7. tétel.

Az ötfaktoros személyiségelmélet evolúciós háttere

1. Mi hathatott az emberi természet kialakulására leginkább az evolúciós
pszichológusok szerint?

EVOLÚCIÓS PSZICHOLÓGUSOK szerint:

- emberi szervezet általános felépítését + viselkedését az EVOLÚCIÓ alakított ki.
- őseink folyamatosan szembesültek a TÚLÉLÉSÜK és/vagy SZAPORODÁSUK
szempontjából fontos adaptív problémákkal,
>> megoldására: TERMÉSZETES és/vagy SZEXUÁLIS SZELEKCIÓ által speciális
pszichológiai mechanizmusok jöttek létre
- MECHANIZMUSOK:
 specializáltak,
 összetettek,
 nagyszámúak,
 speciális agyi modulokat irányítanak (ld. 8.1. táblázat, 143.o.)
- ennek megfelelően amit az emberi tulajdonságok és viselkedési jellemzők létrehoznak:
specifikusak,
összetettek,
nagyszámúak (Buss, 1995).

- ÁLTALÁNOS EMBERI TERMÉSZET = evolúciósan adaptív környezet termékének

tekinthető.

- „Minden ember olyan, mint minden más ember” >> igaz a humán személyiségre is.

- ezért amikor az ember szem. jellemzőit vizsgáljuk, elengedhetetlen az EVOLÚCIÓS

KERET!

2. Melyek a faktorok főbb tartalmai evolúciós pszichológiai nézőpontból?

1930-as évektől az angolszász és európai kultúrákban faktoranalízissel, empirikus mérési

adatok elemzésével, a természetes nyelvből szisztematikusan összegyűjtött ÉS rendszerezett
tulajdonságok elemzése útján a kutatások 5 ROBOSZTUS – BigFive- SZEMÉLYISÉG-
LEÍRÓ DIMENZIÓT tártak fel:
1) EXTRAVERZIÓ
2) BARÁTSÁGOSSÁG
3) LELKIISMERETESSÉG
4) EMOCIONALITÁS = NEUROTICIZMUS
5) INTELLEKTUS = NYITOTTSÁG.
- 5 faktor UNIVERZÁLIS meglétét hangsúlyozták
- a Nagy Ötök meghatározásával lehetővé vált az ember szem.jegyeinek általános
leírása

1
 - Miért a Nagy Ötöt találjuk meg újra és újra?
>> erre keresi a választ az EVO. PSZICHOLÓGIA!!

VONÁSOK:
 folytonosak,
 dimenzionális személyiségjegynek tekinthetők,
 normál eloszlást követnek,
 szélsőségek igen ritkán fordulnak elő,
>> oka: STABILIZÁLÓ SZELEKCIÓ, amely megszünteti az extrém,
alkalmazkodni kevésbé képes tulajdonságok

ÖT FAKTOR TARTALMA EVO. PSZI. NÉZŐPONTBÓL:

1) EXTRAVERZIÓ = energia:
Akikre jellemző:
 szeretik a társaságot,
 aktívak,
 vidámak,
 sokat beszélnek (Mirnics, 2006).
 magabiztosság,
 impulzusok szabad áramlása.
 magas extraverzió magas kockázatvállalással jár együtt,
 új környezet keresése + felfedezése,
 kapcsolatban áll a státuszokért folyó küzdelemmel.
 heritabilitás: 0,4-0,6
 BAS agyi rendszerrel áll kapcsolatban, ami a vis.aktiváló rendszer, közelítő
viselkedés!, dopaminerg alapú páláyk + frontális kéreg alatti aktiváció

Túl magas extraverzió:

o költséges,
o sérüléshez/halálhoz vezethet,
o ezáltal csökkenti az egyén túlélési és szaporodási sikerét.

A SZELEKCIÓ ez által az arany középútra szelektált bennünket. Ha ez egy skála,

akkor e skála középpontján található az a pont, ahol:
 legoptimálisabb nyereséghez úgy jutunk, hogy keveset kockáztatunk,
 ha nem túlzottan szeretjük a társaságot,
 nem vagyunk mértéktelenül aktívak,
 nem vagyunk mértéktelenül vidámak.

