A modern szociálpszich.

története, előzményei, legfontosabb irányzatok az

európai és amerikai szoc.pszich.ban
Előzmények:

- Már ókori filozófusok szerint is mások hatást gyakorolnak az egyénre (Platón:

"tömeglélektan")
- nemzetkarakterológia: karosszék gondolkodás, empirikus adatok nélkül: Milyenek a
nemzetek? (Montesquieu, Rónay Jácint, Hugo Münsterberg, McDougall és Lewin)
- Floyd Allport: egyének  McDougall: csoport
- tömeglélektan: Le Bon (1895): A tömegek lélektana (az egyén feloldódik a tömegben) Tarde,
Sighele
- Korai kísérleti pszichológia (pl Triplett, 1897): ez már empirikus

Kezdetek:
- 1908 William McDougall és Edward Ross művei:
o McDaugall: minden társas viselkedés a velünk született hajlamokból és ösztönökből
vezethető le
o Ross: mások befolyásolja a jelentős, akár jelen vannak, akár nem; utánzás
o Nem empirikus!

A szociálpszichológia empirikus tudománnyá válik:

o a tudományos pszichológia megalapítása Németorszgában a 19. sz. végén (1879) – Wundt:
Lipcsei laboratórium
o hamar felmerülnek olyan kérdések, amelyek más emberek viselkedésre gyakorolt hatását
firtatják:
o Triplett (1898): emberek jobban teljesítenek riválisokkal versenyezve, mint egyedül
 teljesítmény mások jelenlétében növekedik
o Ringelmann (1913): társas lazsálás (social loafing)  motivációs veszteség

1920as évektől:
- Az USAban lesz népszerű  ipari társadalom: reklám, emberek befolyásolása, vezetése,
motiválása központi téma
- Attitűdkutatás: gyakorlati kérdések, alkalmazható mérőeszközök  skálák: Likert, Thurstone,
Bogardus
- Ált. pszich. ban a behaviorizmus a mainstream, a szoc. pszich. leválik az általános
pszichológiáról a viselkedés okának azonosításában:
o behav: a társas vis. is csak a környezeti ingerek befolyásolják  szoc: a
viselkedésre hatnak az emberek gondolatai, észlelése, érzései, attitűdjei is 
befolyásolják az ingerek értelmezését  hatnak a viselkedésre
- Nemzetkarakterológia helyett sztereotípiakutatás: Katz és Braly (1933): kérdőívek egyetemi
hallgatóknak különböző népcsoportokról  a felsorolt tulajdonságok közül melyik jellemző
 nem arra kíváncsi, hogy MILYENEK a nemzetek, hanem hogy MIT GONDOLNAK az
emberek, hogy milyenek

Nácizmus hatása a szociálpszichológia fejlődésére:

 - 1930as- 40es évek: szociálpszichológusok emigrálása az USAba - szociálpszichológia
fejlődése az Egyesült Államokra koncentrálódott
- más elmélet hatásokat hoztak  két vh. között Európában (a behav. befolyása nélkül)
létrejött a Gestalt pszich., amely szintén a mentális folyamatok fontosságát hangsúlyozta, így
a pszich USAba emigrálásával összekapcsolódott a szoc. pszich.val
- kultúra, csoportok hatásának tanulmányozásának jelentősége nő
- új kérdésfelvetések: pl. előítéletek, diszkrimináció, gyűlölet (zsidók, homoszexuálisok…)

2. világháború alatt és után:

- gyakorlati problémák, háborús követelmények  alkalmazott kutatások lehetősége
- együttműködés, harci szellem és propaganda  katonák motivációjának, teljesítményének
növelése, háború propagálása
- katonai alkalmazások: Skinner galambbombája, személyiségtesztek, intelligenciatesztek
katonáknak (személyisgépszicholgóia)
- meggyőzés, propaganda kutatása: yale program (Hvland, Janis) hogyan lehet az embereket
rávenni dolgokra (semmi fecsegés, háborús kötvény)
- relatív depriváció (viszonylagos megfosztottság) és a katonák harci szellemének összefüggése
(Stouffer)  az, embere elégedettségét jelentősen befolyásolja, hogy a hozzá hasonló
helyzetben levők mennyi elismerést kapnak hozzá képest
- Európában: tekintélyelvű személyiség kutatása (Adorno, Sanfrod,  Frankfurti iskola):
szigorú nevelés  elfojtás felszínre törés: projekció, elnyomóval való azonosulás
- adalék: a háború hatása az életpályákra
o Festinger: kognitív disszonancia
o Deutsch – háborús bombák ledobásáról döntött: versengés, együttműködés,
konfliktusok kutatása
o McGuire – tankot vezetett, katonáknak adott egyetemi ösztöndíjprogram:
meggyőzéskutatás (yale)

Fellendülés: 1950, 60as évek: megalapozták a mai kutatási kérdéseket, témákat (önbecsülés,
sztereotípia, konformitás, meggyőzés, csoportközi viszonyok…)
- a háború után a szociálpszich prosperál, fejlődik az USAban, még mindig Amerika a domináns
o de lassú terjedés Európában is: amerikából való tanulás, 1960as évek után, pl
Moscovici)
- Kogn paradigma térnyerése:
o konzisztenciaelméletek (összhang a fontos): kongruitáselmélet (Osgood),
Egyensúlyelmélet (Heider), Disszonanciaelmélet (Festinger)
o inf. feldolgozási modellek, számítógépes analógiák, hálózatmodellek
o kogn taktikus (Fiske)

A szociálpszichológia válsága: 1960as, 70es évek

- társadalmi problémák az USAban (vietnámi háború, feji kérdés) – mit tud mondani erről a
szociálpszichológia?
- sok fizikus, kevés filozófia hallgató: pszichofizika (Weber, Fechner törvény)
- szakmai túlnépesedés – szoc.pszich.ok túltermelése
- barokkosodó kísérletek, öncélú módszertani kifinomultság
- a válasz: apolitizálódás, kognitív szemlélet térnyerése + új (kvalitatív) módszerek (lassú)
térnyerése
Szoc. pszich. jelenje és jövője:
- kogn szemlélet uralma – új hatásokkal (paradigmaváltás vagy módosulás)
- Integrálás más kutatási trendekkel:
o kulturális pszichológia, kulturális különbségek:
o evolúciós pszichológia:
o megtestesülési (embodiment) nézőpont: gondolatok, ítéletek mélyen összefonódnak
az érzéki tapasztalatokkal
o idegtudomány
- új területek:
o érzelem és motiváció
o automatikus, tudattalan folyamatok: SZOCIÁLPSZICH: azok a folyamatok, amik a
tudaton kívül mennek végbe, mert a tudatos folyamatok kapacitása véges 
autmatizált folyamatok (NEM freudi tudattalan)
- kvalitatív kutatás is
- Alaptudomány és a társadalmi problémák integrálása:
o társadalmi problémák pl.: erőforrások kimerülése, etnikai konfliktusok,
túlnépesedés…
o gyakorlatilag minden szociálpszichológiai kutatás releváns jelentős társadalmi
kérdések szempontjából  egyszerre alap- és alkalmazott kutatás is
- új válság: QRP (questionable research practice: szignifikancia vadászat, utólagos hipotézis),
replikáció

