1.

A szocializáció fogalma
A társadalomba való beilleszkedés folyamata, amelynek során
- az egyén megtanulja megismerni önmagát
- környezetét
- elsajátítja az együttélés szabályait
- a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat
2. A szocializáció szakaszai
1. Magzati kor
2. Kisgyermek kor
3. Kisiskolás kor
4. Serdülő kor
5. Fiatal felnőtt kor
6. Felnőtt kor
7. Élet dele
8. Időskor
3. A család, mint (elsődleges) szocializációs közeg:
a) Miért elsődleges?
Mert a legkorábbi életszakasztól hat.
b) Milyen szocializációs funkciók vannak?
- Biológiai gondozás
- Éréshez és fejlődéshez szükséges körülmények biztosítása
- Meghatározott magatartás és szerepmintákat is közvetít
c) Milyen hatásrendszerei vannak?
1. Rejtett, spontán megnyilvánuló, szándékolatlanul közvetített, természetes életviszonyaiban gyökerező
hatás
2. Tudatosan alakított, megfogalmazott, szabályozott nevelés
d) Mi a család, mint „rendszer” törekvése?
Minden rendszer egyensúlyra törekszik, ez lehet jó és rossz is, az egyensúly a lényeg lásd: szenvedélybetegek
családjai.
4. Család típusok nevelési központok szerint:
Típus Középpont Nevelésmód Eredmény
Autokrata Felnőtt Önkényes: tilt, Becsületes, szorgalmas és
parancsol, fenyít rideg
Ráhagyó Gyermek Erőtlen, hanyag, vagy Nehezen alkalmazkodó,
elhanyagoló világ közepe
Demokratikus Szülő és gyermek Tekintélyelvű, Alkalmazkodó,
együttműködő, együttműködő,
kiegyensúlyozott kiegyensúlyozott

