Fejlődés- és

neveléspszichológia

A fejlődés fogalma és dimenziói

1
 Fejlődési modellek

Mi a fejlődés?
 development, entwicklung, kibontakozás

 változás – nem minden v. tekinthető fejlődésnek

 a mennyiségi gyarapodás minőségileg újat eredményez: egyszerűtől a bonyolult fele

 a differenciálatlantól a differenciált fele az integráción keresztül

 állandóság és változás

A fejlődés dimenziói és ellentmondásai

 univerzalitás  kulturalitás

 megfordíthatóság  egyirányúság

 minőségi változás  mennyiségi változás

 determinizmus  szabad akarat

 célirányosság  nincs cél

 folyamatosság  szakaszosság

 területáltalános  területspecifikus

1. Univerzalitás vagy kulturális meghatározottság?

2
 kérdés: egy adott változás minden egyednél időben pontosan fellelhető vagy csak
bizonyos környezeti feltételek esetén?

 létezik-e általában vett gyermeki természet, vagy azt a kultúra formálja?

 az egy kultúrkörben végzett felmérések általánosításai téves következtetéseket

eredményezhetnek (pl. beszédfejlődés)

2. Megfordíthatóság vagy egyirányúság?

 vajon a fejlődés kritériuma az, hogy a változások visszafordíthatatlanok legyenek?

 jó néhány képesség elsajátítása idővel nehezedik (pl. nyelv), a korábban elsajátítottak

meg romlanak

 a pszichoanalízis a korai élmények visszafordíthatatlan jelentőségére utal, az egész

életen át tartó fejlődést hirdetők szerint nincs kiemelt jelentősége a gyermekkornak

3. Minőségi vagy mennyiségi változások?

 a minőségi változás szakaszos fejlődésre utal, a mennyiségi lineárisra

 a folyamatos ismeretbővülés, a tudás gazdagítása, mint kognitív paradigma

 a minőségi változás fel nem cserélhető szekvenciákra épül

4. Célirányosság a fejlődésben
 a célirányosság kérdése az emberi lét céljával kapcsolatos problémába van ágyazva

 Van Geer: a „kibontakozás” metaforája nem felelhet meg a fejlődéselmélet céljainak,

mert nincsenek olyan belső strukturális (és funkcionális) tulajdonságok, amelyek a
fejlődés végét, a célállapotot jelölnék.

 a célállapot meghatározása nélkül nem tudjuk, hogy melyek az előremutató, s melyek

a regresszív folyamatok

5. Öröklődés vagy környezet?

3
  nature, innátizmus  nurture

 fajra jellemző prediszpozíciók:  társas élettér: anyagi, tárgyi kultúra,

mozgás, beszéd társadalmi gyakorlat

 egyénre jellemző prediszpozíciók:  családi szocializáció, a szociális

IQ tanulás

6. Domináns és recesszív fizikai vonások

 göndör haj  sima haj

 barna szem  kék szem

 nagy orr  normális orr

 vastag száj  vékony száj

 normális színlátás  színvakság

 hosszú szempilla  rövid szempilla

 polidaktilizmus  normál ujj

 rövidlátás-távollátás  normál látás

 elálló fülek  tapadó fülek

7. Folyamatos vagy szakaszos fejlődés?

 egy adott időszakban a viselkedés egy uralkodó jegy köré csoportosul

 a szakaszok minőségileg különböznek egymástól
 a szakaszok egymásra épülnek
 a szakaszok kialakulásának sorrendje állandó, univerzális, nem felcserélhető

A szakaszosság főbb elméletei

4
  Freud: a pszichoszexuális fejlődés
 Piaget: a kognitív-értelmi fejlődés
 Erikson: a pszichoszociális fejlődés
 Kohlberg: az erkölcsi fejlődés

A folyamatosság elméletei

 Anderson: moduláris elmélete: kétféle fejlődési változás

 Pascal-Leone: növekvő feldolgozási (M) kapacitás elmélete
 Case: növekvő feldolgozási sebesség elmélete

8. Területáltalános versus területspecifikus

 van-e egyetlen mechanizmus, amely képes magyarázni a megismerés különböző
területeinek fejlődését?
 terület: egy adott ismeretanyagot meghatározó reprezentáció sorozat (nyelv,
számosság, mentális reprezentáció, fizika, társas világ)

Területáltalános fejlődés

 a fejlődés TÁ változásokat jelent a reprezentációs struktúrában

 az egyedfejlődésben később megjelenő képesség a korábbira épül
 az újszülöttet kaotikus adathalmaz bombázza, mert…
 nincs (szinte) semmilyen veleszületett tudás vagy struktúra, esetleg reflexes tudás. pl.
Piaget univerzális konstruktivizmus

Területspecifikus fejlődés

 a reprezentációk változása egy-egy területen belül következik be

 az egymásra épülés egy területen belül igaz
 az újszülött jó kezdeti adottságokkal születik
 TS innát tudás
 az információ feldolgozása, tárolása TS, meghatározott input alapján. pl. egyik típusa:
Fodor modularizmusa

Érvek és ellenérvek

5
 TÁ TS

 18 hónapos kor körül minden  kezdeti előny – jó adaptáció

területen változás
 TSnak tűnő sérülések, ép és sérült
 3,5-4 éves korban szintén területek; pl. autizmus, Williams-
szindróma
 frontális sérülések
 felnőtt agysérülések; pl. afázia,
prozopagnózia

A szakaszosság jellemzői (még egyszer)

 egy adott időszakban a viselkedés egy uralkodó jegy köré csoportosul

 a szakaszok minőségileg különböznek egymástól
 a szakaszok egymásra épülnek
 a szakaszok kialakulásának sorrendje állandó, univerzális, nem felcserélhető

A pszichoszexuális fejlődés – Sigmund Freud

 a személyiség analitikus megközelítése: id, ego, superego

 örömelv és azonnali kielégülés versus valóságelv
 énvédő mechanizmusok: elfojtás, reakcióképzés, projekció, azonosulás, szublimáció,
regresszió, fixáció
 az ösztönén feszültségei: erosz versus thanatosz
 pánszexualizmus

Az életkori szakaszok

6
  0-1 év orális szakasz – erogén zóna a száj
 1-3 év anális szakasz – az ürítés kontrollja: anál-retentív és anál-expulzív
 3-6 év fallikus szakasz – ödipális konfliktus
 7-12 év látencia szakasza – a szexualitás csökkenése
 13 évtől genitális szakasz- az ödipális konfliktus újra a felszínen , a családon belüli
tárgyválasztás helyett külső személy

 tárgyválasztás – az a személy, akire a libidó irányul

 fixáció – elakadás, krízis: sajátos személyiségproblémát vagy sajátos

személyiségvonást eredményez

Pszichoszociális fejlődés – E. Erikson

 az életen át tartó fejlődés elmélete: mindennek ami fejlődik, van egy fejlődési
alapterve
 az emberi lehetőségek kibontakozásának elmélete
 krízis: fordulópont, sorsdöntő esemény, válság az új szakasz beköszöntével

