AZ ANYANYELVI NEVELÉS DOKUMENTUMAI

A MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA

Bánkuti Zsuzsa-Lukács Judit: Tanterv, tankönyv, vizsga

A tantervek típusai
Már az ókori gondolkodók felvetik a tanulás tartalmának kérdését a mai szemmel tantervnek tekinthető művek (a curriculum szó
használatával együtt) azonban a XVI. századra tehetők. A tanulás intézményesítésével, a formális oktatási rendszerek
kialakulásával ugyanis egyre erősebbé vált az igény, hogy szabályozó dokumentumok mentén tervezhető és előre jelezhető legyen
az a tanítási folyamat, amely az iskolákban végbemegy. A tananyag kiválasztása és elrendezése más rendszer szerint történt az
angolszász, és megint más elvek mentén más európai területeken. A sillabusz klasszikusan a tananyag terve. Ez a tantervi műfaj
történetileg a nevelési célok és a tananyag rövid kifejtését, a tantárgyakra és tanévekre előírt tartalom vázát és óratervét
tartalmazta, és – nevéhez híven – elsősorban a tanítandó, tanulandó tartalom vázlatos rögzítését jelentette. Nem tartalmazta a
tananyag tematikus kibontását, és nem adott iránymutatást a tanítás sorrendjére, menetére vagy módszereire. Jelenleg is
használatosak sillabuszok, például egy-egy szakképzési programra vagy a felsőoktatásban. Az oktatási tervek az előíró tantervnek
feleltethetők meg. Ezek tantárgyi célokat, feladatokat, órakereteket, de emellett tartalmi szerkezetet, követelményeket és
módszertani, tantárgy-pedagógiai utasításokat is tartalmaztak. Ehhez később tanórán (iskolán) kívüli nevelési feladatok is
csatlakoztak, általános művelődési célokat véve alapul. A curriculum (mely további elemzésünk tárgya) az oktatási folyamat
komplex tervezésére vállalkozik, a nevelési-oktatási célok megfogalmazásától egészen az értékelés módjáig. Ehhez adott esetben
konkrét műveltségtartalmakat is rendelnek. A curriculumnak alapvetően két szintje terjedt el: a core (common) curriculum
(alaptanterv3 ), illetve a local curriculum (helyi tanterv). Azokat az oktatási rendszereket, ahol a core curriculum mellett local
curriculum is használatos, kétpólusú tantervi szabályozással rendelkező rendszereknek nevezik. A core curriculum a tanterv
„lelke”: azokat a tartalmakat rögzíti az oktatási, képzési folyamattervben, programban, amelyek az adott oktatásban, képzésben
részesülők teljes körére nézve alapvető fontosságúak, közösek, hozzáférhetőek, és irányt mutatnak a helyi tanterv, illetve tanítási
programok megalkotóinak. A helyi tanterv ennek alapján olyan intézményi, helyi sajátosságokkal egészül ki, amelyek a képzés
egészén belül az egyes (tantárgyi, képzési) modulokra, a képzőkre (pedagógusokra) és a képzettekre (tanulókra) is vonatkoznak.

A tantervi szabályozás szintjei

A tanterv mindig oktatási rendszerekhez kötődik: leggyakrabban iskolák, tantárgyak és tanítási egységek (tanítási órák)
rendszerében értelmezhető. A tantervek öt szinten határozhatják meg a tanulás folyamatát; a szinteket egyaránt a tervezés-
fejlesztés-értékelés algoritmus jellemzi. Szupra (nemzetközi, összehasonlító) 2. Makro (rendszer, társadalom, nemzet, tartomány)
3. Mezo (iskola, intézmény, program) 4. Mikro (osztály, csoport, lecke) 5. Nano (egyéni, személyes) Globális tendencia, hogy a
szupraszintű curriculum szerepe egyre erősödik. Ennek oka részben a nemzeti versenyképesség megőrzése. A másik tendencia,
hogy (elsősorban a posztindusztriális társadalmakban) az egyéni érvényesülés, az individualizált oktatás igényének
megjelenésével a mikro- és nanoszintű tervezés is egyre nagyobb súlyt kap.

