Név: Papp Attila

Évfolyam: 2018-2021

Csoport: Óvoda- és elemi oktatás pedagógiája, I. év , távoktatás

Tanár: Bernáth- Vincze Anna

Tantárgy: Nevelés- és fejlődéslélektan

Dátum: 2019.04.01

A válás rövid- és hosszú távú hatásai a

gyermekek fejlődésére
 A válás rövid- és hosszú távú hatásai

a gyermekek fejlődésére

A válás egy hatalmas törést képez egy család életében, legyen szó a szülőkről, de leginkább
a kiskorú gyerekek mindennapi fejlődésére gyakorol jelentős negatív hatást az esetek
többségében. A 2010-es Statistics Explained portál statisztikai eredményei alapján
kimutatható, hogy Romániában a válás és házasság megosztottsági aránya mindössze 28%,
míg Magyarországon, annak ellenére, hogy népessége jelentősen kisebb , ezen mutató
kiemelkedően magas az európai államok szintjén is, egész pontosan 67%.

Magának a válásnak számos oka lehet: a párok egymás iránti figyelmének és szeretetének
a hiánya ,a hűtlenség vagy akár a családon belüli erőszak, mely leginkább érinti a gyermeket,
ha annak szemlélője vagy akár elszenvedője is, mely a legtöbb esetben komoly lelki
sérülésekhez vezet. Ez a későbbiekben személyisége visszafejlődéséhez, deviáns
magatartáshoz és antiszociális viselkedésformákhoz vezethet. ( Vajda, Kósa, 2005)

Mint ismert kisiskoláskorban egy gyermek számos változáson esik át: biológiai szinten is , de
szociálisan is mivel már elvárják a szülők elsősorban, hogy bizonyos feladatokat egyedül
végezzenek el, emellett egyre több időt töltenek el szülői felügyelet nélkül az iskolában a
kortárscsoport körében. Jean Piaget összegezte ezen tulajdonságokat fejlődéselméletében,
mely alapján a 6-7 éves gyermek már képes egyes konkrét műveletek elvégzésére mint
tárgyak osztályozása adott szempontok, fizikai tulajdonságok( szín, forma) alapján , valamint
képes mások nézőpontjával azonosulni, szándékaikat megérteni, ezért gyakran észreveszik
már azt is, ha a szülők más hangnemben beszélgetnek egymással ( Michael, Cole, Sheila
2006) : „ Nem kerüli el figyelmét sem a kellemetlen homlokráncolás, sem a kissé csípősebb
megjegyzés. Az , hogy a szülők egymáshoz való viszonya megváltozott, nem maradhat sokáig
titokban a gyerek előtt, még ha világosan meg sem fogalmazódik benne.”( Loerzer, 2008; 308
old.)

A válás mindenképpen meg fogja terhelni a gyermek fejlődését attól függetlenül, hogy
melyik életkorban van, de mindegyikben másképp reagálhat rá. Érdekesség, hogy a
statisztikák alapján megfigyelhető, hogy” az elvált szülők gyermekeinek 82%-a továbbra is
őszintén szereti apját-anyját. Mégis a gyerek számára legtöbb esetben a kisebb baj, ha a
szülők elválnak, mintha a család egységét megtartva, gyűlölködnek.” ( Loerzer, 2008; 308
oldal)
Az 1970-es évektől kezdődően számos vizsgálat született az elvált szülők gyermekeinek
személyiségfejlődésére vonatkozóan, melyek alapján kétféle, egymástól könnyedén
elkülöníthető hatásról beszélhetünk: a rövid távú hatásról , mely a gyerekeknél a válási
krízisre adott reakciókat foglalja magába, amikor megpróbálnak alkalmazkodni a kialakult
helyzethez. Ilyenkor igazán fontos, hogy az érintett gyermek megfelelően tudja a fejlődési
szakaszának megfelelő eszköztárat használni és minél jobban képes legyen ezáltal lereagálni a
kialakult szituációt. Emellett a hosszú távú hatás jellemző még, mely szintén a válás utáni
időszakot öleli fel, mely leginkább az egyszülős nevelés problémakörébe tartozik. Mindkettő
a válás következtében átalakult családszerkezet következtében a gyermek
személyiségfejlődésében fog komoly változásokat eredményezni. ( Bognár, Telkes, 1994)

Egy gyerek számára annak életkorától függetlenül a család egy biztos pontot képez életében
és ezáltal a stabilitás tudatában élik le mindennapjaikat, de a válás miatt megszűnik ez a
biztonságérzet, mivel egymással vitáznak a szülők , ezáltal kevesebb figyelem jut a
gyermekre és ez egy belső feszültséget eredményez a gyerek lelkivilágában. A válás
következtében akár regresszió is előfordulhat, tehát egyfajta visszafejlődés egy már korábban
megugrott fejlettségi szintre , mert számos veszteség éri ebben az időszakban és traumaként
éli meg a történteket: valamelyik szülőtől el kell szakadnia, mely biztosan hiányérzetet okoz,
megváltoznak a mindennapos programok, ha költözésre kerül sor és emellett a baráti köre,
osztálytársai, melyhez rövid időn belül nehéz alkalmazkodni, egyáltalán feldolgozni.
( Hajduska 2008)

