Etdk Kivonatos Füzet PDF

Conferința Științifică Studențească
din Transilvania, ediția a 22-a

22nd Transylvanian Students Scientific Conference
reál- és humántudományi, științe reale și umane,

formal and empirical sciences
Kolozsvár, Cluj-Napoca
ISSN 2360-283X
ISSN-L 2360-283X
Kiadók:
 Babeș-Bolyai Tudományegyetem
 Kolozsvári Magyar Diákszövetség
 Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet
 A XXII. ETDK koordinátorcsapata
400083 Cluj-Napoca (Kolozsvár), str. Avram Iancu (Petőfi Sándor) nr. 21

telefonszám: 0755-116251
e-mail: etdk@kmdsz.ro, etdk.kolozsvar@gmail.com (BTDK-szervzők), titkarsag@kmdsz.ro, office@kmdsz.ro
(KMDSZ Információs és Koordinációs Iroda)
honlap: etdk.kmdsz.ro
Felelős kiadó: Buryán Tünde, Both Orsolya

Felelős szerkesztők: Buryán Tünde, Both Orsolya, Szabó Hajnal, Péter Erzsébet
Korrektúra: Ambrus Dorottya
Tördelés: Kovács Izabella
Arculat: Diversity Advertising
Nyomdai munkálatok: Tipografia Ceconni, Nagybánya

Kolozsvár, 2019
Szervező intézmények
Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvári Magyar Diákszövetség Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet

(BBTE) (KMDSZ) (KME)
Szakmai partnerek
Erdélyi Magyar Adatbank

Gheorghe Dima Zeneakadémia
Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ)
Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT)
Partiumi Keresztény Egyetem (PKE)
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE)
Magyar Ifjúsági Központ, PONT Csoport
Tartalomjegyzék
Előszó ................................................................................. 1 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II:
Használt rövidítések ........................................................ 2 Menedzsment ................................................................ 131
Biológia ............................................................................. 3 Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy 144
Állam- és jogtudomány, Nemzetközi kapcsolatok, Kulturális turizmus ....................................................... 151
Politológia ....................................................................... 10 Magyar irodalom I: A középkor és a kora újkor
Dramaturgia ....................................................................14 irodalma ........................................................................ 153
Filmelmélet-Filmművészet .............................................16 Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-
Filozófia .......................................................................... 18 19 századi világirodalom............................................... 156
Fizika............................................................................... 23 Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom,
irodalomelmélet ............................................................ 165
Földrajz ........................................................................... 28
Művészettörténet .......................................................... 184
Geológia .......................................................................... 38
Néprajz .......................................................................... 189
Gyógypedagógia ............................................................. 49
Pedagógia I .................................................................... 195
Gyógytorna - Testnevelés és Sport ................................ 64
Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan .............201
Informatika I: Elméleti módszerek, kísérletek,
szimulációk ..................................................................... 67 Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia.................. 211
Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, Pszichológia II: Kognitív pszichológia ........................ 225
alkalmazások .................................................................. 72 Régészet ........................................................................ 234
Kémia I: Biokémia és szerves kémia ............................. 82 Szociális munka ........................................................... 240
Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia .......... 96 Szociológia és antropológia ......................................... 244
Zeneművészet és zenetudomány ................................. 104 Teológia .........................................................................253
Kommunikáció .............................................................. 110 Területfejlesztés – Turizmus ....................................... 262
Környezettudományok.................................................. 119 Történelem ................................................................... 269
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I: Marketing 121 Újságírás ....................................................................... 282
Előszó
Íme a XXII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciához érkeztünk, huszonkettedik éve an-
nak, hogy az egyetemisták és az őket segítő témavezetők segítségével megszervezésre kerülhet a ren-
dezvény. Az utóbbi hónapok fáradságának, munkájának gyümölcsét tartjuk most kezünkben.
Ez a kivonatos füzet az eredménye és a jele annak, hogy a résztvevőkben megvan az igény a fejlő-
désre, kutatási munkájukat – túllépve az államvizsga vagy a disszertáció megírásán és megvédésén –
szakmai zsűri és társaik előtt mutatják be. Büszkék vagyunk minden olyan diákra, aki felvállalja az ál-
tala elvégzett munka eredményeit, és előadásával emeli a konferencia színvonalát, lehetőséget adva így
arra, hogy láthatóvá váljanak az erdélyi kutatások, hogy megfelelő figyelmet kapjon a tehetséggondo-
zás.
Köszönjük a témavezetők segítségét, akik szakmai tudásukkal hozzájárultak a hallgatók kutatói
munkájához, továbbá hálával tartozunk az elbíráló bizottság tagjainak, akik véleményükkel és tanácsa-
ikkal tovább segítik a résztvevők fejlődését. Reméljük, hogy a befektetett energia megtérül mind taná-
rok, mind diákjaik számára, és hogy a továbbiakban is együtt dolgozhatunk azon, hogy a reál- és hu-
mántudományi Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia színvonalas rendezvény legyen.
Lőrincz István-Zoltán Buryán Tünde

Kolozsvári Magyar Diákszövetség – elnök ETDK stratégiai koordinátor
XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 1

2019. MÁJUS 23-26.
Használt rövidítések
ÁOK ● Általános Orvostudományi KGTK ● Közgazdaság- és PNTK ● Pszichológia és
Kar Gazdálkodástudományi Kar Neveléstudományi Kar
BBTE ● Babeș-Bolyai KGRE ● Károli Gáspár Református PTE ● Pécsi Tudományegyetem
Tudomțnyegyetem (Kolozsvár) Egyetem (Budapest) (Pécs)
BCE ● Budapesti Corvinus Egyetem KPTI ● Kolozsvári Protestáns RTK● Református Tanárképző Kar
(Budapest) Teológiai Intézet (Kolozsvár) RKTK ● Római Katolikus Teológia
BGK ● Biológia és Geológia Kar KPVK ● Kultúratudományi, Kar
BTK ● Bölcsészttudományi Kar Pedagógusképző és Vidékfejlesztési SE ● Semmelweis Egyetem
CsK ● Csíkszeredai Kar Kar SZSZKK ● Szociológia és
DE ● Debreceni Egyetem KTKMK ● Környezettudományi és Szociálismunkás-képző Kar
Környezetmérnöki Kar SZTTK ● Színháztudomány és
ELTE ● Eötvös Loránd
Tudományegyetem (Kolozsvár) KVK ● Kémia és Vegyészmérnöki Kar Televízió Kar
EMTE ● Sapientia Erdélyi Magyar KT ● Kommunikációs Tudományok SZTE ● Szegedi Tudományegyetem
Tudományegyetem (Csíkszereda, MIK ● Matematika és Informatika (Szeged)
Kolozsvár, Marosvásárhely) Kar TFK ● Történelem és Filozófia Kar
EK ● Egészségügyi Kar MK ● Marosvásárhelyi Kar TME ● Temesvári Műszaki Egyetem
FIK ● Fizika Kar MTA Magyar Tudományos Akadémia (Temesvár)
FÖK ● Földrajz Kar (Budapest) TTK ● Természettudományi és
GDZA ● Gheorghe Dima PKKTK ● Politika-, Közigazgatás- és Technológiai Kar (Debrecen)
Zeneakadémia Kommunikációtudományi Kar TTK ● Természettudományi Kar
(Pécs)
2019. MÁJUS 23-26.
Biológia

2019. MÁJUS 23-26.
Biológia
Kovács Krisztina
EMTE CsK, Génsebészet szak, IV. év
Témavezető: dr. Albert Beáta egyetemi professzor, EMTE CsK
Indukálható Her2 epiteliális emlősejtek epigenetikai vizsgálata
Több olyan karcinogén elváltozás létezik, amely nem vezethető vissza genetikai útvonalakra, a defor-
máció mégis kifejeződésre jut, ahogyan mefigyelhető a Her2+ (humán epidermális növekedési faktor
2) típusú emlőrák esetében is. Az epigenetika tudománya választ adhat ezen elváltozásokra. Kutatá-
sunk során a transzformált sejtek epigenetikailag mély átrendeződést mutattak, mint például morfoló-
giai átalakulások, fokozott migráció és inváziós potenciál, csökkent kontakt inhibíció. Hogy megértsük
ezen változásokat célzott volt az átalakulás folyamán kibontakozó rákkeltő onkogén bevezetése. A sej-
tek immortalizálttá tétele egyetlen onkogén aktiválásával is elérhető, ennek függvényében olyan indu-
kálható transzformációs rendszert hoztunk létre, ahol a Her2 expresszióját nem transzformált
MCF10A sejtekben szabályozhatjuk. A Her2-t indukálva a sejteket először 2D-s, majd 3D-s sejtkultú-
rákban növeltük, pár nap után az indukált sejtek rendellenes növekedést mutattak. Azt ezt követő im-
munofluoreszcenciás eljárással vizsgált gének expressziójának mértéke arra a következtetésre juttatott,
hogy az indukált tumoros sejtek genetikai tulajdonságai meglepő módon közel állnak az őssejtek tulaj-
donságaihoz.

2019. MÁJUS 23-26.
Biológia
Szőcs Emőke
BBTE BGK, Biológia szak, III. év
Témavezető: dr. Nagy Nándor habilitált egyetemi docens, SE ÁOK, Anatómiai, Szövet- és Fejlő-
déstani Intézet
A limfoid follikulusok cortexének karakterizálása és kialakulása a bursa

Fabricii-ben
A B-sejtek érési helye madarakban a bursa Fabricii (BF) limfoid follikulusai, melyek kéregállománya
szöveti és molekuláris szempontból kevésbé karakterizált.
Munkánk célja a felnőtt és embrionális limfoid follikulusok cortexének jellemzése mikroszkópos mód-
szerekkel. A cortex lympho-myeloid sejtes összetételét IgM-et nem expresszáló B limfociták és kis-
számú makrofág jellemzi. Míg a desmin+/vimentin+ kérgi retikulumsejtek által képzett extracelluláris
mátrix (ECM) összetevői a collagének, proteoglikánok és laminin korai embrionális bursában is jelen
vannak, addig a tenascin-C expressziója először a 16 napos embrió bursa kezdeményében figyelhető
meg. Gumboro vírussal való fertőzés hatására a velő IgM+/chB6+ B-sejt állománya és hámretikulum
hálózata leépül, de a cortex ECM és kötőszöveti retikuláris szerkezetében nem történik változás.
Feltételezzük, hogy 1.) a cortex B sejtes kolonizációjában a tenascin-C expressziójának kiemelt szerepe
lehet. 2) A Gumboro fertőzésre jellemző csökevényes BF regenerációja a kérgi sejtekből indul ki.

2019. MÁJUS 23-26.
Biológia
Veres Róbert
BBTE BGK, Szárazföldi és vízi ökológia szak, mesterképzés II. év
Témavezető: László Zoltán docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet
Táplálék-hálózatok stabilitásának vizsgálata: a nagy hálózatok fejezete
A komplex hálózatok kutatásának egyik forró pontja a stabilitás. Robert May a stabilitás-komplexitás
vitát elindító 1972-es cikke után, évtizedeken keresztül tartott és tart ma is azoknak a vizsgálatoknak a
sora, melyek igyekeznek feloldani a „komplexebb hálózatok instabilabbak a kevésbé komplexeknél”
megállapítást. May eredményei alapján arra számíthatunk, hogy a természetben fellelhető táplálék-
hálózatok zöme kevésbé komplex, ami belátható ellentmondáshoz vezet. Az empirikus hálózatokra vo-
natkozó elemzésekben száznál alig több és átlagosan csupán néhány 10 csomópontot tartalmazó táplá-
lék-hálózatokban vizsgálták a stabilitás-komplexitás kapcsolatot. Elemzésemben több, mint 400 darab
és több, mint 200 csomópontos hálózatokat vizsgáltam kétféle stabilitási mutató: a zavarások utáni
visszatérési idő és a robusztusság segítségével. Eredményeim azt mutatják, hogy az empirikus táplálék-
hálózatok esetében a stabilitás pozitív és nem lineáris módon függ a hálózatmérettől a mutatókat te-
kintve. Eredményeim alapján megfogalmazható, hogy a nagy rendszerek nem föltétlenül instabilabbak
kisebb társaiknál, ezért a stabilitás-komplexitás összefüggés további felülvizsgálatát javaslom.

2019. MÁJUS 23-26.
Biológia
Erős Nándor
BBTE BGK, Biológia szak, II. év
Témavezető: dr. Hartel Tibor egyetemi docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet
LIFE-projektek lehetőségei és tanulságai az ember–medve együttélés

elősegítésében Hargita megye kultúrtájain
Napjaink egyik legmegosztóbb, ökológiai, politikai és gazdasági kérdéseket felvető témája a nagyraga-
dozókkal való együttélés.
Hargita megyében a barna medve (Ursus arctos) jelenti a nagyragadozókkal való együttélés kérdésének
központi faját. Hargita megye kiemelkedő az Európai Unióban (EU): 6.639 km2 területén kb. 1500
medve él. Az ember–medve konfliktusok felerősödtek, szükség van olyan stratégiákra, melyekkel fenn-
tartható a kiemelkedően magas medvepopuláció és a társadalmilag már elfogadható konfliktushelyzet.
Ez egy óriási kihívás. Éppen ezért célunk a medve mint faj köré épülő eddigi LIFE-projektek áttekin-
tése egy újszerű módszertan segítségével, mellyel (i) azonosíthatók az információs csomópontok a
medveproblémák tekintetében, (ii) a kapott eredmények átfogó jellegén túlmutatva Hargita megyére
releváns információkat nyerhetünk az előrelépés érdekében, (iii) a kiválasztott lépéseknek a probléma-
rendszerre gyakorolt potenciális hatása is megbecsülhető.

2019. MÁJUS 23-26.
Biológia
Tompa Bernát
BBTE BGK, Biológia szak, III. év
Témavezető: Fodorpataki László docens, BBTE BGK, Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet
Növényi életműködések változásai természetes felületi védőanyag hatására

Az utóbbi években számos bioaktív vegyületet azonosítottak, melyek környezetkímélő módon felhasz-
nálhatók a növényi produkció minőségi és mennyiségi optimalizálására. Ilyen, egyelőre ismeretlen ha-
tásmódú vegyület a levelek felületén levő egyik viaszanyag: a triakontanol. Kutatásaink célja annak fel-
tárása, hogy miként befolyásolja a nagyon kis (nanomólos) koncentrációjú triakontanol a fiatal spenót-
növények növekedési és életműködési folyamatait, valamint milyen kölcsönhatásban van a magas só-
koncentráció által előidézett stresszhatásokkal. Arra kerestük a választ, hogy a triakontanolos kezelés
képes-e önmagában létfontosságú folyamatok serkentésére, illetve tudja-e ellensúlyozni a sóstressz ká-
ros hatásait.
Eddig még nem ismert eredményeket kaptunk arról, hogy a különböző koncentrációjú triakontanolos
kezelések, önmagukban és sóstresszel társítva, hogyan hatnak a magok csírázóképességére, a gyökerek
és hajtások növekedésére és biomassza gyarapodására, a fotoszintetikus fényenergia-hasznosítás para-
métereire, a levélfelületi párologtatásra és szén-dioxid asszimilációra, a levelek klorofill és karotenoid
pigmenttartalmára, valamint a lipidperoxidáció általi membránkárosodás mértékére.

2019. MÁJUS 23-26.
Biológia
Nagy Katalin
Tamási Áron Egészségügyi Asszisztensképző EK, Asszisztensképzés szak, III. év
Témavezető: Csergő Erzsébet tanár, Tamási Áron Egészségügyi Asszisztensképző
A terhes nő gondozása
Nincs meghittebb és csodálatosabb kötelék, mint az anya és a gyermek közötti. Ez az életre szóló kap-
csolat már terhesség alatt kezdetét veszi, és ösztönzi az édesanyákat az egészségtudatos magatartásra.
Az áldott állapotban levő időszak egy „speciális” periódus minden nő életében. Az anyának nemcsak
szervezetében, hanem lelki, érzelmi, idegi állapotában is nagy változások állnak be. Ezek a naponta je-
lentkező változások színesebbé, gazdagabbá teszik eddigi életét, s ezért nagyobb figyelmet érdemel kör-
nyezetétől mind az édesanya, mind a születendő gyermek.
Dolgozatom témájának a fiziológiás terhes nő gondozását választottam. Emellett a női reproduktív
szervek működését, a megtermékenyülés, beágyazódás pillanatáig, valamint a terhesség felismerését és
a magzat fejlődési szintjét is tanulmányoztam. Számos élettani változáson megy keresztül egy nő a ter-
hessége során, melyek kihatnak a mindennapokra. Egy új élet táplálása, nevelése, óvása és érkezésének
szeretetteljes várása egy egész más életvitelt von maga után.
Dolgozatom második felében egy interjút készítettem egy terhes nővel, aki a testi-lelki változásokról
mesél, hogy hogyan is zajlik az anyává válás folyamata.

2019. MÁJUS 23-26.
Állam- és jogtudomány, Nemzetközi kapcsolatok, Polito-
lógia

2019. MÁJUS 23-26.
Állam- és jogtudomány, Nemzetközi kapcsolatok, Politológia
Koszorus Anita-Dorottya
BBTE TFK, Nemzetközi kapcsolatok és európai tanulmányok szak, III. év
Témavezető: Toth Szilárd egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
Nemzetközi szervezetek szerepe a rohingya válság során
2017-ben több mint 700 000 rohingya menekült át Mianmarból a szomszédos Bangladesbe. A Rakhine
államban élő muzulmán etnikai kisebbségnek nincs állampolgársági joga, teljesen elkülönülve élnek az
ország buddhista lakóitól. Mianmar álláspontja szerint az Arakan Rohingya Felszabadító Hadsereg
(ARSA) megtámadott több mianmari rendőrt, erre válaszként a hatóságok felégették a rohingyák által
lakott települést. A dolgozat során a rohingya válság kezelését kutatom. Megvizsgálom, hogy a kor-
mányközi és a civil szervezetek hogyan reagáltak a 2017-es mianmari krízishelyzetre. A kormányközi
szervezetek sorából az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság jelentéseit, illetve a Délkelet-ázsiai Nemzetek
Szövetsége (ASEAN) beszámolóit és a krízishelyzetre való reakciókészséget kutatom. A civil szerveze-
tek közül a Vöröskereszt, az Orvosok Határok Nélkül, az Amnesty International, valamint a Human
Rights Watch reakcióit figyelem a segítségnyújtás során.

2019. MÁJUS 23-26.
Bereczky Zsolt
BBTE TFK, Jelenkor története és nemzetközi kapcsolatok szak, mesterképzés II. év
Témavezető: Fodor János tanársegéd, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
Marosvásárhely utcái a rendszerváltás után – emlékezetpolitikai irányvo-

nalak
A XIX. századtól kezdődően Marosvásárhely történetében minden rendszerváltással megjelenő új ha-
talom a berendezkedése során egy új értékrendszert igyekszik bevezetni. E folyamat egyik velejárója az
utcanevek és a szimbolikus terek megváltoztatása, amely mindig saját igény szerint lett kialakítva. Az
ilyen intézkedések hatással vannak a város arculatára, és emlékezetpolitikai szempontból nagyon hatá-
rozott lépéseket jelentenek. Milyen szimbólumokat töröltek el és milyeneket vezettek be a régi szimbó-
lumok helyébe? Mely szimbólumokat hagyták meg? Milyen források árulkodnak e folyamatok történe-
téről? Milyen viták alakultak ki a különböző szimbólumok bevezetése, illetve eltörlése során? Melyek
azok a személyek, akiknek feladata volt véghez vinni az ilyen intézkedéseket? Hogyan nézett ki az utca-
név-változtatás folyamata? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre igyekszem válaszolni szakdolgozatom-
ban, főként a rendelkezésemre álló levéltári források, illetve sajtóanyag alapján.

2019. MÁJUS 23-26.
Mogyorósi Renátó Manuel

PTE TTK, Földrajz-történelem szak, mesterképzés V. év
Témavezető: dr. Szilágyi István Dsc, egyetemi tanár, az MTA doktora, PTE TFK, Földrajzi és Föld-
tufományi Intézet
Geopolitikai paradigmaváltás a Krím elfoglalásának tükrében
Oroszországot a 90-es években válságok sorozata sújtotta, geopolitikai játéktere beszűkült, a Nyugat
bekerítette. A 2000-es évek elején azonban sikerült talpra állnia: a Krím-félsziget annexiója a bipoláris
világ utáni korszak egyik fontos cezúrája, amely világossá tette a nyugat-európai körökben, hogy egy új
korszak küszöbén állunk.
Jelen dolgozat célja bemutatni az amerikai hegemón világrendet elutasító, geopolitikai érdekeit masz-
szívan védő Oroszország nyugati kihívásokra adott válaszait a Krím-félsziget elcsatolásának tükrében.
Az annexiónak meg kell vizsgálni az orosz, valamint euratlanti interpretációját, fel kell tárni, hogy
mennyire védhető a moszkvai álláspont, mely szerint Krím a nemzetközi normák betartása szerint
csatlakozott a Föderációhoz.
Napjainkban geopolitikai paradigmaváltásnak lehetünk a tanúi, a dolgozat célja az ide vezető út össze-
függésrendszerének feldolgozása a legújabb idegennyelvű elemzések és szakirodalmak felhasználásá-
val.

2019. MÁJUS 23-26.
Dramaturgia

2019. MÁJUS 23-26.
Dramaturgia
Tölli Zsófia
DE BTK, Magyar szak, III. év
Témavezető: dr. Bódi Katalin adjunktus, DE BTK, Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet
Próza a színpadon – Tar Sándor Szürke galambjának színpadi adaptációja
Az a tendencia figyelhető meg az utóbbi évek színházi évadjaiban, hogy egyre népszerűbb a prózaátira-
tok színpadi szerepeltetése az alternatív társulatok és a kőszínházak körében egyaránt. Dolgozatomban
egy konkrét példán keresztül vizsgálom a regény színpadra adaptálhatóságának nehézségeit: Tar Sán-
dor Szürke galamb című regényének és a Stúdió K Színház által bemutatott azonos című előadásnak az
összehasonlítása által. Az elemzés hangsúlya a mediális váltásban történő jellemábrázolás és narratíva
problémáira tevődik – kitérve a rendező, Horváth Csaba-féle fizikai színház sajátosságaira. A mozdulat
nem válik el élesen a megszólalásoktól, a koreográfia a szüzsé egy eszközévé válik. A letisztult díszlet, a
kellékek intuitív használata és az egyedi mozgásformák használata teszi lehetővé azt, hogy a „szöveg-
test” metamorfózisa láthatóvá váljon. A verbalitás sajátos módon kapaszkodik a nem csupán illusztra-
tív mozgásba, így az „testszövegként” születik újjá.

2019. MÁJUS 23-26.
Filmelmélet-Filmművészet

2019. MÁJUS 23-26.
Filmelmélet-Filmművészet
Boldizsár Laura Mária

Szabad bölcsészet szak, III. év
Témavezető: dr. Pólik József egyetemi adjunktus, DE
Út az örökbefogadásig – Mészáros Márta filmje alapján
Ez a dolgozat Mészáros Márta 1975-ben készült Örökbefogadás című filmjének elemzésével foglalkozik,
ugyanakkor a filmelemzés mellett reflektál a filmben megjelenő társadalmi-szociológiai problémákra
is.
A filmben az állami gondozás alatt álló fiatalok helyzete kerül bemutatásra egy intézetben nevelkedő
lány története által. Mivel itt háttérbe szorul az intézetben nevelkedők hétköznapi élete, így figyelembe
vettem más, témában hasonló műveket is, pl. Rózsa 1980-ban megjelent Vasárnapi szülők című film-
jét.
Ezen felül a kutatásban segítségemre voltak a korban írt szociológiai tanulmányok, szakirodalmi mun-
kák, amelyek kifejezetten az ilyen sorsra jutott fiatalok viselkedését, jövőbeli lehetőségeit fejtegették.
Dolgozatomban igyekszem kifejteni, miért is dönt egy nő az örökbefogadás mellett, ismerve az állami
gondozásban élők helyzetét és kilátásait.

2019. MÁJUS 23-26.
Filozófia

2019. MÁJUS 23-26.
Filozófia
Pop Titus-V.
BBTE TFK, Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok, mesterképzés I. év
Témavezető: dr. Gregus Zoltán egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet
Adorno és a könnyűzene
A mindennapi nyelvünkben is él a „könnyűzene” és „komolyzene” megkülönböztetése. Mindkét oldal
számára problematikus, mivel olyan előfeltételezésekkel társul(hat), amelyek lehetetlenné teszik mind-
két „szféra” helyes értékelését. A „magas- és az alacsonyrendű művész” fogalompár szükségtelen és ár-
talmas szakadékot állítanak fel.
Dolgozatom fókuszpontjában Adorno koncepciója áll. Számára a fent említett kifejezéspárok olyan el-
határolt szférákat neveznek meg, amelyek között a transzgresszió lehetetlen. Kérdéses az, hogy az
Adorno által megfestett kép elhamarkodott vonásokat és negatív következményeket takar-e. Mi a hely-
zet azokkal az esetekkel, amelyekben egy könnyűzenei dal nehezen letagadható értékeket képvisel –
elég belenyugodnunk, hogy ez egy alacsonyabb szféra minőségi(bb) műve? A hallgató személyek fele-
lőssége tényleg olyan kismértékű, hogy nem tehetnek mást, mint a könnyűzenét a sarokba taszítani és
a „magasrendű zenét” piedesztálra emelni? Valóban csak a zenei elit képes adekvát módon hallgatni
különböző műveket – valamint ezek a személyek szükségszerűen Adorno álláspontjához kell jussanak?
Egyáltalán létezik-e adekvát megoldás az Adorno által felvetett problémákra?

2019. MÁJUS 23-26.
Filozófia
Szilágyi Botond
BBTE TFK, Filozófia szak, III. év
Témavezető: Demeter Márton Attila docens, BBTE TFK, Magyar Filozófiai Intézet
A marxi történelemfilozófia
Jelen dolgozat tárgya Marx történelemfilozófiája, mégpedig abban a formában, ahogy erről maga Marx
értekezett. Megkísérlem bemutatni, hogyan gondolkodott Marx a történelemről, s hogyan találta meg a
történelem vizsgálatának biztos alapját a termelésben. A központi fogalmak kiemelésével s a közöttük
fennálló eleven kapcsolat kibontásával teszem ezt, mindvégig figyelmemet az illető marxi szövegré-
szekre összpontosítva. Végezetül megpróbálom megvilágítani azt, milyen tétje volt egyáltalán a törté-
nelemnek Marx gondolkodásában, s milyen szerepet töltött be e tekintetben a kommunizmus eszméje.
A téma igazolásra szorul. Miért kutassunk Marx szövegeiben, miért foglalkozzunk egyáltalán a kom-
munizmus kérdésével? Úgy gondolom, hogy nem vethetünk számot a „létező szocializmus” kudarcával,
ha nem mutatjuk ki azt, milyen elégtelenségei voltak már az elmélet szintjén. Ebben pedig valószínűt-
len segítőnk éppen Marx és a marxi gondolkodás. Ezen erőfeszítés nélkül nem tudhatjuk a kellő pon-
tossággal és érzékenységgel újragondolni azt az eszmét, amire ebben a válságos korban – könnyen
meglehet – nagyobb szükségünk van, mint azt gondolnánk.

2019. MÁJUS 23-26.
Filozófia
Farkas Vendel
ELTE BTK, Szabad bölcsészet (filozófia) szak, II. év
Témavezető: dr. Olay Csaba tanszékvezető, egyetemi tanár (Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék),
ELTE BTK, Filozófia Intézet
Válaszkísérletek a nihilista világképre
A nihilizmus fogalma olyan világfelfogást ábrázol, amelyet – Kicsák Lóránt szavaival élve – „a tagadás
szellemének uralomra jutása” jellemez. A dolgozatomban tárgyalt szerzők (Camus, Cioran és Akuta-
gava) arra a feladatra vállalkoztak, hogy ennek a destruktív orientációnak konstruktív végkifejletet ad-
janak. Segítségükkel – a megfelelő filozófiatörténeti kontextualizálás után – négy, a nihilista világképre
adott válaszkísérletet fogalmazok meg: a pesszimista heroizmust, amely szerint lehet nihilistaként filo-
zófiát művelni; az önélvező véleményalkotást, amely a filozófiai módszerek bukásának hitében önké-
nyesebb, nem-filozófiai területeken alkot; a végső elhallgatást, amely a véleményalkotásból a köznapi
életbe való visszavonulás mellett foglal állást; végezetül pedig az öngyilkosságot, mint a tagadás szelle-
mének legradikálisabb megvalósulását. Ezen kísérletek sajátos jellegét az adja, hogy nem az argumen-
táció bírálatával próbálnak meg választ adni a nihilizmus kihívására, hanem olyan utakat taposnak ki,
amelyekkel a nihilizmus gondolatmenete kompatibilis lehet.

2019. MÁJUS 23-26.
Filozófia
Marin Diana-Karola
BBTE TFK, Kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok, mesterképzés I. év
Témavezető: dr. Gregus Zoltán egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Filozófia Intézet
Az önreflexív autoritás kérdése a Seidl-filmekben

Ulrich Seidl, rendező, forgatókönyvíró, „kukkoló”, „társadalmi pornófilmes” karrierjét olyan díjnyertes
dokumentumfilmekkel kezdte, mint a Good News (1990), Tierische Liebe (1995), Models (1998). Seid-
lnek saját elmondása szerint filmjeivel nem az a célja, hogy elviselhetetlenné tegye a valóságot, hanem
csupán megpróbálja realisztikusan lefesteni, megalkotni. Ebben a dolgozatban azt fogom vizsgálni,
hogy az Ulrich Seidl által rendezett Tierische Liebe (1995) és Import Export (2007), milyen módon te-
szik láthatóvá a „másik” által a láthatatlan felügyeleti hatalom működését, azt, hogy a szubjektum
maga is a hatalom hordozója és fenntartója. Interiorizált struktúrák alapján a társadalom által kiter-
melt „hasznos” szubjektum nemcsak elszenvedi az elnyomást, hanem maga is gyakorolja a hierarchián
alatta állókon, így önműködővé teszi azt. Seidl nemcsak a filmbeli történetek szintjén kérdez rá a hata-
lom elnyomó működésére, hanem film metaszintjén is, például úgy, hogy a kamera a panoptikonbeli
torony mindentlátó működését mímeli, miközben folyamatosan reflektál saját autoritására.

2019. MÁJUS 23-26.
Fizika

2019. MÁJUS 23-26.
Fizika
Miklósi Anna Rebeka

BBTE FIK, Mérnöki fizika szak, IV. év
Témavezető: dr. Tunyagi Arthur egyetemi adjunktus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet
dr. Néda Zoltán egyetemi tanár, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet
Poisson-eloszlás fizikai rendszerekben
A Poisson-eloszlás a klasszikus matematikai statisztika egyik alapeloszlása. Számos olyan fizikai jelen-
ség létezik, ahol ez az eloszlás megjelenik. Dolgozatomban két izgalmas példát mutatok be. Az első je-
lenség amit tárgyalunk a kozmikus háttérsugárzás. Ezen kísérletek keretében egy adott energiaküszöb
feletti gamma fotonok beérkezéseinek a statisztikáját vizsgáltuk. A második jelenség a sörhab zörejére
volt kiélezve. A sörhab buborékjainak a kihasadásából adódó hangimpulzusok statisztikáját vizsgáltuk.
Mindkét jelenség esetén az elmélet egy Poisson-eloszlást jósol, és kísérleteinkben ezt bizonyítani is si-
került. Az első kísérlet keretében egy Geiger–Müller számláló detektálta a gamma fotonokat, a máso-
dik kísérletünkben egy egyszerű számítógép-mikrofont használtunk. Az adatok gyűjtése és feldolgozása
mindkét esetben egy automatizált számítógépes módszerrel valósult meg. Eredményeinknek főleg pe-
dagógiai értéke és ilyen téren való alkalmazási lehetőségei vannak.

2019. MÁJUS 23-26.
Fizika
Józsa Máté
BBTE FIK, Fizika szak, III. év
Témavezető: dr. Lázár Zsolt egyetemi adjunktus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet
Élet és evolúció metabolikus hálózati modellezése
Az élet kialakulása mindmáig az univerzum legizgalmasabb rejtélye. A széles tér- és időskálán megnyil-
vánuló különböző természetű életfolyamatok lenyűgözően komplex hálózatok csatolt rendszerét alkot-
ják, melynek feltérképezése a XXI. század egyik legjelentősebb tudományos kihívása. Egyik korszerű
megközelítés szerint az anyagcsere az önmásolást megelőzően kiindulási pontjaként szolgált az életre
jellemző, hatékony entrópiatermeléssel járó, dinamikus stabilitást mutató önfenntartó folyamatoknak.
Munkánk során, az autokatalikus rendszerek sajátosságait szem előtt tartva, több ezer mikroorganiz-
mus metabolikus hálójában kerestük az önfenntartásért felelős topológiai tulajdonságokat. A már jól
ismert fokszámeloszláson és modularitáson túlmutató mintázatot fedeztünk fel és számszerűsítettünk.
A matematikailag is megalapozott mértékek egy hálózat „életszerűségének” mutatóiként szolgálhatnak
és segítségünkre lehetnek a rejtély megoldásában.

2019. MÁJUS 23-26.
Fizika
Gergely Attila
BBTE FIK, Fizika szak, III. év
Témavezető: dr. Bulcsú Sándor adjunktus, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet
dr. Néda Zoltán egyetemi tanár, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet
Pislákoló gyertyalángok szinkronizációja
Gyertyaköteg égése során fellépő gyors oszcillációkat, illetve ezen pislákoló kötegek között kialakuló
szinkronizációs folyamatokat tanulmányozzuk elméleti és kísérleti módszerekkel. Kísérletileg megvizs-
gáltuk, hogyan változik a köteg pislákolásának a periódusa a kötegben levő gyertyák számának a függ-
vényében, illetve milyen típusú kollektív viselkedésformákat tapasztalunk, ha a pislákoló gyertyaköte-
gek közti távolságot kontrolláltan változtatjuk. A pislákolás periódusának meghatározásához gyors ka-
merával készített felvételeket és egy ARDUINO-n alapuló fényintenzitás-mérő berendezést használ-
tunk. A gyertyakötegek égését dinamikai rendszereként modelleztük, ahol a dinamikus változók a gyer-
tyaköteg körüli hőmérséklet és oxigén-koncentráció. Ezen leírási módnak az előnye az, hogy aránylag
könnyen továbbfejleszthető a tapasztalt kollektív viselkedésformák (szinkronizáció) megértésére is.
Célunk az, hogy sikeresen és egyszerűen modellezzük a kísérletileg tapasztalt tényeket. Eredményeink-
nek gyakorlati alkalmazásai lehetnek az égési és áramlási folyamatokban a kollektív viselkedés elősegí-
tésében vagy megszüntetésében.

2019. MÁJUS 23-26.
Fizika
Inczefi Róbert-Attila
BBTE FIK, Számítógépes fizika szak, mesterképzés I. év
Témavezető: Járai-Szabó Ferenc egyetemi docens, BBTE FIK, Magyar Fizika Intézet
Brown-mozgás tanulmányozása molekuláris dinamika szimulációk se-

gítségével
A Brown-mozgás a gázokban vagy folyadékokban lebegő részecskék mozgása, amely spontán, teljesen
kaotikus és a környezet hőmérsékletétől függ. A rendezetlen mozgás tanulmányozása során elért ered-
mények kitűnően alkalmazhatók olyan rendszerek ingadozó viselkedésének leírására is, amelyek köl-
csönhatásba lépnek valamilyen külső környezettel. Jó példa erre a részvényárak időbeli változása. A
közeget alkotó részecskék (atomok/molekulák) mozgásának molekuláris dinamikai szimulációja ki-
tűnő lehetőséget nyújt a Brown-mozgás modellezésére, a mozgást jellemző statisztikus tulajdonságok
vizsgálatára. Az dolgozat első részében a Brown-részecske által megtett átlagos távolságra kapott szi-
mulációs eredményeimet mutatom be, összehasonlítva a szakirodalomból ismert eddigi eredmények-
kel. A második részben két Brown-részecskét helyezünk el a rendszerben, majd vizsgáljuk a részecskék
elmozdulásai közti korrelációt a köztük lévő távolság függvényében.

2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz

2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz
Hajnal Barna
BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, III. év
Témavezető: dr. Nagy Egon egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajz Intézet
A balatoni turizmus fejlesztési perspektívái az akut munkaerőhiány közepette
Napjainkban a világon a legtöbb ország gazdaságának egyik legmeghatározóbb ágazataként említik a

turizmust. Magyarországra szintén igaz ez, termálvizeinek köszönhetően, Budapest, és az ország ter-
mészeti tájai, köztük főleg a Balaton miatt. A balatoni turizmus az elmúlt évek során egyre jobban ki-
nőtte magát, napjainkban az ország egyik legnagyobb turisztikai vonzereje és jövedelemforrása. A tu-
risztikai infrastruktúra kiépítése is fejlődött, mígnem lassan tengerparti magasságokba emelkedett a
számos szálloda és vendéglátó egység megnyitásának köszönhetően. Sajnos, ezek a számok mégsem
elegendőek, mivel ahogy a sajtóban is hallható, a Balatont és környékét nagymértékű munkaerőhiány
sújtja, melyet pótolni igencsak nehezére esik a vendéglátó egységeknek. Kutatásom a balatoni munka-
erőhiányra és annak következményeire alapszik, melyet mind külső, mind pedig belső szempontból
sikerült megvizsgálnom. Dolgozatomban megpróbálok rávilágítani a hiányosságokra és a már több éve
tartó munkaerőhiány okaira, továbbá találni egy járható utat a vendéglátó egységeknek, amelyen foly-
tatniuk kellene a munkát, és megőrizni a Balatont Magyarország egyik turisztikai paradicsomaként.

2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz
Simó Orsolya, Gábor Ibolya

BBTE FÖK, Területfejlesztés szak, II. év
BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés II. év
Témavezető: Czellecz Boglárka adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajz Intézet
Hideg vizű gejzírszerű jelenségek a Keleti-Kárpátokban
A hideg vizű gejzírek kevésbé ismert jelenségek. A hagyományos meleg vizű gejzírekkel közös tulajdon-
ságuk az, hogy időszakos kitöréssel rendelkeznek. Hideg vizű gejzíreket írtak le eddig az Amerikai
Egyesült Államokban, Új-Zélandon, Németországban és Szlovákiában. A Székelyföldön található ki-
rulyfürdői ártézi kút is hideg vizű gejzírként van azonosítva.
A hideg vizű gejzírek mozgatója a szén-dioxid. Románia vulkáni eredetű területe nagy mennyiségű
szén-dioxid-tartalékkal rendelkezik, aminek következtében, egyéb hidrogeológiai feltételekkel együtt
több hideg vizű gejzírhez hasonló jelenség is megfigyelhető. Ilyeneket azonosítottunk be Gyergyóreme-
tén, Székelyszáldoboson, Szejkefürdőn, Rákosfalván (Poiana Botizii). Méréseink alapján elmondható,
hogy az említett előfordulások eltérő kitörési periódust mutatnak. A gyergyóremetei fúrás periódusa
csak néhány perces, míg a száldobosi fúrás periódusa meghaladja a két napot. Közös vonásuk, hogy az
aktív és inaktív állapotok között vízminőségbeli különbségek észlelhetők.
Jelen kutatás célja az Erdélyben megjelenő hideg vizű szökőforrások felkutatása, működésük folyama-
tának bemutatása, illetve néhány kémiai és fizikai paraméter általi jellemzése.

2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz
Orsós György
Földrajz-történelemtanár szak, IV. év
Témavezető: dr. Reményi Péter egyetemi docens, PTE TTK, Földrajz Intézet
A szimbolikus tér átalakulása Szarajevóban
Előadásom a Balkán-kutatással és a szimbolikus térfoglalással foglalkozó munkákhoz kapcsolódik. A

hazai Balkán-kutatás kevés figyelmet fordít a régió szimbolikus politikájában lezajlott változásokra.
Azonban amennyiben ezt mélyebb vizsgálat alá vonjuk, olyan árnyalatok rajzolódnak ki, melyek által
jobban megérthetjük a nemzetállam-építés sajátosságait. Előadásom a Bosznia-Hercegovina fővá-
rosában, Szarajevóban a délszláv háború óta lezajlott szimbolikus tér átrendeződésével foglalkozik, és
ennek főbb elemeit állítja fókuszpontba. Három ilyen fontosabb elemet mutatok be előadásomban: az
iszlámhoz köthető szimbólumok reprezentációjának növekedését, az ostromra való emlékezés-emlé-
keztetés kulcsfontosságú szerepét, valamint a területi identitást alakító szimbólumok jugoszláv térrep-
rezentációról lokális szemléletre való változását. Munkám során terepi vizsgálatot, fotódokumentációt
és a köztérnevek változásának vizsgálatát végeztem el. Kutatásom eredményeitől azt remélem, hogy
ezek ismeretében a bosznia-hercegovinai bosnyák nacionalizmus identitásépítésének természete válik
leírhatóvá.

2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz
Vaida Cynthia, Mezey Dorottya

BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, II. év
BBTE FÖK, Területfejlesztés szak, III. év
Témavezető: dr. Nagy Egon egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet
A köznevelés és felsőoktatás által befolyásolt identitástudat. A megtévesztések és

az ellenségeskedések problematikája az erdélyi magyar kisebbségi szemszögből
A Kárpát-medence hosszú évszázadok óta zavaros hely. Csaták, megbékélések, majd újabb konfliktu-
sok jellemezték teljes történelmét, és ez a mai napig is tart. Az instabilitás, a határváltozások, a kisebb-
ségek kialakulása nagyban befolyásolja az itt élő népek identitástudatát. Kis területen rengeteg nyelvet
beszélnek, nagyon sok nép él, ez pedig nem hagyja nyugodni a lakosságot. Mi is abban a helyzetben
vagyunk, hogy kisebbségként kell élnünk a Kárpát-medence egyik térségében, Erdélyben.
Dolgozatunk megírása során elsősorban arra kerestük a választ, hogy erdélyi viszonylatban mi okozhat
konfliktust a magyarság és a románság között. Feltevéseink röviden összefoglalva arra vonatkoznak,
hogy a román-magyar kapcsolatot mi befolyásolja, illetve, hogy az egymás mellett élés során a két nép
nem akar egymásról ismereteket szerezni. Az is egy fontos tényező volt számunkra, hogy megismerjük,
hogy származhat-e az oktatás során közöltekből valamilyen téves információ, adott térségekben ez a
félrevezetés milyen mértékű, és mennyiben befolyásolja ez az identitástudatunkat és ezzel együtt a jö-
vőnket is.
2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz
Chelaru Ramona
BBTE FÖK, Földrajz szak, III. év
Témavezető: Pop Olimpiu egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Természetföldrajzi Tanszék
dr. Gál Andrea egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet
Miről árulkodnak a Rozsda-szakadék peremén lévő fák évgyűrűi?
Miről árulnak a Rozsda-szakadék peremén lévő fák évgyűrűi? A Cholnoky Jenő Szakkollégium geo-
morfológia csapata 2014 óta vizsgálja a Bihar-hegységben elhelyezkedő Rozsda-szakadékot. 2018 nya-
rán a klasszikus és fotogrammetriás méréseket egy új vizsgálati módszerrel – dendrokronológia – egé-
szítettük ki. A szakadék peremén elhelyezkedő fák törzséből és gyökeréből 66 évgyűrűmintát vettünk,
annak érdekében, hogy beazonosítsuk azokat az éveket, amelyekben a fák megdőltek a gyökérzónában
bekövetkezett tömegmozgások miatt. Ezt az teszi lehetővé, hogy a fák évgyűrűiben elváltozások követ-
keznek be (pl. megnyúlnak az évgyűrűk), amint a fa gyökere a felszínre kerül, illetve a törzse megdől.
Célunk, hogy kiderítsük, hogy a szakadék szélén élő fák mit tudnak nekünk elárulni arról, hogy milyen
mértékben fejlődött az idők során a vizsgált terület. A módszer megbízhatósági vizsgálata érdekében a
kapott eredményeket összehasonlítjuk az eddigi, kézzel végzett mérések eredményeivel is.

2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz
Gombos László József

BBTE FÖK, Földrajz szak, III. év
Témavezető: Czellecz Boglárka adjunktus, BBTE FÖK, Cholnoky Jenő Földrajz Intézet
Talajvízforrások minőségi állapota Kolozsvár környékén
A Kolozsvár környékén található források nagy jelentőséggel bírnak azon helyi lakosok számára, akik
ezekből a vizekből látják el vagy egészítik ki napi ivóvízszükségletüket. Ezen ellenőrizetlen források ivó-
vízként való felhasználása nagy kockázatot jelenthet a fogyasztók számára.
A források vízminőségi állapotának értékelése céljából 2018 őszén egy méréssorozatot indítottunk,
amely a leggyakrabban előforduló szervetlen szennyezőket – nitrát, nitrit, ammónium, foszfát – vizs-
gálja négy Kolozsvár környéki talajvízforrásban. A vizsgálatba bevont források: a Szent János út men-
tén elhelyezkedő Szent Erzsébet- és Szent János-forrás, a kolozsvári Bükk és Bivalyos rét találkozásá-
nál levő Bivalyos-forrás, valamint a hajdani szamosfalvi fürdő területén megtalálható X-es számú for-
rás.
Méréseink különböző időjárási helyzetekben készültek, amelyek eredménye arra mutat rá, hogy az Er-
zsébet-, Bivalyos- és szamosfalvi források vize nem tekinthető szennyezettnek, míg a Szent János-kút
vízminősége változó, adott helyzetekben meghaladja az ivóvízre felállított határértéket.