2
 2) BARÁTSÁGOSSÁG = kellemesség:
Beletartozik:
 melegség,
 szeretetre méltóság,
 szolgálatkészség,
 gondoskodás,
 érzelmi támogatás (Mirnics, 2006).
 együttműködés, lényegesek a társas szerződésekben,
 empátia, kiemelt jelentőségűek a hosszú távú kapcsolatok
 udvariasság. kialakításában, fenntartásában (házastársi és szülő-utód
kapcsolatok),
hozzájárulnak a javak megosztásának képességéhez (fontos
a gyereknevelésben)

 harmonikus kapcsolatot tudnak kialakítani társaikkal,

 csökken a feléjük irányuló erőszak.

Egy bizonyos ponton túl hátrányt jelent – (stabilizáló szelekció hatott a szélsőségekre):

feltétlen bizalom, együttműködésre való képtelenség

túlzott altruizmus. szocipátia.

negatívan korrelálhat a státusszal, kreativitással. rövid távon növeli a fitneszt, elősegíti az

egyéni javak felhalmozását,
hosszú távon mindenképp hátrányt jelent,
ezért ez a tulajdonság nem jellemző az emberekre.

 EMPÁTIA :
érzelmi szinkronizáció mechanizmusai közé tartozik,
szerepe: azonos érzelmi állapotba hangolni a csoport tagjait (külön
szabályozás nélkül),
többség határozza meg, mi ez az érzelmi állapot,
kollektív munka/együttműködés CSAK ÚGY JÖHET LÉTRE, ha kialakult
már vmi közös érzelmi állapot.

 JAVAK ELOSZTÁSA:
 csak az emberi fajra jellemző az OSZTOZKODÁS jelensége,
 ember hajlamos az együttműködés során nyert/talált erőforrásokat (pl.:
táplálék, lakhely, pénz) megosztani
→ csoporttársaival, rokonaival = NEPOTIZMUS,
→ nem rokonokkal = ALTRUIZMUS (idegenekkel =
INDISZKRIMINATÍV ALTRUIZMUS)

3
  nem rokon egyének közötti együttműködés igen ÉRZÉKENY,
MERT reciprocitásra, kölcsönös bizalomra épülnek.
 ha vmelyik fél ezt megsérti, visszavonhatatlan következményei lehetnek.
 az EVOLÚCIÓ során olyan INFO-FELDOLGOZÁSI folyamatok alakultak
ki, amelyek segítségével képesek vagyunk felismerni és elkerülni a csalást
(csalódetektor), megtévesztéseket.
 nagyfokú figyelemmel követjük azokat, akik veszélyeztetik a kölcsönösség
és viszonzás szabályait!!
 heritablitás: 0,3-0,5
 szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt áll, prefrontális és temporális
lebeny, szerotonin- és tesztoszteronfüggő

3) LELKIISMERETESSÉG:
Ide tartozik:
 beszabályozottság,
 felelősségtudat,
 önkontroll.

Akikre jellemző:
 pontosak,
 céltudatosak,
 erős akarattal bírnak, (Mirnics, 2006).
 kitartás,
 előrelátás,
 pontosság,
 szorgalom, E faktorhoz tartozó tulajdonságok
 megfontoltság, kiértékelése kiváltképp fontos, hogy
 teljesítményre való törekvés, felmérjük, kire érdemes bizonyos
 felelősség, feladatokat bízni.
 akarat jellemzi.

 magas pontszám:
- negatívan korrelál a bűncselekmények elkövetésével és az antiszoc. vis.
valószínűségével,
+ pozitívan korrelál a várható élettartammal és életminőséggel
(egészséges életmódot követnek a lelkiismeretes egyének, igyekeznek elkerülni
minden, egészségükre kockázatos helyzetet).
 heritabilitás: 0,4-0,5
 összefügg a kortizol, tesztoszteron szintjével, MAO-A génnel is; BIS
rendszerrel áll kapcsolatban >> örömszerzés elhalasztásának képessége

4
Túl lelkiismeretes stratégiák hátrányosnak bizonyulnak:
o evolúciós környezetben csökkentette az egyén reproduktív sikeresség spontán
növelésének esélyét,
o hiszen kevés alkalmi/rövid távú kapcsolatot tudott kialakítani,
o az extrém önkontroll akár evési rendellenességekhez, szorongásos és
kényszeres zavarokhoz is vezethet MA.

