Az agresszió megjelenése

és kezelése az óvodában

Helyzetben az óvodapedagógus
„Agressziónak nevezünk minden olyan
szándékos cselekvést, amelynek indítéka,
hogy – nyílt vagy szimbolikus formában,
valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet
vagy fájdalmat okozzon.” (Ranschburg J.)
 Önmaga elleni cselekedet, durva
beavatkozás
 Mások elleni cselekedet, durva
beavatkozás
- gyerek-gyerek
- gyerek-szülő
- gyerek-pedagógus
Típusai:

 nyílt = kiadja a gőzt magából

 elfojtott = sértődés, egyéb önpusztító
forma, szomatikus tünete
 instrumentális =. harc egy
játékeszközért, eszközért, helyzetért
 indulati = düh eredménye, frusztráció,
akadályoztatás esetén következik be
Konkrét megnyilvánulások:

 fizikai:csipkedés, rúgás, stb….

 tárgyi: összetépés, rombolás, stb…

 lelki: megszégyenítés, kirekesztés
stb..
 verbális: csúnya szavak, igaztalan
vádak stb….
Az agresszió lélektani háttere
Mi lehet a háttérben?
 félelem,

 harag,

 elfojtás,

 fájdalom,

 düh,

 mások agressziójának átélése,

 egyéb negatív tapasztalat, negatív
élmény,
 kirekesztettség, elszigeteltség,
szeparáció,
 szeretethiány,
Nemek szerinti eltérés
 eltérő elvárások a nemekkel,
neveltetés:szocializált
 temperamentum, öröklés:
genetikai,alkati, hormonális
 fiúknál több a fizikai agresszió
 lányoknál több a verbális agresszió
Az agresszív óvodás jellemzői
Alapvető megnyilvánulások:
 Szokásokat, szabályokat nehezen tartja

be
 Általános beilleszkedési nehézségek

 Kötözködő, szándékosan bánt

 Hiszti, kellemetlen viselkedés

 Empátia hiánya
Az agresszió fejlődése
Kezdete, természetes megjelenése:
 Párhuzamosan alakul a az énfejlődéssel

 Határok próbálgatása, dackorszak

 Én-erő megmutatása, próbálgatása

Okok:
 Éretlen önszabályozás

 Rossz, inadekvát visszajelzések, düh a

felnőtt részéről
 Téves mentalizáció- a másik „fejével

való gondolkodás” hiánya

Az ellentétes viselkedés:
elfogadás/annak hiánya
1. Asszertivitás:
Normál reakció: következetes reakciók a
gyerek tettére = asszertivitás
 Mások elfogadása, ezzel együtt az én

érvényesítése
 Érdeklődés

 Felelősségvállalás

 Egyenrangúság, partnerképesség
2. Agresszív magatartás:
Nem normál reakció: következetlen,
ráhagyó, változó reakciók= agresszió,
 Téves önértékelés, önbizalomhiány

 Felsőbbrendűség érzése

 Mások felelőssé tétele, vádaskodás

Az ördögi kör oka: jutalom/büntetés

kérdése
Az agresszió családi,
társadalmiháttere
Konkrétumok:
 szétesés, értékválság, individualizáció,

közösségek hiánya
 munkahelyi problémák – a túl sok és a

semmi munka között

 csonka család

 média „értékei”
 információs áradat- a túlzott, rosszul
megválasztott számítógép,
 egy gyerekes modell
 generációk szétválása
 életmód (rohanás)
A temperamentum/- agresszió,
vagy annak hiánya - függ a
gyerek:


Aktivitásától

Emócióitól


Szociabilitásától
A gyermek toleranciája és a
nevelés összefüggései
Pozitív nevelői légkör esetén:
 A csecsemő már „leveszi” a jeleket,

kódolja (kötődés)
 A kisgyermek képes kategóriák

megfogalmazására (jó, rossz)

 Mit dicsérünk, vagy szidunk,

viselkedést/teljesítményt?
 Mindez automatikussá válik óvodáskorra
Kialakul az érték, - ez még nem
előítélet, vagy diszkrimináció
Negatív nevelői légkör esetén:
 Tekintélyelvűség – indokok nélküliség