A tartalmi szabályozást meghatározó szereplők

A fenti öt szinten a tantervi szabályozás előíró jellege alapvetően két modellel jellemezhető. A zárt paradigmájú tantervekben a
szabályozást központilag végzik: a nemzeti (országos) szinten megállapított törzsanyag-követelmények kötelezően elvárt
standardokat jelölnek ki. A zárt paradigmájú tantervek célja a helyi, illetve intézményi különbségek olyan mérséklése, amely a
kimeneti követelmények révén is a standardizálást tűzi ki célul. A nyitott paradigmájú tanterv rugalmas. Lehetőséget ad a
tanároknak és tanulóknak arra, hogy az ezekben foglalt anyagokat szükségleteiknek, érdeklődésüknek és elképzeléseiknek
megfelelően megszervezhessék, illetve a helyi igényeknek megfelelően értelmezhessék és továbbfejleszthessék. Ezáltal a közös
tanítási és tanulási folyamatok meghatározó szubjektív tényezőivé válnak. Vagyis a nyitott paradigmájú tanterv a szociális tanulást
előtérbe helyezi, és az intézményi/lokális különbségeket erősíti. A zárt paradigmájú tantervek a centralizált tantervi szabályozás
mellett jelennek meg: olyan központi tantervek, amelyeket az iskolák nem maguk választanak, hanem központilag rendelnek el
számukra, érvényességük pedig területileg, illetve fenntartó szerint változó.
A tartalomfejlesztésbe bevont szereplők (érdekcsoportok) köre nyilvánvalóan eltér. Alapvetően négy esetet vázolhatunk ebből a
szempontból. A curriculum (az oktatás, képzés deklarált programja) egy társadalom ügye, a szó legtágabb értelmében közügy,
hiszen meghatározó (értékjelölő, folyamatorientáló) jelentősége van az állampolgárrá, a munkaerővé válásban. Ezért a
fejlesztésben jellemzően központilag összeállított szakértői bizottságok (esetleg a nemzeti kerekasztal szereplői) vagy az állam
által felkért szakértői csoportok (egyetemek, pedagógiai intézetek) vesznek részt. A curriculum a helyi társadalom ügye, hiszen
egy régió, egy település társadalmi, gazdasági fellendülése, népesség- és munkaerő-megtartó ereje nagymértékben függ az
oktatási, képzési lehetőségektől, az oktatás, képzés tartalmától, minőségétől. Következésképpen a tartalomfejlesztésbe bevont
szereplők köre elsősorban a helyi társadalom érdekcsoportjaiból kerül ki – természetesen nem nélkülözve pedagógiai szakértők
közreműködését. A kanadai Québec tartomány tanterve szép példája a regionális tantervalkotás folyamatának. A curriculum az
adott intézmény ügye, hiszen annak léte, működőképessége függ – többek között – attól, hogy programja elfogadott-e, támogatott-
e, hogy nő vagy csökken azok száma, akik az intézményt, a képzést választják. Ebben az esetben a fejlesztők elsődlegesen a
pedagógusok, illetve mindazok az egyéb érdekcsoportok, amelyek az intézménnyel kapcsolatban állnak. Rendszerszinten például
a finn oktatási rendszerben különösen jelentős az intézményi fejlesztésnek ez a munkája. A curriculum a közvetlen felhasználók
ügye. Fontos a pedagógusnak, aki ez alapján tervezi, szervezi, értékeli alapvető tevékenységét, vagyis az oktatást és képzést;
akinek egzisztenciális kérdés, hogy szakmai hozzáértéssel és felelősséggel használja, adaptálja, állítsa össze, fejlessze tovább a
curriculumot.

1
Fontos a tanuló egyénnek, hiszen a curriculum tartalma, szerkezete, minősége alapvetően befolyásolja azt, hogy miféle
oktatásban, képzésben részesül, hogy ténylegesen részese-e, alkotó részese-e a tanulás, képzés, önművelés, önképzés
folyamatának, hogy miféle továbbtanulási, munkába állási esélyek teremtődnek meg számára. Jellemzően az iskolaszék feladata a
tantervalkotás folyamatának szabályozása az Amerikai Egyesült Államok számos déli államában (például Texasban vagy Új-
Mexikóban), illetve Új-Zélandon.