2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz
Bálint Alíz Kamilla, Magyari Mátyás

BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés I. év
BBTE FÖK, Területfejlesztés szak, II. év
Témavezető: dr. Bartos-Elekes Zsombor egyetemi docens, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet
Hevenesi-féle térképek névrajzi összehasonlító elemzése
Hevenesi Gábor a magyar kartográfia történetének kiemelkedő alakja, akinek legfontosabb művei kö-
zött tartják számon a Parvus Atlas Hungariæ című zsebatlaszt és a Mappæ Comitatum Regni Hungariæ
megyetérkép-sorozatot. Az 1689-ben megjelent zsebatlasz az első Magyarországot bemutató atlasz,
amely közel háromezer helynevet ábrázol a lapjain, illetve sorol fel névmutatójában. Újabb kutatások
rámutatnak arra, hogy az atlasz névrajza és a névmutató között nem feltételezhető eltérések vannak,
ami joggal sejteti azt, hogy a térképlapok és a névmutató akár külön szerzőtől is származhatnak. A ma-
gyar térképtörténetben kiemelkedő helyen szereplő zsebatlasz mellett Hevenesi megyetérképei, bár
ezek az első megyetérképek az országról, a háttérbe szorultak. Kevés kutatás született e munkával kap-
csolatban, szakkollégiumunk ennek feldolgozására vállalkozott.
Dolgozatunkban a megyetérképek és a zsebatlasz névrajzát tételesen hasonlítjuk össze a két munka
összes ábrázolt helynevét tartalmazó adatbázisunk segítségével. Munkánk felhívhatja a figyelmet a két
mű közötti eltérésekre, amelyek talán egy újabb szempontot jelenthetnek a szóban forgó térképek tár-
gyalásakor.

2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz
Ilona Judit, Kacsó Péter, Kanyó Szilárd, Szabó Ákos

BBTE FÖK, Földrajz szak, II. év
BBTE FÖK, Földrajz szak, I. év
BBTE FÖK, Földrajz szak, I. év
Témavezető: dr. Imecs Zoltán egyetemi docens, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet
dr. Gál Andrea egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet
A Pâclele Mari iszapvulkán rövidtávú változásvizsgálata

Románia egyik legnagyobb iszapvulkánja, a Pâclele Mari a Bodzai-Előkárpátok térségében, Berca tele-
pülés közelében található. Kialakulása a mélyben található kőolaj- és földgázmezőkhöz köthető, ahon-
nan a szénhidrogének vízzel és kőzetelemekkel együtt a felső kőzetrétegek repedésein keresztül iszap
formájában kerülnek a felszínre. A terület domborzata napjainkban is folyamatos átalakulás alatt áll,
hiszen az épülés mellett a laza szerkezet miatt folyamatosan pusztul is. Tanulmányunkban ezt az átala-
kulást próbáltuk nyomon követni egy év alatt bekövetkezett változások megfigyelésével. A felméréshez
két különböző évben – 2017- ben és 2018-ban – készült drónos felvételeket használtunk fel, amikből
egy-egy ortofotót és terepmodellt generáltunk. Ezek alapján az ArcGIS térinformatikai szoftverben vé-
gezhető elemzések segítségével a vulkáni kúpok elhelyezkedésében, aktivitásában, és a terület vízrajzá-
ban végbemenő változásokat vizsgáltuk.

2019. MÁJUS 23-26.
Földrajz
Kirmajer Réka
BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Bartos-Elekes Zsombor egyetemi docens, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet
Székelyföld ábrázolásának pontossága Hevenesi és Visconti térképén
Egészen 1700 környékéig az Erdélyt ábrázoló térképek alig voltak részletesebbek Lázár (1528) és
Honterus (1532) térképénél. Ekkor nagyjából egyszerre jelent meg Morando Visconti (1699) Erdély-
térképe és ekkoriban készült a kéziratos, Hevenesi-gyűjteménybeli megyetérkép-sorozat, Erdély első
(és hosszú ideig egyetlen) ilyen jellegű munkája. Ezek a térképek elődjeikhez képest sokkal részleteseb-
bek voltak, látványosan több helynévvel, térképi ábrázolással ellátva, számos településnek ez az első
térképi ábrázolása. Friss térképtörténeti kutatások során megfigyelték, hogy a két térkép között erőtel-
jes hasonlóság van, de nyitott kérdés, hogy a datálatlan Hevenesi- vagy a Visconti-térkép a korábbi.
A Visconti térkép egy nagy térképlap, melyen jelölték Székelyföld határait. A Hevenesi-féle térképsoro-
zat a vármegyéket és székeket külön lapon ábrázolta. Ebből az okból jelenleg Székelyföldre korlátoztam
a kutatómunkámat: tételesen összehasonlítom a két térkép tartalmát, névanyagát, pontosságát a
MapAnalyst programmal, amelyben a települések helyzetét valós helyzetükhöz viszonyítom, és a két
térképet egymáshoz is, az esetleges különbségek és eltérések feltárása érdekében.

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Magyari Adrienne
BBTE BGK, Geológia szak, III. év
Témavezető: dr. Kis Boglárka-Mercédesz egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet
Vízkémiai adatok földtani üzenete: van-e aktualitása a régi adatoknak?

Számos, a digitális világ előtti földtani adat könyvek, kéziratok, jegyzőkönyvek formájában található
meg. Ezekhez hozzáférhetünk egyetemek, múzeumok, egyesületek könyvtáraiban, viszont elérhetősé-
gük meglehetősen limitált. Napjainkban a könyvtárak törekednek arra, hogy a régi közleményeket
szkennelt formában online adatbázisokba is feltöltsék, de kevés a példa ezen adatoknak a földtani fel-
dolgozására, értelmezésére. A régi adatokat korszerűsítve, online felületen tárolva, elérhetjük azt, hogy
bárki számára elérhetőek legyenek. Udvarhelyszék bővelkedik különböző típusú ásványvizekben, ame-
lyeket napjainkban is használnak fogyasztási, illetve gyógyászati célokra. Ugyanakkor az idők során na-
gyon sok forrás betemetődött, kiszáradt, eltűnt, így azokról csak a könyvekből, a régi adatokból szerez-
hetünk tudomást. Kutatásunk célja az udvarhelyszéki ásványvizekről szóló régi adatok összegyűjtése és
a recens adatokkal való összevetése, annak érdekében, hogy megvizsgáljuk mennyire változik az ás-
ványvizek által hordozott földtani információ.

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Vinkler Kincső, Orbán Alexandra, György Anetta, Komáromi Endre, Bencze Tamás
BBTE BGK, Geológia szak, I. év
Témavezető: dr. Sillye Loránd egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet
Gál Ágnes egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet
A sírkövek mállási folyamatainak tanulmányozása
Nem gondoltuk volna, hogy egy temető nemcsak egyszerű sírkövekkel van tele, hanem geológiai folya-
matokkal is, melyek a már kihelyezett síremlékeket az évek során átalakítják. Ezért kutatásunk célja a
kolozsvári Házsongárdi temető sírköveinek vizsgálata, az azokat alkotó kőzetek, a rajtuk megfigyelhető
mállási folyamatok tanulmányozása a következő módszerekkel: makroszkópos, mikroszkópos, illetve a
sírkövekről származó minták röntgen-pordiffrakciós vizsgálata.
A kutatási folyamatot egy temetőlátogatással kezdtük, amelynek során feljegyeztük a sírkövek bizonyos
tulajdonságait, például az azokat alkotó kőzetek típusát, kitettségét, mállottságának szintjét, valamint
mintát vettünk a mállott felületetekről. Ezen minták vizsgálatával foglalkoztunk a továbbiakban. Taná-
raink közreműködésével mind paleontológiai, mind ásványos összetétel szempontjából megfigyeltük és
elemeztük a gyűjtött mintákat, majd igyekeztünk összefüggést keresni a vizsgált sírkövek kőzetanyaga,
kitettsége, valamint kihelyezése óta eltelt idő és egyéb paraméterek, valamint a megfigyelt mállástípu-
sok között.

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Ambrus Kenéz
Témavezető: dr. Mosonyi Emilia egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet
A Ditrói Alkáli Masszívum kontakt zónájának ásványtani, kőzettani, geo-

kémiai jellemzése
A Ditrói Alkáli Masszívum (DAM), a Keleti-Kárpátokban a legnagyobb alkáli intrúzió a Kárpát–Pan-
non régióban. A masszívum a triász és a jura földtörténeti korok során hatolt be a Keleti-Kárpátok alpi
takaróit formáló variszkuszi metamorf kőzetekbe. A DAM kialakított egy, nagyjából 2 km széles termá-
lis kontaktzónát a pre-alpi metamorf kőzetek környezetében. A komplexum települése kausztikus kon-
takt metamorfizmust váltott ki, főleg a Tölgyes-csoport biotitos-kloritos-szericites, helyenként miloni-
tos paláin. A kontaktzóna index ásványai: kordierit, szillimanit, biotit, andaluzit.
A vizsgált kőzetek a masszívum Tölgyes, valamint a Rebra terrénnel való kontaktusának zónájából
származnak. A vizsgált mintákból vékonycsiszolat készült. A minták optikai tulajdonságait kőzettani
mikroszkóppal, elemi összetételüket röntgen pordiffrakcióval (XRD) és pontszerű kémiai elemzésekkel
(pásztázó elektronmikroszkóp) elemeztük. Kémiailag elemzésre került pásztázó elektronmikroszkópos
módszerrel az optikai tulajdonságai alapján feltételezett andaluzit, kordierit, a két generációbeli biotit,
fibrollit valamint a korund.

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Szigyártó Ottilia, Balázs Kitti-Bernadett, Balázs Beatrix-Boglárka

BBTE BGK, Geológia szak, II. év
Témavezető: dr. Mosonyi Emilia egyetemi adjunktus, BBTE BGK, Geológiai Intézet
A Rheic-óceáni maradványok az Almás-hegységben (Déli-Kárpátok)

Az Almás-hegységben, a Déli-Kárpátok alpi szerkezetének autochtonja tárul fel: a Danubi egység, mely
két neoproterozóos terrén kőzetei alkotta variszkuszi tektonikai szerkezetből épül fel, köztük pedig egy
variszkuszi, feltehetően Rheic-óceáni maradvány csípődött be, obdukálódott a kontinentális terrének
kollíziójakor. Az általunk vizsgált kőzetek, ezen óceáni litoszféra alsó peridotitjából származnak, me-
lyek dinamikus és óceánfenéki metaszomatikus metamorfizmust szenvedtek különböző fokon. A vizs-
gált minták ásványparagenéziseit, keletkezését, fejlődéstörténetét, valamint tektonikai környezetének
leírását kőzetmikroszkóppal, röntgen-pordiffrakciós módszerrel és pontszerű kémiai elemzésekkel jel-
lemeztük. Sikerült kémiailag jellemezni a magmás protolit ásványi reliktumait (olivinek, piroxének,
krómos opak ásványok, spinellek), valamint a dinamikus és metaszomatikus metamorfizmus ásványait
(vizes Mg-szilikátok: hidromagnezit, szerpentin, talk, tremolit, brucit, valamint Cr-tartalmú fehér csil-
lámok és kloritok).

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Csomai Dávid
A Pannon-medence északkeleti peremének késő-miocén üledékképző-

dési modellje
A Pannon-medencében a nyílt tengertől való elzáródás révén kialakult Pannon-tóban nagy mennyiségű
üledékfelhalmozódás zajlott a környező Alpi-Kárpáti hegyvonulatokból. Ennek a kutatásnak a célja a
késő-miocén során felhalmozódott üledékek szedimentológiai vizsgálata. A terepbejárás 2018 júliusá-
ban a Szilágyságban zajlott, és a következő helyszíneken sikerült feltárásokat találnunk: Ökörító, Kis-
dersida, Kémer és Kárásztelek. Az egyes feltárásoknál megfigyeltük a kőzetek fáciesét és azok változá-
sait, és ezek alapján elkészítettük az üledékképződési modellt, valamint a rendszert befolyásoló hatáso-
kat próbáltuk megállapítani. A kutatott geológiai rekord sekélyvízi környezetben ülepedett le, erre utal-
nak a vályús keresztrétegzett homokok, helyenként hullámfodros homokok és eróziós felszínek, vala-
mint az ezekből felépített mederkitöltések és dűnék. Az üledékbehordás módja és szállítási iránya fo-
lyamatosan váltakozott, a feltárások kora pedig az ősmaradványok alapján pannóniai. Ezekből arra kö-
vetkeztetünk, hogy a vizsgált terület a Pannon-tó egyik dinamikusan változó részmedencéje lehetett a
késő-miocén során.

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Vig Alexandru-Ștefan
Középső-miocén képződmények üledékföldtani leírása az Erdélyi-me-

dence északi részéről
Az Erdélyi-medence üledékes összleteinek a vizsgálata mindig fontos szerepet töltött be a modern geo-
lógiai kutatásokban. Munkám folyamán két mezőségi feltárást alkotó szarmata képződményeket vizs-
gáltam, azzal a céllal, hogy megállapítsam az üledékesedési környezetet és a folyamatokat.
A feketelaki (Lacu) feltárásban a durvaszemcsés homokok, homokkövek dominálnak, néha a kavicsok
is megjelennek, ám a finomszemcsés homokok és az agyagos kőzetek háttérbe szorulnak. Ezzel ellen-
tétben a vasasszentiváni (Sântioana) feltárás teljesen más képet mutat. A feketelaki kibúvásnál megje-
lenő kavics és homokkő dominanciáját átveszi a centiméteres-deciméteres vastagságú agyagok és már-
gák által jellemzett fácies. A homokköves fácies háttérbe szorul, de itt is megfigyelhető egy vastagabb,
méteres és néhány vékonyabb, centiméteres vastagságú homokkő rétegnek köszönhetően.
A vizsgált területen megjelenő üledékes kőzeteket zagyárak üledékeiként értelmeztem, mely egy kisebb
sűrűségű (homok) és egy nagyobb sűrűségű (homokkövek, kavicsok) zagyáraiból ülepedhettek ki. Vi-
szonylag mélyvízi környezetet állapítottam meg a puhatestű vázak hiányából és a fáciesek oldalirányú
folyamatosságából.

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Szigyártó Ottilia
Témavezető: dr. Forray Ferenc egyetemi docens, BBTE BGK, Geológiai Intézet
A Rates Pinyades barlangban található denevér guanó C-izotópos vizs-

gálata (Mallorca, Spanyolország)
Mallorca szigetén, az Inca-medencében található Rates Pinyades barlangban egy 44 cm-es magfúrást
végeztünk denevér guanó üledékbe. A magfúrásból centiméterenként mintát vettünk és ezek δ13C érté-
két megmértük. Több tanulmány kimutatta, hogy a guanó üledék δ13C értékét nagyban befolyásolja a
növényzet típusa (C3, C4 vagy CAM típusú fotoszintézist alkalmaz a növény), a hőmérséklet, a csapa-
dék mennyisége. Az üledék δ13C értékét így felhasználtuk paleoklimatológiai jelzőként. Hogy elkerül-
jük az ember által elégetett fosszilis tüzelőanyag hatását a mért δ13C értékre, egy úgynevezett Suess-
effektus korrigálást alkalmaztunk. A guanó mintákon végzett 14C-es kormeghatározás alapján a bar-
langban folyamatosan halmozódott fel a guanó ~1200-tól napjainkig. Ez az időintervallum magába
foglalja a középkori meleg időszakot (MWP – Medieval Warm Period), a kis jégkorszakot (LIA – Little
Ice Age) és a jelenlegi globális felmelegedést. A tanulmányban ezek a globális klimatológiai időszakok
részletesen vannak tárgyalva.

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Szalay Roland
Gázömlések valós idejű vizsgálata és térképezése a Keleti-Kárpátokban

Romániában a neogén-negyedidőszaki vulkáni vonulat és annak szomszédos zónái tartalmazzák a leg-
több szén-dioxidban gazdag gázömlést, amelyek megjelennek természetes mofetták, buborékoló me-
dencék és források formájában is. Munkánk célkitűzése, hogy a fentebb említett terület gázömléseit
vizsgálva információkat gyűjtsünk azok természetéről és összetételéről. Vizsgálatunk 2018 szeptembe-
rében megtartott terepbejárás során vette kezdetét, amely a Keleti-Kárpátok Székelyföldet érintő tér-
ségben zajlott: a Csomád területén, a Csíki-, Baróti-, Kászoni-medencében, Borszék környékén és Sza-
láncfürdőn. Emellet új méréseket eszközöltünk november folyamán Kovászna városa területén, vala-
mint decemberben a Csomád környékén. A méréspontok összesen 79 helyszínt érintettek. Az eredmé-
nyeink szerint a CO2 volt a gázok domináns összetevője, 0.96 és 98.08% között váltakozott, a CH4
koncentrációk nagyobb értékeket mutattak az Erdélyi-medence területén, valamint a Keleti-Kárpátok
flis területén, amelyek valószínűleg a közelben található szénhidrogén-mezők következményei. A H2S
koncentrációk legnagyobb értékét a Csomád területén kaptuk, amelyek feltételezhetően a vulkáni kigő-
zölgéshez kapcsolódnak.

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Ráduly Nándor
Szén-dioxid-térképezés lakott területen: esettanulmány Kovásznáról
Kovászna városa a mofettái által nyújtott gyógykezeléseiről híres, de nemcsak a mofettákban találunk
gázokat, hanem a magánházak pincéiben is, vagy akár kutakban vagy repedések mentén. A kovásznai
lakosság a gázt tartalmazó pincéket úgy ismeri, mint a „dohos” pince, ám nem mindenki tudja, hogy
ezek a pincék akár halálosak is lehetnek. Ezen helyszínek nincsenek pontosan feltérképezve, hogy is-
mertté váljanak azok a helyek, ahol a mofettagázokban levő CO2-koncentráció veszélyes a lakosságra
nézve, ezzel fel lehetne kelteni a figyelmet az esetleges veszélyforrásokra. Kutatásunk célja felmérni
Kovászna területén a gázfeltöréseket, térképezni azt és lehetséges összefüggést találni a tektonikai szer-
kezet és a gázok koncentrációja között. Az általunk alkalmazott Multi-Gas műszert alacsony hőmérsék-
letű, CO2-gazdag gázkibocsátásokra, mofettákra fejlesztették ki.

2019. MÁJUS 23-26.
Geológia
Lőcsei Zsolt
Kovásznai mofetták gázszintjének változása meteorológiai paraméterek függ-

vényében
A mofettákat úgy definiálhatjuk, mint egy vulkáni utóműködést, amely 100 °C-nál alacsonyabb hőmér-
sékletű forró vízkitörés, vagy esetenként lehet száraz, amely CO2 gázt, míg a nedves mofetták szénsa-
vas vizet tartalmaznak. A mofettagázok keletkezésében szerepet játszik a mélyben rejlő karbonátos kő-
zetek termikus átalakulása is, amely azt jelenti, hogy a vulkáni működéssel egy időben vagy annak szü-
neteiben, de még a kitörés után is több millió évig is akár gáz- és gőzszivárgások figyelhetők meg a tér-
ségben.
Ezen kutatás azzal a céllal készült, hogy megtudjuk, milyen kapcsolat van a gázkiömlések és az időjárás
között. Az általam monitorizált mofetta Kovásznán a kezelőközpontban található. Kovászna a Felső-
Háromszéki-medence keleti peremén helyezkedik el.
A mofetta gázait az 1982-ben lemélyített F1-es fúrásból táplálják. Ebből a fúrásból kap gázt az Őzike
Hotel mofettája is. A mérések 2018 őszén kezdődtek, majdnem napi gyakorisággal, de az év decembe-
rében, kényszerszünet következett, mivel a kezelőközpont a téli időszakban szünetel.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Keresztes Szidónia
BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, III. év
Témavezető: Farkas Zsuzsanna adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet
A matematika a probléma? Mi a megoldás? A matematikai szorongásról

A mai modern világunkban a logikus gondolkodás, a matematika használata és annak elsajátítása igen
fontos szerepet játszik, mégis sok akadályba ütközhet a számokkal való manipulálás. A tanulási zavaro-
kon belül a matematikai tanulási zavar, azaz a diszkalkulia egyre gyakoribb a gyerekek körében. Míg ez
idegrendszeri rendellenességnek tudható be, a matematikai nehézség egy ideiglenes állapot, mely ne-
hezíti a matematika elsajátítását, viszont megfelelő tanítással optimalizálható. A tanulmányunkban a
matematikai nehézséggel küzdő elemi iskolások matematikai szorongását vizsgáljuk 2., 3. és 4. osztá-
lyos tanulóknál (N=23). Célunk kideríteni, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknél matematikai nehézség
figyelhető meg, találunk-e összefüggést a matematikai szorongás mértékével, emellett a nemek közötti
különbségeket is vizsgáljuk.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Bálint Csenge
Témavezető: drd. Petric Evelin tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet
Beilleszkedési nehézségek és a szociális képességek kapcsolata óvo-

dás gyerekek körében
A gyerekek óvodás korban kezdenek el önállóak és nyitottak lenni, ebben az időszakban válik jelen-
tőssé a kortársi kapcsolatok kialakítása, ezért nagyon fontos, hogy a gyerek megfelelően be tudjon il-
leszkedni társai közé, és megfelelően alakuljanak a szocio-emocionális képességei. Kutatásunkban 3–6
év közötti óvodás gyerekek, illetve szüleik és pedagógusaik vesznek részt. A felmérést az SDQ (Képessé-
gek és Nehézségek kérdőív) és a WM (a Szociális kompetenciák és alkalmazkodás kérdőív) kérdőívvel
végeztük. A szülők és pedagógusok válaszai alapján 18 gyerek beilleszkedésében és szociális készségé-
ben mutatkozott nehézség. Ennek érdekében megalkottunk egy olyan programot, melynek célja ezen
készségek fejlesztése. Feltételezésünk szerint az eredményekben szignifikáns együtt járás lesz kimutat-
ható a beilleszkedési nehézségek és a szocio- emocionális képességek között, továbbá a beilleszkedési
problémák tünetei csökkenek a beavatkozás hatására az utómérésben az előméréshez képest .

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Csergő Kinga
Témavezető: dr. Orbán Réka adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet
Legózzunk MÁSként! Specifikus tanulási zavarok prevenciós programja
Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a Lego, amely a világ egyik legnépszerűbb építőjátéka, sze-
repjátékkal kombinálva milyen mértékben állja meg a helyét prevenciós programként. Előzetes felmé-
rések alapján 10 alkalomból álló prevenciós programot dolgoztunk ki olyan 4–6 év közötti óvodás gye-
rekek számára, akik specifikus tanulási zavarra veszélyeztetettnek bizonyultak. A felmérést az MSSST
szűrőteszttel és a vizuális percepció vizsgálatára kidolgozott Frostig-teszttel végeztük. A program kü-
lönlegessége – a vizuális észlelést, kommunikációt és mozgást fejlesztő játékok mellett – a mérnök,
építő és szállító szerepben történő csoportos építés. Összefüggéseket vizsgáltunk a nagymozgások, a
vizuo-perceptuomotoros képességek, a szem-kéz koordináció és a téri orientáció között. Továbbá azt
feltételeztük, hogy azok a gyerekek teljesítenek jól mindhárom szerepben (szállító, építő, mérnök), akik
magas pontszámot értek el a nyelvi képességek és a vizuális észlelés terén. A beavatkozás hatására po-
zitív fejlődést vártunk a gyermekek vizuális észlelésében, motoros és nyelvi képességeiben.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Moga Edit-Orsolya
A figyelmes MANÓ (A nehezen olvasó gyermekek szövegértés-fejleszté-

sének hatása a figyelemre)
Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy a Lego, amely a világ egyik legnépszerűbb építőjátéka, sze-
repjátékkal kombinálva milyen mértékben állja meg a helyét prevenciós programként. Előzetes felmé-
rések alapján 10 alkalomból álló prevenciós programot dolgoztunk ki olyan 4–6 év közötti óvodás gye-
rekek számára, akik specifikus tanulási zavarra veszélyeztetettnek bizonyultak. A felmérést az MSSST
szűrőteszttel és a vizuális percepció vizsgálatára kidolgozott Frostig-teszttel végeztük. A program kü-
lönlegessége – a vizuális észlelést, kommunikációt és mozgást fejlesztő játékok mellett – a mérnök,
építő és szállító szerepben történő csoportos építés. Összefüggéseket vizsgáltunk a nagymozgások, a
vizuo-perceptuomotoros képességek, a szem-kéz koordináció és a téri orientáció között. Továbbá azt
feltételeztük, hogy azok a gyerekek teljesítenek jól mindhárom szerepben (szállító, építő, mérnök), akik
magas pontszámot értek el a nyelvi képességek és a vizuális észlelés terén. A beavatkozás hatására po-
zitív fejlődést vártunk a gyermekek vizuális észlelésében, motoros és nyelvi képességeiben.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Molnár Brigitta
Hogyan írjuk: J vagy Ly? (Helyesírási problémák kiküszöbölése Dobble-val)
Kutatásunkban arra keresünk választ, hogy a Dobble kártyajáték mint fejlesztő eszköz mennyire haté-
kony osztálytermi keretek között. Fő célunk 3. és 4. osztályos tanulók helyesírásának fejlesztése Dobble
által, amelynek hatékonyságát összehasonlítjuk a hagyományos papír-ceruza módszerrel. Összefüggé-
seket kerestünk a kognitív képességek és a helyesírás között, illetve arra is kíváncsiak voltunk, hogy az
írásproblémás gyerekek helyesírást fejlesztő programja pozitívan befolyásolja-e a kognitív képességek
alakulását. A kutatásunk előmérésének eredményei alapján kialakítottunk két illesztett kísérleti cso-
portot, vigyázva arra, hogy a két csoport homogén, ekvivalens legyen. Mindkét csoportnál 10 alkalom-
ból álló beavatkozást végeztünk. Feltételezzük, hogy a Dobble mint fejlesztő eszköz hatékonynak bizo-
nyul a helyesírás javulásának tekintetében, amely a várható eredményeink szerint a kognitív képessé-
gekre is kihatással van.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Reizer Szabina
Témavezető: dr. Kálcza-Jánosi Kinga adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet
Összehasonlító elemzés az érzelmi és viselkedészavarok értékelésében a gyere-

kek, a szülők és a tanárok szemszögéből sérült és ép populáció mentén
Az érzelmi és viselkedészavarok (EBD) egyre nagyobb mértékben vannak jelen ép illetve sérült gyere-
kek körében, viszont Romániában kevés kutatás vizsgálja a gyerekek, szülők és tanárok hozzáállását
ezekhez a zavarokhoz.A kutatás célja, hogy a tanárok és a szülők közötti különbségeket azonosítani
tudjuk, hiszen a diagnózis felállítása során többnyire az ők véleményére támaszkodunk. Nagyon fontos,
hogy a tanárok és a szülők válaszai alapján azonosítani tudjuk a problémát mutató gyerekeket. Kutatá-
sunkban szatmárnémeti, marosvásárhelyi, kolozsvári, sepsiszentgyörgyi 10–15 év közötti ép és sérült
gyerekek vettek részt. A felmérés során a Gyermekviselkedési Kérdőív (CBCL) szülői és önértékelő vál-
tozatát, az ERQ-CA, a Diszruptív Viselkedészavarok (DBD) értékelő skála szülőknek/tanárnak a gyere-
kekről szóló változatát, a Szülői nevelési stílus kérdőívet (PSQ) és a HEXACO személyiségtesztet hasz-
náltuk. Hipotézisünk az, hogy különbség mutatható ki a szülő/gyerek és tanár/szülő értékelésének
egyetértése között az SNI és az ép gyerekek között, az SNI csoport esetében nagyobb az inkordancia.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Balázs Regina
BBTE PNTK, Gyógypedagógia szak, II. év
Kukucskálok. ASD gyermekek zenei pszichomotoros fejlesztőprogram-

jának hatása a szociális képességeikre
Az autizmus spektrumzavar pervazív fejlődési zavar, mely hatással van a teljes személyiségre és befo-
lyásolja a különböző képességek fejlődését. Jellemzőit két nagy csoportba sorolhatjuk: a társas kom-
munikáció és szociális interakciók akadálya, valamint ismétlődő, sztereotip tevékenységek és érdeklő-
dési kör figyelhető meg. Pszichomotoros képességeiknek fejlődése kapcsolatban áll a szocializációjuk
kialakulásával, mert idegrendszeri lokalizációjuk az agy ugyanazon területén található. A zene szintén
nagy hatást gyakorol a szocializációra. Kutatásunk során egy egyéni design segítségével azt vizsgáljuk,
hogy a pszichés és motoros képességek zenei fejlesztése milyen változásokat eredményez a szociális ké-
pességekben, valamint az egyes alterületek között milyen összefüggések ismerhetők fel. Ennek érdeké-
ben kidolgoztuk a Kukucskálok zenei pszichomotoros fejlesztőprogramot, mely tíz alkalomból áll, és
célja, hogy a pszichomotoros képességek zenével való fejlesztése által elősegítse a szocializációt.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Szekeres Renáta
Témavezető: dr. Farcas Susana adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet
A háromlabdás zsonglőrtechnika hatása 5–7. osztályos tanulási zavaros

gyerekek részképességeire és énképére nézve
A mai digitális világban a gyerekek egyre kevesebb időt töltenek mozgásos tevékenységgel. A tanulási
zavaros gyerekeknek még inkább szükségük lenne mozgásos-észleléses tapasztalatok szerzésére. A
zsonglőrködés több ezer éves múltra tekint vissza, már az ókori egyiptomiak is művelték hétköznapja-
ikban, ettől függetlenül ma nem igazán ismert hobbiként. A dobások közbeni váltott kar, keresztmoz-
gás elősegíti a két agyfélteke együttműködését, harmonizálja az idegrendszert. A háromlabdás zsong-
lőrtechnika számos területen fejti ki pozitív hatását. Ezeknek vizsgálatáról specifikus tanulási zavaros
gyerekek körében nincsenek előzetes publikált kutatások, azonban magáról a zsonglőrködés fejlesztő
jellegéről több forrásban is olvashatunk. Kutatásunkban 11–14 éves specifikus tanulási zavaros gyere-
kek vesznek részt. Várhatóan a beavatkozás következtében a gyerekek figyelemkoncentrációja, szek-
vencialitása javul az előméréshez képest. A program hatására a kognitív képességeik fejlődnek, emel-
lett énképük pozitívabb irányba mozdul el a sikerélménynek köszönhetően.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Petkes Zsuzsánna Orsolya

Speciális nevelési igényű és ép gyerekek közös érzékenyítése a másság

elfogadására a szerepjáték módszerével
Bevezető: A másság elfogadása nagyon fontos társadalmunkban. A kutatásunk célja, hogy információkat
nyerjünk a többségi iskolába járó gyerekek sérültekkel szembeni attitűdjéről. Továbbá célunk, hogy a közös
(SNI és ép gyerekek) érzékenyítő program hatását vizsgáljuk.
Módszer: Kutatásunkban N=52 gyerek vett részt, általános iskolás (n1= 42) és SNI-s (n2=10) gyerekek. A
két kísérleti csoport közösen érzékenyítő programban részesült. Felhasznált kérdőívek: DBD-Diszruptív vi-
selkedészavarok értékelő skála, CBLC-Gyermekviselkedési kérdőív, ERQ-CA-gyerekek és serdülők érzelem-
szabályozását mérő kérdőív, CATCH-Attitűd kérdőív.
Eredmény: Kutatásunk rávilágított, hogy együtt járás figyelhető meg az érzelmi szabályozás, az érzelmi és
viselkedészavar tünetek, valamint a sérültekkel szembeni attitűd között az SNI és az ép gyerekek esetében
egyaránt, illetve a programunk hatásosnak bizonyult.
Következtetés: Számos tényező befolyásolhatja az érzelmi és viselkedési faktorokat, valamint a sérültekkel
szembeni attitűdöt. Az érzékenyítő program hatása két különböző csoportnál más-más területet fejlesztett.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Szőcs Anna
Témavezető: dr. Farcas Susana adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet
Csak a jó tanulók motiváltak vagy a gyengébben teljesítők is? A tanulási

nehézséggel küzdő diákok teljesítménymotivációja
Tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk, van-e összefüggés a tanulási nehézségek és a teljesítmény-
motiváció között a hátrányos helyzetű tanulók esetében. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy csak a
jó tanulók motiváltak vagy a gyengébben teljesítők is, illetve mi határozza meg a hátrányos helyzetű
tanulók iskolai teljesítményét. Kutatásunkban összesen 79 diák (N=79) vett részt, 6–8. osztályos tanu-
lók. A diákok többsége gyermekotthonban nevelkedik, vannak, akik egy szülő által nevelt – csonka csa-
ládokból származnak, hátrányos helyzetű tanulók. A tanulmányi eredmények és tanulási nehézségek
felmérésére önbeszámoló kérdőívet használtunk, továbbá alkalmaztuk az iskolai helyzetekre vonatkozó
Teljesítmény Motivációs Skálát (AMS-R), a Motiváció és Tanulási Stratégiák Kérdőívet (MSLQ) az ön-
szabályozó tanulás felmérésére.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Vida Timea
A sérültekhez való viszonyulás és szülők kompetenciaérzés-vizsgálata speci-

ális nevelési igényű, valamint ép gyermeket nevelő szülők között
A sikeres integráció egyik alapfeltétele a befogadó környezet. A speciális nevelési igényű gyermek szü-
leinek igényeivel, kérdéseivel, problémáival kevesen foglalkoztak eddig. Kutatásunk célja, hogy a kér-
dőívek alkalmazásával információt nyerjünk az ép és sérült gyerekeket nevelő szülők általános gyógy-
pedagógiai ismereteiről, sérültekkel szembeni attitűdjéről, és a szülői kompetenciaérzésükről.
Vizsgálatunkban 105 Kovászna megyei szülő vett részt, életkoruk 24 és 61 év között változott. Kutatá-
sunkban két csoporttal dolgoztunk: ép és sérült gyerekek szülei.
Az alábbi eszközöket használtuk: Személyi adatlap, Általános gyógypedagógiai ismereteket mérő kér-
dőív, Sérültekkel szembeni attitűd kérdőív (CATCH adaptált változata), Szülői kompetenciaérzést mérő
kérdőív (Parenting Sense of Competence Scale).
Kutatásunk rávilágíthat a két csoport közötti különbségre és arra, hogy a szülői kompetenciaérzés
szintje együtt jár a sérültekkel szembeni attitűd szintjével az ép és sérült gyereket nevelő szülőknél egy-
aránt. A sérültekkel szembeni attitűdöt sok tényező befolyásolhatja különböző módon és mértékben.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Czine Hunor
Figyelem Őrzői (Figyelem fejlesztése társasjátékkal)
A figyelem fenntartása napjainkban egyre nehezebb feladat, mivel a gyermekek már nem játszanak ele-
get az elektronikus eszközök jelenléte miatt. Kutatásunkban arra kerestünk választ, hogy hogyan fej-
leszthető társasjátékkal a mai 8–10 éves iskolások figyelme, illetve hogyan hat a figyelem fejlesztése a
fonológiai tudatosságukra. Eszközeink a Pieron-figyelemteszt, valamint Jordanidisz Ágnes fonológiai
tudatosság tesztje, melyek alapján kiválasztottuk a résztvevőket a fejlesztési programba. A veszélyezte-
tett tanulókkal az általunk készített figyelemfejlesztő társasjátékot játszottuk. Hipotézisünk, hogy a vi-
zuális koncentrált figyelem prediktora a fonológiai tudatosságnak, valamint a komplex figyelemfej-
lesztő társasjátékon alapuló program hatékonyan befolyásolja a gyermekek fonológiai tudatosságát és
a figyelmét. Célunk, hogy fényt derítsünk arra, hogy az általunk készített társasjáték mennyire játszik
fontos szerepet a figyelem fejlesztésében, és indirekt módon befolyásoljuk a gyermekek részképességé-
nek fejlődését.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Harkel Helga
Témavezető: drd. Petric Evelin tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet
dr. Kálcza-Jánosi Kinga adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológiai Intézet
Ép gyerekek sérültekkel szembeni attitűdjének és szocio-emocionális kompe-

tenciáinak kapcsolata
Napjainkban nagyon fontos, hogy a gyerekeket megismertessük a sérültek életével, mivel fontos az in-
tegráció szempontjából az elfogadás kialakítása és a sérültekkel szembeni attitűd pozitív irányba tör-
ténő változtatása. Kutatásunk célja az volt, hogy az ép gyerekeket megismertessük a speciális nevelést
igénylők sajátosságaival. A résztvevők 6. osztályos diákok, akik hagyományos oktatású iskolába járnak.
A diákok száma 55, melyből a kérdőívek feldolgozása után 20 gyerek került kiválasztásra. A felmérő
eszköz egyike a SECQ – szocio-emocionális kompetencia kérdőív volt, a másik pedig a CATCH sérül-
tekkel szembeni attitűdöt mérő kérdőív. A beavatkozás során olyan eszközt alkalmaztunk, amely szá-
mítógép-alapú, kérdés-válasz típusú feladatokból állt. A feldolgozott témák a következők voltak: hallás-
sérülés, látássérülés, mozgássérülés, beszédhibák, tanulási zavarok, ADHD, viselkedési problémák. Az
eredményeink alapján a SECQ kompetenciái közül önirányítás, felelős döntéshozatal terén figyelhető
meg változás és az attitűd kognitív komponensében tendencia észlelhető a változásra.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógypedagógia
Moni Imola
A szülőcsoportban való részvétel mit adhat egy anyának és gyermekének
A kutatásunk három részből tevődik össze.

Az első részben az anyai önértékelést, az anya-gyerek kötődést és a gyerek szociális képességeinek ösz-
szefüggését vizsgáljuk, korrelációs designnal. Résztvevők: 20 székelyudvarhelyi anya és gyereke, akik a
korai fejlesztő központ foglalkozásainak aktív részvevői.
A második részben a résztvevő anyákat és gyerekeiket 3 csoportba osztottuk az alapján, hogy milyen
foglalkozásokon vesznek részt a korai fejlesztőben. Az első csoportba 10 első gyerekes anya került,
akiknek gyermekei ép fejlődésűek és mozgásos foglalkozásra járnak. A második csoportban 5 anya van,
akiknek gyermeke eltérő fejlődésmenetű. A gyerekek egyéni foglalkozásra járnak, az anyák pedig szülő-
csoportba. A harmadik csoportban is 5 anya van, eltérő fejlődésmenetű gyermekkel, a gyerekek egyéni
foglakozásra járnak, viszont a szülők nem járnak tevékenységre. A 3 csoportot vizsgálva rámutatunk az
anyai önértékelés, a kötődés és a gyermek szociális képességei terén mutatkozó különbségekre.
A harmadik részben egyéni designt alkalmazunk két anyánál a harmadik csoportból. Vizsgáljuk az álta-
lunk vezetett újonnan induló szülőcsoportban való részvétel hatását az említett konstruktumokra.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyógytorna - Testnevelés és Sport

2019. MÁJUS 23-26.
Sibianu Andrea
BBTE TSK, Gyógytorna szak, III. év
Témavezető: Balla Béla-József tanársegéd, BBTE TSK
Figyelemfejlesztés gyógytorna által óvodáskorban
A kutatás bemutatja a nagycsoportos gyerekek (4,5–6,5 év) figyelmének a fejlesztését gyógytorna által,
célozva az egyensúly és koordináció kiemelt fejlesztését. A kiválasztott csoport a kisbácsi óvoda nagy-
csoportosai. Kutatásban részt vett 18 óvodás, akik nem rendelkeznek semmilyen neurológiai, mozgás-
szervi problémával. Az óvónők szerint a gyerekek figyelme labilis, ezt alátámasztja a figyelem előzetes
mérése. Feltételezésem szerint a gyermekek egyensúlyi és koordinációs képességének a fejlesztése,
gyógytorna-gyakorlatok és fejlesztőjátékok segítségével, a figyelmük fejlődéséhez vezet. Előzetesen
2018 decemberétől 2019 januárjáig teszteltem a gyermekek figyelmét, koordinációs és egyensúlyi ké-
pességét. A kutatásban használt tesztek: Szék-lámpa figyelemteszt, KTK (Körperkoordinations test für
Kinder) koordinációs teszt két feladata és BESS (Balanced Error Scoring System) egyensúly teszt. Feb-
ruártól április 18-ig tartó mozgásprogrammal avatkoztam be heti 2-3-szor, alkalmanként 40 perces
időtartammal. A kutatást utólagos tesztelés zárta a fenti tesztekkel. A kutatás eredményessége a gyere-
kek figyelmének a javulásában, egyensúlyi és koordinációs képességének a fejlődésében látható.

2019. MÁJUS 23-26.
Oláh Réka
BBTE TSK, Gyógytorna szak, mesterképzés II. év
Témavezető: Boros-Bálint Julianna egyetemi docens, BBTE TSK, Gyógytorna és Elméleti Tantár-
gyak Intézete
Szétnyílt hasizom rehabilitációja LoveYourBelly módszerrel várandósság után
A mára már jelentősen megváltozott, egészségtelen életmódnak, a szülések kitolásának, illetve az egyre
nagyobb babák születésének köszönhetően a várandósság utáni szétnyílt hasizom (rectus diastasis) a
nők 70%-át érinti, amely kellemetlen esztétikai és egészségügyi problémákat eredményez.
Kutatásom célja a LoveYourBelly tornaprogram hatásának vizsgálata a rectus diastasis kezelésében.

Vizsgálatomat 12 szétnyílt hasizommal rendelkező fiatal édesanyán végeztem különböző tesztek és a
számukra egyénileg összeállított gyógytornaprogram alapján. Rendszeres gyógytorna végzése követ-
keztében pozitív eredményeket kaptam: legelső jel a hátfájdalom csökkenése volt, melyet követett az
izmok állóképességének növekedése, illetve a derékbőség csökkenése. Ezek alapján arra a következte-
tésre jutottam, hogy a LoveYourBelly mozgásprogram eredményes terápiás módszer a rectus diastasis
rehabilitációjában.

2019. MÁJUS 23-26.
Informatika I: Elméleti módszerek, kísérletek, szimulációk

2019. MÁJUS 23-26.
Kovács Patrik
BBTE MIK, Informatika szak, III. év
Témavezető: Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
Funcjet, a függvények világa
A függvények nagy szerepet játszanak a mindennapjainkban. Vannak tényezők, amelyek befolyásolják

az egyes események kimenetelét, függenek a körülményektől. A számítástechnika történelme során
több olyan programozási nyelv látott napvilágot, melyeknek fő eleme a függvény. Ezek az ún. funkcio-
nális nyelvek és bizonyos paradigmáknak felelnek meg, mint pl. a „pure” függvények, „high-order”
függvények, immutabilitás, amelyeknek olyan pozitív következményük van, mint a lusta kiértékelésnek
az adaptálhatósága. A célom egy új programozási nyelv megalkotása, ami ezeket a paradigmákat figye-
lembe veszi, kihasználva ezek pozitív tulajdonságait. De miért van erre szükség? Hiszen nagyon sok
olyan programozási nyelv létezik már (pl. Haskell, Clean), melyek betartják a funkcionális programo-
zási elveket, lusta kiértékelést alkalmaznak. Ezeknek a nyelveknek a zöme deklaratív, ezért nehéz hasz-
nálni őket azoknak a programozóknak, akik imperatív nyelvekhez vannak szokva. Sőt, vannak esetek,
amikor kifejezetten nehéz deklaratív módon programozni, szükség lenne bizonyos utasítások láncola-
tára. Az általam alkotott nyelv, bár imperatív, mégis betartja a funkcionális paradigmákat, kihasználva
ennek előnyeit.

2019. MÁJUS 23-26.
Sütő Ágoston
Témavezető: Robu Judit docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
Egyenletek, lépésről lépésre

A projekt célja egy olyan programozási nyelv megalkotása, amellyel algebrai kifejezések átalakítási sza-
bályait lehet leírni, majd ezen szabályok segítségével különböző matematikai feladatokat lépésről lé-
pésre megoldani.
Ilyen feladat lehet egy kifejezés egyszerűbb alakra hozása, deriválása vagy egy egyenlet megoldása. A
lépéseknek minden esetben az iskolában tanult módszert kell követniük, vagyis nem „gépi”, hanem
„emberi” logikával kell megoldaniuk a feladatot.
A nyelv szabályai egy mintával kezdődnek, ezt számítások és kikötések követik. A számítások során az
illesztett kifejezést beépített függvények segítségével dolgozhatjuk fel, a kikötések pedig olyan tulaj-
donságok, amelyeknek egy számított érték meg kell feleljen ahhoz, hogy a szabály alkalmazásra kerül-
jön. A projekt három részből áll: egy fordítóból, amely a szabályokat C++ nyelvű kódra fordítja; ma-
gukból a szabályokból, szabályhalmazokba csoportosítva; és a futtatható környezetből, amely a nyelv-
ben használt függvények és szerkezetek (például mintaillesztés) leírását tartalmazza. A program
C++17-ben íródott, a lexikális elemzőt flex, míg a szintaktikai elemzőt bison generálja.

2019. MÁJUS 23-26.
Kádár Norbert
Témavezető: Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
Dalfelismerés ujjlenyomat-készítő algoritmussal
Az ujjlenyomat-készítő algoritmusok célja összetett adatokból kiragadni a legfontosabb kulcsjellemző-

ket. Ezek a jellemzők alkotják az adat ujjlenyomatát, amely egyedi és pontosan meghatározza a hozzá-
tartozó adatot. Ezen dolgozat témája egy ujjlenyomat-készítő algoritmus megalkotása, melynek segít-
ségével gyors és pontos dalmeghatározás valósítható meg.
A dalmeghatározó algoritmus kezdetben a beérkező hanganyagot dolgozza fel, amely kulcsfontosságú
az algoritmus működéséhez. A digitális jel különböző szűréseken esik át, majd alkalmazzuk rá a
Fourier-transzformációt, ezáltal szétbontjuk frekvenciakomponensekre. A dekompozíció során nyert
frekvenciakomponensekre alkalmazható az ujjlenyomat-készítés. Az ujjlenyomat készítése során meg-
keressük a hang spektrumában a kiemelkedően erős frekvenciákat, és ezeket megtartva létrehozzuk a
részletes ujjlenyomatot. A részletes ujjlenyomatokat elmentve létrehozunk egy adatbázist, melynek se-
gítségével megvalósítható a gyors keresés. A dolgozat a dal meghatározásának ezen folyamatát járja
körül, bemutatva az elkészített mobilalkalmazást és kitérve az implementációs kihívásokra.

2019. MÁJUS 23-26.
Lőrincz Szabolcs-Botond
Témavezető: Pável Szabolcs doktorandusz, BBTE MIK
Disztorziókorrekció neurális háló alkalmazásával
A legtöbb disztorziókorrekciós módszer egyszerű geometriai disztorziókra fektet hangsúlyt, mint pél-
dául a radiális disztorziók. Ezek a módszerek két nagyobb osztályba sorolhatók: amelyek kalibrációs
rácsot használnak, illetve azok, amelyek több különböző nézetből elkészített felvétel alapján bizonyos
geometriai megszorításokat aknáznak ki.
Abban az esetben, ha a disztorziók komplexebbek, például ha a kamera egy jármű szélvédője mögött
van elhelyezve, általában ugyancsak kalibrációs rácsot használnak fel. Figyelembe véve az ilyen típusú
disztorziók sokféleségét, nem megoldható, hogy minden esetben laboratóriumi körülmények között
méréseket végezzünk.
Munkánk eredménye azt mutatja, hogy a javasolt módszerrel lehetséges megbecsülni és kijavítani tet-
szőlegesen sokféle és bonyolult disztorziót, valamint azt is bizonyítja, hogy a szemantikus információk
és az optikai folyam felhasználása feljavítja a disztorziókorrekciós eljárást.

