1.4.

Fejlődéslélektan

1. A fejlődéspszichológia tárgya, feladata:

- Tárgya: az egészséges fejlődés fontosabb kérdéseinek és az egyes életkori szakaszok jellemzőinek a bemutatása.

- Feladata: Legfontosabb feladata a különböző életkorú személyek életkori sajátosságainak megfigyelése, leírása,
összehasonlító elemzése,valamint a fejlődés törvényszerűségeinek feltárása.

2 A pszichikum filogenezisének és ontogenezisének kérdése:

- A lelki jelenségek törzsfejlődése (filogenezise)

A törzsfejlődéssel együtt alakultak ki az ember lelki jelenségei is A fejlődéspszichológia azt vizsgálja, hogyan alakult az
állatok alkalmazkodása, és viselkedése a törzsfejlődés során, illetve hogyan alakult ki és fejlődött az ember pszichikuma
az emberré válás folyamatában.

- Az ember egyedi (ontogenetikus) fejlődése

A személyiség fejlődését értjük ezalatt a fogamzástól a halálig tartó időszakban. Ebben a folyamatban a
fejlődéspszichológia tárgya a pszichikus fejlődés tényezőinek, valamint a természeti és társadalmi környezet
személyiségre gyakorolt hatásának vizsgálata, továbbá az életkori szakaszok jellemzőinek leírása.

3. A pszichés fejlődés törvényei és értelmezésük:

1. A szerkezet és a funkció egységének a törvénye:

A pszichés működések teljesítményének színvonalát a pszichikus képességek szerkezete határozza meg. Az

ember csak olyan szintű feladatokat képes megoldani, amelyre gondolkodása, logikai képessége, illetve
cselekvése alkalmassá teszi. A képesség fejlesztése viszont csak akkor valósítható meg, ha gondolkodunk,
emlékezünk, azaz „működtetjük” a pszichénket. Ez a működés visszahat a szerkezetre, fejlesztve azt, és a
pszichés tulajdonságok struktúráját, amelyek egyre magasabb fokú működésre lesznek képesek. Nem a
funkcionalitás ténye, hanem annak a mértéke a döntő. A minimális gyakorlás unalmas, a maximális
megerőltetés pedig fáradtsághoz, kimerüléshez vezet. Csupán a helyesen megválasztott optimális gyakorlás
eredményez megfelelő fejlesztő hatást.
2. A differenciálódás és integrálódás törvénye:

A differenciálódás során a pszichikum tagolatlan formái elkülönülnek egymástól, és viszonylag önálló

képességekre, folyamatokra válnak szét. Minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé tagoltak, elkülönültek a
pszichikus funkciói. Csecsemőkorban például nehezen különíthető el egymástól a mozgás, az érzékelés, a
cselekvés és a gondolkodás.

A fejlődés során a folyamatok önállósodnak. Az észlelés például tér-, idő-, szín-, és mozgásészlelésre
tagozódik. Az integrálódás azt jelenti, hogy a fejlődés folyamán elkülönült működések egyre magasabb
idegrendszeri, tudati irányítás és ellenőrzés alá kerülnek.

3.A koegzisztencia törvénye:

A fejlődő egyén azonos időben a személyiség különböző területein alacsonyabb és magasabb fejlődési szintet
mutat. Nincs olyan személyiség, aki valamennyi képességében azonos szinten fejlett vagy fejletlen egy
bizonyos időpontban. Egyes képességek fejlődése lemaradhat, esetleg megállhat, vagy előrehalad.

4.Speciális fejlődési törvények:

Sajátos törvényszerűségek ismerhetőek fel az egyes pszichikus működések (emlékezet, gondolkodás,

érdeklődés, érzelmek) fejlődésének folyamatában is.

A pszichikus fejlődés egyenetlen, hol lassabban, hol gyorsabban történik, előreszaladhat, lelassulhat, megállhat,
esetenként visszaesések is előfordulhatnak.

Megkülönböztetünk fejlődési szakaszt, amely során a fejlődés lassú, alig észlelhető, fejlődési ugrópontot -
fejlődési ugrópontok sorozatát -, az egyes fejlődési szakaszok határán, amelyben rövid idő alatt a személyiség
egészét, annak minden összetevőjét érintő változások következnek be, és fejlődési átbillenést, ami a
személyiség egy-egy tulajdonságának, működésének hirtelen változását jelenti az érintett szakasz határain
belül.