Mivel kisiskolás korban a gyermek jelentős lélektani változásokon megy keresztül fontos
odafigyelni arra, hogy a válási folyamat erre hogyan hat ki. Gyakran megjelenhet
magatartászavar a gyereknél ,mivel nem tudja feldolgozni a kialakult helyzetet, agresszív lesz
az osztálytársaival szemben vagy éppen önmagába zárkózik az őt ért trauma következtében.
Gyakori reakció ezek mellett a szomorúság és a félelemérzet, mert felmerül benne , hogy
idegen szülőkhöz kerül, rosszul bánnak vele, kiszakítják megszokott mikromiliőjéből.
Emellett a hiányérzet , a távol lévő szülő utáni sóvárgás, mely a fiuknál még inkább
kihangsúlyozódik , mert apjuk egyfajta minta, követendő példaként szolgál, így hiányát
hatalmas veszteségként élik meg. A legfontosabb tanács a szülő számára, hogy bátran üljön le
a gyerekkel beszélgetni a kialakult helyzetről és a jövőt illetően mivel, ha bizonytalanságban
él az további lelki sérüléseket , sebeket okozhat számára. Nagyon fontos, hogy felvázoljuk
azt, hogy mi is zajlik éppen a családban , ne titkolózzunk, ha esetleg vannak a gyereknek
kérdései, kedvesen, az ő értelmi szintjéhez mérten választ adjunk neki, hiszen a szülő példa az
érzelmek kifejezésében és felismerésében is gyermeke számára. ( Bognár, Telkes, 1994)

Megfigyelhető, hogy mindegyik adott életkorban , a gyerekek különböző viselkedéssel

reagálnak a történésekre, ezek a fázisok nem maradhatnak ki ,mert ezáltal lassanként tudnak
előrehaladni az őket ért veszteség feldolgozása útján.

Az óvodás kisgyermek sok esetben önmagát hibáztatja , mert rosszak voltak, nem fogadtak
szót és ezért a válás következtében elidegenednek társaiktól, inkább megmaradt szülőjükhöz
ragaszkodnak. Ritkábban akár táplálkozási- illetve alvászavarok is kialakulhatnak, ekkor
mindenképpen szakemberhez kell fordulni. Mindezek mellett fontos a szerepe mindkét
szülőnek a nemi identitás kialakításában, melyet az egyik fél hiánya jelentősen befolyásol.
Ezen jelenség 5-6 éves korig meghatározó. A fiúknál ebben az esetben adódhatnak
jelentősebb problémák , ha apjukkal nem tartják a kapcsolatot valamint más férfi mintát sem
tudnak követni. Emellett kutatások kimutatták , hogy a szülők válása nagy hatást gyakorol a
gyermek későbbi magánéletére mivel nagyobb arányban válnak el azok a személyek, akiknek
a szüleik is elváltak korábban , de természetesen megfigyelhető ennek az ellenpólusa is ,
amikor az érintett személy felnőttként sokkal jobban odafigyel saját életére, párválasztására és
igyekszenek elkerülni , hogy gyermekeik átéljék azt amit nekik kellett ugyanolyan idős
korban . ( Ranschburg, 1994)

John Gottman házasságkutató, aki az elvált vagy esetlegesen boldogtalan párkapcsolatban

élő személyek életét követi nyomon, megfigyelései során arra jutott, hogy az ilyen közegben
felnövő gyermekek immunrendszere jóval gyengébb mint társaié és szervezetükben a
stresszhormon hatalmas értékeket mutat, viszont van ennek az árnyoldal mellett egyfajta
pozitív oldala is a kutató és pszichológus szerint, mivel azok a gyerekek , akik egy válást
átéltek sokkal több helyzettel ismerkedtek meg már kiskorukban és ezekhez kellett
alkalmazkodniuk, rájönnek , hogy mindent újra lehet kezdeni, megtanulják, hogy tévedések
léteznek és lehet, hogy nagy árat kell fizetniük érte, de kijavíthatóak , tehát összességében
alkalmazkodó- és problémamegoldó képességeik fejlődést mutatnak az átélt trauma
következtében.( Gottman, 1994)

Összességében elmondható, hogy a szülők válása egy meghatározó momentumot képez a

gyermekek életében koruktól függetlenül , melynek elsősorban negatív hatásai emelkednek ki,
de ha megfelelően kezelik a szülők a kialakult állapotot megelőzhetik a komolyabb
problémák kialakulását, mint magatartás és viselkedésbeli problémák, melyek rányomhatják
bélyegüket a gyermek teljes hátralévő életére.

Könyvészeti lista:

Bognár G. , Telkes J.( 2008). A válás folyamata. In: A családsegítés

elmélete és gyakorlata Szöveggyűjtemény. Akadémiai kiadó,
Budapest. 300-310 oldal.

Cole, M. , Cole, S. R.( 2006). Fejlődéslélektan. Osiris kiadó, Budapest

Gottman, J.M. & Silver,N.(1994). Why Marriages Succeed Or Fail:

What You Can Learn from the Breakthrough Research to Make Your
Marriage Last. New York: Simon & Schuster

Hajduska M. ( 2008). Krízislélektan. ELTE Eötvös kiadó, Budapest.

141-146.

Loerzer, S. (2008). A család felbomlásának hatása a gyermekre. In: A

családsegítés elmélete és gyakorlata Szöveggyűjtemény. Akadémiai
kiadó, Budapest. 308-311

Ranschburg J.(1994). Családi diszharmónia és a válás hatása a

gyermek fejlődésére. In: Demográfia, 37(3-4) 389-391

Vajda Zs., Kósa É.( 2005). Neveléslélektan. Osiris kiadó, Budapest.