5. Kozma Tamás megközelítésében:

a) Mi a nevelés?
A nevelés egy történelmileg, társadalmilag, kulturálisan, környezetileg meghatározott folyamat, ám az
egyénekben, az adott személyiségben megy végbe.
b) Mi a szocializáció?
Az alakulás, viszonyulás folyamata a szocializáció, melynek során a kulturális környezet hatására az emberek
közti kölcsönhatások során a személyiség szociogén szférája kialakul, megváltozik, továbbfejlődik.
6. Bábosik István megfogalmazásában mi az érték két funkciója?
Bábosik István az értéket kettős funkcióval ruházza fel: érték az, amely fejleszti a közösséget, és fejleszti az
egyént, célul kitűzött érték tehát pedagógiai szempontból „az egyén konstruktív életvezetése”
7. Galicza János mit nevez:
a) Felnőtt központú pedagógiának
Ebben a szemléletben az értékközpontúval azonossá teszi a felnőtt-központúságot, mintegy leleplezve e
nevelő hozzáállása mögött megjelenő tekintély és hatalmi pozíció igényét.
b) Gyermek központú pedagógiának
 A gyermek és felnőtt kapcsolatában végbemenő együttműködésre épít, amelyben „a nevelő felnőttek dolga
optimális feltételek létrehozása a gyerek fejlődéséhez, szocializációjához és perszonalizációjához.”
8. Mi az „erkölcs”, „erkölcsösség” és „erkölcstelenség” fogalma
- Az erkölcs „tehát azoknak a cselekvési mintáknak az összessége, amelyeket az emberek bizonyos
közösségében elismertek,s általában kötelező érvényűek”.
- Az erkölcsösség „olyan cselekvés minősége, amely vállalja a jó iránti feltétlen elkötelezettséget”.
- Erkölcstelen az, akinek „viselkedése nem felel meg az általános erkölcsi kódexnek, vagy az, aki romlott,
jellemtelen ember”
9. Buda Béla összefoglalója alapján
a) Mik az erkölcsi elbizonytalanodás tünetei?
1. az öngyilkosság növekedése minden korcsoportban, fiataloknál és időseknél egyaránt
2. a bűncselekmények számának emelkedése (1993-ig 22%-al nőtt a fiatalkorúak között)
3. az alkoholizmus viharos terjedése már gyerekkortól
4. a veszélyeztetett helyzetű fiatalok számának növekedése (1980-1992-ig 28,3 %)
5. a mentális zavarok gyakorisága
6. az erőszakos cselekmények szaporodása
7. széthúzás és ellenségeskedés növekedése
+ a posztmodern világ jellegzetességei – egységes narratívák; összeszedendő saját világnézetek stb.
b) Mik az erkölcsi elbizonytalanodás okai?
1. elgyökértelenedés a személyek és családok gyakori helyváltoztatása, költözése miatt
2. a családi szilárdság meglazulása
3. a viselkedés-szabályozók elgyengülése
4. a közösségek, értékrend, hagyományok, vallás, közvélemény elbizonytalanodása
5. az individualizmus, a szabadosság, az anómia erősödése
6. nevelési elvek ziláltsága
10. Kohlberg elmélete mentén:
a) Nevezze meg az erkölcsi szocializáció szintjét és fokait
1. Egyezmény előtti szint
- Első foka (3-12 év) büntetésre és jutalmazásra épül, az erkölcsi magatartás megelőző szakasza
(3-6 év).
- Magasabb szintje amikor a gyermek (6-12) az eszközi viszonylagosságra törekszik.
2. Az egyezmény szintjén (kb 10-35)
- Első fokán a fiatal (10-18) személyközi kapcsolatokra törekszik, de még mindig meg akar felelni
- A következő fejlődési fokon (18-35) az egyén a társadalmi és szociális rend és a lelkiismeret
„törvényhódoló” embere.
3. Az egyezmény utáni szint (35 év után)
- Első fokán (35-50 év) az egyén közösségi „megegyezésre” építi magatartását és tiszteletben
tartja mások jogát
- A hatodik fokon (érett életkorban) az általános erkölcsi törvények uralkodnak és irányítják a
személyt
11. Milyen (4) elméletet említünk, amik jelentősek az erkölcsi szocializáció vizsgálatában?
a) Viselkedés elmélet
b) Pszichoanalitikus elmélet
c) Tanulás szociális elmélet
d) Értelmi fejlődés elmélet
12. Allport szerint milyen az érett vallásosság?
1. Árnyalt – a hitet értelmesen és kritikával veszi.
2. Lüktető – mozgásban gazdag, cselekvésre serkent
3. Állandóan irányít – nincs ellentét hite és magatartás között
4. Átfogó – elfogadja az a különbséget, amit másoknál tapasztal
5. Ötletes – segít a jobb és megfelelő megoldások felé
13. Erik Erikson fejlődés elméletében:
a) Nevezze meg az elmélet két központi fogalmát
Tudatos folyamatok és identitás keresése
b) Sorolja fel a fejlődési szakaszokat, jellemezze azok fejlődési kihívásait, kríziseit
1. Ősbizalom vagy bizalmatlanság szakasza (Születéstől-2 év) – Kialakul a bizalom a szociális környezet
irányába. Ősbizalom az anyai szeretetből fakadó kora gyermekkori biztonságérzetet jelenti. Krízis a
bizalom kialakulása vagy nem kialakulása.
 2. Autonómia vagy a szégyen és kétely stádiuma (2-3 év) – akaratlagos szabályozás kialakulása, a saját test
feletti uralom, az önuralom és a környezet utáni kíváncsiság megjelenése. Krízis: a gyermek
önállóságának fajtája és foka a szülőtől függ.
3. Óvodás kor (3-6 év) – kezdeményezés vagy bűntudat dimenziójának értelmezhetjük. Fokozatosan
elválik környezetétől, független lesz, rengeteg kezdeményező képesség, önálló akciókat kezdeményez.
Krízis: biztosítani kell a saját munka lehetőségét.
4. Kisiskolás kor (6-11 év) – Teljesítmény vagy kisebbrendűség szakasza. Iskolába megy, itt minősítik.
Krízis: ha nem felel meg akkor kisebbrendűségi érzése lesz, ha a társadalom szemében elismerő dolog,
amit végez, akkor teljesítmény érzése lesz.
5. Serdülő kor - identitás vagy szerepdiffúzió stádium. Saját értékek felfedezése, saját hely keresése a
világban. Krízis: ha nem találja, a helyét összezavarodik.
6. Ifjú kor és fiatal felnőtt kor (20-40 év) – intimitás vagy izoláció szakasza. Az érett genitalitás és az én
uralkodása a test felett. Tanulmányok befejezése, intimitás iránti igény. Krízis: amennyiben nem sikerül
beilleszkednie egy baráti társaságba, családba izoláció lakul ki.
7. Közép kor (40-60 év) – alkotóképesség kibontakozásának vagy a stagnálás stádiuma. A személyek még
nem érzik öregnek magukat a változáshoz. Legtöbben ekkor érik el az alkotóképesség csúcsát. Krízis: ha
nem sikerül, akkor a személy stagnálhat, beletörődik abba, amit elért.
8. Késő felnőtt kor vagy idős kor (60 év fölött) – integritás vagy kétségbeesés stádiuma. Az egyén elfogadja
egyszeri és páratlan életútját. Ha úgy ítéli meg, hogy nem élt hiába akkor nyugodtan készül a halálra.
Krízis: ha úgy érzi, hogy hiába élt akkor úrrá lesz a kétségbeesés, és belátja, hogy most már nem tud
változtatni.
c) Mit jelent az epigenetikus elv?
Ez az epigenetikus elv, ami egyrészt azt jelenti, hogy egy adott krízissel való találkozásunkkor magunkkal
hozzuk az összes előző szakasz kimenetelét, másrészt azt, hogy ha egy szakasz fő krízisét megoldjuk, ezzel
egy időben megoldásokat találunk a később következő válságokra is. Erikson epigenetikus elve szerint a
krízisek nem oldhatók meg egyszer s mindenkorra, mert egy konfliktus megoldása új és új formában
visszaköszön későbbi életünkben.
14. Fowler értelmezésében
a) Mi a hit?

