Szőcs Brigitta

Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Jog szak, Kolozsvár

A serdülőkor és a vele járó változások

Szemináriumi dolgozat Neveléslélektanból

2020
 A serdülőkor általános jellemzése
A serdülőkor egy fejlődési fázis, egy átmeneti időszak a fizikai és pszichoszociális
emberi fejlődés során a gyermekkor és felnőttkor határán, melynek kulturális célja a felnőtt
szerepekre való felkészülés. Más megnevezései: kamaszkor, pubertáskor, teeneger. Ezen időszak
határait nehez lehet behatárolni, a folyamat végbemehet rövid idő alatt (van aki fél év alatt átesik
rajta), de akár több évig is elhúzódhat. A kamaszkori változások megjelenésének kezdete,
sorrendje és tartalma egyénenként változó, valamint a lányok és a fiúk serdülése között is
jelentős különbség fedezhető fel. Napjainkban a gyerekek korábban kezdenek el serdülni,
azonban a a viselkedés és a pszichés megnyilvánulások miatt a folyamat elhúzódik. A
serdülőkort minden kultúra válságos kornak tartja (pubertáskori krízis), egyfajta kritikus
periódusként megnevezve a szocializáció során, melyet a szeszélyesség, belső zűrzavar és
lázadás jellemez. A jelenséget a „kamaszkor sivatagának” is hívják, utalva arra az állapotra
(kiüresedés, értékvesztés, korábban felépült struktúrák lerombolódása) melybe a folyamat során
kerül a gyermek.
A serdülőkor biológiai megközelítésből
Biológiailag a serdülőkor magában foglalja a nemi szervek változásait, valamint a
magasság, súly és izomtömeg kialakulását, illetve ebben az időszakban jelentős változások
mennek végbe az agy növekedésében és érésében is. Ezen kívül a biológiai szaporodást
lényeges. Ennek a biológiai ténynek fontos szociális vonatkozásai is vannak, annál az egyszerű
oknál fogva, hogy az utódnemzéshez két különböző nemű ember szükséges. A fiúk és a lányok a
nemi érettség elérésekor, a nemi vonzódás miatt, a társas viselkedések új formáiban kezdenek
részt venni. (Serdülőkor-Fejlődéslélektan-602.) A biológiai változások, amelyek a nemi éréssel
járnak, a gyerekekben furcsa, új érzéseket keltenek és átalakítják testméretüket, formájukat.
Ezeket az átalakulásokat a társas életben bekövetkező változások kísérik.
A kamaszkor egyik első látható jele a hirtelen felgyorsuló testi növekedés, ebben az
időszakban gyorsabban növekednek, mint csecsemőkoruk óta bármikor. A fiúk 23, míg a lányok
16-17 centiméterrel is magasabbá válhatnak. De nemcsak a fizikai méretek változnak, hanem a
test formája is módosul. Ekkor alakulnak ki a fiúkat és lányokat megkülönböztető
jellegzetességek. Kifejlődik a lányok melle, és kikerekedik a csípőjük. A fiúk válla kiszélesedik,
és nyakuk izmosabbá válik. A pubertás kor alatt kezdődik a szexuális fejlődés is, mivel ekkor
növekednek meg az elsődleges nemi szervek, amelyek részt vesznek a szaporodásban és válnak
funkcionálisan éretté.
Társas kapcsolatok a serdülőkorban
A serdülők életében bekövetkező fontos biológiai változásokhoz hasonló súlyúak azok a
fejlemények, amelyek ezzel összefüggésben a családdal és a kortársakkal való kapcsolatokban
következnek be. A másik nem iránti érdeklődés és vonzalom megjelenése változásokat idéz elő a
társakkal, bar’tokkal szemben. Míg a fiúk esetében a korai serdülés előnyt jelent a társak
körében, a kortárscsoportban kedvezőbb pozíciókhoz jutnak, addig a lányok esetében,
kedvezőtlenebb következményei vannak, hiszen az önmagukkal való elégedetlenséggel,
depreszsziós tünetekkel, érzelmi labilitással is együtt járhat. A korai éréssel kapcsolatos
vizsgálatok, azonban nem egyértelműek, mivel hanem a környezet reakciója és a személyiség
stabilitásának mértéke együttesen befolyásolja a serdülés kedvező vagy kedvezőtlen
következményeit. (Identitas-alakulasa_Pszichologia-pedagogusoknak-123.-124.)
Az iskoláskorban kialakuló társas kapcsolatokis lényeges változáson mennek át a
serdülőkorban. A középiskolások kétszer annyi időt töltenek társaikkal az iskolán kívül, mint
szüleikkel vagy más felnőttekkel. „A serdülő kortárscsoportok kevésbé függnek a felnőttektől,
társaikat különböző környékekről szerzik, és igyekeznek elkerülni, hogy a szüleik vagy más
felnőttek megfigyelhessék őket. A kortárscsoportok mérete is nő, miközben a barátságok és más
szoros kapcsolatok intenzitása is fokozódik.”1 Amint a gyerekek serdülni kezdenek a barátság
alapja is módosul. A középiskolás kamaszok közeli barátai még jobban hasonl1tanak rájuk, minrt
az általános iskolában. Azért választanak olyan barátokat, akikkel közös az érdeklődésük,
értékeik, attitűdjeik vannak, mert az ilyen barátok megértőek, és ha szükség van rá nagyobb
segítséget nyújtanak. A serdülőkori barátságok fő kritériumai: a hasonló értékek, a lojalitás és az
intimitás. A kamaszok a koözeli baráttal folytatott meghitt és önfeltáró beszélgetések során
határozzák meg a serdülők saját magukat és fedezik fel saját identitásukat. A barátság a fiúk és a
lányok számára is fontos ebben a korban, azonban a barátságok minőségében különbségek
vannak. A lányok barátsága intenzívebb, míg a fiúk barátsága nem olyan közeliek, viszont
kiterjedtebbek. A különbségek ellenére mind a lányok, mind a fiúk esetében bizonyos
szempontból hasonló szerepet töltenek be a fejlődésben, mint csecsemőkorban a kötődés. Sokan