Vitatott kérdések:
- replikáció és QRP
o Stapel csalóként egyedi esete
o rendetlen vasútállomás  rendteremtés igénye  sztereotipizálás
fokozódása (kategorizálás=rend)
o De a Levelt-jelentés szerint:
o „slpooy research culture” uralkodik
o módszertani-statisztikai problémák és QRP
- néhány híres este/botrány:
o John Bargh és a szenzációs előhangolás (nyugdíjas szavak – lassabb mozgás)
o Amy Cuddy és a fenomenális „power pose”
o a csőcselék uralma? módszertani terrorizmus? (Susan Fiske) 
szociálpszichológiában a szakmai csőcselék (cikkek felülvizsgálata, eredmények
posztolása) uralkodik
 Megoldási kísérlet:
o ManyLabs: több labor összefog, megismétlik a kísérleteket
o hatásméret jelentősége nő (nagy mintán kis különbség is szignifikáns)
o ha a replikációk nem sikerülnek, annak lehet még az oka: vmilyen priming az
eredeti vizsgálat során
Alaklélektani szemlélet a szociálpszich.ban
Alaklélektanról általában:
- Európában alakult a két világháború között (NEM a behav. szellemében), elsősorban
Németországbana
- eredetileg általános pszichológiai irányzat téma: észlelés, tanulás, emlékezet
o ingerek szerveződése (kognitív pszich előfutára) 
o egész>részek összessége
o figura, háttér kapcsolat, kétértelmű ábrák: a kép egyik része a figura, ez tartalmazza a
tárgyat, a többit háttérnek látjuk. Ez az elrendeződés azonban megfordulhat, de
egyszerre vagy csak a hátteret látjuk, vagy csak a figurát. A figurára és a háttérre is
egyaránt igaz, hogy kontextusfüggőek. Ebből arra is következtettek, hogy a figura-
háttér szerveződés észlelőrendszerünk eredménye.
o mezőelmélet: A személyt úgy tekinti, mint aki folyamatosan interakcióban áll a
pszichológiai erők területén belül. Tehát a személy magatartása a személy
környezetével folytatott interakciójának függvénye – kölcsönös egymásra hatás
- szte a pszichológia feladata annak megértése, hogyan szerveződnek egésszé az elemek 
alapelvek
o Zártság elve: A szabályos, de hiányos alakzatokat az elme hajlamos zártként észlelni
(hogy növelje a szabályosságot).
o Hasonlóság elve: A hasonló elemeket csoportosítva érzékeljük.
o Közelség elve: A térben vagy időben közeli elemeket egységként (egy csoporban)
érzékeljük.
o Szimmetria elve: Szimmetrikus alakzatokat egységként érzékeljük, fentálló távolság
ellenére is.
o Jó folytatás elve: Az elme folytatja a látott, hallott ingereket az inger "irányában".
o Közös sors elve: Az egy irányba mozgó elemeket együtt mozgónak tekintjük.
o PÉLDA: csoportok észlelése: honnan tudjuk, hogy emberek tömegéből ki egy csoport:
zárt alakzat, hasonlóak, jó folytatás egy csoport részei
- Képviselői:
o pl Wertheimer: észlelés – phi jelenség: látszat mozgás  alaklélektan kezdetet
o Köhler: belátásos tanulás  behaviorista elméletek
o Ash, Lewin
 Hogyan került kapcsolatba a szoc. pszicholgóiával?
- képviselők jelentős része zsidóság  Amerikába menekültek
- amerikai általános pszichológiai közeg nem volt vevő a Gestalt irányzatokra, behaviorizmus
uralkodott
- szociálpszichológián belül bontakozott ki  szociálpszichológiában volt igény vmi másra, nem
tudott azonosulni a behaviorizmussal (gondolatok, érzelmek, hiedelmek szerepe a
viselkedésben)
Tudományos tevékenység, hatás a szoc. pszichra:
- Lewin: Mezőelmélet:
o az egyén és a környezet dinamikus együtthatásban van. Az egyén formálja a
környezetet és vv.  ez egyén és a környezet együttese nem következik a részeiből,
hanem azok dinamikus együttjátszásából
o csoportszerveződésben kül. jelentős: a csoportok, csoportfolyamatok nem
vezethetőek le az egyének összességéből, gondolkodásából, önálló cselekedeteiből
- pl. Mérei: alacsony hatóképességű gyerekek elkezdenek szokásokat
kialakítani (mg a vezető betétele előtt)  önmagukban nem voltak olyan
szokásaik (és a magas hatóképességű gyerek sem tudta megváltoztatni,
csak azt parancsolja, hogy csinálják amit addig)
o Lewin: vezetési stílusok, uralmi rendszerek hatása a csoportra
- Lewin: minden viselkedés az egyén életterétől függ: az egyén céljainak és társas
környezetének szubjektív térképe (kognitív folyamatok – megkonstruált világ - & társas
befolyás)
- érzékelés szerveződése, egészleges észlelés
o Ash: benyomások kialakítása: tulajdonságok szerveződése
 Központi vonás hipotézis: vannak olyan centrális vonások, amelyek szervezik
a személyészlelést tulajdonságok(pl. lassú és ügyes vs lassú és ügyetlen)
 benyomások szerveződése már a kezdettől fogva  elsőbbségi hatás
- motiváció befolyása az emlékezetre (Zeigernik)  befejezetlen cselekvésekre jobban
emlékszünk
- Heider: a gondolkodás dinamikája (ezt még Berkics említette, de nem fejtette ki miért)
Behaviorista nézőpont: FH allport, Hovand, Bandura
Behaviorizmusról általában:
- A behaviorizmus az amerikai pszichológiában a 20. század elején létrejött irányzat
- válasz az introspekció túl szubjektív, spekualtív kutatási módjára, eredményeire
- A paradigma a Titchener-féle strukturalizmust és James-féle a funkcionalizmust váltotta fel a
pszichológiában az alaklélektannal és a pszichoanalízissel együtt, s elsősorban Észak-
Amerikában vált domináns irányzattá.
- Az USAban 1930tól mainstream irányzat egészen a kogn paradigma térnyeréséig az 1950es
évektől.
- Alapítója, John B. Watson főként az állatok és a csecsemők viselkedését tanulmányozta, a
tudattal egyáltalán nem foglalkozott.
- Alapfeltevések:
o Watson és a behav. szerint a viselkedés az, ami nyilvános, míg a tudat pedig
magányjellegű, obj.en nem tanulmányozható, ezért a pszichológia tudományának
egyértelműen azzal kell foglalkoznia, ami empirikusan megfigyelhető.
o Nem foglalkozott a mentális folyamatokkal. Az embert egy fekete doboznak (black
boksz) tekintette.
o A behavioristák ennek megfelelően mindig törekedtek arra, hogy a különféle „lelki”
jelenségeket inger-válasz egységekként írják le, ezért is nevezik még ezt a
megközelítést inger-válasz / stimulus-response / S-R pszichológiának is.
o alapgondolata az, hogy az emberi viselkedés lényegében csupán a különféle
kondicionálások és tanulásformák eredménye
- módszertan: kísérletek, inkább állatokkal, ebből következtettek emberekre (foly.
törzsfejlődés)
o főként kodnicionálós vizsgálatok: klasszikus (Thorndike), Operáns (Skinner), Averzív
(Watson: kis Albert)
Kapcsolat a szoc. pszicholgóival:
- attitűdkutatás:
o Osgood: mediációs elmélet: az attitűd (és minden más mentális folyamat) közvetítő
változó inger és válasz között
 o Az attitűd első definíciója is erre épített, mivel az attitűdöt úgy határozták meg, mint
egyfajta beállítódást valamilyen (elkerülő / megközelítő) viselkedéses válaszra.
o az attitűd kialakulásának módja is a kondicionálás
- Szociális tanuláselmélet: A behaviorista kondicionálás-elméletek azonban sokszor nem
magyarázzák a laboratóriumon kívüli jelenségeket. A szintén a behaviorizmusban gyökerező
szociális tanuláselméletek azonban már nagyobb hangsúlyt fektetnek a mentális
folyamatokra és a társas kontextusra. A társas tanulásnak két fő típusa van.
o A modellkövetés során a személy valaki más, mint modell utánzása révén tanul,
eközben azonban maga is a saját bőrén tapasztalja meg a lehetséges
megerősítéseket és büntetéseket.
o A vikariáló / behelyettesítő tanulás ezzel szemben a megfigyeléses tanulás egyik
formája, amely során a személy valaki más megfigyelése útján tanul,
- modern szoc. pszich meghatározó alakjaira is jelentős hatással volt: F.H. Allport, Carl
Hovland, Albert Bandura

Floyd H. Allport:
- A szociálpszichológia kezdetén McDougall még „csoportszellemről”, illetve „csoporttudatról”
beszélt, amely szerint a csoportjelenségek sosem értelmezhetők az egyén szintjén. Allport
szerint a csoportjelenségeket (attitűdök, vonások, identitások, érzelmek stb) egyéni szinten kell
magyarázni, mivel szerinte csoportszintű jelenségek nincsenek. Ez volt az ún. egyénközpontú
szociálpszichológia álláspontja.
- Allport mindezekkel az éppen akkor formálódó behaviorizmust képviselte, amely a szubjektív
spekulációk helyett az objektív tényekre helyezte a hangsúlyt. Az amerikai szociálpszichológiára
már a kezdetektől jellemző individualizmus mellett így a behaviorizmus objektivizmusa is jellemző
lett, amely lényegében máig is fontos vonása mind a szociál-, mind az egész pszichológiának.

