TESTMOZGÁSFÓKUSZÚ

EGÉSZSÉGNEVELÉS
KORTÁRSCSOPORTBAN
3 . A F I ATA L F E L N Ő T T K O R P S Z I C H É S V Á LT O Z Á S A I .
A S Z O K Á S O K J E L E N T Ő S É G E A S Z E M É LY I S É G F E J L Ő D É S É B E N

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült

az Európai Unió támogatásával.
Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014
 A fiatal felnőttkor pszichés
változásai

a felnőtt személyiség kialakulása

az önálló lét megkezdése
a későbbi egzisztencia megalapozása
egy egészséges identitás kialakítása.
 Erikson pszichoszociális
fejlődéselmélete

a fejlődést egymást követő szakaszok sorozataként írja le

minden szakasznak megvan a maga konfliktusa, krízise
fejlődés az alapvető készségektől (pl. bizalom) halad az összetettebb (pl.
identitás, intimitás) kérdésén át az élet végén felmerülő kérdések felé.
nem érthetünk meg egyetlen életszakaszt sem a többi ismerete nélkül
 Fejlődési szakaszok Erikson szerint
1. szakasz –Ősbizalom a bizalmatlansággal szemben (0-2 éves kor)
◦ az anyai gondoskodás mentén tanulja meg a csecsemő, hogy mit várhat az élettől:
biztonságos, segítőkész a világ, vagy semleges, esetleg fenyegető?

2. szakasz – Autonómia a szégyennel és kétellyel szemben (2-3 éves kor)

◦ elsősorban a testi funkciók uralásán keresztül (ld. szobatisztaság) kialakul az önuralom,
önkontroll, ami a későbbi autonómia, önfegyelem alapját képezi

3. szakasz –Kezdeményezés a bűntudattal szemben (3-5 éves kor)

◦ a gyermek elkezdi a világ felfedezését, és az ezzel járó tapasztalatok megszerzését
◦ nyit a külvilág, a társaik felé, megjelenik a törekvés és a tervezés az életében.

4. szakasz –Teljesítőképesség a kisebbrendűséggel szemben (6-11 éves kor)

◦ a játék szerepét átveszi a szisztematikus tanulás, melyben már fontos a teljesítményre
kapott minősítés is
◦ a gyermek énképe saját iskolai eredményei függvényében változik
 Fejlődési szakaszok Erikson szerint
5. szakasz –Identitás a szerepdiffúzióval szemben (12-20 éves kor)
◦ kialakít egy személyes identitást, amely egészséges esetben mindig a társas csoport
részeként határozza őt meg

6. szakasz –Intimitás az izolációval szemben (20-40 éves kor)

◦ a tanulmányok lezárulnak még azoknál a személyeknél is, akik továbbtanulnak
◦ előtérbe kerül az intimitás iránti igény és a személyek képessé is válnak az intim
kapcsolatok felvállalására

7. szakasz – Alkotóképesség a stagnálással szemben (40-60 éves kor)

◦ a kiteljesedés és produktivitás van a középpontban mind a munka, mind a magánélet
területén

8. szakasz – Integritás vagy kétségbeesés (60 év feletti kor)

◦ az egyén elfogadja életútját, mint egyszeri és megváltoztathatatlant.
Marcia az identitás kialakulásának négyféle
kimenetele
A korai zárás: a személy átveszi a környezet által kínált szerepmintákat,
anélkül, hogy valójában sajátjának érezné azokat.
◦ családi nyomásra, vagy anyagi megfontolásból
◦ nem tud megtörténni az identitás belsővé válása
◦ nem beszélhetünk igazi döntésről

A moratórium: az identitás keresésének az állapota

◦ kamasz korban természetes
◦ ha azon túl nyúlik, akkor a személy nem képes elköteleződni

A szerepdiffúzió: a személy nem képes meghatározni önmagát, úgy érzi, hogy

különböző szerepei ellentmondásosak, és ettől kialakul benne egy zavartság
Az identitás elérése: a személy meg tudja határozni önmagát, és kialakít
célokat melyek felé tart.
Kapunyitási pánik
a fiatalok kipróbálnak sok új dolgot, de sokszor egyikben sem találják
meg igazán önmagukat
általában kétségbeesnek, és elkezdik az élet értelmét keresni.
a túl sok keresgélésnek az eredménye, hogy úgy érzik nem sok a remény
arra, hogy ezután megtalálják a saját útjukat
általában a tanulmányok befejeződéséig ez el is múlik
fontos elfogadni, hogy ez gyakori jelenség, majdnem életkori sajátosság
Egészséges szokások – Arisztotelész
szokás-koncepciójának tükrében

Az ókori görög csoda „terméke”: az önmagát megválasztó ember

Arisztotelész (Kr. E. 384-322) nyomán:
- Az ember individualizációs folyamata
- A mértékletes életmód eszménye
- A legfőbb jó: a boldogság
- A tökéletes tevékenységet a lélek kiválósága hozza létre
- Az ember nevelhető, szoktatható.

- Az ember vagy magától vagy nem magától cselekszi meg tetteit.

- A szokás hasonlít a természethez.

Arisztotelész szokás-koncepciójának
tanulságai az egészséges szokások kialakítása
szempontjából

- Az értékvilág megválasztása a trendek függvényében

- A boldogsághoz szükséges stabilitás magja

- A kiválóság, mint szokás

- A szokások megváltoztatása és az önismeret

- A szokás a tudás, a képességek és a vágy metszéspontja.

- A szokások implementálása
Amennyiben a környezetünkben lévő jó példák láttán felébred bennünk
a vágy és tudásunk van egy bennünk szunnyadó képességről, ismételt
cselekvések által jó szokássá, jó szokások összességévé tehetjük
egészségünket is.