4. Az egyedfejlődést meghatározó tényezők:

I. Belső feltételrendszer:

1. Öröklött sajátosságok, adottságok és tendenciák (indulási alap)

2. Érés – genetikailag meghatározott
3. A személy alkati sajátosságai
4. A szerzett tapasztalat, tudás
5. Tartós vagy ideiglenes személyiségtulajdonságok
II. Külső feltételrendszer

1. Természeti
2. Társadalmi (mikró – és makrókörnyezet)
3. Gazdasági (jólét, egészség, stb.)

III. Nevelés (céltudatos, tervszerő, szervezett, rendszeres nevelıhatások)

1. A környezeti hatások megszervezése

2. Az egyén önfejlesztése, önnevelése, aktív önszabályozása

5. Az érés-tanulás viszonya, a fejlődés értelmezése:

Az érés elsősorban biológiai adottságok kibontakozásában megvalósuló fejlődési forma. A szervezet belső
törvényszerűségei által meghatározott fejlődési forma. Belsőleg indított, külsőleg csak kismértékben
befolyásolható történés. Lezajlásához nem szükségesek specifikus külső ingerek, csak általános létfeltételek.

Tanulás: külső eredetű és indítású folyamat. Környezethatásra bekövetkező változás. A tanulás kialakulásához
és lezajlásához specifikus külső ingerek szükségesek. Egyénre és nem fajra jellemző fejlődési forma.

Fejlődés : Fajra jellemző fejlődési folyamat, egy adott faj egyedeinél hasonló módon és időben végbemenő
változás.

 Az érés tanulás alapja, de a tanulás is segíti az érést. A kettő hat egymásra, együtt adják a fejlődést.

6. Mutassa be a fejlődés törvényszerűségeit:

SZAKASZOS:

A fejlődés elmélet lehet szakaszos - minőségileg különböző szakaszok egymásutánja, amelyek nem
felcserélhetőek, egyéni tempóban jelennek meg, életkori sajátosságokat hordoznak.

FOLYAMATOS

A szakaszok látszólagosak, módosulásai ugyanannak a tényezőnek.

A fejlődés elmélet tekintheti alapvetőnek a veleszületettség hatását - genetikusan öröklött tulajdonságok (pl.:
alkat, temperamentum), károsító hatások miatt változás történik- vagy a környezeti hatásokat - tanulás, kultúra
szerepe elsődleges; a környezet erőteljesen hat, módosítja a fejlődést (Pl.: érzelmileg elhanyagolt gyermekek
kisebbre nőnek- pszichoszociális törpeség), de a genetikus adottságokat nem lehet „kiirtani” (Pl.: Down- kórnál
adott IQ)

7. Jellemezze az iskolaérettség kritériumait, az írás-olvasás megtanulásának pszichológiai alapjait.

Az iskolaérettség fogalma

- Iskolaérettség kritériumai:

Biológiai jellemzők:

1. Optimális testi fejlettség (testalkat változása, fogváltás megkezdése) és egészségi állapot.

2. Idegrendszer megfelelő érettsége, mely magába foglalja a nagy és finom mozgások, valamint látás-kézmozgás
összerendezettségét, figyelem összpontosítás képességét terhelhető legyen, ne legyen fáradékony.

Pszichés alkalmasság kritériumai:

1. Értelmi fejlettség: gondolkodás terén lényeglátás, következtetések alkotása, ok-okozati összefüggések felismerése,
mennyiségfogalom kialakulása, emlékezeti befogadás és felidézés képessége.

2. Beszédkészség: tiszta hangképzés (formai vonatkozás) és megfelelő szókincs, kifejezőkészség (tartalmi vonatkozás)

3. Munkaérettség, feladattudat, monotónia tűrés - képes legyen megkülönböztetni a játékot a feladattól, munkától.

4. Érzelmi, akarati érettség: képes legyen önmaga irányítására, mozgásigényének akaratlagos leküzdésére.

5. Érdeklődés, motiváltság.