Elemi pszichoszociális modalitások

1. kapni, adni viszonzásul

2. megtartani, elengedni
3. létrehozni, valamivé válni
4. létrehozni, együtt létrehozni dolgokat
5. lenni valakinek, megosztania a létezést valakivel
6. elveszteni és megtalálni másokban magunkat
7. alkotni, gondoskodni
8. lenni, szembesülni a nemléttel

Az életciklus krízisei

7
  csecsemőkor (0-1): alapvető bizalom vagy bizalmatlanság

 kisgyermekkor (1-3): autonómia vagy kétely

 a játék kora (3-6): kezdeményezés vagy bűntudat

 iskoláskor (7-12): teljesítmény vagy kisebbrendűség

 serdülőkor (13-18): identitás vagy szerepkonfúzió

 fiatal felnőttkor: intimitás vagy izoláció

 felnőttkor: alkotóképesség vagy stagnálás

 időskor: integritás vagy kétségbeesés

A pszichoszociális erő és a kapcsolatok tengelye

 bizalom vagy bizalmatlanság  remény – anyai személy

 autonómia vagy kétely  akarat – szülői személyek

 kezdeményezés vagy bűntudat  szándék – család

 teljesítmény vagy kisebbrendűség  kompetencia – szomszédság, iskola

 identitás vagy szerepkonfúzió  hűség – kortárscsoportok

 intimitás vagy izoláció  szeretet – társ a barátságban

 alkotás vagy stagnálás  gondoskodás – háztartás

 integritás vagy kétségbeesés  bölcsesség - emberiség

Az értelmi fejlődés szakaszai – J.Piaget

8
  biológiai gyökerek
 univerzális konstruktivista szemlélet
 organizáció és adaptáció, mint alapvető humán folyamatok
 az intellektuális folyamatok is egyensúlyteremtésre törekednek

Az alkalmazkodás részfolyamatai

 „séma” – a pszichológiai működés kognitív alapegysége, mentális konstruktum, mely

az élőlényt az analóg körülmények közötti cselekvés modelljével látja el

 egyensúlyteremtés asszimiláció és akkomodáció révén

 a bemenet szűrése és módosítása,  a belső séma módosulása,

hozzáigazítás a meglévő sémához igazodása az új tapasztalathoz

Ekvilibráció: asszimiláció és akkomodáció huza-vona

Az életkori szakaszok

9
 0-2 év: érzékszervi-mozgásos (szenzomotoros) szakasz
 2-7 év: műveletek előtti (preoperacionális szakasz)
 7-12 év: konkrét műveletek szakasza
 12-17 év: formális műveletek szakasza

a) Szenzomotoros szakasz
 reflexsémák gyakorlása (0-1 hó)
 elsődleges cirkuláris reakciók (1-4 hó)
 másodlagos cirkuláris reakciók (4-8 hó)
 másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja (8-12 hó)
 harmadlagos cirkuláris reakciók (12-18 hó)
 a szimbolikus reprezentáció kezdetei (18-24 hó)

 az érzékelés és mozgás összerendezése

 elkülöníti önmagát másoktól és a külvilágtól

 tárgyállandóság kialakulása: a tárgy akkor is létezik, ha az nem hozzáférhető az

érzékszervek számára

b) Preoperacionális szakasz
 még képtelenek a valódi mentális műveletek használatára
 szimbólumok használata : kép és szó
 egocentrizmus: képtelen elszakadni a saját nézőpontjától
 centrálás: egyetlen szempont figyelembe vétele az osztályozásnál
 a világkép jellemzői: animizmus, artificializmus, finalizmus, mágikus gondolkodás

10
Egocentrizmus a „három hegy” problémában

c) Konkrét műveletek szakasza

 a gondolkodást konkrét műveletek irányítják, a problémát a konkrét tapasztalatok
általánosításával oldja meg
 decentrálás: több szempontot figyelembe vesz az osztályozásnál
 csökken az egocentrizmus szabályjátékok megjelenése
 reverzibilitás, kiegyenlíthetőség

A mennyiség megmaradás problémája

11
A térfogat megmaradásának problémája

Spontán geometria

12
d) A formális gondolkodás szakasza

 „fejben” általánosít, hipotéziseket alkot és azokat ellenőrzi

 minden logikai kapcsolat módszeresen végiggondolható és ellenőrizhető

 tervszerű problémamegoldás, mentális manipuláció

 világnézeti problémák és egyetemes etikai elvek

13
Az erkölcsi fejlődés Piaget elméletében

 a szabályok értelmezésének értelmi-logikai feltételei vannak

 4-7 év – a szabály az idősebbek társas viselkedését példázza

 7-10 év – a szabály idősebbektől származó sérthetetlen kinyilatkozás

 4-10 év között a szabályok abszolútok és külső eredetűek

 a szándék és következmény összemosódik

Kényszererkölcs és együttműködés

 egyetlen, abszolút e. nézőpont  eltérő nézőpontok tudomása

 a szabály megváltozhatatlan
 a szabály rugalmas
 a vétek a következmény függvénye
 erkölcsileg elítélendő az, amit  a szándékot figyelembe kell venni a
tiltanak vétkesség megállapításánál
 az elkövetett vétek büntetést
 erkölcsileg elítélendő az, ami sérti
érdemel
az együttműködést
 a kortárs agressziót a felnőtt bünteti
 a szabályokat be kell tartani, mert  az elkövetőnek az legyen a sorsa,
felnőttek alkották mint az áldozatnak

 az áldozat megtorolja az agressziót

 a szabályokat be kell tartani, mert

tekintettel kell lenni egymás jogaira

Az erkölcsi fejlődés szakaszai – L. Kohlberg

14
I. Prekonvencionális szint

a) Heteronóm erkölcs – szemléletmódja az univerzális erkölcsi realizmus, egy

cselekedet „jósága” ugyanolyan valóságos, mint annak fizikai tulajdonságai

b) Instrumentális erkölcs – minden embernek megvannak a maga érdekei ==> csereelv

működik, jó az, ami összeegyeztethető az ön- és mások érdeke között

II. Konvencionális szint

15
  Az erkölcs személyközi normái – az emberek közti kölcsönös bizalom ==> egy
harmadik személyű nézőpont

 az altruisztikus és proszociális viselkedés elvárása

 A társadalom rendszerére hivatkozó erkölcs – az egyén a társadalom egy általánosított

tagjának a nézőpontját veszi át

 az egyéni érdek csak akkor fogadható el, ha összeegyeztethető a szociomorális

egységgel

 a szabályrendszer fenntartása intézmények révén: jog, vallás, stb.