Carl Hovland
- Hovland az 1930-as években elsősorban még a tanulással foglalkozott, s a behaviorizmus
szemléletét követte kutatásaiban.
- Már akkoriban is felmerült viszont az a probléma, hogy a kondicionálás a laboratóriumon
kívüli helyzeteket csak kevéssé magyarázza, hiszen a feltételes inger a valóságban szinte
soha nem jelenik meg pontosan úgy, mint az eredeti kondicionálási helyzetekben.  Ennek
magyarázatára szolgált aztán a tanuláselmélet által bevezetett generalizáció / általánosítás
és diszkrimináció / megkülönböztetés fogalma. (generalizáció: az eredeti ingerhez hasonló,
 új ingerek is hasonló választ fognak kiváltani, diszkrimináció: az egymástól nagyon különböző
ingerek egymástól eltérő válaszokat fognak kiváltani)
- Ennek megfelelőn Hovland azt feltételezte, hogy ha az új inger jellemzői egyre jobban
eltérnek az eredeti inger jellemzőitől, akkor az arra adott válasz erőssége is egyre jobban
csökkeni fog. Tehát minél jobban különböznek az új ingerek az eredetitől, a generalizáció
annál inkább át fogja adni a helyét a diszkriminációnak. Hovland további munkásságát
erősen meghatározta ez az új szemlélet és módszertan.
- A második világháború alatt és azt követően több pszichológus is segített a hadseregnek a
propaganda és a meggyőzés tanulmányozásában. Ennek egyik következménye lett az 1940-
50-es években működő Yale-program, amelynek legjelesebb képviselői Hovland, Janis és
Kelley voltak.  Ők a meggyőzést elemeire bontva tanulmányozták: a forrás, a befogadó, az
üzenet és a kontextus szempontjából. Ezek (mint bemenő ingerek) jellemzői jelentősen
befolyásolják a meggyőzés sikerességét. Mindezek alapján a következőket figyelték meg:
 A forrás: a meggyőzés eredményességét jelentősen befolyásolja a kommunikátor
szavahihetősége és szakértelme. (befogadást nem befolyásolja, de elfogadást igen)
 A befogadó: a meggyőzés eredményességét a hallgató pozitív-negatív hangulata,
valamint a motiváltsága és érintettsége szabja meg.
 Az üzenet: a meggyőzés eredményességét az érvek erőssége-gyengesége, illetve
bonyolultsága-egyszerűsége határozza meg.
 A kontextus: a meggyőzés eredményességét a környezet gátló vagy serkentő jellege
alakítja.
 A félelem/intelligencia hatása (ill más olyan tényezők, amelyek ellentétesen hatnak
a befogadásra és az elfogadásra): kicsi: nem elég az elfogadáshoz, nagy: akadályozza
a befogadást  a közepes mértékű félelemkeltés a leghatásosabb a meggyőzés
szempontjából.
- A Yale-program a saját eredményein kívül sok más vizsgálatot is inspirált, amelyek
pontosították ezeket a tapasztalatokat. Kritika volt ugyanis pl., hogy Hovland kutatásai csak
az üzenet átgondolt, alapos feldolgozására helyezték a hangsúlyt (ilyen pl. a meggyőzés
kettősfolyamat-modelljei: a heurisztikus-szisztematikus és a feldolgozás-valószínűségi
modell).

Albert Bandura:
- Bandura szerint (a szociális tanuláselméleteknek megfelelően) a viselkedést mások viselkedésének
és az adott környezetnek a megfigyelése, valamint a belső, kognitív folyamatok (pl
 következmények előrejelzése) is irányítják. Ezért ezt a megközelítését szociális-kognitív
tanuláselméletnek is nevezik, amelynek másik jeles képviselője Walter Mischel.
- Elsősorban arra hívja fel a figyelmet, hogy a viselkedésünket leginkább a szociális közegben
megszerzett tapasztalatok alapján szervezzük. Ezen belül is kiemelt szerepet tulajdonít a közvetett
tanulásnak (modellkövetés, megfigyeléses tanulás, vikariáló tanulás), illetve azt feltételezi, hogy
minden új helyzetben (ahol saját, közvetlen tapasztalat még nem áll rendelkezésre) azoknak az
elvárásoknak megfelelően fogunk viselkedni, amelyeket mások megfigyelése során halmozunk fel.
- Az emberi viselkedésben jelentős szerepet tulajdonítanak a szociális pozitív / negatív
megerősítésnek, illetve büntetésnek (ami lehet pl. másoktól kapott dicséret, szeretet, elfogadás,
megértés vagy szidás, utálat, elutasítás, kritika, illetve mindezek hiánya). Elhagyják viszont a
behaviorizmus drive fogalmát, mivel szerintük nem kell hiányállapotnak fennállnia ahhoz, hogy az
ember motivált legyen a társas viselkedésre.
- Bandura az agresszió leírására és magyarázására is használta elméletét: hiszen az agresszió
esetében a saját, közvetlen, próba-szerencse alapú, kondicionálásos tanulás nem lenne adaptív,
mert sérüléssel vagy az egyed halálával is járhat.
- Bobo baba kísérletet: óvodások olyan modellt néztek filmen, aki agresszív volt egy felfújható
babával. Ezt követően frusztrálták a gyerekeket olyan módon, hogy nem engedték őket a kívánt
játékkal játszani, majd magukra hagyták őket egy játszószobában, ahol egy kisebb méretű Bobo
baba is volt.  Eredmények: a gyerekek nemcsak egyszerűen bántottak a babát, de a modell
szokatlan agresszív megnyilvánulásait is lemásolták (pl. a baba felrúgását a levegőbe)  általános.
agr. is nőtt, de specifikus vis.formákat is átvettek.
- ha a filmen látott modell viselkedését jutalom, büntetés vagy mindezek hiánya követte, akkor abban
a csoportban, ahol büntetést kapott a modell az agresszióért, ott kevesebb volt a gyerekek
viselkedésében megjelenő agresszió, mint azokban, ahol semmit sem vagy jutalmat kapott a modell
az agresszióért.
- Mindez akkor is megismétlődött, ha a gyerekek rajzfilmfigurák agr. viselkedését figyelték meg.
- A szociális tanuláselmélet alkalmas lehet a segítő viselkedés magyarázására is. Hiszen a közvetett
tanulás lehetővé teszi, hogy egy erős érzelem megfigyelőiként magunk is átéljük az adott érzelmet.
Ez az empátia (nem azonos az együttérzéssel, amikor aggodalmat és sajnálatot érzünk valaki
szenvedése láttán!), ami arra késztet minket, hogy segítsünk másokon. (empátia-altruizmus
modell).
Kogn. pszich. nézőpont: információ feldolgozás és motivált társas megismerés

Behaviorizmus leváltása  kognitív folyamatok elfogadása

- 1960as évek kognitív forradalom  kognitív témák, elméletek előtérbe kerülése a
pszichológia minden területén, behaviorizmussal szemben ismét a mentális folyamatok
tanulmányozása került előtérbe: elsősorban a mentális reprezentációkkal, a sémákkal, a
forgatókönyvekkel, az észleléssel, az emlékezéssel, a tanulással és a gondolkodással
foglalkozik
- szociálpszichológiában nem forradalom  kognitív folyamatok jelentősége (pl értelmezés
fontossága a viselkedésben) alapvető, elterjedt nézet
- elterjedt szociálpszichológiai fogalmak (attitűd, normák, hiedelmek) alkalmazása új
területeken (személyes kapcsolatok, agresszió, altruizmus, diszkrimináció)
- Mi lesz az alaklélektan?
o felolvadt, felváltotta a kognitív irányzat a tudományban
o gyakorlatban (tanácsadás) maradt
- 3 szakasz, megközelítés: klasszikus, megismerési, társas motivált

