You are on page 1of 68

1.

diasor
A gyógypedagógiai pszichológia fogalma, helye a tudományok rendszerében
 Gyógypedagógiai pszichológia: két tudomány területe: gyógypedagógia+pszichológia
 Gyógypedagógiához fűződő kapcsolat: ugyanazokkal a személyekkel foglalkoznak: fogyatékos
személyek-hasonlóság
 Különbség a két terület között:
 -gyógypedagógia célja: GYÓGYÍTÓ NEVELÉS
 gyógypedagógiai lélektan célja: GYÓGYÍTÓ NEVELÉS ELŐSEGÍTÉSE, LEHETSÉGESSÉ TÉTELE
Gyógypedagógiai lélektan
-megmutatja: milyen a fogyatékos személy
Gyógypedagógiai oktatás-és nevelés módszertan
-megmutatja hogyan kell nevelni a fogyatékos
személyt

A gyógypedagógiai pszichológia részterületei:


1. Általános gyógypedagógiai pszichológia
-a fogyatékosok lelki jelenségeivel foglalkozik,
-épekhez viszonyítva milyen sajátosságokkal rendelkeznek:
 Megismerő funkciók területén
o észlelés-érzékelés; figyelem; emlékezés; képzelet; gondolkodás
 Érzelmi-akarati-indulati élet területén
o motiváció; érzelem; akarati cselekvés
 Gátolt/sérült fejlődés milyen változásokat okoz/hat az egész személyiségben
o a fogyatékosság hatása a személyiségre

A gyógypedagógiai pszichológia részterületei:


2. Gyógypedagógiai gyermek-és fejlődéslélektan
-az ép gyermek fejlődéséhez képest a sérülés milyen időpontban és milyen formában
jelentkezik
3. Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan
-az óvodás és iskoláskorú fogyatékos gyermekek nevelésének-oktatásának mechanizmusait
tárgyalja
4. Gyógypedagógiai pszichológia alkalmazott ága
-gyógypedagógiai pszichológiai diagnosztika és differenciáldiagnosztika
5. Munkalélektan
-fogyatékos személyek pályaválasztási tanácsadása, munkaalkalmassági vizsgálatok, a
rehabilitáció pszichológiai problémái

Ép és eltérő fejlődésmenet-normalitás és abnormalitás fogalma


Normalitás definíciója problémás
mihez képest normális valaki?
mi az amihez viszonyítunk?
mit tekintünk kiindulási pontnak?
mi az amit az adott közeg még elbír, és mi az amit már kórosnak,deviánsnak, normaszegőnek
tart?
Tehát a normalitás meghatározásában mindig figyelembe kell venni: az adott kultúrát,
szokásrendet,hagyományt,értékrendet, társadalmi közeget.
 társadalmi megítélésből származó normalitás
 egyén aspektusából származó normalitás.

Ép és eltérő fejlődésmenet-normalitás és abnormalitás fogalma


A NORMALITÁS TÁRSADALMI MEGHATÁROZÁSA:
 -normálisnak nevezhető az, aki munkájával
 és magatartásával eredményesen be tud illeszkedni
 a társadalom életébe, önálló életvezetésre képes

A NORMALITÁS EGYÉNI MEGHATÁROZÁSA:


Az irodalomban kialakított különböző normalitás fogalmak kritériumai
(Allport, Preston, Erikson, Rennie és Woodward, Burnham)

 1.Általános alkalmazkodó képesség: rugalmasság, a környezetből származó nehézségekkel


való megbirkózás, megfelelés a változó követelményeknek, életcélok megfogalmazása és
azok eredményes megvalósítása, a sikernek és a kudarcnak az adekvát elviselése.
 2.Örömképesség: szexuális örömképesség, saját egyéb életszükségleteinek kielégítése,
társadalmi szerepekkel járó tevékenységnek, munkatevékenységnek a kedvelése, ellazulásra
képes viselkedés.
 3.Kompetens interperszonális viselkedés: a társadalmi szerepeknek való megfelelés, a
társadalmi- társas kapcsolatok rendszerébe való beilleszkedés, képes segíteni, képes
felelőséget vállalni.
 4.Intellektuális képességek: pontos észlelés, hatékony gondolkodási képesség,
ítélőképesség, megfelelő logikai funkciók, a valóság érzékelés megtartott, önismereti
funkciók, probléma megoldó képesség,megfelelő szintű tudatosság, a tapasztalatoknak a
megértése.
 5.Érzelmi és motivációs kontroll: jó frusztráció tűrő képesség, szorongásokkal bánni tudás,
erkölcsi érzék, stresszel szemben ellenálló képesség
 6.Szociális attitűdök: önzetlenség, aggódás másokért, bizalmasság, képes szeretni másokat,
képes iniím kapcsolatokra, átélés, beleélés képessége, empátia
 7.Produktivitás: a társadalomnak valamilyen hasznos tevékenységet végez, kreativitás.
 8.Autonómia: érzelmi függetlenség, identitás, önbizalom, tárgyilagosság.
 9.Integráltság: önmegvalósítás, egységes életszemlélet, egyensúlyi állapot. Képes integráltan
kezelni ösztönös késztetéseit, energiáit és konfliktusait.
 10.Kedvező énkép: tudja, hogy képes megbirkózni feladataival, elfogadja önmagát, képes
szembe nézni konfliktusaival, meg tudja oldani azokat, úgy érzi saját maga határozza meg a
sorsát, nincs kisebbségiérzése, boldog.

Egymásra ható egyéni normalitáskritériumok fogyatékos személyeknél


Érzelmi és
Szociális
motivációs
attitűdök
kontroll

Kompetens Produktivitás, Intellektuális


interperszonális
Autonómia, képességek:
viselkedés:
Integráltság,
Kedvező
énkép

 Az egyéni normalitás biológiai meghatározása: biológiai szempontból normálisnak


tekinthető az egyén, ha sajátosságai megegyeznek a faj sajátosságaival – durva eltérések
osztályozása!
 Fontos az eltérés mértéke az abnormalitás megállapításánál!

Az egyéni normalitás matematikai-statisztikai meghatározása


Az átlagostól való pozitív vagy negatív irányban történő eltérés mértéke

- mi az átlag? - matematikailag: a számtani középérték


- miért nem lehet egy szám a normalitás mértéke? - számtani középértéktől történő
EGYÉNI ELTÉRÉSEK MIATT.
- EGYÉNI ELTÉRÉS=SZÓRÓDÁS=NORMALITÁS HATÁRA
- SZÓRÓDÁS=ÖVEZET
- ABNORMÁLIS JELENSÉGEK HATÁRA - Statisztikai eljárásokkal számítható ki
- Normális eloszlás görbéje (Gauss görbe)
- Pszichés funkciók számszerűsítése- melyiket lehet?

Az intellektuális képességek számszerű kifejezése lehetséges


az IQ eloszlása az átlagnépességben hasonlóságot mutat a Gauss görbéhez
A fejlődés gyógypedagógiai pszichológiai kérdései
1. A pszichikum filogenezise
(filogenezis=törzsfejlődés, az ember egyediségének vizsgálata)
(ontogenezis=egyedfejlődés)
„A törzsfejlődés során a szervezet strukturális differenciáltsági fokával együtt nő a
környezeti ingerek megkülönböztetésének képessége”(Tembrock, 1966)
Döntő változás tehát az idegrendszer kialakulása és fejlődése.

Hierarchizálódás
(alá-és
fölérendeltségi
viszonylatok
Kefalizálódás kialakulása az
agyban és az
(fej és agy mint
egész
idegrenszeri
idegrendszerben)
központ az
Differenciáliódás
érzékszervekkel
és centralizálódás
együtt
(analizátorok
kialakulása)

A pszichikus visszatükrözés fejlődése állatoknál


(Leontyev, 1964)

Észlelés, emlékezet Értelmes viselkedés, állati


Elemi érzékelő
fejlődése (szituációhoz, intelligencia, bonyolult
pszichikum szakasza
pillanatnyi viselkedéshez feladatok megoldása
(gerinctelen állatok)
kötött) (emberszabású majmok)

A pszichikus fejlődés magasabb szakaszainak kialakulása:


 Felegyenesedett járás
 Térbeli látás tökéletesedése
 Megváltozott a koponya alakja, nőtt az agy térfogata
 Eszközhasználat miatt fejlődött az idegrendszeri struktúra
 Fokozatos eszközhasználat – munkatevékenység
 Egyedek közötti együttműködés, kommunikáció – beszéd
I. és II. jelzőrendszer kialakulása
2. Jelzőrendszerek
Pavlov által alkotott kifejezés
 Első jelzőrendszert az egyedfejlődés által meghatározott feltételes reflexek alkotják. Az
első jelzőrendszer tehát közvetlen érzékelésen alapuló, konkrét tárgyak és jelenségek
hatására keletkezett kapcsolatok rendszere.

 A második jelzőrendszer a beszéd segítségével az első jelzőrendszerből alakult ki úgy,


hogy „...a közvetlen érzékleti és észleleti benyomások jeleit nyelvi szimbólumokkal
helyettesítjük. A második jelzőrendszer szóbeli ingerek hatására keletkezik, így a környező
világ elvont alakban tükröződik benne, és csak az embernél lehetséges.

3. Fejlődés fogalma: a fejlődés olyan változás, melynek során a változó jelenség új, minőségileg
magasabb fokot ér el.

4. A változások:
-egyes mozzanatai egymásból következnek
-egymást meghatározó viszonyban állnak
-időbeli egymásutánjuk megállapítható

5. A pszichikus fejlődés feltételei:

Külső Belső
feltételek Az egyénre ható feltételek Az egyén veleszületett
környezeti tényezők
adottságai, élete
összessége: természeti
folyamán szerzett
környezet; társadalmi
tapasztalatai
környezet; család

személyiségvonások

Fejlődési zavarok
Fejlődési zavar kialakulásának okai
 Biológiai tényezők elégtelensége vagy sérülése esetén
 Környezeti tényezők elégtelensége esetén
Fejlődési zavarok biológiai okok elégtelensége esetén

Struktúra:
idegrendszer
morfológiai
felépítése
Idegrendszeri károsodás:
olyan exogén ártó
behatás, mely az
idegrendszeri struktúra
maradandó sérüléséhez és
a ráépülő pszichés
funkciók zavarához vezet.

Funkció:a
pszichikus
jelenségek

Az idegrendszeri károsodás ideje és a fejlődés


 Veleszületett vagy első év folyamán elszenvedett károsodás: a fejlődés kezdettől fogva
megzavart kihat
 a pszichoszomatikus és motoros funkciókra
 affektivitás fejlődésére
 egész személyiség fejlődésére

Az újszülöttkori agykárosodás hétköznapi elnevezései:


szülési sérülés, oxigénhiányos a gyerek, cerebral parézis, újszülöttkori agyvérzés.

heterogén kórkép, melyre jellemző


 a mozgásfejlődés elmaradása, vagy lelassulás,
 a kognitív fejlődés meglassult volta és
 a neurológiai tünetek megjelenése.

Az újszülöttkori agykárosodásra hajlamosító tényezők


 koraszülés, az
 alacsony APGAR-érték, az
 újraélesztés,
 -a tartós lélegeztetés,
 -a fertőzés miatti tartós lázas állapot,
 az elhúzódó sárgaság
Neurológiai tünetek: szopási, nyelési nehézségek, hipotón izomzat, görcsös izomzat, fokozott
ingerlékenység, epilepsziás rohamok

Fejlődési zavarok környezeti okok elégtelensége esetén


Környezeti ártalom jelen esetben= társadalmi környezet által kiváltott ártalom = pszichológiai
környezeti ártalom

Környezeti ártalom okai:


-ingerszegény környezet
-elhanyagoltság
-hibás nevelés
-gazdasági nyomor, szegénység

Környezet károsító hatása jelentkezik:


-testi fejlődésben
-értelmi fejlődésben
-érzelmi élet fejlődésében
-interperszonális kapcsolatok, szociális képességek fejlődésében

Gyermek anya nélkül


érzelmi elhanyagolás, az anyától és a társaktól való megvonás következményei, Harry Harlow
műanya kísérlete

a hospitalizáció
A II. világháború alatt és után a nevelőotthonokban anyjuktól elszakadt gyerekek nem fejlődtek
kielégítően.
Elmaradó területek: beszédkészség, értelmi teljesítmény, érzelmi élet
Ezzel szemben családjukban nevelkedett de elhanyagolt gyerekek, nem mutattak ilyen
elmaradást.

Az első vizsgálat. RENÉ SPITZ négy gyermekcsoportot vizsgált meg első életévükben a következő
területeken: mozgás, érzékelés, manipuláció, megértés, kapcsolatkészség.

Az első életév első harmadának teljesítményeit hasonlította össze az utolsó harmad


teljesítményeivel.

Csoportok:
 lelencházi csecsemők,
 börtönbüntetésüket töltő, züllött, lelkileg sérült leányanyák gyermekei (köztük értelmi
fogyatékos anyák is voltak),
 nagyvárosi értelmiségi szülők gyermekei,
 halászfalu lakosainak gyerekei.

A nagyvárosiaknál magas és egyenletes fejlődési színvonal, a tanyasiaknál átlagos és szintén


egyenletesfejlődés , a börtönbölcsődeieknél valamivel alacsonyabb szintű, de egyenletes, kissé
emelkedő átlagteljesítményt mutattak ki.
Ezzel szemben a lelencházi csecsemők eleinte jól fejlődtek, de az 1. év végégi ijesztő, 40%-os
hanyatlást mutattak.
 Ezt a jelenséget Spitz a hospitalizmus fogalmával magyarázta: 1. életévbeaz anya által
gondozott gyerekek egyenletesen fejlődnek, anya nélkül felnövők súlyosan elmaradnak a
fejlődésben

 A gyerekek fejlődése rövid időn belül lelassult. Megjelentek a hospitalizmus jellegzetes


tünetei:
 tompaság,
 közöny,
 ujjszopás,
 sztereotíp mozgásformák,
 abnormális szociális viselkedés: túlzott félelem idegenektől, dolgoktól, agresszió.
 Az első két életév halálozási arányszáma is emelkedett.

Az anyai gondoskodás, az állandó személyes szeretetkapcsolat hiánya következtében


 a külvilág érdektelenné válik,
 nincs meg a fejlődésének a legfőbb, az érzelmi mozgatója
 hatással van az értelmi színvonalra, a képességek alakulására, szociális kapcsolatainak
alakulására.

Goldfarb vizsgálata 10-14 éveseknél.


 Az első életévben elszenvedett hospitalizmus fejlődési rendellenességei érettebb korban is
megmutatkoznak.
 Goldfarb 10-14 éves gyerekeket vizsgált.
 1. csoport: 6 hónapos kortól intézetben, anya nélkül, illetve egyszemélyes kapcsolat nélkül
nevelkedett gyerekekből állt.
 2. csoport: 6 hónapos kora óta nevelőszülőknél élt.

Intelligencia-színvonal felmérése alapján


- a 2. csoport az átlagövezetbe tartozik (teljesítményük átlaga IQ=95),
-az 1. csoport átlaga viszont az alacsony intelligencia övezetébe esik (IQ=72).

Ingerszegény élettér szeretetkapcsolattal


 Danzinger-Franki-féle Albánia kavajai kísérlet albán csecsemők :ablak nélküli lakóházak,
sötét fülkében, lekötözve nevelés
 Csak fürdetéskor, nem minden nap vették ki őket, nincs játékszerük. Valamikor talán a
törökök elől rejtegették így a gyerekeket, ez a szokás mára értelmét vesztette.
 VISZONT: Rendszeres szoptatás, ha sír, odamegy hozzá, ringatni kezdi. A házban szüntelen
családi jövésmenés van, akár 10 ember is van egyszerre a bölcső körül. A tárgyi ingerek
hiánya, a mozgás kiiktatása, szembena szociális ingerek gazdagságával
 Következmény: elmaradás mozgásfejlődésben (manipulációs tevékenység, ha tárgy felé nyúl,
irányt téveszt, tétova mozdulat, nem másztak, de ugyanakkor ültek mint bécsi kortársaik).
 VISZONT: A szociális kapcsolatkészség és kontaktuskészség próbáiban (visszamosolyog, a
nevető arcra másképpen reagál, mint a haragosra stb.) a bécsi gyerekeket is felülmúlták, DE:
manipulációs tevékenységben villámgyorsan behozta a lemaradást!
 A mozgáskorlátoztatás nem okozott behozhatatlan elmaradást.
 Ha az anya állandóan jelen van a gyerek életterében, akkor súlyos akadályoztatás ellenére is
hatóképesek maradnak a cselekvés érzelmi indítékai.
 A hospitalizálódott gyereknek hiába van játéka, nincs kinek a kedvéért rakosgatni, matatni,
alakítani. Elindulhatna felfedező útra a szobában, de kitől induljon el, s kihez térjen vissza.

