Szegedi Tudományegyetem

Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Egészségpedagógia gyakorlat

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERV

Karrierrel és családtervezéssel kapcsolatos gondolatok a 20 – 26 éves

korosztályban

Készítette: Kovács Boglárka ZVLQR2

Kurucz Bernadett GG9LA7
M. Tóth Borbála A1735W

2022.
BEVEZETÉS

A pszichoszociális fejlődésmodellben, melyet Erik Erikson fejlődéspszichológus

fogalmazott meg 1991-ben, az életet 8 szakaszra ossza fel a csecsemő kortól egészen a késő
öregkorig. Modellje szerint a serdülő kort a fiatal felnőttkor szakasza váltja fel. Habár a
pszichológusok többsége a korai felnőttkort 20 és 30 év közé sorolja, Magyarországon jogilag
minden 18. életévét betöltő állampolgár felnőttnek számít.
Az élet ezen szakaszán az egyén testi sajátosságaira jellemző, hogy fizikai
teljesítőképessége elérte a maximumot. Ez köszönhető annak, hogy izomzatuk ereje a
legmagasabb szinten van. Érzékszerveik is kifinomult érzékenységgel működnek. Átlagos
energiaszintük is magasabb, amely a megnövekedett tesztoszteron szintnek köszönhető.
Ekkora az egyén eléri végleges testmagasságát és testsúlyát is, ami a nőknél 164 cm és 69 kg
míg férfiaknál 176 cm és 83 kg. A fogazat épp és teljes, e korszakban jelennek meg a
bölcsességfogak is, amelyek megjelenése akár 25 éves korig is elhúzódhat. Fontos azonban
azt is megjegyezni a test szempontjából, hogy a fejlődés az eddigi felfelé ívelő szakaszával
ellentétben ennek a korszaknak a végére felüti fejét az öregedés néhány jellemzője, mint
például a látás romlása, könnyebb zsír lerakódás. A mentális funkciók is stabilizálódnak a
fiatal felnőttkorban. Ezenfelül a termékenység ebben az időben magas. (Dr. J. I., 2009)
A korai felnőttkorba való átlépés a saját magukról alkotott képet is teljesen felforgatja.
A változások egyénileg nagy eltéréseket mutathatnak emiatt pontos életkorhoz nem
köthetőek, azonban a fő mozgatórugók ugyanazok. (Horváth-Szabó, 2004) Kialakul a sajátos
világnézetük és rendelkeznek mind erkölcsi- mind felelősségtudattal. Az álmodozás helyét
átveszi a realitás és a tervezés, így az önállóságra való hajlam is nő. Az egyén már képes
megtalálni saját helyét és számára megfelelő környezetét az életében. Ilyenkor jelenik meg az
egyén gondolataiban a család alapítási és élettervezési gondolatok egyaránt.
A korai felnőtt korra tehető, hogy az egyén képes eleget tenni a társadalmi normáknak
közéleti és magánéleti szinten is. A szakirodalmakként megoszlik e korosztály életútja. Az
egyének egy része érettségi megszerzése után szakmát tanul és munkát vállal és előtérbe
helyezi a biztos anyagi háttér megteremtését és a családalapítás fontosságát. (Hornyák &
Urbán , 2018) A másik része sem számít már abból a szempontból serdülőnek, hogy kötelező
jelleggel már nem vesz részt oktatásban viszont részt vesz önakaratából valamilyen
felsőoktatásban. Így jellemző rájuk, hogy szüleikkel egy háztartásban élnek és tőlük anyagilag
függenek. Céljaik rövidebbek és kapcsolataikat/alkalmi munkáikat sűrűbben váltják.

2
Szabadidejük kisebb részét töltik mozgással ezt inkább felváltja a lustálkodás, olvasás és
internetezés. Aktív kikapcsolódás számukra a társas együttlét, szórakozó helyek látogatása és
például a mozizás. (Kinczel, 2021.)