III. Posztkonvencionális szint

 Az emberi jogok és társadalmi jólét erkölcse – egyetemes jogok és erkölcsök – a

törvények jók, ha védelmezik az alapvető emberi jogokat
 az alapvető jogokat a társadalom nem sértheti: egyenlőség, méltányosság, stb.
 Az egyetemessé tehető, megfordítható és megkövetelhető általános etikai elvekhez
ragaszkodó erkölcs
 figyelembe kell venni az összes többi nézőpontot
 megfordíthatóság: más is ezt tenné, az én helyzetemben

16
Az intellektuális fejlődés moduláris elmélete – Anderson

 Az elme modularitásáról, Fodor

 ugyanaz a gép ritkán old meg több problémát, ez igaz az agyi neuronhálókra is (pl.
szagkiválasztás és párkiválasztás egyszerre)
 az elme nagyszámú funkcionálisan specializálódott sejtegyüttesből áll
 egy specializálódott sejtegyüttes egy probléma megoldására szánt miniszámítógép:
modul
 a miniszámítógépek működése funkcionálisan integrált

A modulok ismérvei (Pinker)

 komplex szerkezetük egy bizonyos probléma megoldására szolgál

 megbízhatóan kifejlődnek minden normális egyedben
 mindenfajta tudatos erőfeszítés nélkül kialakulnak
 működnek, anélkül, hogy mögöttes logikájukat ismernénk
 elkülönülnek az intelligens viselkedés általánosabb képességeitől
 ösztönösek, de nem helyezhetőek szembe a tanulással, a helyes kérdésfelvetés: „mely
ösztönök eredményezik a tanulást?” (Cosmides és Tooby)

Minimális Kognitív Felépítés gondolata – M. Anderson

17
  Alapvető feldolgozó mechanizmus

 RI, MI, KP vizsgálatok

 Megismerés a modul segítségével

 Háromdimenziós téri látás

 Fonológiai megértés

 Szintaktikai elemzés

 Tudatelméletek

 A tudás megszerzésének útjai:

 SF > AFM > Tudás

 Modul > Tudás

 Mi okozza az egyéni különbségeket?

 A speciális feldolgozók
 (SF1 és SF2): téri-vizuális és verbális megismerési mód

A tudás megszerzésének lehetséges útjai

Az ügyvédi iroda hasonlat

18
  AFM = titkárnő
 SF1 és SF2 = az ügyvédi iroda tagjai
 Modulok = az alkalmazott specialisták

Mi magyarázza a fejlődést?
 Fejlett speciális feldolgozó kidolgozottabb tudásstruktúrát eredményez, algoritmust
használ

 A közvetlenül erre a célra létrejött modulok érése, ez a kognitív fejlődés elsődleges

forrása

 A tudás elaborációja, a tapasztalat

A képességek mintázatai
 Bölcs idióták, szavantok: emlékezőtehetségek, naptári számolók, fejszámolók
 Tanulási zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
 Az autizmus

Fejlődés az első életévben

19
 A kötődés és a szocializáció kezdetei
Szociális tanulás

A csecsemőkor
2. hónap:

 látás-konvergencia kialakulása
 ingerpreferencia: kör, emberi arc, görbe vonalak
 szociális mosoly megjelenése
 a szándékos fogás, nyúlás kezdetei
 még mindig globális mozgások jellemzik
 jelentősen nő az ébrenléti idő

A látásélesség alakulása csecsemőknél

3. hónap:

20
  fogóreflex gyengülése, az akaratlagos megragadás jellemzőbb

 mozgó tárgyakat képes rövid ideig követni

 az emlékezés alapelemei: hívóingerekre felkészültséget mutat, egyszerű asszociációkra

emlékszik: mobil és rugdolódás egy hét után is

 másodlagos cirkuláris reakciók megjelenése

 az utánzás rendszereződése

4-5. hónap:

 megkülönböztet színeket, embereket, tárgyakat

 tudatos helyváltoztatás: csúszás, odafordulás

 egyre összetettebb cselekvésekre képes: megfog, szájához visz egy tárgyat, letapogat,
részletesen megvizsgál egy tárgyat

6-7. hónap:

 fordul hasról hátra és vissza, a helyváltoztatás tudatos

 megszűnik a fogóreflex

 növekszik a környezetre való hatás tudatossága

 a fizikai okság felismerésének képessége , a meglökött tárgyak

 többet nézik a korábban nem látott tárgyakat

 társas lény

8-9. hónap:

 megtanul felülni, kitágul a látótér

 összerendeződik a látás és fogás, fejlődnek a másodlagos cirkuláris reakciók

 az empátia első jelei, lemásolja anyja emocionális állapotát

 a szeparációs szorongás kezdetei

10-12. hónap:

21
  felállás, járás időszaka: kitárul a világ

 határozottan megismeri és felismeri környezete személyeit

 első szavak , szókezdemények

 kialakult tárgyállandóság

 „incselkedő” viselkedés: képes előrelátni mások viselkedését, az embertársakra való

hatás próbakísérletei bővülnek

A tárgyállandóság alakulása
 első szakasz: a csecsemő nem keresi a látóteréből kikerülő tárgyakat: a reprezentáció
hiánya

 második szakasz: a csecsemő arra fordul, amerre a tárgy eltűnt

 harmadik szakasz: a csecsemő nyúl a részben takart tárgy felé, de abbahagyja ha az

eltűnik

22
 negyedik szakasz:a csecsemő
keresi a teljesen elrejtett tárgyat, az
eredeti helyen keresi akkor is, ha a
szeme láttára tették át egy másik
helyre

 ötödik szakasz: látható áthelyezést érti,

láthatatlan áthelyezés nem megy

 hatodik szakasz: a látható és láthatatlan áthelyezést is érti. A tárgyat addig keresi,

amíg meg nem találja.

 Legfontosabb fejlődés: szimbolikus funkció (reprezentáció)

23
 Habituációs vizsgálatok

 habituáció: A baba az elvárásait sértő eseményt hosszabb ideig nézi. Milyen

koncepciói és elvárásai vannak a csecsemőknek?

 kompetens újszülött és csecsemő, megváltozott kép

Mit kell tudnia egy kiskorú bölcsnek?

 a külvilág

 szocializáció

o más elmék

o nyelv

Bölcsebbek, mint gondolnánk? Legközelebbi Fejlődési Zóna

Potenciális fejlődési szint

LFZ

(kompetensebb társ segítségével)

Aktuális fejlődési szint

24
  3 hónaposak egy hét után is emlékeznek a mobillal végezhető mozgásokra: a kauzális
viszonyok ősképe

Naív fizikusok és pszichológusok

 a fizikai világnak megvannak a törvényei, s ezeket nem is túl nehéz megérteni
 sejtjük, hogy milyen a világ, mielőtt szembesülnénk vele?
 „puskákkal” felszerelt diákok az élet iskolájában

A cselekvés megértése

Kompetens csecsemők
 a 3 hónapos elvárja, hogy leessen a felső tárgy, ha már a teljes felület alatt nincs
támaszték, 6 hónapos már előbb

25
Mi van a másik fejében?
 Tudatelméletek: a mások szándékos cselekvéseinek magyarázatára és bejóslására
szolgáló gondolataink

 Akar valamit

 Szeretne valamit

 Vágyik valamire

 Gondol valamire

 Hisz valamit

 Fél valamitől

Például valami ilyesmi…

26
Mi is tulajdonképpen a tudatelmélet?
 Beletartozik az is, hogy megérteni, hogy a másik másképpen gondolkodhat egy
helyzetről vagy rávezethető arra, hogy másképpen gondolkodjon róla.