2. diasor

Az értelmi fogyatékosság, mentális retardáció értelmezései


1. Az „értéktelen élet” felfogás hatása
 20. század elején eugenikai mozgalmak hatása (eugenika - Galton,1883)
 fogyatékos ember – genetikailag alacsonyabb rendű, ennek hatására világszerte
kényszerabortuszok és sterilizálások
 hitleri Németországban: 1933. törvény a kötelező strerilizálásról - értéktelen élet
megsemmisítése: „Gyermekakció” „T/4-es akció
Mindeközben: kibontakozott a gyógypedagógiai iskolarendszer és szociális ellátó szolgálat – szegregációs
filozófia!  intézeti dehumanizált feltételek
BETEGSÉGMODELLRE TÁMASZKODÓ FOGYATÉKOS LÉTÉRTELMEZÉS

2. Szociológiai megközelítések a 20. sz. közepétől


-Felismerik:
 a fogyatékos ember nem szakítható ki a társadalmi lét közegéből
 a társadalmi attitíűd is hozzájárul a fogyatékos címkéhez
A baj nemcsak az egyénben van, hanem a szociális közegben is, ahol a személy nem kap segítséget

3. 20. század második felétől


- Létrejön az ENSZ Emberi Jogi és Fogyatékosügyi Bizottsága
- Jogi garanciákat kapnak a fogyatékos emberek
-emberi méltóság elismeréséhez
-állampolgári státuszhoz
-joguk van: a társadalmi befogadáshoz, a tanuláshoz, állapotuk megértéséhez

4. A pszichológia szerepe az átalakulásban


Értelmi fogyatékos emberek pszichológiai megismerése  gyógypedagógiai pszichológia  speciális
szakpszichológiai ága : az értelmi fogyatékosok pszichológiája

Klasszikus irányzatok hozzájárulása az értelmi fogyatékos személyek megismeréséhez

I. Pszichoanalízis

1. A pszichoanalitikusok a nem fogyatékos emberrel való közös vonásokat hangsúlyozták (kb. 40-es évek)
-az „én” szerveződés gyengését látták

2. személyiségkép szerkezetében (ösztönén, én, felettes én)


-a fogyatékos gyermekeknél az ösztönén ugyanolyan szabályozó mint a nem fogyatékosoknál
-a felettes én sérül, mert az én (realitáselv) a mentális gyengeség miatt lassabban érik, infantilis marad

3. Fogyatékos személy énvédő mechnanizmusa: jellemző az alacsonyabb szintű védekezés – regresszió: a


már túlhaladott, egyszerűbb viselkedési módhoz, érzelmi állapothoz való visszatérés

4. Hozzájárult az értelmi fogyatékos gyermek és anyja között kialakuló érzelmi kapcsolatok


megismeréséhez, az anyák pszichés reakcióképzését tárta fel (tagadás, elfojtás, rejtett elutasítás,
kompenzálás, túlkompenzálás)

5. Gyermek pszichoterápiás technikák alkalmazása értelmi fogyatékos gyermekekkel

6. Rendszerszemlélet bevezetése: a fogyatékos gyermek családtagjai, testvérei – konfliktus feldolgozó


csoportok, családterápia

II. Alaklélektan – „Gestalt” elmélet (Wertheimer, Köhler, Koffka)

Tézise: a személyiség több, mint a lelki funkciók összessége, az emberi érzékelés a „Gestatl”-ot ragadja
meg.
A „Gestalt” jelen van pl. az intelligencia működésében: a problémamegoldó értelmes cselekvésben
megfigyelhető az egész helyzet felismerése

III. Alaklélektan – rigiditáselmélet (Lewin és Kounin)


Lewin vizsgálata: ép és fogyatékos gyermekek összehasonlítása az értelem jellegzetességeit illetően
- Eredmények: ért. fogy. gyermekek: rendkívül merev kognitív funkciók
-feladatvégzés során: jobban bírja a monotoniást, nem változtat a cselekvésmódon, nem keres más
megoldást jellemző egy helyzet átalakításának képtelensége
-rész-egész viszony felismerésének sérülése (kockás papír kísérlet: hálózatos megoldás helyett elszórt
négyzetek)

IV. Behaviorizmus
- Tézise: a pszichológia tárgya nem a lélek hanem a viselkedés, az alkalmazkodás.
- Alkalmazkodás=meghatározott inger által kiváltott reakció
- Inger és válasz viszonya= viselkedésváltozások tanulmányozása
Tanulási modellek létrejötte:
• Klasszikus kondicionálás
• Operáns kondicionálás
• Látens és perceptuális tanulás
• Komplex tanulás
• Belátásos tanulás
• Szociális tanulás
• Szociális tanulás formái
▫ Utánzás
▫ Modellkövetés
▫ Identifikáció
▫ Interiorizáció

V. Svájci/francia fejlődéslélektani iskola (Piaget, Wallon)


V/ 1. A szakaszelmélet
• Fejlődéslélektani elmélete szerint a gyermek kognitív fejlődésében világosan
megkülönböztethetőek olyan szakaszok, melyek mindenkire jellemzőek, és egymáshoz viszonyított
sorrendjük szigorúan meghatározott, mindenkire egyformán érvényes.
• Szenzomotoros szakasz|Érzékszervi-mozgásos szakasz (szenzomotoros periódus); cselekvéses
helyzetmegoldás jellemzi; (0-2. év)
• Műveletek előtti szakasz|Műveletek előtti szakasz: szemléletvezérlésű (intuitív) gondolkodás és
még mindig nagyfokú egocentrizmus jellemzi; (2-7.- év)
• Konkrét műveleti szakasz|A konkrét műveleti szakasz: internalizált, reverzibilis cselekvésekkel
megjelenő gondolkodási műveletek jellemzik; (7-11. év)
• Formális műveleti szakasz|A formális műveleti szakasz; a kombinatorikus gondolkodás, a
hipotézis-alkotás és dedukció kialakulása; (11. évtől)

Értelmileg elmaradott gyermekek esetében:


PIAGET KERESI A MAGASABB MŰVELETI SZINTEKHEZ FELHASZNÁLHATÓ ALAPOKAT –elő kell hívni a
képességtöredékeket és fejleszteni

V/2. Wallon-René Zazzo (‘60-as évek)

Átfogó kutatómunka a debilitás körében


-cél: etiológiai diagnosztikai vizsgálat és prognózis
Eredmények:
1. prognózis: bizonytalan
2. kimutatták a debilisek típusos pszichológiai profilját:
- a funkciók egyenetlen fejlődése=heterokrónia
-perceptuomotoros funkciók jelentős elmaradása az általános értelmességhez képest
-elvont gondolkodási funkciók elmaradása az általános értelmességhez képest

VI. Feuerstein dinaminkus vizsálati rendszere

• dinamikus=a gy. mentális teljesítőképessége nem merev


• dinamikus=a mentális fejlődés soktényezős feltételtől függ-környezeti tényezők jelentősen
befolyásolják
Környezeti pozitív befolyásolás=instrumentális gazdagítás programja - a fejlesztés segítségével adott
szintről fejlebb léphet a gyermek

XX. századi definíciós kísérletek – orvosi betegségmodell

Angolszász nyelvterület (Goddard, Doll, Tredgold, Penrose)

1. Goddard (1914.,USA) definíciója:


„……mentális defektus olyan állapota, mely születéstől vagy korai
életkortól fennáll és amelynek következménye a hiányos vagy
abnormális fejlődés, ami miatt az egyén nem tudja teljesíteni
kötelességét, mint a társadalom tagja”

2. Edgar Doll (Vineland Training School)


Goddard-dal együtt dolgozott.
Vineland szociális érettségi skála kidolgozója – új szempont a definíció
meghatározásában

Vineland, 1941 - értelmi fogyatékoság jellemzői


-szociális inkompetencia – saját ügyeit nem tudja önállóan intézni
-a szociális inkompetencia az értelem gyengesége miatt alakul ki
-felnőttkorban is jelen van
-örökletes vagy betegséggel összefüggő
-irreverzibilis

3. Tredgold – angol orvos


Biológiai szemléletű DE a szociális inkompetenciát tartja a legfontosabb tudományos kritériumnak
„A mentális retardáció/mentális defektivitás olyan állapot,
melyben az értelem, a tudat nem éri el a komplett vagy
normális fejlődés szintjét”

4. Penrose - angol pszichiáter, orvos-genetikus


(értelmi fogyatékosság genetikai összefüggéseit vizsgálta)
Az értelmi fogyatékosság biológiája c. műve (1953)
Legfontosabb kiindulópont – klinikai patológia
Értelmi fogyatékoság felismerésének kulcsa:
kóreredeti kategóriák, klinikai szindrómák bizonyos esetekben az orvosi diagnózist kell kritériumként
alkalmazni

1963., : mentális defektushoz szorosan kapcsolódik a szociális inkompetencia DE a szociális kritériumok


változhatnak és relatívak

Európai elméletek – kevés átfedés az angolszásszal - Esquirol, Kraepelin, Bleuler, Ziehen hatását
tükröző

 gyengeelméjűség – fogalom és hármas felosztása öröklődik


 Probléma: nem egységes a kép – enyhen ért. fogy. jobban hasonlít az éphez, mint a súlyos
fogyatékoshoz EZÉRT 3 helyett 2-ős bontás:

Ranschburg Pál, 1903.:


-kóros gyengetehetségűség
-kóros gyengeelméjűség

Szondi Lipót, Vértes O. József:


„…. szükség van a fogyatékos képességeket felmutató fogyatékos összegyéniségek vizsgálatára
is…..”(Szondi, 1931.)
későbbi holisztikus szemlélet elővételezése

Németország
Német gyermekpszichiáterek – a fejlődési folyamat eltéréseire helyezték a hangsúlyt – fejlődéslélektan
hatására
Haselmann, 1941.:
-az ért. fogy. gyermekek legjellemzőbb sajátossága: a fejlődési feltételek akadályozottsága felvett
külvilági inger –információk belső feldolgozásának sérülése

Közös vonások a definíciókban, XX. század


• értelmi fogyatékosság = az egyén alaptulajdonsága
• értelmi fogyatékos ember abnormális
• az értelmi fogyatékosság hátterében kóros biológiai tényezők állnak, az értelmi fogyatékosság az
erre ráépülő következményes állapot
• mentális sérülés negatívan hat az egész személyiségre, pl. a szociális szerepek betöltésében
• irreverzibilis állapot
• az ért. Fogy. Személy tehertétel a családnak, társadalomnak - gyógypedagógia feladata: terhek
átvállalása
• még nem használják az értelmi fogyatékossá minősítés kifejezését
• diagnosztikus kritériumok és gyakoriság összefüggését még nem vizsgálták

Magyar fogalomhasználat
 ‘60-as évek magyar gyógypedagógiai fogalomképzése túlhaladja a századelei koncepciókat”a
fogyatékos gyermeket egyoldalú értékeivel, személyiségének globalitásában, fejlődésében és
környezetében kell szemlélni”(Illyés Gyné, 1968)
 1968, Gyógypedagógiai pszichológia c. könyv megjelenése
 Definíciója: „Az értelmi fogyatékoság (oligofrénia) átfogó kifejezése mindazoknak a különböző
súlyosságú állapotoknak, amelyekre elsősorban az intellektus károsodása a jellemző
Ez az állapot:
o a neuroendokrin rendszer srtukturális csökkentértékűségén alapszik
o öröklött, veleszületett vagy korai életszakaszokban keletkezett
o irreverzibilis
o az egész személyiség zavarát hozza létre
o különböző etiológiájú kórképekhez csatlakozik (Illyés Gyné, 1968.)

A képezhetőség kérdése enyhe fokú mentális retardáció esetén

XX. század eleje, Magyarország:


-gyengetehetségű gyermekek számára létrehoznak gyógypedagógiai
iskolákat, melynek célja:
-az ép gyermekek védelme
-az általános iskola tehermentesítése

Kik az általános iskolában eredményesen nem oktatható gyermekek?


-teljesítményük a normál nevelési-oktatási módszerek alkalmazása
mellett tartósan elmarad a kortárscsoporttól

Speciális iskolai feltételek között oktatható gyermekek (század elejétől ‘70-es évekig)
1. USA – „educable mentally retarded child” (EMR)
(oktatható, mentálisan retardált gyermekek)
2. Anglia – „educationally subnomral pupil” (ESN)
(oktatási szempontból visszamaradott tanuló)
3. Németország – „hilfsschulbedürftige debilitat”
(kisegítő iskolát igénylő debilitás, majd: kisegítő iskolát igénylő gyermek)
NSZK-ban már ekkor használják a tanulásban akadályozott fogalmat!

4. Magyarország
–Tóth Zoltán, 1933. „nevelhető csoport”,
Nevelhető csoport: „akik megfelelő gyógyító nevelés és oktatás mellett az iskolai rend keretében
tudatos gondolkodásra és tervszerű cselekvésre nevelhetők és oktathatók”
nevelhető = educable (angol fogalom)
-Bárczi Gusztáv, 1941.
 A gyógypedagógiai intézet tanulói: azok a gyermekek, akik az iskola és a környezet
számára elviselhetetlenek, fejlődési zavarokkal küzdenek. (Szépe Gy., 1976.)
 Nevelésük célja: elviselhetőbbé tételük – hogy ez mennyire lehetséges, ennek érdekében
egységes minősítő rendszert dolgoz ki, mellyel a tanulókat csoportokra bontja:
a. iskola számára elviselhető
b. környezet számára hasznos
c. környezet számára elviselhető
d. környezet számára elviselhetetlen

Az értelmi fogyatékosság meghatározása 1945 után


Pavlov hatása Bárczira: „az értelmi fogyatékos gyermekeket az jellemzi, hogy a II. jelzőrendszerük hiányos
v. hiányzik, sőt az I. jelzőrendszer funkciói sem mutatnak mindig normális működést.….nevelhetőségüket
az dönti el, hogy időleges kapcsolatokat milyen mértékben, mennyi idő alatt és milyen tartóssággal
alakítunk ki bennük.”

1950’-es évek, megújult gyógypedagógiai pszichológiai álláspont


Fejlődéslélektani szempontok figyelembevételének következményei:
• Bevezette a fejlődési zavar fogalmát
• El kell különíteni egymástól a lassúbb fejlődési tempót és a „valódi” értelmi fogyatékosságot
• Az intellektuális fejlődés zavarait környezeti ártalmak is előidézhetik
• A multikauzális okok gondolatának bevezetése a fogyatékossági csoportok differenciálódását
segítik elő
• Külső környezeti fejlesztő hatások intenzíven befolyásolhatják az értelmi fogyatékosok fejlődését
Ennek eredményeként új kategóriák jelennek meg az értelmi fogyatékosok csoportosításában 
intelligenciavizsgálatok eredményei alapján létrejövő kategóriák alakulnak ki

3. diasor

XX. Század második fele: váltások a szakmai megközelítésekben


Biológiai és környezeti paradigma az értelmi fogyatékosság magyarázatában:
 értelmi elmaradás  enyhébb fokozat  negatív körny. hatások, kockázati tényezők
 értelmi fogyatékosság  súlyosabb fokozat

Kétcsoportos felosztások:
• Organikus csoport (képalkotó eljárásokkal kimutatható patológiás sérülés)
/nem organikus csoport (képességek öröklődése)
• Patológiás (normálistól különböző)
/szubkulturális (normalitás variációja) – ma már nem érvényes!
• Exogén/endogén – Strauss és mtsai, 1943
• Organikus
/familiáris (családban több hasonló alacsony intelligenciájú egyén)

Magyarország – „Budapest vizsgálat”


A kutatás résztvevői:
-Czeizel Endre – orvosgenetikus
-Lányiné Engelmayer Ágnes - gyógypedagógus-pszichológus
-Rátay Csaba – szociológus
A kutatás elindításának indoka:
• 1950’-es évektől kezdve nagy arányban megnőtt az értelmi fogyatékos gyermekek aránya. Ennek
hátterében a megfelelő egészségügyi ellátás, áll –csökkent a halálozási arány
• Tökéletesedik a nyilvántartás, így az azelőtt nem ismert fogyatékosok is szerepelnek a
statisztikában.

 Szükséggé vált az értelmi fogyatékosság áthelyezési rendszerének, gyógypedagógiai


diagnosztikájának, tipologizálásának javítása.
 Az akkori kormány kérésére elindult egy nagyszabású kutatás, melynek célja az értelmi
fogyatékos gyermekek komplex (genetikai,orvosi,gyógypedagógiai-pszichológiai,
szociodemográfiai) felmérésére.
 A felmérés távlati célja a prevenció, mely a kórokok pontos ismeretében lehetséges, ezért a
felmérésben a kóreredetre helyezték a hangsúlyt.
 Az eredmények feldolgozása a komplex vizsgálat alapján 3 fő irányban indult:
o orvosi-genetikai-antropológiai
o gyógypedagógiai-pszichológiai
o szociodemográfiai
Ajánlott definíció kialakulása:
A definíció kritériumai:

Pszichometriai
kritérium

Szociális
Életkori
érettség
kritérium
kritériuma

1. Pszichometriai kritérium: intelligenciatesztek elterjedése (Binet-Simon, 1905)

Pszichometriai elv érvényesítése az ért. fogy. meghatározásában: értelmi fogyatékosságról 70-es IQ alatt
beszélünk.
1914. Éltes Mátyás – Binet teszt hazai adaptációja
1971. Kun és Szegedi – Wechsler-teszt magyar standardizácója
 Tapasztalatok, tanulságok: Az értelmi fogyatékosság pszichometriai kritériuma nem elég a
diagnózishoz, szociális kritériumokat is figyelembe kell venni.
2. A szociális érettség kritériuma
A definíciónak tekintetbe kell vennie az ért. fogy. ember önálló életvezetésre való képességét, függését
másoktól, rászorultságát a társadalom segítségére
Doll-féle Vineland Szociális Érettségi Skála: SZQ értéket ad

3. Életkor mint kritérium


Mit jelent az hogy korai sérülés?
- Intrauterin életben kezdődő, a terhesség kül. szakaszaiban a kp. idegrendszer kialakulása idején
keletkezett sérülések
Eszerint:
• terhesség 2-8. hete: durva rendellenességek,
• terhesség 10-18. hete: neuroblastok osztódása
• terhesség 18. hetétől a születés utáni 2-3-4.évig

Azonos exogén ártalom más tüneti képet hoz létre a fejlődés különböző periódusaiban
VS.
Különböző ártalmak hasonló pszichés következményekkel járhatnak, ha azonos fejlődési fázisban
keletkeznek

Ajánlott definíció
„Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások
eredőjeképpen alakul ki, melynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség
átlagától - az első életévektől kezdve – számottevően elmarad és amely miatt az önálló életvezetés
jelentősen akadályozott”

A kórfolyamat megnyilvánulása a definícióban:


-általános intellektuális teljesítés számottevő csökkentértékűsége (IQ 70 alatt)
-az önálló életvezetés jelentős akadályozottsága
-az első életévektől kezdődő megmutatkozás

Az értelmi fogyatékosság osztályozása:


1. Súlyosság szerint
a. pszichometriai szempont
WHO által bevezetett 3-as kategória, 1954.
b. képezhetőségi szempont
c. önálló életvezetés akadályozottsága
2. Kóreredet szerint
a. patológiás
b. multifaktoriális-familiáris
(kétcsoportos elméletek hatása: Lewis, 1933. és Penrose, 1938.)