A tartalmak megjelenése a központi tartalomszabályozás szerepe, formái

A formális oktatási rendszerek többségében megjelenik az igény a központilag megállapított minimumkövetelmények
megfogalmazására. Ennek az állami igénynek az indoklására legtöbbször a következő érveket fogalmazzák meg:
• Biztosítani kell a közvetített tudás (a nemzeti műveltség) alapvető egységét. Súlyos következményekkel járna, ha a különböző
iskolákból kikerülő növendékek tudása drámaian eltérne egymástól.
• Biztosítani kell, hogy egy minimális tudást minden tanuló megkapjon. A központi tanterv e szerint megakadályozza, hogy a
közvetített tudás szintje egy meghatározott minimum alá süllyedjen.
• Biztosítani kell az iskolarendszer átjárhatóságát. Az iskola- vagy iskolatípus-változtatás járjon kiszámítható következményekkel
a tananyag vonatkozásában.
• Lehetővé kell tenni, hogy a tananyag lépést tartson a kor követelményeivel.
A tartalmi fejlesztések jellemzői: társadalmi-gazdasági elvárásokat elégítenek ki, figyelembe véve a tudományképpel kapcsolatos
narratívákat; a közösség által elfogadott tudományos álláspontot rögzítenek; szem előtt tartják az adott tanulói csoportok célzott
igényeit és jellemzőit (például életkori sajátosságait); a tanulásról és tanításról szóló, általánosan elfogadott elméleten alapulnak;
az implementáció és az értékelés szempontjait (megközelítésmódok, módszerek) is figyelembe veszik.

A központi tartalomszabályozás eszközei a tantervi kompetenciák, illetve tudáselemek rögzítésén túl a tanulási programok,
tudásbázisok, platformok, tankönyvek és más segédletek is lehetnek.

A tantervi tartalmakat meghatározó tényezők

Számos tantervi összehasonlító elemzés alapvetően négy fő csoportba sorolja azokat a tényezőket, amelyek a tantervi tartalmakat
meghatározzák: 1. A tanulásról alkotott nézetek A tanulás szerepéről, folyamatáról elfogadott nézetek döntően befolyásolják,
hogy – amint arról a későbbiekben még szó lesz – milyen tantervi típus és modell szerint és mely szinteken jelenik meg a
tartalomszabályozás. Az egyes modellek ezek eszközeit is meghatározzák. 2. Földrajzi-politikai tényezők A földrajzi és a politikai
tényezők befolyása már az egységes nemzeti szabályozás szintjén is jelentkezik: jellemzően nem (vagy csak az utóbbi években)
születtek egységes tantervek a szövetségi államokban, noha az igény az egységes szabályozásra ott is jelentkezik. A geopolitikai
tagoltság általában a nyitott tantervi formáknak kedvez – jó példa erre Argentína vagy Brazília tanterve.
3. Vallási és etnikai különbségek A vallási és etnikai különbségeket általában a helyi vagy regionális tantervek szintjén biztosított
nagyobb szabadsággal, illetve a pedagógusok módszertani szabadságának biztosításával igyekeznek figyelembe venni. Izraelben
például háromféle vallási szemlélettel készültek természettudományos tantervek. 4. Egyéb tényezők Valójában a tantervek
szabályozó ereje csak akkor érvényesül, ha valamiféle ellenőrzési rendszer is társul hozzá.

