mas-mas tartalomra (kepi, szimbolikus, jelentesbeli vagy viselkedesi), kog-

11

nitiv eredmenyre ( egysegek, osztalyok, kapcsolatok, rendszerek, atalakita-

sok es kovetkezmenyek), illetve mentalis rmiveletre (felismeres, emlekezet,
divergens gondolkodas, konvergens gondolkodas es ertekeles) vonatkozik.
Az egyik kepesseg peldaul a szemantikai egysegekre val6 emlekezes, amit a
szavak kikerdezesevel merhetiink. Guilford elmeletenek kesobbi, atdolgo-
zott valtozataiban mar 150, majd 180 elkulonitheto kepesseg szerepel (pl.
Guilford, 1982). Elmeletet tobben sulyos kritikaval illetrek, fokent a kepes-
segfaktorok folytonos interkorrelacioja miatt. Ugyanakkor Guilford mun-
kassaga jelentosen hozzajarult a tesztek fejlesztesehez, ugyanis harrnas fel-
osztasa (tartalom, eredmeny es rmivelet) j61 alkalmazhat6 a mentalis tesztek
csoportjainak elkiilonltesere is.

A kompromisszum- az intelligenda hierauhikus modelliei

Az intelligencia hierarchikus modelljeben a piramis csucsan az altalanos
intelligencia all, a specifikusabb kepessegek, mint peldaul a verbalis vagy
11
a matematikai kepesseg alatta helyezkednek el (lasd az 1.2-es abrat). A hu-
I szonegyedik szazad eleji intelligenciakutatasra ket hierarchikus elmelet gya-
I I korolt nagy hatast: John L. Horn es Raymond B. Cattell (1966), illetve John
B. Carroll (1993) teoriaja.
Horn es Cattell elmelete kilenc kepesseget kiilonboztet meg a hierarchia
csucsan, melyek kozul legismertebb az un. kristalyos es a fluid/keplekeny in-
telligencia. A fluid kepessegek koze a gondolkodas rugalmassaga es az el-
vont gondolkozas kepessege tartozik. A kristalyos intelligencia az elsajati-
tott ismeretek es keszsegek osszessege. A kepessegek sorrendjenek ujabb
elmeletei, melyek a fluid es a kristalyos intelligenciat is tartalmazzak, mar
a fluid intelligenciat helyezik a piramis csucsara - ez felelne meg Spearman
g-jenek -, es minden mas kepesseg ez ala keriil (pl. Gustafsson, 1984).
Carroll (1993) ,,haromretegu elmelet'i-nek nevezett hierarchikus rendszere
kialakitasa soran uiraelemzett szinte minden fontos, az intelligenciatesztek-
bol szarmazo adatallomanyt. A hierarchikus elrendezes csucsan (harmadik
reteg) az altalanos intelligencia all. A masodik reteg kepessegei kozott ta-
lalhato tobbek kozott a fluid intelligencia, a tanulas es a memoria, valamint
az eszlelesi gyorsasag is. Az elso reteg a szukebb kepessegeket tartalmazza,
mint peldaul a matematikai gondolkodast (a fluid intelligencia egyik aspek-
tusat) vagy az eszlelesi zarlatot (az eszlelesi gyorsasag aspektusat).
Szinten hierarchikus modell az elsokent Louis Guttman (1954) altal ki-
dolgozott, innovativ radex-modell, melyet kesobb Marshalek, Lohman es

18
 Az intelligendatermeszete

szocializalo tenyezok hatnak az intellektualis kepessegekre. Ilyen tenyezo

peldaul az iskolai kornyezetben vagy a csaladi rendszerben az intelligencia
r6l alkotott elkepzeles is.

Az iskola elkepzelese az intelligenciir61

Shirley Brice Heath (Heath, 1983) neprajzkutato az intelligenciarol alkotott
fogalomnak a csaladi es az iskolai kornyezetben megmutatkoz6 eltereseit
vizsgalta, kulonos tekintettel az eltereseknek a gyermekek nyelvfejlodese
re gyakorolt hatasara. Heath azt talalta, hogy ahol az otthoni szocializacios
szokasok elternek az iskolai kornyezet altal ertekelt viselkedestol, ott az is
kolai teljesitmeny gyengebb. Az egyik kozossegben peldaul a szobeli kom
munikacio jellegzetesen erosen kepzeletszotte meselesbol es iigyes riposz
tokb61 allt. Azok a diakok, akik ebben a kozegben nottek fel, nehezsegekkel
szembesilltek az iskolaban, ott ugyanis a tortenetmeselest hazugsagnak te
kintettek, a riposztokat pedig nem tartottak sokra az iskola tarsadalmi kor
nyezeteben. Egy masik kozossegben a szuldk a templomban szokasos tudas
kozvetites stflusaban beszeltek, ami sem a parbeszedet, sem a fantaziat nem
batorltotta. Az ebbol a kozegbol szarrnazo gyerekek kivaloan teljesit_ettek,
ha sz6 szerint kellett felmondani valamit, am nehezen boldogultak, ha egy
tortenetet kellett elmondani.
Hasonlokepp Okagaki es Sternberg (1993) is azt talalta, hogy a kaliforni
ai San Jose kulonbozo etnikai csoportjaiban masmas elkepzeles el arrol, ki
az intelligens, es ez az iskolai teijesitmenyben is megmutatkozott. A latin
amerikai szulok a szocialis kornpetenciara fektettek a f6 hangsulyt, mig az
azsiai es angolszasz sztilok a kognitfv kepessegeket tartottak Iegfontosabb
nak. A tanarok, az uralkod6 kultura kepviseloi altalaban azokat a gyerme
keket dicsertek, akik olyan kornyezetbol erkeztek, ahol az intelligencia fo
galma a tanarehoz hasonl6. A gyermekek teljesftmenyen alapul6 rangsora
szinte tokeletesen megj6solhat6 volt annak alapjan, hogy szuleik mennyire
ertettek egyet a tanaroknak az intelligenciarol alkotott elkepzelesevel.

Csalidi rendszerek
A csaladi rendszerek sokfele, osszetett szokasok reven fejtik ki hatasukat a
kognitiv fejlodesre. Ilyenek peldaul a szulok hazastarsi interakci6i, a nevele I
si m6dszerek, a testverek, illetve a csalad osszes tagja kozti interakci6 (lasd ~
Fiese, 2001). A kognitiv fejlodest ezenkivill az is befolyasolia, hogy a gyere
kek hogyan erzekelik e szokasokat. A csaladok vizsgalata azt mutatta, hogy
.

31