1. Korai (50es-60as évek), „klasszikus”:

Attitűdrendszerek vizsgálata és konzisztencia elméletek az emberek mindig összhangra
törekszenek a viselkedésben, gondolkodásban (Festinger, Heider, Osgood)  attitűdjeink nem
önmagukban állnak, hanem összerendeződnek, kül szabályszerűségeket követnek. Ezt a 3 szerző
eltérő nézőpontokból vizsgálja:
- Fritz Heider (egyensúlyelmélet):
o Heidert elsősorban az érdekelte, hogy milyen konzisztenciák vannak jelen abban,
ahogyan az egyének (person / P) másokhoz (other / O) és a környezethez vagy annak
valamely tárgyához (attitűdtárgyhoz) (X) való viszonyukat látják
o a viszonyok két típusát különböztette meg: az érzelmi viszonyt, vagyis a rokonszenvet
(like / L) és az egységviszonyt, vagyis a birtoklást / okságot (unit / U). Az érzelmi
 viszony vagy csak pozitív, vagy csak negatív lehetett (semleges nem, fokozatok
nincsenek)
o Heider végül azt állapította meg, hogy három entitás esetében kiegyensúlyozott
állapot akkor áll fenn, ha viszonyok pozitív szorzatúak, míg kiegyensúlyozatlan
állapot pedig akkor, ha negatív szorzatúak  ekkor keletkezik disszonancia feszültség
amit enyhíteni akarunk
o két negatív viszony esetén is egyensúly: akkor is, ha én kedvelem Ot, és
mindketten utáljuk Xet
o abból, ha szeretem O-t pszichológiailag következik, hogy amit ő szeretek azt
én is  ha ez nem így van: disszonancia
- Charles Osgood (kongruitás elmélt)
o Osgood elméletének tárgya az, hogy ha egy adott forrás egy „üzenetben” nyilatkozik
egy adott attitűdtárgyról, annak hatására miként változnak meg az attitűdök
mindkettejükkel kapcsolatban. A kongruitás-elv azt jósolja, hogy ha az üzenet pozitív
(általában MEGGYŐZÉSnél), akkor a forrás és az attitűdtárgy értékelése közeledni fog
egymáshoz, míg ha az üzenet negatív, akkor a forrás és az attitűdtárgy értékelése
távolodni fog egymástól.
o A plusz Heider elméletéhez képest, hogy itt a poz és neg attitűdökben fokozatokat is
megkülönböztet. Így pl erős attitűdjeink kevesebbet változnak, még nagyobb
változást okoznak a másik elem változásában.
o Osgood vizsgálata pl: Eisenhover: szeretjük, kommunista napilap (szovjetek) utáljuk
 kommunista napilap dicséri, szidja Eisenhovert  elméletnek megfelelően
változtak az attitűdök
- Festinger: kogn disszonncia elmélete:
o az emberek tudattartalmai 3 csoportba sorolhatóak: a gondolatok, az érzelmek és a
viselkedések. Ezeknek a viszonya kétféle lehet: irreleváns (lényegtelen) vagy releváns
(lényeges). A releváns viszonyú tudattartalmak kapcsolata szintén kétféle lehet:
konszonáns (összeillő) vagy disszonáns (össze nem illő).
o A kognitív disszonancia fogalma: egymással össze nem illő tudattartalmak miatt
kialakuló kellemetlen állapotot, amely a megszüntetésére irányuló motivációt vált ki.
o A kognitív disszonancia kialakulásának okai:
o a döntés - döntés utáni megbánási hatás
o a kényszerű alkalmazkodás – viselkedés igazolási hatás
o erőfeszítések igazolása
 vis és attitűd közötti disszonancia
o az információszerzés (amikor egy addig pozitívan értékelt dologról új, negatív
információk jutnak a tudomásunkra ~ Osgood)
o a társak szerepe (amikor az, amit a számunkra fontos mások gondolnak vagy
mondanak, az ellentmond a véleményünknek ~ Heider)
 attitűdök közötti disszonancia
 A kognitív disszonancia redukciójának / csökkentésének módjai:
 a tudattartalmaknak vagy azok relevanciájának a megváltoztatása
 a további tudattartalmak bevonása
 a mások meggyőzése
 a pszichológiai elhatárolódás (pl. dohányzással kapcsolatos korábbi ismeretek tagadása)
 egyik híres vizsgálata Festinger beépülése az UFO-hívők szektájába, amely során azt
tapasztalták, hogy az UFO-hívők egy csoportjában azok a tagok hittek továbbra is abban, hogy
a világ megmenekülése nekik köszönhető, akik jobban elköteleződtek, míg azok ábrándultak
ki teljesen, akik kevésbé köteleződtek el (mivel az előbbiek csak így tudták megtartani a
konzisztenciát a viselkedésük és az attitűdjeik között).
 EZ a legáltalánosabb elmélet: Osgodd és Heider elméletei specifikusabb helyzetekre
vonatkoznak, és beépíthetőek a kogn dissz. elméletbe

Később: „Iinformációfeldolgozási”, megismerő nézőpontok: szoc. pszichológiai megismerő

folyamatokat helyezi központba: társakra, csoportokra és társadalmakra vonatkozó ismeretszerzés,
feldolgozás, megőrzés és alkalmazás vizsgálata
- számítógépes analógiák
- hálózatmodellek  számítógépmodell felülvizsgálata (pl. nem tipikus kategóriaképviselők
kategóriába sorolása tovább tart – veréb VS emu)
o lokális konnekcionista modellek (1970es évek) CSAK ELMÉLETI MODELL:
csomópontok (fogalom, tulajdonság) hálózata  asszociációkkal kapcsolódik  egy
csomópont aktiválása aktiválja a hozzá kapcsolódókat
o elosztott/globális konnekcionista modell (1980as évek): egyes csomópontoknak
nincsen önálló jelentésük: a csomópontok aktivációja önmagában nem jelent semmit
 együttes aktiválódásnak, aktivitás mintázatnak van jelentése
(szociálpszichológiában nem nyert teret)
- Képviselők: Hamilton, Fiske
David Hamilton:
 - Hamilton leginkább a sztereotípiák alapmechanizmusával foglalkozott. a sztereotipizálás
egy normális és elkerülhetetlen folyamat. Ugyanis ilyen az információfeldolgozó rendszerünk
és a véges kognitív kapacitás következménye.
- a sztereotípiák kialakulása és fennmaradása is az ún. illuzórikus korreláció által történhet,
amelynek a lényege két, rendszerint különálló változó közötti viszony erejének a túlbecslése –
két valóságban független tényező közötti korreláció érzékelése (automatikus folyamat)
o A sztereotípiák keletkezésének oka, hogy a ritkán látott csoport és annak
valamilyen szokatlan megnyilvánulása erősen összekapcsolódik az emberekben,
holott nem valószínű a kapcsolatuk (disztinktivitás alapú látszatkorreláció)
o A sztereotípiák fennmaradásának az oka ezzel szemben a sztereotípián alapuló
elvárásnak megfelelő információk megjegyzése és felnagyítása, illetve az
ellentmondó információk elhanyagolása. (elvárás alapú látszatkorreláció)
- Hamilton TRAP modellje (twofold retrieval of associative pathwawys) szerint a
sztereotípiákban az adott sémába beleillő, kongruens információt mindig jobban
megjegyezzük, s jobban vissza is emlékezünk rá, mint az a sémával ellentétes, inkongruens
információ esetén tapasztalható.  személyészlelés, ahol az elvárásoknak ELLENTMODNÓ
inf.ra emlékszünk jobban.
Magyarázat: a csoportok és az egyének esetén más az információfeldolgozás jellege is,
hiszen a csoportra irányuló feldolgozás mindig a memória emlékein alapszik (off-line), míg az
egyénre irányuló pedig inkább a jelenbeli tapasztalatokon (on-line).
 vö: konzervativizmus feldolg. alapelv
Fiske: mind a megismerés, mind a motivált társas nézőpontba besorolható
 A Taylorral közösen létrehozott „kognitív fösvénység” fogalma az emberek azon általános
tulajdonságára utal, hogy a társas megismerés során mindig takarékoskodnak a korlátozott
mentális erőforrásaikkal, s hogy mindig lerövidítik a megértéshez vezető utat az alapos
gondolkodás helyett (pl. előszeretettel alkalmaznak heurisztikákat).
 Főként a sémák szerepével foglalkozik a megismerés folyamataiban

Motivált társas nézőpont:

- Fiske: „motivált taktikus” fogalma: az ember energiát fektet az alapos feldolgozásba, ha
motivált rá.
- A Neuberggel közös megalkotott kontinuummodelljük a motiváció és a kategorizáció
szerepét együttesen hangsúlyozza a személypercepcióban: az egyénekre tekinthetünk a
velük kapcsolatos, személyes tapasztalatok összegeként, ha motiváltak vagyunk rá (ez az
 egyén alapú feldolgozás) és a hovatartozásuk alapján is, ha nem vagyunk motiváltak rá (ez a
kategória alapú feldolgozás a nem, a kor és a rassz nagy hármasa alapján).  de ez csak a két
véglet: mások megismerése egy kontinuum mentén írható le, minél motiváltabbal vagyunk,
minél inkább alaposabban dolgozzuk fel az inf.t, annál pontosabb. (erre emlékeztem, hogy
vhol olvastam a könyvben, de nem találtam meg. Szval nem teljesen vagyok biztos benne,
csak úgy emlékeszek, mintha ez lett volna az elmélet lényege)
 vö. alaposság szemben a felszínességgel feldolgozási alapelv.