Tantervi modellek
A tanterveket négy vetület mentén közelítjük meg: 1. a tanterv mint az átadandó tudás halmaza 2. a tanterv mint bizonyos, a
tanulókkal elérendő célok összessége: termék 3. a tanterv mint folyamat 4. a tanterv mint gyakorlat (praxis) A tudás arisztotelészi
modelljét alapul véve ez a négyféle tanterv így alkothat rendszert, más-más módon közelítve meg a tudás megszerzésének
folyamatát, illetve annak eredményét.
Más megközelítésben a tanterveket két csoportba osztják: a teljesítmény- (eredmény)orientált tantervi modellek a tervekre és
szándékokra, míg a folyamatorientált modellek a tevékenységekre és azok hatásaira koncentrálnak. A fenti négy modell
mindegyike vizsgálható ebben a kontextusban is. Az előző felsorolásban az első két modell (azaz a tanterv mint tudáshalmaz és
tanterv mint a célrendszer) a teljesítményközpontú, míg a második kettő (vagyis a tanterv mint folyamat és a tanterv mint praxis) a
folyamatközpontú modellek csoportjába tartozik.

A jogszabályok hierarchiája
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2. § (1) bekezdése biztosítja mindenki számára hozzáférhető módon
a középfokú nevelés-oktatáshoz való jogot az érettségi megszerzéséig. Az Nkt. 6. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az érettségi vizsga
állami vizsgának minősül, egységes vizsgakövetelmények szerint kell megtartani, a vizsgakövetelményeket a vizsgaszabályzat,
valamint az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi
bizonyítvány felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére,
tevékenység folytatására jogosító dokumentum. Az Nkt. 6. § (2) bekezdése rögzíti a kötelező vizsgatárgyakat, és meghatározza a
kötelezően választott vizsgatárgyra vonatkozó szabályt, mely szerint az érettségi vizsgán a tanuló magyar nyelv és irodalomból,
történelemből, matematikából és idegen nyelvből vizsgázik, és emellett legalább még egy kötelező vizsgatárgyat választ.

Az érettségi vizsga célja

Az érettségi vizsga célja annak a megállapítása, hogy a vizsgázó • rendelkezik-e az általános műveltség alapjaival és olyan
képességekkel, amelyek alkalmassá teszik az önművelésre; 237 • rendelkezik-e megfelelő tárgyi tudással, gondolkodási és
tájékozódási képességekkel, amelyek segítségével képes az ismereteinek rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására; • felkészült-
e a felsőoktatási intézményekben folyó tanulmányok megkezdésére..

Az érettségi vizsga értékelési rendszerének jellemzői

2
A 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet 2012. szeptember 1-jétől érvényes szabályozása következtében az elégséges szint
eléréséhez a közép- és emelt szintű vizsgán egyaránt legalább 25%-os teljesítményre van szükség.
Ugyanakkor, ha egy adott vizsgatárgy több vizsgarészből áll (például szóbeli és írásbeli vizsgarészből), akkor a vizsgázónak
minden vizsgarészből legalább 12%-ot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból legalább elégséges osztályzatot kaphasson. A
jeles, jó, közepes érdemjegyek alsó határai középszinten: 80%, 60%, 40%, emelt szinten: 60%, 47%, 33%. A kétszintű érettségi
2005. évi bevezetése óta az értékelési rendszer mindössze egyetlen alkalommal – a fent említett módosítás alkalmával – változott,
a módosítás, az elégséges szint 20%-ról 25%-ra történő emelése a bizonyítvány minőségét, értékét növelte.

Változások az érettségiben 2017-től

A MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI ÚJDONSÁGAI 2017-TŐL

Hatályos 2017. január 1-jétől
Az újdonságokat vastag betű jelzi.

I. A VIZSGALEÍRÁS ÉS A KÖVETELMÉNYEK: ÍRÁSBELI – KÖZÉPSZINT

I. feladatlap – 90 perc / 50 pont

1.) Szövegértési feladat – kb. 60 percre tervezve – 40 pont

Bázisszövegének terjedelme: 700-1000 szó.

Bázisszövegének műfaja: ismeretterjesztő szöveg, publicisztika vagy ezek részlete.

Elvárt ismeret (lehetséges feladatok):

 azonosítás, értelmezés  összefüggések szövegjellemzők között
3
  kommunikatív, pragmatikai, műfaji szempontok  a szöveg visszaépítése
 a szöveg felépítése
2.) A mindennapi élethez kötődő rövid szöveg alkotása – kb. 30 percre tervezve – 10 pont

Az alkotandó szöveg terjedelme: 120-200 szó.