 Szemantikai szivárgás példája

Mi a hamis vélekedés?
 A tudatelmélet kiteljesedése
 Egy Maxi nevű kisfiú a csokoládéját egy konyhaszekrénybe teszi, majd kimegy. Az
anyukája ezalatt kiveszi a csokit a szekrényből és a hűtőszekrénybe teszi. Maxi
visszajön, hogy elvegye a csokit. Hol fogja keresni?

A legismertebb változat (Sally és Anne)

27
Milyen lenne az életünk elmeolvasás nélkül?

Elmeolvasás kisgyerekeknél

 incselkedő viselkedés: tudnia kell, hogy egy bizonyos viselkedéssel valamilyen

vágyat, szándékot, vélekedést vagy téves vélekedést fog előidézni a másikban

28
  viszonyulás kisebb gyerekekhez

 mintha-játékok

 megosztott olvasási helyzet

Hogyan fejleszthető az elmeolvasás képessége?

Nagyon sokféleképpen, íme néhány ötlet:

 társas helyzetek leírása

 hasonlat és metaforák közötti különbség megértése

 érzelemtulajdonítás

Hasonlat feladatok

Rozi apukája birkózó, egyedül elbír egy szekrényt is. Erős mint a …………….

a) lúd
b) bivaly
c) kávé
d) pörkölt

Metafora feladatok

Jutka nagyon csendes, félénk kislány volt. Nagyon félt ismeretlen gyerekekkel találkozni, és
mivel nem mert velük beszélgetni sem, nem is voltak barátai. A téli szünetben a szüleivel
elmentek síelni. Egy szép tó mellett laktak, ahol sok kisgyerek korcsolyázott. Az anyukája
egy nap azt mondta neki: „Jutka, játssz egy kicsit a gyerekekkel, menj ki hozzájuk a tóra!”
Jutka ki is ment, és láss csodát, nagyon jót játszottak, és hamar sikerült is barátokat szereznie!
Jutka szülei nagyon örültek, hogy megtört a jég.

Az elsődleges kötődés

 Kommunikációs, érzelmi és testi kötődés, melynek tárgya kizárólagos,

összetéveszthetetlen

29
 az e.k. felismerésének története: mi az oka a kései felismerésnek?
 az élet értékének megváltozása
 az egészségügyi-demográfiai viszonyok javulása
 paradigmaváltás 1940-1950

 Spitz (1946) hospitalizáció (kórházi ártalom)

 tünetek :

 elválás esetén heves érzelmi reagálás, pánikreakció

 órák, napok után dac, makacsság, bizalmatlanság

 hónapok után érzelmi sivárság, mozgásos sztereotípiák, tudati

beszűkülés

 Harlow - a szeparáció következményei rhesusmajmoknál: aszexuális viselkedés,

elszigetelődés, erőszakosság és közöny

 A. Freud - a gondozóval való intim, szeretetteljes kapcsolat fontossága

 Bowlby - az anya-gyermek kapcsolat kiemelt fontosságú, a rejtett érzelmi

elhanyagoltság

 a „rosszul” szeretett gyermek rendellenessége

 a „double bind” jelenség és a félreértett kommunikáció

 az elsődleges kötődés fogalma:

 az első 5-6 hónapban alakul ki

 a gondozó személyre irányul és kizárólagos

 ha ez elhagyja a gyermeket, akkor az hevesen reagál

 ha kikerül a látótérből, akkor a gyermek keresi, vagy arra fordítja fejét, ahonnan a
hangját hallja

 igényli és kezdeményezi a kommunikációs és testi kapcsolatot

 szociális környezetre irányuló szükséglet

30
  félelem az idegenektől, a kötődés megszilárdulásának jele

A kötődés típusai: Ainsworth - az idegen helyzet kísérlet

 Biztonságosan kötődő (65%): nyugodt az anya jelenlétében, idegenekkel

bizalmatlan, az anya visszatérésére megnyugszik, az anyával való interakció
fenntartására törekszik.
 Bizonytalan elkerülő (25%): nem törekednek az anyával való kontaktusra,
idegenekkel szemben bizalmasabbak, gyengén reagálnak az anyára.
 Ambivalens (15%): elutasító és ragaszkodó egyidőben, az idegen jelenlétében
feldúltak, az anya visszatérésekor nehezen nyugszanak meg.
 Zavart típus: mindvégig zavartan, inkoherensen viselkedik, bizonytalan.

Thomas (1977): „könnyű” és „nehéz” temperamentumú csecsemők

 A kötődés erőssége: milyen erős a ragaszkodó viselkedés

 A kötődés biztonsága: mennyire bízhat a segítségben

A korai kötődés longitudinális és kultúrközi vizsgálatai

 Lewis és Feiring (1991): a bizonytalan elkerülő egyévesek hatéves korban is

problémásabbak. A lányok kevésbé problémásak, mint a fiúk. A családi légkör is
meghatározó, a konfliktusos családokban problémásabb gyerekek vannak.
 Harlow - az idősebb testvér, mint terapeuta
 Tizard (1997): az örökbefogadás és visszahelyezés hatása az intézeti gyermekre

 Grossmann és mtsai (1985): a német anyák szorgalmazzák az önállóságot, kevesebb a

biztonságosan kötődő.

 Miyake és mtsai (1985): a japán családokban nincsenek bizonytalan elkerülők. A

japán anyák több testi kontaktust nyújtanak.

 Dontas és mtsai (1985): a hospitalizmust az okozza, hogy az első három évben a

gondozók nem maradnak ugyanazok, a gyerekek képtelenek többször átszervezni a
kötődési mintáikat.