Kognitív stílus vizsgálata: 40estől a 90es évekig változó nézetek

- kong stílus: a megismerésnek a személyre tartósan jellemző egyéni módja  ezen belül
(konkrétabb fogalom): kogn komplexitás: mennyire összetetten észleli a társas valóságot.
- nézetek: Adorno: tekintélyelvű személyiség, Rokeach: nyílt, zárt kogn. stílus, Kelly: kogn
komplexitás, Tedlock: indegratív komplexitás, Kruglanski: lezárás iránti igény

Adorno: tekintélyelvű személyiség:

- kérdés: milyen személyiség- és fejlődésbeli tényezők állnak a fasiszta rendszerek kialakulása
és az előítéletek mögött?  tekintélyelvű személyiség attitűd, merev, alacsony komplexitású,
zárt gondolkodás
- pszichoanalitikus megközelítés (Altmeyer: tanulható attitűd)
- politikailag baloldalról jobbra csökken a komplexitás
- mérés: F skála

Milton Rokeach (nyílt és zárt kognitív stílus elmélet):

 Rokeach bírálta Adornóék tekintélyelvű személyiség elméletét és fasizmus-skáláját mind
módszertani, mind tartalmi szempontból. Ő úgy gondolta, hogy az emberek fejében a
nézeteik kapcsán a fő dimenzió az elfogadás-elutasítás dimenziója, míg a mellékdimenziók
pedig a centrum-periféria és a múlt-jövő dimenziók.
 Különbség van abban, ahogyan a zárt és a nyílt gondolkodású személyek az egyes
dimenziókban viszonyulnak a különféle nézetekhez. Így pl. a zárt gondolkodású egyén:
 az elfogadás-elutasítás dimenziója szerint úgy gondolja, hogy mindaz, amit elutasít, az
egységesen rossz, s így az általa elutasított embereket is homogén rossznak tekinti
 a centrum-periféria dimenziója szerint fontos neki az általa elfogadott forrás és tekintély
 a múlt-jövő dimenziója szerint pedig csak a jövőre koncentrál, s a jelent teljesen
figyelmen kívül hagyja
 A nevelés és a motivációk hatása mindezekben a következő:
  a gyermekkori szabad exploráció megnöveli a későbbi tudásigényt, ez pedig aztán nyílt
gondolkodáshoz vezet
 a gyermekkori gyakori büntetés azonban a fenyegetés elhárításának igényét növeli
meg, ez pedig aztán zárt gondolkodáshoz vezet
- A stílus mérésére elsősorban a D-skálát (dogmatizmus-skálát) alkalmazzák

Kogn. komplexitás: Kelly

- nincsenek meghatározott dimenziók, a gondolkodás komplexitását az határozza meg, hogy
HÁNY dimenzió mentén látja az ember a világot  cél: azon konstruktumok (dimenziók)
megtalálása, aminek mentén az egyén a társas világot értelmezi és megkonstruálja
- mérés: szereprepertoár teszt

Integratív komplexitás – Tedlock (70-80as évek)

- bírálja az eddigi megközelítéseket: addig úgy vélték, hogy a zárt, alacsony kompl.ú gond.
rossz, a nyílt:jó  DE szte a helyzet határozza meg melyik kogn stílus az előnyös az
emberek a helyzettől függően változtatják a gondolkodási stílust
o nyomás alatt, nagy súlyú döntés: zárt előnyösebb: kevésbé komplex gondolkodású
menedzserek könnyebben döntenek, nyíltak hárítanak)
o forradalmároknál küzdelem alatt kevésbé komplex gondolkodás volt előnyös,
hatalomra kerülés után a komplexebb

Lezárás iránti igény: Kruglanski (90es évek)

- zárt gondolkodás nem rossz, lezárás nélkül nincsenek ítéletek, döntések  előbb utóbb
mindenki lezár
- a lezárás iránti igény (megismerési motiváció) két dimenzió mentén értelmezhető:
o lezárás keresése és kerülése (aszerint különbözteti meg a motivációkat, hogy az
egyén célja a lezárás elérése vagy annak elkerülése)
o a specifikus és nemspecifikus lezárás keresése és kerülése (aszerint különbözteti
meg a motivációkat, hogy az egyén által elérni kívánt lezárás az egy konkrét és
specifikus lezárás-e vagy pedig bármilyen általános lezárás megfelelő a számára)
- egyéni és helyzeti különbségeket egyaránt vizsgál
Közgazdaságtani megközelítés: racionális döntés, csereelmélet, játékelmélet
Közgazdaságtani megközelítésről általában:
- közgazdaságtan általánosságban a gazdasági rendszerrel, vagyis a javak termelésével,
elosztásával, és fogyasztásával foglalkozik.  az emberek jutalmak megszerzésére irányuló
választásaival, döntéseivel, személyek közötti elosztás, csere szabályaival
- alapja a racionális döntés elmélet:
o Az emberek törekszenek arra, hogy mindig olyan döntéseket hozzanak, amellyel az
önérdeküket, saját nyereségüket maximalizálják. (vágyaikat elérik)
o Mindig költség nyereség kalkulációt végeznek és minden ehhez szükséges
információt feldolgoznak, hogy maximalizálják nyereségeiket
o racionális emberkép: homo economicus
 ennek az értelmezésnek megfelelően a személyközi kapcsolatokat és
csoportviselkedést a tagok viselkedése határozza meg, akik mind önálló, racionális
döntéseket hoznak, melyekkel saját érdekeiket szolgálja

Társas döntéshozatal vizsgálatának speciális formája a játékelmélet: racionális döntéshozók

interakcióinak matematikai modellje, olyan helyzetekben, amikor a másik viselkedése
meghatározza az egyéni kimenetet
- A játékelméletnek két fő előírása van:
 minimax szabály: Amely lényege az, hogy azt a stratégiát ajánlatos választani,
amelynél még a legkevésbé vonzó kimenetel is jobb (vagy nem rosszabb), mint a
többi stratégia legkevésbé kedvező kimenetele. Vagyis ez amolyan biztonsági
szabály: „próbáld elkerülni a legrosszabbat”.
 egyensúly stratégia: Amely lényege pedig az, hogy azt a stratégiát ajánlatos
választani, amelyet a másik választása nyomán nem kell feladnod. A szabály
alkalmazása olyan egyensúlyhoz vezet, ahol egyik játékosnak sem éri meg
 egyedül változtatni a stratégiáján (nem nő a nyeresége) a többi játékos
potenciális döntésének figyelembe vétele mellett (pl hotelling’s Model of Spatial
Competition)
- pl: fogolydilemma: dilemma az, hogy a legtöbb közös hasznot a kooperáció hozná
mindkét fél számára, de mivel a felek nem kommunikálhatnak ezzel kiszolgáltatnák
magukat a másik döntésének (nem kerülik el feltétlen a legrosszabb lehetőséget), így
inkább az egyéni hasznot választják, biztosra mennek  ha nem tudjuk bejósolni a másik
viselkedését nagy vszínűséggel kompetíció alakul ki.