Vizsgálati anyag:
 fővárosi kisegítő iskolák 2-5 osztályos tanulóinak 47,5%-a, mely 1060 főt jelent.
 Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézetében gondozott középsúlyos és
súlyos fokban értelmi sérült gyermekei
 Csalogány utcai foglalkoztatóiskola gyermekei; Összesen: 304 fő
 kontroll általános iskolai tanulók
A komplex vizsgálat menete:
 Genetikai-antropológiai-orvosi vizsgálat
 Pszichológiai-szociológiai-pedagógiai felmérés: Binét-teszt, Bender-teszt, Goodenough-teszt,
Vineland-skála, logopédiai vizsgálat, pszichomotoros fejlettségi vizsgálat (súlyos értelmi
elmaradás esetén, pl. Brunet-Lézine)
 Szociológiai-demográfiai vizsgálatok:
 kérdőív:
o A, B, C, d részből állt.
o A=gondviselő személye
o B=gyermek családjának gazdasági helyzete
o C=általános anamnézis
o D=család, mint szocializációt megvalósító egység

A Budapest-vizsgálat összefoglaló értékelése I.

A Budapest-vizsgálat összefoglaló értékelése II.


XX. Század második fele: váltások a szakmai megközelítésekben

Súlyosság és az organikus/nem organikus kóreredet összefüggése


Kora gy.kori agyi károsodás függ:
 a károsodás súlyosságától
 a lokalizációtól (diffúz, vagy körülírt agyi területek)
 idői faktor – mikor köv. be a sérülés későbbi gy.korban elszenvedett ártalmak – egyenetlen
képességstuktura
 speciális, körülírt zavarok pl. részképességzavarok, nyelvi zavarok
 a terápiától (akut orvosi beavatkozás, neuro- és rehabilitáció, gyógypedagógiai terápiák)

Súlyos-diffúz-korai organikus idegrendszeri ártalom  értelmi fogyatékosság, halmozott fogyatékosság

Enyhe-lokalizált organikus idegrendszeri ártalom  lokalizációtól függően: motoros beszéd, beszédértés,


észlelési működészavar, szenzomotoros koordinációs zavar, rész-egész észlelési zavar
régebben: POS (pszichoorganikus szindróma)
majd: MCD (minimális cerebrális diszfunkció)
Legújabban: BNO szerinti differenciáldiagnosztika
o Hiperkinetikus zavarok és szindrómák: F-90
o Az iskolai teljesítmények jellegzetes zavarai: F-81
o Kevert specifikus fejlődési zavarok: F-83

Öröklés és környezet szerepe, egymásra hatása


Öröklött adottságaink a tanulási folyamatban, szociális közvetítéssel fejlődnek és válnak rugalmas,
változtatható képességgé. Ezért szétválaszthatatlan társadalmi átörökítésben fontos szerepe van a szülők
iskolázottságának szociológiai megközelítés: az alacsony iskolázottságú szülő nem tudja gyermeke iskolai
boldogulását sikeresen kísérni!

4. diasor
Az enyhe értelmi fogyatékosság értelmezésének további kérdései, társadalmi meghatározottság,
tanulmányok
• „Budapest-vizsgálat”
• „Zala megyei vizsgálat”
• Ladányi-Csanádi-Gerő „peremkerületi” vizsgálata
• „Utolsó padból” program

Zala megyei vizsgálat


 ‘80-as évek eleje
 fel akarta térképezni az akkori kisegítő iskolai populáció és az ált. isk. gyenge tanulók közti
különbségeket
 értelmezni akarta a kisegítő iskolába kerülés okait
 a „Budapest-vizsgálat”-hoz képest erőteljesebben képviselte a szociológiai megközelítésmódot
 pszichometriai mérésmódja:
o Cattel-teszt alkalmazása, feltételezve, hogy kevésbé kultúrafüggő mint a Binet-teszt
o szülők intelligenciáját is mérték
o elemezték a kisegítő iskolai tanulók és az ált. iskolai gyenge tanulók IQ átlagait és
megoszlását
 Eredmény:
o az intelligenciatartományban a csoportok közötti nagy különbség a pszichometriai
mutatókban is kirajzolódik.
o A Cattel-teszt kultúrafüggetlensége nem mutatkozott meg egyértelműen

Viták a kisegítő iskoláról - Csanádi Gábor-Ladányi János-Gerő Zsuzsa


Kutatás ideje: 1974-1977 között
Kutatás célja:
 annak vizsgálata, hogy milyen jellegű és mértékű különbségek jelennek meg a normál iskolai
rendszer keretei között
 az ált.isk. rendszer strukturális összefüggéseit bemutatása
 Hat általános és egy kisegítő iskolát vizsgáltak
A vizsgált kerület összetétele:
 70% a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya
 nagyok a távolságok
 rossz a közlekedés
Gyermekek mintavétele a vizsgálatba:
 összetétel: gondviselő társadalmi csoportja, lakóhely, osztály normál jellege szerint
 leképeződött a mintában a kerület összetétele

A mintába került általános iskolák hierarchizálódása:

Tagozatos
osztályok

Normál
osztályok
Kisegítő iskolai
osztályok
Pedagógusokról szerzett információk a kül. típusú osztályoknál:
 tendenciát találtak arra, hogy a magasabb státuszú osztályokban magasabban kvalifikált tanárok
tanítottak, míg az alacsonyabb státuszú osztályokban alacsonyabban képzett tanárok tanítottak
 KÉRDÉS: Az általános iskola szervezeti tagolódása milyen mértékben kapcsolódik a gyerekek
társadalmi rétegéhez?

Az ált. isk. hierarchia a gondviselő társadalmi foglalkozási csoportja szerint
tagozatos normál korrekciós kisegítő

Vezető állású, 14,4 6,5 - 1,9


értelmiségi
Egyéb szellemi 18,4 13,6 27,3 6,7
Termelésirányító 11,3 6,8 9,1 1,0
Szakmunkás 38,5 44,4 50,0 24,7
Betanított és 11,2 8,5 - 14,0
segédmunkás

Következtetés:
 Az általános iskolába való bekerülés a „természeti” adottságokon kívül társadalmi tényezőktől is
függ  kedvezőtlen adottságok ellenére a magasabb státuszú szülők könnyebben juttatják
gyermekeiket „jobb” osztályba
 KÉRDÉS: Vezető állású szülő gyermeke, aki normál osztályba jár, kedvezőtlen szociális
körülmények között debilis lenne?

Kisegítő iskolai adatok:


 túlnyomó részben fizikai dolgozók gyermekei
 ezen belül: kvalifikált fizikai dolg. gyerekei kevesebb számban vannak, mint a kvalifikálatlan
dolgozók gyerekei
 legkedvezőtlenebb szociális helyzetű gyerekek (rossz lakáskörülmények, elhanyagolt, piszkos,
rendetlen környezet, ruházat)

Kedvezőtlen Kisegítő iskolába Kvalifikálatlan


szociális helyzet kerülés foglalkozások

A tapasztalatokból levonandó tanulságok:


 ”áttelepítési eljárások”-kal kapcsolatos kérdések felülvizsgálata
 Felszabadulás után: rendszeres és szervezett gyógypedagógiai oktatás kezdődött Mo-on, Bárczi
Gusztáv vezetésével gyógypedagógiai iskolák
 A ‘70-es évekig ez tartható volt, ekkor azonban megnőtt az igény a szakmaorientált képzések
fokozódott a szelekció az ál. isk-ban
 Egyre kevesebb gyerek tudta tartani a tempót a követelményekkel bevezették az értelmi
fogyatékosság „tágabb” értelmezését a kutatás során áttekintették az áttelepítési eljárásokat
Eredmények: hiányos vizsgálatok, elfogult vizsgálatvezetők (pl. a szakértői bizottság vezetője a
gyógypedagógiai iskola igazgatója!)

A kutatók vizsgálati módszere


Az áttelepítési anyagokat újravizsgálták – nagy részében nem volt pszichológiai vélemény!
EZÉRT
 ahol volt emberrajz, ott RQ-t számoltak, egy év múlva újra!
 tudásszintfelmérést végeztek az áttelepítéskor, egy év múlva újra!
 előtörténetét is megvizsgálták
 keresték azon hátráltató tényezőket, melyeket kiküszöbölve az áttelepítés elkerülhető lett volna
Segítő akciók a hátrány megszűntetéséhez:
• Gyógypedagógiai segítség
• Speciális korrepetálás
• Logopédia
• Pszichológus
• Szociális intézkedések

Az áttelepítés elkerülhetőségére kialakított kategóriarendszer

Nyomokövetéses vizsgálat eredményei (1995. Húsz évvel később felkeresték az egykori kisegítő
iskolásokat – IQ vizsgálatokat végeztek [MAWI])

Vizsgálataik alapján a kisegítőbe járó gyermekek 3 csoportját különítették el:


• A tanulók között megtalálható a súlyosabb diagnózissal rendelkező, kvalifikáltabb családok
gyermekei
• A gyermekek azon csoportja, akik hátrányos családi-társadalmi helyzetük miatt az iskolás évekre
már behozhatatlan hátránnyal rendelkeztek
• Azon gyermekek csoportja, akik a kutatók véleménye szerint az áttelepítést elkerülhették volna:
az akkori iskolarendszer nem volt felkészülve a hátrányban lévők felzárkóztatására, ezért a kirívóan
hátrányos helyzetű, sokszor súlyos magatartásproblémákkal küzdő gyermekek a kisegítő iskolába lettek
„különítve”.

Konklúzió
• Egyre teljesítményorientáltabb társadalmi nyomás hárul az ált. iskolára
• Az iskolarendszer legaljára szoruló gyermek nem tud bekerülni a homogén csoportokba
• Kisegítő iskolába való kerülés
• Az áthelyezett gyermek hátraszorítottsága tényét hivatalosan is végigéli
• Bele kell nyugodnia a helyzet megváltoztathatatlanságába……
• Kitörési kísérlete pedig devianciának minősül!

5. diasor (az előző diasor közvetlenül folytatódik)

Az „Utolsó padból” program (Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Budapest, 2008)

Készült a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 2.1. intézkedés


központi programjának „A” komponense keretében
1. Az Utolsó Padból Program az első olyan deszegregációs beavatkozás a közoktatásban, amikor enyhe
fokban értelmi fogyatékosnak nyilvánított tanulók soron kívüli kontrollvizsgálatával a fogyatékosság
állapotának „megszűnését” kívánták igazolni.

2. A programban független szakértők bevonásával több mint 2000 „kisegítő iskolába” járó második
osztályos tanuló ismételt szakértői vizsgálatára került sor.

3. A kontrollként szervezett vizsgálatokon a tanulók 11%-a bizonyult visszahelyezhetőnek a lakóhelye


szerinti vagy a szülő által választott többségi általános iskolába.

4. Nem az volt a cél, hogy minél többen — esetleg nem kellően megalapozottan— visszakerüljenek a
többségi iskolákba, sokkal inkább célunk volt a társadalom, elsősorban a pedagógusok figyelmét felhívni
arra, hogy a problémás tanulók kiszorítása a többségi intézményekből a gyermek tanulási lehetőségeit
s később a munka világában lehetséges helyét és szerepét is meghatározza.
(Torda Ágnes)

Az Utolsó Padból Program


• Esélyteremtés a közoktatásban
• Az Utolsó Padból Program szerepe az oktatási környezet változásában
• Az Utolsó Padból Program tapasztalatai az iskolai szelekció néhány jellemzőjéről

Esélyteremtés a közoktatásban- Helyzetelemzés, hipotézisek

1. Az Európai Unió gazdasági és társadalmi versenyképességének megtartásához elengedhetetlen a teljes


foglalkoztatottságra való törekvés

2. A fejlett országok gazdasági, foglalkoztatási szerkezetének változása az ezredforduló után felgyorsult,


amihez a munkaerőpiacnak is megfelelő ütemben és irányban kell változnia

3. A társadalmi versenyképesség egyik legfontosabb elemévé a képzett, a munkaerő-piaci elvárásoknak


jól megfelelni képes flexibilis, az új képességekkel, készségekkel rendelkező munkavállalók váltak, ezért
az oktatási rendszer egészére, az esélyteremtő oktatáspolitikára jelentős figyelem irányul, és nagy teher
hárul

4. Sajnos különösen igaz Magyarországra, hogy az iskolák, az oktatás inkább elősegítik a társadalmi
különbségek újratermelődését, mintsem megszüntetik, csökkentik azokat (Bourdieau, 1978).
/2000-es és a 2003-as PISA-teszt (OECD 2001, 2004) eredményei/

5. A jelentések szerint hazánkban az általános iskola még inkább felnagyítja a családok anyagi, szociális,
kulturális különbségeit, a túl korai iskolai szelekció pedig valóságos „gettóiskolákat, gettóosztályokat”

6. hoz létre, így ezekben az osztályokban gyakorlatilag újratermelődik a családot már sújtó
munkanélküliség, alacsony iskolázottság.

Rendszerváltáskor megindult gazdasági szerkezetváltás  A kilencvenes évek elején csaknem egymillió


ember veszítette el a megélhetését  a társadalmi különbségek növekedése, bizonyos csoportok
leszakadása lakóhelyi szegregációhoz vezetett. Ezeknek a településeknek, városrészeknek a társadalmi
összetétele is lassan megváltozott. Egyre inkább túlsúlyba kerülnek a halmozottan hátrányos,
többségükben roma lakosok Az iskolai szegregáció ezt a folyamatot erősíti fel, így a munkanélküliség
leküzdése, a felzárkózás esélye szinte lehetetlen.

2002-es adatok : európai uniós országokban a 14 év alatti gyermekek 2–2,5 százaléka minősült
fogyatékosnak, míg a magyar gyerekek 5,3 százaléka, azaz Magyarországon mintegy 49 ezer gyermeket
soroltak a fogyatékosok közé.

1993-as adatok alapján – a kisebbségi törvény 1993 óta nem teszi lehetővé a származás szerinti
regisztrációt –, e gyermekek 42 százaléka roma tanuló.
A roma gyermekek magas arányban kapnak enyhe értelmi fogyatékos minősítést, így ma a hazai roma
gyerekek egyötöde eltérő tantervű osztályba, iskolába jár.

Ebben a folyamatban reflektorfénybe kerültek az áthelyezést végző szakértői bizottságok

A gyerekek helyzetére vonatkozó hátrányos helyzet jellemzőit a következőkben jelölhetjük meg:


• alacsony jövedelem;
• rosszul fölszerelt lakás, egészségtelen vagy szûkös lakáskörülmények;
• a szülõk alacsony iskolai végzettsége;
• a deviáns mikrokörnyezet szocializációs ártalmai;
• a család vagy az ép család hiánya;
• beteg vagy korlátozott képességû szülõk, akik fizikailag nem képesek
• gyermekeik megfelelő ellátására, gondozására (Papp, 1997).

Bújtatott szegregáció : Kaltenbach Jenő kisebbségi országgyűlési biztos által ismertetett jelentés is: a
normál osztályokban 37 százalék, a tagozatosokban 17 százalék a roma tanulók aránya.

Nagyobb létszámú iskolákban, ahol a cigány gyerekek aránya már jelentős , a nem cigány családok
részéről általában komoly nyomás nehezedik az iskolavezetésre. A nyomásgyakorlás legfőbb eszköze a
nem cigány gyerekek átíratása más iskolába.

1985-ös minisztertanácsi határozat kimondta, hogy meg kell szüntetni a cigányosztályokat, a cigány
tanulók elkülönítése azóta sem szűnt meg. Az 1999/2000-es tanévben a cigány általános iskolások bő
egyharmada cigány többségű osztályban tanult.

Sok helyen felzárkóztató vagy speciális tantervű osztályok nyújtanak lehetőséget a cigány tanulók
elkülönítésére. A felzárkóztató osztályokat működtető iskolák többségében azonban nincsenek speciális
programok, nem alkalmaznak a problémákat valóban enyhítő, a hátrányokat érzékelhetően csökkentő
módszereket – mutatják az ezt vizsgáló kutatások.

Speciális tantervű osztályok: A kutatások egyértelműen bizonyították, hogy a roma gyerekek közül sokkal
többet minősítenek fogyatékosnak és kerülnek speciális osztályokba – többségük enyhe fokban értelmi
fogyatékossággal élő diákoknak létrehozott „kisegítőkbe” – mint ahogy az indokolt lenne.

A cigány tanulók iskolai eredménytelenségének háttere


1. az iskolát megelőző családi szocializáció elégtelensége
2. iskolaérettségük hiányosságai
3. alacsony tanulási motiváció
A cigány tanulók általános iskolai oktatásáról 2000–2001-ben folytatott szociológiai kutatás szerint (Liskó,
2002):
- a tanulmányi eredmények romlása nem a gyerekek képességeiből, hanem családi és szociális
hátrányaikból következik.

A tanulmányi teljesítményt csökkentő tényezők:


■ a családok szegénysége miatt hiányos taneszközök;
■ a családok szegénysége miatt nem megfelelő otthoni tanulási körülmények;
■ a családi munkamegosztás és a családok életmódja, amely nem enged
■ a szülők az átlagosnál kevésbé motiválják a gyermeket a tanulásra;
■ családi problémáik és az otthoni rendezetlenség miatt az átlagosnál többet hiányoznak az
iskolából;
■ beilleszkedési problémáik gátolják az iskolai teljesítményt elég időt a tanulásra

Az iskolai sikertelenségek másik átfogó oka lehet a nyelvi hátrányból eredő iskolai kudarc.

A Cigányvizsgálat adatai alapján jelenleg 87 százalék a magyar anyanyelvűek aránya, 8 a cigány és 5


százalék a román anyanyelvűeké (Janky, 2004).