31
  Az efe közösségek több anyás modellje nem okoz hospitalizmust, a csecsemő is aktív a
kötődés megszilárdításában.

A nyelvfejlődés és a beszéd alakulása

A család, mint önszabályozó rendszer

A nyelv sajátosságai

 a nyelv, mint szimbolikus, szabályok által irányított rendszer

 a nyelv digitális jellegű, érzékletes tulajdonságaiban különbözik a tárgytól, nem

analóg

 a nyelvi aspektusok:

 fonológia: a fonémák rendszere

 szintaxis: nyelvi szerkezet, a nyelvet meghatározó szabályok

 szemantika: jelentéstan

32
  pragmatika: nyelvhasználat, ahogy a nyelvet használjuk

Beszédértés

 a beszédértés: igen korán reagálnak a beszédhangokra, ingerpreferencia

 a csecsemők képesek különbséget tenni hangok között habituációs kísérletekben. pl.
bad – bag
 a sírásból elkülönült hangok
 a gőgicsélésből kialakuló párbeszéd
 a gesztusok és arckifejezések segítsége a beszédmegértésben

 a kiejtett szót valószínűleg hosszas latens tanulás előzi meg → ez olyan tanulás, ami
nem jár nyílt válasszal a tanulás időszakában

 S – S tanulás inkább mintsem S – R , hiszen a vizuális és hallási percepció

asszociációja megelőzi az S – R választ.

 a gyermek utánozza, amit hall, pontosabban csak azt utánozza, aminek az észlelését

már megtanulta → tanulás megelőzi az utánzást és nem fordítva!

A beszéd intenzív elsajátításának időszaka

 a beszédapparátus koordinált működésének kialakulása

 jelentéstársulás hangsorokhoz: összekapcsolja az észlelt személy, tárgy képét, s a

kiejtett szót

 generalizált jelentés: a fogalom a kelleténél szélesebb tartalommal bír, hasonló

ingerekre is kiterjed. pl. minden nő „mama”

 diszkrimináció

 a passzív nyelvhasználat: előbb ért, mint használ nyelvet

 egyszavas mondatok, az első szavak kívánságokat fejeznek ki, egy szó sokszor egész
mondatot helyettesít (1-1.5 év között)

33
  többszavas mondatok ragozás nélkül, ismert szavakat tesz egymás mellé, ragozás
nélkül vagy helytelen raggal.

 a szavak nyelvtani viszonyba állítása: a ragok értelmes használata a tárgyak

viszonyainak kifejezésére, leggyakoribb hibák a birtokos névmás és feltételes mód
használatában vannak.

A nyelvtan használata

 a kétszavas beszéd és a lerövidített mondatok a kezdetleges gyermeki nyelvtannal

függnek össze (nem memóriaprobléma)

 túlszabályozás: a gyermek akkor is szabályt használ, ha kivételről van szó: kéz-

kézek, légy-légyek

 a nyelvtani szerkezet intuitív megértéséről tanúskodik (pl. soha nem tesz

igeragot főnévhez)

 Bloom (1993): azért van ez így, mert a nem rendhagyó alak képes új
szavakat új jelentéssel ellátni.

 minél bonyolultabb egy nyelvi egység szerepe, annál később tanulja meg a
gyermek. Pl. kijelentő - kérdő - tagadó mondat.

 a tagadás helyes használata esetleges. Pl. „nem én is kérek”

 a nyelvtan használatában idioszinkretikus szakasz figyelhető meg: egyénenként

eltérő szabályokat követnek

 perceptuális stratégia: a mondat felszíni jegyeiből következtetnek a jelentésre.

34
  pl. „a macskád megtámadta a kutyám” „a kutya megtámadta a

macskát” → a magyarban ritkább ez a tévesztés, mert toldalékokat használunk,

ezekre hamarabb odafigyelnek (nem így a kétnyelvűek).

 hangalak variációk: nyami-nyami a finom jelzője

Metalingvisztikai kérdések

 A nyelvi tudatosság megjelenését és fejlődését jelenti

 a tárgykategóriák határainak letapogatása. Pl. a ruhadarabba burkolt láb a cipő

 2-2,5 évesek beszélnek saját mentális állapotukról. Pl. szándékra, kívánságra

vonatkozó kijelentéseket gyakran használnak

 3-4 évesek képesek dajkanyelv használatára ha kisebbekkel beszélnek,

alkalmazkodnak mások beszédsajátosságaihoz

Szociális környezet és beszéd

 a gyermek nem csak hallja a beszédet, hanem egyenesen hozzá beszélnek

 a szülők és nevelők lereagálják a gyermek nyelvi próbálkozásait

 dajkanyelv: lelasított beszéd jellemzi, a nyelvtani egységek tagolása, magasabb

hangfekvés. Léteznek dajkanyelvi szavak: dádá, papi, pipi stb.

35
  a dajkanyelv használói a fogalmi „alapszintet” (Rosch) használják. Pl. „alma” és
nem „gyümölcs” vagy „batúr alma”.

Nyelvi és beszédvonások

 kevés szót használ

 kialakulatlanok a mondattani szerkezetek

 a kiejtés egyénenként jelentős eltéréseket mutat (beszédhibák) – autonóm beszéd

 a szituatív beszéd: a gyermek beszéde a konkrét helyzet ismeretében válik érthetővé

 a beszéd fő formája a dialógus

 a szavak kialakulásának sorrendje: főnév, ige, határozószók, melléknevek, névmások,

számnevek

A nyelvelsajátítás elméletei

 A nyelvelsajátítás a tudáselsajátítás egyik legfontosabb problémája

 Tanuláselmélet

 a kondicionálás és utánzás a nyelvelsajátítás legfontosabb alapjai

 ! a gyermek szelektíven utánoz: a gyermeki beszéd magasan korrelál az anyai

beszéddel morfológiai és szintaktikai vonatkozásban

 Moerk (1996): a gyermeki utánzás mechanikus jellege a beszédtanulással

csökken, az anyák nagyrésze korrigálja a gyermek szavait, ez különösen
hatékony

1. Chomsky nativizmusa

36
 a nyelv lényegi mechanizmusát az agy örökletes struktúrái határozzák meg. Ezek
előzetesen léteznek, s csupán nyelvhasználattal telített környezetre van szükség ahhoz,
hogy a nyelvi mechanizmusok aktiválódjanak.
 nem szókincs vagy stílus kérdése a beszéd kialakulása, nem csupán tanult reakció,
létezik egy öröklött mélystruktúra
 speciális érzékenységű terület létezik a baloldali halántéklebenyben a beszéd
megértésére, szervezésére, produkciójára.