Szerep a szociálpszichológiában: csoportokban, kapcsolatokban fennálló kölcsönös függés: A lényege

az, hogy mindegyik fél nyeresége/vesztesége nem csak a saját, hanem mások döntésétől is függ. 
minden társas helyzetben a másik döntését figyelembe véve, annak függvényében döntünk. DE mivel
az embereknél számos kogn, és társas folyamat szerepet játszik a döntéshozatalban, a
szociálpszichológiában komplex formában jelenik meg a racionális emberkép

Racionalitás korlátai:
- Korlátozott racionalitás: Herbert Simon: Nem áll elegendő információ a
rendelkezésünkre ahhoz, hogy minden lehetőséget számba véve döntsünk. Nincs
elegendő idő ill kogn kapacitás.  racionális döntést hozhatunk, de csak annyi infból ami
adott helyzetben rendelkezésünkre áll, és amit fel tudunk dolgozni
- körülmények hatása: a helyzet észlelése: hogy nyereségként vagy veszteségként
érzékeljük a lehetséges kimenetelt, ill. a korábbi tapasztalatok befolyásolják döntésünket
(mennyire vállalunk kockázatot) (Kahneman és Tversky kilátáslemélete szerint: emberek
veszteség estén inkább kockázatvállalóbbak, míg nyereség esetén pedig inkább
kockázatkerülőbbek. Thaler és Johnson kvázi hedonikus szerkesztés elmélete szerint
fordítva: a korábbi nyereség, veszteség tapasztalatok miatt veszteségnél inkább
kockázatkerülést, míg nyereségnél pedig inkább kockázatvállalást választunk)

Társas csereelméletek:
- az emberi kapcsolatokon és interakciókon belüli cserefolyamatok fontosságával
foglalkoznak
- az emberek társas viszonyait mindig a javak cseréje jellemzi. A nyereség/költség mérleg
függvényében döntenek kapcsolataik kialakulásáról fenntartásáról  akk tartunk fenn
egy kapcsolatot, ha a mérleg pozitív vagy legalább egyenlő.
- társas kapcsolatok cseréit szabályozó normák:
 o méltányosság normája: mindenki annyi jutalomban részesül, amennyivel
hozzájárul a kapcsolathoz
o viszonzás normája, reciprocitás normája: az a jó csere, kapcsolat, ahol mindenki
közel azonosan fektet be és nyer
- közeli kapcsolatok mélyülése során a csere szabályai változnak:
o csere alapú kapcsolatnál először méltányosság elvének megfelelő elosztás, majd
a jutalmak egyenlő elosztása lesz jellemző (egyéni befektetés-haszon
számontartás jelentősége csökken, jutalmak egyenlő elosztása lesz jellemző)
o csere alapú kapcsolatból átalakul közösségi kapcsolattá:
 csere alapú kapcs.: olyan kapcsolat, amiben az egyén azért jutalmazza a
másikat, hogy viszonzásképp ő is jutalmakat kapjon
 közösségi kapcs.: olyan kapcsolat, amelyben egymás jutalmazása
(befektetés) nem az emberek saját érdekeit, hanem a kapcsolat javát
szolgálja (a kapcsolattal való törődést fejezik ki
o minél intimebb egy kapcsolat annál inkább a szükségeltek szerinti elosztás kerül
előtérbe az egyenlő elosztás helyett

Segítségnyújtás és agresszióban is meghatározó a költség/haszon kalkuláció: általában (alapos

feldolgozás mellett) ez határozza meg a segítség/agresszió megjelenését

Normákhoz való alkalmazkodás: racionalitása:

- abban az esetben is rac. lehet, ha első ránézésre nem szolgálja az egyén érdekeit
o hosszú távon a csop. (és így az egyén) normális működéséhez, fennmaradásához
elengedhetetlen (pl hatalomnak való engedelmeskedés normája)
o viselkedési heurisztikák: leegyszerűsítik a viselkedést  könnyebben hozok
döntést, még a rac.. minden inf.-t számba vevő döntés időigényes  az is
racionális, ha nem racionális döntést hozok
 sztereotípiák is heurisztikáknak tekintehtőek

Ultimátum játék: ált nem fogadjuk el az igazságtalan elosztást, pedig am semmit nem kapunk 
hétköznapi életben ez is racionális: azt mutatja hogyan pozicionálom magam társadalomban
 Társadalmi, kultúrközi és kulturális megközelítés
A kulturális pszichológia azon 20. század végén jelentkező kutatások gyűjtőneve, amelyek a kultúrák
közötti különbségeket és hasonlóságokat pszichológiai szemszögből demonstrálják. A kulturális
pszichológia főként két kérdéskört ölel fel:
 a kultúra és a személyiség kapcsolatának vizsgálatát
 az egyes kulturális jelenségek összehasonlító tanulmányozását
Az irányzatnak két fő ágazata van:
 a kulturális pszichológia, amelynek középpontjában a pszichés működések kultúra tükrében
való magyarázata áll, s amely főleg kvalitatív módszerekkel vizsgálódik (pl. természetes
megfigyelés, narratív elemzés, történeti kutatás)
 a kulturális összehasonlító pszichológia, amelynek pedig a középpontjában az emberi
univerzálék feltárása és a kultúrák közti különbségek magyarázata áll, s amely főleg inkább
kvantitatív módszerekkel vizsgálódik (pl. kérdőívek, skálák)
- A szemlélet előzményeinek tekinthető ugyanakkor:
 Wundt néplélektana – Wundt introspekcióval az észlelést és a figyelmet vizsgálta. A
gondolkodást nem, mert gondolkodással már nem marad kog kapacitás az introspekcióra. A
magasabb rendű mentális folyamatokat termékeiből, a kulturális termékekből (nyelv, vallás,
mitológia) lehet vizsgálni. Ezt szolgálta a néplélektan.
 Münsterberg nemzetkarakterológiája
 Mead és Benedict kulturális antropológiája
-jelentős képviselők: Markus és Kitayama, Shalom Schwartz és Hofstede

A szoc pszich. vizsgálatok sokáig nem vették figyelembe a kult. különbségeket, elsősorban Észak-
amerikai vsz-ekkel folytattak vizsgálatokat, és az így nyert eredményeket tartották univerzálisnak
Erre az egyik legjobb példa az ALAPVETŐ attibúciós hiba: ami arra utal, amikor az emberek egy
személy viselkedéséből személyiségére következtetnek, akkor is, ha annak más magyarázata is lehet.
 kezdetben azt feltételezték, hogy ez egy alapvető emberi jellemző. A kult pszich. elterjedésével
azonban nyilvánvalóvá vált, hogy kollektivista társadalmakban (pl japán, kína) szinte egyáltalán nem
jellemző. Ugyanis itt az emberek hajlamosabbakat a viselkedést környezeti tényezőkkel magyarázni,
sőt általánosságban helyzetfüggőnek tekintik a személyiségjellemzők nagy részét.

Ennek magyarázata elsősorban az, hogy eltérően konstruálják meg énjüket.  Hazel Markus,
Shinobu Kitayama
- eltérő self-felfogásokat hangsúlyozzák, amelyek számukra azt a keretet jelentik, amelyen
belül a kulturális különbségeket értelmezhetőek
- Ezen megközelítésük végül egy új kulturális paradigmához: a független és kölcsönösen
függő self koncepciójához vezetett.
o a kölcsönös függőség: inkább a kollektív kultúrákban élő emberek énképére
jellemző, amely mélyen a csoportokba ágyazódik, jellemző rá:
 a csoportcélok elsőbbsége
 a csoportnormák és a kötelezettségek diktálta viselkedés
 a csoporton belüli, közösségi alapú társas kapcsolatok
o a függetlenség: inkább az individualista kultúrákban élő emberek énképére
jellemző, amely így erősen elkülönül a csoportoktól, jellemző rá:
 a saját célok elsőbbsége
 az saját attitűdök vezérelte viselkedés
- a mások iránti, csere jellegű társas kapcsolatok

Egyéb különbségek az énfogalomban

Individualista kultúra  én fókuszú
megközelítés
Én definíciója Társas kontextustól független
egyéniség
 ént állandó jellemzők mentén
írja le
Én struktúrája Egységes és stabil, különböző
helyzetekben és kapcsolatokban
állandó  kis énváltozatosság
Kollektivista kultúra  másik
fókuszú megközelítés
A személy másokhoz társas
szerepeken, kapcsolatokon keresztül
kapcsolódik
 ént szerepek, társas viszonyok
mentén írja le
Képlékeny, változékony, egyik
helyzetről, kapcsolatról a másikra
változik  nagy énváltozatosság
 Fontos jellemzők Belső, személyes én (gondolatok, Külső, nyilvános én (státuszok,
képességek, érzések, vonások) szerepek, kapcsolatok)