1. probléma: Karrier vagy család

-Napjainkban a felsőoktatásban való részvétel sokkal általánosabbá vált ezáltal a
családalapítás is későbbre csúszik. A legtöbb fiatal az egyetem befejezése után kevés
valószínűséget lát a családalapítás megkezdésére és előtérbe kerülnek az elköteleződés nélküli
együttlétek. Sokszor csapdába esnek a karrier és a család tervezés döntéshálójában.
Szakirodalom: Kutatásvezető, szerkesztő: dr. Engler Ágnes: Család és karrier
https://www.haromkiralyfi.hu/upload/files/Csalad-es-karrier-gyorsjelentes.pdf

2. probléma: A korosztály nagy döntései és ahhoz való hozzáállásuk

-A fiatal felnőttkorba való belépés során rengeteg fontos akár életre szóló döntést kell
meghozniuk az egyéneknek, mint például felsőoktatási intézmény választása, karrier tervezés
és párkapcsolat kialakítása. A lehetőségek száma végtelen és mire kiderül, hogy jól döntöttek
az idő csak telik.
Szakirodalom: Leist Balogh Brigitta: A kapunyitási pánik vizsgálata a megküzdési módok és
a szorongás függvényében
http://ap.elte.hu/wp-content/uploads/2016/10/AP_2016_2_Leist-Balogh_Jambori.pdf

3. probléma: Kapunyitási pánik

-A mai fiatalok egy részénél megfigyelhető a felnövéstől való félelem. Ezek a fiatalfelnőttek
megragadtak a serdülő koruk végén. Nem vállalnak felelősséget tetteikért. Jellemző rájuk,
hogy nem tudnak érzelmileg elköteleződni, komoly párkapcsolatot kialakítani. Emellett
nagyon sokáig, akár 30 éves korukig vagy annál is tovább élvezik a családi fészek kényelmét,
nem akarnak önálló életet kezdeni.
Szakirodalom: Dr. Dan Kiley (1983): The Peter Pan Syndrome- Men Who Never Grown up

4. probléma: A párválasztási szokások

-A fiatal felnőttek egyik jellemző korosztályspecifikus krízise a párválasztás. Egyre
népszerűbbé válik a „szingli életforma”, ezáltal hosszabbodik a párkereséssel eltöltött évek
száma is. Sokszor a kortársaikhoz hasonlítják magukat, amely még több szorongás okoz a

3
megfelelő társ kiválasztásában. Ennek egyik hosszútávú következménye az is, hogy a
családalapítás a későbbi évekre tolódik ki.
Szakirodalom: Dr. habil. Gergely Éva: Az életszakaszváltások mint krízisek
file:///C:/Users/Bogi/Downloads/11.%20Ment%C3%A1lhigi%C3%A9n%C3%A9_A
%20fiatal%20feln%C5%91ttkor%20kr%C3%ADzisei.pdf

4
A KUTATÁS BEMUTATÁSA

A kutatásunk témáját azért választottuk, mert saját bőrünkön is tapasztalhatjuk az

aktualitását, hiszen mi is most hozzuk életünk nagy döntéseit és alapozzuk meg ezáltal
jövőnket. A feladathoz elsőként úgy álltunk hozzá, hogy különböző szakirodalmakat
felkutattunk és kigyűjtöttük milyen nagy alappillérei vannak a korai felnőttkornak. Majd ezek
után megnéztük, hogy ezen oszlopok elérésekor milyen nehézségekkel is kell szembenézniük
az egyéneknek. A témára reflektáló kérdőívet 23 fő töltötte ki, amelyből 23 értékelhető volt.
A kutatás időtartama 13 nap volt (2022.09.27.-2022.10.10).