2019. MÁJUS 23-26.
Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, al-
kalmazások

2019. MÁJUS 23-26.
Informatika II: Innovatív számítástechnikai termékek, alkalmazások
Máthé Orsolya, Miklós Botond

Témavezető: Farkas Attila szoftverfejlesztő, BBTE MIK, Codespring
Bege István szoftverfejlesztő, BBTE MIK, Codespring
Sulyok Csaba doktorandusz, BBTE MIK
Woody. Nyílászárók tervezésére és gyártására alkalmas szoftverrendszer
A nyílászárók (ablakok és ajtók) gyártása során olyan problémákat figyelhetünk meg, mint a papíron
elvégzett bonyolult számítások időigényessége, néha pontatlansága, ez pedig váratlan kiadást, időt és
munkát jelenthet a cég számára. A Woody projekt célja megkönnyíteni és hatékonyabbá tenni a fafel-
dolgozó műhelyben a mindennapi munkát. A megrendelések nyilvántartása mellett lehetőséget nyújt
egy szabásjegyzék generálására is. Ez magába foglalja a műhelyrajzot méretarányosan kirajzolt ábrák-
kal és a termék elkészítéséhez szükséges faelemek listáját. A szoftver egy optimális vágási stratégiát is
javasol ezen faelemek kivágására, ezzel csökkentve az anyagveszteséget. A termékek leírása egy erre a
célra kifejlesztett szakterület-specifikus nyelvvel (DSL) történik, így az alkalmazás könnyen bővíthető,
skálázható a felhasználó igényei szerint. A reszponzív webes felület lehetőséget ad műhelyen kívüli
használatra, így akár helyszíni képeket is fel lehet tölteni mobileszközről, amelyek elősegítik a gyártási
és behelyezési folyamatot. A dolgozat részletes bemutatást nyújt az alkalmazás architektúrájáról, a fel-
használt technológiákról és a fent említett funkcionalitásokról.

2019. MÁJUS 23-26.
Csiki László
BBTE MIK, Proiectarea și dezvoltarea aplicațiilor Enterprise szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Ruff Laura-Ildikó egyetemi adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Infor-
matika Intézet
CrowDesk: Remote working platform
A technikai fejlődés következtében napjainkban egyre gyakoribb az informatika területén a remote

working, vagyis lehetségessé vált otthonról is dolgozni. Számos alkalmazás készült azzal a céllal, hogy
feloldja a dolgozók számára a távolság okozta nehézségeket. Dolgozatomban egy olyan általam létreho-
zott alkalmazást mutatok be, amelyet azzal a céllal készítettem el, hogy az megkönnyítse a felek közötti
kommunikációt és segítse az eredményesebb munka elérését. A rendszert egy központi NodeJS szer-
verből, egy Kurento Media szerverből és egy Angular webes felületből hoztam létre. A platform egy
olyan webes alkalmazás, amelyen keresztül a résztvevők állandó konferenciahívásban lehetnek, szöve-
ges üzeneteket és fájlokat oszthatnak meg egymás között, valamint a képernyőt is megoszthatják. Cso-
portos és privát beszélgetésekhez egyaránt lehetőséget nyújt az applikáció. Beépítettem egy olyan funk-
cionalitást, ami által a felhasználók közötti csoportos beszélgetésből egyszerűen lehet váltani egyéni
beszélgetésre, ezzel szerettem volna pótolni a többi hasonló alkalmazás hiányosságát.

2019. MÁJUS 23-26.
Szász Kata
Témavezető: dr. Simon Károly adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
Blood Notes: Véradással kapcsolatos információs rendszer és mobilal-

kalmazás a véradók számára
A Blood Notes projekt célja a véradás elősegítése és népszerűsítése, illetve egy hatékony és folyamato-
san rendelkezésre álló kommunikációs csatorna kialakítsa a projekt két célcsoportja között. Az egyik
célcsoportot a vért adni szándékozó személyek alkotják, akik számára egy mobiltelefonos alkalmazást
biztosít a rendszer véradásaik dokumentálására és egyéb véradással kapcsolatos szolgáltatások haszná-
latára. A másik célcsoportba a véradó központok alkalmazottai tartoznak. Számukra egy olyan webes
felületet biztosít a Blood Notes, amelyen kezelni tudják a mobiltelefonokon megjelenő informatív
anyagokat, illetve értesítéseket küldhetnek az aktuális vérszükségletről.
A szoftverrendszernek három alkotóeleme van: egy iOS és Android platformon működő alkalmazás a
donorok számára, egy webalkalmazás a véradó központok alkalmazottainak, illetve egy központi szer-
ver, amely az adatokat kezeli és szolgáltatja. A dolgozat szemlélteti a rendszer működését, architektú-
ráját, részletezi a funkcionalitásokat, a felhasznált technológiákat és eszközöket.

2019. MÁJUS 23-26.
Mikes-Jakab Csaba
Témavezető: Bartus Levente szoftverfejlesztő, Codespring
dr. Simon Károly adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
MERX: általános szoftverrendszer termékspecifikációk megjelenítésére mobilesz-

közökön
A MERX projekt célja egy olyan szoftver megvalósítása, amely elősegíti különböző termékspecifikációk
részletes megjelenítését mobileszközökön. Az alkalmazás hasznos lehet mind a potenciális vásárlók,
mind az eladók számára. Használati köre széles, vásárokon és kiállításokon is használható, szórólapok
és egyéb papír alapú reklámanyagok helyettesítésére is alkalmas. A vásárlónak nem kell várnia az el-
adóra, hogy részletes információt kapjon egy termékről, hanem egy QR kód leolvasása után mobilké-
szülékén azonnal eléri az adatokat és el is tudja menteni azokat a későbbi megtekinthetőség érdekében.
Az eladónak nem kell többoldalas részletes leírást kinyomtatnia a terméke mellé, elegendő egy QR kód
feltüntetése. A rendszer általános, a termékek tulajdonságainak listája és azok megjelenítése is testre-
szabható. A konkrét adatokat a rendszer az eladók készletnyilvántartó adatbázisaiból olvassa be. Az
adatok megjelenítése dinamikusan történik az eladó által meghatározott sablonok alapján. A dolgozat
bemutatja az alkalmazás felépítését és működését, illetve a megvalósításához felhasznált technológiá-
kat, módszereket és eszközöke
2019. MÁJUS 23-26.
Koncsag Krisztián, Molnár Krisztina

Témavezető: dr. Gaskó Noémi sdocens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
dr. Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
Overtone: Kiterjesztett valóságon alapuló névjegykártya-felismerő alkalmazás
Vannak, akik a névjegykártyákat már ódivatúnak tartják, mert úgy gondolják, minden fontos informá-
ciót meg tudnak kapni egy kis internetes böngészéssel. Habár ennek a kijelentésnek van valóságalapja,
a stílusos névjegykártya ma is az üzleti világ egyik nélkülözhetetlen eleme. Minden hasznos információ
rólunk/cégünkről egy helyen össze van gyűjtve, az egyetlen problémát az adatok módosulása jelenti,
ugyanis senki nem garantálja, hogy nem fog megváltozni a cég székhelye, a telefonszámunk, a webol-
dalunk vagy bármilyen más információ rólunk. Egy ilyen változást követően sajnos máris valótlan ada-
tok vannak a potenciális üzlettársaink kezében. A mai gazdasági pörgésben nem engedhetjük meg ma-
gunknak, hogy ehhez hasonló hibák miatt egy-egy üzleti tevékenység sikeressége megkérdőjelezhető
legyen.
Az Overtone alkalmazás ezt a problémát hivatott megoldani. Célja, hogy az egyre inkább fejlett kiter-
jesztett valóság (augmented reality) segítségével a névjegykártyák világát érdekesebbé tegye és segítsen
felvenni a versenyt a 21. század rohamos fejlődésével és folyamatos változásával.

2019. MÁJUS 23-26.
Balogh Szabolcs
Témavezető: dr. Simon Károly adjunktus, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
Beléptető és monitorizáló rendszer a Harghita Business Center inkubá-

torház számára
A székelyudvarhelyi Harghita Business Center kezdő vállalkozásoknak ad otthont, infrastruktúrát biz-
tosítva működésükhöz. A CheckIn System az inkubátorház számára létrehozott webes alkalmazás,
amely lehetővé teszi az irodaházon belüli tevékenységek követését.
A rendszeren keresztül a dolgozóknak lehetőségük van érkezésüket és távozásukat jelezni, egy felhasz-
nálóbarát, mobileszközön is könnyen használható kezelőfelület segítségével. A valós idejű kommuniká-
ciónak köszönhetően folyamatosan követhető, hogy kik dolgoznak még az épületben. A recepciónál ki-
helyezett képernyőn bárki számára látható, hogy az adott pillanatban melyik irodákban zajlanak tevé-
kenységek. Ez azért is hasznos, mert minden emeleten az első érkezőnek ki kell kapcsolnia a riasztó-
rendszert, és a nap végén az utolsó távozónak vissza kell kapcsolnia azt.
A rendszer az irodaház ügyintézője számára is biztosít egy felületet a cégek, alkalmazottak, irodák ke-
zelésére, illetve a naplózott adatok és az ezek alapján készített statisztikák megjelenítésére.

2019. MÁJUS 23-26.
Csala Krisztián, Nagy Barnabás

Témavezető: dr. Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
Játékfejlesztés Unity-vel és mesterséges intelligenciával
Dolgozatunkban egy olyan Unity-ben fejlesztett stratégiai játék készítését mutatjuk be, melyben helyi
és hálózati játékmód egyaránt elérhető, emellett a játékosnak lehetősége van egy intelligens rendszer
ellen is játszani. A Unity egy 3D-s játékmotor, melyben könnyedén lehet olyan alapvető funkcionalitá-
sokat implementálni, amelyek szükségesek a játék felépítéséhez, úgy mint a 3D-s modellek inicializá-
lása, a különböző textúrák alkalmazása stb. Szükség volt rá, hogy ezek mellé mi magunk írjunk meg
olyan funkciókat, amelyekkel a legtöbb játék rendelkezik (pl. mentési/töltési funkció). A szervert – mi-
vel hálózaton keresztüli játékot is lehetővé akartunk tenni – NodeJS-ben implementáltuk, a felhaszná-
lókat és a lobbykat MongoDB adatbázisban tároljuk, a kommunikációt pedig a HTTP protokoll segítsé-
gével oldottuk meg.
A felhasználónak lehetősége nyílik betanítani egy gépi tanuló rendszert is, amely elsajátítja a játékos
által használt mintákat, lépéseket, és több célra is felhasználható: a betanított rendszerek ellen lehet
majd játszani, illetve, ha a felhasználónak valamilyen oknál fogva nincs ideje a játékra, helyettesítheti
magát ezzel az általa betanított rendszerrel.

2019. MÁJUS 23-26.
Takács Kálmán, Döngölő Zsolt

Témavezető: Ráduly Sándor szoftverfejlesztő, BBTE MIK, Codespring
Kis Anna szoftverfejlesztő, BBTE MIK, Codespring
Sulyok Csaba doktorandusz, BBTE MIK, Codespring
Bookta: Online könyvesboltok bányászására és csoportos rendelésre alkalmas

szoftverrendszer
A Bookta alkalmazás célja, hogy online könyvesboltokból nyerje ki a rendelkezésre álló könyvek információit
adatbányászat (ezen belül web scraping) segítségével, majd a felhasználók elé tárja ezeket egy mobilalkalma-
zás keretében. A rendszer lehetővé teszi, hogy a felhasználó rákeressen szűrők segítségével egy adott
könyvre, értékeljen egy könyvet, kosarába helyezze, kedvencekhez adja, valamint csoportos rendelést hozzon
létre. A csoportos rendelésbe történő felhasználók meghívása egy linken keresztül történik, amely minden
rendelésnél egyedi, és a rá hivatkozó személyt az alkalmazásba irányítja. Ebben az esetben szabadon bön-
gészhetjük a csatlakozott felhasználók kosarait. Továbbá a rendszer alkalmas a könyvek árainak, kiszállítási
idejének összehasonlítására különböző üzletekben. Így egy egységes platformon szabadon kereshetünk a we-
báruházakban levő könyvek között, és kiválaszthatjuk a számunkra legelőnyösebb üzletet, amelyben egyéni-
leg vagy csoportosan vásárolhatunk. Jelen dolgozat bemutatja a Bookta nevű szoftverrendszer architektúrá-
ját, működését és megvalósításának részleteit, utóbbin belül a fejlesztés során felhasznált technológiákat,
eszközöket és módszereket.

2019. MÁJUS 23-26.
Heim László
Témavezető: dr. Bodó Zalán docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és Informatika Intézet
Valós Idejű Stratégiai Játék Programozóknak
A technikai fejlődés következtében napjainkban egyre gyakoribb az informatika területén a remote

working, vagyis lehetségessé vált otthonról is dolgozni. Számos alkalmazás készült azzal a céllal, hogy
feloldja a dolgozók számára a távolság okozta nehézségeket. Dolgozatomban egy olyan általam létreho-
zott alkalmazást mutatok be, amelyet azzal a céllal készítettem el, hogy az megkönnyítse a felek közötti
kommunikációt és segítse az eredményesebb munka elérését. A rendszert egy központi NodeJS szer-
verből, egy Kurento Media szerverből és egy Angular webes felületből hoztam létre. A platform egy
olyan webes alkalmazás, amelyen keresztül a résztvevők állandó konferenciahívásban lehetnek, szöve-
ges üzeneteket és fájlokat oszthatnak meg egymás között, valamint a képernyőt is megoszthatják. Cso-
portos és privát beszélgetésekhez egyaránt lehetőséget nyújt az applikáció. Beépítettem egy olyan funk-
cionalitást, ami által a felhasználók közötti csoportos beszélgetésből egyszerűen lehet váltani egyéni
beszélgetésre, ezzel szerettem volna pótolni a többi hasonló alkalmazás hiányosságát.

2019. MÁJUS 23-26.
Kémia I: Biokémia és szerves kémia

2019. MÁJUS 23-26.
Lázár Aletta, Ilkei Klementina-Imelda

EMTE CSK, Génsebészet szak, II. év
EMTE CSK, Génsebészet szak, II. év
Témavezető: drd. ing. Salamon Pál tanársegéd, EMTE CSK, PTE
prof. dr. Albert Beáta egyetemi professzor, EMTE CSK
A nekroptózis mint legújabb programozott sejthalál jelátvitelének vizsgálata in silico és in vitro
Az elmúlt években több, az apoptózistól független sejthalál útvonalat is leírtak, köztük a nekroptózist, mely
szabályozott program szerint okozza a sejtek pusztulását. A különféle tumorok egyik fő jellegzetessége az
apoptotikus sejthalál elkerülése, amely normál esetben gátolja a nekroptózis kialakulását, így utóbbi egy ígé-
retes folyamat, amely képes lehet ezen tumorok elpusztítására.
A prokarióta rendszer a laboratóriumi és ipari méretekben a leggyakrabban használt a fehérjék bioszintézi-
sére. Munkánk során, a nekroptózis kulcsmolekulájának (RIP3) és feltehetően a benne résztvevő molekula
(kaszpáz-9) fehérje-fehérje interakcióit vizsgáljuk in silico és in vitro. Az in vitro fehérje-fehérje interakció-
hoz szükséges rekombináns fehérjét bioszintézissel állítjuk elő, heterológ expresszióval. A bioszintézis haté-
konyságának növelése érdekében optimalizálást végeztünk a következő paramétereken: hőmérséklet, exp-
resszió időtartama, indukálószer koncentrációja.
Eredményeink segíthetnek annak megértésében, hogy a feltételezett kaszpáz-9 molekula hogyan szabályozza
a nekroptózis folyamatát, ezáltal lehetőséget teremtve a sejthalál intenzitásának és immunológiai kimenete-
lének befolyásolására.

2019. MÁJUS 23-26.
Váncsa Klára
EMTE CSK, Génsebészet szak, III. év
Sejthalált moduláló rekombináns SMAC fehérje bioszintézise

Napjainkban világszinten igen komoly gondod jelentenek a rosszindulatú daganatos megbetegedések.
Az Eurostat adatai szerint Európa-szinten az elhalálozások oka átlagosan 24%-ban valamilyen rákos
megbetegedés. Jelenleg a listavezető Magyarország, ahol a rákos megbetegedések az elhalálozások
több mint 30%-át okozzák (Eurostat, 2016). Bár többféle módszert alkalmaznak a rák kezelésére, egy-
előre nem létezik olyan, amely 100%-ban garantálná a betegségből való felépülést.
Jelen kutatás során a rekombináns humán SMAC (második mitokondriális kaszpáz aktivátor) fehérje
nagy volumenű bioszintézisét valósítottuk meg bakteriális expressziós rendszerben. Fúziós partnerként
ubiquitint alkalmaztunk, így a tisztítási műveletek végén Ubiquitin karboxil-terminális hidroláz
(YUH1) enzimmel történő emésztéssel izoláltuk a rekombináns SMAC fehérjét. A bioszintézis során
keletkező rekombináns fehérje (SMAC-UBI) szeparálása érdekében dekahisztidin címkét alkalmaz-
tunk. Az előállított rekombináns SMAC fehérje további onkológiai kutatások tárgyát képezi.

2019. MÁJUS 23-26.
Demeter Sarolta-Katinka
BBTE KVK, Kémia szak, III. év
Témavezető: Lovász Tamás egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki
Intézet
Új vinil-pirimidinonok előállítása és optikai tulajdonságaik vizsgálata
A pirimidinvázas heterociklusok biológiai szempontból jelentős molekulák felépítésében szerepelnek,

ilyenek például a pirimidinbázisok közé tartozó: timin, uracil és citozin, a DNS és az RNS építőkövei.
Szintén jelentősek a gyógyászatban használt barbiurátok, amelyek az idegrendszerre hatnak, valamint
az újabb felhasználásuk közé tartozik a festékanyagok előállítása is. Vinil-pirimidinonok esetében a
molekulára jellemző kiterjedt konjugáció érdekes optikai tulajdonságokat eredményezhet. Ezek alap-
ján kutatásom célja a 2-pirimidinonok aldehidekkel történő kondenzációja volt. A kutatás során fenil-
vinil-pirimidinonokat, illetve fenotiazinil-vinil-pirimidinonokat állítottam elő. A keletkezett vegyületek
szerkezetét modern szerkezetvizsgálati módszerekkel bizonyítottam, és optikai tulajdonságaikat UV-
VIS, valamint fluoreszcencia spektroszkópiával vizsgáltam.

2019. MÁJUS 23-26.
Lokodi Eszter
BBTE KVK, Vegyészmérnöki szak, IV. év
Témavezető: Paizs Csaba habil, egyetemi tanár, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki In-
tézet
Új transzaminázok szubsztrát tartományainak vizsgálata
A királis aminok és az aminosavak fontos szerepet játszanak az agro- és gyógyszerkémia terén. Ennél-
fogva hatékony módszerekre van szükség a kívánt (R)- illetve (S)-enantiomer optikailag tiszta formá-
ban történő előállítására. A korábban használt katalizátorokkal ellentétben a transzaminázok (TA)
hasznos alternatívát jelentenek a vegyületek ezen fontos osztályának optikailag tiszta formában történő
szintéziséhez, mivel enyhe körülmények között működnek anélkül, hogy toxikus nehézfém-komplexek-
kel rendelkeznének, miközben kiváló az enantiomerszelektivitásuk. A transzaminálás az az eljárás,
amelyben egy lépésben egy amin és egy keton reakcióba lép egymással funkcionális csoportjaik cseréjé-
vel. Ezáltal ezen biokatalizátorok képesek lehetnek aszimmetrikus szintézisben és kinetikus rezolválás-
ban kiválóan működni, így napjainkban a biokatalízis egy gyakran kutatott témájává váltak. Ebben a
munkában egy már ismert Vibrio fluvialis S-TA, (Vf-TA) és két eddig még nem vizsgált Sinorhizobium
R-TA (Sr-TA) és Pseudomonas psychrotolerans S-TA (Psp-TA) ω-transzaminázt vizsgálunk. Az emlí-
tett három transzamináz aktivitását kinetikus rezolválás során tanulmányoztuk különböző szubsztrátu-
mok esetén.

2019. MÁJUS 23-26.
Demeter Lóránd
BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia vegyészmérnöki szak, IV. év
Témavezető: ifj. Várhelyi Csaba dr. egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmér-
nöki Intézet
a-dioximokkal, Schiff-bázisokkal, szemi-és tioszemikarbazonokkal képzett Ni-

komplexek fizikai, kémiai és biológiai vizsgálata
Schiff-bázisok és α-dioximok felhasználásával, ezen vegyületek különböző származékait állítottuk elő, amit
ezután nikkel-só jelenlétében komplexáltunk.
Schiff-bázisokon alapuló komplexek szintézise és elemzése valósult meg, képletük: [Ni(3-heptanon)2R],
ahol az R = etilén-diamin, 1,2-propilén-diamin, 1,3-propilén-diamin, o-fenilén-diamin. Szintén az 3-hep-
tanonból kiindulva szemi- és tioszemikarbazont is előállítottunk, amiket komplexáltuk. A másik fajta komp-
lexünk az α-dioximokkal képzett [Ni(metil-pentil-glioxim)2], [Ni(metil-propil-glioxim)2], valamint ezeknek
aminokkal (imidazol, diizopropil-amin) előállított [Ni(metil-pentil-glioxim)2(amin)2], [Ni(metil-propil-gli-
oxim)2(amin)2] típusú vegyületei.
Az előállított vegyületek szerkezetét és kémiai sajátosságait FTIR, UV-VIS, tömegspektrometriai, termoana-
litikai (TG-DTG-DTA), porröntgen diffrakciós (XRD) módszerekkel vizsgáltuk, valamint biológiai aktivitásu-
kat is tanulmányoztuk különböző baktériumtörzsekre. Nikkel-komplexek fő felhasználási területét tekintve
filmeket alakítanak ki belőlük, ezen kívül egyesek antibakteriális szerek.

2019. MÁJUS 23-26.
Bálint Norbert
Témavezető: ifj. Várhelyi Csaba dr. egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmér-
nöki Intézet
Schiff-bázisokkal képzett réz(II)-komplexek előállítása, fizikai-kémiai és

biológiai vizsgálata
Munkánk során Schiff-bázisok különböző származékait állítottuk elő, amelyeket ezután réz-só jelenlétében
komplexáltunk.
Schiff-bázisokon alapuló komplexek szintézise és elemzése valósult meg, képletük: [Cu(3-heptanon)2 R],
[Cu(propiofenon)2 R] , [Cu(2-oktanon)2 R ] ahol az R = etilén-diamin, 1,2-propilén-diamin, 1,3-propilén-
diamin, o-fenilén-diamin.
Az előállított vegyületek szerkezetét és kémiai sajátosságait FTIR, UV-VIS, ESR, tömegspektrometriai, ter-
moanalitikai (TG-DTG-DTA), porröntgen diffrakciós (XRD) módszerekkel vizsgáltuk, valamint biológiai ak-
tivitásukat is tanulmányoztuk, különböző baktériumtörzsekre.
A réz(II)-komplexet főleg antimikrobiális szerként használják. Ugyanakkor a réz(II)-komplexek olyan ligan-
dumokkal, mint aminosavak, peptidek, kinoxalinok, mono- és bisz-szemikarbazonok , rákellenes szerek. A
réz esszenciális mikroelem az emberi szervezetben, amely szinte nélkülözhetetlen a gyógyulási folyamatok-
ban.

2019. MÁJUS 23-26.
Szigyártó Szilárd
BBTE KVK, Szerves anyagok kémiája és technológiája, kőolaj- és szénkémia vegyészmérnöki szak, IV.
év
Témavezető: ifj. Várhelyi Csaba dr. egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyész-
mérnöki Intézet
α dioximokkal és azidokkal képzett kobalt(III)-komplexek előállítása, fizi-

kai-kémiai és biológiai vizsgálata
Kutatásunk során új kobalt(III)-komplexeket állítottunk elő α-dioximokkal, mint [Co(Me-Pr-Di-
oxH)2(N3)(imidazol)], [Co(Me-Pr-DioxH)2(N3)(3-HO-anilin)], [Co(Me-Pentil-DioxH)2(N3)(di-
izopropil-amin)], [Co(Me-Pentil-DioxH)2(N3)((n-Bu)2NH)], (DioxH2=dioxim;Me=metil; Pr=pro-
pil,Bu=butil), kobalt-acetáttal, nátrium aziddal való reagáltatással a megfelelő oldószerben.
Rövid irodalmi áttekintés után, mely tartalmazza a kobalt-komplexek osztályozását, fejlődését és lehet-
séges alkalmazásukat, tanulmányoztuk az előállított vegyületek szerkezetét és kémiai sajátosságait
FTIR, ESR, UV-VIS spektroszkópiai, tömegspektrometriai, termoanalitikai (TG-DTG-DTA), porrönt-
gen diffrakciós (XRD) módszerekkel. A biológiai aktivitásukat szintén tanulmányoztuk, főleg az anti-
bakteriális hatásukat. E vegyületcsoport biokémiai szempontból fontos, egyes képviselők antibakteriá-
lis szerek, valamint potenciális rákellenes gyógyszerek.

2019. MÁJUS 23-26.
Járai-Szabó Richárd
Témavezető: Gál Emese egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
Brém Balázs tanársegéd, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
Aromás és heteroaromás kvaterner foszfónium sók, Wittig prekurzorok

előállítása és szerkezetvizsgálata
Dolgozatomban olyan aromás és heteroaromás kvaterner foszfónium sók előállításával és szerkezet-

vizsgálatával foglalkoztam, melyeket a továbbiakban Wittig kapcsolási reakciókban lehet alkalmazni,
kiterjesztve így a kialakított szerkezetek konjugációját. Kiindulási anyagként benzol, pirén valamint
fenotiazin típusú aromás és heteroaromás vegyületeket választottam. Ezek a reagensek főképp alkile-
zési, halogénezési, formilezési valamint redukálási folyamatokon mentek keresztül. Az egyik jelentős
szakasza a laboratóriumi kísérleteknek a trifenil-foszfónium-hidrogén-bromid só előállítása volt, majd
reakciója csökkentett aktivitású primer alkoholokkal. Minden esetben a reakciók végbemenetelét vé-
konyréteg-kromatográfiával ellenőriztük, valamint megfigyeléseinket részletesen dokumentáltuk. A
dolgozat nemcsak a Wittig prekurzorok előállítását tárgyalja, hanem azok szerkezetvizsgálatát is,
mono- és bidimenzionális NMR mérésekkel.

2019. MÁJUS 23-26.
Karda Erika
Témavezető: dr. Varga Andrea kutató asszisztens, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
dr. Bnecze László Csaba adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
PcPAL mutánsok aktivitás- és szelektivitásvizsgálata nitro-szubsztituált

szubsztrátok reakciói esetén
A fenilalanin ammónia liázokat széles körben alkalmazzák különböző fahéjsavak enantioszelektív am-
mónia addíciójára, mivel ezek az enzimek képesek katalizálni magas ammóniakoncentráció mellett a
transz-fahéjsav nem oxidatív átalakulását L-fenilalaninná. Ezen tulajdonságuknak köszönhetően hasz-
nálatuk aromás aminosavak előállítására ígéretes. A korábbi vizsgálatok azt bizonyították, hogy a
szubsztrátok aromás szubsztituenseinek jellege, valamint helyzetük (orto-,meta- vagy para-) nagymér-
tékben befolyásolja az enzim aktivitását és szelektivitását.
Kutatásunk során a petrezselyemből (Petroselinum crispum) izolált fenilalanin ammónia liáznak és
számos mutáns változatának aktivitását, és szelektivitását vizsgáltuk az enzim természetes reakciójával
ellentétes irányú ammónia addíciós reakciója esetén, orto-, meta- és para-nitro-fenil-akrilátokat hasz-
nálva szubsztrátként. A leghatékonyabb mutánsok azonosítása után tanulmányoztuk az ammóniakon-
centráció hatását a biotranszformációkra. A szelektivitásvizsgálat során elért eredmények új lépcsőt
jelenthetnek az optikailag aktív aromás aminosavak előállítására és felhasználására nézve.

2019. MÁJUS 23-26.
Bodor Emília
EMTE CSK, Génsebészet szak, IV. év
dr. Orbán Kálmán-Congor egyetemi adjunktus, EMTE CSK
CCMV kapszidfehérje bioszintézise
A CCMV (Cowpea chlorotic mottle virus) egy ikozaéderes növényi vírus, amely négy egyszálú vírus
RNS-t tartalmaz, 180 kémiailag azonos proteinből álló egyrétegű kapszidba van csomagolva. Az utóbbi
években intenzíven vizsgálták a CCMV összeszerelési folyamatát, de számos probléma megoldatlan
maradt, különösen molekuláris szinten.
Kutatási munkánk során a CCMV kapszidfehérjét tanulmányoztuk in vitro. A CCMV fehérje aktív ré-
szét kódoló gén szekvenciáját ubiquitin fúziós partnert tartalmozó pUBIQ expressziós vektorba klónoz-
tuk. A megfelelő klón kiválasztásával optimális tenyésztési körülményeket határoztunk meg a célter-
mék maximális hozamának érdekében. Az expressziót E.coli BL21 (DE3) Star sejtekbe végeztük. Az
előállított Ubiquitin fúzióval rendelkező CCMV fehérjét YUH1 (ubiquitin terminális karboxil hidroláz)
enzimmel emésztettük, így eltávolítva a fúziós partnert aminosav maradványok nélkül.
A bioszintézis során előállított CCMV fehérje hozzájárul a vírusok önszerveződésének tanulmányozásá-
hoz.

2019. MÁJUS 23-26.
Hegyi Szabolcs
EMTE CSK, Génsebészet szak, IV. év
dr. Orbán Kálmán-Congor egyetemi adjunktus, EMTE CSK
Autoindukciós fermentáció hatékonyságának növelése
A nem natív szerkezettel rendelkező, nem szolubilis állapotban expresszálódó rekombináns fehérjék
bioszintézise nagy kihívást jelent. A leggyakrabban alkalmazott prokarióta expressziós rendszer, az E.
coli által termeltetett rekombináns fehérjék több, mint 30%-a nem oldott formában termelődik, így an-
nak szolubilizálása további lépéseket igényel.
Az autoindukciós fermentáció egy olyan megközelítése a fehérjék bioszintézisének, mely megoldást je-
lenthet e problémára. Az autoindukciós tápleves három szénforrást tartalmaz: glükózt (melyet legha-
marabb hasznosít a sejt, inhibálja az indukciót), laktózt és glicerint. Ha a glükóz elfogy, a sejtek az in-
dukciót beindító laktózt kezdik el felhasználni. Glükóz hiányában a glicerin ugyanolyan mértékben ké-
pes fenntartani a növekedést és a rekombináns fehérje expresszióját. Inokulálást követően az auto-
indukciós rendszer nem igényel folyamatos monitorizációt; és nagyobb fehérjehozam érhető el, mint a
konvencionális, laktóz analóg indukálószer alkalmazásával.
Kísérleteink során autoindukciós tápleves paramétereit és az oldott formában előállított rekombináns
fehérje mennyiségét vizsgáljuk, ezáltal növelve az autoindukciós tápleves hatékonyságát.

2019. MÁJUS 23-26.
Horváth llka
Témavezető: Nagy Csaba Levente egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
Bencze László Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
A fenilalanin-ammónia-liáz termostabilitásának növelése iteratív telítési

mutagenezissel
A fenilalanin-ammónia-liázok iránti érdeklődés egyre nő, mind az iparban, mind az orvostudomány terén,
felhasználásukat azonban korlátozza alacsony hő-, valamint proteáz enzimek hasítása elleni stabilitásuk.
Kutatásunk célja a petrezselyemből származó fenilalanin-ammónia-liáz (PcPAL) fehérjemérnöksége, iteratív
telítési mutagenezis (ISM) módszertanával. Egy termostabilabb PcPAL kifejlesztése céljából az enzim kris-
tályszerkezetén azonosítottuk a felszínen levő legflexibilisebb aminosavakat, majd azokat az összes többi ter-
mészetes aminosavra lecseréltük ISM polimeráz láncreakcióval. A kapott mutáns enzimeket kódoló kolónia
állomány aktivitásának tesztelésére szükségünk volt egy nagy hatékonyságú, magas áteresztőképessőgű
PAL-aktivitás-esszé kifejlesztésére. Az általunk javasolt UV-spektrofotometriás módszerben a rekombináns
PcPAL-enzimet tartalmazó E.coli baktérium sejtek lízisét optimáltuk, majd az így kapott sejt-lizátumok al-
kalmazhatóságát vizsgáltuk a klasszikus PAL-UV-spektrofotometriás-aktivitásmérésben.

2019. MÁJUS 23-26.
Boros Krisztina
BBTE KVK, Biokémia mérnöki szak, IV. év
Témavezető: Bencze László Csaba egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyész-
mérnöki Intézet
Rekombináns, nem-kanonikus aminosavat tartalmazó fenilalanin-ammó-

nia-liáz (PAL) előállítása
A fenilalanin ammónia-liáz (PAL) enzimek az ammónia β-eliminációját katalizálják L-fenilalaninról transz-
fahéjsavat képezve. Jelenleg az enzim alacsonyfokú termikus és proteáz-hasítás elleni stabilitása, valamint a
rögzítése során észlelt nagyfokú aktivitás vesztés jelenti a fő akadályt a PAL alapú biotechnológiák további
elterjedésében. Kutatásunk során nem természetes aminosavat tartalmazó, Petroselinum crispum-ból szár-
mazó rekombináns PAL (PcPAL) előállítását terveztük, mely a továbbiakban alkalmas a helyspecifikus im-
mobilizálásra. Ezen rögzítési folyamat két egyedi, kölcsönösen reaktív csoport jelenlétét igényli, így az enzim
szerkezetében génmutáció révén egy aminosavat p-azido-fenilalaninra (pAzPhe) cseréltünk ki, mely “click”
reakció révén kapcsolódhat a hordozó felületén lévő alkin kötéshez. Kiválasztva az enzim felületén, a katali-
tikus központtól távol eső fenilalaninokat, végrehajtottuk ezeknek “Stop” kodonná való mutációit. Majd re-
kombináns pAzPhe-aminoacil-tRNS-szintetáz enzimet kódoló plazmidot használva kifejlesztettük a műkö-
dőképes expressziós rendszert két különböző gazdasejt esetében. Ezen sejt-rendszereket használva megvaló-
sítottuk a mutáns PAL enzim termelését.

2019. MÁJUS 23-26.
Kémia II: Analitikai, fizikai és szervetlen kémia

2019. MÁJUS 23-26.
Ferencz Ágota
Témavezető: Kun Attila Zsolt adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
Lovász Tamás adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
Norbornén egységet tartalmazó keto-észter fémkomplexeinek előállítása

és kvantumkémiai vizsgálata.
A diketo-észter típusú ligandumok alkalmasak átmeneti fémkomplexek előállítására. Célom olyan

keto-észter egységeket tartalmazó fémkomplexek előállítása, melyek polimerizációs reakcióban kiin-
duló monomerként használhatóak fel.
Molekulamodellezési módszerek segítségével vizsgáltam a szabad ligandumot és az elképzelhető (egy-
és kétmagvú, különböző geometriájú) fémkomplexek szerkezetét. A szabad ligandumon konformációs
analízis után DFT számításokat, a komplexeken szemiempirukus és DFT számításokat végeztem.
A diketo-észter ligandum előállítása több lépésben történt: fumársavból kiindulva dimetil-észtert állí-
tottam elő, amelyet ciklopentadiénnel reagáltatva egy norbornén származékot kaptam. A keletkezett
vegyület redukálása és transzészterezése eredményeként a megfelelő keto-észter képződött. Az előállí-
tott ligandummal a Pd-komplex képződését vizsgáltam.
A számítási és kísérleti eredményeket összehasonlítottam.

2019. MÁJUS 23-26.
Gyéresi Ibolya-Kreszcencia
Témavezető: dr. Szabó Gabriella egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmér-
nöki Intézet
Kitozán térhálósításának vizsgálata elektrokémiai módszerrel cink hor-

dozón
A kitozán alapú biopolimerből ideiglenes korróziógátló hatással rendelkező bevonatok készíthetők. Ezek hi-
ányossága a vízáteresztő képességük és vízben való duzzadásuk viszonylag jelentős mértéke. A korróziógátló
hatásuk javítása érdekében a duzzadásuk mértékét csökkentendő, tripolifoszfáttal és glutáraldehiddel (ionos
és kovalens térhálósító szerek) való impregnálással a kitozán szerkezetét módosítottuk. A bevonatok mártá-
sos technikával készültek kitozán-oldatból, cink és üveg hordozón. A bevonatok vastagságának és stabilitá-
sának meghatározása az üveglapokra felvitt rétegek optikai tulajdonságainak UV-VIS spektroszkópiával, il-
letve pásztázószögű reflektométerrel való vizsgálattal történt. Továbbá a fém hordozóra felvitt bevonat ned-
vesíthetőségét peremszögméréssel tanulmányoztuk, ülőcsepp módszerrel. A cink hordozóra felvitt rétegek
korrózióval szembeni ellenállását elektrokémia módszerekkel, potenciodinamikus polarizációval, valamint
elektrokémiai impedancia spektroszkópiával (EIS) vizsgáltuk. Azt tapasztaltuk, hogy a térhálósító szerek
hatására a bevonatok optikai és elektrokémiai tulajdonságai egyaránt módosulnak.

2019. MÁJUS 23-26.
Matyas Eszter
Témavezető: conf. dr. Kékedy-Nagy László, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
dr. Muntean Norbert lektor, BBTE KVK
A jegenyei forrás vegyi elemzése

A víz az élet forrása és táplálója is, közvetlenül és közvetett módon egyaránt. Az ember körülbelül 100
órát bírja víz bevitele nélkül, ugyanakkor a víz az egyik legfontosabb és a legolcsóbb oldószer, tisztító-
szer és hűtőfolyadék az ipari létesítményekben. A szennyezések, illetve a vízben levő oldott anyagok
befolyásolják az élet és az előállított anyagok, ételek minőségét, ezért is nélkülözhetetlen a vizek folya-
matos megfigyelése és elemzése. A vizek a bennük oldott ásványi anyagoknak köszönhetően gyógyha-
tásúak is lehetnek. A fürdők szervezetre gyakorolt pozitív hatását már az ókori rómaiak is tudták, azon-
ban a gyógyvizek hatásmechanizmusával foglalkozó klinikai kísérletek csak az elmúlt évtizedekben kez-
dődtek.
A jegenyei gyógyvíz jótékony jellegét már az 1880-as években felfedezték, vegyi elemzését Fábinyi Ru-
dolf végezte el. Az 1900-as években azonban csillaga gyanús körülmények között leáldozott, azóta
egyre rosszabb állapotba kerül a fürdő. Dolgozatom célja, hogy a víz vegyi elemzését korszerű módsze-
rekkel elvégezzem, hogy kiderüljön, érdemes-e figyelmünket újra a jegenyei fürdő felé fordítanunk.

2019. MÁJUS 23-26.
Farkas Noémi Izabella

BBTE BTK, Nano- és bioanyagok mérnökkémia szak, mesterképzés I. év
Témavezető: dr. Barabás Réka okleveles vegyészmérnök, egyetemi docens, BBTE KVK, Magyar
Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
Szén nanoszerkezetek hatása a hidroxiapatit adszorpciós és deszorp-

ciós tulajdonságaira
Kitünő tulajdonságaiknak köszönhetően a bionanoanyagok az orvosi tudományágakban egyre nagyobb
jelentőséggel bírnak. A hidroxiapatit (Hap) a csontok és a fogak fő szervetlen összetevője, könnyen
szintetizálható bioanyag. Használják implantátumként, implantátumbevonatként, illetve hatóanyag-
hordozóként is. A hidroxiapatit tulajdonságai különböző adalékanyagokkal javíthatók.
Dolgozatom célja a Hap adszorpciós és deszorpciós kapacitásának vizsgálata különböző nano szén al-
lotropok, illetve biopolimér hozzáadása esetén.
Az adszorpciós vizsgálatokat ibuprofennel, illetve áfonyából extrahált antocianinnal végeztem. Az
ibuprofen az egyik legismertebb, nem sztereoid gyulladásgátló, míg az antocianin természetes gyulla-
dáscsökkentő vegyület. Dolgozatomban az előállított kompozitokat különböző anyagvizsgálati módsze-
rekkel vizsgálom (IR, TEM, XRD, LD) és összehasonlítom a különböző Hap- kompozitok adszorpciós
tulajdonságait, illetve a hatóanyag- felszabadulást időben, mindkét hatóanyag esetén.

2019. MÁJUS 23-26.
Szabó Róbert
Témavezető: dr. Barabás Réka okleveles vegyészmérnök, egyetemi docens, BBTE KVK, Magyar
Kémia és Vegyészmérnöki Intézet
Büchi mini spray dryer B-290 munkaparamétereinek hatása a szemcsemé-

retre
A legnagyobb kihívás a nanoanyagok előállításánál a szemcseméret szabályozása. Az egyik legalkalma-

zottabb technika erre a porlasztva szárítás.
A kísérlettervezés alkalmazásával azt lehet tanulmányozni, hogy a szemcseméretet hogyan befolyásol-
ják a porlasztás paraméterei. Négy paraméter volt vizsgálva a tanulmány során: az oldat koncentráci-
ója, a párologtatás hőmérséklete, a sűrített levegő hozama, illetve a perisztaltikus szivattyú sebessége.
A kísérletterv 24 mérés, ami két fázisból állt. Minden mérés után elvégeztük a minták szemcseméret-
analízisét, amelyből az derült ki, hogy az első fázisban gyűjtött mintákban aggregáció keletkezett, míg a
második fázisban a csomósodás csökkent, ezzel együtt a szemcseméret is.

2019. MÁJUS 23-26.
Balázs Ibolya
Témavezető: dr. Gál Emese egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki
Intézet
Romániában előállított fehérborok ízanyagainak meghatározása GC-MS

módszerrel
Az analitikai kémia a kémia azon ága, amely a modern műszerek segítségével egyre fejletebb techniká-
kat és eljárásokat biztosít különböző keverékekben lévő kémiai komponensek mennyiségi és minőségi
elemzésére. Napjainkban nagy figyelmet kapott az aromaanyagok különböző élelmiszerből vagy italból
történő meghatározása, mivel ezek mind emberi fogyasztásra kerülnek, valamint különböző kritériu-
moknak, illetve elvárásoknak kell megfelelniük. A bor is ezen termékek közé tartozik, esetében ezen
kritériumok közt szerepelhet a testesség, a savasság, tisztaság, de legfőképpen a kémiai összetétel. A
bor kémiai összetételében kiemelkedő szereppel rendelkeznek az illatanyagok, mivel ezen kémiai ve-
gyületek a leginkább felelősek a bor ízvilágáért. A jelen dolgozatban bemutatjuk a Chardonnay, Ottonel
Muskotály, Leányka, Királyleányka és Sauvignon Blanc fehérborok illóanyagain végzett GC-MS kvanti-
tatív, illetve kvalitatív analízis eredményeit.

2019. MÁJUS 23-26.
Veber Noémi
Témavezető: dr. Gál Emese egyetemi adjunktus, BBTE KVK, Magyar Kémia és Vegyészmérnöki
Intézet
Romániai borszőlők íz- és aromaanyagainak azonosítása
A szőlő az egyik legrégebb óta termesztett gyümölcs, melynek legismertebb felhasználása a borkészí-
tésben van. A szőlő és ezáltal a bor ízét is az aromavegyületek határozzák meg, éppen ezért több kuta-
tást is végeztek és végeznek mai napig, annak érdekében, hogy ezeket a vegyületek meghatározzák és
elemezzék. A szőlő aromaprofiljának meghatározása során fontos tényezőnek számít a szüret, a tárolás
és a feldolgozás. A megfelelő módszer megválasztásával meghatározhatóak az aromavegyületek, ame-
lyek a színért és ízért felelősek. A szőlők és borok aromáinak legmeghatározóbb forrásai az alkoholok,
aldehidek és észterek. Az aromaprofil nem feltétlenül ad pontos leírást a szőlő fajtájáról, mivel a meg-
jelenő aromaanyagok jelenlétét nagyban befolyásolják a külső tényezők is, például az időjárás, a föld-
rajzi elhelyezkedés vagy a szőlőtermesztési tevékenység.
Dolgozatom célja öt borszőlőfajta illóanyagainak meghatározása GC-MS segítségével. Ezek az anyagok
a bogyópépben és a héjban is megtalálhatóak szabad, illetve kötött glikozidok formájában, ezért mind-
két mintatípus analízisét elvégeztem.

2019. MÁJUS 23-26.
Zeneművészet és zenetudomány

2019. MÁJUS 23-26.
Zeneművészet és zenetudományok
Elter-Jantner Zsófia
PTE KPVK, Környezetkultúra szak, II. év
Témavezető: dr. habil Boronkai Dóra egyetemi docens, PTE KPVK, Ilyés Gyula Pedagógusképző
Intézet
Évszakelmélet és színtípusok a lakberendezésben
A lakberendező- és belsőépítész képzésben foglalkoznak ugyan a színismerettel, színdinamikával, de

nem tanítják azt, hogy hogyan igazítsuk az enteriőrök színeit a megrendelőhöz. Johannes Itten évszak-
elmélete és az egyéni lakberendezési ízlés közti kapcsolatot vizsgálom, mert bizonyítani szeretném azt
az állítást, miszerint ezek szorosan összefüggnek, és egy útmutatóval könnyen meghatározhatjuk, mi-
lyen típusú színek, színharmóniák és anyagtípusok között fogja jól érezni magát az ügyfelünk. Kutatási
mintámat 20-60 év közti önkéntes nők és férfiak teszik ki, akik egy színtípus-meghatározás után egy
30 darabos színharmónia-, majd egy 100 darabos enteriőrfotó-gyűjteményből fogják kiválasztani a ne-
kik leginkább tetszőket. Az eredmények összegzése után, ha a feltételezés helye, egy olyan útmutatót
tudok majd összeállítani, ami - némi gyakorlattal és egy enteriőrtervezőnél nélkülözhetetlen helyes
színlátással - képessé teszi a tervezőket a színtípusok gyors felismerésére és a hozzájuk illő színek meg-
találására.