Olyan tulajdonságokkal, amikben Olyan tulajdonságokkal, amikben

eltér másoktól hasonlít másokhoz, amelyek
másokhoz kapcsolják.
Jelentős feladatok egyéninek lenni vhová tartozás, beilleszkedés
önkifejezés megfelelően viselkedni
saját célok előtérbe helyezése csoportcélok előtérbe helyezése
nyíltság (kimondja, amire gondol) közvetettség (mások gondolatait
kitalálni
Eltérések az önértékelésben
- individualista kultúrákban általános jellemző az énfelnagyítás (magunkat a ténylegesnél
átalában jobbnak észleljük)  Wobegon hatás
- kollektivista kultúrákban szinte egyáltalán nem jellemző:
o alacsonyabb önértékelési pontszámok
o hajlamosabbak inkább negatívan gondolkodni énjükről
o az én értékét önkritikával fejezik ki
 eszköz a javuláshoz, önmaguk fejlesztéséhez (szintén jelen van az
enyém felértékelése)
 segíti az alkalmazkodást másokhoz
 megerősíti, hangsúlyozza a közös normák elfogadását, azt jelzi, hogy
törekszik másoknak megfelelni
o nem saját sikereit, hanem csoportja jó tulajdonságait dicséri fel

Schwartz: értékdimenziók
- ez ember egyetemes igényein alapuló (biológiai igény, társas koordinálás igénye,
csoportműködés igénye) értékeket állapított meg, amelyek így univerzálisak, minden
kultúrára jellemzőek. A különbség abban van, hogy melyiket mennyire tartanak
jelentősnek
- az értékek cirkuláris struktúrába helyezte el::
o a struktúrájában azok az értékek szerepelnek egymás mellett, amelyeknek
összeegyeztethető motivációs céljaik vannak (együtt járnak)
o az egymással szemben elhelyezkedő értéktípusok viszont inkompitabilis
motivációs célúak (nem járnak együtt)
 - 10 univerzális érték, két fő dimenzió mentén:
o változás iránti nyitottság (önvezérlés, stimuláció) VS konzerváció (konformitás,
hagyomány és biztonság)
o self-transzcendencia (egyetemesség, jóakarat) VS énfelnagyítás (teljesítmény és
hatalom)
o + hedonizmus: mindkét dimenzióhoz kapcsolódik

Egyéni, individualista értékek:

- Én-felnagyítás:
1. Hatalom: társadalmi státusz, presztízs, kontroll és dominancia emberek és erőforrások
fölött
2. Teljesítmény: kompetencia bemutatásával járó személyes siker
- változás iránti nyitottság:
3. Stimuláció: izgalom, újdonság és kihívás
4. Önvezérlés: független gondolkodás és cselekvés
+5. Hedonizmus: élvezet és érzéki kielégülés

Kollektív értékek:
- Szelf-transzcendencia:
6. Egyetemesség: megértés, megbecsülés, tolerancia és törődés minden ember jólétével
és a környezettel
7. Jóakarat: a közelállók jólétével való törődés
- Konzerváció:
8. Hagyomány: a hagyományos kultúra vagy vallás szokásai és értékei iránti tisztelet és
elkötelezettség
9. Konformitás: azon cselekedetek, hajlamok, késztetések korlátozása, amelyek
valószínűleg zavarnának és sértenének másokat, vagy megszegnék a társas normákat
10. Biztonság: a társadalom, a kapcsolatok és az én biztonsága, harmóniája, stabilitása
Gerard Hofstede: a kultúra dimenziói (1976 – 80Publikálás)
- első empirikus vizsgált a kultúra dimenzióiról  empirikusan vizsgálható a kultúra
különböző dimenziói és pszichológiai jelenségek közötti kapcsolat (ekkortól fektetnek
nagyobb hangsúlyt a kult. aspektusra, mivel mérhető)
- 5 olyan faktort különített el, amelyek alapján minden kultúra jellemezhető, összehasonlítható
- hatalmi távolság: hatalom egyenlőtlen eloszlásának elfogadása a különböző
intézményekben, szervezetekbe (pl.: Hofstede anekdota: Svédország (alacsony) –
Franciaország (magasabb) – francia király beszéde Svédországban)
(~ SZDO kulturális szinten)
- bizonytalanság elkerülése:
o bizonytalan, strukturálatlan és kétértelmű helyzetek tűrése – tervezés és stabilitásra
való fókuszálás
- individualizmus – kollektivizmus
o individualizmus: egyénnek kell magáról és szűkebb családjáról gondoskodnia
o kollektivizmus: az ember gondoskodást várhat el a saját csoporttól, DE ennek
fejében: lojalitás
- Maszkulinitás/Feminitás:
o maszkulinitás: hangsúly a hagyományosan férfiakhoz társított jellemzőkön
 relatív hangsúly a teljesítményen, önérvényesítésen, anyagi sikereken „azért él,
hogy dolgozzon”
o feminitás: hangsúly a hagyományosan nőkhöz társított jellemzőkön
  hangsúly a kapcsolatokon, szerénységen, az élet minőségén, „azért dolgozik, hogy
éljen”
(pl. amerikai-dán férfi: szombaton is dolgozni?  amerikai: maszkulin, dán: feminin)
- időorientáció: hosszú távú idő orienetáció: vágyak és igények késleltetett kielégítésének
elfogadása (később került be a dimenziók közé - kínai, konfucionista értékek hatása)

Eredmények, következtetések:
 Európa és Észak-Amerika: individualizmus és alacsony hatalmi távolság
Latin Amerika és Ázsia egy nagy része: alacsony individualizmus és nagy hatalmi távolság
 Japán: nagy bizonytalanság elkerülése
 Skandinávia: magas feminitás
DE Hofstede mért mennyiségei tendenciaszintet mutatnak, DE az egyénre nem/óvatosan
alkalmazható (közvetlen környezet – kis/nagy város, család… hatása)

Trompenaars kulturális dimenziói

Kulturális dimenziók: Első 5 a más emberekhez fűződő kapcsolatokat írja le, + 2

1. univerzális/partikuláris
- a szabályok mindenkire vonatkoznak - Pl. amerikai
- egy szabály attól is függ, hogy kire akarom alkalmazni - részdolgai igazak csak a szabálynak, el
lehet térni tőle
2. individuális/kollektivista
3. neutrális (érzelemmentes-japán)/emocionális (érzelemteljes-olasz)
4. specifikus/diffúz
- szigorúan elkülönül az üzleti élet a magánélettől
- összemosódás
5. Teljesítményorientált/ egyéb tényezők (származás)
- a teljesítmény határozza meg a státuszt
- vagy egyéb tényezők is szerepet játszanak Pl. elég öreg-e
6. szekvenciális (időrend van)/szinkronikus (párhuzamosan több dolgot is lehet csinálni)
7. belső irányítású (én uralom a természetet)/külső irányítású (harmóniában élek a természettel) -
Evolúciós nézőpont:
Az evolúciós pszichológia az amerikai pszichológiában 20. század végén létrejött irányzat, amely az
emberi viselkedés evolúciós gyökereivel foglalkozik, s amely azt próbálja megérteni, hogy az emberi
jellemvonások pontosan milyen szelekciós előnyt jelenthettek az ember evolúciója során.
- Az evolúciós pszichológusok öt alapelvet alkalmaznak az emberi elme megközelítéséhez. Ezek a
következők:
 1. Az agy fizikai rendszer, mely úgy működik, mint egy számítógép. Áramkörei így olyan
viselkedések létrehozására jöttek létre, amelyek illeszkednek a környezethez.
2. A természetes szelekció úgy alakította ki agyunk ezen áramköreit, hogy képesek legyünk
megoldani a fajunk fejlődése során felmerült evolúciós problémákat és feladatokat.
3. A tudatosság azonban csak a jéghegy csúcsa. A tudatos élményeink így félrevezethetnek
bennünket, és emiatt az áramköreinket is sokkal egyszerűbbnek gondoljuk a valóságosnál.
4. A különböző adaptációs problémák megoldására különböző agyi áramkörök alakultak ki és
specializálódtak.
5. A modern koponyánkban kőkori elme lakik, hiszen az új agyi áramkörök kialakulásához
nagyon hosszú időre van szükség
Ezen irányzatnak a szociálpszichológián belüli helyét tökéletesen reprezentálja az ún. Wason-féle
szelekciós feladat, amely lényegében egy olyan logikai feladat, amely egy „Ha A, akkor B” típusú
állítást fogalmaz meg, s a különféle esetekben ennek az állításnak az igazságát kell ellenőrizni. Ezt a
feladattípust ugyanakkor számos különféle módon meg lehet fogalmazni, így logikailag izomorf
(azonos) feladatokat kapunk, mégsem lesz egyforma a teljesítmény. Az eredmény ugyanis a társas
jellegű egyezségekkel kapcsolatos feladatoknál lesz a legjobb. Ennek a háttere a szociális
adaptáció, amely voltaképp megoldáskeresés és -találás az ismételten előforduló társas
problémákra. Az emberek esetében ennek megfelelően a társas egyezség egyetemes és mindent
átható jelenség, illetve ismétlődő probléma, amelyet újra és újra meg kellett már oldani, így ehhez
igen valószínű a kognitív adaptáció. Enélkül a csalás észlelése sem működhetne.