A magyarországi cigányság jelentős része magyar anyanyelvű, a leggyakoribb ok, ami miatt a cigány
gyerekek sikertelenek az iskolában, az a nyelvi lemaradás, ami nem csak a cigány anyanyelvű , hanem a
magyar anyanyelvű cigány gyermekek problémája is.

A cigány gyerekek legnagyobb része nem tapasztalhatja meg a családi szocializáció „bölcsődéskori”, tehát
korai élményvilágában a hang, a betű, az írott szöveg és a jelentés kapcsolatát, mint az olvasást és az
írást előkészítő pszichikus élményt (Régert idézi Szabóné, 2000).

Mindez egyaránt magyarázható a cigányság kulturális hagyományaival és a szegénységgel: a cigány


családok nagyobb részének a háztartásában nincs leporelló, képeskönyv, mesekönyv.

Az egyenlőtlenségek mérséklése céljából számos program indult hazánkban is:


• 1995-ben elindított Cigány Oktatásfejlesztési Program,
• 2000-ben indult PHARE-program, amely a halmozottan
hátrányos helyzetű – elsősorban roma – fiatalok társadalmi beilleszkedését
támogatta
• Az Oktatási Minisztérium által indított Arany János Tehetséggondozó
Program célja a kistelepüléseken élő tehetséges, de szociálisan nehéz
helyzetben lévő diákok tanulmányainak elősegítése
• 1999–2002 között a Fogyatékos Gyermekekért, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos
Közalapítvány programjai
• 1999-ben indították el a Mentorprogramot a roma gyermekek továbbtanulásáért.
• 2002.: Az Oktatási Minisztérium (OM) esélyteremtő-integrációs programjának célja egy komplex
hátránykezelő program kidolgozása volt. Létrejött az Országos Oktatási Integrációs Hálózat (OOIH).
• A hátránykezelő program alapelve: „a hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok iskolai
sikerességének támogatása az oktatás méltányosságának megvalósításával érhető el.
Az oktatás méltányossága annak az oktatási környezetnek a kialakítását jelenti, amelyben
minden gyerek családi, szociális, etnikai hátterétől függetlenül ki tudja teljesíteni képességeit, tehetségét
és ezáltal esélye nyílik arra, hogy kényszerek nélküli döntéseket hozzon saját életéről.

Az Utolsó Padból Program céljai, eredményei:


• Az Oktatási Minisztérium 2003 nyarán elfogadott Utolsó Padból Programja a nem fogyatékos
gyermekek enyhe fokban fogyatékossá minősítésének visszaszorítására született.
• Végrehajtásával az Országos Oktatási Integrációs Hálózatot bízták meg.
A program elsődleges célja, hogy „az eltérő tantervű általános iskolákban jelentősen csökkenjen azon
gyermekek száma, akiknél a vizsgálatok nem egyértelműen és nem kizárólagosan értelmi
fogyatékosságot mutatnak; ők lehetőség szerint normál tantervű általános iskolában folytathassák
tanulmányaikat”

/Míg az 1974/75-ös tanévben durván minden negyedik speciális iskolába járó tanuló volt roma, addig ez
az arány az elmúlt két évtizedben folyamatosan emelkedett, az 1992-es iskolastatisztika már 42%-os
arányról számolt be (OM)./

Az Utolsó Padból Program céljai az enyhén értelmi fogyatékosnak nyilvánított tanulók számosságának
visszaszorítása érdekében:
1. A program célként jelöli meg, hogy vizsgálat induljon a fogyatékosokat oktató tagozatokon és
osztályokban a rehabilitációhoz való jog érvényesülése, illetve a kiemelt fogyatékos normatíva célszerű
és törvényes felhasználását illetően.

2. Cél a minél több első és második osztályos fogyatékos osztályba javasolt gyermek felülvizsgálata

3. Az enyhe értelmi fogyatékosság kérdésében a törvényi szabályozás, a rendelkezések felülvizsgálata,


további szigorítása is célként jelenik meg annak érdekében, hogy egy gyermek csak indokolt esetben
kerülhessen speciális tantervű iskolába.

4. A fogyatékossá minősítés számosságának azonnali visszaszorítása érdekében az enyhe fokban


fogyatékosnak minősítés orvosdiagnosztikai alapjainak betartását szigorítsák, biztosítsák az orvosi
kompetencia jelenlétét a vizsgálatoknál.

5. Feladatként jelenik meg a megfelelő személyi feltételek kialakítása.

6. A szűrést végző, megyei fenntartású szakértői bizottságok esetében több megyében a szolgáltatás
teljes körű biztosításához újabb státus és szakember szükségeltetik. A nem fogyatékos gyermekek
fogyatékossá minősítésének megakadályozásához a vizsgálatok előírt formában történő biztosítása,
ennek érdekében a mérési protokollok felülvizsgálata és fejlesztése, illetve a szakértői bizottságok
minőségfejlesztése és működési feltételeik javítása szükséges.

Utolsó Padból Program 2005. novemberi beszámolója - mely területeken ért el eredményeket:
■ Módosításra került a 14/1994 (IV. 24.) MKM rendelet:
 az orvos-diagnosztikai alapok erősítése céljából bevezették az orvosi adatlap használatát
 elrendelték a folyamatos figyelemmel kísérést;34
 pedagógiai szakszolgálatok munkamegosztása a diagnosztikus folyamatokban
■ A 2004, 2005, 2006-os évekre a költségvetési törvényekben a visszahelyezési normatíva („átvezető
normatíva”) létrehozásának elérése.
■ A 2004/05-ös tanévben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont
(OKÉV) vezetésével Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megye 25 településén országos ellenőrzés
keretében36 vizsgálat lefolytatása az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók oktatását végző általános
iskolai tagozatokon, a feladatellátás szakmai és tanügy-igazgatási feltételrendszerének és az egyenlő
bánásmód követelményeinek érvényesülése tekintetében.

■ Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) a hátrányos helyzetű,


elsősorban roma tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének
biztosítása 2.1.1. központi program B komponense keretében helyet kapott a szakértői bizottságok
szakmai fejlesztését célzó alprojekt, amelynek célja:
-a szakértői bizottságok működésének továbbfejlesztése,
-önfejlesztésük segítése, az országos jó gyakorlatok szintetizálása,
-segédanyagok, szoftverek kifejlesztése.
-A központi program egy másik projektje keretében pedig sor kerül vizsgálati mérőanyagok
kifejlesztésére és standardizálására.

■ 2005-ben a Nevelési Tanácsadók bevonásával országos program indult az esélyegyenlőség biztosítása,


a nevelési tanácsadás keretében lefolytatott iskolaérettségi vizsgálat kapcsán (a HEFOP 2.1.1 számú
központi program A komponens keretében).

■ Az Oktatási Minisztérium (OM) hátrányos helyzetű és roma gyermekek integrációjáért felelős


miniszteri biztosi hivatala nyilvántartó,adatkezelő program kidolgozását vállalta, a szakértői bizottságok
statisztikai adatfeldolgozásának egységesítése, egyszerűsítése és országos adatbázis létrehozása céljából.

Az Utolsó Padból Program keretében szakértővel támogatott felülvizsgálat


• Központi célja a szegregált nevelési-oktatási intézményben tanulók felülvizsgálata, a nem
fogyatékos gyermekek többségi általános iskolába való beiskolázása
• A program keretében tervezték a 2003/2004-es tanévben:
- az eltérő tantervű általános iskolába járó,
• integráltan vagy
• magántanulói jogviszonyban tanuló, enyhe fokban értelmi fogyatékos 2. osztályos kötelező
felülvizsgálatát
- 2. osztályos nem kötelező felülvizsgálatra esedékes tanulók szülői kérésre történő felülvizsgálatát
- 1. osztályos kötelező felülvizsgálatra esedékes tanulók egységes eljárással lefolytatandó, független
szakértői részvétellel támogatott felülvizsgálatát.

A szakértői bizottságok tájékoztatása szerint a független szakértő számára különösen támogatandó volt a
tanulók visszahelyezése az alábbi esetekben:
■ A tanuló az aktuálisan mért képességei alapján a többségi általános iskolában is nevelhető-oktatható,
mert:
• az első vizsgálat alkalmával a gyermek mért képességeinek színvonalát a hiányos, rendszertelen
vagy elmaradt óvodai nevelés befolyásolhatta;
• a tanuló az eltérő tanterv szerint haladva jól fejleszthetőnek bizonyult a pedagógus véleménye és
a tanuló érdemjegyei alapján;
• a tanuló nem számottevően (nem több mint két évvel) túlkoros osztályfokához viszonyítottan;
• tanuló hátrányos helyzetű, a szülői érdekérvényesítés valószínűsíthetően alacsony, aminek
következménye lehetett, hogy az első vizsgálatot és a tanulásban akadályozottság megállapítását
követően a szülő nem élt fellebbezési jogával;
• az első vizsgálat alkalmával vélelmezhetően akadályt jelentett a gyermek nyelvi hátránya.

■ Megállapítható a rendelkezésre álló dokumentumokból, hogy az elsõ vizsgálat alkalmával


• a tanuló anamnézise nem tartalmaz markáns biológiai ártalomra utaló előzményt;
• a tanuló első orvosi vizsgálata nem jelzett neurológiai, vagy más organikus eltérést

Az Utolsó Padból Program keretében a szakértői bizottságoktól 2085 értékelhető felülvizsgálati


jegyzőkönyv érkezett be az Oktatási Minisztériumba.
Országosan a visszahelyezett tanulók száma 230 fő volt.
A többségi általános iskolába visszahelyezett második osztályos tanulók életkori megoszlása, országos
adat (N = 230)

• 35,65% 9–10 éves kor között


• 11,74% 10–11 éves kor között
• 2,61% Nincs információ
• 0,87% 11 éves kor fölött
• 2,61% 8 éves kor alatt
• 46,52% 8–9 éves kor között

A visszahelyezett tanulók nyomon követésének eredményei


• A Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló I. számú Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
lehetőséget teremtett arra, hogy az integrációért felelős gyógypedagógus munkatársa a 2004/2006-os
tanév során a tanulókat iskolájukban meglátogassa, iskolai munkájukat folyamatosan figyelemmel kísérje
• A nyomon követéssel kapcsolatos tapasztalatok:
• A befogadó iskoláktól 3 havonta kértek értékelést, eszerint
- a tanuló a tanévet örömmel, sikerekkel kezdte, a család is örült a visszahelyezésnek, jól
teljesítettek
-a félévi értékeléskor már kiderült, hogy néhányan nem voltak képesek tartósan megőrizni a
kezdeti eredményességet. A numerikus értékelés helyett az iskolák bevezették a szöveges értékelést
• 2. A tanulók közül többen sokat hiányoztak a félév során az iskolából, a tartós hiányzás
következtében fontos anyagrészek maradtak ki, amit sokszor a felkínált iskolai segítséggel sem tudtak
bepótolni, a szülői támogatásra pedig kevéssé építhettek.
• 3. Egy tanuló esetében nem volt sikeres a visszahelyezés. Nála már az első félévben komoly
szorongásos tünetek jelentkeztek, és igen sokat hiányzott.
• 4. A követő gyógypedagógus szerint nagy gond, hogy az iskolákban nem hatékony a kapcsolat a
szülőkkel, nehezen alakul az együttműködés.
• 5. Ahol a visszahelyezés sikerességéről, gördülékenységéről beszélhetünk, ott kiemelendő a
pedagógusok személyes elhivatottsága.
• 6. A tanítók nincsenek felkészülve arra, hogy figyelembe vegyék a gyerekek eltérő fejlődési
tempóját, addigi életútját, előéletét, nyelvi, szocializációs hátrányait. A fogadó intézmény elvárása, hogy
a gyermek asszimilálódjon, ne lógjon ki az osztályközösségből, de az iskola a felzárkóztatási célú
korrepetálás és a fejlesztő foglalkozáson túl egyéb megsegítésre nem törekszik.
• 7. A tanulók nagy része nehéz szociális körülmények között él, a szülőkgyakran munkanélküliek, a
családi háttér rendezetlensége az iskolai munkához való viszonyt is megrontja. A családokban nincs meg
az otthoni tanulás feltétele.
• 8. A szakértői bizottság munkatársa hiányolja az iskolákban a szociális végzettségű,
romapedagógiát végzett szakemberek jelenlétét, akik az iskola– gyerek–szülő–helyi közösség kapcsolatot
összefognák, mentori feladatokat töltenének be.

Konklúzió
• A bizottság munkatársa szerint a sikeres integráció legfontosabb kritériumai:
- a pedagógus személyisége, hozzáállása attitűdje és az hogy
- a fogadó osztályközösséget, a tanulók szüleit hogyan sikerült felkészíteni

• Az integrált, visszahelyezett gyermekeket akkor tartja sikeresnek, ha azok:


- önmagukhoz képest megfelelően teljesítenek, és jól érzik magukat a fogadó környezetben.
- ha a gyermeket elfogadják olyannak, amilyen, és nem a teljesítményszintjéhez viszonyítják az aktuális
állapotát.
- elengedhetetlen, hogy a gyermeknek legyen sikerélménye.

Ahol igazán sikeres volt a fogadás, ott a pedagógus változatos tevékenységekkel, programokkal látta el a
gyermekeket, így nem vesztették el a motiváltságukat.

6. diasor

Egyesítő törekvések a terminológiában a XX. sz. második felétől

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalásai terminológiai kérdésekben


WHO: nemzetközi összefogás szükséges az értelmi fogyatékosság okozta társadalmi-egészségügyi
problémák megoldásához
A hivatalos állásfoglalások kidolgozásában nemzetközi szakembercsoport vett részt

1954’-es állásfoglalás: mentálisan szubnormális gyermek


• Átfogó fogalomként a szubnormális kifejezést javasolják
• Súlyossági fokozatok megjelölésére:
o enyhe
o középsúlyos
o súlyos megjelöléseket ajánlják.

Szubnormális kifejezés=leíró jellegű, etiológiára, prognózisra nem utal, jelenlegi mentális teljesítményt
jellemzi. Célja: adminisztratív, statisztikai, szakmaközi kooperációkban a közös fogalomértelmezés

1968’-as állásfoglalás: a mentálisan retardáltak részére biztosított szolgáltatások rendszere


• Új kifejezés: mentálisan retardált, mely az enyhe fokú sérülés esetén jelentős állapotváltozással
járhat!
• Kitér az állásfoglalás a minősítés folyamatára: IQ mellett fontos szerepet játszanak az
alkalmazkodási jellemzők

1980.: sérülések, fogyatékosságok akadályozottságok nemzetközi klasszifikációja


2001-ig volt érvényes, kiegészítő klasszifikációs rendszer, mely a BNO kül. átdolgozásaihoz illeszkedik
Rehabilitációs célú klasszifikációs rendszer, melynek egymásra épülő szintjei:
1. Sérülés, károsodás: a szervezet biológiai szféráját érinti; a pszichikai, fiziológiai funkciók vagy
anatómiai szerkezet végleges v. ideiglenes elvesztése
2. Fogyatékosság/zavar: az egyén pszichológiai működését érinti; a funkcionális képességeknek,
aktivitásoknak a károsodásból származó elvesztése, a hagyományosan elvárható emberi magatartás
hiányossága
3. Akadályozottság/korlátozottság: az egyén szociális szféráját érinti; a sérülésből származó hátrány, mely
korlátozza az egyén társadalmi szerepeinek betöltését

2001. FNO bevezetése


1980’-as klasszifikációs rendszer kritikája:
-jelentős mértékben az orvosi modellre épül
-nem számol az érintett személyek önállóságával, aktivitásával, a társadalmi segítségek hatásával
 Mindezek figyelembevételével megszületik a következő osztályozási rendszer – FNO

FNO – Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség Nemzetközi Osztályozása


• A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (2001)
• A hét évig tartó intenzív fejlesztésben nemcsak orvosok vettek részt, hanem gyógypedagógusok,
pszichológusok, valamint a fogyatékos emberek nemzetközi szervezeteinek és a
társadalomtudományoknak a képviselői is.
• Az új értelmezésben a testi funkciók károsodhatnak, a tevékenység akadályozottá válhat, a
társadalmi életében való részvétel pedig korlátozottá. Ezeket a zavarokat együttesen, gyűjtőnévvel hívja
fogyatékosságnak az Egészségügyi Világszervezet.

FNO osztályozási rendszere


Az FNO osztályozási rendszere alfanumerikus:
• b - Testi funkciók, s - Testi struktúrák, d - Tevékenységek és részvétel, e - Környezeti tényezők
• Egy probléma besorolásától függően lehet gátoltság, akadályozottság, korlátozottság vagy
károsodás. Az osztályozás résztartományában mindig a megfelelő minősítést kell választani.
• A környezeti tényezők lehetnek támogatók és korlátozók egyaránt. Egy 0-4-ig terjedő skálán
jellemezhető, negatív hatások esetén pontot, pozitív hatás esetén pedig pluszjelet alkalmaz a jelölés.
BNO – Betegségek Nemzetközi Osztályozása
1978. A BNO 1975-ös revíziója
Kategóriái:
317.Enyhe szellemi elmaradottság IQ=50-70
318.Egyéb sajátos szellemi elmaradottság
318.0 Mérsékelt mentális elmaradottság
318.1 Súlyos mentális elmaradottság
318.2 Mély mentális elmaradottság
329. K.m.n.: szellemi elmaradottság

BNO-10 bevezetése, 1994., 1995.


