Fejlődéslélektan 3.

előadás
2017. 09. 26.
Számtan

- A számfogalom 5-6 év körül alakul ki.

- Feltétele:
o Fogalmi tudás, az elvek megértésének képessége
o Procedurális tudás: a problémamegoldáshoz szükséges lépések
végrehajtásának képessége
o Alkalmazási ismeret: annak felismerése, hogy az egyes eljárások mikor
alkalmazhatók
- Korábbi ismeretek:
o Iskoláskor előtt már van ismerete arról, hogy a tárgyak és a számok egymásnak
megfeleltethetőek. A test mint számológép (de előtte a perceptuális
csoportosítás is segít.) – számfogalom kialakulása – ez a fogalmi tudás
o Fejlődése: a+b-b= az elv felismerése nem egyenlő a művelet elvégzésével
o Sorrend szerepe pl. összeadásnál – a szerialitás nem alakul ki

Idegrendszeri érés szerepe

- Az agy fejlődése:
o Lateralizáció – jobb és bal agyfélteke érése
o Elektromos aktivitásmintázat változásai, alfa aktivitás növekedése
homloklebeny felszínének növekedése – minőségleg hatékonyabb működés
o Mielinizáció – összeköttetések változása, gyorsabb információ áramlás → azok
a funkciók, amik a homloklebenyhez kötődnek javulni fognak az iskolában
o A zenetanulás (kétkezes zongorázás 2 évig) segíti a corpus callosium fejlődését
– 25%-kal növelte

Tanulási zavarok
Előfordulás

- 1963-ban rendezték meg az első konferenciát Amerikában – itt még azokkal a

gyerekekkel kapcsolatos kutatások is szerepeltek, akik még valamilyen érzékszervi
problémákkal küzdöttek.
- 10 és 16% között fordul elő, Angliában, Franciaországban, Kanadában és az Egyesült
Államokban (az egyéb kategóriák is benne voltak pl látási, hallási sérültek). Ezek az
adatok még azoknak a gyermekeknek a számát is tükrözik, akiknél valamilyen
idegrednszeri diszfunkció feltételezhető
Definíció

- A tanulási zavar elnevezés egy általános fogalom, a rendellenességek heterogén

csoportjára vonatkozik, amely a központi idegrendszer nem pontosan megállapítható
diszfunkcióinak tulajdonítható. A korai fejlődés megkésett voltában, illetve az egyes
területeken mutatkozó nehézségekben manifesztálódhat: figyelem, emlékezet,
gondolkodás, koordinálás, beszéd, olvasás, számolás, szociális kompetencia,
emocionális érettség… A tanulási zavar befolyásolhatja bármely potenciálisan átlagos
és átlag feletti intelligenciájú egyén tanulását és magatartását. A tanulási zavar nem
tulajdonítható elsődlegesen vizuális, hallási vagy motoros sérülésnek, mentális
retardációnak, emocionális zavarnak, vagy hátrányos környezetnek, de bármelyikkel
együtt járhat.

Típusai !!!!!

- Olvasási zavar – az olvasási teljesítmény, az olvasás pontosságát vagy megértést

nézve alatta marad az egyén biológiai korának, intelligenciájának és
előképzettségének.
- Számolási zavar – a számolás elmarad az intelligencia és az előképzettség alapján
elvárható szinttől
- Írásbeli kifejezési zavar – elmarad a biológiai kor, intelligencia és az előképzettség
- által elvárható szinttől.
- Tanulási zavar MNO (meg nem határozható típus) az előzőek kritériumait nem
teljesíti, tehát nem specifikus, de együttesen…