A kérdőív kérdései:

kérdés: Az Ön neme?
Eredmény: A megkérdezettek között15 nő és 8 férfi volt.
kérdés: Az Ön életkora?
Eredmény: Többségben 20 évesek töltötték ki akik 9-en voltak, de volt 6 db 21éves, 4 db 22
éves, 1 db 24 éves és 3 db 25 db kitöltő is
kérdés: Kérem jelölje meg az Ön jelenlegi kapcsolati státuszát.
Eredmény: A kitöltők 65,2 %-ka párkapcsolatban él, 30,4 %-ka egyedülálló és 4.4%-ka
jegyes/házas.
kérdés: Mi a jelenlegi foglalkozása?
Eredmény: A megkérdezettek 56,5 %-ka még felsőoktatásban vesz részt, 26,1%-ka dolgozik
és 17,4 %-ka tanulmányaik mellett dolgoznak is.
kérdés: Mennyire elégedett a jelenlegi tanulmányaival/munkájával? (Pontozza egy 10-es
skálán, ahol a 10 a nagyon elégedett és az 1 az egyáltalán nem elégedett)
Eredmény: 2 fő jelölte a hármas jelzést, 1 fő a négyest, 2 fő a hatost, 4 fő a hetest, 9 fő a
nyolcast, 4 fő a kilencest és 1 fő a tízest.
kérdés: Mennyire tart az élet súlyos döntéseinek meghozatalától? pl.: karrierválasztás,
kapcsolati elköteleződés stb. (10-es skála: 1 nagyon tart; 10 egyáltalán nem tart)
Eredmény: 1 fő jelölte az egyest, 1 fő a kettest, 3 fő a hármast, 3 fő a négyest, 4 fő az ötöst, 1
fő a hatost, 2 fő a hetest, 4 fő a nyolcast, 3 fő a kilencest és 1 fő a tízest.
kérdés: Mennyire éli meg nehezen a serdülő kort követő változásokat? pl.: elköltözés,
önállóság, munkavállalás stb. (10-es skála: 1 nem nehéz; 10 nagyon nehezen)

5
Eredmény: 3 fő jelölte a kettest, 3 fő a hármast, 1 fő a négyest, 3 fő az ötöst, 1 fő a hatost, 5 fő
a hetest, 1 fő a nyolcast, 2 fő a kilencest és 4 fő a tízest.
kérdés: Ha Ön nem szüleivel él miért költözött el? (Egy fő többet is jelölhetett)
Eredmény: A kitöltők közül 3 fő a munka miatt, 12 fő tanulmányai miatt, 2 fő párkapcsolata
miatt, 7 fő az önállóság érdekében és 1 fő külföldi lakhatás miatt.
kérdés: Szeretne-e gyermeket és ha igen hány éves korában szeretné az elsőt?
Eredmény: -21-26: 30,4 %
-27-32: 60,9 %
-33 felett: 4,35%
-nem tudja mikor szeretne: 4,35%
-nem szeretne gyereket: 0 %
kérdés: Ha Ön nem szüleivel él, akkor milyen gyakran jár haza? (Egyéni rövid válaszok)
Eredmény: -2 hetente
-2-3 naponta
-havonta 1-2 alkalom
-havonta, kéthavonta
-hetente 1-2 alkalom
-hetente
kérdés: Érez/Érzett-e nehézséget a családtól való elválás miatt?
Eredmény: A kitöltők közül 1 fő jelölte az egyet, 1 fő a kettőt, 3 fő a hármat, 5 fő a négyet, 3
fő az ötöt, 3 fő a hatot, 3 fő a hetet, 2 fő a nyolcat és 2 fő a tízest.
kérdés: Kikkel él Ön?
Eredmény:
-30,4 % párjával él
-26,1 % szüleivel él
-21,7 % barátaival él
-13,7 % testvéreivel él együtt
-8,7 % egyedül él.
kérdés: Gyakran hasonlítja- e magát kortársaihoz?
Eredmény: A válaszadók 69,6 %-ka igennel válaszolt és 30,4 %-ka nemmel.
kérdés: Egy tízes skálán mennyire tart attól, hogy karrierje miatt kifut az ideális
gyermekvállalási korból? (1: nem tart tőle; 10: retteg tőle)
Eredmény: 6 fő választotta az egyest, 2 fő a hármast, 3 fő a négyest, 1 fő az ötöst, 1 fő a
hatost, 4 fő a hetest, 1 fő a nyolcast, 1 fő a kilencest és 4 fő a tízest.