2019. MÁJUS 23-26.
Páll Emese- Zsuzsanna

BBTE RTK, Zenepedagógia szak, I. év
Témavezető: dr. Sófalvi Emese egyetemi adjunktus, BBTE RTK, Zenepedagógiai Intézet
A gregorián a római katolikus liturgiában
Bár a gregoriánkutatás alig egy évszázada bontakozott ki, kijelenthetjük, hogy sok mindent tudhatunk
az egyházi ének legősibb fajtájáról. A gregorián és a liturgia kapcsolata a gregoriánkutatás egy olyan
kulcseleme, mely nélkül a gregorián nem is érthető meg igazán. Bár a magyar nyelvű gregoriánum
megjelenését a reformációnak köszönhetjük, liturgiailag a római katolikus szertartással áll szorosabb
kapcsolatban, hiszen ebben a közegben fejlődött, a liturgia ikertestvéreként. Fontos tehát ismerni a kü-
lönböző gregorián tételek esetében, hogy az év milyen időszakában, a szentmise melyik momentumá-
ban hangozhattak el. Ebben rejlik az énekek esszenciája. Kutatásomban a gregorián és a római katoli-
kus liturgia kapcsolatát vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy mi is a gregorián szerepe a liturgiában,
és a liturgiának a gregoriánban. A dolgozatban elemzett misetételek igyekeznek megmutatni a liturgi-
kus év fontosabb momentumait, valamint a szertartás állandó és változó misetételeit is.

2019. MÁJUS 23-26.
Szakács Boglárka
BBTE RTK, Ökumenikus egyházzene, mesterképzés I. év
Témavezető: Fekete Miklós egyetemi adjunktus, BBTE RTK, Zenepedagógiai Intézet
A Faust monda hatásköre a romantika zenéjében
A Faust monda iránt nagymértékű érdeklődés támadt a 18. és 19. században, mely meghatározó az iro-
dalom, illetve más művészetek fejlődésében. Története a felvilágosodás korában nagy jelentőségű befo-
lyással bír a szerzők világában. Ez az irodalmi mű több zeneszerzőnek is adott ihletet, melyet több for-
mában dolgoztak fel. A tanulmányban a francia zeneszerző, Hector Berlioz Faust elkárhozása című dal-
műve kerül elemzésre. Berlioz rajongott Goethe alkotásáért. Az első részt 1828-ban olvasta, mely nagy
befolyással volt művészetére. Az op. 1-es szvitjét is e mű alapján nevezte el. Majd 1845-ben visszatért a
témához azzal a céllal, hogy egy nagyobb szabású művet komponáljon. Műfaja nem teljesen egyér-
telmű, ő maga drámai legendának nevezi, mely mint színpadi mű is előadható, viszont gyakrabban ad-
ják elő színjáték nélkül úgy, mint egy oratórikus művet. Erről a nagyszabású kompozícióról kevesebb
elemzést találunk. Ebben a tanulmányban arra derül fény, hogy a Goethe által megrajzolt személyek
hogyan jelennek meg a zenében, miképp ábrázolja a zenével a francia zeneszerző.

2019. MÁJUS 23-26.
Kovács Eszter
BBTE RTK, Zenepedagógia szak, II. év
Témavezető: Sófalvi Emese egyetemi adjunktus, BBTE RTK, ZenepedagógiaiIntézet
Maria Callas - Egy legendás hang története
„Vissi d’arte, vissi d’amore” hangzik fel a népszerű ária a Covent Gardenben, egy 1964-es felvételen.
Maria Callas (1923–1977) a híres primadonna assoluta saját zenei ars poeticaját énekeli el drága kincs-
ével: a legendás hangjával. Élete a művészet és a szerelem körül forgott, gyászos tény, hogy végül e két
mélységes szenvedélyének lett az áldozata. A 20. századi énekesnő kora egyik legnagyobb szopránja.
Számos felvétel, újságcikk, életrajzi könyv zeng róla ódákat, kritikákat. A 2017-es, legújabb dokumen-
tumfilm igazolja, hogy mai napig a figyelem középpontjában van. De miért pont ő foglalkoztatja any-
nyira az embereket a szakmán belül? Mi vezetett ahhoz a szomorú epizódhoz, hogy ez a hang olyan ko-
rán elveszett? Egy pályakezdő számára mi tanulságos, milyen az a bizonyos „rögös út” a sikerhez? Mik
azok a döntések, áldozatok, amiket meg kell hozni? A választ az életművén át, a hangjára, annak műkö-
désére, milyenségére összpontosítva próbáltam megkeresni. Az ő történetében egy igazi művész egyé-
niségével találkozunk, aki az operaéneklés bűvöletében elveszve megtapasztalta mindazt, amiben csak
a „legek” részesülnek, leélve nem mindennapi életét.

2019. MÁJUS 23-26.
Grosz Sára Aksza

GDZA, Muzikológia szak, III. év
Témavezető: prof. dr. Ecaterina Banciu, Gheorghe Dima Zeneakadémia
Shakespeare Beethoven, Mendelssohn és Liszt zenei köntösében
Grosz Sára Aksza a kolozsvári „Gheorghe Dima” Zeneakadémia zenetudomány szak harmadéves hall-
gatója. A líceumot Marosvásárhelyen, fuvola főszakon végezte. A költészet is érdekli, 2016-ban megje-
lent a Pencilcase-mood című verse az ausztráliai Studio folyóiratban. 2018-ban a Bukaresti Zeneegye-
tem (UNMB) Országos Muzikológia versenyén Rossiniről írt Gasztronómiai és zeneszerzési kurzus
című dolgozatával dicséretben részesült.
Hogyan kapcsolódik Shakespeare a XIX. század zeneszerzőihez, illetve a reneszánsz a romantikához? A

művészet kronologikus és körkörös fejlődése által: a lét egyetemes kérdései örökérvényűek, újra meg
újra gondolkodásra késztetnek. A lehetséges válaszokat a Shakespeare Beethoven, Mendelssohn és
Liszt zenei köntösében című tanulmány a programzenében vizsgálja. A kutatás a zene és irodalom ta-
lálkozási közegeinek bemutatásával együtt a XIX. század emblematikus műfajának a kialakulását is vé-
gigkíséri: nyitány (Beethoven: Coriolanus), színpadi kísérő zene (Mendelssohn: Szentivánéji álom),
szimfonikus költemény (Liszt: Hamlet).

2019. MÁJUS 23-26.
Kommunikáció

2019. MÁJUS 23-26.
Kommunikáció
Bányai Eliz-Tímea
TME KT, Kommunikáció és PR, III. év
Témavezető: Dragomir Gabriel-Mugurel egyetemi docens, TME KT
Miért kell ezt így játszani? - A színházi előadás kommunikációs struktú-

rája koncepciótól bemutatóig
A színházművészet az ókorig visszanyúlva arra törekszik, hogy a társadalmi és személyes élet tükreként
szolgáljon. A mindenkori színdarabok olyan témákat mutattak be nézőiknek, melyekre azoknak éppen
szükségük volt, még akkor is, ha nem voltak tudatában. Dolgozatom a színház kommunikációs struktú-
ráját elemzi Bartis Attila Romlás című drámájában. A kutatásom a rendezők koncepciójából indul ki,
melyben olyan jelenkori problémákat szeretnének éreztetni a nézőkkel, mint a halasztás szokása, mely-
lyel találkoznak a mindennapokban. A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vizsgálatát tűz-
tem ki célul, mivel a város multikulturalitása alapból erősíti a színházi intézmény közösségi szellemét.
Az átlagos közönségből közösség válik, a kétirányú kommunikáció folyamatosan fennáll az intézmény
és az érdeklődők között.
Kulcsszavak: közösség, színház, kommunikáció, fejlődés

2019. MÁJUS 23-26.
Kommunikáció
Jakab Bernadett
BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, III. év
Témavezető: Benedek István egyetemi tanársegéd, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcsolatok
és Reklám Intézet
Nánásiék, avagy a közösségi bevonódás szerepe egy online brand fel-

építésében
A dolgozatom célja, hogy a Nánási család által felépített online brandet és a hozzá kapcsolódó közös-
ségi elköteleződést vizsgálja. A Nánásiék online brand alapítói Ördög Nóra, műsorvezető és férje, Ná-
nási Pál, fotós. A dolgozatban kronologikusan végigkövethető a Nánási online brand kialakulása. Egy
tévéműsorhoz köthető az első általuk létrehozott vlogsorozat, amely érdekességének, újszerűségének
köszönhetően, rövid idő alatt nagy nézettséget ért el. Ezt követően több hasonló sorozatot töltöttek fel.
Annak érdekében, hogy elkötelezetté tegyék a közönségüket, aktívan próbálták bevonni őket a vlo-
gokba. Ennek köszönhetően egy állandó, aktív tagokkal rendelkező, nagy létszámú nézőközönséget
hoztak létre, ami sikeressé tette a Nánási brandet. Kutatásomban ezekre a közösségbevonási módsze-
rekre fektetem a hangsúlyt.

2019. MÁJUS 23-26.
Kommunikáció
Radnai Dániel Szabolcs

PTE BTK, Magyartanár- mozgóképkultúra és médiaismeret tanár szak, mesterképzés IV. év
Témavezető: Havasréti József habitált egyetemi docens, PTE BTK, Kommunikáció- és Médiatudo-
mányi Tanszék
Kísérletek az ifjúsági kultúra esztétizálására – az 1970-es évek magyar koncepció-

albumai
Előadásomban a koncepció-album mint kompozíciós forma jellegzetességeivel, fogalmi kérdéseivel és
a kádárkori magyar popzenében betöltött szerepével foglalkozom. A téma tágabb kontextusát – a Ká-
dár-rendszer populáris kultúráját és ennek kortárs társadalomtudományos kutatását – több megköze-
lítés, nézőpont (esztétika, társadalomtörténet, technikatörténet, kultuszkutatás) párhuzamos alkalma-
zásával járom körül, ezt követően pedig a koncepció-album mint sajátos műfaj-konstrukció, műforma
elméleti-történeti körvonalazását és a magyar beat/rockzene történetében való kontextualizálását vég-
zem el. Az előadás második felében – a vizsgálódás időkeretét egy szűk évtizedre szabva − nyolc ma-
gyar könnyűzenei nagylemez (Illés-együttes: Human Rights [1971]; Bergendy-együttes Hétfő / Hét Fő
[1973]; Fonográf együttes: FG-4 [1976]; Omega együttes: Omega 5 [1973], Time Robber / Időrabló
[1976/77], Skyrover / Csillagok útján [1977/78], Gammapolis / Gammapolisz [1978/79]); P. Mobil
együttes: Honfoglalás [1978/84]) elemzésére térek ki.

2019. MÁJUS 23-26.
Kommunikáció
Mészáros Ferencz
BBTE PKKTK, Kommunikáció és közkapcsolatok szak, II. év
Témavezető: Vincze Hanna Orsolya egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcso-
latok és Reklám Intézet
Flow a Netflixben
Kutatási tevékenységem során a flow-élményt mint tudatosan alkalmazott médiakommunikációs esz-

közt tanulmányozom. Mivel a flow maga is jóval több egyszerű élménynél, így a flowt nemcsak pszicho-
lógiai folyamatok kiváltott eredményeként foghatjuk fel, hanem őt magát is lehetséges kiváltó hatás-
ként kell kezelnünk, ahogy azt a média is teszi. Ez a típusú médiakommunikációs flow vagy médiaflow
kibővítése a pszichológiai hatásnak: élményflownak. Egy komplexebb szerkezetű kommunikációs hatás
és eszköz egy időben, rendelkezik pillanatnyi karakterisztikumokkal és folyamatszerű jellemzőkkel. E
hatás felhasználásának tanulmányozására először Magyarország egyik legnagyobb kereskedelmi csa-
tornájának egy teljes napnyi adását vizsgáltam. Napjainkban azonban a média számos területén, így a
televíziózásban is forradalom zajlik, ami teljesen új keretet ad mindannak, amit a televíziózásról gon-
dolunk és tudunk. Az egyik legmeghatározóbb ilyen a streaming szolgáltatások elterjedése, mely élet-
képességét jól példázza a Netflix sikere. Kutatásom során célom megvizsgálni ezen új területet a mé-
diaflow szempontjából.

2019. MÁJUS 23-26.
Kommunikáció
Halmi Petra
Témavezető: Vincze Hanna Orsolya egyetemi docens, BBTE PKKTK, Kommunikáció, Közkapcso-
latok és Reklám Intézet
A valóságshow-k és talk show-k alakulása a szocializmust követően Magyar-

országon és Romániában
A dolgozatom célja összehasonlítani Magyarországot és Romániát a szórakoztató televíziózás szem-

pontjából. Ez annyit takar, hogy megfigyelem a magyarországi szórakoztató műsorok tipológiáját, főleg
a talk show-kat és reality show-kat, majd összehasonlítom a romániai példákkal.
Dolgozatom egy történeti áttekintéssel kezdődik, mely feltárja a magyarországi és romániai szocialista
televíziózás hátterét, később a szocializmus utáni időket taglalom, hogyan és milyen ritmusban törtek
be Kelet-Európába a franchise műsorok, majd a magyar és román gyártók maguk kezdték el felfedezni
a saját gyártású műsorok fejlesztését.
A folytatásban elemzem a reality show-k és talk show-k tipológiáit, továbbá a kiválasztott műsorokat
elemzem és összehasonlítom azokat. A következtetésben pedig kiemelem azt a tényt, hogy milyen mű-
faji különbségek fedezhetőek fel a két ország szórakoztató műsorai között.

2019. MÁJUS 23-26.
Kommunikáció
Hegedűs Krisztina-Brigitta
Sharenting jelenség vizsgálata

Dolgozatomban a sharenting jelenség előfordulását vizsgálom az erdélyi szülők Facebook-profiljain
keresztül. A sharenting egy, az Amerikai Egyesült Államokból induló fogalom, ami a közösségi média
megosztás (sharing) és a szülői nevelés (parenting) kulcsszavak összevonásából jött létre. Kutatásom-
ban a tartalomelemzés módszerével fogom bemutatni, hogy ez a fajta aktivitás mennyire jellemző és
miképp van jelen. Ehhez pedig az erdélyi anyák Facebook-profiljait fogom vizsgálni, mégpedig úgy,
hogy a profilokat véletlenszerű módszerrel fogom kiválasztani. A dolgozatom felépítését tekintve elmé-
leti és gyakorlati (kutatási) részből áll. Ezt követi majd a következtetés, ahol a kutatásom eredményeit
fogom elemezni és összefoglalni, valamint összehasonlítani hasonló kutatásokból származó eredmé-
nyekkel. A dolgozatom a kutatáson és a megfelelően összeválogatott szakirodalmon alapul.

2019. MÁJUS 23-26.
Kommunikáció
Vaida Szidónia- Mária

Online biztonság a Facebook-botrányok korában
Az utóbbi években az online biztonság egyre forróbb téma, hiszen sorra jelennek meg olyan hírek,
amelyek az online adataink idegen kezekbe való kerüléséről szólnak. Ez a felhasználókat egyre inkább
arra készteti, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az online adataik biztonságára. A hírek egyik köz-
ponti szereplője jellemzően a Facebook, a világ legnagyobb közösségi oldala. A legismertebb adatbiz-
tonsági hírek a Cambridge Analytica-botránnyal kapcsolatosak, amelyek manapság nagy aktualitással
bírnak, ezáltal egyre több dolog derül ki, amely a személyes adatok sorsáról szól. Kutatásomban azt
vizsgálom, hogy az erdélyi magyar egyetemista fiatalok mennyire tudatosak ebből a szempontból, mi-
lyen beállításokat használnak és miként viszonyulnak a felülethez a közösségi oldal kapcsán felmerülő
biztonsági botrányok után.

2019. MÁJUS 23-26.
Kommunikáció
Lengyel Emese
DE BTK, Kommunikáció- és médiatudomány, néprajz részképzés, III. év
Témavezető: dr. Keszeg Anna egyetemi adjunktus, DE BTK, Kommunikáció- és Médiatudományi
Intézet
A víg özvegy 1952-es és 1962-es filmes adaptációinak elemzése
Dolgozatom tárgyát Viktor León és Leo Stein librettisták, valamint Lehár Ferenc zeneszerző 1905-ös
sikerdarabjának, A víg özvegy operett meséjének 1952-es és 1962-es filmes adaptációi képezik. A bécsi-
magyar operett első szerkezetének módosításával – többnyire a struktúra módosítása műfajspecifikum
– érik el az alkotók, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia egyik kulturális cikke globálisan is népszerűvé
váljon. A változtatásokat két síkon érdemes vizsgálni, amelyek az alábbiak: (1) az adaptáció szüzséje,
(2) a zsáner specifikumainak megjelenése (tánc- és dalblokkok, a látvány egyéb elemei). A médiaszö-
veg-elemzés módszertanával elvégzett vizsgálat után körvonalazódhat, hogy a 19–20. század egyik leg-
népszerűbb zenés színházi műfaja mely attribútumok elhagyásával vagy éppen megtartásával képes
sikeres lenni mozgóképen. („AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-18-1
KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT”)

2019. MÁJUS 23-26.
Környezettudományok

2019. MÁJUS 23-26.
Környezettudományok
Derzsi Szabolcs-Zsolt
BBTE KTKMK, Környezettudomány szak, III. év
Témavezető: dr. Réti Kinga-Olga egyetemi adjunktus, BBTE KTKMK, Környezettudomány Intézet
Kolozsvár kén-dioxid-szennyezettségének vizsgálata zuzmók által
Kutatásunk célja Kolozsvár levegőjének vizsgálata bioindikátorokkal, azon belül a zuzmók segítségével.
A zuzmókat igénytelen élő szervezeteknek tartják, mivel szélsőséges körülmények között is megélnek,
de kevesen ismerik, hogy mennyire érzékenyek a kén-dioxid-szennyezésre. A zuzmók előfordulása a
kén-dioxid-terheléssel arányosan csökken, ezért is tekinthető jó indikátornak. Segítségükkel a települé-
sek levegőjének állapotfelmérését lehet követni, és a levegőminőséget szemléltető zuzmótérképet lehet
elkészíteni. A légszennyezés a fákon élő zuzmóknak megváltoztatja a színét, méretét és vastagságát,
illetve befolyásolja a fajok számát (csökkenést okoz) és összetételét. Ezeknek az információknak a tu-
datában zuzmóskála segítségével elkészítettem Kolozsvár nyugat–kelet irányú főút menti zuzmótérké-
pét, amely megmutatja a város kén-dioxid-szennyezettséget zónáról zónára. A dolgozatban sor kerül a
zuzmók bemutatására és jelenlétére a vizsgált területen, illetve ismertetem, hogy a mérőállomásokon
kívül milyen egyszerű alternatív módszerrel szemléltethetjük a város levegőszennyezettségét.

2019. MÁJUS 23-26.
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány I: Marketing

2019. MÁJUS 23-26.
Közgazdaság és gazdálkodástudomány I: Marketing
Vizeli Ibolya
BBTE KGTK, Marketing szak, III. év
Témavezető: dr. Seer László adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar
Intézet
A mesterséges intelligencia fogyasztók általi elfogadását befolyásoló

tényezők
A mesterséges intelligencia térnyerésével az emberek szokásai, a vállalatok munkafolyamatai és a

munkaerőpiac szerkezete átalakulásokon megy át.
A mély tanulás által már manapság is képesek a vállalatok megjósolni például azt, az algoritmus által
összegyűjtött információk alapján, hogy egy fogyasztó ráklikkel-e egy adott hirdetésre vagy sem. Az
output (hang, mozgás) alapú algoritmusoknak köszönhetően olyan új termékek jelennek meg, mint az
okosautók vagy az okosasszisztensek, amelyek által a fogyasztók hétköznapi teendői leegyszerűsödnek
(megvásárolja egy webshopból a kijelölt tételeket, közli a legfrissebb híreket, kifizeti a számlákat).
A dolgozatban arra keresem a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják egy specifikus mesterséges-
intelligencia-alkalmazás fogyasztók általi elfogadását. A téma relevanciáját abban látom, hogy a fo-
gyasztói elvárások vizsgálata hasznos információval szolgálhat a vállalatok és a marketing szakemberek
számára. A téma kevéssé kutatott úgy nemzetközi, mint hazai szinten, annak ellenére, hogy jelentős
hatást gyakorol a fogyasztók és a vállalatok életére egyaránt.

2019. MÁJUS 23-26.
Fülöp Péter
BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, II. év
Témavezető dr. Săplăcan Zsuzsa adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi
Magyar Intézet
Digital Marketing Headhunt

A technológiai fejlődés lényegesen átalakította a marketing szakma eszköztárát. Olyan új szakterületek je-
lentek meg a digitalizáció következtében, amelyek még pár évtizeddel ezelőtt nem léteztek. Számos kutatás
alátámasztja, hogy a marketing szakma iránt általában, a digitális marketing szakma iránt meg kiemelten
megnőtt a kereslet alkalmazott és alkalmazói oldalon.
Kutatásunk célja az, hogy feltérképezze a romániai digitális marketingpiac igényeit, hogy milyen készségeket
és tudást várnak el a munkaadók a potenciális alkalmazottaktól ezen a szakterületen.
Metodológiánkhoz tartozott az eJobs-on megjelent állások vizsgálata, illetve már publikált, külföldi tudomá-
nyos cikkekből is tájékozódtunk. A tudományos kutatás során szakirodalmi publikációkból a szakterülethez
szükséges képességeket szűrtünk ki, illetve az álláshirdetéseket tartalomelemzés segítségével vizsgáltuk. A
csapat munkája összefonódott abban a szakaszban, amikor az állások és a képességek közötti kapcsolatok
kerültek elemzésre.
Az eredmények figyelemre méltók és relevánsak úgy a digitális marketing szakma, mint a már globális ten-
denciává alakult digitalizáció szempontjából is. Olyan veleszületett és elsajátítható készségek iránti kereslet
áll fenn a piacon, amelyek szoros kapcsolatban állnak a már minden iparágat átölelő digitalizációval.

2019. MÁJUS 23-26.
Halász Edina
Témavezető dr. Săplăcan Zsuzsa adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudomá-
nyi Magyar Intézet
A CSR tevékenység fontossága a vállalat Employer Branding stratégiá-

jában
A vállalatok egyre tudatosabban odafigyelnek az alkalmazottaikra. Tisztában vannak vele, hogy mek-
kora szellemi és pénzügyi előnyt jelent számukra, ha jobb munkaerővel rendelkeznek a versenytársaik-
nál. Ugyanakkor ennek az előnynek a megszerzéséhez két fontos teendőjük van: az első, hogy megsze-
rezzék a munkára legalkalmasabb, legjobban képzett humánerőforrást. A másik nehézség, hogy ezeket
az embereket hosszú távon meg is tartsák, méghozzá úgy, hogy belsőleg motiváltak legyenek. Napja-
inkban az emberek élményeket keresnek az életük minden területén, így a munkájuk során is. A pozitív
élményeket az érzelmeink határozzák meg. Vajon képesek-e a vállalatok olyat tenni, aminek hatására a
munkavállalóik elkötelezettebbek lesznek és büszkeséggel tölti el őket, hogy ennek a csapatnak a ré-
szei? Lehet ez a tevékenység a CSR, amit a vállalat a külső érintettjei felé végez? Hatással van egyálta-
lán rájuk ez a tevékenység? És ha igen, akkor milyen hatással? Ebben a témakörben felmerülő kérdé-
sekre keresem a választ a dolgozatomban.

2019. MÁJUS 23-26.
Szekeres Krisztián
BBTE KGTK, Menedzsment szak, III. év
nyi Magyar Intézet
Vásárlói magatartás egy játékbeli pénznem hajtotta világban

Egy modern kép egyre gyakrabban jelenik meg a közösségi portálokon, ahol kevesebb és kevesebb gye-
rek játszik a szabadban. Hogy mit jelent ez? Egy nagyon jó feltételezés lehet az, hogy a videojáték-ipar
a fénykorát éli. A fiatalok figyelmét sokkal jobban leköti ez a fajta szórakozás, mint a számítógép előtti
korszak adta lehetőségek. Ezt a trendet kihasználva ások a videojáték-ipar mélyére és arra keresem a
választ, hogy a virtuális gazdasággal rendelkező játékokban való pénznem milyen szerepet játszik a vá-
sárlási folyamatban. Miért alkalmaznak egy különleges pénznemet a játékokban található üzletekben,
illetve hogyan járul hozzá a monetizációs folyamathoz, és mit érzékel ebből a fogyasztó?
Mélyinterjú keretein belül kérdeztem meg a Fortnite játékosbázisának egy részét, hogy visszajelzést
kapjak kérdéseimre. A kutatásom végén azoknak a videojáték stúdióknak adok választ, amelyek ha-
sonló virtuális gazdaságot szeretnének kiépíteni a játék fenntartásához, de nem tudják az implementá-
lás lépéseit, illetve annak hatását.

2019. MÁJUS 23-26.
Orbán Renáta
Intézet
A divatipari véleményvezérek tartalommarketing eszköztárának hatékonyság-

elemzése
Attól a pillanattól kezdve, ahogy a fogyasztók elmozdultak a hagyományos médiától az online világ fele, és
egyre sikeresebbek lettek a közösségi média platformok, elkezdtek megjelenni az influencerek. A vélemény-
vezérek jelensége még igen friss a szakirodalomban, de egyes kutatások szerint az online marketing térhódí-
tásával a vállalatok számára elengedhetetlen lesz az influencermarketinget mint technikát bevezetni a mar-
ketingstratégiába. Az influencermarketingre költött összeg ugyanis képes akár hatszorosan is megtérülni.
Azt már tudjuk, hogy a divatipari véleményvezérek 77%-a az Instagramot kedveli leginkább, és az is statiszti-
kailag bizonyított, hogy az Y és annál fiatalabb generációk 70%-a inkább hallgat egy nem celeb típusú véle-
ményvezérre. Miután tisztáztam a véleményvezérek, illetve divatipari befolyásolók mibenlétét, megvizsgá-
lom a tartalommarketing online eszköztárát is. Szekunder adatok feldolgozása mellett egy kvalitatív kutatást
végzek, ennek szerves részét képezi a legeredményesebbnek vélt környékbeli divatipari influencerek tarta-
lomelemzése. Látni fogjuk, hogy milyen eszközök állnak a divatipari influencerek rendelkezésére, illetve
ezeknek a hatékonyságát is mérem.

2019. MÁJUS 23-26.
Darvas Andor
Témavezető: dr. Alt. Mónika Anetta egyetemi docens, BBTE KGTK Közgazdaság- és Gazdálko-
dástudományi Magyar Intézet
Önvezető autók használata iránti attitűd
Jelenleg csak hallani lehet a mesterséges intelligenciával ellátott önvezető autók fejlesztéséről, azonban
a következő évtized közepére már elég nagy az esélye annak, hogy közlekedni is fognak a forgalomban.
Dolgozatom célja felmérni, hogy jelenleg az erdélyi magyarság körében milyen kép van kialakulva a
technológiáról. A dolgozat első felében az attitűdről van szó és annak elméleti tisztázásáról. Az attitűd
után olvasható pár fejezet a technológiaelfogadás-modellről és annak változatairól. A szakirodalmi fo-
galmak tisztázása után következik az iparág elemzése, amelyben ismertetésre kerül az önvezető techno-
lógia, annak múltja és fejlődése. A szakirodalmi elemzés és az iparág vizsgálata után következik egy fel-
táró kutatás, amelynek keretein belül kérdőíves kutatás segítségével nem véletlen mintavételi módszer-
rel kerülnek megkérdezésre a kutatási kérdések. A kutatás után az eredmények és következtetések le-
vonására kerül sor.

2019. MÁJUS 23-26.
Szabó Anett
nyi Magyar Intézet
Csuklódon a szürkeállomány – fogyasztói magatartás okosórákkal

szemben
Az első okosórát már évtizedekkel ezelőtt létrehozták, de csak 2007 óta vannak jelen aktívan az
okoseszközök piacán. A fogyasztók által használt okosórák száma várhatóan 2019-ben eléri a 722 mil-
liót, ez pedig következő évben 835 millióra is nőhet. Ezen számok pedig a fogyasztók elégedettségének
köszönhetőek.
De mitől is lesz elégedett egy fogyasztó, ha okosórát vásárol? Mitől lesz pozitív esetleg negatív a maga-
tartása, melyek lesznek azok a változók, amelyek biztosítják a hosszantartó használatot, valamint a fo-
gyasztó véleményét és viszonyulását egy okosórával szemben?
Dolgozatomban erre a kérdésre keresem elsősorban a választ. Az okosóra fogyasztói elfogadását primer
és szekunder kutatás segítségével vizsgáltam, vagyis más szakember által elkészített kutatásokat hasz-
náltam fel. Először tartalomelemzés segítéségével azonosítottam a főbb tényezőket, majd kérdőíves ku-
tatás adatai alapján vizsgáltam a felvetett hipotéziseket.

2019. MÁJUS 23-26.
Fodor László
Intézet
Fesztiválok marketingkommunikációja a közösségi média felületein

Ez a szakdolgozat betekintést nyújt elsősorban a zenei fesztiválok iparágába, megismerhetjük milyen jellemzőkkel
rendelkeznek a fesztiválpiac szereplői, milyen kihívásokkal kell szembenézni ezen a piacon. Mindemellett arról
nyújt részletes információkat, hogy egy zenei fesztivál milyen marketing eszköztár birtokában áll manapság, mi-
lyen módszereket alkalmazhat egy rendezvény a versenytársaival szemben, miképpen differenciálhatja magát a
piacon. Ezután az általam kiválasztott marketingeszközről, a közösségi média felületeken való kommunikációról
olvashatunk, belemélyülve a közösségi média eredetébe, annak funkcióiba, és arra a kérdésre keresem a választ,
hogy miképpen használhatóak ezen felületek funkciói és lehetőségei egy rendezvény kommunikációja során. Ezt
később a gyakorlatban is kutattam, melynek eredményeképp feltártam olyan valós rendezvények közösségi média
kommunikációjának működési stratégiáit, melyek valós sikereket értek el a vizsgált fesztiváloknál. Ez az elméleti
fejezet a szakdolgozatom részét képezi, amely az erdélyi könnyűzenei fesztiválok marketingkommunikációját hiva-
tott vizsgálni, és arra keresem a választ, hogy a közösségi média használata marketingkommunikációs eszközként
egy fesztivál kommunikációjában miképpen hat annak forgalmára, miképpen építi egy zenei fesztivál brand-érté-
két a közösségi médián való aktív kommunikáció. Másképp fogalmazva, megtérül-e a fesztiválok által gyakorlott
közösségi médián való erős tevékenység, a Double Rise és a Vibe fesztivál közötti versenyben szerepet játszik-e
azok kommunikációjának hatékonysága.

2019. MÁJUS 23-26.
Tamás Endre
nyi Magyar Intézet
Influencermarketing a gyakorlatban
Mindannyian hatással vagyunk egymásra, véleményünk befolyásolja mások döntését is. A televízió és
az internet elterjedésével egyre több lehetőség nyílt arra, hogy az emberek elmondják véleményüket,
illetve, hogy ikonikus embereket ismerjenek meg. Az egyéniség mindig meghatározó volt, viszont soha
nem volt ennyi fórum, ahol az emberek hatással legyenek egymásra, mint most a közösségi média el-
terjedésével.
Kutatásom a marketing és az influencerek közötti kapcsolatot hivatott kutatni. A kutatás elméleti rész-
ében az influencer és a híresség közötti különbségek letisztázása a célom, illetve az influencerek közös-
ségi munkáját és ennek hatását kutatom. Gyakorlati részemet egyaránt kvalitatív és kvantitatív kutatás
alapján mutatom be, felvéve véleményvezérekkel a kapcsolatot, ezáltal cégeket kutatva, melyek poten-
ciális vásárlóikat influncereken keresztül próbálják elérni.

2019. MÁJUS 23-26.
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány II: Menedzsment

2019. MÁJUS 23-26.
Gagiu Krisztina
Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudo-
mányi Magyar Intézet
Vevői elpártolás menedzsmentje és vevői érték kapcsolata egy szolgáltató vállalatnál
A vevői elpártolás mértékének csökkentése, valamint a vevők hűségesítése nagyon fontos minden ipar-
ágban, így a vizsgált épületgépészeti szektorban is jelentős szerepet tölt be. Mivel ez a piac Románia-
szinten elég telített és az épületgépészeti cikkek viszonylag hosszú élettartammal rendelkeznek, így el-
engedhetetlen, hogy a vásárlók a garanciák leteltével is a tárgyalt vállalatnál szervizeltessenek, illetve
helyettesítsék elromlott termékeiket.
A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy az épületgépészeti piacon milyen tényezők befolyá-
solják a vevők elvándorlását. A kiélezett verseny nemcsak a minden minőség- és árkategóriát kielégítő
termékportfólió kialakítására koncentrálódik, hanem nagy hangsúlyt kap az új technológiákkal való
lépéstartás gyorsasága, a megfelelő minőségű szaktanácsadás, a műszaki dokumentációk mennyisége
és minősége, valamint a logisztikai és after-sales folyamatok minősége is, melyek mind hatással lehet-
nek a vevők elpártolására.
A kutatás elvárt eredménye, hogy megmutassuk a vizsgált vállalatnál, hogy milyen eszközök segítségé-
vel lehet a vevői elpártolásokat kiküszöbölni, és azt, hogy milyen előnyökkel jár a meglévő vevőket
megtartani és hűségesíteni.
2019. MÁJUS 23-26.
Zonga Bianca Amanda

Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástu-
dományi Magyar Intézet
Vállalkozások a start-up szakaszban. Egy cukrászda üzleti terve

Annak érdekében, hogy tisztában legyünk az alapokkal, a dolgozatom elméleti részében tárgyalni fo-
gom a vállalkozó, illetve a vállalkozás fogalmát, az ezekhez tartozó fontos elemeket, illetve érvelek
amellett, hogy miért szükséges egy induló vállalkozásnak üzleti tervet készíteni. A gyakorlati rész lé-
nyege az, hogy ismertessem, hogyan is készül el egy jó és felhasználható üzleti terv, milyen elemei van-
nak, melyek azok a fontos részek, amelyeknek előzetes ismerete elengedhetetlen egy vállalkozó szá-
mára. Többek között tervezni fogok, illetve ami még fontosabb, bizonyos pénzügyi adatokat – cash
flow, mérleg és eredménykimutatás – fogok előrejelezni, amelyeknek segítségével el lehet dönteni azt,
hogy érdemes-e belevágni az új vállalkozásba, vagy feledésbe merülhet.
Összességében a dolgozatom célja az, hogy segítséget nyújtson azon vállalkozóknak, akik egyetértenek
az üzleti terv fontosságával és ennek segítségével szeretnének egy sikeresen működő start-up céget ala-
pítani.
A kutatás elvárt eredménye, hogy megmutassuk a vizsgált vállalatnál, hogy milyen eszközök segítségé-
vel lehet a vevői elpártolásokat kiküszöbölni, és azt, hogy milyen előnyökkel jár a meglévő vevőket
megtartani és hűségesíteni.
2019. MÁJUS 23-26.
Szutor Alexandra Tünde

Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálko-
Stratégiatervezés folyamata. Egy szálloda esete
A téma két részben van bemutatva.

Az első, elméleti részben a stratégia fogalma kerül tárgyalásra, valamint a stratégiai folyamatok, azok a
lépések, amelyeket teljesítenünk kell stratégiaalkotás során. Nem utolsó sorban pedig az implementá-
lásra is nagy hangsúly van fektetve, hiszen ezen a ponton dől el minden. A második, gyakorlati részben
pedig, alkalmazásra kerülnek az első, elméleti részben leírtak, illetve a kiválasztott szálloda kerül be-
mutatásra. Annak a helyzetelemzése, hol helyezkedik el a piacon, az alkalmazott stratégiája, valamint
javaslatok tétele. A gyakorlati rész lényege tehát az, hogy bemutatásra, alkalmazásra kerüljenek azok a
lépések amelyeket követni kell annak érdekében, hogy a kialakított stratégia sikeres legyen és helyesen
legyen alkalmazva.
Összeségében tehát a dolgozatomban szemléltetem, hogy melyek azok a fontos folyamatok, amelyeket
nem szabad startégiaalkotás során kihagyni, valamint bebizonyítom azt, hogy miért fontos egy vállalat-
nak vagy adott esetben egy szállodának a stratégiakialakítása és annak helyes alkalmazása.

2019. MÁJUS 23-26.
Baricsán Tamás Sándor

Témavezető: Benedek Botond tanársegéd, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi
Magyar Intézet
A kriptovalutákban rejlő potenciál a vállalatok számára
A technológia jobban és gyorsabban fejlődik, mint ezelőtt bármikor. Nehéz követni ezt a felgyorsult nö-
vekedést. Így sok olyan technológiai változásról maradhatunk le, amelyek fontosak lehetnek szá-
munkra és a vállalatunk számára egyaránt. A kriptovaluták megjelenése nagy hírnévre tett szert, a
benne rejlő páratlan pénzkeresési lehetőség miatt. Például a Bitcoin valódi aranybánya volt a befekte-
tők számára. Erre a nagy keresletre válaszul nagy mennyiségű új kriptovalutát készítettek az ügyesebb-
nél ügyesebb programozók, annak reményében, hogy valamilyen formában ők is részesedést nyerhes-
senek ennek a nagy pénzeket megmozgató láznak. Mára már rájöttek a szakértők, hogy ezen kriptova-
luták mögött megbújó blokkláncrendszer, nagyobb lehetőségeket rejt, mint azt eddig gondolták volna.
A kutatásomban kielemeztem a kriptovalutákat, magát a blokkláncrendszert, és megvizsgáltam, hogy
milyen vállalati területeken lehet ezeket operatívan felhasználni.

2019. MÁJUS 23-26.
Costiniuc Norbert - Dániel

BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, III. év
Folyamatelemzés alkalmazása az ösztönzési rendszer fejlesztésére egy

húsfeldolgozó vállalatnál
Kutatásom fő célja egy húsfeldolgozó üzem, a magyarországi MCS Vágóhíd Zrt. vállalat folyamatainak
feltérképezése és az ebből eredő információk felhasználása egy ösztönzési rendszer kialakítására, mely
objektíven méri az alkalmazottak teljesítményét, ezzel elősegítve a hatékonyabb munkavégzést és az
etikusabb bérezést. Az első alkalmazott módszer egy vállalati folyamatokat vázoló komplex ábra felépí-
tése, mely pontosan megmutatja, hogy a vágóhíd különböző üzemrészeiben milyen folyamatok mennek
végbe, illetve ezek az üzemrészek hogyan vannak a humán erőforrás segítségével összekapcsolva. A
második alkalmazott módszer a vállalatra kialakított ösztönzési rendszer, mely egy összetett, külön-
böző üzemrészekre kialakított normaidőn alapszik.
A kutatás gyakorlati eredménye abban mérhető, hogy az ösztönzési rendszer növelte az alkalmazottak
munkavégzésének hatékonyságát, felgyorsította és leegyszerűsítette a folyamatokat, illetve költség-
csökkentő hatást eredményezett.

2019. MÁJUS 23-26.
Csíki Ottó
BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés I. év
A környezeti és társadalmi fenntarthatóság megvalósításának és ered-

ményességének vizsgálata a globális autóiparban
Az elmúlt néhány évben számos olyan intézkedés látott napvilágot, amely azt bizonyította, hogy az au-
tógyártók környezeti és/vagy társadalmi teljesítménye nem felel meg az előírásoknak, elvárásoknak.
Kutatásunk során autóipari vállalatok környezeti és társadalmi fenntarthatóságát vizsgáltuk meg egy
nemzetközi lefedettségű kérdőíves kutatás, az International Manufacturing Strategy Survey (IMSS)
adatainak felhasználásával. Elemzésünk során 142 autóipari vállalat adatait vizsgáltuk meg 22 ország-
ban. A kidolgozott modell az autóipari vállalatok viselkedését írja le a külső környezet-stratégia-gya-
korlatok-teljesítmény kapcsolatrendszer mentén. Az elemzéshez a SEM (Structural Equation Modell-
ing) módszert alkalmaztuk, melyet a SmartPLS szoftverben implementáltunk. Eredményeink azt mu-
tatják, hogy a külső érintettek által gyakorolt nyomás pozitívan hat az autóipari vállalatok fenntartható
stratégiájának kialakítására, ez pedig elősegíti a környezeti és társadalmi gyakorlatok bevezetését,
amelyek növelik a környezeti és a társadalmi teljesítményt. Meglepő módon azonban az utóbbi két tel-
jesítménydimenzió egyáltalán nem hat az autóipari vállalatok pénzügyi teljesítményére.

2019. MÁJUS 23-26.
Jászay Alíz Ingrid

Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálko-
A Balanced Scorecard alkalmazása kis- és középvállalatoknál
A dolgozatom tartalma a Balanced Scorecard rendszer alkalmazása kis- és középvállalatoknál lenne,

ami választ adna arra, hogy az adott, megvizsgált kisvállalatnál alkalmazható egy olyan rendszer, amit
leginkább a multinacionális vállalatok alkalmaznak. Választ adna arra is, hogy ehhez a rendszerhez a
vállalat érintettjei, hogyan viszonyulnak, és tudnak-e azonosulni a rendszerrel a munkájuk alatt.
A kutatást 4 szakirodalom segítségével fogom elvégezni, ezek olvasása során tudományos válaszokat
kapok a dolgozatomban feltett kérdésekre. Megvizsgálnám a vállalat jelenlegi helyzetét, ezt pedig a
BSC rendszerrel újjá alakítanám. Megvizsgálnám, hogy a működési folyamatok és a pénzügyi szempon-
tok javultak-e a rendszer alkalmazása során vagy sem, végül pedig a rendszer segítségével elértek-e az
alkalmazottak egy olyan tanulási szintet, amivel egy magasabb szintre léptek és fejlődni tudtak.
A vizsgálat során olyan eredményeket kapok, amelyek bebizonyítják, hogy alkalmazható-e a BSC rend-
szer egy családi kisvállalatnál vagy sem. A várható eredmény lehet nem lesz pozitív, viszont ez csak a
vizsgálat végén derül ki, bízva abban, hogy sikeres lesz a modern rendszer bevezetése.

2019. MÁJUS 23-26.
Máté Anita
Témavezető: dr. Györfy Lehel-Zoltán egyetemi docens, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálko-
Üzleti terv szerepe a startup szakaszban. Egy kávézó üzleti terve
A dolgozat célja, hogy egy induló vállalkozás számára készítsek egy üzleti tervet, amely egy útjelző tér-
képként fog szolgálni a vállalkozás sikeréhez, és amely körvonalazza az útvonalat, amelyen a vállalko-
zás elindulni kíván. Előzetes kutatások összesítésével alátámasztom, hogy üzleti tervre minden vállal-
kozásnak szüksége van. Emellett szó esik az üzleti terv technikájáról, arról, hogy hogyan kell jó üzleti
tervet írni, és mit is kell tartalmazzon, valamint, hogy milyen vállalkozások számára szükséges elkészí-
teni. A gyakorlati részben bemutatom az elképzelt vállalkozást, amely egy különleges kávézó és köny-
vesbolt is egyben, fokozva ezzel a kávézás élményét. A vállalkozás bemutatása után, kitérek arra, hogy
miben is rejlene a versenyelőny, valamint, hogy ki lenne célcsoport. Ezután készítek egy részletes mar-
ketingtervet arról, hogy hogyan is érném el a fogyasztókat, valamint egy pénzügyi tervet, melynek ered-
ményéből kitűnik, hogy mekkora lenne a vállalkozás üzleti forgalma, bevétele és profitja.

2019. MÁJUS 23-26.
Pánczél Ildikó
BBTE KGTK, Vállalkozásmenedzsment szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Közgazdaság- és Gazdálko-
Üzleti tervezés mint a vállalati növekedés záloga – esettanulmány

„Ha nem tudod hová mész, oda bármilyen úton eljuthatsz” (Carroll, 1865). Ez az idézet szemlélteti a
tervezés fontosságát a sikeresség elérésének érdekében. Dolgozatom során egy étkezést biztosító vállal-
kozás részére építettem fel üzleti tervet, mely szemlélteti, hogyan járul hozzá az üzleti terv a vállalkozás
fejlesztéséhez, hogyan lehet a kapacitás hiányában fejlődni és hogyan lehet az elsődleges célt egyeztetni
a profitrealizálással. Az elsődleges cél a kedvező áron való egészséges étkezés biztosítása. Továbbá nyo-
mon követhetjük az üzleti terv felépítésének lépéseit. A módszertant tekintve a kutatási kérdéseim mel-
lett az esettanulmány módszerét alkalmazom, illetve felhasználtam az érintettekkel készített interjúkat,
nyilvános archívumokat, könyveket és szakcikkeket. A kutatás várt eredményei a kapacitáshiányra az
újabb munkapontok létrehozása, kérdés, hogy van-e lehetőség rá, illetve a cél és a profitrealizálás ne-
hezen egyeztethetősége, mivel a piacon folytonos drágulás tapasztalható, a költségek nagyobb mérték-
ben növekednek, mint a bevétel. Dolgozatomat oly módon építettem fel, hogy az üzleti terv struktúrája
könnyen érthető és bármely más iparágra könnyen alkalmazható legyen.

2019. MÁJUS 23-26.
Pál Tamás
Témavezető: dr. Szász Levente egyetemi docens, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gazdálko-
dástudományi Intézet
Szállítás optimalizálása egy országos lefedettségű vállalat esetében
A kutatás fő célja egy romániai országos hálózattal rendelkező acél-nagykereskedés disztribúciójának

optimalizálása, a szállítási hatékonyságának növelése és azok költségeinek csökkentése az „utazó ügy-
nök probléma” megoldásának felhasználásával. Egy kereskedelemmel foglalkozó vállalat számára a fo-
lyamatok teljesítménye kulcsfontosságúnak számít, hiszen ezek költséghatékonysága a forgalmazott
termékek végső árában is megnyilvánul, nagyban befolyásolva ezáltal a vállalat versenyképességét a
piacon.
A kutatás megvizsgálja az eddigi disztribúció működését, majd ebből kiindulva egy olyan rendszert ala-
kít ki, amely képes növelni a szállítás hatékonyságát. Feltárva az adott zónák keresleteit, szállítási
mennyiségeit és a vállalat szállítóeszközeinek kapacitását a rendszer meghatározza az adott szállítóesz-
közök optimális útvonalát „az utazó ügynök probléma” algoritmusának segítségével. Az algoritmus
megmutatja, hogy a raktárból indulva milyen útvonalon kézbesítse a szállító a megrendeléseket úgy,
hogy az a legrövidebb úton történjen.