Az EVOLÚCIÓ minden olyan VISELKEDÉST ELŐNYBEN RÉSZSÍTETT, amelyek

NÖVELNI tudták AZ EGYÉN REPRODUKTÍV SIKERESSÉGÉT. Ez pedig gyakran
mások kihasználása révén jöhetett csak létre (szabályszegés, csalás, kerülőút), ami
pedig a lelkiismeretesség bizonyos mértékű csökkenésével járt együtt.

csaló, túl lelkiismeretes,

pszichopata extrém önkontroll

A két végpont közötti optimális szintre szelektálódtunk, ami magába foglalja a hosszú
távú fitnesz nyereségét és a hosszabb élettartam lehetőségét!!!

4) NEUROTICIZMUS = emocionalitás = érzelmi labilitás:

o Ez a faktor összefügg a negatív érzelmek aktivitásszintjével:
a/ félelem,
b/ szomorúság,
c/ aggodalom,
d/ bűntudat.
o magas neuroticitás prediktora a:
i. pszichiátriai betegségeknek (szorongás, depresszió, krónikus stressz
állapotok),
ii. kapcsolati kudarcoknak,
iii. társas izolációnak.

Kérdés: Mi a neuroticitás nyeresége, ami képes kompenzálni ezeket a hátrányokat?

 guppikkal végzett tanulmány:
ÉBERSÉG és ÓVATOSSÁG igen hasznos a ragadozók elkerülésében,
>> következtetés: így az ember esetében a neuroticitás lehet az eszköze az
akut veszélyek elkerülésének.
 alpinistákkal és Mount Everest hegymászóival végzett tanulmányok:
>> eredmény: extrém alacsony neuroticitás, magas mortalitás.
 protektív faktor
 pozitívan korrelál a versengéssel

5
  tanulmányi sikerek és neuroticitás között szoros és pozitív kapcsolat azoknál a
diákoknál, akik képesek társaikkal versengő helyzetbe lépni
 neuroticitás jellegzetességeit más faktorok is befolyásolják,
 és hatással van más faktorokra,
 MIVEL felelős a motivációs állapotunk szabályozásáért (Bereczkei, 2007).
 valószínű, hogy az alacsony neuroticitás fitnesz-veszteségekkel járt a küzdelem
hiánya vagy a kockázat elkerülése révén >> hátrányos lehetett a
reproduktivitásra.
 magas neuroticitás veszteséggel is járhat (Nettle, 2006).
 OPTIMÁLIS SZINT = a helyzet és más személyek tulajdonságainak pontos
kiértékeléséről függhetett, így fennmaradása POLIMORFIKUS
tulajdonságoknak köszönhető
 heriabilitás: 0,4-0,5
 kapcsolatban a BIS agyi rendszerrel, ami a vis. gátlását szabályozza, negatívan
energetizál, elkerülő viselkedés! (amygdala, jobb frontális kéreg)
 polimorfikus = többalakú;
A  genetikai polimorfizmus két vagy több, egymástól jól elkülönülő öröklődő,
morfológiai, fiziológiai, viselkedési változat előfordulása egy-egy fajon belül.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Genetikai_polimorfizmus

5) NYITOTTSÁG = intellektus:
 leginkább vitatott faktor,
 Cattel eleinte az intelligenciához kapcsolódó tulajdonságokat kapcsolta ehhez,
majd a kultúra kifejezésre váltott
 hozzá tartozó ellentétpárok pl.:
érdektelen – kíváncsi,
fantáziadús – fantáziátlan,
nem kreatív – kreatív (Caver és Scheier, 2006).
 evo. szakirodalom főleg az intelligencia és a BigFive kapcsolatával foglalkozik

Mithen (angol régész) úgy véli, hogy az emberré válás 2 nagy ciklusban zajlott, és a
határ a neandervölgyi embernél húzódik. E 2 szakaszban alakult ki és vált egyre
fontosabbá az INTELLIGENCIA vagy ÉRTELEM 4 alapvető fajtája:

1. társas IQ = ennek révén őseink együtt tudtak működni,

2. technikai IQ = melynek révén képesek voltak a tárgyakat eszközként használni,
3. természeti IQ = állatok és növények osztályozásának képessége,
4. kommunikációs IQ = másokkal folytatott társas interakción alapul.