1
Serdülőkor-Fejlődéslélektan_602-639.pdf Letöltve: 2020.12.28.
úgy gondolják, hogy a szoros barátságok a serdülők társas és személyiségfejlődésére egyaránt
előnyére válhatnak.
Ebben az időszakban a szülőkkel való kapcsolat is változik. A serdülőkor nemcsak a
fiatalok, hanem a szülők számár is nehézségekkel és veszteségekkel jár. „A fiatalokra ebben az
időszakban 3 feladat is vár: képessé kell válniuk arra, hogy a szexuális életüket felelősségteljesen
tudják kezelni, hogy megértő, szerető társat találjanak, és felnőtt szerepet vállaljanak: vagyis
pályát válasszanak, önálló életvitelre legyenek képesek és felelősséget vállaljanak tetteikért.” 2 A
serdülőknél gyakori problémák: jellemzőek a hangulati ingadozások, akár az érzelmi labilitás, a
fokozott érzékenység és a környezettel való konfliktusok. Sokszor a kamaszok nyugtalannak és
frusztrálónak élik meg ezt az időszakot, valamint eelégedetlenséget is érezhetnek, hiszen nem
találják helyüket a világban. A serdülőkorban lévő fiatalok közömbösséget érezhetnek, amely
elősegíti, hogy eltávolodjanak a gyermekkortól. Így a szavaikkal és a tetteikkel próbálják
szüleiknek üzenni, hogy nem akarják, hogy többé gyerekként kezeljék őket, kevesebb időt
fordítanak a szüleikkel való időtöltésre, valamint a családi körben történő életre. Eldobják a
gyermekkori érdeklődésüket és hobbijukat azért, hogy megmutassák, mennyire megváltoztak.
Azonban ez a döntés azt eredményezheti, hogy egy bizonyos ideig nem talaálják önmagukat. A
gyerekkor elhagyása a szülők számára is fájdalmas. Sokszor úgy érzik, mintha valaki elrabolta
volna tőlük a gyereküket. Ebben a időszakban a fiatal és a szülők sokszor egymást hibáztatják,
ami ahhoz vezet, hogy a serdülő elhagyatottnak érzi magát, ami miatt a szülőket hibáztatja. Mi
több, a szülők is egyedül érzik magukat, hiszen a gyerekük aki eddig mindenhova követte őt és
folyton kérdezett tőlük, most már több időt tölt a barátai társaságában.
Értelmi fejlődés a serdülőkorban
A serdülőkor értelmi fejlődésének jellegzetességét Piaget fogalmazta meg. A serdülő a
logikai műveletek elvégzésében elszakad a közvetlen szemléleten alapuló gondolkodástól és
elvont műveletek elvégzésére is képessé válik.
A serdülőkorban szembesül a személy a legtöbb területen a változásokkal: biológiai,
szociális, intellektuális téren egyaránt. Erik H. Erikson elmélete szerint ebben az életszakaszban
történik az identitás, az énazonosság kialakítása. „Hogy ez mennyire nehéz feladat az adott
egyén számára, azt befolyásolják az addigi fejlődés problémái vagy kiegyensúlyozottsága,
ugyanakkor a serdülőkor problémái a társadalmi elvárásoktól és a környezet nyújtotta segítségtől

