Professional Documents
Culture Documents
A tantervek típusai
Már az ókori gondolkodók felvetik a tanulás tartalmának kérdését a mai szemmel tantervnek tekinthető művek (a curriculum szó
használatával együtt) azonban a XVI. századra tehetők. A tanulás intézményesítésével, a formális oktatási rendszerek
kialakulásával ugyanis egyre erősebbé vált az igény, hogy szabályozó dokumentumok mentén tervezhető és előre jelezhető legyen
az a tanítási folyamat, amely az iskolákban végbemegy. A tananyag kiválasztása és elrendezése más rendszer szerint történt az
angolszász, és megint más elvek mentén más európai területeken. A sillabusz klasszikusan a tananyag terve. Ez a tantervi műfaj
történetileg a nevelési célok és a tananyag rövid kifejtését, a tantárgyakra és tanévekre előírt tartalom vázát és óratervét
tartalmazta, és – nevéhez híven – elsősorban a tanítandó, tanulandó tartalom vázlatos rögzítését jelentette. Nem tartalmazta a
tananyag tematikus kibontását, és nem adott iránymutatást a tanítás sorrendjére, menetére vagy módszereire. Jelenleg is
használatosak sillabuszok, például egy-egy szakképzési programra vagy a felsőoktatásban. Az oktatási tervek az előíró tantervnek
feleltethetők meg. Ezek tantárgyi célokat, feladatokat, órakereteket, de emellett tartalmi szerkezetet, követelményeket és
módszertani, tantárgy-pedagógiai utasításokat is tartalmaztak. Ehhez később tanórán (iskolán) kívüli nevelési feladatok is
csatlakoztak, általános művelődési célokat véve alapul. A curriculum (mely további elemzésünk tárgya) az oktatási folyamat
komplex tervezésére vállalkozik, a nevelési-oktatási célok megfogalmazásától egészen az értékelés módjáig. Ehhez adott esetben
konkrét műveltségtartalmakat is rendelnek. A curriculumnak alapvetően két szintje terjedt el: a core (common) curriculum
(alaptanterv3 ), illetve a local curriculum (helyi tanterv). Azokat az oktatási rendszereket, ahol a core curriculum mellett local
curriculum is használatos, kétpólusú tantervi szabályozással rendelkező rendszereknek nevezik. A core curriculum a tanterv
„lelke”: azokat a tartalmakat rögzíti az oktatási, képzési folyamattervben, programban, amelyek az adott oktatásban, képzésben
részesülők teljes körére nézve alapvető fontosságúak, közösek, hozzáférhetőek, és irányt mutatnak a helyi tanterv, illetve tanítási
programok megalkotóinak. A helyi tanterv ennek alapján olyan intézményi, helyi sajátosságokkal egészül ki, amelyek a képzés
egészén belül az egyes (tantárgyi, képzési) modulokra, a képzőkre (pedagógusokra) és a képzettekre (tanulókra) is vonatkoznak.
1
Fontos a tanuló egyénnek, hiszen a curriculum tartalma, szerkezete, minősége alapvetően befolyásolja azt, hogy miféle
oktatásban, képzésben részesül, hogy ténylegesen részese-e, alkotó részese-e a tanulás, képzés, önművelés, önképzés
folyamatának, hogy miféle továbbtanulási, munkába állási esélyek teremtődnek meg számára. Jellemzően az iskolaszék feladata a
tantervalkotás folyamatának szabályozása az Amerikai Egyesült Államok számos déli államában (például Texasban vagy Új-
Mexikóban), illetve Új-Zélandon.
A központi tartalomszabályozás eszközei a tantervi kompetenciák, illetve tudáselemek rögzítésén túl a tanulási programok,
tudásbázisok, platformok, tankönyvek és más segédletek is lehetnek.
Tantervi modellek
A tanterveket négy vetület mentén közelítjük meg: 1. a tanterv mint az átadandó tudás halmaza 2. a tanterv mint bizonyos, a
tanulókkal elérendő célok összessége: termék 3. a tanterv mint folyamat 4. a tanterv mint gyakorlat (praxis) A tudás arisztotelészi
modelljét alapul véve ez a négyféle tanterv így alkothat rendszert, más-más módon közelítve meg a tudás megszerzésének
folyamatát, illetve annak eredményét.
Más megközelítésben a tanterveket két csoportba osztják: a teljesítmény- (eredmény)orientált tantervi modellek a tervekre és
szándékokra, míg a folyamatorientált modellek a tevékenységekre és azok hatásaira koncentrálnak. A fenti négy modell
mindegyike vizsgálható ebben a kontextusban is. Az előző felsorolásban az első két modell (azaz a tanterv mint tudáshalmaz és
tanterv mint a célrendszer) a teljesítményközpontú, míg a második kettő (vagyis a tanterv mint folyamat és a tanterv mint praxis) a
folyamatközpontú modellek csoportjába tartozik.
A jogszabályok hierarchiája
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2. § (1) bekezdése biztosítja mindenki számára hozzáférhető módon
a középfokú nevelés-oktatáshoz való jogot az érettségi megszerzéséig. Az Nkt. 6. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az érettségi vizsga
állami vizsgának minősül, egységes vizsgakövetelmények szerint kell megtartani, a vizsgakövetelményeket a vizsgaszabályzat,
valamint az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi
bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére,
tevékenység folytatására jogosító dokumentum. Az Nkt. 6. § (2) bekezdése rögzíti a kötelező vizsgatárgyakat, és meghatározza a
kötelezően választott vizsgatárgyra vonatkozó szabályt, mely szerint az érettségi vizsgán a tanuló magyar nyelv és irodalomból,
történelemből, matematikából és idegen nyelvből vizsgázik, és emellett legalább még egy kötelező vizsgatárgyat választ.
Műértelmező szövegalkotás
Az alkotandó szöveg terjedelme: 400-800 szó
Az értelmezendő szöveg: teljes mű vagy műrészlet
Elvárt ismeret: adott szempontú értelmezés, problémaközpontúság: problémák felismerése és reflektálás azokra
Feladattípusai – a vizsgázó választása szerint:
a) egy mű értelmezése
b) összehasonlítás
„Pipálás”: jónak minősített tartalmi elem (tény, összefüggés, következtetés, megfigyelés, megállapítás).
Nem elvárás a javítási útmutató szakmai nyelvhasználata.
Pontozás:
Tartalmi minőség: 25 pont
Nyelvi minőség: 15 pont – ezen belül:
– szövegszerkezet: 5 pont
– nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség): 10 pont
Témakörök:
I./ Kommunikáció
V./ A szöveg
Témakörök:
I./ Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők – 6 tétel
VII./
Közép: Regionális kultúra és a határon túli magyar irodalom – 1 tétel
Emelt: Interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom
A FELELET ÉS ÉRTÉKELÉSE
6
7
8
9