Szociális érettség:

1. Alkalmazkodás és beilleszkedés készsége

2. Szabálytudat

3. Közösség igénye, kapcsolatkötés képessége

4. Felnőtt irányításának elfogadása

5. Önkiszolgálás, bizonyos önállóság

 - Iskola érettségi fogalma:

Alatt azt értjük, hogy egy gyermek képes-e megfelelni az iskolarendszerünk által támasztott követelmények

- Az írás-olvasás megtanulásának pszichológiai alapjai:

{ Metanyelvi tudatosság, nyelvi tudatosság, fonéma tudatosság, jelfunkció ismeret,

{ a figyelem megfelelő koncentrálásának képessége,
{ memória, alakelemző és grafomotoros képesség megfelelő fejlettsége,
{ az írásban részt vevő izmok,
{ egyéb szervek megfelelő állapota, csontosodása nyelvismeret,
{ beszédkészség,
{ direkcionálás képessége (irányok).
{ Motiváltság az írás-olvasás megtanulására
{ kisgyermekkori hatások,
{ a család szerepe,
{ szociokulturális háttér

8. Ismertesse az öregedés biológiai és szociális jellemzőit:

ÖREGEDÉS BIOLÓGIA JELLEMZŐI ÖREGEDÉS SZOCIÁLIS JELLEMZŐI

{ Genetikailag programozott { A szociális öregedés mindazon
kölcsönhatások összessége, amely az
{ Csak a szexuálisan szaporodó élőlények egyén és a társadalom között az egyén
öregednek öregedése során létrejön, és befolyásolja
annak folyamatát
{ Védett populációban a nőstények
hosszabb életűek
{ nyugdíjazás, a feladatok hiánya, a
{ A fajonként várható élettartam adott és kapcsolatok vesztése
állandó
{ szociális öregedés a pszichés, az
{ Általában a nagyobb termetű fajok idegrendszeri és a hormonális
tovább élnek összeköttetések révén bizonyos
mértékig kihat a biológiaira is.
{ Beltenyészetben csökken, keresztezés
után növekszik az élettartam
{ A várható élettartamot az egyén
{ Az öregedés a szaporodás után „kivonja biológiai adottságainál erősebben és
a forgalomból” az egyedeket diferenciáltabban befolyásolják a
{ Az egyed élettartamát befolyásolja a társadalmi hatások. Ezek az un.
környezet, az időjárás, az éghajlat stb., szociálökonómiai jellemzők.
az emberét a művi környezet, a
táplálkozás, a munka jelege, a szociális
helyzet
9. Magány elkerülésének lehetőségei:

Közösségbe járás. Családi programok pl. kirándulás vagy társasutazás. Esetleg idősek otthonának életébe és
rendezvényeibe bekapcsolódás

10. Értékelje az anya-gyermek kapcsolat kiemelt szerepét a csecsemőkorban:

Az anya és gyermeke között kialakuló kapcsolat alapvetően meghatározza a gyermek személyiségfejlődését. A

csecsemő létfeltételeit tekintve koraszülött. Segítséget igényel a szükségletei kielégítésében, a táplálékozásban,
a tisztálkodásban, helyváltoztatásban. Léte a felnőttektől, elsősorban az anyjától függ. Az anya nemcsak a testi,
hanem az érzelmi szükségleteit is kielégíti gyermekének.

- A kapcsolatot befolyásoló tényezők:

{ Az anya érzései: milyen érzésekkel várja a gyermekét (várt – nem várt, tervezett – nem kívánt terhesség).

{ A szülés lefolyása: természetes vagy mesterséges, elhúzódó, komplikált, esetleg szövődményes. Az anya
nehezen viseli a fájdalmat, aggódni kezd, kialakulhat szülés utáni depresszió, az anya megijed a
rázúduló felelősségtől, elutasítja a gyermeket.

{ A szülés utáni felsírás: erősíti a kapcsolatot, a későbbiekben ez is hívó jel lesz az anya számára. A sírás
differenciáltsága lehetőséget ad arra, hogy megkülönböztesse az anya a gyermeke jelzéseit, és adekvát
válaszokat adjon rá. Vannak azonban temperamentumbeli különbségek: állandóan síró ún. nehéz
csecsemők és nyugodt, ún. könnyű csecsemők. Ha a gyerek sokat sír, az anya elbizonytalanodik, félni
kezd. Támaszra van szüksége. A keveset síró csecsemő erősíti az anyaság érzését, pozitív hatású.