A hit a megismerő-értékelő strukturális műveletek olyan mintázata, amely a tételes tartalom (a hittartalmak)
hátterében áll, megalapozza és szervezi azt.

b) Mi a hit 6 jellemzője?
1. Egyetemes emberi jelenség
2. Személyiségnek központi struktúrája
3. Elköteleződés érték és hatalom központ mellett
4. Kapcsolati aspektus
5. Minden cselekvés végső alapja
6. Átfedés az intézményes vallásossággal
c) Mi jellemzi a hit fejlődésének lépcsőfokait?
1. Az egyes szakaszok (lépcsőfokok) a megismerés, az értelemalkotás és az értékek melletti elköteleződés
integrációjából származó tipikus mintázatokat jelentenek.
(ahogyan látom, átélem, megélem, összerakom, használom, működtetem)
2. szakasz és nem típus: sorrend adott, és nem átugorhatóak a fejlődési lépcsők;
3. nincs éles határvonal, az átmenetek akár évekig is eltarthatnak; nem mindenki sorolható be
egyértelműen
4. nem fix dolgokat ír: tendenciákat; nem hittartalmakat, hanem a szerkezetet
d) Milyen megismerő-értékelő műveleteket használhatunk szempontként a hit fokozatainak vizsgálatában?
1. Gondolkodás jellegzetességei
2. (Társas) nézőpontátvétel
3. Erkölcsi ítéletalkotás módja
4. Társas tudat határa
5. Tekintély helye
6. A világ koherenciája
7. Szimbólumalkotás képessége
 e) Sorolja fel és jellemezze a hit lépcsőfokait
1. Csecsemő kor és a differenciálatlan hit – bizalom és kapcsolat alakulása, alapvető tapasztalatok,
fogalmak kialakulása
2. Intuitív projektív hit (kis gyermek kor) – fantázia és valóság keveredése, a hit példája, egocentrikus
kapcsolatok
3. Mitikus literális hit (kis iskolás kor) – hittartalmak személyessége, képesek elválasztani a fantáziát a
valóságtól, képesek időben és térben rendezett történetekben gondolkodni, Isten kapcsolat
személyesebbé válása.
4. Szintetikus konvencionális hit (kora serdülő kor) – felelősség vállalás, a dolgok terheinek felvétele
5. Individuális reflektív hit (késő serdülő kortól fiatal felnőttkorig) – összekötő, megszilárduló szakasz, saját
igazságok mellett a bővülést keresi, új megértést, még többet; a múlt feldolgozása és integrálása a
jelenbe
6. Összekapcsolódó-elmélyülő hit (életközép és azon túl) – ellentétek, képes túl lépni az előző szakasz
határain, több szintű megismerés, újra szimbólumok hordozta erő
7. Univerzáló, egyetemes hit (érett személyiség) – minden élőt befogadó közösség érzése, cselekvő
elköteleződés, más szempontjuk miatt sokszor a biztonságos rendszerek felforgatóinak látjuk őket

15. Hogyan válaszol Erich Fromm arra a kérdésre, hogy művészet e a szeretet?

A szeretet tevékenység nem passzív érzelem; nem beleesünk, hanem helytálunk benne. Legáltalánosabban úgy írhatjuk
le a szeretet cselekvő jellegét, hogy a szeretet adni, nem kapni.

16. Erich Fromm elméletében

a) Mi az emberi lét végső kérdése?

Mit jelent a szeretet?
b) Hogyan válaszol a szeretet az emberi lét végső kérdésére?
Az ember a teremtés része, elveszett az összhang, oda vágyik mindenki vissza, a cél: legyőzni az elkülönültséget.
c) Hogyan részletezi Fromm azt az állítást, miszerint a szeretet azt jelenti adni?
-
d) Milyen aspektusai vannak a szeretetnek? Mi jellemzi azokat?
-
e) Mi jellemzi az anyai és az apai szeretetet?
Az anyai szeretet teljesítménytől, mindentől független.
Az apai szeretet a természeti világot, a külvilágot képviseli: gondolkodás, rend, törvény, fegyelem, kaland.
Feltételes: szeretlek, ha megfelelsz az elvárásaimnak, tenni kell érte.
f) Hogyan jelenik meg az anyai és apai típusú szeretet a felnőtt emberben?
Csak apai: kíméletlenség
Csak anyai: ítélőképesség elvesztése, fejlődés ellehetetlenülése
g) Mi jellemzi a felebaráti szeretetet?
Minden emberi lény szeretete.
Azon alapul, hogy egy vérből teremtettünk, emberek vagyunk.
Ha felületesen érzékelek, a különbségeket látom.
Ha megismerek, és a mélységre koncentrálok, az egyenlőséget látom.
Egyenlők közötti szeretete.
h) Mi jellemzi az önszeretetet?
Másokat szeretni erény, magunkat bűn
Logikai baki: ha felebarátiamat azért kell szeretnem, mert emberek, akkor magamat, mint embert nem kell
szeretnem?
Az önszeretet nem azonos az önzéssel
Az önző ember nem túlságosan, hanem túl kevéssé szereti önmagát