6
ÖSSZEFOGLALÓ

A kitöltők nagy százaléka még tanulmányaik közepette tartanak. Karrierük

megkezdésének gondolata még csak a szemük előtt lebeg. A többség elégedett jelenlegi
tanulmányaival, ami arra enged következtetni, hogy a tanult szakmával elégedettek és
szívesen foglalkoznának ezzel a diploma megszerzése után is. Emiatt érthető, hogy nagy
átlagban a családalapítást is a késői húszas korai harmincas évekre tolódik ki a kitöltőinknél.
Ezt a problémát a választott szakirodalmak is igazolták és visszacsatolást nyertünk a
válaszadóink által arra, hogy manapság fontosabb a fiatal felnőtteknek karrierjük beindítása és
csak másodlagos a családi fészek kialakítása. Viszont azt fontos kiemelni, hogy a résztvevők
egyike sem határolódik el a gyermekvállalás gondolatától. A kérdőívben még arra voltunk
kíváncsiak, hogy a korai felnőttkorban lévő egyéneket mennyire tölti el szorongás annak a
gondolatától, hogy esetleg karrierjük miatt kicsúsznak az ideális (kb.25-30 év) családalapítási
korból. Az eredmény meglepő volt a számunkra, mivel a széthúzás nagyon erős volt. Míg 6
ember azt jelölte, hogy számukra ez nem okoz fejfájást és szinte nem is gondolkodnak még
ilyen élethelyzetekben, addig 4 fő azt jelölte, hogy számára ez mindennapos gondolat és
stresszforrás. Ez utóbbi jelentheti azt a problémát illetően, hogy az egyéneknek igenis fontos a
karrierjük, viszont aggódnak, hogy hogyan is fognak emellett családot alapítani.
Válaszadóink 65%-a párkapcsolatban van és egy fő, azaz 4,3% már jegyes/házas. Ez
meglepő lehet, mivel az elköteleződés és egy párkapcsolat kialakítása komoly döntés tud
lenni. Kitöltőinknél rákérdeztünk arra is, hogy elköltöztek e már a szülői házból, és ha igen
akkor mi volt a fő indok, kivel él most és hogy nehéz volt-e az önállósodás. Megkérdezetteink
26%-a, azaz 6 fő él még a szüleivel, 30% él a párjával, 8,7% él egyedül, 21,7% él barátokkal,
8,6% a testvéreivel él, és egy fő, azaz 4,3% él lakótárssal. A kitöltők többsége, 12fő, az
iskolai tanulmányi miatt költözött el otthonról, de volt, aki munka miatt (3 fő), párkapcsolat
miatt (2 fő), önállóság miatt (7 fő) vagy külföldi élet miatt (1 fő) költözött el szüleitől. A
családtól való elválással kapcsolatos kérdésnél azonban nem volt egyértelmű. A kitöltőknek
egy egytől tízes skálán kellett bejelölniük a válaszukat, ahol az egy a kicsit sem volt
megterhelő, a tíz a nagyon megterhelő volt. Válaszadóink leginkább a középső tartományt
írták (3-13%, 4-21,7%, 5,6,7-13%), de voltak, akiket nagyon megviselt ez a változás, 8,7%
nyolcasra, másik 8,7% tízesre értékelte ezt. Volt kitöltőink között 1 fő, aki egyesre, egy fő
pedig kettesre nyomott a skálán. A gyerekvállalással kapcsolatban is kérdeztünk a vizsgált
korosztálynál. Megkérdeztük, hogy szeretnének-e gyereket és ha igen akkor hány évesen az