{ A szülés utáni szenzitív periódus: fontos szerepet játszik az anyai ösztönök, az anyai viselkedés
mozgósításában. Fontos, hogy a szülést követően a lehető leghamarabb legyen alkalma az anyának és a
gyermekének a kapcsolatteremtésre. Az anyától való megfosztottság (szociális depriváció) károsítja a
kötődés kialakulását.

{ Szopás, szoptatás: a terhesség alatt az anya és gyermeke szimbiózisban élnek egymással, amely a szülést
követően a szoptatással folytatódik. A gyermek a szopás által alapvető fizikai szükségletet elégít ki.
Mindehhez melegség, puhaság, gyengédség társul, egyfajta érzelmi rezonancia jön létre, amely mélyíti a
kapcsolatot.

{ Anyai kéz, anyai hang: számos kutatás szerint már a terhesség ideje alatt is kedvező hatású, ha az anya
beszél a magzathoz. Megszületése után pedig feltétlenül szükséges. A beszéd kontaktust teremt az anya
és a gyermeke között. A tartalmát kezdetben még nem érti, de az érzelmeket, a nyugalmat vagy
indulatot igen, sőt át is veszi azt. Az érzelmeket nemcsak a hangja, hanem az anya keze is közvetíti. Az
anyai kéz az első, amit ideális esetben az újszülött megismer. Születésekor épp a bőrérzékelése a
legfejlettebb. Az anya simogatása, ringatása, érintése jutalmazó és fájdalomcsökkentő is egyben.
 { Szemkontaktus, anyai figyelem: a csecsemőt úgy kell tartani, hogy szabadon figyelhesse az anya arcát.
Ezáltal az anya megéli azt az élményt, hogy gyermeke figyeli őt, és beszélni kezd hozzá. A csecsemő
pedig megtanulja, hogy a nézésre mosolygó, beszélő arc reagál, amely jutalmazó és cselekvésre
serkentő is egyben.

11 Értelmezze a pályaválasztási érettség mutatóit, a házasság érettség kritériumait :

- A pályaválasztási érettség mutatói:

1) Tervezési készség
A tervezési készség azt jelenti, hogy az egyén fokozódó szakmai informáltságra törekszik és kész átfogó,
részletes pályatervet készíteni. A tervezés során törekszik az autonómiára, az önállóságra. Időperspektívában
gondolkodik, vagyis nyitott az elmúlt tapasztalatok összegzésére és a jövő elővételezésére. Jellemzi az önmegfigyelés és
az önmagával szembeni értékelő beállítódás, azaz önmagát figyelembe véve igyekszik a tervezést elvégezni.

2) Aktivitás
Az aktivitás értelmezése, hogy az egyén saját pályájával kapcsolatosan felmerülő dilemmák tisztázásában
törekszik részt venni. Egyfajta kérdezési magatartás jellemzi a személyt, aki utánanéz a kérdéseknek, hasznosítja az
információs forrásokat (azok megismerése, a hozzájuk való pozitív beállítódás és azok értelmezése). Az aktív egyén
résztvevő, azaz kötelezettséget vállal pályaorientációban, álláskeresésben, előzetes szakmai szerepekben.

3) Informáltság
Informáltság jelentése, hogy a személy mindazokra az információkra szert tesz, amelyek a későbbi folyamatot
befolyásolhatják. Ennek tartalmi összetevőihez tartoznak a szakmai és a munkás életről való tájékozódás kapcsán például
a pályák világában történő eligazodás, a képzési struktúra ismerete, vagy a szakmai és más életszerepek kapcsolatai.

4) Döntési kompetencia
A döntési kompetencia a megfelelő döntés kialakítására való alkalmasságot jelenti, ami megkönnyíti a döntési
folyamatot az ismeret, készség és képesség szempontjából. Ehhez az elemhez tartoznak a döntési elvek, alkalmazkodási
stratégiák és a döntési stílus, valamint a személyiségjellemzők (érdeklődés, képesség, érték, munkamód), melyek ismerete
nagymértékben befolyásolja a pályafutást.