Ma is érvényes súlyossági kategóriák:
F70 Enyhe mentális retardáció IQ=50-69
F71 Közepes mentális retardáció IQ=35-49
F72 Súlyos mentális retardáció IQ=20-34
F73 Igen súlyos (extrém) mentális retardáció IQ 20 alatt
F78 Egyéb mentális retardáció
F79 Nem meghatározott mentális retardáció

Az értelmi fogyatékosság gyakorisága


Epidemiológia: biológiai kutatásokon és közegészségügyi vizsgálatokon alapszik,
Célja: a betegségek gyakorisága alapján a kórokok feltárása és a kórokok kizárásával a megelőzés
lehetőségének tisztázása

Részei:
 deszkriptív epidemiológia- gyakoriságokat határozza meg
 analitikai epidemiológia – okokat tárja fel

A gyakoriság meghatározása
• Az incidencia és a prevalencia olyan epidemiológiai mutatók, amelyek a jelenségek gyakoriságát
mérik egy adott populációban.
• Az incidencia az új esetek előfordulása egy meghatározott időtartam alatt a vizsgált
populációban.
• A prevalencia a vizsgált populációban létező esetek gyakoriságát méri egy adott időpontban.
• P = a létező esetek száma adott időpontban/az érintett populáció száma ugyanazon időpontban

Az incidencia és a prevalencia közötti kapcsolat


Hazai statisztikák, nyilvántartási rendszerek
• Szakszolgálati éves statisztikai jelentési kötelezettség
• 2014. szept. 1-től INYR fokozatos bevezetése
• Magasabb összegű családi pótlék nyilvántartása
• Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY)
• Szociális és Munkaügyi Minisztérium által begyűjtött statisztikai adatok rehab. Intézetektől,
egészségügyi gyermekotthonoktól, stb.

A prevalencia értékek életkorfüggése


Mi az oka a korspecifikus prevalencia eltérésnek?
 első életévekben talált alacsony gyakoriság oka: az értelmi fogyatékosság korai felismerésének
nehézsége (enyhe eltérés esetén)
 iskoláskorban mutatkozó kiugró prevalencia érték oka: az intellektuális károsodás mértéke már
mérhető! viszont: látszólagos prevalencia emelkedést okoz a hátrányos helyzet talaján
diagnosztizált értelmi elmaradás
 felnőttkori prevalencia-csökkenés oka:
o értelmi fogyatékos személyek fokozottabb halálozása másrészről: sikeres társadalmi
beilleszkedés – kiderül, hogy mégsem fogyatékos

A prevalencia értékek nemi eltérése


Fiúknál 25%-kal gyakoribb az értelmi fogyatékosság előfordulása  Epidemiológiai kutatások szerinta
mentális retardáció nem megoszlásában jelentkező férfitöbbség 25-30%-a az X-kromoszómához kötött
géneknek tulajdonítható

A prevalencia érték szociokulturális meghatározottsága


Szociológiai felmérések alapján:
 az összes súlyossági fokban a szülők szociális összetétele megközelítően azonos a népességével
 hátrányos helyzetű rétegek kis mértékben felülreprezentáltak: rossz szoc.
körülmények→rosszabb táplálkozás→ betegségek kockázata nő→ betegségek elhanyagolása
gyakoribb→idegrendszeri szövődmények
Magyarország: roma gyermekek az enyhe ért. fogy.iskolákban 40%-os arányúak
2014. október 21.
A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ALAPJELENSÉGEI
ÉSZLELÉSI FOLYAMATOK

ÉSZLELÉSELMÉLETEK
észlelő összességében elég jól boldogul-e a környezetében;


azaz megfelelően észleli ahhoz, hogy különböző akciókat tudjon végrehajtani benne.
Az észlelés elmélete = a környezet megismerése (Michels, Carello, 1981)5.
Érzékelés Észlelés
szenzoros folyamat: szenzoros ingerek szervezése és integrációja
külvilági inger – érzékszerv receptora – a KORÁBBI TAPASZTALATOK KÖZÉ
agyhoz érkező idegi információ

ÉRZÉKLET: Agyunk ÉRTELMEZI a szenzoros ingerek


AZ ÉRZÉKSZERVTŐL AZ AGYHOZ együttesét
ÉRKEZŐ IDEGI INFORMÁCIÓ 
érzékleti információból következtetéseket
vonunk le

elraktározott tapasztalatok, sémák útján
egyre értelmesebben észleljük a világot.

Az értelmi fogyatékosok érzékelési folyamatainak sajátosságai a látás területén


Érzékelési idő függ:
 -ismert v. új tárgy
 -tárgy nagysága
 -tárgy távolsága
 -megvilágítás erőssége
 -beállítódás a tárgyra (előre közlik hogy mely tárgya exponálják)
Érzékelés belső feltételei:
 -korábbi tapasztalatok
 -figyelmi koncentráció
 -idegrendszer állapota
Az értelmi fogyatékosok érzékelési folyamatainak sajátosságai a látás területén
• Értelmi fogyatékosok esetében: idegrendszeri sérülés mértéke és formája különböző –
nagyobb egyéni különbségek mint normál gyermekek esetében

• Kísérlet: minél rövidebb ideig exponálunk egy tárgyat, annál sematikusabb, foltszerűbb az
élmény

• Hosszabb érzékelési idő biztosítása – tagolódott, differenciálódott tárgykép

• Az érzékelési folyamat végén előáll egy neurofiziológiai ingerület-minta, mely


megalapozza a érzékleti képet, mely akkor lesz optimális ha a szerveződés megfelelő.

Differenciálatlan érzékleti kép kialakulása


neurofiziológiai folyamatok alacsony szerveződése
Az érzékelés zavarainak megnyilvánulási területei:
 -az elemi szintézis zavara (formalátás)
 -az analízis zavara (alak-háttér elkülönítése)
 -az integráció zavara (izolált érzékelés, összetett figurát szétbontja, de az izolált részfigurákat
nem képes újra nagy figurává létesíteni)
 -érzékelési rigiditás (a tárgyképeket a szokásostól eltérő téri helyzetben nehezebben ismeri
fel)

Az értelmi fogyatékosok hallása


Hallászavar oka:
 -valamilyen organikus kórfolyamat károsítja az érzékszervet
 hallási figyelem v. hangingerek feldolgozásának zavara megnehezíti a hanginger észlelését

Összehasonlító hallásvizsgálatok eredményei normál és kisegítő iskolás tanulók között:


-audiometriás vizsgálatok eredményei (Tredgold, 1947, Kodman, 1963, Moss-Tizard, 1961): a
hallászavar előfordulása ért. fogyatékosok között 4-5x gyakoribb mint a normál
gyermekpopulációban.

Tapintás és kinesztézis értelmi fogyatékosoknál


Tapintásos ingerküszöb vizsgálat (Pankratov, 1966)
 ingerlokalizációs vizsgálatok változó frekvenciájú árammal: eredmény: a tanulók
ingerküszöbe viszonylag magas volt
 kettős ingerlés: a v.sz.nek mindkét ingerlés helyéről be kellett számolni
Kétfajta hibás érzékelés fordult elő:
 -kioltás (vmelyik ingert nem érzékelte)
 -áthelyezés (rossz helyre lokalizált)
Eredmények: a kioltásos és áthelyezéses hibák aránya szoros összefüggésben van az értelmi
korral.

A figyelem működése
• Az idegrendszer képtelen az összes, a környezeti ingert feldolgozni, ezért fontos, hogy a
semleges ingerek elkülöníthetők legyenek a lényeges, jelentőséggel bíró ingerektől.

VÁLOGATÁS,
szűrő funkciója van, a figyelmi működés révén valósul meg.

A SZELEKTÍV FIGYELMI FOLYAMATOK
segítségével emelhetők ki környezetéből a szervezet szempontjából fontos ingerek még hasonló
ingerek halmazából is.

Kellő intenzitás esetén az inger figyelemkeltő hatású



akaratlan, reflexszerű (passzív) figyelmi reakció
(Pavlov „mi ez?” reflex)
Ha az idegrendszer eltérést észlel egy aktuális inger, ill. ennek korábban tárolt
„reprezentációja” között.

orientációs reakció, Sokolov
az inger irányába történő fordulás, mely azt a célt szolgálja, hogy a szervezet a kérdéses ingert
vagy ingereket optimálisan fel tudja fogni.
A szelektív figyelmi működés mechanizmusa
A szelektív figyelem Skinner-Yingling-féle neuronális modellje
Hatékony ingerfeldolgozás : fontos a szerepe az adaptív magatartás létrejöttében!
Agykérgi hatások A fontos inger aktivitása
engedik a talamuszból nő a megfelelő kérgi
az ingert felületen

Az adott inger általános


Különböző aktiváló hatása fokozza
ingermodalitást gátló a talamuszban a többi
sejtcsoportok a modalitás gátlását
talamuszban Fokozott mértékű
szelektív talamikus
ingerátjutás és agykérgi
aktiváció

A figyelmi folyamatok pszichofiziológiai alapjai


A figyelem működésének jellemzői:
-rögzíthetősége /tartóssága (tartós fókuszálás adott cél érdekében),
-terelhetősége
-tágassága/oszthatósága: az egyidejűleg észlelt ingerek, (ill. az ennek alapján egyidejűleg
végezhető feladatok) száma jellemzi.
• E kapacitás mértékét jól lehet vizsgálni különböző figyelem-megosztási próbákkal.
• A figyelmi funkció működése ép tudatműködést feltételez

területei

• Neurológiai szempontból fontos: éberségi szint és reaktivitás


• Pszichológiai szempontból fontos: tudatosság és felfogóképesség
(tudatosság: saját énünk és a külső környezet kellő tisztasággal elválnak egymástól)

Az értelmi fogyatékosok figyelme


Figyelemvizsgálatok: kép, betű, mértani formák áthúzása, számolásos feladatok, műszeres
vizsgálatok.
A vizsgálatok eredményeit épértelműekhez hasonlíották
Az értelmi fogyatékosok figyelemvizsgálatának eredményei
1. A figyelem terjedelme szűk
2. A figyelem nem tartós, fáradékonyság gyakori
3. Csapongó, szétszórt, hullámzó
4. mennyiségi teljesítménnyel együtt növekszik a hibaszám
5. Hiányzik a figyelem megosztására való képesség
Az emlékezet
Atkinson, Shiffrin modális modellje, 1968.,:
az emlékezet információfeldolgozási megközelítése
Szenzoros emlékezet: az inform. Nagyon rövid ideig történő tárolása egy adott modalitásban
Rövid távú emlékezet: kis mennyiségű inform. néhány másodpecig történő tárolása
Munkamemória: emlékezeti rendszer, mely lehetővé teszi hogy fejben tartsunk dolgokat egy
bonyolult feladat kivitelezése közben

környezet→szenzoros emlékezet→rövid távú emlékezet→hosszú távú emlékezet

Epizodikus
emlékezet
Explicit
(deklaratív)
emlékezet
Szemantikus
Hosszú távú emlékezet
emlékezet
Implicit
Kondícionálás,
(nem deklaratív)
készségek
emlékezet

A hosszú távú emlékezet komponensei Squire, 1922.


Hosszú távú emlékezet: az a rendszer, mely lehetővé teszi hogy hosszú
időn keresztül tároljuk az információkat.
Explicit (deklaratív) emlékezet: személyes eseményeket (epizodikus) vagy
tényeket tartalmaznak
-Epizodikus emlékezet (egyedi események)
-Szemantikus emlékezet (világról meglévő
tudásunk rendszere, pl. tudom, mit kell tennem
egy boltban…)
Implicit (nem deklaratív) emlékezet: a hosszú távú emlékezetből előhívott
információ, helyzetekre vonatkozik, csak a teljesítményre emlékszünk (pl.
hogy tudunk biciklizni)

Az értelmi fogyatékosok emlékezete

külső és belső környezetből származó ingerek



idegrendszeri folyamatok: az idegrendszerben lejátszódó történés szerkezeti változást hagy maga
után: EMLÉKNYOM

lelki jelenségek: EMLÉKKÉP (már nem kell hozzá külső inger!)

Alapok
 Idegrendszeri folyamatok összekapcsolódnak – rögződnek a kapcsolatok: az idegrendszeri
folyamatok egymást kölcsönösen felidézik! (pl. tárgy-másik tárgy-emlékkép-érzéklet-
mozgás, stb.)
 Lelki jelenségek nagyban befolyásolják a emléknyomokat!

Klasszikus emlékezetvizsgálatok: legegyszerűbb helyzet előállítására törekedtek.



Értelmetlen szótagpárok, szótagsorok motivációs, életkörülményi tényezője semleges!
Miért fontos? : tisztán mérhető az idegrendszeri folyamat után létrejött szerkezeti változás.

Szerkezeti változás erőssége ismétléssel érhető el.

Ranschburg Pál emlékezetvizsgálatai


Homogén gátlás jelensége - Ranschburg Pál, 1902
Mnemométer segítségével 1/3 másodpercig exponált számsorok:
Pl. 473662 594331 homogén sorok
-az azonos számok nagymértékben gátolják egymás és az egész sor hibátlan felfogását

Lobsien emlékezetvizsgálata
Lobsien, 1903.
-értelmi fogyatékosok és épek emlékezeti teljesítményének vizsgálata
-különböző emlékezetfajtákat vizsgált:
1. Optikusan exponált tárgyakra való emlékezés
2. Zajokra való emlékezés
3. Vizuális és akusztikus élményeker jelölő szavakra való emlékezés
4. Tapintási és érzelmi élményket jelölő szavakra való emlékezés
5. Értelmetlen hangkapcsolatok
6. Számemlékezet

Eredmények
Az értelmi fogyatékosoknál az emléknyomok rögzülése a különböző emlékezeti területeken nem
egyformán sérült.
Ennek alapján: 1958., O. Schwartz vizsgálata:
-a kisegítő iskolás tanulóknak különböző módon kellett számsorokat megtanulniuk
1. Optikus mód: csak nézi a számsort
2. Opto-motoros: látott számot hangosan el kellett olvasni
3. Akusztikus: előmondott számokra figyel
4. Akusztiko-motoros: előmondott számokat hangosan elismétli
2014. október 28.

Az értelmi fogyatékosok gondolkodása


Alapok

Piaget tanuláselmélete
Jean Piaget (1896-1980) svájci pszichológus fejlődéslélektani elmélete
Az elmélet összetevői
1. Az adaptációs elmélet
Az egyén állandó kölcsönhatásban él környezetével:
a. egyrészt alkalmazkodik hozzá, a szervezet belső állapotának megváltoztatásával =
"akkomodáció", azaz "idomulás"
b. másrészt pedig igyekszik megváltoztatni magát a környezetet is = "asszimiláció", azaz
"hasonítás"
c. az asszimilációs-akkomodációs folyamatok összefoglaló neve "adaptáció" =
alkalmazkodás

2. Az egyensúly-motivált ismeretbővítés elmélete


a. Piaget szerint a kognitív jellegű tudás megszerzésére
belső erők hajtják a gyermeket aktív információkeresésre.
b. Az információszerzés elsődleges motivációja:
a kognitív fejlődésben az új ismeretek asszimilációja egyensúlytalanságot hoz létre
→ törekvés az egyensúlyra → új struktúra jön létre → ösztönzik az
érdeklődést, felfedezést és induktív tanulást, melyben a

saját aktivitás során történik a megértés

3. A strukturális sémák és reprezentációk elmélete


Piaget szerint a gyerek egy minden iránt érdeklődő tudós aki kísérleteket hajt végre a
körülötte lévő világon, hogy megnézze mi történik.

Ezen miniatűr kísérletek eredményeinek a gyermek tudatában való leképeződéseit
SÉMÁK

Ha a gyerek új dolgot észlel, megpróbálja már egy létező sémával megérteni, ez
asszimiláció
Ha nincs megfelelő séma, a gyermek átalakítja a világról alkotott képét úgy, hogy
lehetőleg egy már meglévő sémát módosít; e folyamat már akkomodáció
AZ ÚJ ISMERETEK ASSZIMILÁCIÓJA EGYENSÚLYTALANSÁGOT SZÜL, MAJD TÖREKVÉS AZ
EGYENSÚLYRA ÚJ STRUKTÚRÁT TEREMT.

A SÉMÁK FŐ FELADATA A VILÁG JELENSÉGEINEK REPREZENTÁCIÓJA

Összefoglalva
1. A gyerekekben leképeződik az őket körülvevő világ (fizikai és társas)

mentális képe
2. Ezeket a leképezések a sémák
3. Asszimiláció: amikor a gyerekek az új történéseket meglévő sémáikba illesztik.
4. Akkomodáció: ha még nem alakult ki megfelelő séma az új eseményre,
a sémák módosulnak

3. A szakaszelmélet
Fejlődéslélektani elmélete : a gyermek kognitív fejlődésében megkülönböztethetőek olyan
szakaszok, melyek mindekire jellemzőek, és egymáshoz viszonyított sorrendjük szigorúan
meghatározott, mindenkire egyformán érvényes
• Szenzomotoros szakasz|Érzékszervi-mozgásos szakasz (szenzomotoros periódus);
cselekvéses helyzetmegoldás jellemzi;
• Műveletek előtti szakasz: szemléletvezérlésű (intuitív) gondolkodás és még mindig
nagyfokú egocentrizmus jellemzi;
• Konkrét műveleti szakasz: internalizált, reverzibilis cselekvésekkel megjelenő
gondolkodási műveletek jellemzik;
• Formális műveleti szakasz: a kombinatorikus gondolkodás, a hipotézis-alkotás és
dedukció kialakulása.

• Szenzomotoros szakasz (0.-2. év)


A gyermek saját testének mozgatásával kapcsolatos kísérleteket végez (meddig kell
nyújtóznia, hogy le tudja verni az ágy szélére tett tányért, és mi történik, ha ez leesik).
Kialakul saját teste és a környezet megkülönböztetésének képessége, és a
tárgyállandóság tudatosulása (a tárgyak akkor is léteznek, ha nem érzékeljük őket).
Ez az alapja reprezentációs funkciónak!

• Műveletek előtti szakasz (2.-7.- év)


Másfél-két éves korára a gyermek beszélni kezd, tárgyak és szavak is szimbolizálhatnak
egy másik tárgyat.
A műveletek előtti szakasz alapvető jellegzetessége : a gyermek képtelen egy tárgyat
jellemző mennyiségek közül egyszerre többet figyelembe venni (egydimenziós gondolkodás).
Példa 1. ha egy magas, vékony pohárból alacsony, vastag pohárba öntjük a vizet, a
felnőtt tudja, hogy a vízmennyiség nem változott (megmaradási elv), a gyermek azonban
úgy hiszi, a víz mennyisége csökkent.
Példa 2. egy pénzkupacot egyenes sorba rakunk, a gyermek úgy véli, abban több
korong van, mint a kupacban, mert csak a számára legjellemzőbb méretet, a hosszúságot
veszi tekintetbe.

