A szülői nevelés már a gyermek egészen korai életszakaszától hatással van annak érzelmi, társas
és személyiség fejlődésére. A szocializáció 3 legfontosabb fóruma a család, az iskola illetve a
média, melyek közül az elsődleges a család, mivel itt töltik a legtöbb időt, és ez kezdődik a legkorábban.
A születés körülményei nagyban meghatározhatják a gyermek későbbi sorsát. A csecsemő
igyekszik aktívan reagálni az őt ért ingerekre, nem csak passzív „elszenvedője” környezetének. Például ha egy gyerek rosszkor érkezik, mert nem tervezett, nem kívánt, vagy esetleg nincsenek még meg azok az anyagi feltételek, ami mellett biztonságba érezheti magát, gyakran kaphat a létjogosultságát megkérdőjelező visszajelzéseket, illetve érezheti úgy, hogy itt felesleges, majd legközelebb egy másik életben talán szeretni fogják. Terapeuták beszámolói alapján ez akár korai csecsemőhalálhoz, légzésleálláshoz is vezethet. Ha nem olyan nemű a kisgyerek, amilyennek várták, akkor egy „ne légy önmagad” felszólítást kaphat a környezetétől, ami akár a nemi szerepekkel való azonosulás devianciáiban is megjelenhet, és később (lány esetében) akár az anyai szerep elfogadásában is okozhat problémákat.
Maslow piramisának biztonság és szeretet szintjét leginkább – csecsemő korban – a szülők
tudják biztosítani. Az anyák ezt az érzést gyakran sztrókok segítségével (simogatás, elismerés) kívánják elérni, erre minél több alkalmat megragadnak. Patológia
„Az érzelmi- és viselkedészavaroknál (Emotional and Behavioral Difficulties, EBD) az IDEA
(The Individuals with Disabilities Education Act) öt fõ jellegzetességet határoz meg: a tanulási képesség zavarai, melyek nem magyarázhatók intellektuális, szenzoros, illetve egészségügyi faktorokkal; kortársakkal, pedagógusokkal való kielégítõ társas kapcsolatok kiépítésére és megtartására való képtelenség vagy gyengeség; nem megfelelõ viselkedés vagy érzelmi megnyilvánulások normális körülmények között; általánosan és tartósan fennálló boldogtalanság, lehangoltság érzése vagy depresszió; tendencia a fizikai tünetek kifejlesztésére, mely társul személyes vagy iskolai problémákkal.”
A neurotikus beteg gyerekkorában gyakran tapasztalható az igazán meleg szeretet hiánya.
Elviselik a traumákat ha úgy érzik, szeretik őket és ez a szeretet valós. A szülők mentális és emócionális magvakat ültetnek el bennünk, és nagyon gyakoriak a mérgező szülők.