AFFEKTÍV PSZICHOLÓGIA JEGYZET

TÁRSAS SZÜKSÉGLETEK
Bányai & Varga Affektív pszichológia 287-315. oldal

A társas vonzódás és a fizikai kontaktus igénye

- az ember erős társas orientációval rendelkezik, ez már csecsemőkorban
megmutatkozik
- az emberszabású majmok és az ember legfontosabb közös tulajdonsága a
társas vonzódás → kurkászás, ölelés / kézfogás, simogatás, puszi
- az érintésnek nagy szerepe van a csecsemők fejlődésében, biztonságérzetük
kialakításában

Kötődés
- az élőlény azon késztetése, hogy egy másik egyed közelségét keresse, és vele
kapcsolatot fenntartani igyekezzen
- KONRAD LORENZ kutatásai az imprinting-ről (bevésődés)
~ korai, nagyon gyors, fajspecifikus tanulási forma, ami kialakítja az utód
kötődését az anyához
~ létrejöttére csak egy kritikus periódus alatt van lehetőség, hatása
visszafordíthatatlan és hosszútávú
- materiális imprinting → anya és utód közötti kötelék kialakulása
- szexuális imprinting → párválasztás során kialakuló kötelék
- a kötődés kialakulásában és fenntartásában legfontosabb mechanizmusok →
mozgás; testkontaktus, ölelés, simogatás, melegség; szagok, ízek,
hormonhatások; táplálás
- a kötődés kialakulásához szükséges, hogy az anya és az újszülött a szülés után
közvetlen zavartalanul együtt lehessen
- leggyakoribb kötődési fajta az anya és kölyke közötti, de fontosak még a
rokoni kapcsolatok (összetett csoportszerkezettel rendelkező majmok),
párkötődés (lúd), játszótársi kapcsolatok és a csoporthoz kötődés (majmok)