 Követelő attitűd

 Büntető szokások

 Spontán, következetlen reakciók

Kialakul a mentalizáció hiánya, mert

nincs támpont
A tolerancia - szemben
az agresszióval
Szükségünk van:
 Biztonságra, igazságosságra

 Pozitív énképre

 Csoporthoz tartozásra
Ehhez a nevelői magatartás:
 Sztereotípiák elkerülése

 Manipuláció elkerülése

 Cselekvéseink átélése

 Különbségek észrevétele, és azok

értelmezése – nem minősítése

 Kulturális ismeretek, de a hangsúly a
közös vonásokon van
 Életkori sajátosságok ismerete, a
reakciók figyelembevételénél
 Modellnek lenni
A kötődés és az agresszió
Kötődési minták:
 Biztonságos

 Bizonytalan

 Ambivalens

 Dezorientált (széttagolt, „semmilyen”)

Kötődési „hibákból” eredő agresszió:
 A gyerek reakcióinak (sírásának,

örömének) félreértelmezése
 Kialakul a düh, szomorúság, öröm, de

nem adekvátan
 Szégyen helyett bűntudat

 Megoldás helyett figyelemfelkeltés

Megfelelő kötődés és reakció
eredménye:
 A kommunikáció valóságos, tényleges,

helyes értelmezése
 Az érzelmek azonnali tudatosítása –

helyes önértékelés/önkontroll, normál

reakció
 Az erkölcsi fejlődés kialakulása
Háttér:
 Meglévő értékrend működése/nem

működése
 Társadalmi értékrend működése/nem

működése
 A modell bizonytalan, nincs kialakult

norma
 A modell értékválságban van, labilis,
ingadozó
 A modell stabil, biztonságos,
kiszámítható, következetes
 Kortársmodellek
Folyamat:
 Utánzás, mintakövetés
 Tapasztalat, élmények
elvárások - értékrend - tettek
 Orientálás, utasítás, kérés és elvárás
követése
 Tettek, cselekedetek
 Azok megerősítése/gyengítése
A visszajelzés következménye az
önértékelés

A dicséret:
 Pozitív visszajelzés, bíztatás

 Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha

nem az okosságot
 Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha

nem a személyiséget
 Mindig konkrétan dicsérni, magát a
tettet
 Azonnal visszajelezni, reagálni
A büntetés:
 Mindig a cselekvésre vonatkozzon a

büntetés, soha nem a személyiség

egészére
 Analógiák felhozása: „emlékszel,

amikor….?”
 Tilos a megszégyenítés, a fizikai

büntetés
 Az áldozat és a tettes érzéseinek és

megváltozott állapotának egyensúlya-

törődni mindegyikkel
 Kisebbségben lenni
 Sajátos nevelési igényű gyerekek és
családjaik
 Hátrányos és halmozottan
hátrányos helyzetű gyerekek és
családjaik
 Etnikai kisebbségek, nemzetiségek,
migráció, cigányság
 Tehetséges gyerekek SNI-vel és HHH-
val „keverve”, vagy „magában”
 Megjelöltség- másnak lenni
- A család is más lesz, másképp viszonyul
a gyerekhez
- SES változik a kisebbségi létből
fakadóan

A kisebbségi létforma is vezethet

agresszióhoz
- Család esetében is

- Gyermek esetében is
Inklúzió
 Inkluzív nevelés: mindenki más

- differenciált irányítás a gondozásban

- differenciált segítség a játékirányításban
- differenciált segítség a tanulásban:
cél, taralom, feladat, módszer, eszköz, idő,
értékelés
Inklúzió = szemlélet
Differenciálás = módszer
Integráció = helyzet
Kapcsolat a családdal - külső
 A beavatkozás lehetséges szintjei, a
bevonás módjai:
- szociális háló: családsegítő,
gyermekjóléti szolgáltatás, szociális
munkás
- pszichológiai segítség
- kriminológiai/jogi segítség
 Módszerek, az agresszió
„akadálymentesítése”:
- Konfliktuskezelés
- Mediáció
Kapcsolat a családdal - belső
Az óvodapedagógus megoldásai:
- családközpontú intervenció:
a feldolgozás coping : okai- és módjai
(tagadás, hárítás, küzdelem, harc,
depresszió, stb.) selfreguláció
figyelembevétele
- kettős mérce elkerülése – direkt és
látens hatásai
- nagy létszám elkerülésének „belső”
módjai, technikái: napirendszervezés
- művészetterápiás megoldások:
drámapedagógia, zeneterápiás
eljárások, táncpedagógia, kétművesség,
meseterápia
- a szokásostól eltérő bevonás:
tevékenységközpontok, nyitott óvoda
(BKH és Lépésről-lépésre)
Az előítéletes magatartás
 Aláveti magát a tekintélynek, kritika
nélkül elismeri a
tekintély legitimitását
 Görcsös ragaszkodás a konvencionális
értékekhez
 A gyenge én pedig vergődik az értékek
, megoldások között
 Nemkívánatos tulajdonságaikat kivetíti
az alsóbbrendűnek
gondolt, „más” csoportokra
 Gyanakvás