Bázisszöveg lehetséges, de nem kötelező.

Feladattípusai – a vizsgázó választása szerint:

a) érvelés: 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás –témája: közéleti, kulturális, életmódbeli kérdések
b) megadott gyakorlati szövegműfaj – műfajai:
 motivációs levél  kérvény
 különböző témájú hivatalos levelek (pl. panaszos  hozzászólás, felszólalás, vitaindító
levél)  ajánlás, méltatás

II. feladatlap – 150 perc / 40 pont

Műértelmező szövegalkotás
Az alkotandó szöveg terjedelme: 400-800 szó
Az értelmezendő szöveg: teljes mű vagy műrészlet
Elvárt ismeret: adott szempontú értelmezés, problémaközpontúság: problémák felismerése és reflektálás azokra
Feladattípusai – a vizsgázó választása szerint:
a) egy mű értelmezése
b) összehasonlítás

A középszintű írásbeli feladatok javítása értékelése

I.1. Szövegértési feladat – 40 pont

Javítás és pontozás a központi útmutató szerint
Helyesírás javítása, hibatípus jelzése

I.2. Mindennapi élethez kötődő rövid szöveg alkotása – 10 pont

II. Műértelmező szövegalkotás – 40 pont

„Pipálás”: jónak minősített tartalmi elem (tény, összefüggés, következtetés, megfigyelés, megállapítás).
Nem elvárás a javítási útmutató szakmai nyelvhasználata.

Pontozás:
Tartalmi minőség: 25 pont
Nyelvi minőség: 15 pont – ezen belül:
– szövegszerkezet: 5 pont
– nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség): 10 pont

Helyesírás és íráskép – az egész írásbeliben (I. és II. feladatlap együtt)

Javítása a javítási-értékelési útmutatóban közöltek szerint. Értékelése többletpontokkal.

Helyesírás: +8 pont. Hibatípusai: súlyos hiba – enyhe hiba – központozási hiba

Íráskép: +2 pont. Szempontjai: rendezettség, olvashatóság, formai kulturáltság

II. A VIZSGALEÍRÁS ÉS A KÖVETELMÉNYEK: ÍRÁSBELI – EMELT SZINT

I. feladatlap – 240 perc / 100 pont

1.) Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor – 40 pont

Egy alkotáshoz kapcsolódik: lehet szépirodalom, esszé, értekezés; lehet teljes vagy részlet
Elvárt ismeret: a (szakmai) szöveg értése, nyelvi és irodalmi ismeretek

2.) Szövegalkotási feladatok – 50 pont

Feladatok:
a) műértelmezés – elvárt terjedelem: 400-800 szó
b) reflektálás – elvárt terjedelem: 150-450 szó

A feladatlap javítása, értékelése

„Pipálás”: jónak minősített tartalmi elem (tény, összefüggés, következtetés, megfigyelés, megállapítás).
Nem elvárás a javítási útmutató szakmai nyelvhasználata.
4
Pontozás:
a) Műértelmezés – összesen 30 pont
– Tartalom: 15 pont
– Szövegszerkezet: 5 pont
– Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség): 10 pont
b) Reflektálás – összesen 20 pont
– Tartalom: 5 pont
– Problémaérzékenység: 5 pont
– Gondolatmenet: 5 pont
– Nyelvi igényesség (stílus, nyelvhelyesség): 5 pont

Helyesírás és íráskép – az egész írásbeliben.

Javítása a javítási-értékelési útmutatóban közöltek szerint. Értékelése többletpontokkal.
Helyesírás: + 8 pont! Hibatípusai: súlyos hiba – enyhe hiba – központozási hiba
Íráskép: +2 pont. Szempontjai: rendezettség, olvashatóság, formai kulturáltság

III. A VIZSGALEÍRÁS ÉS A KÖVETELMÉNYEK: SZÓBELI – KÖZÉP- ÉS EMELT SZINT

1.) MAGYAR NYELV TÉTELSOR

Jellemzői: összesen 20 tétel – témakörönként legalább 2, legföljebb 4 tétel; évente 6 csere.