2019. MÁJUS 23-26.
Mag Róbert
BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, I. év
Precíziós mezőgazdaság, avagy modern befektetési lehetőségek a ro-

mániai agráriparban
Kutatásunk célja, hogy felmérjük a modern befektetési lehetőségeket a román agráriparban, ezen belül a di-
gitalizációra és a precíziós mezőgazdaságra összpontosítva. Mindehhez az üzleti modellek szakirodalmát
használtuk fel, kialakítva végül egy konkrét üzleti tervet. Módszertani szempontból kvalitatív és kvantitatív
módszereket egyaránt használtunk: a digitalizáció és az üzleti modellek strukturált elemzése mellett interjút
készítettünk, kvantitatív szempontból pedig értékelőrendszereket és statisztikai kimutatásokat egyaránt
hasznosítottunk. Kutatásunk eredménye egy konkrét üzleti terv, amely bemutatja, hogy Románia legna-
gyobb potenciállal rendelkező térségében milyen típusú mezőgazdasági tevékenységet indokolt folytatni.
Tervünket a digitalizáció és az üzleti modellek szoros kapcsolatára építettük ki. Dolgozatunk relevanciája
abban rejlik, hogy megmutatja egy mezőgazdasági szempontból kevésbé fejlett, de jelentős potenciállal ren-
delkező térség lehetőségeit, hangsúlyt fektetve a modern agráripar (agráripar 4.0) sajátosságaira. Kutatá-
sunk gyakorlati szinten is felhasználható, ugyanis Románia más földrajzi területeire is megismételhető, így
megalapozva az esetleges befektetéseket.

2019. MÁJUS 23-26.
László Renáta
A fogyasztói utazás feltérképezésének alkalmazása az élményszolgáltatás

fejlesztése céljából a Merenofa Kft.-nél
A kutatás célja az élményszolgáltatások koncepciójának alkalmazása egy szolgáltató vállalatnál a fogyasztói
utazás feltérképezésének segítségével.
A kutatás során mélyinterjúk készülnek a szolgáltatást nyújtó vállalat vezetőségével, amely során egy átfogó
kép alakul ki a szolgáltatások jelenlegi helyzetéről.
A kutatás gyakorlati részében két különböző elméleti modell összekapcsolva kerül alkalmazásra annak érde-
kében, hogy a szolgáltató minden érintkezési ponton előre jól megtervezetten tudjon a vevővel kapcsolatba
lépni és élményt nyújtani.
A kutatás eredményeképpen egy olyan általános modell kerül megalkotásra, amely segítségével az iparágban
dolgozó szolgáltató vállalatok, melyek a vevői élményt helyezik a középpontba, összességében magasabb ész-
lelt vevői értéket érhetnek el.
A kutatás gyakorlati relevanciája abban nyilvánul meg, hogy a vevői élmény maximalizálása egyre fontosabb
a szolgáltató vállalatok számára, sőt mára ez már vevői elvárás is. Minden találkozás befolyásolja a vevői él-
ményt, ezért fontos, hogy előre jól felkészülten tudjon a szolgáltató kapcsolatba lépni az ügyféllel.

2019. MÁJUS 23-26.
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány III: Pénzügy

2019. MÁJUS 23-26.
Bandura Ádám-Patrik
BBTE KGTK, Bank és pénzügy szak, III. év
A szolgáltatásminőség elemzése egy bútorlapszabászattal foglalkozó vállalatnál
A dolgozatom fő célja a nyújtott szolgáltatások elemzése a bútorlapszabászatként működő Mihalku

Master Kft.-nél, olyan módszerek segítségével, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalat a szolgáltatással
kapcsolatos legfontosabb problémákat ki tudja küszöbölni, illetve javítani tudjon az ügyfeleknek nyúj-
tott szolgáltatások minőségén. Az első alkalmazott módszer egy kibővített ServQual skálát tartalmazó
kérdőívre épít, amely által a cég ügyfelei választ adhatnak a szolgáltatásminőséggel, illetve a vásárlási
szokásokkal kapcsolatos kérdésekre. A kérdőív által szolgáltatott eredmények statisztikai elemzési
módszerekkel lesznek feldolgozva.
Másodsorban a customer lifetime value (CLV) modell kerül alkalmazásra, amelyben az ügyfél adatok
lesznek a kiindulópontok, melyek tartalmazzák, hogy melyik ügyfél mikor és mennyit költött az adott
cégnél visszamenőleg egy meghatározott időintervallumra. Ezáltal kiszámítható, hogy mekkora hasz-
nunk lehet egy ügyfélen addig, amíg a céggel üzletel, vagyis mekkora a nettó jelenértéke.
Ezen érték segítségével meghatározható, hogy maximum mennyit költhet a vállalat a szolgáltatásminő-
ség fejlesztésére a vevők hűségesítése érdekében.

2019. MÁJUS 23-26.
Gocz Renáta-Hilda
BBTE KGTK, Vállalati pénzügyi menedzsment szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Rácz Béla-Gergely egyetemi adjunktus, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és
Gazdálkodástudományi Intézet
A MOL-csoport diszkontált cash flow alapú értékelése

Kutatásomban a MOL-csoport diszkontált cash flow alapú értékelését végzem el. Napjainkban gyakori
jelenséggé vált a vállalatok összeolvadása, szétválása, felvásárlása, amihez szükséges az, hogy megtud-
juk, hogy mennyit is ér az adott vállalat. Egy vállalat értékének az ismerete sok hasznos információt
nyújt az érintettek számára. Megvizsgálom, hogy egy olajipari vállalat esetén melyek a legjobb vállalat-
értékelési alternatívák. Arra a kérdésre szeretnék választ adni, hogy az általam számolt vállalatérték
igazolja-e a tőzsdén jegyzett vállalat részvényeinek jelenlegi árfolyamát, vagyis a tőzsdén forgó részvé-
nyek alul- vagy felülértékeltségének a meghatározása. A diszkontált cash flow alapú vállalatértékelést a
2010–2017 közötti éves konszolidált jelentések által közzétett mérleg és eredménykimutatás segítségé-
vel végzem el, előrejelzést készítve a következő 5 évre.

2019. MÁJUS 23-26.
Vigh Levente
A S.C. Trip Transport Solutions S.R.L. üzleti terve
Jelen dolgozatban egy működő szállítóvállalat üzleti tervét fogom bemutatni. Kutatásom által be sze-
retném mutatni az üzleti tervezés elméleti hátterét annak érdekében, hogy jobban megérthessük ennek
fontosságát egy vállalat életében. Ezt követően be szeretném mutatni a S.C. Trip Transport Solutions
S.R.L. vállalat első két évét üzleti tervezés nélkül, majd azt, hogy hogyan változott meg a vállalat pénz-
ügyi helyzete attól a pillanattól, hogy egy terv szerint folytatták az aktivitásukat.
Az általam használt módszertan egy interjú elkészítése a vállalat vezetőjével, illetve a vállalat könyvelő-
jével, amelyben kiderülnek a vállalat jelenlegi kudarcai, illetve azok a területek ahol a hatékonyság op-
timalizálása szükséges.
A vállalatok alkalmazottai nagy mennyiségű energiát és erőforrást takarítanak meg azáltal, hogy egy
előre jól meghatározott terv szerint folytatják az aktivitásukat. Az üzleti terv által a vállalatok elérendő
céljaikat, a szükséges erőforrásokat és tevékenységeket tervezik, annak érdekében, hogy kiderüljön,
hogy az illető vállalatot érdemes-e támogatni vagy nem érdemes tovább folytatni a tevékenységet.

2019. MÁJUS 23-26.
Barabás Eszter
A romániai és magyarországi nyugdíjrendszerek összehasonlító elemzése
Az idő előrehaladtával egyre jobban bővül az elméleti és gyakorlati érdeklődés afelől, hogy miképpen
hat a népességöregedés a korosztályok közti újraelosztásra, különös tekintettel a nyugdíjrendszerekre.
Kutatásomban a társadalombiztosítás egyik területét, a nyugdíjrendszert, illetve a nyugdíjreform eddig
bejárt útját szeretném megvizsgálni Romániában és Magyarországon. Fontos, hogy egy letisztult képet
kapjunk azokról a befolyásoló tényezőkről, amelyek hatással vannak a nyugdíjrendszer fenntarthatósá-
gára. Választ szeretnék kapni azokra a kérdésekre, hogy melyek voltak azok a tényezők, problémák,
amelyek miatt különböző változások következtek be az elmúlt évtizedekben, illetve a felmerülő problé-
mákat milyen módon oldották meg.
Dolgozatom módszertani részét kvantitatív módszer segítségével fogom elvégezni. Elemzésemben
mindkét ország legfrissebb adatait vettem figyelembe.
Tanulmányomban, annak terjedelmi kötöttsége és a téma sokrétűsége miatt, valószínűleg nem fogom
tudni az ideális nyugdíjrendszert felállítani és bemutatni, viszont rá szeretnék világítani a kutatásom
korlátaira, illetve más kutatási lehetőségekre.

2019. MÁJUS 23-26.
Vojkuj Csongor
BBTE KGTK, Gazdasági informatika szak, III. év
Témavezető: Benedek Botond egyetemi tanársegéd, BBTE KGTK, Magyar Közgazdaság- és Gaz-
dálkodástudományi Intézet
Monte-Carlo szimuláció optimalizálása és alkalmazása tőzsdei előrejelzések

esetén
Az általam kiválasztott kutatási terület a tőzsde, kutatásom során pedig arra keresem a választ, hogy
milyen technikai módszerekkel lehet előre jelezni részvényárfolyamokat. Elemzem a különböző előre-
jelzési technikákat és a legmegfelelőbbnek ítélt módszert tovább optimalizálom annak érdekében, hogy
az előrejelzett értékek egyre közelebb helyezkedjenek a valós értékekhez mérten.
A dolgozat elkészítése során a New York-i tőzsde 2009–2018 közötti értékeivel dolgoztam, az
S&P500 árfolyamának előrejelzésétől egészen az előrejelzési módszer optimalizálásáig. A
helyes következtetések megalkotásában nagyban segített, hogy a diagrammok elkészítéséhez Big Data
elemzéshez használt vizualizációs szoftvert használtam.
Kiemelt hangsúlyt fektettem a Monte-Carlo szimulációra mint lehetséges előrejelzési technikára és an-
nak optimalizációs folyamatára, ezáltal olyan eredményekre és következtetésekre jutottam, amelyek
hasznosak lehetnek a jövőben a tőzsdén befektetni vágyóknak is.

2019. MÁJUS 23-26.
Fazakas Zoltán
A Norada Zrt. konfekcióipari vállalat versenyképességének növelése a nem-

zetközi és helyi piacokon
A Norada Z.R.T. konfekcióipari vállalat versenyképességének növelése a nemzetközi és helyi piacokon

című dolgozat a globalizáció hatására végbemenő változásokat vizsgálja a textil és ruházati iparban egy
konkrét vállalat szemszögéből. Az esettanulmány alapú módszertan lehetővé teszi egy konkrét vállalat
állapotának felmérését, kiértékelését és a fennálló problémák beazonosítását, majd ezek megválaszolá-
sát. A kutatás fő kérdései a következők: a globalizáció hatására hogyan alakult át a nemzetközi iparág,
milyen hatást gyakorol a romániai textil és ruházati iparágra?; a romániai vállalatok milyen megvaló-
sítható alternatívákkal rendelkeznek a piaci helyzetük megtartására és versenyképességük növelésére?;
milyen gazdasági és szociális hatásai vannak az iparágban bekövetkezett változásoknak? A dolgozat
célja a fent leírt kérdések megválaszolása és egy kivitelezhető stratégia kidolgozása a Norada Zrt. szá-
mára, amely egy üzleti terv keretein belül gyakorlatba ültethető és igazolja a konkrét alternatívák léte-
zését az iparág számára. Ezen érték segítségével meghatározható, hogy maximum mennyit költhet a
vállalat a szolgáltatásminőség fejlesztésére a vevők hűségesítése érdekében.

2019. MÁJUS 23-26.
Kulturális turizmus

2019. MÁJUS 23-26.
Kulturális turizmus
Jancso Enikő Katalin

BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Sipos Gábor professzor emeritus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
A Gyarmathy Zsigáné által eszményített erdélyi magyar konyhakultúráról
A dolgozat elemzi Gyarmathy Zsigáné erdélyi magyar konyhával kapcsolatos írásait, amelyek szervesen
illeszkednek a korra jellemző magyarosító törekvésekbe. Erdélyben az idegen konyhát kiküszöbölő
szándék nem annyira hangsúlyos, mint a fővárosban, a nacionalista felhang is másként nyilvánul meg.
Míg Budapesten a német, francia, angol konyhai kifejezések kiküszöbölését a népi konyha felfedezésé-
vel próbálják ellensúlyozni, addig Erdélyben az erdélyiségen mint magyaron és a kisebbségekhez viszo-
nyítva felsőbbrendűn van a hangsúly. E felfogásnak első, publikációban megjelenő képviselője Gyar-
mathy Zsigáné, aki írásaiban létrehozza az erdélyi magyar konyha és az erdélyi háziasszony eszmény-
képét. Olyan meggyőzően emelte be az erdélyinek nevezett (kürtőskalács, bálmos, levelensült) ételeket
a helyi történelmi kontextusokba, hogy mai értelemben őt nevezhetnénk az első tudatos Erdély-imázs
létrehozójának.

2019. MÁJUS 23-26.
Magyar irodalom I: A középkor és a kora újkor irodalma

2019. MÁJUS 23-26.
Magyar I: A középkor és a kora újkor irodalma
Fazakas Réka
BBTE BTK, Magyar-orosz szak, I. év
Témavezető: dr. Farmati Anna egyetemi adjunktus, BBTE BTK
A melanchthoni drámaértelmezés hatása a magyar irodalomra
Philipp Melanchthon a reformáció és humanizmus egyik kiemelkedő alakja, ezt bizonyítják teológiai
elméletei, az iskolarendszerről alkotott elképzelései. A wittenbergi egyetem görög professzora emellett
kidolgozta az antik drámák keresztény átértelmezését is: az ókori tragédiákra mint erkölcsnevelő alko-
tásokra tekintett. A moralizáló megközelítésének alapja az a feltételezés volt, miszerint a színre vitt tör-
ténet képes arra, hogy a borzalmak bemutatásával elrettentse a nézőt a bűntől. Melanchthon a műalko-
tás keltette érzelmek közül a félelmet, megrettenést emelte ki. Számára a dráma célja nevelő példát ál-
lítani a közönség elé, ez pedig az elrettentés módszerével érhető el. Dolgozatom célja megvizsgálni az
elrettentés irodalmi formáit magyar, reformáció kori épületes irodalmi művekben. Munkám közép-
pontjában a következő kérdések állnak: az elrettentés milyen retorikai megvalósításaival találkozha-
tunk? Ezek milyen típusú szövegekben bukkannak fel?

2019. MÁJUS 23-26.
Magyar I: A középkor és a kora újkor irodalma
Szabó Ivett
BBTE BTK, MA-LCM szak, I. év
Témavezető: dr. Farmati Anna egyetemi adjunktus, BBTE BTK
Antik örökség Rimay János műveiben
Rimay János kései humanistaként ugyanúgy magába építette azokat a széleskörű tanokat, melyeket
elődei is nagyra becsültek. Azonban társadalmi valósága már sokban különbözött a többiekétől, a világ-
ban való emberi boldogulása pedig új keretek között valósulhatott meg, úgy az ókori, mint a korai hu-
manista viszonyokhoz képest. Mi a sorsuk az antik tanításoknak, mikor a költő már nem tudja a két
világot összeegyeztetni? Mit kezdhet ebben a helyzetben a lélek és lelkiismeret rezdüléseire figyelmes
lírikus? E kérdéskört kívánom végigjárni Rimay legkedvesebb ókori olvasmányai és bölcseleti versei
mentén. Így megvizsgálom milyen lenyomatot hordoznak költeményei Epiktetosz Kézikönyvecskéjét
tekintve, amely az alkotó kedvenc művei közé tartozott. Emellett a kutatás tárgya Rimay erkölcsi meg-
látásainak poétikus közreadása és a költői hang didaktikus megszólalása. Habár nem beszélhetünk Ri-
may János rendszerszerű erkölcsfilozófiájáról, a vizsgált bölcseleti lírából egy egységes álláspont olvas-
ható ki, amely sokat elárul a költő személyessé vált olvasmányaival, illetve a külső világgal ápolt kap-
csolatáról.

2019. MÁJUS 23-26.
Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19
századi világirodalom

2019. MÁJUS 23-26.
Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19 századi világirodalom
Bartalis Ágota
BBTE BTK, Önálló magyar szak, III. év
Témavezető: Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
A murányi történet Szász Károly feldolgozásában

Murány várának XVII. században való bevétele magába foglalja Wesselényi Ferenc és Széchy Mária
történetét. 1644-ben özvegy Bethlen Istvánné Széchy Mária segítséget nyújtott Fülek várparancsnoká-
nak, Wesselényi Ferencnek Murány birtokbavételében, aki később őt feleségül vette. A murányi törté-
net első feldolgozójától, Gyöngyösi Istvántól kezdődően nagy népszerűségnek örvendett még a XIX.
században is. Számos író és költő írta újra meg a vár elfoglalását, Széchy Mária alakjának felidézésére
pedig a Kisfaludy Társaság hirdetett pályázatot 1847-ben, amelyet Szász Károly nyert meg a Murány
hölgye című költői beszélyével. A pályázati felhívás buzdította Arany Jánost, Petőfi Sándort és Tompa
Mihályt is a téma kidolgozására. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a murányi történet az írók feldol-
gozásában hogyan helyezkedik el a téma ábrázolásának irodalmi hagyományában. Célom, hogy bemu-
tassam a négy szerző felfogását Széchy Mária alakjáról, amelyet a Társaság is központi kérdéssé emelt
a felhívás által, valamint az esküszegés problémájának feloldásáról, ami a történet ábrázolásának ne-
hézségét okozta minden kor írója számára.

2019. MÁJUS 23-26.
Radnai Dániel Szabolcs

PTE BTK, Magyartanár- mozgóképkultúra és médiaismeret szak, mesterképzés VI. év
Témavezető: Laczkó András PhD, egyetemi adjunktus, PTE BTK, Klasszikus Irodalomtörténeti és Ösz-
szehasonlító Irodalomtudományi Tanszék
A Balaton irodalmi reprezentációjának alakulástörténete a 19. században

Előadásomban azt mutatom be, hogy a 18−19. század fordulójától a 20. századig tartó időszakban hogyan
jelent meg és milyen beszédmódok által vált artikulálhatóvá a szépirodalomban a Balaton földrajzi és társa-
dalmi fogalma. Elsőként röviden ismertetem a szociális reprezentáció elméletének és a konstruktivista naci-
onalizmuskutatás alapvetéseinek kutatásom számára releváns fogalmait, összekapcsolva a 19. századi nem-
zetépítés diskurzusával. Ezt követően olyan irodalmi szövegeket vizsgálok, amelyek kifejezetten a táj és a
nemzeti ideológia viszonyrendszerében tematizálják a Balatont, s az elemzésben rávilágítok az egyes szöve-
gek ideológiai meghatározottságaira, retorikai megformáltságára és történeti kontextusára. E szövegek –
Baróti Szabó Dávid, Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Vitkovics Mihály, Garay János, Jókai Mór, vala-
mint Eötvös Károly írásainak – összehasonlításával, a „nemzeti táj” koncepciók sokszínűségének bemutatá-
sával igyekszem szemléltetni a 19. századi nemzetépítési és hagyományteremtési programok versengő jelle-
gét, valamint a szépirodalomban megjelenő régió-reprezentációk variabilitását.
AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-18-2 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG
PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.

2019. MÁJUS 23-26.
Fechită Lujza
BBTE BTK, Magyar-angol szak, III. év
Témavezető: dr. T. Szabó Levente docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
A magyar pszichológiai tudomány fejlődése Cholnoky László életművében
Az 1800-as évek végén paradigmaváltás jelentkezik a pszichológia tudományán belül. E folyamat leg-
szembetűnőbb jelensége a pszichologizálási tendencia, mely egyre nagyobb teret kezd hódítani, és
egyenesen divattá növi ki magát az irodalmi alkotásokban is, így olyan témák jelennek meg az irodalmi
művekben, mint a jellemábrázolás problematikája, a tudatfolyamatok feltárásának kísérlete, az álom, a
vágyak kölcsönhatásai, illetve az őrültség és az elmebetegség. E témák folyamatos feldolgozása által egy
új karaktertípus alakul ki, mely visszaköszön a korabeli írásokban, és mely az egészség és betegség ha-
tárán helyezkedik el. Ilyen karaktertípusok lelhetőek fel – kutatásom alapján – Cholnoky László élet-
művében is, ahol az elmebaj árnyaltan jelenik meg, a vágy és álom közti határvonal relativizálódik, és
bármikor átléphetővé válik, az őrültség toposzának ábrázolása pedig megszelídül a karakterek jellemé-
ben. Dolgozatom célja így feltárni ezen életművön belül azokat a pszichés folyamatokat, melyek nem-
csak kölcsönhatásban álltak a kor pszichologizálási tendenciájával, hanem sok esetben fölülírták azt.

2019. MÁJUS 23-26.
Fésüs Ágota
BBTE BTK, Magyar-japán szak, III. év
Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi In-
tézet
Szecesszió és antik toposzok összefüggései Ambrus Zoltán prózájában
Hogyan elevenítődtek újra fel és építődtek be korábbi hagyományok a szecessziós irodalomba? Mit kell
értenünk azalatt, hogy Ambrus Zoltán Midás király című regénye egy „kettős lázadás fegyvere”? Milyen
kapcsolatban áll mindezzel az 1883-as magyar oktatási törvénymódosítás? Mit jelent az antik tradíciók
magyar krízise, és ez hogyan hozható összefüggésbe Ambrus regényével? Mit jelent ezen szerző eseté-
ben a meseátirat kifejezés? Lehet-e egy meseátirat provokáció, a korabeli társadalmi élet egy eltérő ne-
zőpontú ábrázolása? Miért és milyen módon foglalkoztatta Ambrust és más szerzőket az antik hagyo-
mányokhoz való visszafordulás? Milyen antikvitásbeli elemeket hoznak magukkal ezen szerzők egyes
szépprózái? Találhatunk-e valamiféle párhuzamot az irodalmi alkotások között? Dolgozatom antik to-
poszoknak a szecessziós világképben való újraértelmezésével próbál ezekre a kérdésekre választ adni
Ambrus Zoltán néhány ismert munkájának elemzésével.

2019. MÁJUS 23-26.
Magyar irodalom II: Klasszikus magyar irodalom és 18-19századi világirodalom
Tankó Andrea
BBTE BTK, Magyar nyelv és irodalom-összehasonlító világirodalom szak, III. év
Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi In-
tézet
Másságnarratívák és létérzékelés a dekadencia tükrében
Dolgozatom központi kérdése az, hogy miként értelmezhető a betegségfogalom és a betegség mint a
másság radikális újraértelmezése, megkérdőjelezése a dekadencia mint történeti és transznacionális
jelenség keretei között, továbbá az így újraírt létérzékelés-lehetőségek komparatív vizsgálata. A deka-
dencia és hanyatlás/másság-elképzelések irodalmi reprezentációit komparatív módon egy magyar és
egy emblematikus európai szövegben vizsgálom. Joris-Karl Huysmans A különc című művében csomó-
pontként tételeződik többek között a mesterkéltség, a művészetként megélt élet, az önbódítás illatok,
szagok révén, valamint az álomlátás és az intenzív színszimbolika is. A dekadenciának e fontos szövege
ad kontűrt számomra a 19. század második felében (el)uralkodó magyar tendenciáknak: a korszak be-
tegségirodalmát, lélekrajzát Cholnoky László írásművészete által veszem szemügyre. Vizsgálatomban a
mentális-lelki betegségek, az álomszerűség, a lázálmok, az egyedüllét és belső, társadalomtól elvágyódó
világalakítás lesznek a főbb tájékozódási pontok.

2019. MÁJUS 23-26.
Tasnádi István
Témavezető: Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Inté-
zet
A lélek halhatatlansága Aranka György filozófiai munkáiban
Dolgozatomban Aranka György Az Emberi Léleknek Halhatatlansága Egy Dio hajbann című kéziratos
munkáját elemzem. Célom egy adekvát értelmezés megalkotása Aranka György a lélek halhatatlansá-
gáról alkotott elképzeléseiről, az említett szövegből kiindulva. Ennek érdekében először a felvilágoso-
dás antropológiáról vallott nézeteit vizsgálom mint elsődleges kontextust. Továbbá keresem azokat a
kapcsolópontokat, amelyek az említett szöveget más korabeli gondolkodók munkáival, vagy valamilyen
kulturális hagyománnyal (például kereszténység) köthetik össze, esetleg forrásként szolgálhattak a mű
megszületéséhez. Ezeket figyelembe véve vázolom az Aranka György által használt fogalmakat, vala-
mint az azok között fennálló kapcsolatot. A szöveg tartalmának ismertetése mellett tehát két dologra
koncentrálok: a munka elhelyezésére a szerző életművén belül, valamint az európai bölcselet tágabb
kontextusában.

2019. MÁJUS 23-26.
Fülöp Dorottya
BBTE BTK, Magyar-olasz szak, III. év
Témavezető: dr. T. Szabó Levente egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
„Tele írtad már”? Szemelvények Jókai kései novellisztikájából

Jókai Mórt elsősorban regényíróként tartja számon a köztudat, s bár az utóbbi időben az irodalomtör-
ténet kezdett figyelmet szentelni a novellisztikának is, az életmű ezen részének pusztán töredékét sike-
rült feltárni, ugyanis a kései művek – mindenekelőtt a kritikai kiadás hiánya miatt – háttérbe szorul-
tak. Kutatásom ezzel a szakmai problémával kíván szembenézni s épp ezért képezi alapját a szerző ké-
sei novellaíró tevékenységének egy szegmense, az 1898-ban megjelent Őszi fény című kötet, melynek
szövegei az 1890-es évek elején keletkeztek.
Bár novellisztika szempontjából általában csak az 50-es évek műveit emelik ki az életművön belül,
minden jel szerint Jókai folyamatosan novellaíróként is működik és meghatározza magát, s ebből a
szempontból a 90-es évek eleje szintén termékeny időszaknak bizonyul, hisz állandó szerzője a tárca-
rovatoknak. Munkám során a szerző novellaíró technikái mellett azt is vizsgálom, hogy milyen átalakí-
tásokon esnek át a szövegek periodika- és kötetbeli megjelenésük között, hogyan formál Jókai egy szö-
vegkorpuszt kötetté. A kötetet az életmű, illetve az ötvenéves írói jubileum viszonylataiban vizsgálom,
lévén az Őszi fény az ünnepi díszkiadás 92. kötete.

2019. MÁJUS 23-26.
Birtalan Albert
Témavezető: dr. Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi
Intézet
Metaforikus nyelv és szabadkőművesség Pálóczi Horváth Ádám írásaiban
Dolgozatomban a szabadkőműves szimbólumokat, metaforákat vizsgálom Pálóczi Horváth Ádám kü-

lönböző írásaiban: először a Kazinczy Ferenccel e témában folytatott levelezés értelmezésére teszek kí-
sérletet. Ezután pedig az Arion, Ad Formam: Kortsmárosné kápolnája a’ pincze, valamint A’ Böltseség’
Templomának le-írása Énekben, a’ Tanú-lóknak és Társaknak kedvekért című verseket fogom értel-
mezni a szabadkőműves olvasatuk felől. Pálóczi lírája mellett a Fel-fedezett titok című regényét is ér-
telmezem a fentiekhez hasonló szempontok szerint. Értelmezésem során rávilágítok arra is, hogy ezek
a szabadkőműves írások a páholyok szigorú titoktartási szabályai mellett milyen céllal íródtak. Ezek az
írások arról beszélnek, amiről tulajdonképpen nem lehet beszélni. Hipotézisem szerint a szövegekben
található szimbólumok és metaforák szabadkőműves olvasat felőli megközelítése új értelmezési lehető-
ségeket nyújt a Pálóczi-kutatások terén.

2019. MÁJUS 23-26.
Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, iroda-
lomelmélet

2019. MÁJUS 23-26.
Magyar irodalom III: Modern és kortárs irodalom, irodalomelmélet
Kakuk Viktória
PTE KPVK, Tanító szak, III. év
Témavezető: dr. Fekete Richárd egyetemi adjunktus, PTE KPVK
A halál reprezentációja kortárs mesékben
A kutatás fő célja a halál reprezentációinak bemutatása a kortárs magyar mesékben.

A bevezető részben a kutatással kapcsolatos alapvető fogalmakról írok, illetve a témával való módsze-
res foglalkozás nehézségeiről. Tárgyalom továbbá, hogy a gyerekekben milyen nyomokat hagynak ezek
a tragédiák, illetve hogy a mesékben ábrázolt halál milyen jellegű segítséget jelenthet számukra.
A dolgozat homlokterét uraló elemzésekben olyan meséket és meserészleteket tárgyalok, melyekben a

halál előkerül. A meseinterpretációk módszertanának megfelelően a karakterek és a szimbólumok vizs-
gálatát tartom a legfontosabbnak.

2019. MÁJUS 23-26.
Kovács Péter Zoltán

BBTE BTK, Magyar-angol szak, II. év
Témavezető: Selyem Zsuzsa egyetemi docens, PhD, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
A kitörés dinamikája – Krasznahorkai László ÁllatVanBent című kötete

egy konstruktív irodalomkritikai megközelítés felől
Kortárs irodalmi dolgozatomban mindenekelőtt egy új(szerű) irodalmi kritikai olvasásmódot szeretnék
körvonalazni. A konstruktív filozófia, valamint a konstruktív pedagógia és tanuláselmélet nyomán sze-
retnék felvázolni egy (komplex) konstruktív irodalomkritikát, mely aszerint tekintene a szövegekre,
hogy tudatosítják-e magukban, hogy szövegstruktúrájuk egy nagyobb közös kognitív struktúra része,
hogy saját struktúrájuk kölcsönhatásba lép a befogadó kognitív struktúrájával, alakítva azt, valamint
hogy e kölcsönhatás során megerősíteni vagy lerombolni igyekeznek-e a befogadó struktúráját. Szeret-
ném feltenni a kérdést, hogy hogyan lehet egy szöveg provokatív, hogyan bonthat le kategóriákat, és ha
lebontja, újjá is kell-e építenie őket, vagy sem? Melyik történés (cselekvés?) etikusabb: ha a szöveg,
vagy ha az olvasó alkotja újra a világot? Előfeltevésemet, mi szerint az erős szöveg kimozdít, ám nem
helyez bele egy új elemek által határolt zárt rendszerbe, s hogy ezt az elmozdítást épp szöveg-, szövet-
szerűsége miatt tudja megtenni, Krasznahorkai László és Max Neumann Állatvanbent című multime-
diális alkotásával kívánom szemléltetni.

2019. MÁJUS 23-26.
Sebestyén Kinga
Témavezető: dr. Balázs Imre József docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
A házasságtörő nő és a történetét feldolgozó regény megszólalási lehetőségei

Berde Mária Tüzes kemence és Gustave Flaubert Bovaryné című regényeiben
Dolgozatomban a regények összevetésének tanulságai mentén vizsgálom a két mű működési mechanizmu-

sát. Vizsgálódásom központjában az a kérdés áll, a témán kívül visszaigazolja-e, legitimálja-e a prózapoétika
is, hogy ezekről a regényekről mint házasságtörő regényekről beszéljünk, ne pusztán csak mint a házasságtö-
rés témáját magukba foglaló egyéb, a regény műfaján belüli specifikus műfajokról, mint amilyen a törté-
nelmi vagy anti-fejlődésregény. A kérdést két fejezetben járom körül. Először három olyan jelentésteremtő
eljárást vetek össze, amelyek mindkét regényben megjelennek, név szerint a leírás, a transzcendentális mi-
nőség, a párhuzam működését, a regényekben betöltött azonos funkcióik szempontjából. A második részben
a házasságtörő hősnők megszólalási lehetőségeit vizsgálom. A kérdést az elnyomott szubjektumok kiépülési
lehetőségének szempontja felé viszem tovább. A kérdéskörben kitérek a vallomásos beszédhelyzetre, a nyelvi
szkepticizmus és a kimondás mint ontológiai szükséglet közti összefüggésre. Az említettek prózapoétikára
történő visszahatásának összegzésével zárom a dolgozatot.

2019. MÁJUS 23-26.
Török Adél
Témavezető: Sándor Katalin egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar és Általános Nyelvészeti In-
tézet
Kitömött testek. Idegenségreprezentáció Péterfy Gergely regényében
Péterfy Gergely Kitömött barbár (2014) című regényében az afrikai származású, művelt bécsi szabad-
kőművesnek, Angelo Solimannak (a regény szerint Kazinczy Ferenc barátjának) a testét halála után
1796-ban kitömik és kiállítják mint fajának egy példányát a bécsi Természettudományi Múzeumban.
Dolgozatomban a regény azon részeit vizsgálom, ahol az idegenség ábrázolása valamilyen sajátos kul-
turális és reprezentációs gyakorlathoz és ennek intézményes közegéhez kapcsolódik (kitömés és kiállí-
tás, portrékészítés). Angelo Soliman kitömött teste olyan 18. századi reprezentációs gyakorlatokra mu-
tat rá, amelyek a primitívként megkonstruált másság kiállítása által a nézett tárgy és az európai néző
között hierarchikus viszonyt hoznak létre, és a néző felsőbbrendűségi érzését igazolhatják.
Dolgozatomban kitérek a regényben megjelenő kitömött test leírásának problémakörére. Arra, hogy
egyáltalán lehetséges-e, hogy a néma objektum, a nézett tárgy a kitömöttségből kimozduljon, és meg-
szólaljon abban a többszörösen közvetített történetben, amelyet Török Sophie, Kazinczy felesége beszél
el. Azt is nyomon követem, hogy a kitömött test képe hogyan válik a regény egészét átszövő motivikus
hálóvá.

2019. MÁJUS 23-26.
Pinti Dorottya
Témavezető: Berszán István egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
A nem - emberi másik befolyása regényben és valóság show-ban
A dolgozatomban az emberi és nem emberi közötti interakciót vizsgálom, szorosan kapcsolódva a kör-
nyezeti krízis problémájához. A kutatás során Daniel Defoe Robinson Crusoe és William Golding A le-
gyek ura című regényét vetem össze a Survivor – Túlélők viadala című televíziós túlélő show-val, vala-
mint a Chanel 2018-as őszi/téli kollekciójának „valóságos” természetet idéző bemutatójával. Az érde-
kel, hogy a Defoe-regényben megteremtődő heroikus túlélésmítosz Golding által nyújtott kritikája után
milyen szerepet szán a természetnek egy „lakatlan” szigeten forgatott túlélő show, illetve hogyan vonja
be a tájat saját időterébe egy divatbemutató. Vajon lefokozható-e a természet puszta színtérré, ahol
csak emberek a szereplők?Integrálhatók-e a nem-emberi másik társaságában teremtődő kapcsolatok a
(kölcsönös) konstrukció paradigmájába? Tekinthetjük-e a természetet ellenfélnek, akit mindenáron le
kell győznünk, avagy mit próbálunk legitimálni a természet ellenében hírdetett túlélési versenyen? Vé-
gül arra is kitérek, hogyan szól bele a természet az írás gyakorlatába, hogyan alakítja egy nyerőjáték
menetét, illetve hogyan viszonyulnak az évezredek óta ugyanúgy szép növények a divathoz.

2019. MÁJUS 23-26.
Császár Tímea
BBTE BTK, Önálló szak, III. év
Témavezető: Biró Annamária egyetemi adjunktus, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Inté-
zet
Női identitásteremtés és testreprezentáció Weöres Sándor Psychéjében

és Csokonai Lili Tizenhét hattyúkjában
Dolgozatomban a női identitásteremtés lehetőségeit vizsgálom a magyar irodalom maszkos költői sze-
repjátékainak két művében: Weöres Sándor Psyché című alkotásában és Csokonai Lili Tizenhét haty-
tyúk című álneves regényében, melynek alkotója Esterházy Péter. A férfi perspektíva általi fiktív női
szerzőség megteremtésének módozatait vizsgálva elsődlegesen a különböző testreprezentációkat elem-
zem és értelmezem, az ezekből következett női identitás test általi létezését, valamint az ezt meghatá-
rozó és megteremtő tekintetek, melyek a másságra való fogékonyságban teljesednek ki és nyernek ér-
telmet. A test általi kifejeződés vágyát a különböző viszonyrendszerekben vizsgálom meg és értelme-
zem, párhuzamba állítva a két női identitást és azok milyenségét. A különböző női tapasztalatok egye-
diségének megjelenítését is vizsgálom, különösen figyelembe véve a maszkos identitásteremtést, az eb-
ből származó nemváltás kérdését, valamint elemezve a tapasztalatok által megalkotott és megformált
női identitásokat és azok sajátosságait.

2019. MÁJUS 23-26.
Horváth Péter
PTE BTK, Angol/magyar tanári szak, IV. év
Témavezető: Sári B. László habitált egyetemi docens, PTE BTK, Anglisztika Intézet
Kivirágzó Jácintok – Recepciótörténeti vizsgálódások egy kortárs

transzszexuális költő első kötetén keresztül
Dolgozatom fókuszában a kortárs amerikai költő Saeed Jones költészete áll. Versei a társadalmi nem-
ről alkotott érzeteit, az azonos neműek közötti szerelmet és romantikát, bántalmazást, kiszolgáltatott-
ságot, vagy csak egész egyszerűen a köztük feszülő szexuális vonzalmat jelenítik meg.
Recepciója egyöntetűen pozitív. Amerikában megnyerte a PEN-díjat és bekerült a döntőbe a National
Book Critics Circle-díjért is. Magyarra Mohácsi Balázs fordítja verseit, melyek sorban jelennek meg kü-
lönböző irodalmi folyóiratokban, internetes portálokon.
Egy ilyen merész kérdéseket és témákat bolygató költő viszont hogyan kaphat a legtöbb irodalmi fóru-
mon ennyire pozitív kritikákat? Hiszen alig néhány évtizede még jobb esetben csak nem jelentették
volna meg, rosszabb esetben pedig perbe fogták volna a hasonló témákat feszegető alkotókat. Dolgoza-
tom erre a kérdésre próbál válaszokkal szolgálni.
Jones költészetét a különböző amerikai hagyományos lírai beszédmódok (vallomásos költészet, beat
költészet, modernizmus, Harlem-reneszánsz) oldaláról vizsgálom.

2019. MÁJUS 23-26.
Maior Máté
BBTE BTK, Magyar-komparatisztika (LCM) szak, III. év
Témavezető: Selyem Zsuzsa egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
Az irodalom határai – Emancipáció Bodor Ádám prózájában
Bodor Ádám regényeiben és novelláiban számos apró, különálló világ és ugyanakkor egy nagyobb uni-
verzum is teremtődik folyamatosan. Ami igazán hangsúlyos ezekben a történetekben, hogy ez az orga-
nikusan teremtődő világ nem fosztható meg egyetlen elemétől sem, a valóság és a fikció kritériumai
által. Ebben az ábrázolásmódban és elbeszéléstechnikában mindennek jelentősége van és mindennek
egyszerre van jelentősége.
A jelen kutatás tárgya Bodor írástechnikája és ennek működése, a prózájára sajátosan jellemző elemek
és alakzatok interakcióinak feltárása, illetve ezen interakciók és a szövegek emancipatorikus jellegének
ökokritikai elemzése.
Bodor szövegei túlmutatnak a tárgyukon, a megszokott valóságunkon, de még akár az irodalom hatá-
rain is. Hogyan is zajlik a prózauniverzum teremtésének aktusa? Milyen határok és átmenetek tétele-
ződnek a szövegekben? Milyen világlátás rajzolódik ki a sorokból? Hogyan válik nyelvvé a csend a non-
humán és a kimondhatatlan megszólaltatásakor? A dolgozat ezen főbb kérdések mentén igyekszik vá-
laszt találni arra, mely elemek és hogyan járulnak hozzá a szövegek felszabadító hatásához.

2019. MÁJUS 23-26.
Kerekes Eszter
BBTE BTK, Világ- és összehasonlító szak, III. év
Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Iroddalomtudományi
Intézet
A test mint identitásképző komponens a kortárs gyerekirodalomban – A

gyermektest Seita Parkkola regényeiben
Dolgozatomban a kortárs gyerekirodalmi korpuszon belül Seita Parkkola finn írónő Vihar és Pára című
regényeit vizsgálom. Kutatásom fő tárgyát az identitás kérdései (társadalmi elvárások, előítéletek), az
identitás komponensei és annak reprezentációi jelentik az említett két művön belül. A gyerek társa-
dalmi reprezentációja (pszichológiai, szociológiai, társadalomelméleti diskurzusokon keresztül) miként
jelenik meg az irodalomban – konkrétan az identitás problémakörében a test megjelenítésének módjai,
szerepei képezik dolgozatom legfontosabb kérdését: hogyan problematizálódik a (gyermeki) test, mi-
lyen beszédhelyzetekben, viszonyulásmódokban kerül tárgyalásra a test mint egy sajátos identitás-
képző elem.
Emellett a regények elhelyezésére is kísérletet teszek egy tágabb irodalomtörténeti kontextusban, ref-
lektálva arra, hogy a megjelenített test és identitás közti kapcsolat milyen más magyar és világirodalmi
művekkel léptethető párbeszédbe, illetve önálló jelentősége miben áll ezen a kánonon belül.

2019. MÁJUS 23-26.
Sándor Bíborka
„Mostantól nőnek nyilvánítható”. A transznemű nemi identitás proble-

matikája
A női identitás kérdése napjainkban (is) nagyon gyakran felmerül úgy a társadalomban, mint az iroda-
lomban. Az, hogy mi alapján definiálunk egy nemet rengeteg további kérdést és problémát vet fel. Bio-
lógiai, társadalmi, politikai vagy bármilyen más perspektívából megközelíthetjük a nőt. A nő társa-
dalmi megalkotottsága azonban egyre képlékenyebbé vált, egyre nehezebb definíciót találni, különösen
akkor, ha figyelembe vesszük a transznők identitását.
Dolgozatomban Susan Faludi Előhívás. Mindent apámról című regénye alapján, illetve más transznap-
lók segítségével próbálok jelentést adni a női és a transznői identitásnak, valamint az ezek közti kü-
lönbségeket feltárni. Az irodalomban nagyon eltér a transznők (ön)definíciója, különbözőképpen hatá-
rozzák meg magukat, s ezek a meghatározások gyakran társadalmi és nemi sztereotípiákon alapulnak.
Azért létezik rengeteg eltérő definíció, mert a dualista kategóriáink nem túl kielégítőek, nem meghatá-
rozottak és nagyon változékonyak. Dolgozatomban ezen identitási definíciók problematikáját próbá-
lom feltárni.

2019. MÁJUS 23-26.
Szalló Tünde
BBTE BTK, Magyar-norvég szak, III. év
Témavezető: Berszán István egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar és Általános Irodalomtudomá-
nyi Intézet
Etikai viszony és hibriditás Krasznahorkai László/Max Neumann Állat-

VanBent című művében és Jaro Viňarsky színpadi adaptációjában
Krasznahorkai László – Max Neumann ÁllatVanBent című művében az ember és az állat közelről való
találkozása megkerülhetetlenné válik. Jaro Viňarsky és Marek Menšík meztelen támadása elől pedig
úgyszintén lehetetlen kitérni. Mert mindkettőben kötelez, követel és felelősségre von a nézettből né-
zővé vált, hiányba(n) üvöltő állat nyugtalanító tekintete. Ennek az állatnak a gesztusait követni: kihí-
vás. A tét viszont az ember és állat feszültségteli társaságának felismerése.
Dolgozatomban nyomon követem a szétválasztások és megkülönböztetések lelepleződését, s ezzel pár-

huzamosan a hibriditás, illetve az etikai viszony vizsgálatára vállalkozom. Prózában, grafikában és
színházi adaptációban egyaránt az emberi és nem-emberi kapcsolatára, illetve ennek a nyugtalanító
jellegére fókuszálok, mely az én és a másik közti hierarchikus demarkáció eltörlésére, közös ritmus ta-
lálására, továbbá annak belátására késztet, hogy hagynunk kell lenni az állatot az emberben.

2019. MÁJUS 23-26.
Cziple Hanna-Gerda
BBTE BTK, Magyar-német szak, II. év
Témavezető: Berki Tímea PhD, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
A bibliai leány A szolgalólány meséjében. Komparatisztikai kísérlet
„A nőnek kell megírnia magát. A nőnek kell a nőről írnia és a nőket kell beavatnia az írásba, amelytől
épp oly erőszakosan el lettek szakítva, mint saját testüktől, ugyanazon oknál fogva, ugyanazon törvény
szerint, ugyanazon végzetes cél érdekében. A nőnek a saját lendületétől vezérelve kell belépnie a szö-
vegbe épp úgy, mint a világba és a történelembe”. Hélene Cixous francia író, filozófus és feminista gon-
dolatai határozták meg ETDK-s dolgozatom témáját. A dolgozat kísérletet tesz Margaret Atwood hí-
ressé vált disztopikus regénye és az ebben felismerhető bibliai jelenetek és képek összehasonlítására,
különös figyelemmel kísérve a nőiség és a nők elnyomásának kérdésköreit is. A bibliai történetet (1Móz
29, 15-35, 1Móz 30, 1-24) alaposabban megvizsgálva érvelek amellett, hogy a regény kontextusában
akár mítoszként is értelmezhető a cselekménysorozat. Arra is választ keresek a dolgozatban, hogy mi-
lyen etikai problémákat lehet megfogalmazni és vizsgálni a regény női szereplői kapcsán és ezek milyen
viszonyban vannak a bibliai „eredettörténettel”, azaz azzal a passzussal, amely az összehasonlítás
alapja.