2
https://mindsetpszichologia.hu/serdulokor_vesztesegekkel Letöltve: 2020.12.29.
vagy éppen nehézségektől függnek.”3 A kortársi és a felnőtt környezet különösen fontos a
serdülő számára ebben az időszakban, hiszen a kamasz innen ismeri meg mások véleményét és
elvárásait rá vonatkozóan. Emellet a fiatalok fejlődéséhez szükség van a a társas környezet
támaszára és a tapasztalatok megerősítésére, hiszen ha a környazet erősíti, serkenti a serdülő új
képességeit, akkor a fiatal úgy tudja majd ötvözni az ellentéteket, hogy nem okoz konfliktust
vagy levertséget, kellemetlen hangulatot.
Ahogy már az előbb is utaltam rá, a serdülőkor legfőbb feladata a személyes identitás
kialakulása, önmaga felfedezése. Ez a jelenség az egészséges pszichoszociális fejlődés részét
képezi, aminek lényege, hogya kamasz különböző érdeklődési irányokat, viselkedésformákat
próbál ki és ezáltal igyekszik rálelni önmagára. „Az identitáskrízis (Erokson nevezte ezt a
folyamatot így) ideális esetben a húszas évek elejére, vagy a közepére megoldódik, és az egyén
továbbhaladhat más életfeladatok felé. Ha az identitáskrízis nem oldódik meg, az egyén nem
rendelkezik konzisztens énképpel, vagy nem alakulnak ki belső normái.”4
Gondolkodási folyamatok is változnak ebben az időszakban. Serdülőkorban a
gondolkodás absztraktá válik, a fiatal könnyebben gondolkodik kevésbé egocentrikus dolgokról.
Figyelmi funkciói szelektívebbé válnak, javul az emlékezeti teljesítmény, jobban tud érvelni,
hosszabb távon gondolkozni, perspektívát váltani és kialakul az ún. metakogníció, az amikor a
saját gondolkozásukról is tudnak gondolkozni. „Ebben a korban alakul ki a kritikai gondolkodás,
fejlett kritikai készséget mutat, ami visszahat a gondolkodás fejlődésére, mivel sokat vitatkozik,
érvel, és gyakran szembeszáll mások nézeteivel. Erkölcsi fejlődését a szubjektivitás jellemzi,
hangsúlyt kapnak a saját énjéhez kapcsolódó értékek, és az önmagukhoz viszonyított
minősítések, értékelések.”5
A serdülőkor és a tanulás
A serdülőkor kezdetén érzékelhetjük, hogy valahogy elfogy a lelkesedés a diákokban az
iskolai tanulás iránt. Míg a „Ki tudja a válszt?” kérdésre első osztályban szinte mindenki tudja a
választ, sok kéz lendül a magasba, egy hetedik osztályba, a többszöri megkérdezés után is

3
A PREPUBERTÁS ÉS A SERDÜLŐKOR FEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGAI:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/ch07s02.html
Letöltve: 2021.01.03.