 Megtorlásra való hajlandóság a

gyengébbek felé
 Zárt gondolkodás (tények kevéssé

befolyásolják)
 Végeredmény: agresszió
Az elfogadás „tanítása”
 Fontos a különbözőségünkről beszélni,
 Hívjuk fel a figyelmét a közös
vonásokra, amiben mindannyian
azonosak vagyunk
 Találkozzon a gyerek különféle
vallásokkal, kultúrákkal, más bőrszínű
emberekkel
 Ismerkedjünk meg konkrét
személyekkel más kultúrákból
 Tápláljuk a gyermek kíváncsiságát,
kérdezhessen bátran
 Az előítéletes megfogalmazásokra
azonnal reagáljunk, kérdezzünk vissza:
„Tudod, mit jelent az, amit mondtál”?
 Mi vagyunk a modellek – toleráns
viselkedés
 Ugyanakkor értékközvetítők is
vagyunk
A negatív tartalmú és az
agresszív játék
 A játék és agresszió:
A játékban nyilvánul meg az összes
képesség és minden motiváció – az
agresszió is
 A negatív tartalmú játék: nem
biztos, hogy agresszív, az átélt
élményektől függ, hogy ki mit játszik és
miért – engedni egy határig (példák….)
 Agresszió a játék menetében:
önlevezetés – hagyni (példák...)
 Agresszív játék:
- egyfajta játékrombolás,
- a játék belső szabályainak megszegése

nincs szerepe a „rossz” játék

kifejezésnek (ld.a
megnyilvánulásokat, és ld. az okokat)
Prevenciós lehetőségek az
óvodában
 Differenciált szemlélet és gyakorlat
(nem egységes)
- más elvárások
- más feladatok, cselekvések,
tevékenységi körök
- más beavatkozás, segítségnyújtás
- más időkeret
- más értékelési módok
 Elfogadás, szeretet (nem
„beskatulyázás”), pozitív minta a
többi gyerek felé
 Felnőtt - gyerek viszony után
kezdődik fejlődni a gyerek - gyerek
viszony (sorrend) – segítség a
beilleszkedéshez
 Cél a prevenció: (sajátos
megoldások,ld. korábban)
- család- és gyerekismeret,
- a gyerek személyiségének megfelelő
bánásmód,
- és tevékenységrendszer biztosítása
(aktivitásra serkentés)
Az agresszió konkrét kezelése
az óvodában
A már bekövetkezett agresszió
esetén:
 a hiba helyrehozatala, aktív részvétel

a folyamatban- felelősségvállalás
kialakítása, a helyrehozatal legyen a
következmény és nem a büntetés,
vagy a kirekesztettség
 átterelés – hasonló, de elfogadható
cselekvésbe való átirányítás, ötletek
adása, minták, más gyerekek
bevonása is lehetséges, de nem
feltétlenül (a fájdalom magányt igényel,
máskor meg társaságot)
 nem a gyereket kell megítélni,
hanem a tettét – a harag egyfajta
természetes, őszinte kifejezése
 ne féljen a gyerek a
következményektől, ne szüljünk
újabb félelmet, újabb agressziót
generálva
 tilos a megszégyenítés fizikai és lelki
értelemben egyaránt
 mese, rajz, zene, dráma stb.
művészetek aktív gyakorlása
 akitv kapcsolat a családokkal- néha
együtt az „áldozat” és a „tettes”