• Konkrét műveleti szakasz (7.-11. év)


Az absztrakt műveletek, szabályok felfogására képesek, de azokat csak konkrét tárgyakra
képesek alkalmazni.
Hipotéziseinek ellenőrzésében legfontosabb a szisztéma nélküli találgatás szerepe.
Megérti, hogy egyes társas konvenciók önkényesen is megváltoztathatóak.

• Formális műveleti szakasz (11. évtől)


Elvont (inger- és reprezentációfüggetlen) kijelentések logikai elemzésére képes,
hipotéziseit módszeresen ellenőrizni képes.
Jövőre, lehetőségekre és ideológiai problémákra vonatkozó kérdésekkel is foglalkozik.

I. Az értelmi fogyatékosok gondolkodása a cselekvésben

Első életévek:
Tárgyi környezet megismerése: manipuláció és lokomóció útján
Manipuláció funkciója: tárgyak fizikai sajátosságainak, funkcióiak,
tárgyak közötti egyszerű fizikai relációk megismerése

Tárgyakkal való manipuláció során egyre több új helyzet adódik, melyekre
NINCS KÉSZ CSELEKVÉSI SÉMA

A megoldáshoz gondolkodás révén jut el=manipulatorikus gondolkodás
-nem verbális jellegű
-szerkezetét nem a nyelvi jelrendszer alkotja
Problémahelyzet: tárgyakkal végzett cselekvésben áll elő, így a gondolkodás
egységei a mozdulatok

A cselekvésben történő gondolkodás sajátosságai


Értelmi fogyatékosok: mindennapi tevékenységeket jól oldanak meg: cselekvéses gondolkodás
kevésbé sérült, de mégis van néhány jellemző vonása:
1. A gondolkodási indítékok gyengesége
2. A manipulációs tapasztalatok felhasználásának nehézsége
3. A gondolkodási tevékenység megszervezésének zavara
a. A feladattudat gyengesége
b. Eltérülés a követett cselekvési szabálytól
c. Rögzülés a sikertelen próbálkozásoknál
d. A próbálkozások közben véletlenül felbukkanó helyes megoldási mód jelentőségét nem
ismeri fel

1.A gondolkodási indítékok gyengesége


Cselekvéses gondolkodás játéktevékenység során fejlődik:
-számtalan problémahelyzet megoldására van lehetőség
-gondolkodás során a játékban: tapasztalatok variálása, korábbi cselekvési formák alapján ÚJ
konstruktív megoldások
- Értelmi fogyatékos gyermek játékában a spontán, manipulatorikus tevékenység közben a
gondolkodás gyakorlása háttérbe szorul
-A fejlődés és érés nem hoz létre tartós belső késztetést a gondolkodási funkciók gyakorlására
- Emiatt játékuk fantáziátlan, sematikus, sztereotip

Az értelmi fogyatékos gyermek NEM KERESI azokat az alkalmakat, ahol gondolkodási


funkcióit használhatná
Intellektuális KÍVÁNCSISÁG ÉRDEKLŐDÉS ÖRÖM MINT ÖSZTÖNZŐ TÉNYEZŐK
A manipulatorikus tevékenységben nem érvényesülnek
A gondolkodási elemek háttérbe szorulásának következményei az értelmi fejlődés területén
1. Nem gyakorolja és nem tanulja meg a gondolkodási tevékenységek menetét
2. A gondolkodási zavar miatt nem ismeri meg sokoldalúan a tárgyak tulajdonságait,
összefüggéseit → tapasztalatszerzés köre leszűkül
3. A gondolkodás indítékainak gyengülése lassítja az egész értelmi fejlődést – passzívabban
ismeri meg a világot

2.A manipulációs tapasztalatok felhasználásának nehézsége


Értelmi fogyatékosok cselekvéses gondolkodásával kapcsolatos
kísérletek (Gottschaldt, 1954., Boschán, 1961.)
-a gyermek közelébe tett, látható céltárgy megszerzése (játék, csoki, süti) eszköz segítségével: rá
kellett jönnie, hogy a körny-ben lévő tárgyak melyike lenne alkalmas a tárgy megszerzésére
1. A tapasztalati előny nem mutatkozott meg
2. Az eszközhasználat előtt primitívebb megoldási móddal próbálkozott (kar kinyújtása)
3. Nem alakult ki az eszköz FUNKCIÓJÁNAK általános, MINDEN HELYZETBEN
érvényes gondolati megértése
4. Eszköztudat gyengesége: funkcionális rögzülés jelensége: az ért. fogy. gyermek a
megszokott funkcióval rendelkező tárgyat ÚJ HELYZETBEN nehezen tudja új
funkcióval használni

3.A gondolkodási tevékenység megszervezésének zavarai

a. A feladattudat gyengesége:
-a feladatmegoldás próbálkozásai közben spontán új feladat felé terelődik, nem fejezi be a
feladatot, az új cselekvést a korábbi folytatásának fogja fel
Példa: toronyépítés mennyezetig: eredmény: vagy kisebb tornyot épített- átalakította a feladatot
vagy néhány próbálkozás után egészen más tevékenységet kezdett és ezt fogta fel a
feladatnak

b. Eltérülés a követett cselekvési szabálytól:

- a cselekvési feladatok megoldásában nem következetesen halad előre- a részcselekvések


befejezése előtt új cselekvésbe kezd
Példa: egész figura kirakása mozaikszerű részcselekvésekből

c. Rögzülés a sikertelen próbálkozásoknál


-A próbálkozásokból NEM tanulnak, nem ismerik fel hogy a feladat a követett eljárással
nem megoldható
-Többször megismétli ugyanazt a próbálkozást anélkül, hogy a megoldási módon
változtatna

d. A próbálkozások közben véletlenül felbukkanó helyes megoldási mód jelentőségét nem ismeri
fel
-a végrehajtott helyes cselekvést gondolatilag nem dolgozza fel

II. Az értelmi fogyatékosok fogalmi gondolkodása


Fogalmi gondolkodás – beszédre épül, a cselekvéses gondolkodással
szemben
A megértés folyamatának pszichológiai összetevői
megértés = a dolgok lényegének és alapvető összefüggéseinek
feltárása
• A megértésben két fő tényező különíthető el:
– egyrészt a részektől haladunk az egész felé (ez az alulról felfelé történő építkezés),
– másrészt már meglevő sémáink, ismereteink adják a keretet a folyamat
lejátszódásához. (Vö.: Pléh, 1986)

• A megértést megalapozó gondolkodási tevékenységek:


– a dolgok lényegének kiemelése = fogalomalkotás
– összefüggések feltárása,
– felismerés

a. Mi alapozza meg a fogalmak létrejöttét?


• A fogalmak létrejöttének alapja a tapasztalat.
• Ahhoz, hogy egy fogalmat megalkothassunk, általában szükségünk van sok olyan
tapasztalatra, amelyek megszerzése során feltárulnak az adott jelenség sajátosságai, közös
jegyei. (Piaget, 1970; Skemp, 1975)

b) Milyen belső mechanizmusokra épül a fogalom?


A fogalmak hatékony kialakításához szükséges:
-a külső tapasztalás (cselekvés),
-a gondolkodási műveletek végrehajtása:
• Az egész-rész viszony felismerése
• a különbözés és egyezés feltárása,
• a lényeges ismérvek kiválasztása, az egymáshoz kapcsolódás tisztázása
• a közös jegyek kiemelése, egységbe foglalása
• az összefüggések feltárása alapján a jelenségek megfelelő kategóriába sorolása

c) Mi a szerepe a nyelvnek a fogalomalkotási folyamatban?


• A fogalom: általánosított ismeret, absztrakt, nem szemléletes jellegű.
• Ennek az absztrakt, nem szemléletes tartalomnak a hordozói a nyelvi jelek: a szó az
absztrakt ismeret hordozója.
• A szó önmagában üres valami, de a fogalmi tartalommal összekapcsolódva, erősíti a
fogalom tartalmának stabilitását is.

Az értelmi fogyatékosok fogalmai


Értelmi fogyatékos gyermekek fogalomvizsgálatainak eredményei:
- A fogalom kialakulása lassabban zajlik le
- Az elmaradás az elvont fogalmakban nagyobb mint a konkrét fogalmakban
- A fogalmak meghatározásakor a fogalom elvont jegyei helyett a fogalom konkrét
funkcionális jegyeit emelik ki

Az értelmi fogyatékosok gondolkodásának általános jellemzői


1. Cselekvésközpontúság: pl. az olvasmányban a cselekményes rész, a történés ragadja meg
a figyelmét, magát a manipulációt tartja lényegesnek, nem a cselekvés OKÁT
2. Emberközpontúság: a cselekvés, történés leglényegesebb mozzanata a cselekvést végző
személy
3. Szubjektivizmus: a hangulati aláfestő, vagy megdöbbentő részektől nehezebben tud
elszakadni

A tanulás pszichológiai jellemzői


• A környezetünkhöz való rugalmas alkalmazkodás feltétele a tanulás.
• A tanulás során sajátítjuk el azokat az ismereteket és teszünk szert olyan tapasztalatokra,
melyek viselkedésünkben viszonylag állandó változást idéz elő.
• A tanulás alatt a mindennapi életben elsősorban az ismeretek elsajátítását és a tudás
megszerzését értjük.

A tanulás típusai
A) Érintett idegrendszeri szerkezetek alapján
• motoros tanulás
• érzéki tanulás
• verbális tanulás
B) Tanulást végző szándéka szerint
• spontán tanulás
• latens tanulás
• szándékos tanulás
C) Tanulást kiváltó hatás eredete alapján
• szociális tanulás
• nem szociális tanulás

A tanulás módjai
A) Imprinting (K. Lorenz 1903-1989)
B) Habituáció
C) Tanulás mint kapcsolatképzés
• klasszikus kondicionálás (Pavlov 1849-1936)
• operáns kondicionálás (Thorndyke 1898, Skinner 1938)
• verbális tanulás
D) Komplex tanulás
• belátásos tanulás
• elvont fogalmak mentális reprezentációi
• kognitív térkép
E) Szociális tanulás
• utánzás
• modell utáni tanulás
• azonosulás-identifikáció
• belsővé tétel – interiorizáció

A tanulást megalapozó megismerési folyamatok


• Érzékelés
• Észlelés
• Figyelem
• Emlékezet
• Képzelet
• Gondolkodás
• Megértés

A tanulásban akadályozottak tanulási folyamatainak jellemzői


• A kognitív képességek területén: észlelés, emlékezés, figyelem, koncentráció, logikai
műveletek hibái és hiányosságai.
• Az emocionális és szociális képességek területén: tanulási motivációk,önértékelés,tanulási
viselkedés problémái és hiányosságai.
• A kommunikációs képességek területén: a beszédértés, szókincs, önkifejezés hibái és
hiányosságai.
• Nyelvi nehézségek: gyakran ún. korlátozott nyelvi kódot használnak (beszédükben főleg
konkrét dolgokat, cselekvéseket jelentő főnevek és igék találhatók, kevés a közlést pontosító
határozós és jelzős szerkezet, az érthetőséget nehezítik a halmozottan előforduló névmások és
töltelékszavak).

A tanulásban akadályozottak tanulási folyamatainak jellemzői


• Jellemző tanulási tulajdonságaik:
1. Bármely pszichikus tevékenység akkor okoz számukra nehézséget, amikor a
személyiségnek fokozottan aktívvá kell válnia.
• 2. Elkerülik az erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet.
• 3. Praktikus gondolkodásuk általában fejlettebb, mint a
• verbális-logikus gondolkodási folyamataik.
4. Lassan tanulnak, gyorsan felejtenek.
5. A téri tájékozódás, a finommotorika, figyelemkoncentráció, a bonyolultabb
gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás
fejlődésének eltérései.

A tanulásban akadályozott gyermekek jellemzői pedagógiai szempontból


• a tanuló nehezen ért meg és hajt végre utasításokat
• figyelme rövid ideig tart, könnyen elterelhető
• hiperaktív és impulzív
• nehézséget mutat a kézírás, általában a finommotorika területén
• nehezen jegyez meg szavakat és elemi matematikai tényeket
• nehezen osztja be idejét, és szervezi meg munkáját
• bonyolultabb tevékenységek végzésére motiválatlan
• nehezen bontja hangokra a szavakat, illetve építi fel hangokból azokat
• keveri a hasonló betűket és szavakat (homogén gátlás)
• hallása és beszéde megfelelő, azonban olvasásmegértése gyenge
• nehézséget mutat képek, szavak, számok gyors megnevezését igénylő feladatokban
• sikertelenül alkalmaz tanulási stratégiákat
• a megfigyelést, gondolkodást igénylő feladatokban jobban függnek a környezetüktől
• hajlamosabbak impulzív reakciókra (alacsonyabb frusztrációs toleranciaszint)
• rövidtávú memóriájuk teljesítménye alacsonyabb
• az olvasási és matematikai teljesítményt a rövid távú memóriánál is jobban befolyásolja a
munkamemória fejlettsége
• hiányosságokat mutatnak a metakogníció területein
2014. november 4.

Az inadaptáció személyiségdinamikája

Alaptézis: minden fogyatékos (sérüléstől függetlenül) szociálisan inadaptált, tehát


nehézségekkel küzd a társadalmi beilleszkedés terén

A fogyatékosok csökkentértékűségi érzése:


• - ez Maslow szükséglet-hierarchiájának elmélete alapján érthető meg
• - a fogyatékosok nehezen tudnak eljutni az önmegvalósításhoz - MERT:
• - a fogyatékosság akadályozza a – lelki élet érvényesülésének vágyát
• → ebből az erős hátrányból kifolyólag → kompenzációra törekszik
• - a kompenzációs folyamatból adódik a csökkentértékűségi érzés

Maslow piramis (szükségletek)

A börtönszerű frusztrációs helyzet kialakulása


Lewin mezőelmélete alapján érthető meg
- minden történés csak a személy és környezete egységében vizsgálható
Alaphelyzet: személy és környezete kölcsönhatásban vannak
egymással

SZEMÉLY ↔ KÖRNYEZET
A Lewin-i mezőelmélet lényege
1. a pszichikus mező 2 lényeges területre tagolódik: személyre és környezetre.

K
S
z
2.A pszichikus eseményt létrehozó erő a személy és a környezet között támadt feszültségből
származik.
Mikor keletkezik ez a feszültség? Ha a mező erőtérré válik, melyben a személynek cél irányába
kell mozognia. (pl. csecsemő szopás előtti pillanatban, focista gólrugás előtt)

K S
z C

3. Bizonyos esetekben elérhetetlenné válik a cél, mert akadály veszi körül.

SZ

C
4. A feszültség nem oldódik fel, hanem átalakul.

Amit a személy ilyenkor átél: a meghiúsulás feszültsége: a frusztráció.
A frusztráció = feltorlódott energia.
A frusztrációban feltorlódott energia agresszív viselkedésben robban.
Dühkitörés: az alkalmazkodó viselkedés szétesése – regresszív jelenség.
DE ki is lehet a frusztrációt bírni! Ez a jelenség a frusztrációs-tolerancia.
A frusztráció a fogyatékosságból is származhat. A különbség azonban abban mutatkozik
meg, hogy a fogyatékosoknál az akadály nem a célt, hanem a személyt veszi körül.