2. A generatív nyelvészet újításai

 a nyelvelsajátítás alapkategóriája nem a szó, hanem a mondat

 a nyelvelsajátítás kreatív folyamat, a gyermek nyelvtani szerkezeteket sajátít el,

ezek segítségével végtelen számú mondatot generál

 a gyermek szabályok létrehozására is képes: a nyelvtanulás fő mozgatórugója nem

a kondicionálás vagy utánzás, hanem az aktív szabályalkotás

 a nyelvtanulás bizonyos fokig független más kognitív fejlődésektől

 a nyelvtanulás specifikus képessége veleszületett, „előprogramozottság” létezik, a

„nyelvelsajátító készülék” úgy viselkedik, mint egy genetikai kód: születésünkkor
embrionális állapotban van, de környezeti hatásokra aktivizálódik

3. Piaget nyelvelmélete

 elveti a mechanikus elsajátítás elvét

37
 szerinte a nyelvi fejlődés a kognitív fejlődésnek nem önálló területe

 a nyelv a kognitív fejlődés egyik aspektusa: a beszéd képessége az érzékszervi-

mozgásos értelem kibontakozásához, a szimbólumok megjelenéséhez kapcsolódik

 „a beszéd nem forrása a logikának, ellenkezőleg, a logika strukturálja a beszédet”

 elutasítja a nyelvi univerzáliák , eredendő nyelvtani szerkezetek létezését

 a szó az ingeregyüttes része, melyről később leválik. Pl, labda : kép + szó + cselekvés
+ érzelem ebből szabadul ki a kimondott szó.

 a fogalmak magja kezdetben funkcionális (a labda legfontosabb tulajdonsága, hogy

gurul, pattog), s csak később bukkan fel a statikus tulajdonság (gömbölyű, sima), ez a
motoros sémákkal való kapcsolatra utalhat!

4. Cselekvésközpontú nyelvelmélet
 a beszéd nem csak kognitív-intellektuális teljesítmény, hanem szociális cselekvés is
 Bruner szerint a nyelvelsajátítás az anyával való „akciós párbeszéd” során valósul
meg.
 a csecsemő és a felnőtt közös cselekvést végeznek, vagyis az univerzális szerkezetek
fejlődés-történetileg e közös cselekvés termékei
 ! a gyermeknek olyan mondatokat kell alkotnia, melyek összeilleszthetőek a felnőtt
mondataival
 a „miért” korszak kettős funkciója:
 információszerzés
 szociális kapcsolatteremtés
 a családban felnövő és állami gondozottak beszédfejlődésének vizsgálata

 a családban felnövő gyermekek akkor kérdeznek, ha nem értenek valamit, a

gondozottak inkább akkor, amikor értenek valamit, ez utóbbi elsősorban a
kapcsolatteremtő funkcióra utal!

38
 A család, mint önszabályozó rendszer

 Két alapvető funkciója van:

o az egyensúly (homeosztázis) fenntartása = nem változás

o új körülményekhez való alkalmazkodás (adaptáció) = változás

 A rendszer fennmaradását önmagában egyik sem biztosítja, csak a két funkció

egymáshoz való viszonya.

Szocializációs funkciók: az énrendszer kialakulása

39
A rendszer működését meghatározó tényezők

I. a szabályrendszer
II. a kialakult strukturális jellegzetességek
III. kommunikációs sémák

I. A szabályrendszer
 homeosztázis a családban: stabilitás és kontinuitás
 az egyensúlyt a két házastárs közösen kialakított szabályrendszere biztosítja,
amit saját családjukból hozott normákból és szabályokból kell közössé
alakítani
 vannak kis szabályok, amelyek az élet rendjét, a mindennapok stabilitását
szolgálják (pl.: mikor ki mosogat)
 vannak nagy szabályok, amelyek a kis szabályokat meghatározzák (pl.:
összetartás; kemény munka stb.), és tükröződnek bennük.
 tipikus alapszabályok: legyen minden rendben a világ szeme előtt; a szülő a
tapasztaltabb, ő tudja mi a jó a gyereknek, a szülő nem téved; a teljesítmény
adja az ember értékét; amit érzel nem tartozik másra; ne légy mások terhére ; a
konfliktusokat minden áron el kell kerülni

40
  a szabályrendszereket a történelmi, társadalmi tapasztalatok határozzák meg és
a családi tradíciók közvetítik.
 az alapvető szabályok rendkívüli erejüket akkor is megtartják, ha már eredeti
védő, segítő funkciójuk érvényét vesztette
 aki az alapvető szabályok ellen vét, azt a család kitaszítja.
 a családnak állandóan szembe kell néznie a változások szükségességével, az
adaptáció szükségessé teszi a szabályok módosítását, új szabályok kialakítását.
(pl.: nőnek a gyerekek, új tag lép a családba stb.)
 a jól funkcionáló család rugalmas.

JÓL MŰKÖDŐ CSALÁDOK: KEVÉSBÉ HATÉKONY CSALÁDOK:

 az alrendszerek közötti határok  nem működnek az alrendszeri

tisztán kivehetők határok

 erős szülői alrendszer  gyenge a szülői alrendszer

 a szülők szociális hatalommal  a szülők nem rendelkeznek

rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal.

 pozitív feed-back mechanizmus  korlátozott lehetőségek

41
A család, mint kettős vezérlésű kiscsoport

 Az apa funkciói:

 instrumentális

 demonstratív

 normatív

 irányító

 Az anya funkciói:

 expresszív

 emotív

A család strukturális jellegzetességei

Az alrendszerek feladatai:

 házastársi alrendszer: a gyermek számára minta, hogyan közeledik egymáshoz nő és

férfi, hogyan lehet feszültségeket kifejezni, nehézségeket megoldani egy szimmetrikus
kapcsolatban

 szülői alrendszer: a gyermek számára minta, hogyan lehet létezni, szükségleteket

kifejezni, feszültségekkel boldogulni egy aszimmetrikus kapcsolatban

 gyermeki alrendszer: külön egység, határainak tiszteletben tartása fontos, minta az

első kortárscsoportra, megtanulja hogyan lehet egy csoportba tartozni, de ezen belül
önállónak lenni

42
Kommunikációs sémák a családban

 minden közlésnek van tartalmi és viszonylati vonatkozása.

 egymás kölcsönös, ismételt megerősítése minden tartós, érett jó kapcsolat alapja. Ha a

viszonylati közlés kölcsönösen és egyértelműen megerősítő, akkor lehet tartalmi egyet
nem értés, ugyanakkor a tartalmi nem egyezés nem fogadható el, ha a partner a nem
egyezést a viszonylat szintjén értelmezi. (Pl. ha szeretnél nem mondanál ellent)

 tartós kapcsolatok esetén a kommunikációban sémák, kommunikációs körök

alakulhatnak ki. ezek a körök önerősítő jellegűek. (pozitív és negatív is lehet)

 Leértékelés: a partner személyére, közléseire, megnyilvánulásaira vonatkozik, az

állandóan visszavont megerősítés jelzés a másiknak, hogy törekedjen a kapcsolat
fenntartásáért

 Veszélyes probléma tagadása: A konfliktuskerülés következtében végül valamelyik

partner kénytelen saját érzékelését kétségbe vonni.