4
A pubertás és posztpubertás kor
http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/a_puberts_s_posztpuberts_kor.html Letöltve:
2021.01.03.
5
http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/a_puberts_s_posztpuberts_kor.html
félszeg jelentkezésekkel szembesülhetünk. Carl Pickhardt pszichológus szerint a két csoport
másként tudja megélni a formális tanulás élményét. A hatévesek a tudásuk megmutatásának
lehetőségét látják a válaszadásban, ezzel szemben a tizenháromévesek azt érzékelik, hogy
számukra a növekvő sebezhetőség érzésük miatt kockázatos. Pickhardt emellett akorai
serdülőkorban megjelenő bizonytalansággal öt lehetséges félelmet állapít meg ami megjelenhet
egy osztályteremben: a tudatlanság félelme, a hibától, alkalmatlanságtól, a megszégyenítéstől és
a kudarctól való félelem.
Ahogy a fiatalok találkoznak ezekkel a nemkívánatos kimenetekkel, ijesztőnek tűnhet valami
újat tanulni, az osztályközösség előtt. A szülők számára is furcsa lesz, hogya kezdeti lekesedét
felváltja egy passzív magatartás az osztálymunkában. A fiataloknak a korai serdülőkor alatt és
még utána is önbecsülés szükséges ahhoz, hogy tanuljanak, mert ez számukra mindig rizikóval
jár. A fiatalok, akik alacsony önbecsüléssel rendelkeznek, nem szeretnek olyan dolgokat tenni,
amelyeket nem tudnak megcsinálni, mert ezekben a helyzetekben is azt élik meg, hogy nem elég
jók. Azonban a szülők segítőkész magatartása, biztonságos helyzet megteremtése a tanuláshoz, a
tanulás rizikóinak és előnyeinek az átbeszélése csökkenthetik a tanulással szembeni ellenállást és
és rámutathatnak arra, hogy mindenki egy egész életen át tanul.
(https://mindsetpszichologia.hu/a-serdulokor-felelmei-es-krizisei )
A serdülőkorral együtt járó viselkedési formák
A serdülőkor a megoldandó feladataival önmagában is nehéz, sérülékeny időszak. A
serdülőknél a korábbiaktól eltérő olyan magatartásformák jelentkezhetnek, melyek a szülők, a
felnőttek számára nehezen érthetőek, és számos konfliktus, a felnőttekkel való összeütközés
forrását jelenthetik. Nehéz megítélni, hogy ezek meddig tekinthetőek a „normális” kamaszkor
megnyilvánulásainak, mikor igényelnek különös figyelmet, mikor értékelendőek kórosnak. A
serdülőkre a folyamatos változás, fejlődés jellemző, viselkedésük, problémáik is változnak,
átmenetiek, jó esetben a fejlődés előrehaladtával megoldódnak, elmúlnak. Mindenképpen
figyelmet igényel, ha egy serdülőkori probléma, magatartásforma állandóvá válik, tartósnak
bizonyul, a személyiség fejlődése megakad.
A serdülõk viselkedésének minõsítése leggyakrabban a családból, illetve az
intézményekbõl ered. A mintagyerek a felnőttektől több pozitív visszajelzést, megerősítést kap,
mint társaitól, ezért bizonytalanná válik köztük, majd kerüli őket, viselkedése felnőttektől tanult
mintákon és nem saját döntéseken alapul. Személyiségének fejlődését védekező viselkedése, a
váratlan helyzetek megoldhatatlansága, a következményes szorongás akadályozza. A szorongás
pedig teljesítmény romlásához vezet. Más típusú serdülőkben érdeklődés hiánya, szerepminta
hiánya, kotársainak ellenhatása vezet a tanulásban eredménytelenséghez. Ezekhez társul(hat)
még tartós betegség, fáradtság okozta figyelem zavar. Ezen kívül meg kell említenem a
pedagógiai munkában előforduló tévedések, hibák, a tanuló és gondjai, bajai iránt mutatott
figyelmetlenség, a várt és elvárható támogatás hiánya, valamint a kényszerű vagy indokolt
iskolaváltásokat.
A deviáns serdülőkor
A serdülőkorral járó fizikai, lélektani változások és az ezt kiváltó viharos időszakok
mindenki számára ismerősek lehetnek. A fiatal hangulata indasozik, személyisége teljesen
kiismerhetetlennek tűnik, a döntései pedig irreálisnak tűnhetnek. A lázadás számos módon
megjelenhet a serdülők életében, hogy mi állhat a deviáns viselkedések hátterében, a
pszichológusokat is régóta foglalkoztató kérdés.
„Deviáns viselkedés alatt olyan magatartást értünk, amely megszegi a közösség,
társadalom által felállított normákat. A serdülőkori devianciát többnyire csoportban történő
megnyilvánulásnak írják le, ilyenkor az egyén a saját csoportjának szabályai szerint cselekszik.
A pubertáskori lázadás – dohányzás, alkohol, kábítószer, felelőtlen nemi élet, extrém viseletek,
testmódosítás, bűncselekmény elkövetés, öngyilkossági gondolatok – a szülők legnagyobb
félelme.”6
A deviáns magatartás nem egyetemes következménye a felnőtté válásnak.
Pszichológusok ezen irányú megfigyelései alapján a túlzott kockázatvállalás kompenzálható, ha
a serdülők több, minőségileg is értékes időt töltenek felnőttekkel, akik által egy másik
szempontrendszer megismerése is lehetőség nyílik. A szülő sokat tehet azzal serdülő gyerekéért,
ha bizalmas, támogató attitűdöt tanúsít iránta, a konfliktusook megoldására a kommunikációt
választja és olyan élményekben gazdag szabadidős tevékenységet talál, amely során könnyebben
rálel önmagára.
Összegzés
Következtetésképpen elmondhatom tehát, hogy a serdülőkor nagy változásokat hoz a fital
életében. Mind biológiai (testi változás), mind a társas kapcsolatok, mind az értelmi fejlődés, a