2019. MÁJUS 23-26.
Béni Brigitta
Témavezető: Berszán István egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi Intézet
Találkozásajánlatok és találkozáskísérletek. Szembesülés a több-mint-

emberivel
Dolgozatomban olyan komparatív jellegű elemzésre vállalkozom, amely során irodalmi és nem iro-
dalmi korpuszt vizsgálok a több-mint-emberivel való találkozás szempontjából. A kutatás során tehát
kultúránk különböző ajánlatait, ezeknek formáit és céljait vetem össze a természethez való viszonyulá-
suk vonatkozásában, a piac kínálta találkozási lehetőségeinktől egy klasszikus (Antoine de Saint-Exu-
péry: A kis herceg) és egy kortárs (Selyem Zsuzsa: Moszkvában esik) irodalmi példa ökokritikai olvasa-
táig.
Az összehasonlítás célja a különböző találkozásajánlatok és az ezek által kiváltott emóciók közötti elté-
rések vizsgálata. Megpróbálom feltárni, hogy milyen szerepeket szánunk a hétköznapi mozgástereink-
ben, ezekben az előregyártott, késszé preparált közegekben a természetnek, és hogy miben térnek el
ezektől, illetve mitől válhatnak intenzívebb élményekké az irodalom találkozáskísérletei.

2019. MÁJUS 23-26.
Szabó Attila
BBTE BTK, Magyar-komparatisztika szak, III. év
A szubjektivitás lehetőségei Mészöly Saulusában
Dolgozatomban Mészöly Miklós Saulus című regényében fogom megvizsgálni a szubjektumban történő
változások folyamatait. Főbb problémafelvetéseim az énelbeszélő pozíciójára irányulnak, arra ahogyan
a regényben ez a pozíció töredezetté válik és énképe egységességének elvesztésével fokozatosan lebon-
tódik, majd ezáltal eljut a tiszta párbeszédig, odáig, ahol már nincs retrospektív szemlélet, hanem a
szereplők jelenidejűen nyilatkoznak meg egymás felé. Valamint arra, hogy milyen viszony áll fenn a
törvény mint Saul identitásának alapja és kerete illetve az epifániaszerű jelenlétek között, amikre Saul
egyre inkább érzékeny lesz, hiszen egyre inkább kifele fordul, az ismeretlen felé, amit nem tud beillesz-
teni identitásának narratívájába.
Tehát azt próbálom feltérképezni, hogy a regényben milyen motivációk alakítják Sault, milyen hatások
játszanak közre és teszik töredezetté önképét, hogy eljuthasson a damaszkuszi úton átélt élményéhez.

2019. MÁJUS 23-26.
Szabó Dorottya
ELTE BTK, Magyar nyelv és irodalom szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Csönge Tamás, Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
Politika, aktivizmus, szopás

Dolgozatomban a Nyomorultakkal transzformatív módon kapcsolatba lépő kortárs szövegeket vizsgálom
mint az őket kitermelő szubkultúrának a társadalmi változásról alkotott elképzeléseinek reprezentációját.
Ezeket a szövegeket a saját szubkultúrája (fandom) a fan fiction kifejezéssel illeti, ami kifejezetten mint ki-
sebbségi irodalom jelenik meg, sokszor a fősodorba tartozó irodalmi szövegek átírásával. Ahogy egy korábbi
szövegemben érveltem már, a fan ficiton típusú alkotások közösségi interpretációk által jönnek létre. Azért
választom a Nyomorultakat mint forrásszöveget, mert a könyv és az az alapján készült musical, anime és
film a popkultúrában a forradalmi cselekvés népszerű jelölőjévé vált, így nem messzire vezető feltételezés,
hogy a vizsgált közösségek ki fogják vetíteni a forrásszöveggel kapcsolatban írt szövegeikre a saját értelmezé-
seiket a forradalmi cselekvésről. Különösen jól vizsgálható ez a jelenség a fan fiction egy jellemző műfajában,
amit a közösség a modern AU kifejezéssel jellemez (ide sorolható még a coffeshop AU vagy high school AU),
amikor a szereplőket kortárs környezetben képzelik el. Nem ritka ezekben a szövegekben, hogy a szerzők
közvetlen környezete inspirálja a szereplők új környezetét, így saját közvetlen kisebbségi tapasztalataikkal
definiálják a műben szereplők nyomorultságát. A kisebbségi lét megjelenése ellenére ez a műfaj fokozottan
érinti azokat a szereplőket vagy forrásszövegeket, akik különösen tragikus sorsúak. Hipotézisem szerint, az
interpretációk a forrásszöveg népszerű olvasataitól a címben jelölt három kulcsfogalom mentén fog eltérni.

2019. MÁJUS 23-26.
Olosz Brigitta-Gyöngyike
Témavezető: dr. Balázs Imre József egyetemi docens, BBTE BTK, Magyar Irodalomtudományi
Intézet
Anyanyelve? Erdélyi.– A transzilvanizmus kérdései Ignácz Rózsa regényében
„Átjáróház régi és új világ között” – így nevezi meg egy mellékszereplő Ignácz Rózsa Anyanyelve ma-
gyar című regényében a mű egyik fő helyszínét, és amikor ezt mondja, akár Erdélyről is beszélhetne.
Arról a helyről, amelynek mindennapjai gyökeresen változtak meg egyik napról a másikra a 20. század
elején. A transzilvanizmus ideológiája igencsak elterjedt az ebben a korszakban és ezt követő évtize-
dekben alkotó erdélyi magyar irodalmárok körében. Ignácz Rózsa regénye megismertet az 1920-as
évekbeli Kolozsvárral, illetve a románok által épp csak elfoglalt Erdély helyzetével egy érettségizni ké-
szülő székely lány szemszögéből. Dolgozatomban a tág értelemben vett „erdélyi gondolat” szempontjait
alapul véve tárgyalom a nemzetiségek kérdését, megvizsgálom, hogyan változtatja a szerző karaktereit
a korban aktuális ideológiák szócsövévé, a posztkoloniális Erdélyben megrajzolt női szerepeket, to-
vábbá Kolozsvárt mint közeget, aktív, beszélő szereplőjét a műnek. Ezek által jelenik meg a szövegben
az a faktor, amely a hamisíthatatlan erdélyiség alapja és mindez olyan irodalmi selyempapírba csoma-
golva, amelyből kibontani és megcsodálni élvezet.

2019. MÁJUS 23-26.
Györfi Tünde Edina

BBTE BTK, Magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok szak, mesterképzés II. év
Témavezető: Vincze Ferenc egyetemi docens, KGRE BTK, Magyar Nyelv-, Irodalom- és Kultúratu-
dományi Intézet
„…szembe állasz az egész berendezett társadalommal” Feminista olvasa-

tok Berde Mária prózájában
„A férfiak évezredek óta mondogatják, hogyan látnak. Az asszonyok alig kis ideje, és még azóta se mondják
mindig a maguk igazát.” Berde Mária műveinek gyakori témája a női sors kérdéseinek, a társadalom által
előírt női szereplehetőségek szűkre szabottságának problematizálása. Írásaiban gyakorta törekszik az általa
elhallgatottnak vélt női igazság kimondására. Prózájában több perspektívából is ábrázolni törekszik a XX.
század első felében élő erdélyi nő azon problémáit, melyek az általa úgynevezett „kétféle erkölcsiséggel” való
mérés igazságtalanságaiból fakadnak: a férfiközpontúan berendezett társadalom a nőket és férfiakat − pusz-
tán nemükből eredően − kétféleképp ítéli meg. A szent szégyen c. regényében például a társadalom elítéli a
leányanyát, míg az apára semmilyen negatív következménye nincs a házasságon kívüli viszonynak.
Dolgozatom célja, hogy Berde Mária társadalmi regényeiben az írónő által felrajzolt, a nőket több szempont-
ból is gátló patriarchális társadalom jellemzőit, és az ebbe ágyazott sajátos női igazságot értelmezzem, illetve
felfejteni kívánom azokat a lehetőségeket, amelyeket műveiben az általa megfogalmazott női sorsproblémák
megoldásaként felkínál főhőseinek.

2019. MÁJUS 23-26.
Fenyő Dániel
PTE BTK, Osztatlan magyar-történelemtanári szak, mesterképzés IV. év
Témavezető: Takáts József PhD, egyetemi adjunktus, PTE BTK, Magyar Nyelv- és Irodalomtudo-
mányi Intézet
A korszakhatár korszakhatárhoz ér – Paradigmaváltások a huszadik szá-

zad utolsó harmadának magyarországi lírájában
A dolgozat tárgya a múlt évezred utolsó harmadának magyarországi lírája. Jelen időszakkal számos tanul-
mányban és monográfiában foglalkoztak, emellett pedig rendszerezőbb irodalomtörténeti munkák is készül-
tek. Azt tehát nem lehetne mondani, hogy az általam vizsgált nagyjából harminc év kevéssé lett volna tudo-
mányos reflexió tárgya. Mégis, a munkák többsége jelentős vakfolttal rendelkezik. Egy részük helyzetüknél
fogva nem vehette figyelembe, hogy a neoavantgárd periférikussága ellenére milyen nagy mértékben hatá-
rozta meg az új szenzibilitásként, posztmodernként tárgyalt irodalmat. Azok az újabb munkák viszont, me-
lyek integrálni kívánták a neoavantgárdot a magyar irodalom történetébe, csupán a már meglévő keretek
közé igyekeztek beilleszteni azt a szubjektum- és nyelvfelfogás szempontjai alapján. E két aspektus haszná-
lata azonban semmi másra nem volt alkalmas, minthogy a neoavantgárdot a posztmodern irodalom puszta
előzményévé degradálja. Célom, hogy a neoavantgárd, az új szenzibilitás, valamint a posztmodern fogalmait
mint líratörténeti kategóriákat a politika, a hagyomány és a humor fogalmain keresztül szituáljam újra, rá-
mutatva e paradigmák szétszálazásának kihívásaira.

2019. MÁJUS 23-26.
Művészettörténet

2019. MÁJUS 23-26.
Kiss Eszter
Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem Kolozsvár, Konzerválás és restaurálás szak, II. év
Témavezető: Dabóczi Géza doktorandusz, Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem Kolozsvár
Konvencionális és rendhagyó ábrázolásmódok a középkori Magyaror-

szág falképein
A középkorban a falképek jelentették a szegények bibliáját. Minden szentnek, jelenetnek megvoltak a
maga attribútumai, illetve ábrázolási konvenciói. Ezek tanítói, példamutatói céljuk mellett szimbolikus
jelentéssel bírtak. A középkori jellegzetes ábrázolási típusok keleti valamint nyugati formái egyszerre
voltak jelen a középkori Magyarországon. Mint a két irány határmezsgyéje, itt találkoztak az ikonográ-
fiai konvenciók. A középkori falképeken nem csupán a keresztény ikonográfia jelenik meg, hanem a
népművészet is hozzátesz az alkotások jelentéséhez. Vannak olyan ábrázolások, melyek sajátosak a kö-
zépkori Magyarország területén, különösen a peremvidékeken, ilyen a Szent László legenda falképcik-
lus vagy a Köpönyeges Mária (a nagyfokú Mária tiszteletnek köszönhetően). Ezek mellett megjelennek
olyan falképtípusok is, melyeket egész Európában megtalálhatunk, így az Utolsó ítélet ábrázolások
vagy a Vasárnapi Krisztus.
Dolgozatomban az említett falképtípusoknak különböző ábrázolásmódjait mutatom be, kortárs művé-

szettörténeti elméletek és hagyományos keresztény ikonográfiai jelentéskörrel egyaránt.

2019. MÁJUS 23-26.
Gáspár-Barra Szilárd
BBTE TFK, Művészettörténet szak, III. év
Témavezető: dr. Kovács Zolt egyetemi adjunktus, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
A marosnémeti Gyulay-kastély – A nemesi rezidencia klasszicizáló át-

építése a 19. században
Dolgozatomban a marosnémeti Gyulay-kastély 19. századi átépítését mutatom be. Az egykori 17. századi re-
neszánsz kastély alapjaira, Gyulay Lajos az 1830-as években építtette fel az új udvarházat, klasszicizáló stí-
lusban. Az 1848-49-es szabadságharcot megsínylő kastélyt az 1850-es években tették rendbe. A világégése-
ket átvészelő épületet az 1949-ben államosították, mára azonban visszakerült a Horváth Tholdy család tulaj-
donába.
Tiszta klasszicizáló stílusa, mérete és a fürdőszoba beépítése a 19. századi erdélyi építészet egy különleges
darabjává tette az épületet. Dolgozatomban sor kerül az építtető bemutatására, illetve külön figyelmet kap a
tervező személye, mely ezidáig tévesen és tisztázatlanul jelent meg a szakirodalomban. A kutatás során bebi-
zonyosodott, hogy a kastély tervezője Friedrich Wilhelm Stetter, egy királyi építészmérnök és híres ornitoló-
gus. Az építtető feljegyzései alapján tárom fel az építkezés folyamatát, arra fókuszálva, hogy ez miként illesz-
kedik a kor hasonló vállalkozásai közé.
Ezáltal jól körvonalazott képet nyerünk Gyulay Lajos építtetői megnyilvánulásáról és a kastély javában máig
is megőrzött formájának keletkezéséről.

2019. MÁJUS 23-26.
Lengyel Zsanett
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Elméleti Intézet, Designelmélet szak, mesterképzés I. év
Témavezető: German Kinga egyetemi docens, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Elméleti Intézet
Kortárs izlandi képzőművészet
Kutatásom elsődlegesen az izlandi kortárs művészeti szcénára, azon belül is a képzőművészetre kon-
centrál. Célja, hogy a szigetország kortárs alkotóinak műalkotásain keresztül megértse az izlandi kul-
túra egy szeletét. A képművészet olyan rétegzett és sajátos kódokkal ellátott szegmens, mely kiváló táp-
talaját képezi a megismerésnek. A témaválasztás rövid magyarázata után összegzem az izlandi kortárs
képzőművészet színtereit, jellegzetességeit, majd lehetőségeit. Az első fejezetet a kutatásmódszertan
ismertetése követi. Végezetül a harmadik fejezetben a korábbi elemzési eredmények függvényében
megvizsgálom más északi népek képzőművészeti sajátosságait.
További célom, hogy előadásommal, valamint dolgozatommal felkeltsem kelet- és közép-európai szak-
emberek érdeklődését az izlandi kortárs művészet iránt, és tematikus megközelítésben lehívhatóvá te-
gyem alkotásaikat korszerű csoportos kiállítások számára is.

2019. MÁJUS 23-26.
Székely Adrienn
BBTE TFK, Művészettörténet szak, I. év
Témavezető: Pakó Klára, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
A Szentpéteri templom
A Szentpéteri Péter és Pál apostolok templom napjainkban Kolozsvár szerves részét képezi, az egykori
„Magyarok Utca” mai nevén „ 1989 Decembrie 21” úton található. A templom kezdetekben Szent Péter
falú plébánia temploma volt, ennek emlékét őrzi mai elnevezésében. A templom történetében többször
is előfordult, hogy újra építésre, renoválásra volt szűkség. A XV-XVIII. századok között számos Kolozs-
várt érintő politikai és vallási vita kapcsolódik hozzá. Az 1703-1711 között zajló szabadságharc idején
Kolozsvár külvárosa és vele együtt az akkori templom is leégett. Ezt követően 1715-ben a templom
romjainak felhasználásával (a megmaradt oldalfalak) egy deszkaboltozattal rendelkező, zsindely fede-
les kápolnát építettek. A XVIII. század elejétől a templom újra a katolikus egyház részét képezi, a szá-
zad második felében a templom a Szent Erzsébet Aggmenház gondozásába került. A templom mai for-
máját 1844-1848 között nyerte el, amelyet Kagerbauer Antal neogótikusra tervezett, gótikus falusi
templomok mintájára. E tervek alapján a torony egy tengelyen helyezkedik el a hajóval és a szentéllyel.
A torony négyzetes alapból indul ki azonban a legfelső szintje már hatszögű.

2019. MÁJUS 23-26.
Néprajz

2019. MÁJUS 23-26.
Néprajz
Timaru Carina
BBTE BTK, Néprajz szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Pozsony Ferenc professzor, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet
Elválasztás és befogadás
Dolgozatomban bemutatom, hogy a pusztinai családok életében milyen alapvető változások történtek a
20. század második felében, és azok hogyan tükröződnek a keresztelői szokásokban, a keresztelőkön
való ajándékozásban, a komaválasztási stratégiákban, ugyanakkor kitérek a keresztkoma, keresztszülő
és a keresztgyerek sajátos, rituális feladataira és kötelezettségeire, mindennapjaira is.
Elemzéseimet elsősorban egy pusztinai család három nemzedékére építettem, amiből kiderült, hogy az
1962-es kollektivizálás és az 1989-es rendszerváltás után hogyan változott a keresztelői ajándékozás, a
komaválasztás, ugyanakkor kíváncsi voltam a változás okaira és folyamataira is. Kutatásaim során arra
a következtetésre jutottam, hogy ebben a csángó faluban is folyamatosan alakult át az életmód, állan-
dóan változtak a követendő életminták, és az idő elteltével egyre jobban megváltoztak a szokások az
életforduló nagy eseményein.

2019. MÁJUS 23-26.
Néprajz
Árva Orsolya
BBTE BTK, Kultúratudomány és művelődésszerveződés szak, III. év
Témavezető: Keszeg Vilmos egyetemi tanár, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet
Egy település rendezvényrepertoárjának médiareprezentációi
Dolgozatom témája Élesd 2018-as évben megszervezett rendezvényeinek vizsgálata, amelyeknek mé-
diareprezentációt elemzem. Célom, hogy a rendezvényeket a médiában megjelenő hírek által végigkö-
vethessem.
Kérdésfelvetésként felmerül, hogy milyen formában jelennek meg ezek a hirdetések. Milyen csatornák
közvetítik az információkat? A fő információkat a helyi polgármesteri hivatal adatbázisából szereztem,
így fontosnak tartom, hogy vizsgálatomba foglaljam a szervezőkről és az intézményről kialakított rep-
rezentációkat. Milyen stratégiákat követnek? Mennyire hatásosak? A szervezők milyen kapcsolathálót
alakítottak ki más partnerekkel (szponzorokkal)? A rendezvényekben hogyan nyilvánul meg a háló, és
mennyi válik láthatóvá belőle a médiában?
Kutatásom anyagának értelmezéséhez a tartalomelemzés módszerét alkalmazom. Az adatokat a hiva-

tal, a turisztikai információs iroda és két folyóirat biztosította.

2019. MÁJUS 23-26.
Néprajz
Gondos Emőke
„Ilyen dolgokhoz katolikus részről nem juttam.” – Egy székelyföldi ma-

gyar nő vallásos gyakorlatának interetnikus vonatkozásai
Dolgozatomban egy székelyföldi római katolikus magyar nő (M. H.) vallásgyakorlatának interetnikus
(magyar–román) és interkonfesszionális (római katolikus–ortodox) vonatkozásait tárgyalom. Célom
az egyéni vallásgyakorlat narratív reprezentációkban (életútinterjúban) megragadható összetevőinek
azonosítása és értelmezése. Esettanulmányomban a következő kérdésekre keresem a választ: Milyen
kontextusokhoz kötődik M. H. vallásgyakorlata? Ennek milyen motivációi és szándékai körvonalazód-
nak az autobiografikus narratíva tükrében? Milyen szerepet játszhatnak az interkonfesszionális elemek
az egyéni életvezetési stratégiák alakításában, és milyen lenyomataik vannak a mindennapi élet narra-
tív reprezentációiban? Ezekbe milyen tudások és tapasztalatok épülnek be, illetve milyen jelentéseket
termelnek ezek ki? Az erről való diskurzusban milyen narratív stratégiák azonosíthatók be? Elemzésem
során a diskurzuselemzés, illetve a narratológia (a narratív biográfia, valamint a narratív pszichológia)
szemléletét és módszertanát alkalmazom.

2019. MÁJUS 23-26.
Néprajz
Pál Emese
BBTE BTK, Kultúra és társadalom- hagyomány és modernitás között szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Pozsony Ferenc professzor, BBTE BTK, Magyar Néprajz és Antropológia Intézet
Székelyföld és a székelyek reprezentációi feliratos pólókon
Dolgozatom és kutatásom célpontjai olyan pólófeliratok, amelyek Székelyfölddel és a székelyekkel kap-

csolatos reprezentációknak is tekinthetők. A tárgyak, üres felületek, textíliák írott szövegekkel és motí-
vumokkal való díszítése napjainkban is elterjedt jelenség. A pólófeliratok funkcióit és szimbolikus tar-
talmát vizsgálva megállapítottam, hogy ezek nagymértékben tekinthetők a székelyek és az adott régió
reprezentációjának, utalhatnak a székelyek furfangosságára, humorérzékére, a székelyekkel kapcsola-
tos sztereotípiákra, az autonómia iránti vágyaikat is gyakran tükrözik. Az adott pólók viselői és meg-
rendelői állandó mozgásban vannak, így az általuk történő reprezentáció egyaránt megfigyelhető rég-
ión kívül és régión belül is. Fesztiválokon, ünnepnapokon, vallásos rendezvényeken vagy akár különle-
ges alkalmaktól függetlenül, a hétköznapok során is gyakran viselik az adott feliratos pólókat, amelyek
konkrét módon megfogalmazott vagy szimbolikus üzeneteit, tartalmait elemzem.

2019. MÁJUS 23-26.
Néprajz
Erdei Virág
Visky András – A megélt történelem hatásai
Egy személy pusztán a létezésével hatással van környezetére s a dolgok alakulására. Minden személy
kultúrájának tagja és hordozója, manipulátor a társadalomban, nem csupán passzív befogadó. Ugyan-
akkor, az a kor, az a környezet, amelyben az ember benne él, jelentősen hat az életére és mentalitására.
Az életútinterjú módszerével egy esettanulmányban vizsgálom, hogy a társadalmi kontextus, a személy,
a személy életének egymásra rakódó mozzanatai hogyan hozzák létre a jelenben élő embert, miként és
mivel hozható létre „kultúra” egy egyén által, mit jelenthet az írás egy ember életében. Milyen szerepe
lehet a történetek mesélésének az emberi szocializációban? A történetek által a valóság megteremtődik
és/vagy befolyásolódik? Kiről szól a történet, aki meséli vagy aki benne szerepel? A dolgozat fókusz-
pontjában a nagy történelem eseményei a „kis” ember(ek) életében, az egyén tapasztalatait hangsú-
lyozza, ahogyan ő birkózik meg a társadalommal.

2019. MÁJUS 23-26.
Pedagógia I

2019. MÁJUS 23-26.
Pedagógia I
Váli Boglárka
PTE KPVK, Csecsemő és kisgyermeknevelő szak, I. év
Témavezető: dr. Fekete Richárd egyetemi adjunktus, PTE KPVK, Ilyés Gyula Pedagógusképző In-
tézet
Biblioterápia – Kiss Ottó művein keresztül
A biblioterápia segít a gyermekek érzelmi, értelmi és szociális fejlődésében, valamint rehabilitációs és

gyógyító hatása van. A módszer az utóbbi bő évtizedben Magyarországon is egyre népszerűbbé vált. Ez
egy kiegészítő gyógyítási tevékenység, mely képzett és megfelelő adottságokkal rendelkező terapeuta
vezetése és ellenőrzése alatt folyik.
A tanulmány célja, hogy egy konkrét szerző művein keresztül rámutasson a kortárs gyermekköltészet
lehetséges biblioterápiás hatására: Kiss Ottó verseinek vizsgálatán keresztül igyekszik megérteni a bib-
lioterápia hatásmechanizmusát, kiemelt figyelmet szentelve a szövegek lehetséges biblioterápiás hasz-
nálatára. Kiss Ottó svéd gyermekversei főleg a nyelvjátékokra és az aspektusváltásra fókuszálnak, így
terápiás jellegéről alig esik szó. Dolgozatom ezt az űrt kívánja betölteni.

2019. MÁJUS 23-26.
Pedagógia I
Ferencz Abigél
BBTE PNTK, Alternatív módszerek az óvodában és az elemi osztályokban szak, mesterképzés II. év
Témavezető: Birta-Székely Noémi egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Didaktika Inté-
zet
Dráma- és mesepedagógiával az óvodai zaklatás ellen
Ha a kultúrát és a történelmet vesszük figyelembe, az emberek társadalmi csoportokban élnek és har-

monikus társadalmi kapcsolatokra vágynak, amelyek segítik őket a túlélésben. A XXI. században az is-
kolai/óvodai élet elengedhetetlen eszköze lett a társak csúfolása, a pletykák terjesztése, mások megalá-
zása és kirekesztése. Ennek következménye a különböző deviáns viselkedések megjelenése, a szorongás
megnövekedése. A mostani generáció egyik legfőbb problémája, hogy a fiatalok belső konfliktusaikat
nem tudják megfelelő módon kezelni. Ennek következménye az agresszivitás, szorongás, az zaklatás
elkövetése és az áldozattá válás. Kutatásomban a dráma- és élménypedagógia használatával egy három
hónapos prevenciós programot alkalmaztam az általam kiválasztott legfontosabb rizikófaktorok fej-
lesztésére (proszociális viselkedés, agresszió, empátia). Kutatásom résztvevői 25 nagycsoportos óvó-
dás, akiknek környezetében az óvodai zaklatás mindennapos probléma.

2019. MÁJUS 23-26.
Pedagógia I
Benedek Bernadette-Katalin
BBTE PNTK, Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év
Témavezető: Ozsváth Judit adjunktus, BBTE PNTK
A magyar nyelvű kiscserkésznevelés története Erdélyben 1990-től napja-

inkig
A kutatás a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ) történelmét szeretné bemutatni, az újrain-
dulástól (1990) egészen napjainkig. Dolgozatom a kiscserkész tevékenységet helyezi a középpontba ,
amely az I-IV. osztályos diákok jellemnevelését, önismeretét, természetismeretét, nemzettudatát, vallá-
sosságát próbálja kialakítani, mindezt egy játékos, tapasztalati tanulás által. A módszer érdekessége
épp abban rejlik, hogy a gyerekeket nem egy sokkal idősebb felnőtt neveli, hanem épp ellenkezőleg:
olyan fiatalok akik csak pár évvel idősebbek náluk. A cserkészet varázsa a táborokban, erdőjárásban,
természetismeretben, természetszeretetben is ott van, ami kimozdítja a gyermeket a már megszokott
környezetéből.
A kutatás által választ kapunk arra, miért is fontos és hasznos egy gyerek számára a kiscserkészet, mi-
lyen képességeket, készségeket lehet elsajátítani ezen foglalkozások, táborok által, milyen előnyei van-
nak a cserkészetnek általánosan és hogyan is alakult ki országunkban a magyar kiscserkész pedagógia.

2019. MÁJUS 23-26.
Pedagógia I
Mogyorósi Renátó-Manuel
PTE TTK, Földrajz-történelem szak, mesterképzés V. év
Témavezető: dr. Andl Helga PhD, PTE BTK, Neveléstudományi Intézet
A PTE pedagógusjelöltjeinek kisebbségekkel kapcsolatos attitűdjei
Vizsgálódásaim középpontjában a pécsi tanárszakosok kisebbségekről alkotott képe áll, különös tekin-
tettel a cigány/roma nemzetiségre. Célom az, hogy kérdőív felvételével kapjak képet a hallgatók előíté-
letességének mértékéről. Véleményem szerint a leendő pedagógusoknak kulcsszerepe van a sztereotí-
piák és a negatív berögződések eltüntetésében, ez pedig egy igen nehéz folyamatnak tűnhet úgy, ha ma-
guk a tanárjelöltek is előítéletesek.
Egy korábbi kutatásom néhány hónappal ezelőtt pontosan ezt a képet mutatta. A mostani adatok kiér-
tékelése során újfent döntően negatív eredmények születtek. Rá kívánok világítani arra, hogy külön-
böző szempontok szerint kisebb csoportokra bontva a hallgatókat milyen eltérő eredményeket kapunk
az elfogadás mértékét tekintve. Jelen kutatásomban kulcsszerepet játszik az, hogy más kisebbségi cso-
portokkal összevetésben milyen helyre rangsorolják a cigány/roma származásúakat.

2019. MÁJUS 23-26.
Pedagógia I
Kovács Vivien-Emma
BBTE PNTK, Óvodapedagógia és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év
Témavezető: dr. Barabási Tünde egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didak-
tika Intézet
Az értékelési eredménykifejező-eszközök hatásai a 3. osztályos tanulók cél-

orientációinak alakulására
Az értékelési eredménykifejező-eszközök közül a klasszikus kisiskolai oktatás sajátja a minősítésekkel

való értékelés, az alternatív iskoláké a szöveges értékelés. A tanulók eltérő motivációs szintje a célori-
entációikban is megnyilvánul, változó mértékben jelenhetnek meg az elsajátítási és a viszonyító céljaik.
Kutatásomban arra keresem a választ, hogy befolyásolja-e az értékelés visszajelentésének a módja azt,
hogy a gyerekek célorientációi milyen mértékben elsajátítóak és viszonyítóak, illetve mutat-e együttvál-
tozást a két jelenség. Feltételezéseim alapján, az alternatív iskolákban tanulókra kevésbé jellemzőek a
viszonyító célok, ellenben hangsúlyosabban jelennek meg az elsajátítási célok. Azt is feltételezem, hogy
a célmotivációs szint magasabb a lányok esetében. Adatgyűjtéshez egy Likert-skálás kérdőívet alkalma-
zok, melyeket a gyerekek töltenek ki. Az így szerzett információkat pedagógusaikkal készített interjúk
adataival egészítem ki, mely az értékelési szokásaikra reflektál. A részeredmények alapján az első hipo-
tézis csak részben, a második pedig beigazolódik. A kutatás fokozhatja a szöveges értékelésre irányuló
pozitív attitűdöt, feltárja a III. osztályosok célorientációit.
2019. MÁJUS 23-26.
Pedagógia II: Tanulás- és tanításmódszertan

2019. MÁJUS 23-26.
Lőrincz Mónika
BBTE PNTK, Óvó- és tanítóképző szak, III. év
Témavezető: dr. Lazsádi Csilla egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Marosvásárhelyen kihelyezett
nappali tagozat, óvó- és tanítóképző
A magyar népmese dramatizálásának közösségformáló ereje

az óvodáskorú gyerekek társas kapcsolataiban
A XXI. század egyik problémája a kommunikáció hiánya, amely maga után vonja a kapcsolataink elrit-
kulását is. Kutatások kimutatták, hogy az egyik legfontosabb kapcsolatunk a barátság. Úgy gondolom,
hogy a gyerekekhez az egyik legközelebb álló megszólítási mód a mese, azon belül is a népmese. Más
népekhez hasonlóan, a mi népünknek is rengeteg olyan meséje van, ami a kapcsolatokat is tükrözi, le-
gyen az emberi vagy állati. A kutatásom célja, hogy a csoporton belül már kialakult kapcsolatok integ-
rálódjanak más kialakult kapcsolatokhoz, vagy a már meglévő pár egy új tagot integráljon a csoportba.
Ezt mesefeldolgozással, mégpedig mesedramatizálással próbálom fejleszteni. Kutatásomat azért tar-
tom lényegesnek, mert egy mindennapi problémára próbálok megoldást találni. Célom ezzel a kutatás-
sal segítséget nyújtani olyan pedagógusok számára, akik a csoport közösségfejlesztésén dolgoznak. Már
régóta foglalkoztat engem a mese feldolgozása különböző módszerekkel, így a saját kíváncsiságomnak
is eleget téve vágtam bele ennek a témának a kutatásába.

2019. MÁJUS 23-26.
Toth Emőke
BBTE MIK, Didaktikai matematika szak, mesterképzés II. év
Témavezető: Herendiné dr. Kónya Eszter egyetemi docens, DE TTK, Matematikai Intézet
dr. András Szilárd Károly egyetemi docens, BBTE MIK, Magyar Matematika és
Informatika Intézet
Problémaközpontú tananyag-feldolgozás: Mintakövetés és mintakeresés
taníthatósága általános iskolában
A matematika tanítását illetően tanárok szerint is különböző felfogások, nézetek különböztethetőek
meg: van, aki a tehetséggondozást és a versenyeken elért eredmények felmutatását tűzi ki célul, van,
akit a hátrányos helyzetű vagy gyengébb képességű diákok felzárkóztatása foglalkoztat leginkább, és
van, aki a nemzeti átlag fejlesztését tartja legfontosabbnak. Kétségkívül mindegyik tényező fontos, ám
ebben a dolgozatban arra próbáltunk koncentrálni, hogy felkelthető-e a diákok érdeklődése a matema-
tika iránt, hogyan viszonyulnak a diákok bizonyos tartalmakhoz, fejleszthetők-e bizonyos képességek,
tanítható-e valamely heurisztikus stratégia általános iskolában. Matematikatanárként kötelességem-
nek érzem nem csak az adott tananyag megtanítását, de a diákok érdeklődésének felkeltését is a mate-
matika iránt, hiszen az utóbbi években több tanulmány is rámutatott, hogy visszaesett a fiatalság ér-
deklődése a reál tárgyak iránt. Így tehát azon kívül, hogy felmérést végeztem bizonyos stratégiák tanít-
hatóságáról, végig azon munkálkodtam, hogy ezt diákközpontúvá, érdekessé, olyan élménnyé formál-
jam, amely gyökeresen megváltoztatja a diákok szemléletét a tantárggyal kapcsolatban.

2019. MÁJUS 23-26.
Osztian Pálma-Rozália
EMTE MK, Informatika szak, III. év
Témavezető: Osztián Erika tanársegéd, EMTE MK
Kátai Zoltán egyetemeni docens, EMTE MK
Algo-RITMIKA: új dimenziók
Jeannette Wing 2006-os nagy befolyású dolgozatát követően egyre többen zárkóznak fel amellé a meg-
állapítás mellé, hogy a számítógépes gondolkodás mint negyedik alapvető készség nélkülözhetetlen a
XXI. század embere számára. Előzetes kutatások során bebizonyosodott az, hogy a művészet és tudo-
mány ötvözésével igen jó eredményeket lehet elérni a tanulók teljesítményét tekintve. Éppen ezért sze-
retnénk folytatni az informatika tánccal való párosítását, kiterjesztve ezt új dimenziókra. A teljes meg-
értésig vezető út öt állomáson vezet végig (videó, animáció, levezénylés, kódépítés és a kód életre kel-
tése). Célunk, hogy az általunk fejlesztett oktatási környezet olyan előadásokat és tanfolyamokat bizto-
sítson, melyek segítik a tanulásban és tanításban való előrehaladást, és új ismereteket vonultatnak fel
az algoritmusok világából, mindezt érdekes, figyelemfelkeltő és interaktív módszerekkel fűszerezve. A
kifejlesztett online tanulási környezet egyik sajátossága, hogy beállítható az interaktivitás szintje. Azt
kutattuk, hogy milyen mértékű interaktivitás optimális az algoritmus megértése szempontjából.

2019. MÁJUS 23-26.
Babos Panni-Emőke
BBTE PNTK, Óvoda és elemi oktatás pedagógiája szak, III. év
Témavezető: dr. Szilveszter László Szilárd egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkal-
mazott Didaktika Intézet
Írásmozgás-koordináció fejlesztése játékos mondókákkal

előkészítő osztályban
Dolgozatom témája az írásmozgás-koordináció fejlesztése játékos mondókákkal előkészítő osztályban.
Ennek vizsgálatát azért tartom nagyon fontosnak, mert napjainkban egyre több olyan gyerek kezdi el
az iskolát, akinek a finommotorikájuk fejlettsége nem éri el az optimális szintet. A gyerekek többsége
olyan tevékenységeket folytat, amelyek nem feltétlenül járulnak hozzá a finommozgások fejlődéséhez.
Ebből kifolyólag az írástanulás szenvedéssé válik számukra. A rajzoltató mondókák segítségével igye-
keztem fejleszteni a gyerekeknek ezt a készségét nyolc alkalommal. Minden beavatkozás egy bizonyos
téma köré épült, amit a mondókák határoztak meg. A finommotorika fejlettségének felmérésére a Nagy
József által összeállított írásmozgás-koordináció készségfelmérő tesztet alkalmaztam. Olyan tesztet
próbáltam kiválasztani, aminek az eredményeit felhasználva igazolhatom vagy cáfolhatom a hipotézi-
seimet.

2019. MÁJUS 23-26.
Tamás Tihamér Levente

Témavezető: dr. Fóris-Ferenczi Rita egyetemi docens, PhD, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalma-
zott Didaktika Intézet
A gamifikáció alkalmazása történelemórán IV. osztályban
A gamification, magyar nevén a játékosítás a játékelemek alkalmazását jelenti nem játékos környezet-
ben. Az oktatástól a menedzsmenten át a marketingig (pl. hűségprogramok) egyre több területen hasz-
nálják. Megjelenését tekintve, már az 1800-as évekből is találunk utalásokat az alkalmazására, de a fo-
galom 2002-ben született meg. Mindmáig igazolt, az oktatásba beépített játékelemek nagy szerepet ját-
szanak a motiváció növelésében, az önállóság kialakításában. A játékosítás elemi osztályban való alkal-
mazásáról kevés kísérleti adat van. A kutatásom a hipotézisnek megfelelően arra keresi az igazolást,
hogy a gamification útján szerzett tudásanyag megmarad-e hosszabb távra is a diák fejében vagy a ha-
gyományos oktatással bevitt ismeretek is ugyanúgy felidézhetők? E kutatás kivitelezésére legalább egy
kísérleti, valamint egy kontrollcsoportnak a részvételére van szükség. Mindkét csoport Kolozsvár bel-
városi iskoláikban tanuló IV. osztályos diákokból áll. Mivel a történelemórákat játékosítom, ők az egye-
düliek elemi iskolában, akik történelmet tanulnak. Kutatásom sikerességét egy teszt által szeretném
megvizsgálni. A felmérést egy digitális feladatlappal valósítom meg.

2019. MÁJUS 23-26.
Jádi Alexandra
PTE KPVK, Tanító szak, IV. év
Témavezető: dr. Fekete Richárd PhD egyetemi adjunktus, PTE KPVK, Alkalmazott Művészetek
Tanszék
Társasjáték-adaptáció az általános iskola 5. osztályában
A digitális forradalom következtében fellendült, játékipar által használt eljárásokat a pedagógia is át-
vette. Ezt a módszert gamifikációnak nevezzük. A gamifikáció játékelemek és játékmechanizmusok al-
kalmazását jelenti nem játékos környezetben. A módszer oktatási környezetben való sikeres felhaszná-
lását több kutatás is alátámasztja. A kutatásom alapját képező társasjáték-adaptációt Molnár Ferenc A
Pál utcai fiúk című regénye alapján készítettem el, mellyel teszteltem a játékalapú tanulás gyermekekre
gyakorolt hatását. Kutatásomat egy falusi iskola 5. osztályában végeztem: a diákok egyik része adta ku-
tatásom mintáját, az osztály másik része pedig kontrollcsoportként szolgált. Hipotézisem szerint a tár-
sasjáték oktatásban való használatával sokrétű kompetenciafejlesztés érhető el, alkalmazásával a gye-
rek játszva sajátítja el az ismereteket. A kutatás végeztével a mintámat képező tanulók kérdőíven ke-
resztül értékelhették a társasjáték-adaptációt, csoportos beszélgetés során oszthatták meg tapasztalata-
ikat. Kutatásom alatt résztvevő megfigyelést alkalmaztam, megfigyelési naplót készítettem, illetve min-
tám eredményt összehasonlítottam a kontrollcsoport eredményével.

2019. MÁJUS 23-26.
Szövérfi Mária-Izabella
BBTE PNTK, Óvó- és tanítóképző szak, III. év
Témavezető: dr. Lazsádi Csilla egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Di-
daktika Intézet
Szociális kapcsolatok változása az ülésrend befolyásolásával kisiskolás kor-

ban
Ez a dolgozat a szociális kapcsolatok elemzését tűzte ki célul, vizsgálva az osztályon belüli szociális kap-
csolatok alakulását az ülésrend befolyásolásával. Az elméleti részben vizsgáltam a kisiskolás korú gyer-
mekek fejlődési sajátosságait, szociális kompetenciáit, valamint a pedagógiai tér fogalmát. A kutatási
részben felmérem az osztályokon belüli szociális viszonyokat és megvizsgálom, hogy befolyásolja a ba-
ráti viszonyokat az, hogy ki mellet ül a gyermek. Feltételezem, hogy az ülésrend változtatásával az osz-
tályon belüli szociális kapcsolatok megváltoznak. Valamint azt is, hogy kevesebb helyváltoztatással,
jobban elmélyülnek a szociális kapcsolatok, mint gyakori helyváltoztatás esetén. A kutatásomat a szoci-
ometria módszerével vizsgálom, célom feltárni a csoport társas szerkezetét. A mérőeszköz szociomet-
riai kérdőív. A kutatásom mintái marosvásárhelyi második és harmadik osztályos tanulók, akik ha-
sonló körülmények között élnek. A mintát három alkalommal mérem fel. Eddig az első két felmérést
valósítottam meg, a végleges eredményeket csak az utolsó felmérés után tudom meg.

2019. MÁJUS 23-26.
Péter Beáta
Témavezető: dr. Fóris-Ferenczi Rita egyetemi docens, PhD, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalma-
zott Didaktika Intézet
A fejlesztő értékelés hatása a IV. osztályos gyerekek

tanulás iránti attitűdjére és teljesítményére
Az OECD (2005) definiálása szerint a fejlesztő értékelésen a következőt értjük: „A fejlesztő értékelés a
tanulók fejlődésének, tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti, amelynek célja a
tanulói igények meghatározása és a nevelés-oktatás azokhoz történő igazítása.” A fejlesztő értékelés
elfogadott meghatározása után, tekintsük meg azt, hogy mi történik pontosan a kutatásomban. Kutatá-
som célja a fentiekben leírt tanulást támogató értékelés alkalmazása egy IV. osztályban. A vizsgálat
célja, hogy feltárjam a gyerekek teljesítményét, a tanulás és egy tantárgy iránti attitűdjét, amely ebben
az esetben a földrajz. A kutatásom résztvevője két IV. osztály (29–29 tanuló). A beavatkozásom 2 és fél
hónapon keresztül, vagyis 10 héten át tartott. Miután felmértem a két IV. osztály tanulóinak tanulás- és
a földrajz iránti attitűdjét, mindkét osztályban részt vettem a tanulásban 10 órán át pedagógusi szerep-
ben. Az egyik osztályban a hagyományos értékelés keretein belül tartottam az órákat, a másik osztály-
ban a fejlesztő értékelésnek kedvezően tanultunk a gyerekekkel. Végül összehasonlítottam a két értéke-
lési formát az említett attitűd tesztek és a fejezetenkénti szummatív tesztek segítségével.
2019. MÁJUS 23-26.
András Kinga
BBTE PNTK, Óvodapedagógus és tanítóképző szak, III. év
Témavezető: Demény Piroka egyetemi docens, BBTE PNTK, Pedagógia és Alkalmazott Didaktika
Intézet
Olvass nekem! Olvass velem! – olvasási attitűd fejlesztése kisiskolás korban
Az olvasás egy olyan képesség, amely élethosszig tart és az élet minden területére kiterjed. Éppen ezért
fejlesztése az iskola, a szülő és a pedagógus elengedhetetlen feladata. Többek között a 21. század mo-
dern technológiája és az egyre több digitális eszköz szabad használata miatt azonban egyre többször
halljuk környezetünkben, hogy nem olvas a gyerek, kicsi a szókincse, nem tudja magát kifejezni, nem
beszél helyesen magyar nyelven. Szemmel láthatóan a jelenkori gyerek olvasási aktivitása meglehető-
sen csökkent az elmúlt években. Beavatkozásom célja, hogy a negyedik osztályos gyermek olvasási atti-
tűdjét javítsam az Olvass nekem! Olvass velem! fejlesztőprogram segítségével. Mivel az olvasóvá neve-
lés egyik fő célja az élményszerzés, a fejlesztőprogramom magába foglal interaktív mesefeldolgozáso-
kat, saját könyvtárműködtetést, könyvtárlátogatásokat, valamint író-olvasó találkozót.

2019. MÁJUS 23-26.
Pszichológia I: Szociál- iskolapszichológia

2019. MÁJUS 23-26.
Dragomir Annamária
BBTE PNTK, Pszichológia szak, III. év
Témavezető: dr. János Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet
Sokatmondó szótlanság – Kulturális különbségek a gesztikuláció

felismerésében a különböző szakon tanuló diákok esetében
Kutatásunk elsősorban a gesztikuláció felismerésének vizsgálatára irányul. Célunk megvizsgálni azokat
a tényezőket, melyek szerepet játszanak más nemzetiségű, kultúrájú személyek gesztusainak felismeré-
sében. Vajon a szomorúság nonverbális kifejezéseit kevésbé ismerik fel, mint az öröm ezen jelzéseit?
Lehetséges lenne, hogy az érzelmi intelligencia, a kulturális intelligencia, illetve az interperszonális
kommunikációs kompetencia befolyásolja a kultúrák hangulatbeli gesztikulálásának felismerését, vagy
ezek a komponensek nem járulnak hozzá? A kutatás célja tehát feltárni a nonverbális kommunikáció
felismerhetőségét, és megtalálni a választ arra, hogy az érzelmek felismerési mértéke hogyan változik a
magasan gesztikulált kultúrákban, illetve az alacsonyan gesztikulált kultúrák esetében.
A kutatás során 6 különböző nemzetiségből származó személyeket kértünk fel, akiket 3 féle hangulati
állapotban vettünk videóra. A felmérésben több szakon tanuló diák vett részt.

2019. MÁJUS 23-26.
Madár Barabási Timea
BBTE PNTK, Klinikai pszichológia, pszichológiai tanácsadás és pszichoterápia szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Vargha Jenő-László egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia
Intézet
Serdülők stresszel szembeni ellenálló képességének fokozása

Baer teljes tudatosság modellje és az idegtudományi kutatások legújabb eredményein alapuló Strosahl
és Robinson (2015) által kidolgozott Ebben a pillanatban nevű program hatékony beavatkozásnak bi-
zonyulhat a stressz kezelésére. Célunk a romániai középiskolás diákok számára lefordított és adaptált
program hazai alkalmazhatóságának vizsgálata. 190 középiskolás diák végezte el a kilenc hetes progra-
mot. A tréner hetente egyszer bemutatta és elmagyarázta a gyakorlatokat, melyet önálló gyakorlás kö-
vetett. Kontrollcsoportunk 241 középiskolás diákból állt. A program lezajlása előtt és után a középisko-
lások kitöltötték az AAQ-II, FFMQ kérdőíveket, valamint az Életminőséggel való Elégedettség, DASS-
21, Vizsgaszorongás, Cheek és Buss szégyenlőség és Ghent többdimenziós szomatikus panaszok skálá-
kat. A beavatkozást követően a kísérleti csoport esetében a pszichológiai rugalmasság emelkedett, a
depresszió és a stressz szintje csökkent, valamint a teljes tudatosság szintjének enyhe javulása is jelent-
kezett. Ilyen szignifikáns különbségeket nem találtunk a kontrollmintában a pre- és posztteszt eredmé-
nyei összehasonlításakor. Az utánkövetési vizsgálat mérési eredményei a változások
időtállósságát igazolják.