A feladat: egy szöveg vagy szövegrészlet + az ahhoz kapcsolódó utasítás

A két szint elválasztásának elvei:

Középszint: használatközpontúság, felismerés, nyelvi alkalmazás
Az emelt szint többlete: fogalmi tudatosítás
Az emelt szinten a középszintű tananyag-ismeret is elvárás: az Ismeretek I. oszlopa: a közép és emelt szint követelménye, az
ismeretek II. oszlopa csak az emelt szint követelménye.

Témakörök:

I./ Kommunikáció

Önálló téma a pragmatika

 Közép-és emelt szinten: A sikeres nyelvhasználat gyakorlata: a nyelvhasználat, a társalgás összetevői; a
beszédaktusok; az együttműködés elve; az udvariassági formák.
 Csak emelt szinten: A nyelv működése, a nyelvhasználat különböző kontextusokban, különböző célok elérésére.
Együttműködési elvek. Deixis.

II./ A magyar nyelv története

III./ Ember és nyelvhasználat

a korábbi Ember és nyelv + Nyelv és társadalom témakörök összevonásával
 Közép-és emelt szinten: Nyelv és gondolkodás, jelek és jelrendszerek, nyelvváltozatok, nemzetiségi és határon túli
nyelvhasználat, nyelv és társadalom (sokszínűség, tolerancia, diszkrimináció).
 Csak emelt szinten: Általános nyelvészet (nyelvtípusok, nyelvek összehasonlítása), Nyelv és politika (nyelvi tervezés,
nyelvpolitika, nyelv és hátrányos helyzet)

IV./ A nyelvi szintek

V./ A szöveg

VI./ A retorika alapjai

VII./ Stílus és jelentés

2.) IRODALOM TÉTELSOR

Jellemzői: összesen 20 tétel – témakörönként megadott számú tétel; évente 6 csere.

A feladat: szempont + szerző + mű vagy részlete + lehetséges bázisszöveg (csak ha feladat is vonatkozik rá)
Lehetnek különböző korok és szerzők műveit összekapcsoló tételek, feladatok az értelmezési szintek szerint:
Értelmezési szintek: témák, motívumok / műfajok, poétika / korszakok, stílustörténet / emelt szinten: irodalomtörténet
A két szint elválasztásának elvei:
5
  Középszint: szövegközpontúság, néhány jellemző, megértés
 Az emelt szint többlete: irodalomtörténeti összefüggések
Az emelt szinten a középszintű tananyag-ismeret is elvárás: az Ismeretek I. oszlopa: a közép és emelt szint követelménye, az
ismeretek II. oszlopa csak az emelt szint követelménye.

Témakörök:
I./ Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők – 6 tétel

II./ Művek a magyar irodalomból II. Választható szerzők – 6 tétel

Új: szempontsora azonos az I. témakörrel
A lista bővíthető legföljebb 2 klasszikus szerzővel, vagy 1 jelen vagy a közelmúlt alkotóval.

III./ Művek a magyar irodalomból III. Kortárs szerzők – 1 tétel

Új: a vizsga előtti utolsó 30 év tekintendő jelenkornak; a műalkotások keletkezésének ideje alapján

IV./ Művek a világirodalomból – 3 tétel

Új: középszinten lehetnek a realizmus és a 20. század alkotásai is

V./ Színház és dráma – 2 tétel

Új: lehet 20. századi magyar dráma, Örkény egy drámája, Ibsen, Csehov

VI./ Az irodalom határterületei – 1 tétel

VII./
Közép: Regionális kultúra és a határon túli magyar irodalom – 1 tétel
Emelt: Interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom

A FELELET ÉS ÉRTÉKELÉSE

Időtartama: középszint 15 perc, emelt szint 20 perc

Pontozása:
– Irodalom, tartalom: 25 pont
– Magyar nyelv, tartalom: 10 pont
– A felelet egészének nyelvi minősége: 15 pont

6
7
8
9