Mithen szerint a 2. szakaszban őseink képessé váltak arra, hogy a szociális (társas),
természeti és technikai IQ-t együtt kezdjék el használni. Közöttük átjárhatóság lépett

6
 fel.
pl.: általuk elejtett állatok csontjait elkezdték eszközként és díszítésként használni

>> különleges KOGNITÍV KÉPESSÉG FORRADALMI VÁLTOZÁSNAK tekinthető

Az ember azáltal vált emberré, hogy képes volt ezt a 4 IQ-típust együttesen használni,
s ennek révén alakulhatott ki a METAFORIKUS gondolkodásunk.

 nyitottság egyben kognitív stratégiát is jelent,

 magába foglalja az:
- élménykeresést,
- komplexitás keresését,
- egymástól különálló dolgok közötti kapcsolatok felfedezését.
 pozitív korrelációt mutat a:
> skizotípiára,
> pszichózisra való hajlammal,
> szokatlan élmények átélésével,
> depresszióval.
 előnyei és hátrányai nagyon KONTEXTUSFÜGGŐEK, így variációi
fennmaradhattak az emberré válásunk során (Nettle, 2006).

MINDEN VONÁS OPTIMÁLIS MÉRTÉKÉNEK MEGTALÁLÁSÁHOZ FIGYELEMBE

KELL VENNI A KÖRNYEZET PONTOS JELLEMZŐIT, BELEÉRTVE A A KÖRNYEZŐ
POPULÁCIÓT IS. A környezethet való alkalmazkodás biztosítja a vonások TRADE-OFF
(átkapcsolási) mechanizmusát. A vonások kialakulását az úgynevezett FLUKTUÁLÓ
SZELEKCIÓ is irányított (Nettle, 2007b). (ld. 8.2. táblázat, 148.o).

Faktorok genetikai meghatározottsága vitathatatlan.

3. Milyen szelekciós mechanizmusok játszhattak szerepet a faktorok

kialakulásában?

- stabilizáló szelekció (szélsőségek kizárása, levágása),

- gyakoriságfüggő/frekvenciafüggő szelekció (kevésbé elterjedt, ritkább
tulajdonsággal rendelkező egyént juttatja előnyhöz a gyakoribb, elterjedtebb
tulajdonságú fajtársakkal ellentétben) + (eltérő környezetben eltérő az optimális szint)
- fluktuáló szelekció (irányította az 5 faktor kialakulását), ingadozó szelekció,
környezethez alkalmazkodik.

4. Melyik fajnál találták meg a Lelkiismeretesség faktort?

A pszicho-biológiai megközelítések szerint (Eysenck, Gray, Zuckerman elmélete) a

következő 4 kritériumot kell teljesíteniük a vonásoknak, ha az EVOLÓCIÓ során alakultak
ki és ha az emberi szem. alapdimenziónak tekinthetők:
- egyszerű, állati viselkedési mintákkal való hasonlóság,
- örökölhetőség,
7
- biológiai markerek,
- idegrendszeri háttér (Mirnics, 2006).

Gosling és John (1999) tanulmányában 12 eltérő fajt elemeztek:

csimpánz, gorilla, rézusz és cerkófmajom, hiéna, kutya, macska, szamár, patkány, guppik,
polip, malac

>> eredmények: extraverzió 10 fajnál (patkányoknál és hiénáknál NINCS)

barátságosság szintén 10 fajnál (NINCS guppiknál, polipoknál)
LELKIISMERETESSÉG 1 fajnál: CSIMPÁNZ
neuroticizmus 9 fajnál létezik (NINCS cerkófoknál, szamarknál,
malacoknál)