Börtönszerű frusztrációs alaphelyzet A személy szabadon mozoghat


-a személy akadálya önmaga

K S
C
z
K SZ
C

A „börtönszerű frusztrációs helyzet” következményei:


• az agresszió befelé vezetődik le:
 önvád
 önértékelési válság
• „kimenni a mezőből” tendencia:
 elhagyni ezt a helyzetet
 úgy tesz, mintha nem venne róla tudomást
 élményeit elbagatellizálja
• irrealitás világába való menekülés:
 téveszmék
 fantázia világába való menekülés

A „börtönszerű frusztrációs helyzet” viselkedéses következményei:


• redukált v. áthelyezett célválasztás:
 olyan célt jelöl meg az eredeti céltárgy helyett, amit el tud érni
 alacsonyabb célt jelöl meg:
 ez Hoppe-elméletével – igényszint-mozgás elméletével
kapcsolatos
▫ a folyamatos kudarcok hatására → igényszintünket
alacsonyabbra helyezzük
▫ a folyamatos sikerek hatására → igényszintünket
magasabbra helyezzük
▫ mindezeket az ÉNVÉDELEM céljából tesszük
• akadályhatárolta terület tágítása:
 a szakember, a fogyatékos személy egyre több készségét fejleszti, több
ismerethez juttatja
 így segíti a fogyatékost, hogy egyre kevésbé kerüljön frusztrációs
helyzetbe

A sérült anya-gyermek kapcsolat


• Anya-gyermek kapcsolat:
• mindkét fél számára ösztönhelyzet
• veleszületett, ösztönös eredete van
• megnyilvánulási formája:
 gyermek részéről: sírás, szopási tevékenység
 anya részéről: szoptatás, megnyugtatás, karbavétel
• ha kettejük kapcsolata jól működik → feszültségoldó hatása van
• ha zavar van kettejük kapcsolatában → annak hatása mindkettőjüknél megnyilvánul
• a korai anya-gyermek kapcsolatban a nem verbális elemek játszanak fontos szerepet

ANYA → metakommunikatív jelzésekkel tudja közölni a gyermekkel saját érzelmi állapotát


GYERMEK → reagál ezekre a jelzésekre
• ha az anya kiegyensúlyozott, nyugodt → gyermeke is az lesz
• ha az anya feszült, zaklatott → gyermeke is az lesz

probléma esetén megváltoznak a viselkedésárnyalatok
pl. anyai beszéd hangszíne → melyet jól érzékel a gyermek

Anya-gyermek kapcsolat fogyatékos gyermeknél:


• alapjaiban megzavarja az ösztönhelyzetet
• sérült gyermek esetében zavar keletkezik ebben az ösztönhelyzetben
• anomáliákat okoz kettejük kapcsolatában
• nehezített anya-szerep kialakulása

Az anya konfliktushelyzetbe kerül:


két ellenirányú erő áll egymással szemben
a sérült gyermek elutasítást vált ki az anyában, nem tudja elfogadni gyermekét – ami
gyakran nem tudatos
DE: mégis szeretnie kell, mert „egy anyának ez a dolga”
Megzavart anyai viselkedés konfliktushelyzete:

1. 3.
ANYA GYERMEK
2. 4.
1. szeretnie kell a gyermekét, ez saját elvárás az anyától, mert így szocializálódott
2. szeretnie kell a gyermekét, ez a közösségi norma, a közösség elvárása
3. nem tudja szeretni gyermekét, mert nem ilyenre vágyott
4. nem tudja szeretni gyermekét, mert a társadalom sem fogadja be megfelelő módon

Megoldási módok
1. nyílt elutasítás: az ellenoldali erő győz
elhagyja, intézetbe adja gyermekét
2. elfogadás: „szeretet-erő” győz
• rejtett erőtartalékai vannak az anyának
 családi háttér, apai támasz, eszmék, hit, vallás
• szakember segítsége – rehabilitációs konzultáns
• a spontán elfogadás ritka
3. rejtett elutasítás: egyik erő sem elég erős
 úgy tesz, mintha elfogadná a gyermeket, de megmarad a belső elutasítás –
mely nem tudatos
 ezt a gyermek megérzi → tüneteket produkál
 az anya - elhárító mechanizmusokat alkalmaz – hogy ezen érzéseit
eltussolja

Elhárító mechanizmusok
• gyermek fogyatékosságának eltagadása:
 a sérülés fokától függ, h. ez mennyire kivitelezhető
 nem hajlandó szembesülni a gyermek fogyatékosságával
 formái:
▫ teljes eltagadás
▫ részleges eltagadás:
▫ elbagatellizálja a problémát
▫ „majd kinövi”
▫ kevésbé látja súlyosnak a problémát
 Th: az elfogadásra kell koncentrálni, szakember segítsége
szükséges
• felelősség másra hárítása:
 az anya célja az önbecsülés fenntartása
 ennek az az ára, h. más ember önbecsülését leszállítja → apa v.
orvos hibáztatása, felelősség rájuk hárítása

• gyermek felruházása, nem létező képességekkel:


 mozgatórugója az anya önmaga értékének féltése
 észleli a fogyatékosságot, de megpróbálja enyhíteni a
következményeit
• reakcióképzés:
 az elfojtott tudattartalmat – nem megfelelő viselkedéssel reagálja le
 ez valódi megoldást nem nyújt
 cél: önbecsülés védelme
 drága ajándékokkal halmozza el a gyermeket

• önbüntető életstílus:
 a reakcióképzés szélsőséges, súlyos formája
 életstratégiává válik a reakcióképzés
 az anya bünteti magát, mert fogyatékos a gyermeke
▫ lemond élete fontos dolgairól
▫ nem jár társaságba, emberek közé, csakhogy a
gyermekkel lehessen

Az anyáknak nyújtott segítség indirekt módon hat a gyermekre → kettejük pozitív


kapcsolatából és a környezettel kialakított harmonikus viszonyból alakul ki a fogy. gyermek
elfogadottságérzése, öröme, motivációi → ez biztosítja a sérült gyermek fejlődését a rejtett
energiák mozgósításával.

Sérült gyermeket nevelő családban az apa és testvérek helyzete


• apáknál is észlelhetők ilyen tünetek, csak enyhébb formában, kisebb intenzitással ( ez az
apa és anya eltérő attitűdjéből adódik - eltérő a viszonyulásuk )
• testvérek:
 kortárscsoportokhoz való ragaszkodásuk
 el szeretnének szigetelődni a családtól
 kicsúfolják őket a testvéreik miatt
 félnek attól, h. nekik kell majd ápolniuk testvérüket
• Th: családterápia, pszichoterápia
 az anyának nyújtott segítség PREVENCIÓ a gyermek számára – általa
indirekt segítünk a gyermeknek

A szülők házassága
• harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt:
 fogy. gyermek születése után még erősebbé válik a házastársi kötelék
 erősíti kapcsolatukat a közös problémamegoldás
• nem harmonikus a kapcsolatuk a gyermek születése előtt:
 menekülnek a problémák elöl
 vádaskodás
 házasság megromlása → válás
 munkába menekülés
• Th: házasságápolás = preventív gyermekvédelem
a gyermeknek nagyon fontos, h. a szülők is szeressék egymást, ne csak külön-külön a
gyermeket szeressék, mert ez kevés lenne önmagában
2014. november 11.

A fogyatékos gyermek és a család


Bronfenbrenner humánökológiai modellje: a gy. fejlődésére ható család és tágabb környezete

A családkutatásokban vizsgálandó témakörök modellje


(Danis-Kalmár, 2011.)
A családi életciklus jellemzői, stádiumai, a család mint fejlődési folyamat
• A családi életciklus modell (Hill, Rogers)

A Hill-féle modell nyolc szakaszt különít el a család életútján:


1. az újonnan házasodott pár családja:összecsiszolódás
2. a csecsemős család:terhesség, szülői szerepek, párkapcsolati változások, nagyszülők,
3. a kisgyermekes család: intézményi élet, anya dolgozik, családi munkamegosztás
4. az iskolás korú gyermekes család:iskolakezés feszültségei, kiskamaszkor, párkapcsolat kifúj
5. a serdülő korú gyermekes család:szülői stílusváltás a kamasszal, kortárskapcsolatok
6. a felnövekedett gyermeket kibocsátó család:gy. önálló élete, anyagi, érzelmi függetlenség
kialakítása!
7. a magukra maradt, még aktív szülők családja:új szerepek (anyós-após, nagyszülő) a pár
egymásra nézhet: elfeledett konfliktusok újraledhetnek
8. inaktív öreg házaspár családja:nyugdíjazás, veszteségek, életminőségromlás

A családi változások
• Minden életciklus arról szól, hogy jelentkeznek az új szükségletek, amit legfőképpen a
gyerek hoz.
• Az életciklusok elkülönítése azért fontos, mert a problémák mindig a változás fázisaiban
jelentkezhetnek.
• A családi élet természetes változásai: normál krízisek - fejlődés lehetőségét hordozzák
(„Krízis”: görög eredetű szó, jelentése: válság, fordulat)
• A szükségszerű változások: elbizonytalanodást, feszültséget, szorongást okoznak. Az
életciklusváltások körüli elbizonytalanodásban a család a maga módján küzd meg.
• Amikor a család átjut egy fejlődési fázison, a rendszeren belüli viszonyokat újra kell
tárgyalni, ennek elmaradása szabályszerűen problémákat okoz.

Fogyatékos gyermek születésének hatása a család működésére


Az eltérő fejlődésmenetű gyermekkel járó stresszforrások
(Komlósi, 1992.):
1.A családi kapcsolatok megterhelődése:
• -koalíció az anya és a beteg gy. között
• -overprotektív anya
• -bűnbakkeresés a gyermekben, saját magában
• -a gy. nyílt vagy burkolt elutasítása
• -testvérféltékenység erős
• -állandó feszültség

2. A családi aktivitás és célok módosulása


 -beszűkül: a szabadidő rugalmas eltöltése, a karrierépítés lehetősége, további
gy.vállalásának lehetősége
3. Megnövekedett feladatok és időbeli kötöttség
• -napi terápia
• -speciális ápolási technikák
4. Növekvő anyagi terhek
5. Lakáskörülmények módosulásának igénye
6. Társas izoláltság
 -csalódott rokonság
 -gyermekfelügyelet nehezen megoldható
 -fertőzésektől való félelem
7. Orvosi kezeléssel kapcsolatos gondok
 -érteni, követni az orvos utasításait
 -gyermeket segíteni a fájdalmak elviselésében
8. Iskoláztatási nehézségek
9. Szomorúság a gyermek helyzete miatt

eltérő fejlődésű gyermek születése

kihat az összes családtag személyiségfejlődésére,


énképére, életminőségére

szembesülés a fogyatékosság tényével:krízis


krízis mélységét befolyásolja: rokonok,tágabb környezet
fogyatékossághoz való hozzáállása

gyermek fejlődésére is visszahat

Eltérő fejlődésmenetű gyermek: késlelteti a család fejlődését, hagyományos életciklusokkal


szemben 4 fő válságidőszak a család
Életében (McKeith, 1973.)
1. Első krízis: a szülők megtudják, hogy a gy. sérült
2. Második krízis: amikor a gyermek szolgáltatásokat kap: fejlesztés extrém igénybevétel:
napi tornáztatás, utazás, állandó gondozás, korai fejlesztés esetén a szakember fő feladata:
a gyermekkel átélt kapcsolati nehézségek következtében kialakult szorongások oldása
3. Harmadik krízis: amikor a gy. elhagyja otthonát: megjelennek a gy. önállósági igényei,
melyhez nincsen elég mértékű asszertivitása
4. Negyedik krízis: idősödő szülő már nem tudja gondját viselni gyermekének, pl. hirtelen
otthonba szállítás
A fogyatékos gyermeket befolyásoló legfontosabb kapcsolatok a családban

a szülők kapcsolata

testvér-fogy. gyermek eltérő fejlődésű gyermek szülő-fogy. gyermek viszonya


viszonya viselkedése

szülő-fogy. gyermek testvére közötti viszony

Rizikófaktorok és védőtényezők a fogyatékos gyermek fejlődése szempontjából


A fogyatékos gyermek elfogadásának szintjei és a gyászfázisok – összefüggések a két
folyamat között
Kiindulópont: Kübler-Ross (1988) által megfogalmazott gyászfolyamat, melyet a veszteséggel
(halál, elmúlás) szembesülő ember él meg.
Normál gyász időtartama: kb. 1 év, a patológiás gyászreakció egyik formája: kései vagy
megismétlődő gyászreakció

az elmaradt gyászfolyamatot később sokkal kisebb veszteségélmény vagy


szeparációs élmény is kiválthatja

Veszteség és gyász speciális formája, amikor fogyatékos gyermek születik.


A helyzet specifikuma:
-nem született meg az a gyermek akit vártak
-nincs látható veszteség, „nem illik” sírni
Környezet reakciója miatt anya nem élheti meg a természetes gyászfolyamatot
„Ne sírj, hiszen él a gyermeked!”
-a halálesetnél kialakult kulturális rítusok segítik a gyászfolyamatban, itt nincs ez meg
-a környezet nem tud igazán empatikus lenni a szülőkkel, hiszen nehéz ezt a helyzetet elképzeln
„Velünk ilyen nem történhet”
-nincs olyan társadalmi intézményforma, mely segít a veszteségélmény feldolgozásában
-a gyermek jelen van, lekötődnek a pszichés energiák, saját mentálhigiénére kevés idő jut
-a helyzet nem lezárható…

Gyászfázisok és az elfogadás szintjei


Gyászfázisok:
1. Bowlby (1976): sokk-tiltakozás-kétségbeesés-gyógyulás
2. Horowitz (1993): sokk-elutasítás-elárasztás-átdolgozás-lezárás
3. Pilling (2001): anticipációs gyász-sokk-kontrolláltság-tudatosulás-átdolgozás-adaptáció
4. Polcz Alaine (2001):
-szembesülés a halállal és a veszteséggel
-összeszedettség
-sóvárgás, keresés
-talajvesztettség(szétesés, regresszió, káosz)
-számadás, számbavétel, a kapcsolat átdolgozása
-útkeresés, adaptáció, alkalmazkodás az új életformához

Polcz Alaine élete és munkássága


(1922-2007)
19 évesen ment férjhez, de a második világháborúban megsérült, a klinikai halál állapotába
került. Előtte borzalmas szenvedéseken ment keresztül szovjet katonák folyamatos, csoportos
erőszaktétele, kínzása és a nélkülözés miatt. A házassága is felbomlott, ez és a háború borzalmai
egész életén nyomot hagyott.
1949-ben végzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, pszichológia szakon. Ugyanebben az
évben másodszor is férjhez ment Mészöly Miklós íróhoz, akivel házassága 2001-ig, Mészöly
haláláig tartott.
Pályája kezdetén elmebetegekkel folytatott művészeti terápiát, később játékdiagnosztikával
foglalkozott. 1970-től a Tűzoltó utcai II. számú Gyermekklinikán dolgozott, ahol a nagyon súlyos
beteg és haldokló gyermekek és hozzátartozóik pszichológusa volt. 1976-ban
Magyarországon elsőként hozott létre klinikai osztályon játszószobát, illetve külön szobát a
szülők számára. 1991-ben hozta létre a Magyar Hospice Alapítványt.

Az elfogadás szintjei:
1. Schmutzler (1995): bizonytalanság-bizonyosság-alkudozás-szomorúság-elfogadás
2. Hardman-Drew-Egan (1996): sokk-harag-alkudozás-depresszió-elfogadás

Szülői reakciók fogyatékos gyermek születése esetén


(Schmutzler, 1995)

Az elfogadás szintjei Élmények és reakciók


6. Aktív tudatos elfogadás A élethelyzet elfogadása, értékek
képviselete, lehetőségek keresése
5.Szomorúság, Depresszió , veszteségélmény
4. Alkudozás a sorssal Gyógyító eljárások keresése, csodavárás
3. Lázadás Tiltakozás, bűnbakkeresés, izoláció
2. Bizonyosság szembesülés az igazsággal, sokk
1. Bizonytalanság Nemtudás, ill. sejtés, gyanú, tagadás,
SZÜLETÉS

A fogyatékosság feldolgozásának folyamata és szintjei


2014. november 18.

A serdülőkor jellegzetes problémái

Életkori periodizáció (Clauss – Hiebsch)


• Prepubertás: 10 – 12-13 év
• Pubertás: 12-13 – 17-18 év
• Ifjúkor: 17-18 – 20-24 év
• Változás – 3 síkon
1. biológiai
2. pszichológiai
3. szociológiai
• 3 színtéren: család, iskola, kortárscsoport

Nemi érés és viselkedés


A serdülőkornak három nagy feladata határolható körül:
1. Nemi identitás elérése. (Szexuális érettség, érett partnerválasztás megfelelő nemi
együttléttel.)
2. Szülőkről való érzelmi leválás. (Leválás érzelmileg és fizikailag a szülőkről illetve a
családról.)
3. Felnőtt szerep vállalása. (Normál beilleszkedés a társadalomba: szerepvállalás,
munkavállalás, felelősségvállalás.)

A serdülő és a család
A kortárscsoport szerepének felértékelődésével megváltozik a családdal való kapcsolata a
gyermeknek – érzelmi leválás, fokozódó önállósodási törekvések.
A szülők tipikus reakciói a serdülőkori leválási folyamatra
1. Mindenáron magukhoz akarják kötni gyermeküket.
2. Sürgetik önállósulását, mintegy „kitaszítják” a családból.
3. Elengedik ugyan a serdülőt, de elvárják, hogy a szülők ambícióit valósítsa meg.

Nemi identitás elérése


• Szexuális identitás:a saját nemmel, szexuális irányultsággal való azonosulás
• Pszichoszexuális identitás: párkerei störekvések +párkapcsolati alkalmasság
• Partnerkapcsolatok:
-csoport →párkapcsolatok →„cikizés”→majd visszájára fordul cikizés
-rövid, majd hosszabb együttjárások
-nemi szerep gyakorlása, partnerideál kialakulása
-fokozatosan érik a szerelmi képesség
-túl korai és túl késői kapcsolatteremtés veszélyei

• Párválasztási érettség:ifjúkorra alakul ki a tartósan harmonikus, intim, heteroszexuális


kapcsolat kialakításának képessége és igénye;

A szülőkről való fokozatos érzelmi leválás, függetlenedés, elszakadás


Az önállósulás legfontosabb feltétele: a viszony átalakulása
Segítés és hátráltatás a szülők részéről
• túlzott szigor – nincs lehetőség a fokozatos kilépésre – hirtelen, válságos elszakadás
• túlzott engedékenység – túl sima leválás – a kamaszkori konfliktusok a korai felnőttkorra
tolódnak
• Problémát jelent a destruktív, a szétesett család, a nemtörődömség, az agresszivitás
modellje
• Önállósulás formái:
1.egyenrangú viszony fokozatos kialakítása
2.gyerek által kikényszerített, konfliktusos
3.túl korai
4.sikertelen (dependencia fennmaradása)
Felnőtt szerep vállalása. (Normál beilleszkedés a társadalomba: szerepvállalás,
munkavállalás, felelősségvállalás.)
• Intellektuális fejlődés, pályaválasztási érettség:
-az értelmi fejlődésben nincs ugrásszerű változás, a fejlődés folyamatos
-az értelmi fejlődés az életkorral szorosabb összefüggést mutat, mint a testi fejlődéssel
• A pályaválasztási döntések meghozatala hátterében –a társadalmi normák elfogadása
és a személyiségbe való integrálása áll.
• Problémák:
-a jövendő felnőtt lét kérdések nélküli, szülők által szabályozott elfogadása – éretlenségi jel lehet
(szülői vágyak teljesítése => saját célok, valódi motiváció nélküli pálya)
-a serdülőnek nincsenek tervei
• A kortárscsoport befolyása a pályaválasztást, a tanulási kedvet, a beilleszkedési
hajlandóságot illetően.

