Cseri Katalin

Papp Ildikó

Bullying –
Iskolai bántalmazás
Definíció:
 Bullying- az agresszió specifikus típusa, jellemzői a következők:
 a viselkedés szándékosan zavaró, vagy szándékosan okoz valamiféle kárt
 a viselkedés ismétlődően fordul elő
 a hatalom „egyensúlytalansága” figyelhető meg, vagyis egy nagyobb hatalommal rendelkező
(erőteljesebb) személy vagy csoport támad meg egy kevésbé befolyásos személyt.

 A bullying során, a személy azért tesz vagy mond valamit, mert szeretne hatalmat vagy
dominanciát elérni mások felett, olyan viselkedés, amelynek célja a fenyegetés, vagy
félelemkeltés.

 Zaklatás: az agresszív viselkedés egyik fajtája. Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három

speciális feltétel jelen van:
 az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos;
 ha ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el;
 olyan interperszonális kapcsolatban zajlik, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik (egyenlőtlen
erőviszonyok alakulnak ki).
A bántalmazás formái:
 Direkt bullying (face to face kontaktus van az elkövető és az áldozat között):
 Verbális (csúfnév, inzultus)
 Szociális (valakinek a kizárása bizonyos csoportból vagy aktivitásból, vagy nem
beszélni vele)
 Fizikai (lökdösődés, verés ... stb.)
 Pszichológiai (kényszerítés, zsarolás)

 Indirekt bullying (más háta mögött tesznek valamit) pl. rosszindulatú

pletykaterjesztése az áldozatról, az áldozat másokkal való kapcsolatának
ellehetetlenítése (pl. azzal a személlyel ne barátkozzon senki, stb.)

 A konfliktus nem egyenlő a bullying-gal, ezeket jól el kell tudnunk különíteni

egymástól!
Okok:
 Miért lesz bántalmazó valaki?
 Családi dinamika (tekintélyelvű, vagy elhanyagoló családok)
 Kortárs csoport tényezői
 Iskolai légkör
 Média

 Mitől lesz valakiből áldozat:

 Magányosság (pl. autista gyerekek)
 Családi dinamika
 Valamiben különbözik másoktól
 Gyakorlatilag a célpont bárki lehet!
Következmények:

 Zaklató – devianciák, antiszociális személyiség kialakulása, azok a gyerekek,

akik bántalmaznak másokat gyermekkorukban, nagyobb valószínűséggel
követnek el a későbbiek során is erőszakos cselekedeteket (pl. munkahelyen,
családban)
 Áldozat – PTSD (Posttraumás stressz szindróma), önértékelési zavar, depresszió,
öngyilkosság, vagy éppen a bosszú miatt ők válnak agresszorrá.
 Szemtanú – PTSD, bűntudat
Jelek, melyek bántalmazásra utalnak:
 Szokatlan útvonalon megy iskolába.
 Romlik a tanulmányi eredménye. A család életében és az iskolai
 Nem vesz részt a család életében és az iskolai programokon, mert egyedül akar lenni.
 Éhesen jön haza az iskolából, mert „elvesztette a pénzét”, vagy mert „nem volt éhes”.
 Pénzt csen el szüleitől, és gyanús magyarázatokkal szolgál azzal kapcsolatban, hogy mire költötte.
 Egyenesen a mosdóba rohan, amint hazaér az iskolából.
 Elszomorodik, feldühödik, vagy megrémül, miután beszélt valakivel telefonon vagy elolvasott
egy e-amailt.
 Olyasmit tesz, ami nem jellemző rá.
 Lenézően, utálattal beszél az osztálytársairól.
 Nem mesél a barátairól, napjáról.
 A ruházata zilált, szakadt, hiányos.
 Sérülések vannak a testén, de nem szerezhette őket úgy, ahogy állítja.
 Fáj a hasa, feje, pánikrohamai vannak, nem tud aludni, túl sokat alszik, kimerült.
Mit tehet a szülő, tanár, ha észreveszi a
zaklatást?
 Megértlek, melletted állok, hiszek neked! – Meghallgatni, utána kideríteni, ki, hol,
mikor, mit tett.
 Nem te tehetsz róla! –senki nem tehet róla, hogy bántják.
 Igenis tehetsz ellene! – szerinted hogyan tudnék segíteni? – együtt találjuk meg a
megoldást!
 Jelenteni kell a zaklatást az osztályfőnöknek, vagy az igazgatónak.
 Ne kisebbítsük, ne magyarázzuk meg a zaklató viselkedését, ne keressünk rá
mentséget!
 Ne tanácsoljuk a gyereknek, hogy kerülje el a zaklatót, és azt se, hogy vegye fel a
kesztyűt.
 Ne intézkedjünk helyette, csak vele!
A zaklató jellemrajza:
 Szeretnek uralkodni mások fölött.
 Hajlamosak kihasználni társaikat, hogy elérjék céljaikat.
 Nehezükre esik a másik helyébe képzelni magukat.
 Kizárólag a saját vágyaik, és kívánságaik érdeklik őket, társaik szükségleteivel,
jogaival, érzéseivel nem foglalkoznak.
 Általában akkor bántalmazzák társaikat, amikor a szülők vagy más felnőttek nem
láthatják őket.
 Gyengébb testvéreikre vagy társaikra zsákmányként tekintenek.
 Gyakran hibáztatják, bírálják és vádolják meg hamisan az áldozatukat, saját hibáikat
kivetítve rá.
 Nem vállalják a felelősséget tetteikért.
 Hiányzik belőlük az előrelátás képessége, nem képesek felmérni viselkedésük rövid, és
hosszú távú következményeit.
 Erősen vágynak a figyelemre.
Hogyan lehet beavatkozni?
Mit tegyünk a zaklatóval?
 A tanár, szülő azonnal közbeavatkozik, fegyelmez.
 Lehetőséget teremt arra, hogy a gyerek „jót tegyen”.
 Elősegíti az empátia kialakulását.
 Segíti a szociális készségek – az asszertív kommunikáció, a tisztelet, a békességre
törekvés – kifejlődését.
 Rendszeresen ellenőrzi gyermeke szokásait a tévénézés, a videojátékok
használata, a számítógépezés, és a zenehallgatás területén
 Igyekszik konstruktív, szórakoztató, ösztönző tevékenységeket kitalálni, és
azokba bevonni gyermekét/tanulót.
 Arra neveli, hogy jóra törekedjen.
Prevenció: iskolai csoportfoglalkozás a
bullying ellen
 „Iskolai bántalmazás megelőzésére és bántalmazást
elutasító csoportnorma kialakítására irányuló
gyakorlatsor és alkalmazási útmutató”
 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
 Szerző: Dr. Járomi Éva
 Budapest, 2015. augusztus 26.
Online letölthető források
Magyarországon is elérhetőek:
 https://saferinternet.hu – itt lehet pl. olvasni a kék-bálnáról is
 http://hun.tabby.eu – internetes bántalmazás
 http://www.ogyei.hu/kamaszok - gyakorlatok, óravázlatok
 http://ogyei.hu/kamaszok/képzéseink - továbbképzések
Preventív programok komponensei:
 kognitív: ismeretek átadása, hogy felismerjék, megértsék a problémát.
 viselkedéses: a kívánt magatartásminták bemutatása, az elvárt viselkedés irányába tudjuk
módosítani a viselkedésünket.
 érzelmi: attitűdformálás, a résztvevők motiváltak legyenek az elvárt módon viselkedni.
 Fontos tudatosítani, hogy az iskolai bántalmazás komoly probléma, mi is ez, kialakulásához
milyen mechanizmusok vezettek, és mik a következményei?
• iskolai bántalmazás rejtettebb formáinak bemutatása,
• áldozat érzéseinek, szenvedésének hangsúlyozása,
• figyelem felhívása a hosszú távú károkra, csoport szerepének tisztázása az áldozat hibáztatása
helyett.
 Mit kell tenni, áldozatként, szemlélőként?
• Jó védekezési stratégiák kidolgozása (konkrét tanácsok, ezek begyakorlása, kihez lehet segítségért
fordulni?)
 Valóban alkalmazzák:
• bántalmazás-ellenes attitűd és csoportnorma kilakítása,
• személyes felelősség hangsúlyozása, árulkodás tabujának megtörése
Gyakorlatsor:

 Hat alkalomból álló, osztálytermi foglalkozássor gyakorlatait mutatja be, melyek

45 perc alatt egy teljes osztállyal is kivitelezhetőek.
 Ebből adunk most ízelítőt.
 Bántalmazás gyakorisága 4.-5. osztályban a legmagasabb, ezért erre a
korosztályra fókuszál. De kisebb módosításokkal kisiskolásoknál és kamaszoknál
is alkalmazható.
1. foglalkozás: Mi az a bullying?
Az iskolai bántalmazás jelensége
 Bullying fogalmának megismertetése, definíciója: (interaktív előadás formájában)
 Definíció:
 egyenlőtlen erőviszonyok, erőfölényből fakad – hatalom (létszámfölény, népszerűség,
testi fölény),
 rendszeresség: bántalmazás ismétlődése, „rászállnak” valakire,
 szándékosság: cél a fájdalom okozása, nem valamilyen félreértés áldozata, hanem
direkt akarják megbántani, lejáratni, megalázni.
 Konkrét példák gyűjtése, kategorizálásuk (direkt, indirekt), illetve illusztráció
készítése közösen. (Filmek, illusztrációk, olvasmányok)
2. foglalkozás: Mi bullying és mi nem az?
Az iskolai bántalmazás felismerése
Mindennapos konfliktus
Esetleges, alkalomszerű
Nem előre megtervezett, a pillanat hevében
bontakozik ki
Az érzelmek intenzitása mindkét félnél közel
azonos
Mindkét fél megoldásra törekszik
A felek egymáshoz való viszonyában az
erőegyensúly nem bomlik fel
Mindkét fél felelősnek érzi magát a konfliktus
kialakulásáért
A felek hajlandók erőfeszítéseket is tenni, hogy A bántalmazó nem hajlandó erőfeszítéseket tenni
elsimítsák a konfliktust
Iskolai bántalmazás (bullying)
Ismétlődő
Tervezett, célzott, szándékos
Az áldozat érzelmei sokkal intenzívebbek, mint a
bántalmazóé
A bántalmazó igyekszik kontrollt gyakorolni
áldozata fölött
A bántalmazó határozott célja az erőegyensúly
megbontása
Az áldozat hibáztatása a kialakult helyzetért
a helyzet megoldására
3. foglalkozás: A bullying következményei:
 A bántalmazó magatartás után fontos lépés az attitűdformálás:
Milyen fájdalmas hatással van a bántalmazás az áldozatra?:
 szavak ereje gyakorlat: Vanda csúnya!
Összegyűrik, aztán megpróbálják ki- Ne barátkozz vele!
simítani a papírt, de soha nem lesz olyan sértetlen, Elvesszük az uzsonnáját!
Mint ahonnan indultunk. Kihúzzuk alóla a széket!
A bántó szavak komoly nyomot hagynak Nem érdemli meg, hogy
az egyén énképén. köztünk legyen!
 Híres emberek visszaemlékezései:
http://www.life.hu/csalad/20120303-vilagsztarok-akiket-csufoltak-gyerekkorukban.html
 Beszélgetés a diákokkal, vajon miért bántja néhány gyerek a
másikat, illetve mások miért válnak a bántalmazás célpontjává?
4. foglalkozás: A szemlélők reakciói:
 Szemlélők szerepe: a bántalmazó magatartás nyílt vagy burkolt elismerése, még
az elfordulás is!
 Aki ver, az nem haver – kampányfilmek a bántalmazó, a bántalmazott, és a
megfigyelő nézőpontjából:
http://haverklub.cartoonnetwork.hu/
 Vonal alatt/felett gyakorlat (Milyen viselkedés elfogadható, mi nem az.)
 Te közbelépnél? Gyakorlat: Ignorálás – beavatkozás – vigasztalás – segítségkérés
 Ötletelés: milyen módon lehet valaki mellé állni, hogy az célravezető és
biztonságos legyen.
5. foglalkozás: A bullying elleni fellépés

 Hogyan védjék meg magukat, hogyan legyenek asszertívek.

 Asszertivitás gyakorlatok - szituációs játékokban eljátszák, hogyan
lehet alárendelődni, vs. agresszíven vs. asszertíven reagálni.
 Táblázat kitöltése – reakciók megtalálása
 Szólni vs. árulkodni gyakorlat – annak tudatosítása, hogy
bántalmazás előfordulása esetén felnőtt segítségét kérni nem
árulkodás, hanem annak jelzése, hogy valaki bajban van.
6. foglalkozás: Bullying elleni csoportszabályok
 Fontos, hogy a gyerekek megalkossák a közös bántalmazás elleni szabályaikat,
illetve különböző aktivitásokkal lehet tovább mélyíteni elköteleződésüket a
cselekvésre, szabályok betartására.
 Példák a szabályokra:
-
A bántalmazás nem megengedhető!
-
Állj ki magadért és a társaidért!
-
Ne támadj vissza!
-
Ha valaki bántani akarna, hagyd ott vagy kérj segítséget!
-
Igyekezz mindenkit bevonni a közös tevékenységekbe!
-
Hívj segítséget, ha valakit bántanak!

 Záró aktivitás: anti-bullying lánc gyakorlat

Irodalom:

 Barbara Coloroso (2014): Zaklatók, áldozatok, szemlélkők: az iskolai erőszak,

Óvodától a középiskoláig: hogyan szakíthatja meg a szülő és a pedagógus az
erőszak körforgását? Harmat kiadó, Budapest.
 Jármi Éva, Péter-Szarka Szilvia Fehérpataky Balázs (2015): A KiVa-program
hazai adaptálásának lehetőségei,
http://iskon.opkm.hu/admin/upload/KIVA adaptációs tanulmány.pdf
 Bántalmazás témakörében magyar források:
http://www.saferinternet.hu
http://hun.tabby.eu
http://www.ogyei.hu/kamaszok
Köszönjük a figyelmet!