7
elsőt. Válaszadóink között nemvolt olyan, aki azt írta volna, hogy nem szeretne gyereket.
Korban legtöbben a 27-32 éves tartományt választották, ők 14-en voltak, de volt, aki a 21-26-
ot választotta (7 fő), volt egy válaszoló, aki még nem tudott erre válaszolni és egy fő 33 éves
kor felett szeretne gyermeket vállalni. Végül megkérdeztük mennyire tartanak az élet súlyos
döntéseitől. Itt a karrier választásra, gyermekvállalásre és kapcsolati elköteleződésre
gondoltunk. Itt is egy 1-10 skálát használtunk, ahol az 1 a kicsit sem, a 10 a nagyon. Itt a
résztvevők elég szétszórtan válaszoltak, mindegyik számra rákattintott valaki, de még is
látszik, hogy a diagramm egy kicsit a tízes felé el van csúszva, az 1-2-re csak egy-egy fő
nyomott. Tehát a korosztályunk, ha nem is nagyon, de kicsit tart ezeknek a döntéseknek a
meghozatalától. A 3,4,9-et három fő választotta, az 5,8-at négy fő, a 6,10-et egy-egy fő és a
hetet két fő. A válaszok alapján válaszadóink kevésbé aggódnak a nehezebb döntések
meghozatalától, mint mi azt előre gondoltuk és a szakirodalmakban, de az azért látszik, hogy
vannak, akiket megingat a sok élet adta lehetőség
A kutatásunk alapjául szolgáló szakirodalmak és egyéni meglátásunk alapján úgy
gondoltuk, hogy a mai fiatalok egy részénél megfigyelhető a felnövéstől való félelem. Ezek a
fiatalfelnőttek megragadtak a serdülő koruk végén. Nem vállalnak felelősséget tetteikért, nem
képesek olyan nagy döntéseket meghozni mely komoly befolyással lehet a jövőjükre.
Jellemző rájuk, hogy nem tudnak érzelmileg elköteleződni, komoly párkapcsolatot kialakítani.
Emellett nagyon sokáig, akár 30 éves korukig vagy annál is tovább élvezik a családi fészek
kényelmét, nem akarnak önálló életet kezdeni. Ez a jelenség főleg férfiaknál jelenik meg,
nőkre inkább a korai férjhez menés, családalapítás jellemző. Az ilyen problémával küzdő
egyén nem vállalja a felelősséget tetteiért, gyakran másokra hárítja azt. Jellemző rájuk a
hangulat ingadozás, agresszivitás, szorongás. Emberei kapcsolataik terén nehezen fejezik ki
érzelmeiket, gyakran manipulálnak másokat. Sokan, akik ilyen élethelyzetben vannak
alkoholba vagy akár drogokba menekülnek. A fentebb említett megfigyeléseket szerettük
volna alátámasztani kutatásunkkal. Ennek ellenére a kérdőívet kitöltők többségének nem volt
problémája az önálló élet elkezdésével, külön költözéssel. A megkérdezetteknek csak egy
negyed része él otthon szüleivel, a nagy többség már elköltözött, elkezdte önálló életét. Ehhez
kapcsolódóan azon válaszadók, akik már elhagyták a családi fészket hazajárási szokásai
eléggé eltérőek: vannak, aki minden héten haza látogatnak, de olyanok is kitöltötték, akik
csak havonta. Előbbinek oka lehet, a nehezebb elválás a szülőktől, de ez természetesen egyén
függő és az idő múlásával csökken a hazalátogatás gyakorisága. A kérdőívet kitöltők jelentős
része a továbbtanulás miatt költözött külön szüleitől, ami általában város váltással is jár így
még nagyobb változásokat jelent a fiatal felnőttek életében. Ezenkívül akadtak olyanok is, aki