5) Realitásorientáció
A realitásorientáció a szakmai igényeknek a valósághoz való alkalmazkodási folyamatát foglalja magába. Ennek
tartalma között említeni kell az önismeretet, a személyes szakmai lehetőségeket, valamint az értékek, érdekek és célok
pontosítását. Ez a pályaérettségi összetevő a valóságban történő tájékozódást jelenti, különös tekintettel a regionális, helyi
szint munkaerő-piaci igényekre, vagy a pályaorientációs trendekre.
12. A házasság érettség kritériumai:

* Magára és másra tekintettel tud lenni

*Lehetőség szerint biztos anyagi háttér
*Alkalmazkodási képesség
*Empátia készsége
*Felnőtt gondolkodás
*Közös kitűzött célok
*kompromisszum képesség

13. Sorolja fel és jellemezze a fejlődési eltéréseket

- Az akceleráció:
A fejlődés felgyorsulását jelenti (akcelere = gyorsulás) testi vagy mentális tekintetben. Előfordulhat egyes
személyeknél, vagy a nagypopulációban, tömegméretekben. Az évszázados (szekuláris) változások szembetűnően
észlelhetőek (például: a nemi érés átlagosan évekkel korábban következik be, a testméretek megváltoztak, a mai
emberek nagyobbak, mint száz évvel ezelőtt, stb.).

- A retardáció:

A fejlődés ütemének lelassulását jelenti, mely megjelenhet testi vagy értelmi téren. Testi retardációnál a
növekedés, a súlygyarapodás, értelmi retardációnál pedig az intelligencia fejlődése marad el a normális fejlődés
ütemétől. A retardáció fogalma az elmaradást jelzi, nem utal az elmaradás mértékére. A fogalmat általában a
lassabban fejlődő, de normális képességű gyermekek megjelölésére használják, tehát nem fogyatékosságot
jelölünk vele. Az intelligencia értékek felosztásánál szereplő mentálisan retardált övezet (IQ: 70-90) is azt jelzi,
hogy az átlagtól eltérő, de nem értelmi fogyatékos emberről van szó. Kialakulását általában kedvezőtlen
szocializációs környezeti feltételek okozzák
 - A rögződés vagy fixáció:

A pszichikus fejlődés bizonyos területeken hosszabb vagy rövidebb időre megáll, az életkor ugyanakkor
előrehalad. Ezekben az esetekben a környezet az egyén előrehaladott életkorának megfelelő viselkedést várja el,
de a rögződés miatt nem tud ennek megfelelni, azaz viselkedése elmarad a tőle elvárhatótól.

- A regresszió vagy visszaesés:

Egy már elért fejlettségi szintről egy túlhaladott fejlődési fokra való visszaesést jelenti. A visszaesés jelentkezhet
egyes funkciókban, de akár az egész személyiségben is. Gyakorlatilag bármilyen traumaikus élmény okozhatja,
amely hatására a személyiség „visszamenekül” egy olyan állapotába, amikor még „biztonságban” volt. Ilyenkor a
korábbi reagálási módok lépnek előtérbe (például testvér születésekor a már szobatiszta gyermek újra bepisil,
vagy a tisztán beszélő gyermek elkezd selypíteni, illetve a már önállóan evő gyermeket újra etetni kell, stb.).

- A dementálódás:

A személyiség organikus, szervezeti, elsősorban agyi károsodás következtében történő fokozatos leépülése egy
magasabb fejlettségi fokról egy alacsonyabb fokra. A folyamat a szellemi tevékenység hanyatlását, az
intelligencia csökkenését eredményezi. A leépülés visszafordíthatatlan, azaz irreverzibilis, míg a fenti négy
tempózavar általában időleges állapot.

14. Mutassa be az életkori szakaszokat a korszakhatár és a legjellemzőbb változások

megnevezésével. Mutassa be az egyes életszakaszok általános és speciális jellemzőit.

Az életkori határokat csak rugalmasan szabad értelmezni, hiszen a személyiség fejlődése különböző utakat járhat be.

