓ folyamatosan tanulja meg a
FOLYAMAT: közösség kultúráját és
alkalmazkodik hozzá.
A SZOCIÁLIS TANULÁS JELLEMZŐI
Szubkultúrák elsajátítása:
• Az egyén a szociális tanulás során
különféle csoportokban vesz részt, például
családban, iskolában, munkahelyen stb.
• A szociális tanulás folyamán az egyén
elsajátítja és megérti ezeket a
szubkultúrákat, azaz a különböző
csoportok specifikus normáit és értékeit.
Családi és társadalmi kontextusok:
• A család a szociális tanulás egyik legfontosabb
helyszíne, ahol az egyén elsajátítja az alapvető
normákat és értékeket.
• Az iskola, munkahely és más intézmények további
táradalmi kontextusok, amelyek befolyásolják az
egyén szociális tanulását, hozzájárulnak a kulturális és
társadalmi integrációhoz.

Életen át tart:
• A szociális tanulás nem korlátozódik
egy bizonyos életszakaszra, hanem
egész életen át tart.
• Az egyén élete során folyamatosan
tanul, alkalmazkodik és fejlődik a
társadalmi környezetében.
 A SZOCIALIZÁCIÓ
ALAPMECHANIZMUSAI

Szoktatás: Megerősítés: Környezeti Ingerek

• Az egyén megtanulja az • A pozitív megerősítések • Családi Környezet: A
elfogadott normákat és erősítik a kívánatos család a legkorábbi és
szokásokat. viselkedést, míg a negatív legfontosabb környezeti
Kondicionálás: megerősítések csökkentik kontextus, ahol az
a nemkívánatos egyén az elsődleges
• A környezeti ingerekkel
viselkedést. szocializációt
kapcsolatos pozitív vagy tapasztalja meg.
negatív élmények hatására
az egyén viselkedése
kondicionálódik, kialakulnak
bizonyos asszociációk.
A SZOCIALIZÁCIÓ ALAPMECHANIZMUSAI
Azonosulás: Tanulás, Oktatás: Aktivizálás: Tanulási folyamatok:
• Az egyén azonosul • Az egyén tanul a • Az egyén aktívan • A szocializáció
másokkal, például környezetéből, az részt vesz saját alapja a tanulási
szülőkkel, barátokkal észleléseken és szocializációs folyamatokra épül,
folyamatában, aktívan amelyek során az
vagy társadalmi tapasztalatokon
alakítja az élményeit, egyén különböző
csoportokkal, és ezen keresztül. és válaszol a készségeket,
keresztül fejleszti az • Az oktatás, formális és környezetéből érkező
informális, normákat,
„én”-képét és ingerekre.
intézményekben vagy értékeket sajátít
identitását.
a mindennapi életben el.
történik, és hozzájárul
az egyén tudásának és Önszervező Fejlődés:
készségeinek • Az egyén önállóan
fejlődéséhez. szervezi fejlődését,
azaz autonóm módon
választ, tanul, és
alakítja a saját
tapasztalatai alapján a
viselkedését és
értékrendjét.
A SZOCIÁLIS TANULÁS FÁZISAI I.
Utánzás (Modell): Szereptanulás
Azonosulás:
• Modell Követése: Az egyén • Az egyén szociális szerepek
• Az azonosulás során az egyén
másokat, vagyis modelleket tanulásával elsajátítja a
belső folyamatok révén veszi át
figyelve tanul, és az ő különböző társadalmi
mások értékeit és szokásait,
viselkedésüket utánozva csoportokban elfogadott
még akkor is, ha a modell nincs
sajátítja el különböző normákat, viselkedési normákat és
jelen.
értékeket és készségeket. elvárásokat.
• Az egyén azonosul másokkal, és
• Megfigyelés és Utánzás: A • Az egyén megtanulja, hogyan
azok értékrendjét belsővé teszi,
tanulás ezen formája a kell viselkednie a különböző
amely befolyásolja saját
megfigyelés és az azt követő helyzetekben, és hogyan
értékrendjét és identitását.
utánzás révén valósul meg. illeszkedjen be a társadalmi
normákba.
A SZOCIÁLIS TANULÁS FÁZISAI II.
Mikromiliő vagyis Közvetítő
Közeg/Társas Mező:
• A mikromiliő a szociális
tanulás folyamatának
helyszíne, ahol az egyén
különböző társaságokban,
csoportokban található, és
ahol történik a kulturális és
szociális tapasztalatok
elsajátítása.
Szocializálódás a társadalom
értékeibe
• Társadalmi Értékrend: A
szociális tanulás célja nem csak
az, hogy az egyén
rászocializálódjon a társadalmi
értékrendbe, hanem hogy
aktívan beleszocializálódjon és
részt vegyen a társadalmi
normák és értékek
kialakításában.
Művelődés:
• Az egyén tudatos
erőfeszítéseket tesz a szellemi
kultúra értékeinek befogadására
és elsajátítására.
• Személyes fejlődés: A kulturális
művelődés hozzájárul az egyén
személyes fejlődéséhez,
kognitív képességeinek
bővüléséhez és a kulturális
tudatosság növekedéséhez.
FELHASZNÁLT
IRODALOM
Dombi Alice – Oláh János – Varga István (2007): A
neveléselmélet alapkérdései I-II. APC Stúdió, Gyula
Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest
Falus Iván szerk. (2006): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest
KÖSZÖNÖM
A FIGYELMET!
Nevelés és oktatáselmélet
A nevelés társadalmi szerepe