Szociometria

Fogalma: Egy közösség tagjainak társas kapcsolati szerkezetét mutatja be a vizsgálat.

Első kidolgozója Jacob Lewy Moreno = Egy szempontú szociometria feltalálója
Szempontja: Rokon és ellenszenvi kapcsolatok feltérképezése volt.
Módszere: Kérdőív, ebben név szerint meg kell nevezni a kérdésekre, egyes személyeket; a
kérdések konkrét élethelyzetekre vonatkoznak és konkrét válaszokat igényelnek.
Feldolgozása: A kapott választások mennyiségi összegzése révén kialakul a csoportban a
kiemelkedő illetve peremhelyzetű tanulók társas szerkezetét bemutató térkép, a szociogramm.

Több szempontú szociometria:

Moreno módszeréből kiindulva Mérei Ferenc továbbfejlesztette azt, és kidolgozta a
többszempontú szociometriai módszert: Lásd: Közösségek rejtett hálózata című műve.
- Szempontjai:
o Rokon- és ellenszenv mérése
o Közösségi funkcióra való alkalmasság mérése
o Egyéni tulajdonságokra, képességekre, készségekre, adottságokra vonatkozó
felmérés
o Népszerűség
- Módszerei:
o Kérdőíves felmérés: A kérdéseket a fenti szempontok alapján állítjuk össze,
általában 2 – 3 kérdést fogalmaznak meg
o A kérdőívet célszerű úgy megfogalmazni, hogy szempontonként 2 – 3 darab
kérdést tartalmazzanak + egyértelműen legyenek azok megfogalmazva
o Vannak standard (állandó) kérdőívek, melyek felhasználhatók egy felmérés
során, de lehet egy olyan tipikus helyzet egy osztály vagy közösség életében,
melyek feltérképezéséhez szükség lehet a meglévő kérdéseket aktualizálni
o A kérdésekre mindig ugyanannyi választ lehessen adni, általában 3 – 3 rublikát
szoktak megadni. A kérdésekre mindig nevet lehet megadni, ki kell
hangsúlyozni, hogy önmagát senki sem írhatja.
o A kérdéseket az életkorokhoz megfelelően kell igazítani
- A vizsgálat lefolytatása:
o Jó és fontos feltétel, hogy mindenki jelen legyen
o Választani csak az adott közösség tagjai közül lehet
o Mindig próbáljanak teljes választ adni a megkérdezett gyerekek
Az általános iskola első évfolyamaiban, illetve az óvodában kérdőív helyett célszerű más
módszert alkalmazni, például postás játékot. Az alsó tagozatos gyermekeknél a pedagógus
jelöli ki gyakran a különböző feladatokra a tanulókat, ezért az ilyen típusú kérdéseknek
nincsen igazából még megfelelő informatív szerepe.
A rokonszenvi kérdéseknél ügyelni kell arra, hogy ne legyen negatív megfogalmazású. A
vizsgálat lefolytatásáról célszerű a szülőket is informálni.
A szociometriai vizsgálat kiértékelése, elemzése:
- Kölcsönösségi táblázat: Rokonszenvi kérdések alapján készül, vízszintesen és
függőlegesen felkerülnek a nevek, utána összesítés.
Deklarált
A.A. B.B. C.C. D.D. kapcsolato 4X 3X 2X 1X
k száma
A.A. II I I 3 2
B.B. III I 2 2
C.C.
D.D.

- Gyakorisági táblázat: Az összes kérdésre adott választásokat találhatjuk meg;

megmutatja, hogy egy adott személy a különböző kérdésekre hány szavazatot kapott.
Kölcsönös rokonszenvi választások alapján készülhet el a szociogram a meghatározott
jelölések szerint.
Rokonszenv Funkció Tulajdonság Népszerűség Összegzés
2 5 6 8 1 7 10 4 3 9 R F T N E
I
A.A. I I I I I I - I 6 2 - 1 9
I
B.B.
C.C.
D.D.

A szociometriai vizsgálat során különböző mutatókat számolhatunk:

- CM (centrális – marginális) szerkezeti mutató:
Százalékosan megmutatja a központhoz kapcsolódó, a központban lévő és a peremen
lévők arányát. (Központ = zárt alakzat)
- Sűrűségi index szerkezeti mutató:
Azt mutatja meg, hogy egy adott személyre, hány kölcsönös kapcsolat jut
- Csoport kohézios index szerkezeti mutató:
A csoporton belüli barátságok számát összeveti a csoportlétszámmal. Lehetséges
további mutatók számítása is, például csoportlégkör mutatója

A szociometriai vizsgálatban alkalmazható jelölések:

- Pedagógia I. könyv 143. – 144.
- Szociogramm: A kapott válaszok feldolgozása után készül el az osztály vagy a csoport
társas helyzetét bemutató szociogramm a kölcsönösségi táblázat adatai szerint, fontos,
hogy a szociogrammon belül egy adott személyt csak egyszer lehet ábrázolni. A
 jelölés lehetséges négyzettel vagy körrel, azokon belül a tanulókat jelölhetjük számmal
vagy monogrammal, a teljes ábra elkészítésekor a tanulók között annyi vonalat
húzunk, ahányszor egymást kölcsönösen választották
Alakzattípusok:
- Halmaz: Kevés a kölcsönös kapcsolat a csoporton belül, a kölcsönös választásokat is
inkább pár, illetve lánc alakzatokban ábrázolatók. Ez az alakzattípus a csoport alakulás
kezdeti szakaszában figyelhető meg, tulajdonképpen az ismerkedés fázisában. A
csoport tagjainak nagyrésze még nem alakított ki kölcsönös kapcsolatot, nagyon sokan
vannak, akik még magányosan ábrázolhatóak.
- Laza szerkezetű: Elkezdődnek a tagok közötti kapcsolatok kialakulásai, már egyre
több pár alakzat figyelhető meg, egyre kevesebben vannak a magányos tanulók; a lánc
alakzat kibővül és elkezdődik egy központi mag kialakulása; csökken a
peremhelyzetben lévő magányosak száma = ez a csoportalakulásnak már egy
magasabb szintje, mint a halmaz alakzat.
- Egyközpontú, széles peremű alakzat: Kezd kialakulni a csoportban / osztályon belül
egy központi csoport, ahol egyre több a kölcsönös választás, egyre több tanuló között.
A csoport egyre jobban működik, funkcionál. Több személy tölt be fontos szerepet
ebben az alakzatban, ugyanakkor még megfigyelhetőek pár és lánc alakzatok is. =
Viszonylag nagy számban vannak olyan tanulók, akiknek kevés a kölcsönös
kapcsolata vagy peremhelyzetben vannak
- Többközpontú alakzat: Lásd előzők csak a csoportban megfigyelhető kettő esetleg
három központi mag és ezek közé szerveződik a csoport többi tagja. Összeségében így
kevesebben vannak a magányosak hiszen több csoporthoz lehet kapcsolódni
ugyanakkor nincs egységes osztálystruktúra, mert az egyes központi magok között
kevés kapcsolat alakul ki.
- Tömbalakzat: Ebben a helyzetben a csoport valamennyi tagja a közösség részének érzi
magát, nincsenek magányos peremhelyzetben lévők, bár előfordulhat pár alakzat, de
mégis jól funkcionál a közösség, itt nincs klikkesedés.