 Szkizofrén kommunikáció: változatos formái vannak, lényege, hogy a másik

egyértelmű megerősítése a saját végérvényes vereséget jelentené.

 paradox közlések: lényegük, hogy az egyén nem fedheti föl a bennük rejlő
ellentmondást

 érvénytelenítés: saját, vagy a másik közlésének és egyben létezésének

érvénytelenítése (pl.: rendes gyerek ilyet nem érez; ne törődj velem, nem számítok)

A jól funkcionáló családokban

 a szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és

egyértelmű elfogadására

 a partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításától

 nem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguk

43
  konfliktustűrő küszöbük magasabb

 a visszajelzésre van lehetőség

 a kommunikáció direkt és egyértelmű

 hibázni szabad, mert a korrekció lehetséges

Neurotikus potenciál a családban

 a neurózis a lelki élet, szűkebben az érzelmi élet különböző súlyossági fokú zavara

 tüneti szempontból sokféle és változatos szervi, idegi és vegetatív idegrendszeri

rendellenességben nyilvánulhat meg

 neurózis lehet betegség, lehet állapot lehet reakció.

 a neurotikus potenciál (a neurózis kialakulására való egyéni hajlam) a gyermekkor

során alakul ki a szocializációs folyamat történéseiben. A hajlamnak biológiai és
szociális oldala van.

 a neurózispotenciálban a környezeti tényezők provokatív szerepe fontos.

A család „támogató rendszer” jellegű funkciói

 a világra vonatkozó információk összegyűjtője

 visszajelentő és útmutató rendszer

 a világról kialakuló kép, az életfilozófia forrása

 a problémák megoldásában eligazít és közbenjár

 a gyakorlati és konkrét segítség forrása

A támogató funkciók hatékonyságának feltételei

 közös nyelv, nyílt kommunikáció

44
  a generációk közötti élő kapcsolat

 egységes és harmonikus kapcsolatok

 felelősségérzet

 egyetértés a család és tágabb környezet között

A rendszerszemlélet összefoglalása

 a rendszerszemlélet szerint egy rendszer minden eleme elkerülhetetlenül és

kölcsönösen befolyásolja egymást
 az okozati rendszer nem lineáris, hanem körkörös.
 ha egy családi rendszer stabilitásának fenntartását az segíti elő, hogy valamelyik tagja
beteg, vagy megőrül, akkor a stabilitást szolgáló szabályrendszer, a kialakult
kommunikációs séma és a kialakult struktúra kóros
 a rendszer erősebb, mint az egyén, ezért a rendszer működésének módosításával az
egyénen is segíteni lehet
 az egyén változása a rendszer változásának következménye

Az iskolai teljesítményt befolyásoló

tényezők

A pedagógus személyisége

Az iskolai teljesítményt befolyásoló tényezők

 Biológiai: életkor, egészség, ellenálló képesség

 Pszichológiai:

45
  képességbeli tényezők

 nem képességbeli tényezők

 Pedagógiai: a pedagógus személyiségétől a tankönyvig

 Szociális: család, az oktatás társadalmi megítéltsége, gazdasági helyzet

A tanári irányítási stílus

A pedagógus és a gyerek együttműködésében két alapkategóriát különítünk el:

 az egyik a pedagógus dominatív magatartása, a másik az integratív magatartás

a) Dominatív magatartás látható konfliktusokkal.

 a pedagógusnak negatív képe van a gyerekről, gyakran frusztrálja a gyereket,
eljárásai között tiltások, parancsok dominálnak. Folyamatos harcban áll a
tanulókkal.

b) Dominatív magatartás konfliktusok nélkül.

 eljárásai között a parancs, a kioktatás dominál, azonban ritkábban alkalmazza,
mint az előző típus, gyakran „elmegy” a gyerek mellett, így igazán nincs is élő
kapcsolata a tanulókkal, ezért ritkán fordulnak elő konfliktusok is.

c) Dominancia, de törekvés az együttműködésre.

 a pedagógus ebben az esetben elvileg elismeri a tanuló partneri szerepét,
azonban a gyakorlatban mégis a hatalmi pozíciójából hozza a döntéseket.
 harmonikusan dolgozik együtt a gyerekkel, de csak addig, amíg
engedelmeskedik döntéseinek.

d) Integratív magatartás folyamatos együttműködés nélkül.

 a tanár nem él hatalmi pozíciójával, nem fejt ki pressziót a gyerekekre.

 bátorítja őket az önálló cselekvésre

46
  a folyamatos és hatékony együttműködés azonban hiányzik - elsősorban a
pedagógus szegényes eszközrendszere miatt.

e) Integratív magatartás folyamatos együttműködéssel.

 optimista beállítódás.

 döntően a tanulók kezdeményezésére épít, közösen alakítják ki a

tevékenységeket

 a pedagógus indirekt eszközökkel motiválja a gyerekeket, építve

önállóságukra.

 A dominatív magatartás túlsúlya hosszabb távon kedvezőtlen folyamatokat indít el a

gyerekben. Ezek közül a következőket érdemes kiemelni:

 az iskolai munka elutasítása (néha az iskolával együtt)

 a tanulás iránti érdektelenség

 agresszivitás a tanárokkal, társakkal szemben

 emocionális zavarok

 A félreértések elkerülése céljából meg kell jegyezni, hogy mindez nem jelentheti a
pedagógus vezető, irányító szerepének a feladását.

A tehetséges tanár profilja

Személyes jellemvonások (feltétel)  stabil személyiség

 intellektuális
kíváncsiság
 intellektuális
képességek  szervezésre való
képesség
 interperszonális
képességek  vezetésre való képesség

 sikerorientáltság

47
Professzionális jellemvonások  jártasság a
(kialakítható) diagnosztikában

 tárgyi tudás  programok tanításában

való jártasság
 az információ
kezelésének képessége  programfejlesztési
képességek
 tanítási képességek
 programvezetői
képességek

A pedagógusi pályához szükséges tulajdonságok

1. emberszeretetet :

 a cselekvő szeretetet, amely a másik elfogadásában és a segíteni akarásban

nyilvánul meg.

2. optimizmus:

 hisz a munkája célba érésében, annak eleve több esélye van a sikerre, mint annak,
aki bizonytalan vagy kételkedik
 az optimizmus nélküli nevelő csak botcsinálta mesterember lehet
 a növekvő hátrányos helyzetű gyerekek egészséges fejlődése különösen igényli
az őszinte pedagógiai optimizmust.

3. lelkiismeretesség:

48
  lelkiismeretes, tisztességes fiatalok nevelése a célunk
 mindig egyedi pedagógiai szituációk folytonosan döntéshelyzetbe hozzák a
pedagógust, akinek a döntéseit csak a szakmai-etikai tudás vezérelte lelkiismeret
diktálhatja
4. igazságérzet és igazságszeretet
 a jó döntések meghozatala érdekében, különösen a tanulói értékelések alkalmával
van szükségünk
 tanítványainkban az igazságos döntések alapozhatják meg azt képességet, hogy
maguk is helyes értékítéleteket tudjanak majd alkotni.
5. megbocsátani tudás

 kívánatos nevelői vonás

 nélküle nincs tartós szeretet, és hiányában könnyen eluralkodhat rajtunk a

tanítványaink ellen táplált harag, ellenszenv vagy más negatív érzelem

 a jó nevelőnek komoly önfejlesztéssel képessé kell magát tennie arra, hogy

újrakezdje az embernevelés gyakran hálátlan munkáját.