Az emberi kötődés elmélete

- a kötődéselmélet alapkoncepciója JOHN BOWBLY nevéhez kötődik
~ a kötődést elsődleges szükségletnek tekinti, ami önálló, veleszületett
motivációs bázissal rendelkezik, és a természetes kiválasztódás során alakul
ki
~ minden olyan viselkedés kötődési viselkedés, amelynek következménye a
kötődési személyhez való közelebb kerülés, ezek kötődési
viselkedésrendszerekbe szerveződnek
~ a kötődési viselkedés részei → orientációs viselkedés (tájékozódás az anya
hollétéről), jelzőviselkedés (kapcsolatfelvételi- és fenntartási szándék) és
végrehajtó viselkedés (a gyermek maga teremti és tartja fenn a
kapcsolatot)
~ a kötődési viselkedés biológiai funkciója, hogy a gondozó közelsége növeli
az utód túlélési esélyeit
~ veleszületett motiváció, tehát a kötődés nem tanult
 ~ a viselkedés célja minden esetben az anya optimális közelségének
biztosítása → ha az anya aktuális távolsága nem egyezik az optimális
távolsággal, akkor működésbe lép a viselkedési szabályozórendszer és
létrejön a cél által korrigált viselkedés
~ a kötődési rendszer aktiválódása, a közelség kívánatos szintje a
kontextustól függ → gyermek pillanatnyi fiziológiai állapota, külső tényezők
~ kognitív összetevők, a belső munkamodell → a kötődési személy, a szelf és
környezet mentális reprezentációi (a korábbi tapasztalatok alapján), amik
alapján bejósoljuk mennyire lesz elérhető/válaszkész a kötődési személy
~ az explorációs viselkedésrendszer és a félelemi viselkedésrendszer
aktivációja kapcsolatban áll a kötődési viselkedésrendszer aktivációjával
~ háttere és viszonyítási alapja az anya viselkedésrendszere
~ kötődés előtti szakasz → 0-3 hónapos korig, nem megkülönböztető társas
válaszkészség (nem preferálja következetesen az anyát)
~ kötődés formálódásának szakasza → 3-7 hónapos korig, megkülönböztető
társas válaszkészségek, idegenek megkülönböztetése, szeparáció ellen
nem tiltakozik
~ valódi kötődés szakasza → 7-24 hónapos korig, közelség és kontaktus
keresés aktív kezdeményezése, anya a biztos bázis, idegenfélelem,
tiltakozik a szeparáció ellen
~ cél által korrigált partnerség szakasza → 24 hónapos kor után, az anya
viselkedését próbálja befolyásolni, megnövekedett autonómiaigény,
csökken az idegenfélelem és a szeparáció elleni tiltakozás
~ a kötődési kötelék a kötődés érzelmi oldala → tartós, specifikus személyre
irányul, érzelmileg fontos, közelségkeresés és kontaktus fenntartás igénye, a
szeparáció distresszt vált ki, végleges elvesztése gyászreakciót okoz, biztos
bázis
- a tanuláselmélet szerint a csecsemő elsődleges drive-ja az éhség
~ a táplálék (elsődleges megerősítő) az anyán keresztül érkezik, aki ezáltal
másodlagos megerősítővé válik, a gyermekben pedig kialakul egy
másodlagos drive, az anya iránti ragaszkodás
- FREUD szintén a táplálkozás kielégüléséhez kapcsolja a szeretet eredetét
~ az orális szakaszban az elsődleges örömforrás a táplálkozás, a szeretet első
tárgya az anyamell
~ ezt az első tárgykapcsolatot anaklitikusnak nevezte → a szexuális
késztetések az önfenntartó szükségletekre támaszkodva jutnak
kielégüléshez
- anyától való szeparáció → a gyermek hosszabb-rövidebb időre fizikailag el
van szakítva az anyjától
- anyai depriváció → anyai gondoskodás hiánya; együtt járhat szeparációval,
de az anya jelen is lehet vagy túl sűrűn változnak a gondozók
- HARLOW szőranya kísérletében a kölykök nem a táplálékot adó drótanyához
kötődtek, hanem a szőranyához
- az anya nélkül nevelkedő (főleg 3-4 éves) gyerekek érzelmi, hangulati és testi
fejlődése elakad, majd súlyosan visszaesik → regresszióba kerültek
~ fél évnél kevesebb szeparációt részleges érzelmi deprivációnak, más
szóval analitikus depressziónak nevezte SPITZ
~ fél év szeparáció után állandósultak a tünetek, ezt az időtartamot már
teljes deprivációnak, azaz hospitalizmusnak (SKEELS és DYE szerint
visszafordítható)
 ~ az egészséges fejlődéshez nélkülözhetetlen az ingergazdag környezet és a
megfelelő érzelmi háttér
- az anyától való rövid idejű szeparációnak 3 szakasza van → tiltakozás (sír,
ellenáll, segítséget vár), kétségbeesés (elfojtás, reményvesztettség) és leválás
(olyan, mintha elfelejtette volna az anyját)
~ fél éves kor előtt nem mutatják ezeket a tüneteket, viszont 3 éves korukig a
legérzékenyebbek a szeparációra
- ERIKSON modellje szerint az első életév pszichoszociális krízise a bizalom vagy
bizalmatlanság kérdésére épül
~ elsősorban az anyával való interakciók alakítják ki a bizalom magvát
- HERMANN megkapaszkodási ösztön fogalmát a kötődés k3özvetlen
előzményének tekinti
- AINSWORTH vizsgálatai
~ klasszikus vizsgálatában anyákat és egy éves gyermeküket figyelt meg
idegenhelyzetben, eredeti célja az explorációs és kötődési viselkedések
egyensúlyának megfigyelése volt alacsony és magas stressz esetén
~ biztonságosan kötődő → anya jelenlétében explorál, szeparáció során
hiányolja, de könnyen megnyugszik, mikor visszatér; az anya megfelelően
és érzékenyen reagál a jelzéseire
~ bizonytalan-elkerülő kötődő → anya jelenlétében explorál, de nem tekinti
biztos bázisnak, szeparáció alatt nincs jele distressznek, nem keresi az anya
közelségét, miután az visszatért; az anya elutasítóan, érzéketlenül viselkedik
~ bizonytalan-ambivalens kötődő → anya jelenlétében sem mer explorálni,
fél az idegentől, tiltakozik a szeparáció ellen, akkor sem tud megnyugodni,
ha az anya visszatért; az anya kiszámíthatatlanul viselkedik
~ zavarodottan kötődő → ellentmondásosan, szervezetlenül viselkedik,
dezorientál, hiányzik a koherens kötődési stratégia, nyíltan kifejezi a szülőtől
való félelmét; az anya bántalmazó, pszichiátriai kezelés alatt áll
- a különböző kötődési mintázatok az adott családi és társadalmi környezetben
adaptív szaporodási stratégiák komponenseiként értelmezhetők
~ hosszú távon hozzáférhető források → biztonságos kötődés
~ korlátozott és kiszámíthatatlan források → elkerülő kötődés
- a D4 dopaminreceptor génvariációi összefüggésben vannak a csecsemő
anyához való kötődésének minőségével
- patkánykölykök szeparációjánál 2 fázisú reakció figyelhető meg, ami hasonlít
a csecsemők reakciójára → tiltakozási (növelik a kölyök megtalálásának
esélyét) és kétségbeesési fázis (csökkenti a fiziológiai kimerülés esélyét)
- a szeparációra adott reakció számos olyan egyedi szabályozó folyamat
elvesztésére adott reakció összessége, melyek addig rejtve voltak az anyával
való interakcióban → ezek a rejtett szabályozók
~ az anya a fiziológiai és viselkedéses jellemzők és a fejlődő idegrendszer
külső szabályozó eszköze
- a társas kötődés opiátmodellje az opiátrendszer szerepét hangsúlyozza
~ az opiátoknak stresszoldó és jutalmazó hatásuk van
~ a kötődés szabályozásában szintén szerepet játszik az oxitocin és a
vazopresszin
- HAZAN és SHAVER szerint a kötődési viselkedésrendszer dinamikája a szerelmi
kapcsolatokban is hasonló a BOWBLY és AINSWORTH által leírtakhoz
 ~ különbség, hogy a szerelmi kapcsolatokban a szexuális vonzalomnak és
viselkedésnek is jelentős szerep jut, valamint a szerelmesek egyenrangú
felek
- az FKI (felnőtt kötődési interjú) alapján 4 kötődési stílust állapítottak meg, a
gyermekkori családi kapcsolatokról kellett beszélni az interjúban
~ biztonságos/autonóm → a beszámoló koherens, könnyen idéz fel,
objektíven beszél és értékesnek tartja a kötődést
~ elutasító → nem koherens, általánosít, pozitív énképet próbál fenntartani,
minimalizálja a kötődéssel kapcsolatos élmények tárgyalását
~ belefeledkező/elárasztott → zavaros, elmerül bizonyos elemekben
~ határozatlan/dezorganizált → traumatikus eseményeknél hibák és
ellentmondások (besorolható a másik 3 kategóriába)
- a felnőtt kötődés négykategóriás modellje
~ biztonságos → a szelf szeretetreméltó, a többiek hozzáférhetőek és
gondoskodóak
~ belefeledkező/elárasztó → a szelf értéktelen, a többiek hozzáférhetőek és
gondoskodóak; a személy önelfogadása a nagyra értékelt mások
elfogadásán keresztül valósul meg
~ félelemteli-elkerülő → a szelf értéktelen, a többiek megbízhatatlanok és
elutasítóak
~ elutasító-elkerülő → a szelf szeretetreméltó, a többiek megbízhatatlanok és
elutasítóak; úgy védik magukat a csalódástól, hogy elkerülik a szoros
kapcsolatokat

