KOMMUNIKÁCIÓ, PROBLÉMAMEGOLDÁS,

KONFLIKTUSKEZELÉS
 Kommunikáció
• Verbális
• Nem verbális
• Metakommunikáció

• Közvetlen → pedagógiai, segítő tevékenység

• Közvetett
Nem verbális kommunikációs jelzések
• tekintet
• térköz szabályozása (proxemika)
• intim, személyes, társadalmi, nyilvános
• érintés
• paralingvisztikai jelzések
• pl. hangsúly, hangerő, beszédtempó
• testbeszéd
• testmozgás
• gesztusok
A nem verbális jelzések funkciói (Argyle, 1979)
• társas helyzet kezelése
• én megjelenítése
• attitűdök közvetítése
• érzelmek kifejezése
• csatornaellenőrzés
 Kommunikációs (viselkedési) formák
• érdekek, értékek, szükségletek, vágyak, célok –
kommunikáció (közlés, befolyásolás)
• kommunikációs/viselkedési formák (Alberti &
Emmons, 1974)
• agresszív (önmagát mások fölé helyezi, mások jogát sérti,
kihasznál)
• szubmisszív (alárendelődik, saját joga sérül, őt használják
ki)
• asszertív (saját érdeke mentén cselekszik, mások érdeke
nem sérül, kiáll a jogaiért)
 Társas probléma (D’Zurilla et al., 2004)
• a múltban történt, a jelenben zajló, a jövőben lehetségesen bekövetkező
• társas helyzet, feladat, tulajdonság (enyém, másé), viselkedés (enyém,
másé)
• negatív érzéseket és gondolatokat kelt (bennem, másikban)
• megakadályozza a környezethez való optimális alkalmazkodást
és ez
• az érzések, a gondolatok, a helyzet megváltoztatására (csökkentésére,
megszüntetésére) sarkallhatja az egyént
de
• nem szükségszerűen rossz (Fodor Ákos: Három negatív szó – Nincs
semmi baj)
 Gondold végig, hogy az elmúlt hónapban
neked milyen társas problémáid voltak...
• a szüleiddel/a • a csoporttársaiddal! • az oktatóiddal!
pároddal!
 Kommunikációs modell (Eskin, 2013)

TÁRSAS
KONFLIKTUS VÁLSÁG
PROBLÉMA

Mikor lesz problémából konfliktus?

• ha a probléma tárgyáról a kommunikáció stílusára kerül a hangsúly (Schannel, 2010)
• ha az alkalmazkodás szinte teljes hiányát észleli az egyik/mindkét fél (Fiske, 2006)
• ha ellenségeskedést fejez ki valamelyik/mindkét fél (Pellegrini & Urbain, 1995)
 Problémamegoldás: viszonyulás és stílus
1. A probléma
észlelése
1–2.
VISZONYULÁS:
7. A megoldás utólagos
értékelése
2. A probléma definiálása pozitív, negatív
OK )
• tudatos/nem tudatos Á S nta
D i
O s, m
• helyzetspecifikus V
Ó ká
z o
• személyspecifikus 6. Megvalósítás
( s 3. Megoldási
lehetőségek keresése 3–7.
• változó problémák STÍLUS:
• mintázatok racionális,
impulzív, elkerülő
5. Elköteleződés egy 4. A megoldási lehetőségek
megoldás mellett (döntés) értékelése

(Frauenknecht & Black, 2010)

 Konfliktuskezelés
• Dimenziók mentén értelmezhető (Filley, 1995):
• önérvényesítés (saját érdekei megvalósítására törekszik, másét kevésbé veszi
figyelembe)
• önalávetés (lemond saját érdekeiről, a másikét segíti, támogatja)
• eredményorientáltság (a cél a siker, a jó teljesítmény)
• kapcsolatorientáltság (a másokkal való jó kapcsolat kialakítása és fenntartása
a cél) dimenziók mentén (Filley, 1995).

E dimenziók alapján a leggyakrabban előforduló konfliktuskezelési módok a

győztes-vesztes, az alkalmazkodó, az elkerülő, a kompromisszumkereső/-kötő
és a győztes-győztes (Szekszárdi, 2005).
 Kérdőív (értékelés: 1 – 2 – 3 – 4 – 5)
• Az a célom, hogy az én akaratom teljesüljön.
• Egy idő után azt mondom, hogy rendben, csak fejezzük be a veszekedést.
• Fontos, hogy a végén egyezzünk meg valamiben még úgy is, hogy nem
teljesen az, amit én akarok.
• Várom, hogy magától megoldódjon a helyzet.
• Igyekszem úgy tenni, hogy mindkettőnknek jó legyen.
 Győztes-vesztes
• Mindegyik fél a saját álláspontját szeretné
érvényesíteni, győzelemre törekednek, ami a másik
vesztésével jár.
• Nagyon gyakran harag, düh táplálja az egyént.
• Egyenlőtlen kapcsolatban általában a kisebb
hatalommal bíró kerül ki vesztesként, akiben ez az érzés
további problémák és konfliktusok forrása lehet.
• Veszélyhelyzetben, gyors döntést kívánó szituációban
ez előnyös is lehet.
 Alkalmazkodó
• Az egyén a másik fél terveinek, céljainak megvalósításában vesz részt,
aminek hátterében sokszor félelem, kényszer áll, de tehet így valaki jól
átgondoltan is.
• Mindenképpen káros akkor, ha az alkalmazkodás eredményeképpen
csorbul az illető egyedisége, önbecsülése.
 Elkerülő
• Gyakran a bizonytalanság, a vesztéstől való félelem eredményezi
ennek a módnak a használatát, de ebben az esetben is lehet tudatos
döntés eredménye az, ha valaki úgy érzi, most még nem akar
foglalkozni a helyzettel.

• Nagyon sok formája létezik, például:

• halogatás
• úgy teszünk, mintha meg sem történt volna az összetűzés (annulálás)
• várakozás (várjuk, hogy magától megoldódjon a helyzet)
• segítségkérés (olyanoktól, akikben megbízunk, akikről feltételezzük, hogy
támogatni tudnak minket)
 Kompromisszum keresése és kötése
• A kompromisszumot kereső személy célja olyan helyzet kialakítása,
amely mindenki számára elfogadható, ennek megvalósulásakor
történik a kompromisszum megkötése. A kompromisszum keresése
elsősorban a szándékot, az elköteleződést fejezi ki.
• A kompromisszum megkötése szerződésszerű, utal a jövőre, a
megbeszéltek betartására a megfelelő kapcsolat fenntartása
érdekében. Amennyiben ez nem teljesül, hamar győztes-vesztes
eszközökkel élhetnek a felek.
 Győztes-győztes
• Az „én” és a „te” (=győztes-vesztes) helyett a „mi” áll a
felek gondolkodásának középpontjában.
• Együttműködnek annak érdekében, hogy mindenki a
lehető legjobban érezze magát a konfliktus végén.
• Élnek önalávetéssel és önérvényesítéssel, igyekeznek
megérteni a másik helyzetét, elfogadják és tiszteletben
tartják a másik véleményét – empátiát és toleranciát
gyakorolnak a megoldási folyamat során.