2019. MÁJUS 23-26.
Buda Klaudia
Témavezető: Bernáth Vincze Anna Emese egyetemi docens, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszicho-
lógia Intézet
Lehetünk csak barátok? – A „barátság extrákkal” típusú

kapcsolat vetületei
Kutatásunk célja megvizsgálni, megjelenik-e fizikai vonzalom a férfi-női barátságokban, és ha igen, mi-
lyen feltételek mellett, milyen gyakorisággal, illetve melyek a férfi és női, a vegyes barátságok és a ba-
rátság extrákkal típusú kapcsolat előnyei és hátrányai. Továbbá célunk volt felfedni az utóbbi kapcsolat
kezdeményezésének és megszűnésének fő okait, valamint a kötődési stílussal, a barátság közelségével
és a párkapcsolati elégedettséggel való összefüggéseket. Ezen kérdések megválaszolására egy online
kérdőív szolgált, s eredményeinket és következtetéseinket 203 kitöltő válaszaiból szűrtük le. Elvárt
eredményeink szerint szorosabb barátság és alacsony párkapcsolati elégedettség esetén valószínűbb a
vonzalom létrejötte. Emellett, a férfi-női barátságok legnagyobb előnye a másik nemről való informá-
ciószerzés, a barátság extrákkal kapcsolat kezdeményezésének fő oka és előnye az elkötelezettség elke-
rülése. Egy benne megjelenő domináns érzelem azonban a zavarodottság és a barátság fenntartásának
mikéntjével kapcsolatos kétség.

2019. MÁJUS 23-26.
Antal Gréta
A megbélyegzés hatása a homoszexuálisok

párkapcsolati elégedettségére
A homoszexuálisokról való véleményalkotás nem egységes. Az, hogy hogyan viszonyulnak a homosze-
xuálisokhoz, sok mindentől függ, többek között az adott országtól, és főképp az emberek beállítódásá-
tól. Továbbá a homoszexuálisokhoz való viszonyulás még attól is függ, hogy az adott személynek van-
nak-e ismeretei a homoszexuálisokról, és ha igen akkor ezek az ismeretek milyenek (Moraru, 2010). A
homoszexuálisak elfogadásának átlaga nő, de ez nem jelenti azt, hogy a már nem lennének stigmatizál-
tak, sőt továbbra is széles körben megbélyegzik őket (Hebl, Foster, Mannix & Dovidio, 2002).
Kutatásomban azt vizsgálom, hogy az azonos neműek párkapcsolati elégedettségét mennyire jelzi előre
az észlelt megbélyegzés. A résztvevők olyan személyek voltak, akik párkapcsolatban élő homoszexuáli-
sok. Kutatásomban ezen résztvevők esetében az észlelt megbélyegzést és a párkapcsolati elégedettséget
mértem fel. Az eredmények során összefüggéseket találtunk az észlelt megbélyegzés és a párkapcsolati
elégedettség között.

2019. MÁJUS 23-26.
Szabó Judit Blanka

BBTE PNTK, Pszichológia szak, II. év
Témavezető: Marschalkó Eszter Enikő tanársegéd, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Inté-
zet
A személyiség és kontrollhely szerepe a diákkori cyber-bullyinggal

kapcsolatos agresszív viselkedésben
Jelen kutatásban a bullying (bántalmazás) jelenségét vizsgáljuk a személyiségdimenziók és a kontroll-

hely kontextusában. Célunk feltérképezni az együtt járást, meghatározni a bullying és diákkori agresz-
szív viselkedéshez prediktorként kapcsolodó személyiségjegyeket. A virtuális világ elterjedésével meg-
jelent a cyber-bullying is, mely a világhálón és technikai eszközökön keresztül történő bántalmazást
foglalja össze. A bullyinggal kapcsolatos viselkedések feltárását két kérdőívvel tesszük: egy a kortárs
kapcsolatokra vonatkozó, valamint egy, a cyber térben történő viselkedés feltérképezésére. Egyaránt
kaphatunk információkat a kortárs kapcsolatok dinamikájáról és a cyber térben történő eseményekről
is. A kontrol helyét a Rotter-féle fókusz kérdőív segítségével határozzuk meg. A személyiség feltérképe-
zését a HEXACO személyiség teszt segítségével tesszük. Várhatóan az agresszor kategóriájába tartozó
személyek nagyobb arányban rendelkeznek külső fókusszal, valamint a belső fókusz kevésbé jellemző
az agresszorokra. Ez főként az áldozat és agresszor szerepkörök meghatározásában fontos, valamint a
személyiségdimenziókkal is szoros kapcsolatban áll.
2019. MÁJUS 23-26.
Márton Erika
Témavezető: Szabó Kinga PhD, BBTE PNTK, Pszichológia és Neveléstudományok Magyar Intézet
Néptánc tükör – kreatív énhatékonyság és személyiségvonások

a néptánc tükrében
Számos erdélyi gyermek már kiskorában találkozik a néptánccal, amely egy életre magával ragadja,
míg másokat egy életen át elkerül a néptánc és népzene fuvallata. De vajon kimutatható szignifikáns
különbség a néptánccal, népi kultúrával különböző kapcsolatot ápoló személyek között? Vajon van sze-
mélyiségfaktorok mentén megnyilvánuló különbség a két csoport között? És kreatívan hatékonyabbak
azok, akik néptáncolnak, mint akik nem? Kutatásunkban ezekre keressük a választ. Vizsgálatunkban
221 egyetemista és egyetemet végzett személy vett részt. Néptánccal különböző kapcsolatot ápoló vagy
nem ápoló fiatal felnőttek, úgy reál, mint humán szakterületről. A személyiség feltérképezésére a HE-
XACO modellt használtuk. A kreativitást két szempontból közelítettük meg: a kreatív énhatékonyságot
és a verbális, illetve nonverbális Torrance-teszt által mért divergens gondolkodást. Kutatásunkban a
néptánc hatását vizsgáltuk kreativitás aspektusaira, figyelembe véve a személyiség tényezőit.

2019. MÁJUS 23-26.
Csapó Gyöngyvér
PTE BTK, Pszichológia szak, mesterképzés II. év
Témavezető: Teleki Szidalisz egyetemi tanársegéd, PTE BTK, Pszichológia Intézet
A Sötét Triád vizsgálata az énhatékonysággal és

az önértékeléssel kapcsolatban
Kutatásunkban a Sötét Triád elnevezésű, három személyiségvonást magába foglaló konstruktumot

vizsgáltuk az énhatékonysággal és az önértékeléssel kapcsolatban. A vizsgálat során három kérdőívet
használtunk: a Sötét Triád mérésére alkalmas SD3-at (Jones és Paulhus, 2014), az Általános Énhaté-
konyságmérő Skálát és a Rosenberg-féle Önértékelési Skálát (V. Komlósi, Demetrovics, Kökönyei és
Oláh, 2007). A kérdőíveken kívül narratív pszichológiai eszközöket is alkalmaztunk, a kísérletben
résztvevőknek három élettörténeti eseményt kellett megfogalmazniuk: egy negatív és egy pozitív él-
ményt, valamint egy konfliktustörténetet. A szövegeken tartalomelemzést végeztünk, és megnéztük,
milyen összefüggésben állnak az énhatékonysággal és az önértékeléssel. A statisztikai eljárások során
találtunk kapcsolatot az énhatékonyság, az önértékelés és a Sötét Triádba tartozó személyiségvonások
között, ennek megfelelően a hipotéziseink egy része beigazolódott.

2019. MÁJUS 23-26.
Varga Dorottya
Témavezető: dr. Szabó Kinga egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet
Érezzük, de vajon értjük is? – avagy érzelmi intelligencia és annak fejlesztése
Az érzelmeink nagymértékben meghatározzák mindennapjainkat. Az érzelmi intelligencia abban segít

minket, hogy érzelmeinket megfelelő módon tudjuk szabályozni, kifejezni, illetve segítségükkel külön-
böző problémahelyzetekben előre tudjuk mozdítani a gondolkodást. Kutatásunk során egy általunk
összeállított, három alkalomból álló tréning hatását vizsgáltuk a kísérleti csoportban lévő személyek
érzelmi intelligenciájára. A kutatásban magyar, Kolozsváron tanuló egyetemisták vettek részt, melyek-
ből kialakult a kísérleti és a kontrollcsoport. (N=98) A tréning során számos olyan gyakorlatot alkal-
maztunk, melyek lehetőséget adtak a folyamatos visszajelzésekre, illetve az elméleti alapok elsajátítá-
sára. A posztteszt eredményei alapján a tréning szignifikánsan kimutatható hatást gyakorolt a kísérleti
csoportban résztvevő személyek érzelmi szabályozására.

2019. MÁJUS 23-26.
Komáromy Zsuzsa
Témavezető: János Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet
Növeli a hosszútávú fókusz az áldozathibáztatást?

Az „igazságos világba vetett hit” elméletének vizsgálata
Lerner (1980) elmélete szerint az áldozathibáztatás mögött az az implicit motívum húzódik meg, hogy
a világot kiszámítható, igazságosan működő helyként lássuk. Ez azért szükséges, mert a meggyőződés,
mely szerint mindenki azt kapja, amit megérdemel, elősegíti a hosszútávú célokba való befektetést. A
kutatásban két vizsgálatot végeztünk. Az első tanulmányunk célja az igazságos világba vetett hit
(IVVH) fő prediktorainak feltérképezése. A vallásosság a tervezéssel együtt szignifikánsan előrejelezte
az IVVH-et. A második tanulmányban egy kísérletet végeztünk, melyben két független változót alkal-
maztunk – ártatlan áldozat esetével való szembesülést, illetve egy hosszútávú fókusz gyakorlatot – és
ezek individuális és együttes hatását vizsgáltuk a résztvevők igazságossággal kapcsolatos reakcióira. Az
igazság fogalmát az érzelmi Stroop-feladat erre a célra módosított változatával mértük. Jelentős kü-
lönbség mutatkozott az áldozattal szembesülő és nem szembesülő csoport reakcióideje között, azt a hi-
potézist azonban, mely szerint a hosszútávú fókusz növeli az áldozathibáztatást, nem sikerült alátá-
masztanunk.

2019. MÁJUS 23-26.
Badics Gyöngyi, Birtalan Erika, Forrás Tünde Adrienn

BBTE PNTK, Pszichológiai tanácsadás és beavatkozás szak, mesterképzés I. év
Témavezető: dr. Kotta Ibolya egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet
A motivációs interjú és a kapunyitási krízis vizsgálata

középiskolások körében
A kutatás a középiskolai diákok kapunyitási krízisét, a mögötte álló karrierdöntési nehézséget és az is-
kolai motivációs változókat vizsgálja. Kutatásunk első, kísérleti részében (N = 37) csoportos, motivá-
ciós interjún alapuló „motivációs ébresztő foglalkozás” mint komplex beavatkozási program hatását
vizsgáljuk a karrierdöntési nehézségek és az iskolai motiváció összefüggésében. Kutatásunk második,
leíró részében a Kapunyitási krízis kérdőív reliabilitását vizsgáltuk, illetve azt, milyen aspektusokban
jelentkezik a kapunyitási krízis középiskolás diákok (N =223) körében. Eredményeinkben bemutatjuk
a motivációs interjú eredményességét kontroll- (N=19) és kísérleti (N=18) csoport bevonásával, to-
vábbá a Kapunyitási krízis kérdőív reliabilitását és validitását. A következtetéseink a középiskolásokkal
foglalkozó személyek számára hasznos támpontokat nyújthatnak a kapunyitási krízis jelenségének ke-
zelésében.

2019. MÁJUS 23-26.
Lakatos Tünde
Élet egy új családban? A stigmatizáció, a szülői bánásmód és a jóllét hatása

a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek élettel való elégedettségére
A 2017-ben Romániában 57.026 gyermek volt a Gyermekvédelmi rendszerben, amelyből 18.775 neve-
lőszülőknél élt. Több kutatás is található a szakirodalomban, amelyek a nevelőszülőknél való elhelye-
zési forma sajátosságait vizsgálják, azonban kevés kutatás irányul az élettel való elégedettség összete-
vőinek vizsgálatára a nevelőszülőkkel élő gyermekek esetében. Előzetes kutatások alapján feltételeztük,
hogy a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek élettel való elégedettségében közrejátszanak a követke-
zők: az észlelt szülői bánásmód, a stigmatizáció, a jóllét és a nevelőszülőknél eltöltött idő. A kutatás
célja kideríteni, hogy az említett tényezők milyen mértékben jelzik előre a gyermekek élettel való elége-
dettségét. A kutatásban 18 nevelőszülő és 29 nevelt gyermek vett részt, akik szülői bánásmód (CMBI,
H-PBI), stigmatizáció (PSQ), élettel való elégedettség (SWLS) és jóllét (WB) kérdőíveket töltöttek ki. A
regresszióanalízis eredményeképpen érdekes összefüggéseket mutattunk ki: a gyerekek elégedettségét
leginkább a jóllét és a szülői szeretet jelezték elő.

2019. MÁJUS 23-26.
Ciordaș Patricia
Rózsaszín vagy kék? – A foglalkozásbeli nemi sztereotípiák vizsgálata

általános iskolás diákok és egyetemista hallgatók körében
Hajlamosak vagyunk mindennapjainkban az embereket csoportokba rendezni: agresszív vagy gyengéd,

boldog vagy szomorú, rózsaszín vagy kék, férfias vagy nőies. Ezen felosztásokhoz általában tulajdonsá-
gokat és elvárásokat rendelünk. Akár észrevétlenül is, de sztereotípiáink befolyásolják mindennapjain-
kat. A kutatásunk célja megvizsgálni, hogy az általános iskolás diákok (N=43) és az egyetemista hallga-
tók (N=52) körében a nemi sztereotipizálás mennyire van jelen. Az első két kísérlet során a reakcióidő
függvényében mértük, hogy mennyire sztereotípek a résztvevők. Az első egy szóasszociációs próba volt,
a második felmérés során nemekhez kellett különféle cselekvéseket rendeljenek, emellett vizsgáltuk a
kapcsolatot a nemi szereppel is. Az egyetemista hallgatók csoportját random módon felosztottuk kont-
roll- és kísérleti csoportokba, ahol a kísérleti csoport esetében a beavatkozás által azt próbáltuk vizs-
gálni, hogy megváltoztathatók-e a sztereotíp válaszok.

2019. MÁJUS 23-26.
Lakatos Anna
Témavezető: dr. Orbán Réka egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet
Tanuljunk gondolkodva – Diszlexiások gondolkodásfejlesztő programjának

hatása a képességprofiljukra
Tanulmányunkban feltérképezzük, hogy a 8-11 éves gyermekek körében a hátrányos szociális háttér és
diszlexia-diagnózis milyen kognitív profilt eredményezhet, valamint összeállítottunk számukra egy 15
órás gondolkodásfejlesztő programot, amelynek célja a gyerekek iskolai lemaradásának elkerülése és a
mindennapi életben jelentkező akadályok leküzdése. A kutatás tartalmaz beszédképesség fejlesztést,
figyelem- és memóriafejlesztést, nyelvi képesség fejlesztést, logikus gondolkodásfejlesztést, valamint
téri-tájékozódás fejlesztést és a problémás betűk újratanulását. A kutatást kontrollcsoport terv design
alapján végeztük. A gyermekek kognitív profilját a beavatkozás előtt és után is a Kognitív Profil Teszt
online változatával rögzítettük, felvételre került továbbá Torrance körök- és szokatlan használat teszt,
emberalak-ábrázolás és elvarázsolt családrajz. Tanulmányunk első hipotézise, hogy a kutatásban részt-
vevők kognitív profiljában a gondolkodásfejlesztő program pozitív változásokat eredményez a konver-
gens gondolkodást illetően. További hipotézisünk szerint a program hatására javul a résztvevők diver-
gens gondolkodása.

2019. MÁJUS 23-26.
Pszichológia II: Kognitív pszichológia

2019. MÁJUS 23-26.
Petrikovics Enikő
Témavezető: dr. Bernáth (Vincze) Anna Emese egyetemi docens, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszicho-
lógia Intézet
Sebzett elmék - A pszichoszomatikus tünetek kialakulásának hátteré-

ben álló hangulatzavarok, kognitív sémák és védőmechanizmusok
„Minden érzelemnek, még azoknak is, amelyeket elnyomunk és sosem fejezünk ki, megvan a maguk fizikai
hatása. Az elnyomott érzelmek hajlamosak a testben maradni, mint kis ketyegő bombák – lényegében beteg-
ségek ezek inkubált állapotban.”Az utóbbi évtizedekben egyre elterjedtebbé vált a fizikai panaszok pszicholó-
giai vetületének feltérképezése. Az orvosilag nem megmagyarázható tüneteket és a szomatizációs tendenciá-
kat számos kutatás összefüggésbe hozta a depressziós és szorongásos szimptómák megjelenésével. Kutatá-
sunk célja, hogy meghatározzunk olyan tényezőket, melyek ezen tünetegyüttesek megjelenése között fejtik ki
hatásukat. Megvizsgáljuk a szorongás, a depresszió, az automatikus negatív gondolatok, a rágódás és a disz-
funkcionális attitűdök hatását a pszichoszomatikus tünetek megjelenéséRE. Továbbá két védőfaktor (re-
ziliencia és mindfulness) szerepét is feltérképezzük. Fiatal felnőttek olyan mechanizmusait vizsgáljuk, ame-
lyek hatással vannak a pszichoszomatikus tünetek megjelenésére. Célunk egy mediátor modell felépítése,
amely megbízható módon jellemzi a szomatikus tünetek hátterében álló faktorok szerepét. A résztvevőknek
(n=188) egy specifikusan összeállított kérdőív csomagot kellett kitölteniük, mely eredmények alapján került
tesztelésre a javasolt modell.

2019. MÁJUS 23-26.
Rékási Csenge Patricia
Témavezető: dr. Marschalkó Eszter, BBTE PNTK, Pszichológia Intézet
A hallgató dilemmája- Területspecifikus tudás és machiavellista személyiségvonás

szerepe az erkölcsi döntésben orvosis és informatikus diákoknál
Mi határozza meg, döntésünk helyességét egy erkölcsi kérdésben? Tanulmányunk középpontjában a

területspecifikusság és machiavellista személyiségvonás, mint az erkölcsi döntést torzító tényező kap
szerepet. Ennek értelmében különbséget tehetünk erkölcsösség és erkölcsösség között. Hogyan hat er-
kölcsünkre és erkölcsi döntésinkre tanulmányaink típusa vagy személyiségünk rejtett hatalomvágya?
Erre a kérdésre keres választ kutatásunk, melyben központi szerepet kapnak az informatikus, illetve
orvosis diákok.
Várható eredményeink a területspecifikusság által jelentkező fixációs torzítás jelenlétére mutatnak rá,
illetve arra, hogy a machiavellizmus skáláján magasabb pontot elérő személyek erkölcsi érvelése más
irányt vesz-e az alacsonyabb pontszámot elérőknél.
Ennek felmérésében több mint 100 diák vett rész. Két mérőeszközt használtunk: egy általunk kifejlesz-
tett eszközt, melynek alapja, keretezési hatásra épített dilemmák, illetve machiavellizmust mérő
MACH-IV tesztet.
Kulcsszavak: erkölcsi döntés, erkölcsi fejlődés, területspecifikus tudás, machiavellizmus

2019. MÁJUS 23-26.
Lucz Konrád István

Témavezető: dr. Szamosközi István professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet
Mennyire vagy magabiztos? A túlzott magabiztosság kognitív és motivációs prediktorai
A kutatásunk célja a kognitív reflexió típusai (analitikus, intuitív), mindset és a döntéskészség szerepének
vizsgálta a túlzott magabiztossági torzítás mindhárom típusa esetében. A túlzott magabiztosság három tí-
pusa, a túlbecslés, túlzott precízió és a túlhelyezés melyek különbözőek egymástól. Ezáltal a kutatásunk má-
sodlagos célja feltérképezni, hogy kognitív reflexió, mindset illetve a döntéskészség mennyit magyaráznak
meg a túlzott magabiztosság különböző típusaiból rövid illetve hosszú feladat esetében. Illetve, hogy melyek
a jelentős prediktorok rövid illetve hosszú feladat esetében. A kutatásunk korrelációs designra épül, 106
résztvevő vett részt benne. A felhasznált eszközök közül Kognitív Reflexiós Teszt, Theories of Intelligence
Scale illetve a Lezárás Igény kérdőívet alkalmaztuk. Az adatfeldolgozás során páros mintás t-tesztet, Pearson
féle korrelációszámítást és többszörös regressziószámítást alkalmaztunk.
Az eredmények alapján a rövid feladat esetében magasabb a túlbecslés és a túlhelyezés mértéke mint a hosz-
szú feladat esetében. Továbbá a rövid illetve a hosszú feladatok esetében különböző változók bizonyultak
erős prediktornak. A rövid feladat esetében a kognitív változók voltak a jelentős prediktorok, míg a hosszú
feladat esetében a döntéskészség bizonyult erős prediktornak.
Kulcsfogalmak: kognitív reflexió, túlzott magabiztosság, túlzott precízió, túlbecslés, túlhelyezés, mindset,
döntéskészség, kognitív torzítások, döntéshozatal

2019. MÁJUS 23-26.
Erbe Yvette
Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia
Intézet
Uralod-e a tanulást, vagy a tanulás ural téged? Az önkontroll, értelme-

zési célok és teljesítménycélok hatása az egyetemi teljesítményre
Kutatásunk célja, hogy az önkontroll, teljesítménycélok illetve értelmezési célok hatását vizsgáljuk az
egyetemi teljesítményre nézve. Míg a teljesítménycélok a kompetencia kifejezésére, nagy mennyiségű
anyag elsajátítására vonatkoznak, addig az értelmezési célok az anyag mély elsajátítását, kérdések fel-
tevését jelentik. Feltételezzük, hogy akik jobb önkontrollal rendelkeznek, illetve értelmezési célokat ál-
lítanak fel, jobban teljesítenek egyetemen, mint azok a diákok, akik nem képesek nagy mértékű ön-
kontrollra, illetve teljesítménycélokat alkalmaznak. A kutatásba 148 diákot vontunk be, akik a Babeș-
Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok karán végzik tanulmányaikat. Eszköz-
ként a céltípusok felmérésére az Achievement Goal Questionnaire-Revised-ot (Elliot és Murayama,
2008), illetve az önkontroll felmérésére a Self-Control Schedulet-t (Rosenbaum, 1980) alkalmazzuk.

2019. MÁJUS 23-26.
Török Richárd
Témavezető: Puscas Cristian egyetemi adjunktus, BBTE PNTK
A skizoid hajlam hatása az információ feldolgozásra
A kutatás célja a skizoid haljam és az információ feldolgozó folyamatok kapcsolatának feltárása. A két
kiemelt inf. feld. (információ feldolgozó) folyamat az auditív észlelés és az idő észlelése. Eddigi ered-
mények alapján az auditív észlelés deficitje indikálhatja a skizofrénia manifesztálódásának szintjét. Az
idő észlelésének vizsgálata skizoid hajlamú személyeknél pedig segíthet jobban összekötni a betegség-
gel járó esetleges kognitív deficitet a klinikai tünetekkel.
Az információ feldolgozás relevanciája azért adott a témában, mivel a skizoid hajlamú és skizofrén sze-
mélyeknél a tünetegyüttes általános velejárója a valóságérzet torzulása. Ennek pontosabb megértése
abban az esetben lehetséges ha megismerjük, hogy az információ feldolgozás folyamatának melyik
komponenseinél/szakaszainál történik meg a torzítás.
Várt eredmények: nem kizárólagos cél a skizoid hajlam és az inf. feldolgozás kapcsolatának 100%-os
ok-okozati feltárása, pusztán annak bizonyítása, hogy a főbb információ feldolgozási folyamatok, mint
a figyelem, észlelés, érzékelés, beszéd (bár nem ez a fő funkciója), stb. minőség vagy mennyiségbeli
szignifikáns eltérést mutatnak a kontrollcsoport eredményeihez képest.

2019. MÁJUS 23-26.
Boni Zsuzsánna
Témavezető: dr. Farcas Susana egyetemi adjunktus, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Inté-
zet
Hogyan segíti a fejlődő szemléletmód az ADHD-s serdülőket?
A jelen kutatás összehasonlítja az ADHD tüneteit mutató serdülők és a tipikusan fejlődő társaik szem-
léletmódját. A fő kutatási kérdés: az ADHD tüneteket mutató fiatalok szemléletmódja, azaz, hogy a ké-
pességeiket mennyire vélik változtathatónak vagy statikusnak, befolyásolja-e a megnyilvánult tünetek
mennyiségét, súlyosságát. Továbbá összefüggést keresünk a tanulmányi eredmény és szemléletmód
között. Az ADHD tüneteit két eszközzel mérjük fel: egy önbeszámoló ADHD kérdőívvel (ADD/H Ado-
lescent Self-Report Scale-Short Form) és egy diszruptív viselkedést mérő DBD skála tanároknak/szü-
lőknek kifejlesztett változatával (Parent/Teacher Disruptive Behaviour Disorder Rating Scale). Így há-
rom forrásból kapunk információt egy diák viselkedéséről. A szemléletmód vizsgálata két eszközzel tör-
ténik (Growth Mindset Scale, “Kind of Person” Implicit Theory Scale), ezenkívül általunk megszerkez-
tett itemekkel mérjük fel a figyelemmel és önkontrollal kapcsolatos beállítódásukat. Várhatóan a fej-
lődő szemléletmódú serdülők kevesebb ADHD-s tünetet mutatnak, mint a rögzült szemléletmódú tár-
saik. Vajon egy ilyen zavar kellemetlen tüneteit csökkenteni lehetne fejlődő beállítódás kialakításával?

2019. MÁJUS 23-26.
Székely Anna-Márta
Témavezető: dr. Kiss Szidónia egyetemi docens, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia Intézet
Affektív állapot, figyelem és végrehajtó funkciók kapcsolata fiatal felnőtteknél
Az elmúlt évtizedek kutatásai kimutatták, hogy az érzelmi állapotok és a hangulat modulálják a teljesít-
ményt a figyelmi és végrehajtó funkciókat igénylő feladatokban. Bár ez a kutatási terület régóta foglal-
koztatja az elméletalkotókat, a korszerű eszközök hiánya csak visszafogottabb következtetések megfo-
galmazását engedte meg. A mi kísérletünkben egy érzelem indukciós eljárást alkalmaztunk, amelyben
negatív, pozitív, és semleges érzelmi valenciájú képeket mutattunk a résztvevőknek; így az érzelmi va-
lencia szerint három csoportot hoztunk létre. A hangulatállapot modulálásához az OASIS nevű stan-
dardizált fényképcsomagból választottunk képeket. Mindhárom csoport az érzelmi indukció előtt és
után is, elvégezte a Stroop és Flanker feladatokat, amelyek a szelektív figyelmet és a kontroll funkció-
kat (gátlás, váltás) mérik. Ezzel a kísérleti designnal úgy csoporton belüli, mint csoportok közötti elté-
réseket vizsgálhatunk, amelyek a helyes találatokban és a reakcióidőben mutatkoznak meg. A szakiro-
dalomból kiindulva azt feltételezzük, hogy a három csoport eltérő teljesítményt fog mutatni az említett
feladatoban.

2019. MÁJUS 23-26.
László Natália
Témavezető: dr. Szamosközi István egyetemi professzor, BBTE PNTK, Alkalmazott Pszichológia
Intézet
Fogalomalkotás vizsgálata hagyományos és Waldorf iskolákban foga-

lomtérkép segítségével - Összehasonlító elemzés
A különböző oktatási módszerek más-más érzékszervi modalitáson keresztül és különböző reprezentá-
ciós formák segítségével teszik lehetővé a fogalomalkotást. A jelen tanulmány célja megvizsgálni Wal-
dorf és hagyományos oktatásban résztvevő diákok fogalomalkotásának sajátosságait. A kutatásban 21
Waldorf, illetve 27 hagyományos oktatásban részesülő hetedik osztályos vett részt (N=48). A fogalom-
alkotás sajátosságait fogalomtérkép segítségével mértük, amely eredményeit (fogalmak, propozíciók,
keresztkapcsolatok, példák száma és minősége, hierarchia szintjeinek száma) összevetettük a Felülvizs-
gált Bloom Taxonómiával, így meghatározva, hogy melyik oktatási módszer hogyan facilitálja egy adott
fogalom elsajátítását. A Waldorf és a hagyományos oktatásban résztvevők fogalomtérkép készítésnél
nyújtott átlagát hasonlítottuk össze. A fogalomtérkép értékelésekor kétféle pontozási módszert alkal-
maztunk, minőségit és mennyiségit, annak érdekében, hogy az eredmények ne torzítsanak sem a ha-
gyományos, sem a Waldorf oktatásban résztvevők fele.

2019. MÁJUS 23-26.
Régészet

2019. MÁJUS 23-26.
Régészet
Nagy Norbert
BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, mesterképzés I. év
Témavezető: dr. Molnár-Kovács Zsolt egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
La Tène-kori településszerkezeti elemek vizsgálata

a nagyváradi Szálkadomb (Salca-Pepinieră, Oradea) lelőhelyről
Dolgozatom célja a 2017-ben feltárt és dokumentált, eddig közöletlen La Tène kori telepen, a nagyváradi
Szálka-dombon előkerült régészeti objektumok elemzése. A La Tène-kori települések elemzése a vizsgált tér-
ségben erőteljes kutatási hiányossággal küzd, hiszen kevés az olyan ásatás, ahol nagy felületen kerülne elő
több, azonos korból származó, megtelepedésre utaló objektum, lakóház vagy egyéb tevékenységek lebonyolí-
tása céljából kialakított földbemélyített épület (pl. műhely, raktár, stb.). Kutatásom célja a település szerke-
zetének vizsgálata az objektumok tipologizálása, térbeli elhelyezkedése és kronológiai behatárolása által. A
lelőhelyen feltárt objektumok egy részét a földbemélyített épületek teszik ki. Ezek strukturális jellemzőinek
vizsgálata a megtelepedés jellegéről, valamint az ott élő közösség életmódjáról és technikai fejlettségéről
nyújt információkat. A lakóházak közelében helyezkednek el a tároló- és szemétgödrök, valamint a kerámia-
égető kemencék. Dolgozatomban szerkezeti és építéstechnikai szempontból elemzem az épülettípusokat:
Volt-e tűzhely a lakóépületen belül, egész pontosan hol is helyezkednek el a cölöplyukak és hány cölöp tar-
totta meg a tetőt, a kemencében milyen kerámia van? Mennyi a műhelyhulladék (égetés közben eltört/de-
formálódott, esetleg kiégetetlen edény)? Milyen gödörtípusok vannak és funkció szerint elkülöníthetők
ezek? stb. A szálka-dombi objektumok feltárása során nyert adatok alapján kísérletet teszek egy La Tène-
kori lakóház rekonstruálására.

2019. MÁJUS 23-26.
Régészet
Dánél Csaba Jakab
BBTE TFK, Régészet szak, II. év
Középkori társadalom- és településrendszeri változások Alcsíkon

A dolgozatom fő célja, hogy ismertessem a nem annyira ismert vidék történelmét és annak társadal-
mait, településeit hogy hogyan alakultak át vagy tűntek el a középkor folyamán.
Az írott források és a régészeti kutatások nyomán bemutatom a települések megjelenését és azok elhe-
lyezkedését.
A következő kérdésekre szeretném megadni a választ:

1. Az adott területen léteztek települések a 12-13. században?
2. Lehet egy működő társadalomról beszélni a 12-17. századi Alcsíkon?
3. Mennyire volt lakott az adott terület a 12-17. században?
Eddigi eredményeim egy meggyőző képet adnak erről a területről, és bár nagyon szórványosak az írott
források, a régészeti kutatások biztató adatokkal bírnak.

2019. MÁJUS 23-26.
Régészet
Lukácsi Csongor
BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, III. év
Témavezető: Pánczél Szilamér kutató, BBTE TFK, Muzeul Jedețean Mureș
Római kori csontművesség és csontipar
A dolgozatban elemzem a Mikházán (RO: Călugăreni, Maros megye) feltárt római császárkori segéd-
csapattábor és a körülötte létrejött vicus csontból, agancsból és szarvból készített leletanyagát.
Dolgozatom célja, hogy bemutassam és elemezzem a római kori provinciális csontművesség kérdéskö-
rét, azon belül pedig a daciai leletspektrumot, majd részletesebben a mikházi leleteket. Az analógiák
felkutatása révén tervezem a csonttárgyak funkcionális és tipológia kategóriáinak a meghatározását.
Reményeim szerint kutatásom révén sikerül fényt deríteni a római hétköznapok, a kézművesség vagy a
kereskedelem eddig ismeretlen vetületeire is. A csontleleteket egy adatbázis révén strukturálom és for-
mai, stilisztikai, illetve nyersanyaghasználati szempontokból elemzem. A leletanyagot szándékozom
tágabb összefüggéseiben vizsgálni, beágyazva a tartomány és a Duna menti régió leletspektrumába.
Erdély keleti részeinek vonatkozásában nem születtek olyan munkák, amelyek mélyrehatóan foglalkoz-
tak volna a római csontleletek elemzésével és tanulmányozásával, ezért munkám révén szeretném ezt
pótolni.

2019. MÁJUS 23-26.
Régészet
Gotsman Annabella
BBTE TFK, Régészet szak, III. év
Témavezető: dr. Petruț Dávid kutató, BBTE TFK, Erdélyi Magyar Múzeum, Kolozsvár
Megjegyzések a mikházi világítóeszközökről
Dolgozatom betekintést enged a mikházi római segédcsapattábor és a civil település világítóeszközei-

nek vizsgálatára. Az ásatások során számos darab került elő, amelyeket külön-külön csoportosítom
Loeschcke tipológiájának a mintájára. Az előkerült darabok közül 3 típust különböztettem meg, ezek
nem mások, mint a Firmalampen, a Loeschcke III-as és létrehoztam egy bizonytalan csoportot is,
amelyben azokat a töredékeket helyeztem el, amelyeken nem jelennek meg a kategóriákra jellemző is-
mertető jelek. Számos darab részben ép, azonban vannak olyan töredékek, amelyek összeillenek.
Ilyenre példa egy Loeschcke III-as kategóriájú mécses, amely feltételezésem szerint 5 égős volt. A cso-
portosítást követően egy katalógus található, amelyben fotókat mellékelek a mécsesekről. Emellett dol-
gozatom tartalmaz egy kutatástörténetet, amely magába foglalja a mécsesek kutatását, és természete-
sen nem maradhat el a mikházi ásatások ismertetésének áttekintése sem.

2019. MÁJUS 23-26.
Régészet
Balog Apollónia
BBTE TFK, Régészet szak, III. év
Csíkzsögödi Mikó udvarház üvegleletei
A dolgozatom témáját a csíkzsögödi Mikó udvarház üvegleletei képezik. Az illető leletanyag feldolgo-
zása által terveztem egy adalékot nyújtani a 17. századi székely nemesség mindennapjainak rekonstru-
álásához. Elemzésem kitér az ásatás során előkerült üvegleletek funkcionális kategóriák szerinti beso-
rolására, valamint azok minőségének és származásának vizsgálatára. Ezutóbbi által betekintést nyerhe-
tünk a székelyföldi üvegművesség kérdéskörébe, elsősorban az esetleges import tárgyak azonosítása és
átfogó vizsgálatán keresztül.
Mindezek által igyekeztem a dolgozatomban egy átfogó képet nyújtani a kora újkori székelyföldi ne-
messég lakáskultúrájáról és az udvarházak társadalmi jelentőségéről, valamint azok fontosságáról az
épített örökségünk megőrzése szempontjából. Munkám egyik kiemelt célja felhívni a figyelmet e mű-
emlékek kutatásának és megőrzésének fontosságára a laikusok számára is, hiszen történelmünk nem
csak a csatatereken zajlott.

2019. MÁJUS 23-26.
Szociális munka

2019. MÁJUS 23-26.
Szociális munka
Héjja Noémi
BBTE SZSZKK, Szociális munka szak, II. év
Témavezető: dr. Dégi László Csaba habitált egyetemi docens, BBTE SZSZKK
Az alkohol árnyékában
Társadalmunkban nem nézünk meglepően arra, aki részeg, támolyogva megy az úton, hiszen egy olyan
mindennapi látszattá vált, ami már nem okoz különösebb feltűnést, tehát az alkoholfüggőség sem nem
ritka, sem nem meglepő. Egy olyan személynél, akinél kialakult az alkoholfüggőség egy életre alkoho-
lista marad. Ezt felismerni, elfogadni és ezzel együttélni mély önismereti munka eredménye.
Dolgozatomban az alkoholizmus kialakulását vizsgálom egy támogató csoport keretén belül, résztvevő
megfigyelés valamint kvalitatív kutatás alapján. Kutatásom célja, hogy betekintést nyerjek az alkohol
világába, hogy megismerjem ezen személyek életét, azt, hogy mi vezette őket erre az útra, hogyan ala-
kul ki az alkoholfüggőség és milyen az életük most, az absztinenciában. Kutatásom során életút interjú-
kat készítettem, mely rávilágított arra, hogy akár a gyermekkorban ért történések is vezethetnek oda,
hogy valaki alkoholistává váljék. Az életükben végzett nagytakarítást követően, a rehabilitáció után egy
teljesen új életet kell felépíteniük, felválallván, hogy “alkoholista vagyok”, az alkohol árnyékában élek.
Kulcsszavak: alkoholfüggőség, önismeret, absztinencia, rehabilitáció

2019. MÁJUS 23-26.
Szociális munka
Molnár Viktória
PTE KPVK, Szociális munka szak, III. év
Témavezető: Farkas Éva tudományos segédmunkatárs, PTE KPVK
Felsőoktatásban Tanuló nők és a Gyermekvállalás, vizsgálata a Pécsi Tudo-

mányegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán
A legtöbb európai országban problémát jelent a népesség fogyása és az elöregedés. A kedvezőtlen demográ-
fiai folyamatok kihatnak a fiatalok családalapítási és gyermekvállalási terveire is. Magyarországon is emelke-
dett nők életkora az első gyermek vállalásakor, különösen igaz ez a felsőoktatásban tanulókra. A gyermek-
vállalás a meghosszabbodott tanulmányok miatt kitolódik, így a tervezetthez képest sokkal kevesebb gyer-
mek születik. Kutatásomban a fertilitás témakörét kérdőíves módszer segítségével vizsgálom hallgatótár-
saim körében.
Hipotéziseim:
 A PTE KPVK nappali tagozatos női hallgatóinak gyermekvállalási kedvét a párkapcsolatuk léte, valamint
annak stabilitása jobban befolyásolja, mint a karrierépítés vagy a családtámogatási rendszer erősítése.
 Sok hallgatónem tájékozott az esetleges kedvezmények, támogatások területén, melyet igényelhetnének
családalapítás és gyermekvállalás esetén.
 A női hallgatók többsége konkrét tervekkel rendelkezik a jövőjét, valamint a családalapítást és gyermek-
vállalást illetően.

2019. MÁJUS 23-26.
Szociális munka
Réti Ingrid Beáta

BBTE SZSZKK, Szociális munka szak, III. év
Témavezető: dr. Müller-Fabian Andrea egyetemi docens, BBTE SZSZKK
A jó szülővé válás tanulható
Dolgozatom a Kolozsvári Erőforrásközpont által nyújtott szociális szolgáltatást, a támogató szülőcso-

port hatékonyságát vizsgálja, minőségi elemzés alapján.
A támogató csoportban résztvevő szülők hátrányos helyzetben levő gyerekek szülei. Kutatásom általá-
nos célja feltárni, hogy ez a csoportfoglalkozás mennyire tud megfelelő választ adni a szülők igényeire.
Ennek érdekében specifikus célom volt feltárni a szülők igényeit, és összevetni ezeket a központ szol-
gáltatásaival.
A kutatás három fázisra épül: egy igényfelméréssel indult, majd résztvevő megfigyelőként követtem
végig a csoportmunka folyamatát. Az utolsó fázisban, szülőket a tanult technikák használatáról, haté-
konyságáról, a csoportvezetőket pedig a csoport céljairól, az alkalmazott módszerekről kérdeztem.
Összevetve az általam végzett kutatást és a szakirodalomban (Karjalainen (2019), Boonsuchat
(2015),és Karami (2012) ) áttekintett eredményeket arra a következtetésre jutottam, hogy vannak kö-
zös pontok: a csoport befejezése után megnövekedett a szülők pozitív viszonyulása, csökkent a szülők
stressz és szorongás szintje, a szülőkkel végzett tanácsadás pedig pozitív hatással van a szülő-gyermek
viszonyra.

2019. MÁJUS 23-26.
Szociológia és antropológia

2019. MÁJUS 23-26.
Anna Maria de Vries

BBTE KGTK, Marketing szak, II. év
Témavezető: dr. Seer László, BBTE KGTK
Út az önmegismerés felé, avagy a pályaválasztás tanulmányozása
Az emberi lét legfőbb célja önmagunk megismerése. Több élethelyzetben felmerül az emberekben a
kérdés, hogy ,,Ki vagyok én?”. A végzős diákok számára kiemelten fontos kérdés, hogy ,,Ki akarok
lenni?”. Mindenkinek az a célja, hogy egy olyan hivatást találjon, melyet egész életében magáénak érez-
het. Erik Erikson pszichológus szerint erre azonban nehéz rájönni serdülőként, mivel ebben a korban
még nem lehet biztosra tudni, hogy kik vagyunk és elvesztődünk megfelelési vágyunk kiélésében. Ezt
számos külső tényező is megnehezíti, amelyek elnyomhatják valódi identitásunkat.
Célunk részben a hivatáshoz fűződő érzelmi elköteleződés kialakítása. Kutatási kérdéseinkkel arra ke-
ressük a választ, hogy a társadalmi elvárások hatásai megnövelik-e az identitáskrízis veszélyét és
hogyha minél nagyobb az alternatívák száma, annál jellemzőbb a szerepkonfúzió. Dolgozatunk populá-
ciójaként tizenkettedikes diákokat választottunk, akikkel egy fókuszcsoportos vizsgálatot végzünk.
Longitudinális panelvizsgálatot készítenénk ahhoz, hogy összehasonlítsuk a diákok döntés előtti és
utáni attitűdjüket.

2019. MÁJUS 23-26.
Nagy Ilona
SZTE BTK, Szociológia szak, mesterképzés II. év
Témavezető: Lencsés Gyula egyetemi adjunktus, SZTE BTK, Társadalomtudományi Intézet
Kapcsolatháló-elemzés egy zsáktelepülés példáján
A kapcsolatháló-elemzés a társadalomtudományok területén belül egyre szélesebb körben alkalmazott

módszer. A szociológiai vizsgálatok esetében a szociometria alkalmazása már nem újkeletű kutatási
eszköz. Azonban a települések társadalmának vizsgálatában még jelentős kiaknázatlan lehetőség van a
kapcsolathálók bevonására.
Jelen vizsgálat során egy magyarországi zsáktelepülés lakosságának példáján mutatjuk meg, hogy a
kapcsolatháló-elemzés hasznos adaléka lehet a településszociológiai felméréseknek, illetve a települé-
sek társadalmának vizsgálata során önálló kutatási témaként is megállhatja a helyét.
Magát a felmérést és az eredmények kiértékelését a szociálgeográfiai alapfunkciókat követve végeztük,

melyeknek az a jelentősége, hogy az alapfunkciók révén a szociológia és a geográfia érdekes határterü-
leti kutatását kaptuk, amelyben a társadalom és térbeliség vizsgálata egymást kölcsönösen kiegészítve
a további összehasonlító elemzéseink alapjául is szolgálhatnak.

2019. MÁJUS 23-26.
Lengyel Emese
DE BTK, Kommunikáció- és médiatudomány szak, Néprajz részképzés, III. év
Témavezető: dr. Kavecsánszki Máté egyetemi adjunktus, DE BTK, Néprajzi Tanszék
A magyar szocialista realista operett és a szocialista operettjátszás

zene- és műfajszociológiai értelmezése
Dolgozatom tárgya a magyar szocialista realista operett és operettjátszás, a zene- és műfajszociológiai
vizsgálatát tűztem ki célul. A 19. században létrejövő népszerű műfaj 20. századi magyar variánsa
1949-től vált a politikai propaganda egyik eszközévé, az ideológia hordozójává. Elsőként az 1902 és
1949 között keletkezett magyar operettek karakterisztikáinak bemutatására teszek kísérletet, majd
meghatározom a korszak operett-termelésére jellemző tulajdonságokat. Központba állítom azt, hogy
milyen tartalmi és dramaturgiai újításokat eszközölnek az alkotók, s hogy a kultúrpolitika új „felada-
tot” jelöl ki a zsáner számára. A zeneszociológiai értelmezésnél az operett mint zene és a társadalom
viszonyát fejtem fel, miután rögzítettem e tudományág általános fogalmait. A műfajszociológiai vizsgá-
lat során kitérek a vizsgált korszakban észlelhető műfajhierarchiára, valamint az operettműfaj és a tár-
sadalom kapcsolatának értelmezésekor számos kultúrpolitikai döntésre, azok. Várhatóan körvonalazó-
dik, milyen módon lehetséges megközelíteni, valamint mi jellemzi az 1949 és 1989 között az operettnek
mint zenének és mint műfajnak a társadalommal való viszonyát.

2019. MÁJUS 23-26.
Erdei Anett
BBTE SZSZKK, HR menedzsment szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. László Bodrogi Éva egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK
dr. Geambasu Réka egyetemi adjunktus, BBTE SZSZKK
Munka-magánélet egyensúly a független

színházi területen dolgozók körében
Dolgozatomban a munka-magánélet egyensúlyt vizsgáltam, a független színházi pályát választók (drá-

matanár, színész-drámatanár, színházi nevelési szakember) körében. Azokat a tényezők kerestem,
amelyek elősegítik és gátolják ezt, valamint azt, hogy hogyan hat ez a két életterület egymásra. Európai
szinten fokozatosan nő az érdeklődés a téma iránt. Fókuszba kerülnek azon következmények is, melyet
ennek hiánya okoz, mint például a csökkenő hatékonyság, egészségügyi problémák számának és kocká-
zatának növekedése, életminőség romlása, diszkrimináció tapasztalása a munkaerőpiacon a nőkkel
szemben és csökkenő születési arány. A kutatás során kvalitatív módszert választottam, félig struktu-
rált interjúkat készítettem 10 személlyel. Az interjúk elemzésének eredményei alátámasztják, hogy va-
lóban több olyan tényező azonosítható, amely „tipikus” gátló és segítő tényezőként azonosítható a ma-
gánélet és a munka összeegyeztethetősége kapcsán. Ami a két terület egymásra hatását illeti, azt a kö-
vetkeztetést sikerült levonnom, hogy a munka nagyobb ráhatással van a magánéletre, mint fordítva.