Az összetartozás-elmélet
- a kötődéselmélet általánosításának tekinthető
- az emberek erős késztetést éreznek arra, hogy legalább minimális
mennyiségű, tartós, pozitív interperszonális kapcsolatot alakítsanak ki és
tartsanak fenn
~ azokban a kapcsolatokban tud teljesen kielégülni, ahol megvalósul a
gyakori személyes interakció és észleljük, hogy a partner tartósan törődik
velünk
- empirikus bizonyítékok az összetartozás-elmélet igazolására
~ a véletlenszerűen egy csoportba sorsolt emberek azonnal vonzódni
kezdenek egymáshoz, a másik csoporttal való rivalizálás könnyen kialakul
~ az emberek erősen ellenállnak a kapcsolatok és a társasa kötelékek
felbomlásának; ha véget ér egy kapcsolat, komoly distresszt élnek át
~ a jól működő társas kötelékekkel rendelkezők hosszabb életűek
~ a társas és fizikai fájdalom neuroanatómiai alapja közös → dorzális anterior
cinguláris kéreg, jobb oldali ventrális prefrontális kéreg

Az affiliációs és intimitásszükséglet
- az affilációs szükséglet – ami egy pszichogén, másodlagos szükséglet –
elnevezés MURRAY nevéhez kötődik
- az affiliáció mások társaságának keresésére, viselkedéses, társas időtöltésre
késztet
- affiliációs szükséglet → másokkal pozitív, affektív, barátságos kapcsolat
kiépítése, fenntartása vagy helyreállítása
~ az extraverzióban, a népszerűségben és a társas elutasítástól való
félelemben gyökerezik
 ~ negatívan korrelál a népszerűséggel
~ aktívabb, törekvő és cselekvő, „negatív”
~ hiányszükséglet → kielégülése megkönnyebbüléssel jár
- intimitásszükséglet → visszatérő preferencia vagy készenlét a másokkal való
szoros, közeli, kölcsönös kommunikatív kapcsolat élményének
megtapasztalására
~ passzívabb, kevésbé kontrolláló, a kapcsolat lété hangsúlyozza, „pozitív”