6
„Csak hangerő volt, tág pupillák, kábítószerek” – a deviáns serdülőkor nyomában
https://mindsetpszichologia.hu/serdulokor-a-deviancia-melegagya-hangero Letöltve 2021.01.06.
tanulás és a viselkedési formák terén változás következhet be ebben az idászakban. Emellett
ekkor alakul kia a gyerekek identitástudata, valamint fejlődik a gondolkodásuk is.
Bibliográfia:
 N. Kollár Katalin (2004): Az identitás alakulása: mi dől el serdülőkorban? In. N.
Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris,
Budapest, 2004, 119-128.old.
 3. A serdülőkori fejlődés biológiai és sociális alapjai in. Cole M. – Cole S.R.
(2006): Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest, 602-639. old.
 Nagy Nikolett (2019): Serdülőkor veszteségekkel -
https://mindsetpszichologia.hu/serdulokor_vesztesegekkel
 http://janus.ttk.pte.hu/tamop/kaposvari_anyag/jozsef_istvan/
a_prepuberts_kor.html
 https://ifightdepression.com/hu/fiataloknak/mi-a-serduelokor
 https://mindsetpszichologia.hu/a-serdulokor-felelmei-es-krizisei
 https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/
tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/ch07s02.html
 http://voltegyszer.com/a-serdulokorrol/
 https://mindsetpszichologia.hu/serdulokor-a-deviancia-melegagya-hangero