8
kifejezetten önállósodás céljából élnek külön, ami arra utalhat, hogy nem voltak rá
kényszerítve, egyszerűen tudatosan akartak önálló életet kezdeni, kevesebb szülői
támogatással megküzdeni a felnőtt élet adta nehézségekkel. Meg kell említeni azt a 3 főt is,
akik munkavállalás miatt választották a külön költözést, hiszen ez is egy nagy lépés az
önállósodás felé. Ide kapcsolódnak még a családtól való elválás okozta nehézségek is, melyek
a megkérdezettekből négy személyt érintettek súlyosabban, de a válaszadók túlnyomó
részének nem volt ezzel problémája, ezzel is megcáfolva a kutatásunk elején felvetett
problémákat.
Több kutatás is arra utal, hogy ebben a korosztályban az egyének szeretnék megtalálni
a partnerüket azonban sokszor útközben beleesnek futókalandokba mindenféle elköteleződés
nélkül. Azonban a kitöltők többsége kutatásunkban már kapcsolatban él. Ezenfelül 30,4 %-uk
együtt él választott párjával, ami rácáfol arra, hogy félnének az elköteleződéstől. Azonban a
válaszadók több, mint fele azt válaszolta, hogy rendszeresen hasonlítják önmagukat
kortásaikhoz, ami miatt előfordulhat, hogy nyomás helyezkedik azon kitöltők vállára, akik
még keresik partnerüket és emiatt hajszolják magukat bele nem őszinte szerelmi
kapcsolatokba.
Mint ahogyan azt érzékelhetjük a fiatal felnőtteknek számos problémával kell
megküzdeniük a mindennapjaikban. Egészségügyi szakemberként azt javasolnánk a
mindennapi stressz és szorongás leküzdéséhez, hogy próbáljanak ki minél több sportágat és
azok közül találják meg azt a párat, ami megnyugtatja őket, segít szembenézni a félelmeikkel
és igazán önmagukra tudnak általa koncentrálni. Továbbá egy mentálhigiénés szakember
hasznos tanácsokat adhat, amelyek által sikerülhet egy egészséges lelki élet kialakítása.

9
IRODALOMJEGYZÉK

Dr. , G. É. (2020). Az életszakaszváltások mint krízisek. Forrás:

file:///C:/Users/Bogi/Downloads/11.%20Ment%C3%A1lhigi%C3%A9n%C3%A9_A%20fiatal
%20feln%C5%91ttkor%20kr%C3%ADzisei.pdf

Dr., D. K. (1983). The Peter Pan Syndrome: Men Who Have Never Grown Up.

Dr., E. Á. (2017). Család és karrier. Forrás: https://www.haromkiralyfi.hu/upload/files/Csalad-es-

karrier-gyorsjelentes.pdf

Dr., J. I. (2009). Fejlődéspdzichológia. Forrás:

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/a_felntt_s_az_regkor.html

Hornyák, Á., & Urbán , S. (2018). Értelemkeresés a készülődő felnőttkorban.

Horváth-Szabó, K. (2004). Az emberélet középső szakasza pszichológiai szempontból. Forrás:

http://real.mtak.hu/24189/1/Horvath_Szabo_Katalin_Vigilia_2004_2_u.pdf

Kinczel, A. (2021.). Fiatalok rekreációs tevékenységeinek vizsgálata, különös tekintettel a

szabadidősportra. Forrás: https://gradus.kefo.hu/archive/2021-
1/2021_1_ART_008_Kinczel.pdf

Leist, B. B. (2016). A kapunyitási pánik vizsgálata a megküzdési módok és a szorongás függvényében.

Forrás: http://ap.elte.hu/wp-content/uploads/2016/10/AP_2016_2_Leist-
Balogh_Jambori.pdf

Mellékletek:

https://docs.google.com/forms/d/1wW3UvMDn3y5kKJVopZkIRZQhxSqoOWgTRhg8-
ePDCgc/viewform?fbclid=IwAR1LTqa1NseolvCFdO-
q0hVUCqtZ03Eom_aeAf7m1V_pdbjVxoo7BwfSeCQ&edit_requested=true

10