Életkori szakasz Életkori átlagok

PRENATÁLIS – MAGZATI KOR
CSECEMŐKOR ezen belül ÚJSZÜLÖTTKOR megszületéstől 1 évig
megszületéstől 6 hétig
Kisgyermekkor 1- 3 év
Óvódáskor 3-6 év
Kisiskoláskor 6-10 év

Pubertáskor 9 évtől – 11-12 évig

Lányoknál 11 – 12 évtől – 16- 17 ig
Fiúknál 12-14 évtől 17-18 évig
Ifjúkor 17-18 évtől 22-25 évig
Felnőttkor 24-25 évtől – öregkorig

Öregkor kezdete bizonytalan

 Fejlődési szakasz Kritérium
Egészséges fejlődés esetén Zavar esetén
1. Orális szakasz az interperszonális bizalom és  Bizalmatlanság
( 1 év) optimizmus képességének  Kötődési – kapcsolódási
elsajátítása ( anya- gyermek zavar
kapcsolat)

2. Anális szakasz a mozgásos és viselkedési  Szégyen

( 2 év ) autonómia megtanulása, önkontroll  Kétség
és megfelelés érzés
3. Genitális az önállóság és kezdeményező  Bűntudat
(3-4 év) készség fejlesztése
4. Látencia szorgalom és teljesítményre való  Kisebbrendűség érzése
(5-6-11-12) törekvés

5. Pubertás és Abolescencia a felnőtt szerepek felvétele  Szerepzavarok

( 11-12-17-18 év) (én identitás, nemi identitás,
foglalkozási identitás )
6. Fiatal felnőttkor (17-18-22- interperszonális intimitás és  kapcsolatzavarok
25 év) kölcsönösség (gyerekvállalás ideje)  magányosság
 izoláció
7. Felnőttkor ( 24-25 – alkotóképesség,  Stagnálás
nyugdíjig) önmegvalósítás,önkiteljesítés,
gyermek vállalás
8. Érett felnőttkor én integráció megvalósítása,  Kétségbeesés
( nyugdíjazás után ) megelégedettség az élettel, az
elmúlással való szembenézés

15. Értse az éntudat kialakulása és a környezettel való kapcsolat összefüggését kisgyermekkorban:

Én tudat : saját testünkről, képességeinkről, élményeinkről megőrzött tudás.

Énkép csírái szeparációs félem idején jelentkezik amikor a csecsemő sírásával tiltakozik az anya távozása ellen. A
csecsemő néhány hónapos kortól eltudja különíteni az idegent a családtagoktól. Az , hogy „ én vagyok” csak külső minta
követésével lehet megtanulni.

- Az éntudat kialakulásának szakaszai:

 A csecsemő számára nincs “ én” és “nem- én” – szimbiózis az anyával

 „én, aki cselekszem, én, aki hatással vagyok a külvilágra”- 9-12. hónap
 a baba megkülönbözteti önmagát a másik személytől, a másik személyt, mint független, aktív cselekvőt
ismeri fel -12-15. hónap
 a gyermek felismeri saját arcvonásait a tükörben, kialakult testséma, testkép- 15-18. hónap
 a gyermek önmagát saját nevén emlegeti- 18-24. hónap
 kialakul a nemi identitás- 3. életévtől
 - Az éntudat kialakulásának módjai:

o A gyerek spontán módon aktivitást végez, és ezzel változást idéz elő a környezetben,- ezt a
jelenséget többszöri megismétléssel igyekszik emlékezetébe vésni, rögzíteni; A spontán
aktivitással előidézett környezeti változás önjutalmazó jellegű.
o A viselkedés következményei célképzetté válhatnak, és ennek eredményeként szándékossá lehet
a kezdetben véletlen viselkedés

o Átéli:
 Ő maga is képes viselkedését, helyzetét alakítani
 Mind a környezete, mind önmaga helyzetének és állapotának meghatározásában
hatékony lehet

o Kompetenciamotívum: önmaga hatékonyságának átélése képezi a környezeti változást előidéző

aktivitás motivációs bázisát. Ez jellegzetesen emberi sajátosság.