- A szociálpszichológián belül az evolúciós megközelítés szempontjából kutatott, legfontosabb

területek:
 a segítségnyújtás (egoisztikus segítés)
 az agresszió (agresszív ösztönök)
 a vonzalom és a szoros kapcsolatok (párválasztási stratégiák) - Buss
 a konfliktusok és az ellenségeskedés (szociális dominanciára törekvés) - Sidanius
- Az evolúciós szociálpszichológia legfőbb képviselői ugyanakkor: Buss és Sidanius.

Segítségnyújtás, altruizmus evolúciós magyarázatai:

- régi elképzelés:
o evolúció önzővé formálta az embert  csak olyan vis. marad fent, ami az egyed
túlélési esélyeit növeli  altruizmus nem, ezért civilizáció eredménye (Campbell)
- modern elméletek:
 o szelekció a gének, nem az egyed szintjén  proszoc. vis. egyes formái növelhetik az
egyed genetikai reprezentációját a köv. generációban + hosszú távú egyéni előnyök is
lehetnek
o Rokoszelekció – Hamilton  gének fennmaradási esélye nő: többet segítünk
rokonoknak (érzelmileg közeli egyének segítésének közvetítő mech.a)
o csop.szelekció (csop. előnye)– Wynn edwards  csoportok előnye, fennmaradása,
altruista csoporttag családját segíti a csoport
o Reciprok altruizmus (hosszú távú haszon)- Trivers  olyan fajoknál, ahol képes
emlékezni és megkülönböztetni, kis, tartós csoportok  embereknél gyakori
o Kérkedés modell: segítségnyújtás jó hírnevet hoz, ami később előnyökkel jár
(támogatás, párválasztás) nyilvános segítségnyújtás nagyobb lehet (DE bystander
hatás), ha úgy tujda, hogy mások is látják – pl kamera: növeli az éntudatosságot
(normákat aktivál)
o TEHÁT: segítségnyújtás nem genetikailag programozott, hanem olyan
prediszpozíciók/motivációk eredmény, amelyeket társas és kogn folyamatok
aktiválnak a környezeti körülmények függvényében

Agresszió evol. magyarázata:

- régi, népszerű elképzelés. az evolúció az embert önzővé formálta, az agresszivitást az
evolúció belénk véste, elkerülhetetlen és kontrollálhatatlan
- modern elképzelés: agresszió az emberi természet EGYIK eleme, a státusz, erőforrások
megszerzésének, versengésnek EGYIK eszköze, NEM meghatározó az emberi
viselkedésben  helyzetfüggő, kultúra, társas hatások, normák alakítják (pl büntetés,
kooperáció előnye lényegesen csökkentheti)

Xenofóbia: Idegentől, újtól való félelem  sztereotípiák, előítéletek, diszkrimináció

- azért félünk az idegenektől mert régen veszélyes volt

Nemi különbségek a párválasztásban, párkapcsolatokban

David Buss: Párválasztási célok és stratégiák elmélete:
- párválasztás erősen célorientált viselkedés, ezért stratégiák különíthetőek el benne. Cél:
megfelelő, reprodukcióra képes személy megtalálása, annak érdekében, hogy növelje
rátermettségét, genetikai reprezentációját a köv. generációkban
 - férfiak és nők azonban eltérő problémákkal szembesültek az evol során a rövid ill hosszú
távú kapcsolataikban, így eltérő párválasztási stratégiák választódtak ki a szelekció során
o így pl: nőknek a rövid távú stratégia költségesebb, így a nőj elsősorban a hosszú
távú kapcsolatokat, még férfiak a rövidtávú kapcs.okat preferálják
o okok: férfiak magasabb tesztoszteronszintje, nőket érő társadalmi kultuárális
befolyás, amely „kapuőr szerepre neveli őket”
o DE változás: ma kb ugyanolyan gyakoriak a rövidtávú kapcsolatok
Ezt egészítette ki Trivers: szülői ráfordítás elmélete:
- Szülő ráfordítás: minden olyan erőforrás amit a szülő egyik utódjának ad, úgy, hogy azt
másik (valós vagy potenciális) utódjától elveszi
- ez pedig a nőknél általában nagyobb, még a férfiaknál kisebb
- szülők célja: nettó reprodukciós nyereség maximalizálása: TÚLÉLŐ utódok száma – szülői
ráfordítás
- férfiaknál: r stratégia: minél több potenciális utód (szexuális partner)
- nőknél: k stratégia: minél több, DE „minőségi” utód  utódok túlélési esélyének, NEM
számának növelése
- DE különbség Busshoz képest: ahol a szülői ráfordítás fordítva van, ott a stratégiák is  a
stratégiákat NEM a biol. hanem a ráfordítás határozza meg
Párválasztási preferenciák:
- általánosságban: ffi: vonzerő, nő: státusz fontosabb
- befolyásoló tényező:
o kapcs. kontextusa: rövid és hosszútávú kapcsolatok külön vizsgálatánál nincs
különbség
o valódi (nem hipotetikus) partnerek vizsgálatakor sincs különbség: vonzerő és a siker
ugyanannyira fontos férfiaknak és nőknek
o kultúra: ha a nők nagyobb kontrollal rendelkeznek erőforrások felett, kevésbé fontos
a siker minta vonzerő
Féltékenység: nők: érzelmi hűtlenség, ffi: szexuális hűtlenség

Társadalmi berendezkedések evolúciós magyarázata: Jim Sidanium és Pratto: Szociális Dominancia

Orientáció
- szociális dominancia orintáció elmélet szerint az emberi konfliktusok, illetve azok hiányának
az alapja az, hogy az emberi együttélésre alapvetően a csoportok közötti hierarchia jellemző,
ami pedig a folyamatos dominanciaharcon alapszik. Szerintük tehát az emberi társadalmak
 mindegyike csoportalapú hierarchiára épül, amelyen belül pedig mindig van egy uralkodó és
egy negatív vonatkoztatási csoport.
- Ez a csoportalapú hierarchia egy a természetes szelekció során kialakult és megerősödött
túlélési stratégia, amelynek előnyei, hogy:
 a szűkös erőforrásokat megfelelően osztja el
 a belső, társadalmi konfliktusokat hatásosan csökkenti le
 a versenyhelyzetekben, más csoportokkal szemben jobb koordinációt biztosít
- A társadalmi hierarchiát az intézményes és az egyéni diszkrimináció együtt tartja fent. A
csoportalapú hierarchián belüli egyenlőtlenséget és az uralkodó csoport hatalmát pedig az
ún. legitimáló mítoszok igazolják.
- A szociális dominancia oreintáció ugyanakkor személyiségvonás is
o SZDO: csoportközi viszonyokkal szembeni ÁLTALÁNOS beállítódás: alár-fölé
rendeltség vagy egyenrangúság
o mérése: SZDO Skála
o ami a férfiakra inkább jellemző, mint a nőkre
o társadalmi státusszal nő, a szoc.dominanciára való törekvés, DE csak egy
bizonyos szintig (aztán plató)
- Ennek megfelelően Sidanius és Pratto szerint tehát az emberek mindig az elnyomás
„ideális” szintjére törekszenek és általában preferálják a hierarchikus berendezkedéseket
(az egalitáriánussal szemben), mivel ez növeli a kontroll érzését