Miket tételeztek fel a zavarok hátterében? – etiológiája

- Minimális cerebrális diszfunkció (MCD) → tanulási zavarok elsődleges oka

- Enyhe agykárosodást tételeztek fel, de Neuhauser (1980) rámutat arra, hogy a
központi idegrendszer sérülései gyakran minden felismerhető következmény nélkül
gyógyulnak, így maga a sérülés nem tehető egyértelműen felelősség a tünetek
kialakulásáért. Éppen így elgondolkodtató az is, hogy időnként minden
valószínűsíthető ok nélkül is találkozunk a tanulási problémákkal.
- Sieber (1978) nem egyszerűen a kora gyermekkorban bekövetkezett sérülést tekinti
meghatározónak, hanem a funkciózavart a környezettel való interakcióban vizsgálja.
Feltételezi, hogy a tünetek a kettő kölcsönhatásának eredményeként jönnek létre, tehát
egyrészt organikus, másrészt környezeti okra vezethetők vissza, illetve a kettő
kölcsönhatásában realizálódnak. (ez az egyik legfontosabb megállapítás)
- Míklebus 1971, azt hangsúlyozza, hogy nem pszichés defektusban megnyilvánuló,
hanem a normálistól eltérő működésben realizálódó tünetek jellemzőek.
- Ezek a következők:
o koncentráció és figyelemzavarok
o észlelési és perceptuális működés zavara
o beszéd- és kifejezőkészség zavara
o célirányos viselkedés
 o gondolkodási folyamatok zavara
o hiperaktivitás és impulzivitás

Pszichológiai-pszichiátriai okok

- Az érzékszervi működést, illetve az érzékek közötti asszociációk…

Affolteri modell I.

- Modalitás specifikus szakasz, melyben minden egyes érzékelési területen kialakulnak

az úgynevezett elsődleges „rendezési sémák”, a többi érzékelési területtől függetlenül.
A gyerek megtanulja észrevenni az ingert, fixálni, és letapogatni jellemző sajátosságai.
- Perceptuális fejlődés már magzati korban is van.

Intermodális fokozat II:

- 8 hónap-5 éves korig tart: az előző szakaszban kialakult minták kritikus szintének
kialakulásával jön létre. Ez az alapja a különböző észlelési területek integrációjának.
Neurológiai alapja, az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulása, a látási, hallási,
taktilkinesztézikus (tapitás-izomérzékelés) területen

Szeriális fokozat III.

- Az egymást követő ingerek közötti kapcsolatok kialakulását jelenti, tehát időbeli

integrációt. …

Kulturális hatások

- Az életmódban bekövetkezett változások a túlzott urbanizációval, a városiasodás

kialakulásával állnak kapcsolatban.
- A mozgásigény korlátozása, a mozgásos tevékenységek hiánya
- A vizuális kultúra túltengése

Pedagógiai problémák

- Az iskola teljesítmény centrikussága, illetve ennek túlhangsúlyozása, másfelől a

módszerek életkori sajátosságokhoz és egyéni fejlődési tempóhoz igazítása nem
megfelelő
- A gyakorlási idő csökken, így a tanultak nem válnak készséggé, nem
automatizálódnak
- A nem megfelelő oktatási módszerek – szóbeli felelet hol marad?

Az ADHD az egyik leggyakrabban előforduló gyermekpszichiátriai kórkép, mely az érintette

gyermekeknek, szülőknek és a gyermekkel foglalkozó valamennyi szakembernek –
óvodapedagógus, gyógypedagógus, gyermek neurológus, pszichológus – kihívást jelent
(egyszemélyes gyerekek). Ehhez hozzájárul az is, hogy az ADHD tünetei olyan mértékben
zavaróak a környezet számára, hogy a gyermekpszichiátriai kivizsgálás valószínűsége
jelentősen nő, más fejlődési zavarokhoz képest → azt gondolják, hogy ez gyógyszeres úton
kezelhető.

Történeti áttekintés

- DSM-III (1980) szubfektív tünetlista

o Megfigyelésekre támaszkodó jellemzők
▪ „Gyakran nem figyel.” „Gyakran izeg-mozog.” „Rengeteget beszél.”
„Gyakran feledékeny.”
- Conners minősítő skála:
o Nyugtalan és túl aktív
o Ingerlékeny, impulzív
o Zavarja a többieket
o Nem fejezi be, amit elkezdett, figyelme nem tartós
o Állandóan mocorog
o Figyelmetlen, figyelme könnyen elterelhető
o Kívánságait azonnal teljesíteni kell, könnyen frusztrálódik