A serdülőkori problémák eredete


• A serdülőkori problémák eredhetnek:
1. A gyermekkor traumatikus történéseiből amelyek lappangást követően a pubertáskorban
megjelennek
2. Családi egyensúlyzavarokból, melyek gátolják a függetlenedési folyamatot
3. A kortárscsoport, a szubkultúra ellentétes elvárásaiból, melyek a korábbi szerepekkel nem
összeegyeztethetek
4. Az iskola, a család és a kortárscsoport lojalitás, érték- és normakonfliktusaiból
5. A serdülőkori feladatok akadályozott, nem megfelelő teljesítéséből

Serdülőkori vészjelek (Moses Laufer)


1. Ragaszkodás gyermekkori magatartásmódokhoz: gyermekkori attitűdhöz való ragaszkodás,
félelem a felnőtté válástó
2. Túl merev viselkedés, erős önkontroll:spontán megnyilvánulásoktól, saját gondolatoktól való
szorongást jelez
3. Gyermekkori szociális kapcsolatok túlsúlya:kisebbekkel vagy nagyobbakkal teremt
kontaktust, kortársak között magányos,
4. Szülei fontosabbak, mint a kortársai:a leválási folyamat nehézségét jelzi
5. Nem él át érzelmeket: olyan helyzetekben, melyet másokat intenzíven megérintenek
6. Paranoid gondolatok
7. Fél a jövőtől, nem tervezget: nem érdekli a jövő, hárítja a kérdéseket, vagy irreális tervei
vannak (önismeret, önreflexió elégtelensége)
8. Aggodalmak, félelmetes gondolatok
9. Cselekedeteit más határozza meg: saját akaratától függetlennek éli meg, amit csinál; ha
gyakorivá válik, pszichózis előfutára lehet

Identitásképzés két folyamata


1. Krízis/feltárás:
• Aktívan vizsgálják jövőbeni lehetőségeiket, újraértékelik szüleik választásait, és olyan
alternatívákat keresnek, amelyeket ők maguk kielégítőnek találnak
2. Elköteleződés
• Személyesen tapasztalják meg azokat a célokat, értékeket, nézeteket, amelyeket
magukévá tettek, valamint a leendő szakmájukat, és kötődnek ahhoz.

James Marcia strukturális interjúja


Célja, hogy a tinédzsereket négy identitásállapot valamelyikébe besorolja. Az identitásállapotok
leírják és bemutatják a tinédzserek fejlődését az identitás formálódásában.
Marcia elmélete szerint az identitás definíciója: az egyén sok alternatíva közül éretten dönt
arról, hogy milyen foglalkozást, vallást, szexuális irányultságot, és politikai nézetet választ.
A négy lehetséges identitásállapot:
1. Diffúz identitás szakasza: az egyén még nem választott identitást magának, és nem
határozott meg semmilyen irányt a jövőre nézve.
2. Korai zárás szakasza: Amikor az egyén elköteleződött egy identitás mellett, de nem
fedezte fel azt, hogy ez illik-e hozzá leginkább.
3. Moratórium szakasza: identitásválságot él meg éppen, és aktívan keresi a válaszokat
azokra az életét érintő fontos kérdésekre, amikben bizonytalan, és amik iránt el akar
köteleződni.
4. Identitás megtalálása: az az állapot, amikor az egyén megoldja az identitásválságot, az
ott felmerülő kérdésekre adott válaszokkal.

Identitásképzés típusai (Marcia 1966,1999)


• Elért identitás: Aktívan törekszenek céljaik elérésére. „Úgy döntöttem, hogy…
• Korai zárás: Olyan identitás mintákat használnak, amit szüleiktől vettek át. „Családunk
mindig…”
• Moratórium: Átéli az identitásválságot. „Bizonytalan vagyok. Egyik se jobb, mint a
másik.”
• Diffúz identitás: Nem köteleződtek el. Problémával szemben cinikus. „Feladtam… nem
érdekel…”

Tanulásban akadályozott fiatalok identitásával kapcsolatos vizsgálatok


• Cleland (1978 idézi Levy-Shiff, Kedem, Sevillia 1990) szerint az értelmi fogyatékos
személyek az ép fiatalokhoz hasonló változásokon mennek keresztül például szociális
területeken.
• Velük kapcsolatban is hasonló témák foglalkoztatták a kutatókat: szexualitás,
énkép/énfogalom stb. Zetlin, Turner (1985) vizsgálatai azt mutatták ki, hogy a
szülők szerint a kamaszkor problémásabb, mint a gyermekkor, vagy mint a
felnőttkor. Általában egyetértettek a serdülőkori konfliktusok és a „szórakozottság”
természetében.
• Ezt a „szórakozottságot” növelheti a hiányos kompetencia érzése és a limitált,
gyakran sikertelen tapasztalatok ezeknél a serdülőknél (Abramson, Ash, Nash, 1978;
Irwin, 1977; Paulson, Stone, 1973 idézi Levy-Shiff, Kedem, Sevillia, 1990).
Az enyhén értelmi fogyatékos kamaszok
1. nem képesek átlátni azt a független szerepet, amelyet a társadalom elvár más serdülőktől.
2. Hajlanak arra, hogy folytassák eddigi függőségüket, habár ezzel együtt sokuknál
megjelenik a függetlenség igénye is.
3. Meg kell küzdeniük a kognitív deficitjeikkel, amelyek a következőket jelenthetik:
gyengébb idői fogalmak, idői orientáció, rosszabb koordináció és megértés (Inhelder,
1968 idézi Levy-Shiff, Kedem, Sevillia, 1990).
4. Ezek a hiányok adaptív viselkedésekben (kommunikációs készség) is megjelennek.

Pedig Az identitás létrehozásában a 2 legfontosabb tényező: a kognitív és a kommunikációs


készségek

A limitált szociális tapasztalatok negatívan hatnak az identitás megalapozására, mert szociálisan


sokszor visszautasítottak és izoláltak, kevés lehetőségük van szabadidős tevékenységekben részt
venni (Wilson, 1970 idézi Levy-Shiff, Kedem, Sevillia, 1990).
Az életkor, a fizikai érettség és a funkcionális kapacitás között diszkrepancia áll fenn. A
fogyatékos státusz következményei egyre inkább szembeötlőbbé válnak

szülői korlátozás, kortársi visszautasítás, az elvárások-teljesítmény diszkrepanciája


hozzájárulnak a fiatalok elégedetlenségéhez.

Levy-Shiff, Kedem, Sevillia (1990) vizsgálata:


• a fogyatékos serdülők egyedi identitás profilt mutatnak
• Az identitásalakulásuk nem egyszerűen „lemaradást” jelent az épekhez képest.
Vizsgálataik megerősítették feltételezéseiket.
• Kérdőívükben több területen is mérték az identitást:
3 területen találtak diffúz identitást: testkép, ügyesség, jelentésteliség.
A fogyatékos fiatalok kifejezték azt az érzésüket, hogy életük nem érdekes, hanem üres és
jelentéstelen.

Zetlin, Turner (1985) vizsgálata


az elvárások-teljesítmény közti diszkrepancia jelzi azt, amit sok sérült személy tapasztal meg
serdülőkorban.
1. megélik különbözőségüket
2. lassú tanulóként definiálják magukat.
3. frusztrálttá válnak, amikor realizálják, hogy céljaik elérését gátolja az akadályozottságuk.
4. hasonló tevékenységeket szeretnének végezni, mint testvéreik és nem fogyatékos
kortársaik, de gyakran fel kell ezt a vágyat adniuk. Az eredmények viszont azt is
megmutatták, hogy stabilabb és folytonosabb identitás állapotot mutattak, mint a nem
sérült fiatalok.
Sérült felnőttek és szüleik tekintettek vissza a serdülőkori évekre.
Eredmények:
1. 84%-a a serdülőkor időszakában „differenciálódott” és ez hatással volt szociális identitásukra.
Két fontos összetevő jelent meg saját magukkal kapcsolatban:
-az elvárás-teljesítmény diszkrepanciája
-elfogadás-visszautasítás problémája.
2. 56%-a jelezte, hogy a serdülőkorukban realizálták fogyatékosságukat. Egyre érzékelhetőbbé
váltak hiányosságaik az iskolai teljesítményben, inadekvátnak definiálták magukat.

Az elfogadás-visszautasítás problémája:
-68%-a jelezte, hogy elutasítást tapasztalt a családtagok vagy a kortárscsoport felől. Tudatosult,
hogy szüleik csalódtak bennük. Szüleik éreztették és kifejezték, hogy ők mások. Más iskolába
küldték őket, míg testvéreik folytathatták otthoni életüket, más viselkedési sztenderdeket vártak
el tőlük és testvéreiktől.
-23%-ának nem volt olyan barátja, akivel szabadidejét tölthette volna.
-23%-nak nem volt szerelme abban az időszakban, amikor a kortársainak már igen.

Szekeres (2008) vizsgálata


• 103 speciális szakiskolában tanuló, tanulásban akadályozott fiatal identitását vizsgálta meg.
• Feltételezése: életkor előrehaladtával egyre nagyobb arányban lesznek valódi identitásúak a
serdülők, és egyre kevesebb a diffúz identitású személy. Összességében nem tudta igazolni a
felállított hipotézist.
• Eredmények:
1. Egyértelműen a szerelem/barátságok területén volt kimutatható a diffúz állapot
csökkenése az életkor növekedéséve. A valódi identitás kapcsán a szerelem területén az
életkorral párhuzamos növekedés nem volt megfigyelhető.
2. Feltételezte, hogy tanulásban akadályozott fiatalok között a korai zárók aránya sokkal
nagyobb lesz mindhárom terület (munka, szabadidő, szerelem/barátság) vonatkozásában.
Az eredmények ezt a hipotézist sem erősítették meg.
3. egyetlen kamasz sem került a diffúz identitás kategóriájába:
- 42 fő valódi identitást mutatott,
- 26 fő moratórium,
- 14 fő pedig korai záró állapotba került.
- a valódi identitású személyek igen jelentős számban vannak, sokan kerültek a
moratórium állapotába is, ehhez képest kevesen vannak korai zárók.
2014. november 25.

A BURNOUT SZINDRÓMA

FREUDENBERGER (1974) A KIÉGÉS JELLEGZETES TÜNETEGYÜTTESE:


• KRÓNIKUS EMOCIONÁLIS MEGTERHELÉSEK, STRESSZEK NYOMÁN FELLÉPŐ FIZIKAI,
EMOCIONÁLIS, MENTÁLIS KIMERÜLÉS;
• A REMÉNYTELENSÉG ÉS INKOMPETENCIA ÉRZÉSÉVEL, CÉLOK ÉS IDEÁLOK
ELVESZTÉSÉVEL JÁR
• SAJÁT SZEMÉLYRE, MUNKÁRA, ILLETVE MÁSOKRA VONATKOZÓ NEGATÍV ATTITŰDÖK.

Freudenberger egészségügyi dolgozók és krízisintervenciós szolgálatok munkatársai esetében


figyelte meg és írta le 1974-ben az általa burnout-nak nevezett,
reménytelenség és inkompetencia érzéssel, az
eszmények és célok elvesztésével járó kimerültségi
és frusztrált állapotot,
mely valamely ügy, vagy kapcsolat érdekében hozott áldozatok kudarca, a várt eredmény
elmaradása következtében jön létre.
A burnout elsősorban folyamatos interperszonális distressz következtében alakul ki.

A tünetek dimenziói
• testi tünetek: alvászavar, testsúlyváltozás, pszichoszomatikus tünetek, kipihenhetetlen
fáradtság érzése;
• magatartási tünetek: ingerlékenység, cinizmus, védekezés;
• érzelmi tünetek: krónikus szorongás, depresszív reakciók, érzelmi távolságtartás az
emberektől; másodlagos alexithymia, azaz az érzelmek kifejezésének zavara; nikotin-,
alkohol-, drogfüggés, táplálkozási zavarok;
• mentális tünetek: a teljesítőképesség csökkenése, indokolatlanul szakmai elégedetlenség
érzése stb.

A burnout kialakulásához vezető tényezők


Munkával kapcsolatos tényezők:
A munka jellemzői
• szegényes munkafeltételek
• túlterhelés
• időnyomás
• fizikai veszélyhelyzetek
• sürgőségi helyzetek
A munkahelyi szervezetben betöltött szerep
• a döntések alacsony szintű kontrollja
• szerepkonfliktus
• felelősség az emberekért
• a munka határaival kapcsolatos konfliktus
Karrier
• alacsony szintű támogatás
• túlzott támogatás
• bizonytalan munkahely
• meghiúsult ambíciók
Munkahelyi kapcsolatok
• szegényes munkatársi kapcsolatok
• problémák a felelősség és feladatkörök meghatározásában
Szervezeti struktúra
• a döntéshozatalban való részvétel hiánya
• bürokrácia

Munkahelyen kívüli stressz-tényezők:


• családi problémák
• egészségi problémák
• életkrízisek
• anyagi nehézségek

Egyéni jellemzők:
• irracionális elképzelések
• személyiségi tényezők (tolerancia a kétértelműség és félreérthetőség iránt;
• „A” típusú személyiségzavar; szorongásszint, neuroticizmus.

A támogató szakmai közösség hiánya


T. D. Carlson. és M. J. Erickson szerint a burnout kialakulásában a tevékenységnek értelmet adó
és támogató szakmai közösség hiánya az egyik legdöntőbb tényező. Ha nincs a szakembernek
olyan támogató hálója, amelynek tagjaitól segítséget lehet kérni, amelyben szükségletei
számítanak, azokat tekintetbe veszik, akkor érzelmileg „bénulttá” válik, kiég.

A BURNOUT KIALAKULÁSÁNAK 5 FÁZISA


1. AZ IDEALIZMUS SZAKASZA
• NAGY LELKESEDÉS A SZAKMÁÉRT
• KLIENSÉRT VALÓ INTENZÍV FÁRADOZÁS
• KOLLÉGÁKKAL VALÓ INTENZÍV KAPCSOLATTARTÁS
• SZEMÉLYISÉG= LEGFONTOSABB MUNKAESZKÖZ
• SEGÍTÉS KUDARCA= SAJÁT KUDARC
• IRREÁLIS ELVÁRÁSOK (VÁLTOZÁS ÉS AZONNALI EREDMÉNYEK SZÜKSÉGLETE)
• TÚLAZONOSULÁS ( SAJÁT SZÜKSÉGLETEK ÖSSZEKEVEREDÉSE A KLIENSÉVEL,
HATÁROK FELOLDÓDÓSA, KLIENS ÉS SEGÍTŐ ÉLETE KÖZÖTT, ILL. SZAKMAI ÉS
PRIVÁT ÉLET KÖZÖTT)

2. A REALIZMUS FÁZISA
• ELKÖTELEZETTSÉG A SZAKMA IRÁNT
• KOOPERATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉS A KOLLÉGÁKKAL
• KLIENS FEJLŐDÉSE IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS
• TÁVOLSÁGTARTÁS ÉS RÉSZVÉT EGYENSÚLYÁNAK MEGTEREMTÉSE
• KREATÍV TERVEK, KEZDEMÉNYEZÉSEK IRÁNTI NYITOTTSÁG

3. A STAGNÁLÁS VAGY KIÁBRÁNDULÁS FÁZISA


• TELJESÍTŐKÉPESSÉG, ÉRDEKLŐDÉS, NYITOTTSÁG CSÖKKENÉSE
• KLIENSSEL VALÓ KAPCSOLAT LEKORLÁTOZÓDIK
• KOLLEGIÁLIS BESZÉLGETÉSEK TERHESSÉGE
4. A FRUSZTRÁCIÓ FÁZISA
• A KLIENSEK MINŐSÍTÉSE
• MEGENGEDŐ ÉS TEKINTÉLYELVŰ STÍLUS INGADOZÁSA A KAPCSOLATBAN
• VISSZAVONULÁS A SZAKMAI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉGBŐL
• SAJÁT TUDÁS ÉS HIVATÁS ÉRTELME ÉS ÉRTÉKE KÉTSÉGBE VONÓDIK

5. AZ APÁTIA FÁZISA
• KLIENSSEL VALÓ INTERAKCIÓ MINIMUMRA KORLÁTOZÓDIK
• SZAKMAI MUNKA SEMATIKUSSÁ VÁLIK
• ELLENSÉGES HANGULAT A KLIENS FELÉ
• KOLLÉGÁK ELKERÜLÉSE

Pszichopreventív teendők a segítő személyiség "kimerülése" kiégése ellen (Roehlke, 1988;


Watkins 1983)
Tizenkét előnyös lépéslehetőségünk
1. Jól funkcionáló I "egészséges" / személyekkel való barátkozás
2. Elkötelezett kollégákkal való kapcsolatkeresés, hivatástudat erősítése
3. Ésszerű elkötelezettség valamely segítő kapcsolati elmélet mellett
4. Stressz-csökkentő önsegítő technikák alkalmazása
5. Környezeti stressz-tényezők megváltoztatása
6. Önértékelés egyensúlyának gondozása, elköteleződés
7. A szakmai szerepek, elvárások, meggyőződések időszakos felülvizsgálása
8. Személyes önismereti és önfejlesztő vagy terápiás út vállalása
9. Szabadidő és magáncélú idő tartalékolása
10. A kliensekkel való kapcsolat (kontraktusban foglalt) szabályozása
11. A reménység gondozása (újratápláló élményforrások!)
12. A szakmai tevékenység és szakmai személyiség időszakos szupervíziós megsegítése

A hatékony segítő hat tulajdonsága:


1. Intellektuális kompetencia (jó elméleti felkészültség és szüntelen önképzés)
2. Energia (testi-lelki-kapcsolati működések energizáltsága)
3. Hajlékonyság, rugalmasság, a kliens problémája határozza meg a teendőket, nem a segítő
"mihez értése" (módszertani jártassága)
4. "Nem módszerspecifikus" humán segítő tényezők nyújtani tudása (együttérzés,
támogatás, megerősítés, személyesség, odaforduló figyelem, jelenlét, légkör,
biztonságnyújtás, együttgondolkodás stb.)
5. Jóindulatú alapattitűd
6. Önismeret: Intra- interperszonális személyi(ségi) valamint módszertani technikai kompetencia
egyensúlya /"személyesség" - személyiség és tudományosság - felkészültség
egyensúlya/(Patterson, Eisenberg, 1983; Holland 1977)

You might also like