- Az éntudat alakulásának a megnyilvánulása:

 Önállóságra törekvés
 Akaratnyilvánítás
 Dac
 A saját név ismerete
 Az “ enyém” névmás használata
 Az “ én” személyes névmás használata
 A nemi hovatartozás tudata

- Én és környzet különválasztásának a folyamata:

o Testséma alakul ki: nem más mint egy vázlatos kép saját testünkről, mozgásunkról,
o Idegélettani alapja : vizuális poszturális ( látási-helyzeti) testmodell
o Belső testvázlat 2 éves korban jelentkezik

16. Elemezze a serdülőkor testi diszharmóniából adódó frusztráció oldásának lehetőségét.

Sport. Művészetekben történő kiteljesedés. Hobby találása. Megfelelő közeg megtalálása.

17. Értelmezze az agy funkcionalitása és a szellemi frissesség összefüggését a felnőttkorban.

Az agyban a szinapszisok aránya kiegyensúlyozott lesz felnőttkorra. A nagyszámú kapcsolat alakul ki a

tapasztalatok, tanulás révén. Ezért következik be, hogy: A felnőttek szándékos figyelme nagyobb,
önuralmuk és akaratuk fejlettebb és magasabb szintű, mint az ifjaké, ami elsősorban szakmájuk, hivatásuk
területén nyilvánul meg. Érdeklődésük is többnyire erre irányul, vagy erre a területre szűkül. Azonban minél
sokoldalúbban fejlett egy felnőtt személyiség, annál szélesebb az érdeklődése a szakmai területen túlmenően
 is. Az emlékezet fejlődése is inkább a specializálódás irányába történik. Így vannak olyan emberek, akik
egyébként nem különösebben kiválóak, de szakmájukban, foglalkozásukban bámulatos emlékezeti
teljesítményre képesek. Az emlékezetnek ezt a vonalát nevezzük „professzionális” emlékezetnek. Az így
kifejlődött szakmai emlékezés hosszú ideig megmarad. Képzeletét, és átfogó, gyors, gyakorlatias
gondolkozását a produkálás vágya, a valamit létrehozni, sajátjaként felmutatni igénye jellemzi. Az érett
felnőtt világnézete többnyire kiforrott, megalapozott, és ennek rendeli alá élete irányítását, magatartását,
értékítéleteit, állásfoglalását. A szellemi frissesség a koncentrációs képességre utal, ami minden
tevékenység, így a munka alapja is. A felnőtt a kiegyensúlyozott agyi folyamatoknak köszönhetően a
legjobb koncentrációs teljesítményre képes.

- Szellemi frissesség:

 Demencia:

Az életkor előrehaladtával az agyi idegsejtjeink száma folyamatosan csökken, a felidéző működések

meglassulnak. Normál esetben is bekövetkezik a gyors képzettársítás képességének csökkenése, ezt
azonban az élet során felhalmozódott tapasztalatok és bölcsesség képes ellensúlyozni. Az életkor
előrehaladtával - bár nem törvényszerűen -, előfordulhat feledékenység, de ez normál esetben nem
romlik.

Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek

betegség következtében hanyatlanak. Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő
összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek
működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és
személyiségváltozás. Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás
megváltozik, az önellátó képesség többnyire romlik.

18. Értelmezze példák segítségével a viselkedés és az életkori jellemzők összefüggését

Minden életkornak vannak jellemző viselkedési formái. Pl. a dac az óvodáskorban illetve a serdülőkorban jelentkezhet.
Ha olyan szituációt kapsz pl. ahol dacos viselkedés jelenik meg, elmondhatod, hogy ez melyik életkorban fordulhat elő,
miért, jellemzed a viselkedést.

19. Értse az életmód és az életkor kapcsolatát:

Az életmód az emberek olyan tevékenységi-magatartási rendszere, amelyet- több-kevesebb tudatossággal- életük

fenntartására, különböző szintű, különböző helyzetek szerint és történetileg is változó szükségleteik kielégítésére
szerveznek. Az emberi magatartás olyan vonásait fejezi ki, amelyek a mindennapi életünkben rendszeresen
megnyilvánulnak. Ennél a kérdésnél le lehet vezetni, hogy melyik életkori szakaszban milyen napirendje, mindennapos
tevékenységei vannak az embernek, és mennyiben befolyásolja azt ő maga és mennyiben a környezete, az elvárások.