6. nyitottság (érdekel a másik ember) és a nyíltság (nem rejtegetem magamat előled)

7. türelem
 bölcsen kivárom az alkalmas pillanatokat és bizakodva várom a nevelőmunkám
olykor késői hatásait
8. empátia, az önzetlenség
 fontosabb számomra a te boldogulásod, mintsem a magam elképzeléseinek
mindenáron történő megvalósítása
9. az állandó önkontrollra való képesség
10. az együttműködési képesség (a 21. század a csapatban végzett munkát kívánja meg)

11. a felelősségvállalás képessége és készsége

 balsikerű tetteim okait elsőként önmagamban keresem

A nevelői természet négy alapvonása

49
 a) hajlam az egyéniség lelki kialakítására,

b) képesség e hajlam sikeres kielégítésére,

c) az a sajátos jellemvonás, hogy az éppen fejlődő lélek felé forduljak,

d) állandó elhatározottság a nevelt befolyásolására

A nevelő egyéb szerepei

 a társadalom képviselője: fontos, hogy a társadalom jobbik felét képviselje, a pozitív

morális értékeket közvetítse

 biro:ítéleteket alkot, ami által értékítéletek kialakulását befolyásolja

 forrás: az ismeretek és az értékek felmutatója, adagolója és táplálója

 játékvezető: irányítja a társas viszonyokban zajló játszmákat, egyeztet az iskolában

jelentkező konfliktusokban

 detektív:felderít, keresi a történések okait

 az identitás tárgya:növendékei előtt bizonyos mértékig mindig példakép, akit

utánoznak, akihez – tudatosan vagy nem – hasonulnak

 szorongáscsökkentő:az általa nyújtott biztonsággal és szeretettel segít kiszolgáltatott

növendékeinek, hogy kiegyensúlyozottabbá váljanak

 éntámogató:önbizalomhoz segíti őket

 szülőhelyettes:sok mindent törekszik pótolni abból a törődésből, amit a szülők

elmulasztottak

 facilitátor, tanácsadó, mentor: hagyja a saját programjuk szerint növekedni a

tanítványokat, de mint a jó kertész, ehhez hozzá is segíti őket

Miért perdöntő a pedagógus személyisége a XXI. században?

50
 a gyerekek mögött meggyengültek a családok: az anyák munkába álltak, kevésbé
tartják már hivatásuknak a fészek melegének őrzését, az újszülöttek körülbelül 20
százaléka család nélkül (házasságon kívül) jön a világra, és mintegy fele csonka
családban nevelkedik.

 a formailag épnek mondható családokon belül növekszik a nem megfelelő

gondoskodás és az erőszak: a gyerekek egyre nagyobb tömegének kielégítetlen marad
a szeretet és a biztonság iránti alapvető szükséglete.

 a fogyasztói társadalom kitermelte magából a gyermekkor sajátos tárgyi környezetét,

amely gyakran luxusszínvonalon kényezteti a gyerekeket, alakítja-torzítja
értékrendjüket. A reklámok által felcsigázott étvágyú gyerekek „jó cuccok” iránti
éhségét iskoláink többsége nem képes oltani

 a fogyasztói társadalomban mindinkább elszegényedő iskoláink alulmaradtak a

luxuskényelemért vívott versenyben, ami által romlik az esélyük a neveltekre
gyakorolt hatás tekintetében.

 a pedagógusok csak az iskolai nevelés sajátos lehetőségeinek, előnyeinek (például a

közösség varázsának, a klasszikus értékrend a jó, az igaz és a szép minden korban
lélekre ható erejének) tudatos és szakszerű kiaknázásával vehetik fel a versenyt

 a modern gyermekkor jellemzője a valóság fokozatos elvesztése: az elektronikus képi

világ illúziókat keltve a valóság látszatát közvetíti napi több órán át, hónapokon,
éveken keresztül a fogyasztóvá lett gyerekeknek és fiataloknak, ez infantilizálja őket,
és rászoktatja az információözön emésztés nélküli habzsolására

 az iskolának, benne a pedagógusnak ebben a megváltozott információs környezetben

versenytársnak kell lennie: okosan kell használja a modern kommunikációs eszközök
kínálta kitágult lehetőségeket, ahelyett, hogy tagadja, tiltja vagy kárhoztatja, és
nemcsak használja, hanem tanítja is növendékeit a használatukra.

 a mai fiatalok többnyire jóval korábban leszakadnak a családjukról, mint elődeik akár
csak néhány évtizede, de nem érettként. Pl. általános iskolás korú gyerekek már nem
akarnak a szüleikkel nyaralni, és csak azt a szórakozást kedvelik, amely a felnőtt világ
teljes kizárása mellett zajlik.

51
 megnőtt tehát a kortárscsoportok szerepe a nevelésben: az iskolának e téren nincsenek
rossz esélyei, hiszen éppen az az egyik jellemzője, hogy kortársakkal együtt,
közösségben és a közösség által is zajlik a nevelés.

 a mai gyerekek-fiatalok lényegesen jobb materiális, ám sokkalta rosszabb szellemi-

érzelmi körülmények között nőnek fel, mint szüleik, nagyszüleik: érzékenyebbek,
kiszolgáltatottabbak, éhesebbek a biztonságra, szeretetre, ugyanakkor agresszívabbak
és magabiztosabbak elődeiknél.

 a kulturális és szellemi javak elsősorban a praktikum szempontjából érdeklik

többségüket.

TÉTELEK

1. A fejlődés fogalma

2. A fejlődés dimenziói és ellentmondásai

3. A fejlődés folyamatos és szakaszos volta

4. Az elsődleges szocializáció

5. A pszichoszexuális fejlődéselmélet (S. Freud)

6. A pszichoszociális fejlődéselmélet (E. Erikson)

52
7. Az értelmi fejlődés szakaszai (J. Piaget)

8. A szociokulturális konstruktivizmus (J. S. Bruner)

9. Az intellektuális fejlődés moduláris elmélete (Anderson)

10. A tanulás, mint információ feldolgozás

11. A tanulási teljesítmény meghatározó tényezői

12. A motiváció és a teljesítmény

13. A motiváció iskolai kontextusban

14. A tanulók motivációját elősegítő stratégiák

15. A család szocializációs funkciói és a család, mint önszabályzó rendszer

16. Nevelői attitűdök és modellek

53
54