20. Mutasson rá az akarat, az önkontroll és a feladattudat fejlődését meghatározó tényezőkre:

- Akarat: cselekedeteink, gondolataink irányítása. a lelki életnek a gondolkodástól s érzelemtől különböző iránya.
Az akarásban mintegy magunkból kifelé törünk, valaminek a híjját érezzük, melynek eltüntetését célozza az
akarás, akár úgy, hogy valamit szerzünk, ami kellemes, akár pedig, hogy valamit eltávolítunk, ami kellemetlen
érzelmet kelt.
 - Önkontroll: Lelkiismereti funkció, a szocializáció során alakul ki a jutalmazás és büntetés következtében.

- Pozitív és negatív önkontroll funkció:

 Pozitív: társadalmi normákat, szabályokat, hogy sajátítja el, belsővé tétel, követendő magatartásformák
(időseknek köszönni)
 Negatív: tilalmak elsajátítása (pl. ne lopj)

- Feladattudat: Fontos a feladattudat kialakulása, mely már az iskolai életre készíti elő a gyermeket. A
kiscsoportos még nem az eredményért, hanem a funkcióörömért, magáért a tevékenységért gyurmázik, játszik,
épít, a nagycsoportos viszont már arra törekszik, hogy az alkotását befejezze. Tevékenysége során egyre nagyobb
nehézségeket képes leküzdeni a feladatteljesítés öröméért. A játék és a munkacél elérése dicséret, vagy egyéb
munkadíj hiányában is kielégíti, maga a feladat elvégzése is motiválja (hosszabb ideig tartó tevékenységben
azonban többször kell motiválni). A munka és a munka célja maga az örömforrás, így azt önmagában is
jutalomként éli meg.
Az óvodás gyermek életének aktív részét képezi a barkácsolás, ahol a tevékenységen túl, annak célja is felértékeli
a tevékenységet. 3-4 éves korban a gyermeket már be lehet vonni egyszerű felületfestésbe, az eszközök kézre
adásába, tépéssel, gyűréssel végzett feladatok kivitelezésébe. 4-5 évesen örömmel vesznek részt ragasztásban,
vágásban, egyszerűbb hajtogatásokban, 6 évesen pedig már minden tevékenységet lelkesen és ügyesen végeznek.
A 3-4 éves gyermeket könnyűszerrel rávehetjük különböző önkiszolgáló tevékenységekre, 5 évesen az óvodában
már megismerkednek a naposi feladatokkal. Ekkor már nemcsak saját magáról, hanem másokról is gondoskodni
kell, ami a szociális fejlődést is segíti. Ebben a korban már elvárhatjuk a gyermektől, hogy rendet tegyen maga
után. Az ilyen idős gyermeket könnyen motiválhatjuk az egyszerű háztartási teendők végzésére is (virágöntözés,
segítés a kerti munkában, bevásárlásban, portörlés takarításkor), de ezek a feladatok csak és kizárólag addig a
pontig hasznos és örömteli tevékenységek a gyermek számára, amíg ő maga valóban motivált a dolgokra, és a
tevékenységek alkalmazkodnak életkorához és képességeihez.

Az egész gyökere az agyi folyamatokban, még pontosabban a serkentő és gátló szinapszisok arányában rejlik.
Egyrészt tehát az idegrendszer érése befolyásolja, másrészt a környezeti, nevelési hatások (mennyire vannak a
szabályok lefektetve, közvetítve, beépítve, betartatva). Másrészt köze van az érzelmek fejlődéséhez, valamint az
éntudat alakulásához.

21. Mutasson rá az akarat az önkontroll és a feladattudat összefüggésére óvodás és kisiskoláskorban:

A feladattudat kialakulásának feltétele a másik kettő megléte. De mondhatjuk, hogy az akarat kell az önkontrollhoz, és
mindkettő kell a feladattudathoz. Azaz ezek egymásra épülnek. A definiálásuk és kialakulásuk bemutatásán keresztül
tudod ezt bizonyítani.

22.Elemezze a serdülőkor testi diszharmóniából adódó frusztráció oldásának lehetőségét:

Segíteni kell a helyes és reális önismeret, önértékelés kialakulását (erről kell beszélni). Lehet jól elvégzett feladatok utáni
dicséretet mondani.