2019. MÁJUS 23-26.
Gogolák Nóra, Becsky Panna

BBTE SZSZKK, Humán erőforrás menedzsment szak, I. év
BBTE SZSZKK, Humán erőforrás menedzsment szak, I. év
Témavezető: Dániel Botond társult oktató, BBTE SZSZKK
A Z generáció integrálása a munkaerőpiacon
A tanulmány a 1995 és 2010 közötti években született személyek (Z generáció) viszonyulását vizsgálja a
munkaerőpiachoz közvéleménykutatások alapján. A dolgozatunkat két részre osztanánk. Az elsőben
meghatároznánk kik is tartoznak a Z generáció, illetve milyen korreláció van az Y és a Z generáció kö-
zött. Míg a második részben kitérünk arra, hogy a Z generáció tagjainak milyen elképzeléseik vannak a
jövőképükkel (pályakép, család, szociális viszonyok stb.) kapcsolatban. Földrajzilag behatárolva a Kár-
pát-medencei fiatalokra vonatkozik a dolgozatunk. A vizsgálatunk során olyan meglévő kvalitatív és
kvantitatív kutatásokat vetettünk össze melyek reprezentálják az általunk megfogalmazott témafelveté-
seket. Az általunk áttekintett kutatások pozitív és negatív jellemzőket egyaránt kiemelnek, úgy tűnik,
mintha ez a generáció „elkényelmesedett” és „türelmetlen” és „azonnal akar mindent”, ennek ellenére
egy konszolidált életcéllal rendelkezik.

2019. MÁJUS 23-26.
Székely Anna
BBTE SZSZKK, Kulturális antropológia szak, III. év
Témavezető: Kocsis János Balázs PhD, habil, BCE, Fenntartható Fejlődés Intézet
Elveszett participáció – a józsefvárosi városrehabilitációs programok

érintettjei között megvalósuló együttműködések elemzése
Szociális városrehabilitációs projektként Budapesten eddig a Magdolna-negyed Program I-III. valósult
meg, valamint jelenleg is tart a Magdolna-Orczy Program kivitelezése. Az intézményi és szociokulturá-
lis környezet nyugat-európaitól való eltérései miatt a projektek megvalósulása több ponton különbözik
nyugat-európai előzményektől. A dolgozat azzal a hipotézissel él, hogy az említett különbségekből adó-
dóan a városrehabilitáció során érintett szereplők közötti együttműködés a nyugat-európai mintákhoz
képest kevésbé sikeresen tud megvalósulni. A különbségek feltárásának céljából összehasonlító elem-
zés készül a józsefvárosi programok és annak európai előzményei összevetésére, ezek dokumentációjá-
nak vizsgálata által. A szereplők közötti együttműködés feltárását az érintettek lehető legszélesebb kör-
ével (helyi lakosok, önkormányzati képviselők, civil szervezetek, Rév8 Zrt. munkatársai) készített félig
strukturált interjúk teszik lehetővé. A kutatás eredménye, hogy a participáció a Magdolna-negyed
Program különböző ütemei során eltérő sikerrel valósult meg, melynek okaként a hipotézisben megje-
lölteken túl a finanszírozás átalakulása is megjelent.

2019. MÁJUS 23-26.
Menykő Viktória
BBTE SZSZKK, Humán erőforrás menedzsment szak, III. év
Témavezető: Veres Valér PhD, BBTE SZSZKK, Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet
A job-hopping jelenség okai a fiatalok körében – kolozsvári és budapesti

esettanulmány
A 21. században már szinte ismeretlen fogalom a lifelong job, egyre kevesebben választják az egy életre
szóló munkahely lehetőségét, helyette inkább egyre több munkahelyen fordulnak meg a fiatalok. A ku-
tatás időszerűségét adja, hogy a jelenség egyre gyakoribb, ugyanakkor még elég kevés kutatás készült a
témában világszerte. A tanulmány egy viszonylag új jelenségre az ún. job-hoppingra összpontosít, mely
leginkább az Y generációra jellemző az eddigi kutatások alapján. A kutatás célja kvalitatív módszerrel
feltárni, hogy milyen okokból kifolyólag döntenek a job-hopping mellett az Y generáció tagjai, majd
ezeket az okokat tipologizálni. Tekintve, hogy ifjúságszociológiai jelenségként is definiálható, 27 és 32
év közötti fiatalokkal készítettem interjút, akik már több éve aktív munkavállalói jogviszonnyal rendel-
keznek, legalább két munkahelyük volt két vagy három év leforgása alatt. Az interjúalanyok erdélyi és
magyarországi magyarok, akik mind hazai, mind a nemzetközi cégeknél is dolgoztak.

2019. MÁJUS 23-26.
Oltean Franciska
BBTE SZSZKK, Humán erőforrás menedzsment szak, III. év
Témavezető: Geambașu Réka lector doctor universitar, BBTE SZSZKK
Humánerőforrás-menedzsment egy automatizált jövőben

Dolgozatom témája a munka automatizációja és annak hatásai a humánerőforrás-menedzsmentre. A
kutatás során a következő kérdésekre keresem a választ: milyen változásokat okozott az automatizáció
a HR területén; milyen stratégiákat alkalmaztak a HR-ben dolgozók, annak érdekében, hogy ezekre a
változásokra megfelelően válaszoljanak. Az automatizáció kivétel nélkül minden szakmát átalakít, be-
folyásol. A humánerőforrás-menedzsment egy katalizátora e technológiai innovációknak, kulcsfontos-
ságú szerepet játszik abban, hogy az automatizációs folyamatnak pozitív vagy negatív hatásai lesznek
érzékelhetőek a munkaerőpiacon. A kutatás során romániai, illetve magyarországi HR-menedzserekkel
készítettem interjút az automatizáció témakörében. A beszélgetéseket 2019 telén/tavaszán készítettem.
Eredményeim szerint az automatizáció hatása a HR munkakört tekintve meglehetősen pozitív. A hu-
mánerőforrás-menedzsment nagy változásokon megy keresztül. Az automatizációnak köszönhetően a
HR-esek lényeges szerepet töltenek be a vállalat stratégiájában, a legfontosabb kérdések feléjük irá-
nyulnak és a legnehezebb feladatok általuk találnak megoldásra.

2019. MÁJUS 23-26.
Teológia

2019. MÁJUS 23-26.
Teológia: Protestáns teológia
Tasnádi István
KPTI, Református lelkészképző szak, mesterképzés V. év
Témavezető: Buzogány Dezső professzor, KPTI, Egyháztörténeti Tanszék
Verestói György püspöki tevékenysége
Dolgozatomban Verestói György püspöki tevékenységét vizsgálom. Célom feltérképezni, hogy ezen
szűk öt évet felölelő időszak alatt (1760-65) milyen szerepet töltött be az egyházi vezetésben, valamint
milyen intézkedések kapcsolhatók hozzá. Ehhez felhasználom Verestói György latin nyelvű önéletírá-
sát, amelynek ide vonatkozó részét saját fordításban közlöm. Emellett megvizsgálom az általa elnökölt
zsinatok jegyzőkönyvét, valamint a Főkonzisztórium anyagában fellelhető levelezést, amelyben a hiva-
talos ügyintézés dokumentumai találhatóak meg. Mindezt egy tágabb kontextusba helyezem, ahol kité-
rek a 18. századi egyházvezetés felépítésére, működésére, valamint a püspöki szerepkör mibenlétére.
Dolgozatomat tehát elsősorban még feldolgozatlan forrásokra alapozom, amelyeket az egyháztörténet-
írás erre vonatkozó eredményeivel egészítek ki.

2019. MÁJUS 23-26.
Nagy Dávid
KPTI, Református lelkészképző szak, alapképzés II. év
Témavezető: Kolumbán Vilmos József professzor, KPTI, Egyháztörténeti Tanszék
A református új ortodoxia és a liberális teológia vitája a 19. század má-

sodik felében
A liberális teológia gyakorlatilag az egész 19. századot átívelő teológiai irányzat volt, amely a felvilágo-
sodás szelleméből nőtt ki, fő céljaként pedig a hit és a tudomány összhangbahozását tűzte ki, s mindezt
úgy kívánta elérni, hogy tudományos kutatás alá vetette a teológiát. Mivel számára a tudomány elsőbb-
séget élvez minden egyházi tanítással szemben, ez olyan tanok megszületését eredményezte, amelyek
egyenesen ártalmasak vagy teljesen ellentmondanak a református tantételeknek.
A dolgozat igyekszik bemutani a 19. századi teológiai liberalizmus történetét Magyarországon és Erdély
területén, kiemelve azokat a legfőbb eseményeket, vagy fontosabb képviselőket akik jelentős mérték-
ben hozzájárúltak a liberális teológia felemelkedéséhez, és nem utolsósorban a református új ortodoxia
fellépésen keresztül kíván rávilágítani azokra a komoly érvekre, amelyek alátámasztják, hogy miért
nem tudott ez az irányzat hosszú ideig fennmaradni, miért nem tudta átformálni az egyház gondolko-
dásmódját, illetve a század végén miért szenved végső vereséget a református tantételeket védelmező
új ortodoxiától.

2019. MÁJUS 23-26.
Ferencz Tünde
BBTE RTK, Valláspedagógia szak, alapképzés I. év
Témavezető: Kolumbán Vilmos József professzor, KPTI, Egyháztörténeti Tanszék
Pap, katona és orvos a végeken, avagy a vízaknai református magyar-

ság hozzájárulása az egyetemes magyar kultúrához
Dolgozatom bevezetőjében a Szeben megyei várost, Vízaknát mutatnám be: fekvését, népességét, etni-
kai és felekezeti hovatartozását. A monográfikus leírásban ki szeretném hangsúlyozni azon épületek
fontosságát, melyek kulcsfontosságú szerepet játszottak a város történetében: középkori református
templom, felekezeti iskola, fürdő komplexum. Mint tudjuk, Vízaknán már a rómaiak idejében termel-
ték a sót, s a bányák vízzel való feltöltődése során sós tavak alakultak ki. Ha a sós tavakról, a só(s víz)
(gyógy)hatásáról beszélünk, akkor nem lehet megnem említeni azokat a katonákat, tiszteket, akik a
1848–49-es szabadságharcban, forradalomban életüket vesztették a vízaknai csatatéren, és a Honvéd-
tóba dobták be őket. Évek múltán közülük hat felszínre került. Érdemes megfigyelni, hogyan jeleníti
meg Cseres Tibor Vízaknai csaták című regényében ezt a történelmi eseményt, hogyan írnak erről a
sajtóban. A következőkben, amint a cím is jelzi, Vízakna szülöttei életét vetném nagyító alá: Bereck
György (orvos), Szász Károly, Bányai Júlia (honvédszázados), Herepei Károly (lelkész, MTA tagja) stb.

2019. MÁJUS 23-26.
Teológia: Római Katolikus teológia
Magyari Apolka
BBTE RKTK, Didaktikai teológia szak, III. év
Témavezető: dr. Zamfir Korinna professzor, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet
„Meglátta és megesett rajta a szíve” A látás motívuma Lukács evangéli-

umában
Dolgozatom célja, hogy betekintést nyújtsak a Lukács evangéliumában megjelenő látás motívumába,
ezen belül is a „látni” ige görög alakváltozataiba, és annak értelmezéseibe. Kutatásom során azt vizsgál-
tam, hogy milyen összefüggés van a látás és a szív, a látás és a hit között, továbbá hogy a látás milyen
cselekedetre ösztönzi a szereplőket. Megkülönböztetem a fizikai látást és az úgynevezett belső látást,
amellyel az emberek felismerik Jézusban az Isten fiát, illetve amellyel Jézus felismeri a hívő embert.
Dolgozatomban azt is vizsgálom, hogy miért vész el a magyar fordításokban a „látni” ige többletjelen-
tése. Fontosnak tartom a téma tanulmányozását, mivel tudomásom szerint nem készült még olyan
mű, mely kimondottan a látásra összpontosítana Lukács evangéliumában. Úgy gondolom, hogy dolgo-
zatommal valamiképp hozzájárulok ahhoz, hogy ez a téma ismertebbé váljon a biblikus kutatásban.

2019. MÁJUS 23-26.
Kereskes-Salamon Csilla
Témavezető: dr. Csiszár Klára habitált egyetemi adjunktus, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia In-
tézet
A vallási közösségek szerepe a mai fiatalok életében
Manapság többször előtérbe kerül az individuum kérdése, háttérbe szorul a közösség szerepe az éle-
tünkben, mindenki a saját életével, gondjaival törődik nem figyelve a másikra. Emiatt többen elszigete-
lődnek, a peremre kerülve értéktelennek érezve magukat.
Dolgozatomban azt szeretném kifejteni, hogy milyen szerepet játszik ma a fiatalok életében a csoport-,
közösségi élet. Annak ellenére, hogy a társadalom nagy többsége az egyéni érdekeket állítja előtérbe,
miért fontos az, hogy a fiatalok közösségi életet éljenek, vállalva egy fajta társadalmi felelősséget, meg-
osztva elképzeléseiket. Majd konkrétan a keresztény közösségek lényegére koncentrálok, bizonyítva
azt, hogy formálják a fiatalok életét és befolyásolják vallásosságukat. Megvizsgálva azt, hogy mennyire
szükséges és időszerű az egyháznak ezen témával foglalkoznia. Továbbá állításomat alátámasztom, a
kolozsvári Római-Katolikus Teológia Kar első éves hallgatóival készített felméréssel.

2019. MÁJUS 23-26.
Tóth Krisztián
BBTE RKTK, Pasztorális tanácsadás szak, mesterképzés I. év
Témavezető: Holló László egyetemi előadótanár, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet
Az Erdélyi Római Katolikus Státus oktatásügyi infrastrukturális reformja a XIX-XX.

század fordulóján, különös tekintettel a Brassói Főgimnázium esetére
Az Erdélyi Római Katolikus Státus a XIX-XX. század fordulóján fontosnak tartotta a felekezeti oktatás
újjászervezését, elsősorban a tanintézmények fenntartása számára a tanulmányi alap megerősítése ré-
vén. Tanulmányomban a korszak politikai és társadalmi viszonyai közt működő Státus azon törekvéseit
mutatom be, amelyek az erdélyi oktatás reformját szolgálták, különös figyelmet szentelve az infrastruk-
turális reformoknak. Dolgozatom központi része egy esettanulmány a Brassói státus főgimnázium ko-
rabeli történetéről, amelynek korszerű épületét a Státus a helyi közösség és a magyar kormány hatha-
tós támogatásával építtette az ország akkori keleti határára. Elsősorban levéltári források (évi jelenté-
sek, jegyzőkönyvek, tervrajzok, levelezések, feliratok, leiratok, visszaemlékezések) felhasználása révén
tekintem át a közel két évtizedes tárgyalási folyamatot, amely 1885-ben kezdődött és 1901-ben zárult
le, az új épület átadásával.

2019. MÁJUS 23-26.
Sali Szilvia
BBTE RKTK, Pasztorális tanácsadás szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Vik János előadótanár, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet
„Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket.” (Ter 1,27) A házasság és a
család mai helyzete és küldetése a 2015-ben tartott római családszinódus tükrében és a Gyulafe-
hérvári Főegyházmegye egyházi gyakorlatának kontextusában
Ez a tudományos dolgozat két fejezetben tárgyalja a házasság és a család mai helyzetét, az „Amoris La-
etitia” apostoli buzdítás alapján. A dolgozat első fejezetében azt fogom megvizsgálni, a dokumentum
alapján, hogy az egyházi tanítás hogyan vélekedik a családról, milyen akadályok ismerhetők fel az egy-
házi tanításnak a megvalósításában. Az apostoli buzdítás kapcsán pozitív és negatív állásfoglalások is
megfogalmazódtak, így az első elméleti részben ezeket a véleményeket is megfogom vizsgálni. A dolgo-
zat második fejezete a Gyulafehérvári Főegyházmegyében végzett kérdőíves kutatást fogja tartalmazni.
A kutatásom gyakorlati részében tehát arra szeretnék kitérni, hogy különböző csoportokhoz (házasok,
házasságra készülök, elváltak, újraházasodottak stb.) tartozó egyének, hogyan vélekednek a mai társa-
dalomban azokról a témákról, amelyeket az „Amoris Laetitia” érint és mennyire van jelen az egyházi
tanítás a mindennapi életükben, környezetükben.

2019. MÁJUS 23-26.
Dani Orsolya
Témavezető: dr. Zamfir Korinna professzor, BBTE RKTK, Didaktikai Teológia Intézet
Nők a Máté-féle nemzetségtáblában
Dolgozatomban az Mt 1,2-17-ben található Jézus nemzetségtáblájában jelenlevő ószövetségi nők szere-

pét kutatom. A probléma felvetése: milyen szerzői intenció nyomán lett Támár, Rut és Rácháb és Bet-
sabé kiválasztva Jézus felemenői közé? Mi lehet közös a négy nőben, és milyen teológiai üzenetet köz-
vetítenek a genealógiában? Kapcsolatba hozhatók, az ötödik nővel, Máriával? Sor kerül egy rövid mód-
szertani áttekintőre: a történetkritikai módszer általi megközelítés, a nemzetségtábla műfaji kontex-
tusa, az intertextualitások jelenléte, a szentíráson belüli hatástörténet vizsgálata.
Majd a fent említett kérdések nyomán, tárgyalom az ehhez kapcsolódó egzegetikai elméleteket. Öt
megközelítés köré csoportosulnak az elméletek, melyek mind feltételezett közös vonások az ószövetségi
nők alakjában: Az első megközelítés a nők bűnösségéből indul ki, a második a pogány voltukból. Egyes
teológusok szerint a nők különös módon jutnak gyermekhez, mások szerint ők Isten kiválasztottjai. Az
ötödik megközelítés valamiképpen Szűz Máriával hozza őket összefüggésbe.
Sorra vizsgálom a megközelítésekhez kapcsolódó elméleteket, illetve a lehetséges ellenérveket majd

saját következtetéseimet osztom meg.

2019. MÁJUS 23-26.
Területfejlesztés – Turizmus

2019. MÁJUS 23-26.
Nagy Ilona
SZTE BTK, Szociológia szak, mesterképzés II. év
Témavezető: Lencsés Gyula egyetemi adjunktus, SZTE BTK, Társadalomtudományi Intézet
Az önkormányzati feladatok lakossági megítélései

a helyi közszolgáltatások kapcsán
A településfejlesztésben érdekes kérdés, hogy a lakosok vajon tisztában vannak-e azzal, hogy milyen
feladatok tartoznak egy önkormányzat feladatkörébe, illetve rendelkeznek-e kellő tájékozottsággal az
egyes feladatok ellátásáról ahhoz, hogy a közszolgáltatási feladatok szervezését és végrehajtását való-
ban meg tudják ítélni. Feltételezhető, hogy a közszolgáltatási feladatokról az érintett lakosság külön-
böző megítéléssel rendelkezik és eltérő mértékű aktivitással jellemezhető aszerint, hogy mennyire kap-
csolódnak ezek a szolgáltatások a városlakók mindennapi életéhez.
A Szegeden évente lefolytatott kérdőíves felméréssorozat legfrissebb adatait megfelelő statisztikai

módszerekkel elemezve körvonalaztuk, hogy a lakosok milyen közszolgáltatásokat sorolnak az önkor-
mányzat feladatkörébe, valamint a közszolgáltatási feladatok lakossági véleményeinek különbségeit és
a helyi önkormányzati tervezésben a lakosság részvételi aktivitását vizsgáltuk, hangsúlyt fektetve a szo-
ciológiai háttérváltozók és a térbeliség szerepére.

2019. MÁJUS 23-26.
Tankó Imola
BBTE KTKMK, Környezettudomány szak, II. év
Témavezető: Sebestyén Tihamér- Tibor PhD kutató, Green Energy Innovatív Biomassza Klaszter
Gyimesközéplak átfogó falufejlesztési lehetőségei
A dolgozat alaptörekvése Gyimesközéplok megismertetése és falufejlesztési lehetőségek bemutatása

különböző társadalmi és gazdasági ágazatokon keresztül: turizmus, oktatás, pályázati lehetőségek. A
község többdimenziós bemutatását követően, a különböző kutatási módszerekkel végzett eredmények
értékelése olvasható. A tanulmány során kvalitatív elemzési módszerrel, a gyimesközéploki lakosság
körében végeztem mély-interjúkat a község olyan polgáraival, akik „lámpás polgárként” a helyi döntés-
hozásban, véleményformálásban aktív szerepet vállalnak. A kutatás második része kvantitatív elemzést
foglal magába, ahol kérdőív segítségével végeztem reprezentatív közvéleménykutatást. A felmérésnek
köszönhetően a lakosság véleményét és az interjú eredményeket figyelembe véve, átfogó falufejlesztési
lehetőségeket mutatok be, melyek mint a kutatás eredménye figyelembe vehetők integrált községfej-
lesztési stratégia építésében.
A tanulmány eredményei konkluzióként összevetésre kerülnek az ENSZ Fentartható Fejlesztési Célki-

tűzéseivel, annak érdekében, hogy a nemzetközi célkitűzések helyi szintű gyakorlatba ültetésére egy jó
példát állítsunk hazai és más országok vidéki települései számára.

2019. MÁJUS 23-26.
Héjja Barbara
Témavezető: dr. Török Ibolya egyetemi docens, BBTE FÖK, Földrajz Intézet
A kézdivásárhelyi fiatalok térhasználatának vizsgálata

mentális térképek alapján
A mentális térképezés nem egy újonnan felfedezett módszer, hiszen a térképészet őskorában az utazók
emlékezete szerint készítették a térképeket, melyet a mentális térkép elődjének is tekinthetünk. Min-
den ember másképp látja a körülötte lévő teret, s ezért is lehetséges az, hogy minden ember elméjében
másképp születik meg az adott város térképe; emiatt több tudományterületen is közkedvelt téma kü-
lönböző egyének kognitív térképének felvázolása. Napjainkban a városok nyújtotta számos lehetősé-
geknek csak egy kis részét használjuk ki, s ezek a helyszínek, utcák, terek beépülnek a tudatunkba, s
ezáltal egy mentális térkép születik, mely alapján az ember legkönnyebben tud tájékozódni az adott vá-
rosban. Kezdetben főleg a nagyvárosokban vizsgálták a városlakók térhasználatát, melyet felhasználtak
a várostervezés folyamatában is. Kutatásom során a székelyföldi mezővárosban, Kézdivásárhelyen élő
fiatalok csoportjait vizsgálom, hogy a város adta lehetőséget mennyire használják ki, s melyek a város
azon részei, amiket bizonyos okok miatt az adott korcsoportok nem építenek be a mentális térképükbe.

2019. MÁJUS 23-26.
Harangozó Noémi
BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, III. év
Témavezető: Talpas János egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Turizmusföldrajz
Mária Út mint turisztikai út, megvalósítása

Székelyudvarhely és Csíksomlyó között
A dolgozatom részletesen ismerteti a Mária Út történetét, illetve kialakított részeit. A Mária Út olyan
zarándokút, melyet Mária tiszteletére a közép-európai népek építettek, célja hogy Közép-Európa vallási
értékeit egységes rendszerré szervező turista és zarándok útvonallá alakítsa, illetve ezek hálózata épül-
jön ki Európa területén. Az utóbbi években rohamosan megnőtt a Mária Út és a zarándok utak iránti
kereslet. Szükségessé vált a Mária zarándokút kialakítása, felfejlesztése. Ezeket a kérdéseket kutatva a
dolgozat céljai a következők: Mária Út mint turisztikai út megvalósítása és fejlesztése Székelyudvarhely
és Csíksomlyó között, illetve ennek az útnak a kihasználtsága a jövőre tekintve. Ennek érdekében az
elsődleges kutatásommal a székelyudvarhelyi lakossághoz fordultam. A kutatás eredményei várhatóan
választ adnak arra, hogy az udvarhelyi lakosság igényelné-e ennek a zarándokútnak a megvalósítását,
illetve hogy a zarándokláson kívül használnák-e más tevékenységekre is mint turisztikai útvonalat, tu-
ristaútvonalat.

2019. MÁJUS 23-26.
Mészáros Boglárka-Ágnes
BBTE FÖK, Turizmusföldrajz szak, II. év
Témavezető: Máthé András Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Kolozsvári Magyar Földrajzi
Intézet
A múlt turisztikai megjelenítése Bihardiószegen és környékén.

Kastélyturizmus mint vendégforgalmi lehetőség
Bihar megye természeti és kulturális erőforrásai révén kétségkívül szerves részét képezi az ország turiz-
musának. Bizonyára mindenkinek eszébe jut valami, ha erre a térségre gondol. Egyeseknek a híres
gyógyvizek, másoknak Nagyvárad szecessziós épületei vagy éppen kedvező határmenti elhelyezkedése.
Viszont mi a helyzet a kastélyokkal? Ezeket is felvettük volna a képzeletbeli listánkra? És ha vidéki kas-
télyokról van szó? Dolgozatomban három, mára feledésbe merült Bihar megyei kastélyt vizsgáltam,
amelyek rendeltetése az elmúlt évszázadok során rendkívül széles skálán mozgott. Nemcsak arisztok-
rata családok lakhelyéül szolgáltak, hanem kulcsfontosságú szerepet töltöttek be úgy a közigazgatás-
ban, mint az oktatásban, sőt még a II. világháború jelentette veszélyek kivédésében is. Bár sokszínű
történelmi múlttal rendelkeznek, csillogásuk mégis megkopott.
Kutatásom célja, hogy számos tényezőt figyelembe véve, SWOT analíziseket alkalmazva, visszaállítsam
az illető kulturális örökségek elhalványodott fényét, elősegítve a vidéki turizmus fejlődését e térségben.

2019. MÁJUS 23-26.
Lepedus Heléna-Éva
BBTE FÖK, Turizmus és területfejlesztés szak, mesterképzés I. év
Témavezető: dr. Máthé András Árpád egyetemi adjunktus, BBTE FÖK, Magyar Földrajzi Intézet
Marosvécs a turizmus tükrében,

avagy Erdély Loire-völgyének újjászületése
A napjainkban teret hódító digitalizáció az élet minden területén megjelenik, befolyásolva az emberi
értékeket és igényeket. Épp emiatt elengedhetetlen és támogatandó a kulturális és történelmi öröksé-
gek megőrzésének minden irányú kezdeményezése. Wass Albert szerint: „Az ember, amíg él, egyre csak
azon igyekszik, hogy valami maradandót csináljon azok számára, akik a nyomába jönnek. Arra nem is
gondol, hogy akik jönnek, azok mindent másképp látnak majd és mindent átalakítanak, az egész életét
átalakítják, és átköltöztetik a maguk új látóköre és egyénisége szerint, és tulajdonképpen szinte felesle-
gessé válik az, amit az ember a jövendő számára csinált, gondolt, tervezett.” Dolgozatunkban a maros-
vécsi kastély múltjával, jelenével és jövőbeli kihasználhatóságával foglalkozunk. A marosvécsi Kemény-
kastély egyike az Erdély Loire-völgyének is nevezett térségnek, mely a francia mintát követvén próbál
az odalátogatók szívébe belopódzni. Arra próbálunk összpontosítani, hogy hogyan valósítható meg a
múlt és jelen összekapcsolására szolgáló történelmi épület megőrzése és hasznosítása, melyek azok a
kastélyhasznosítási problémák, amelyek hátráltatják a jövőbeli kihasználtságot.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Tivadar Renáta
BBTE TFK, Történelem szak, III. év
Témavezető: Lupescu Makó Mária egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
Szatmári és Németi ötvös céh iratai
A XXII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatom témája Szatmár és Németi
ötvös céhjeinek bemutatása, valamint a céhek fennmaradt statútumainak elemzése.
Az ötvös, aranyműves mesterek céhjei minden városban nem csak az értéktárgyak készítését feltétele-
zik, hanem nagy szerepet játszanak a város közigazgatásában, egyházi életében is. Ezen jelenség tetten
érhető Szatmár és Németi hivatalosan 1715-ig külön álló mezővárosaiban is, a XVI-XVII. században. A
dolgozat legfontosabb forrásai – a szatmári latin nyelvű ötvös céh statútum és a németi magyar nyelvű
céh statútum XVII-XVIII.-i másolatai – Románia Nemzeti Levéltárának Szatmár Megyei Hivatalában
találhatóak. Ezen forrásokra és szakirodalmakra épített helytörténeti szakdolgozat célja, hogy feltérké-
pezhetővé tegye a két külön álló mezőváros ötvös céhjeinek sajátosságait.
A kutatás újszerűsége a két kiadatlan, kora újkori forrás elemzésén, összehasonlításán alapszik, ame-
lyek által Szatmár és Németi ötvös céhjeinek kutatása és a mezővárosok kora újkori közigazgatása gya-
rapodni látszik.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Bacsa Ildikó Eszter

PTE BTK, Történelem szak, mesterképzés I. év
Témavezető: dr. habil. Bánkuti Gábor egyetemi docens, PTE BTK, Történettudományi Intézet
A Tanácsköztársaság propagandája és plakátszimbólumai
Kutatásomban a Tanácsköztársaság ideje alatt készült propagandaplakátokon ábrázolt szimbólumokat

vizsgálom. Elemzésemben többek között arra keresem a választ, hogy egyes plakátokon milyen politi-
kai szimbólumok jelennek meg, és azok milyen mértékben tükrözik az adott politikai rendszert. Lehet-
séges-e megérteni a Tanácsköztársaság politikai rendszerét a plakátokon ábrázolt szimbólumok által?
A kutatás során toborzó és mozgósító plakátok kerülnek vizsgálat alá, melyeken a szocialista propa-
ganda művészeti elemei megtalálhatóak. Ezekhez segítséget nyújt több szimbólumokról szóló gyűjte-
mény, melyek által egyes attribútumok érthetőbbé válnak, mint például Aradi Nóra A szocialista kép-
zőművészet jelképei és Bakos Katalin 10x10 év az utcán: a magyar plakátművészet története, 1890-
1990 című munkák. Emellett a vizsgálódásaim során és a szimbolikus politika leírásához felhasználom
Murray Edelman A politika szimbolikus valósága című könyvét, és Rozann Rothman: Politikai szimbo-
lizmus című tanulmányát. A kutatás célja, hogy a Tanácsköztársaság politikai berendezkedését és pro-
paganda-működését egy új aspektusból közelítse meg, ezáltal még inkább érthetőbbé tegye ezt a vita-
tott történelmi korszakot.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Jancsó Enikő Katalin

BBTE TFK, Kulturális örökség kutatása és hasznosítása szak, mesterképzés II. év
Témavezető: dr. Sipos Gábor professzor emeritus , BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
Fogarasi Papp Ágnes, Mámi „…ő teremtette meg a híres kolozsvári töl-
tött káposztát”
A dolgozat Nappendruck Ferenczné Fogarasi Pap Ágnes (1781-1861) személyét idézi meg, akit „Mámi”
néven a Kolozsváron élő és átutazó kortársai nemcsak a leghíresebb helyi főzőasszonynak és vendég-
lősnőnek ismertek, hanem olyannyira megbíztak benne, hogy a honvéd tisztikar rendszerint megbeszé-
léseket tartott a házában. Neve több esetben is szerepel a kor vagy egy-két emberöltőnyi időn belül szü-
letett írásokban (többek közt Komáromy Andor, Jakab Elek, Gyulai Lajos), megemlékezésekben, kiváló
egyéniségét dicsérve. Legrészletesebben gróf Teleki Sándor írta le a kiváló asszony tulajdonságait, nem
kevesebbet állítva róla, mint „…ő teremtette meg a híres kolozsvári töltött káposztát”. Ezért dolgoza-
tomban röviden kitérek a kolozsvári töltött káposztáról szóló szakirodalomra is, hogy jelen témámnak
minél hitelesebb történelmi hátteret biztosítsak.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Tóth Krisztián
BBTE TFK, A kulturális örökség kutatása és hasznosítása, mesterképzés I. év
Témavezető: Pál Judit egyetemi professzor, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
Házasodás Gelencén 1771-1918 között
A jelenlegi történeti kutatások között fontos helyet foglal el a történeti demográfia. Ez az ága a törté-
nettudománynak elsősorban arra törekszik, hogy felvázolja egy adott település vagy régió népességé-
nek alakulását. Tanulmányomban egy székelyföldi település házassági anyakönyveiben szereplő adatait
fogom feldolgozni. Választásom Gelence községre esett, amely Kovászna megyében található, nem
messze Kézdivásárhelytől. Gelence esetében a XVIII. század végétől maradtak fenn anyakönyvek. Ku-
tatásomban a házasodás témájában felmerülő kérdésekre keresek válaszokat. Elsősorban a házasság-
szám alakulása, illetve a házasságok szezonalitása és a házasfelek életkora kerül a kutatás középpont-
jába. Ugyanakkor fontos kérdés a házasfelek származása és társadalmi rangja is. Fontos része tanulmá-
nyomnak a korábban kutatott erdélyi települések adataival való összehasonlítás, hogy ezáltal világos
képet kapjunk Erdély különböző szerkezeti és felekezeti jellemzőkkel rendelkező településeinek háza-
sodási viszonyairól.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Soós Kázmér
BBTE TFK, Kulturális örökség védelme és hasznosítása, mesterképzés I. év
Témavezető: dr. Pál Judit egyetemi tanár, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
Vargyas népesedéstörténete 1839-1945 között
Erővidék települései gazdag történeti múlttal rendelkeznek, a térség demográfiai szempontból való ku-
tatása azonban igen hiányos. Dolgozatom célja, ezért pótolni ezt a hiányt szülőfalum Vargyas község
népesedéstörténetének megvizsgálása által. A 19. század elejétől kezdve a község két parókiának ad ott-
hont, egy unitáriusnak és egy ortodoxnak. Jelen kutatásom során a község unitárius parókiájának ada-
tait dolgozom fel, amely a Baróti-medence legnagyobb unitárius egyházközsége. Kutatásom az egyházi
és polgári anyakönyvek alapján 1839- 1945 közti időszakra terjed ki. A kutatás során kapott eredmé-
nyek nagyon jó kiindulópontot képezhetnek a későbbi, Vargyas és Erdővidék történetével kapcsolatos
kutatások számára.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Varga Tímea
Témavezető: dr. habil. Hornyák Árpád egyetemi docens, PTE BTK, Történettudományi Intézet
Brit stratégiai érdekek a Közel-Keleten: az iraki és a palesztin mandátum létrejötte
Dolgozatomban a 20. század első felének egyik legmeghatározóbb nagyhatalma, Nagy-Britannia közel-
keleti politikáját vizsgálom meg. Kutatásom során különös figyelmet fordítottam a brit stratégiai-gaz-
dasági érdekekre, arra a kérdésre keresve a választ, milyen mértékben volt képes Nagy-Britannia érvé-
nyesíteni érdekeit a háborút követően és ez az önkényes érdekérvényesítés milyen hosszú távú követ-
kezményekkel járt a Közel-Keleten élők számára.
Írásomban a hangsúlyt a brit mandátumterületekre, Mezopotámiára, valamint Palesztinára fektettem.
Megvizsgáltam milyen jelentőséggel bírtak ezek a területek a britek számára és milyen nehézségekkel
kellett megküzdeniük, hogy megszerezzék és meg is tartsák a hatalmat a két államban. Vizsgálatom
tárgya az 1918 (az első világháború vége) és 1925 (a mandátumterületek kvázi stabilizálódása) közötti
időszak.
Kutatásaim alapján arra a megállapításra jutottam, hogy Nagy-Britannia érdekérvényesítése jelentősen
hozzájárult több közel-keleti konfliktus kialakulásához, illetve továbbfejlődéséhez – jelen esetben erre
jó példa lehet az arab-izraeli konfliktus – és így ahhoz, hogy a Közel-Kelet még a 21. században is a vi-
lág egyik legjelentősebb konfliktusgóca.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Nagy Tamás
Témavezető: dr. Csabai Zoltán PhD, adjunktus, PTE BTK, Történettudományi Intézet, Ókortörté-
neti Tanszék
Az Újasszír Birodalom és Elám politikai viszonyának alakulása, II. Sarrukín uralko-

dásától, Assur-bán-apli uralkodásáig
Kutatásom során az Újasszír Birodalom és Elám politikai viszonyát vizsgáltam II. Sarrukín uralkodásától,
Assur-bán-apli uralkodásáig. Vizsgálataim során azokra a kérdésekre kerestem a választ, hogy mik lehettek
a két fél számára azok a casus bellik amik kirobbantották azt a háborút ami megszakításokkal ugyan de Kr.e.
720-tól egészen Kr.e. 647-ig tartott. Az Asszír Birodalom szempontjából az expanziós politikát sokkal világo-
sabb okokra tudjuk visszavezetni, mint például gazdasági, geopolitikai vagy éppen propagandisztikus ténye-
zőkre. Véleményem szerint Elám háborús okai sokkal árnyaltabbak az asszír félhez képest. A hátrányos geo-
politikai helyzet súlyos nyomásként nehezedett Elám számára akkor, amikor külpolitikailag az államot egy
sokkal erősebb hatalom fenyegette. Meglátásom szerint Elám Asszíriával való konfliktusát és ezen belül az
elámi királyok expanziós törekvéseit elsősorban a defenzív politika vezérelte. Elám célja ezzel egy hatékony
puffer zóna létrehozása lehetett, amelybe beletartoztak volna a legfontosabb stratégiai csomópontok például
Dér városa vagy Ellipi állama. Elméletem kidolgozása során a babilóni, elámi és asszír forrásokra támasz-
kodtam, bár a hadjáratok leírásánál a sokkal részletesebb asszír forrásokat vettem alapul.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Kis Cynthia
BBTE TFK, Történelem szak, II. év
Témavezető: dr. Lupescu Mária egyetemi docens, BBTE TFK, Magyar Történeti Intézet
Két nemesi félárva sorsa
A dolgozat egy XVII. századi történetet tár fel, amely egy anyós és egy meny között hatalmasodott el.
Az ellentét megoldásán két nemesi félárva sorsa múlott, tulajdonképpen az, hogy két kislány nagyma-
májukkal vagy pedig édesanyjukkal fognak felnőni. Az arisztokrata családok közötti huzavonát egy egé-
szen váratlan eset szakította félbe, mégpedig egy királyi felszólítás, majd pedig egy országgyűlési tör-
vénycikk. Az elmérgesedett viszony, amely az unokák gyámságáért folyt, több régiót is átölelt, az Alföl-
dön, a Felvidéken és a Dunántúlon is jelentős események zajlottak. A konfliktust egy nádori pecséttel
hitelesített szerződés is bonyolította. Analizálásra került két okirat, amelyek az Esterházy család her-
cegi ágának levéltárába tartoznak, továbbá a Magyar Nemzeti Levéltár tulajdonában állnak. A dolgozat
célja, hogy a Thurzó-Nyáry unokák elhelyezésének okai tisztázódjanak, hiszen az ügy magánéleti jelleg-
gel indult, azonban nyilvánossá vált, és egészen II. Ferdinánd kezébe jutott.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Bara-Balázsi Lehel
Bágy népesedéstörténete a 18-19. században
Jelen dolgozatomban szülőfalum, az udvarhelyszéki Bágy másfél évszázados rövid népesedéstörténetét

mutatom be. Vizsgálataim alapját a református anyakönyvek és családkönyvek, valamint a népszámlá-
lási adatok és alispáni iratok képezik.
Dolgozatom első felében általánosan beszélek az időszak népesedési folyamatairól: a születésekről-ke-

resztelésekről, házasodásokról és a halálozásokról. Kitérek itt a külső tényezőkre, mint a gazdasági-tár-
sadalmi körülmények megváltozása és a humanitárius katasztrófák: járványok és háborúk.
A dolgozat második felét a dualizmuskori belső- és külső vándorlási folyamatok képezik. Itt kitérek az
országon belüli vándorlási útirányokra, szokásokra és azok mértékére. Továbbá felvázolom a külföldre
való vándorlás irányát, mértékét és okait, valamint statisztikai adatok segítségével kiemelek, és köze-
lebbről bemutatok két évet az első világháború előtti időszakból.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Szabó Zsolt
BBTE TFK, Kulturális örökség kutatása és hasznosítása, mesterképzés I. év
Várady Gábor képviselői pályafutása
Várady Gábor az 1860-as és 1870-es években fontos szerepet töltött be a Balközép Pártban, majd a
Szabadelvű Pártban, Tisza Kálmán bizalmi köréhez tartozván. Ezért egy olyan munka, mely képviselői
pályafutását teljességében tárgyalja hiánypótlónak bizonyulhat, ugyanis segíthet a kor politikai viszo-
nyainak jobb megértésében. Ahhoz, hogy Várady Gábort a kor politikai életében elhelyezhessük, három
fontos kérdés tárgyalása elengedhetetlen. Milyen kapcsolati hálózattal rendelkezett? Milyen volt az
anyagi háttere? Melyek voltak azok a számottevő politikai események, amelyek alakításában részt vett?
Ezen kérdések megválaszolása által körvonalazható karrierjének útvonala és annak határai, illetve a
Balközép Pártban majd a Szabadelvű Pártban betöltött helye. A források alapját a Hulló levelek című
háromkötetes visszaemlékezés képezi. Ennek a forrásnak a jellegéből adódóan a politikán kívül, azokat
a retorikai eszközöket is beazonosíthatjuk, amelyeket Várady egyes események szépítésére használ.
Ugyanakkor felvetődik az a kérdés is, hogy milyen képet alakít ki saját magáról Várady és hogyan ütkö-
zik ez a kép korban róla kialakított képpel?

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Angyal Gellért
Bűncselekmények a 18. század végi Nagykároly és Erdőd környékén
Dolgozatom a XVIII. század végére tekint vissza, mégpedig a bűncselekmények izgalmas világába. Ku-
tatásom a Nagykároly és Erdőd környékén 1790-1795 között elkövetett bűncselekményekre, illetve ezek
gyanúsítottaira fókuszál. Adataim közel 300 kihallgatásból származnak, amelyek számos érdekességet
tartalmaznak. Hihetetlen magyarázatokkal, kifogásokkal, vagy akár vicces történetekkel, de néha iga-
zán megrázó esetekkel találkozhatunk, nem egyszer pedig halálos kimenetelű verekedésekkel. Külön-
böző statisztikákat készítek, amelyekből fény derül a kikérdezett személyek nemére, felekezeti hovatar-
tozására, életkorára, családi állapotára, de még az előéletükre vonatkozóan is választ kaphatunk. Kide-
rül, hogy hányan tagadják az ellenük felhozott vádat, illetve hányan ismerik be az általuk elkövetett
bűncselekményt. Az általam felhasznált források a Károlyi család levéltárából, a Nagykárolyi Ügyészi
Hivatal irataiból származnak.

2019. MÁJUS 23-26.
Történelem
Burja Eszter- Izabella

BBTE TFK, Történelem szak, mesterképzés I. év
Az 1848 – 49 dualizmus kori emlékezete a szatmári folyóiratok tükrében
Az 1848–49-es történelmi események másképp tükröződnek a néphagyományban és a történetírásban.

A forradalom győzelmét először 1849. március 15.-én ünnepelték meg, ettől kezdve számíthatjuk a for-
radalom és szabadságharc emlékezeti kultuszának a kezdetét. Ebből eredeztethető a néphagyomány
első, nemzeti méretű történelmi élménye is. Szatmárnémetiben a 19. század második felében az
1848/49-ről szóló emlékezést egységes hagyományok jellemzik. Ezt igazolja az 1869-ben megindult
Szamos politikai és társadalmi hetilap. Vajon mi az oka annak, hogy ennyire általánossá lett az esemé-
nyek emlékezete? A 20. század eleji viharos események mellett nem homályosult el 1848-nak mint élő
hagyománynak a felelevenítése, erről tudósítanak a helyi lapok is. A szocializmus éveiben a cenzúra
nehezítette ezt, az 1968-ban meginduló Hírlapban ritkán kapott helyet az ünnepről vagy emlékezésről
szóló beszámoló. Az 1989-es rendszerváltás után ennek ellensúlyozására a Friss Újságban ismét bőven
olvashatunk a március 15-i ünnepségekről és az aradi vértanuk emlékezetéről.

2019. MÁJUS 23-26.
Újságírás

2019. MÁJUS 23-26.
Újságírás
Lőrincz Anna
BBTE PKKTK, Újságírás szak, II. év
Témavezető: Győrffy Gábor egyetemi adjunktus, BBTE PKKTK, Újságírás Intézet
Média az új hidegháborúban. Az orosz média befolyásoló szerepének

elemzése
A II. világháború utáni hidegháború időszakában a médiának nagy szerepe volt abban, hogy a szem-
benálló felek ideológiáját és értékítéleteit terjessze. Az 1990-es évek elején széthullott a Szovjetunió, és
a hidegháború véget ért. A 2010-es években azonban a hatalmi pólusok átszerveződése „új hideghá-
ború” kialakulásához vezetett Oroszország és az Egyesült Államok között. Dolgozatomban a Russia To-
day néven alapított, jelenleg RT néven működő, orosz állami finanszírozású hírcsatorna angol nyelvű
hírműsorait elemzem. A televíziós csatorna célja az Oroszországon kívüli nézőket megnyerni, és nö-
velni az ország hírnevét. Az RT hírcsatornát gyakran vádolják azzal, hogy az orosz kormány propagan-
dajellegű szócsöve, valamint azzal, hogy szerkesztői elfogultak, és hamis információkkal vezetik félre a
nézőket. A televízió olyan médiumnak nevezi magát, amely „orosz szemszögből nézi a világban zajló
eseményeket”. Az újságírói objektivitás szemszögéből azt vizsgálom, hogy a hírműsorokban milyen
mértékben vannak jelen a politikai propaganda és manipuláció elemei, milyen mértékben szolgálják az
új hidegháborús propagandát.

2019. MÁJUS 23-26.
Újságírás
Tamás Réka
BBTE PKKTK, Újságírás szak, III. év
Témavezető: Tibori Szabó Zoltán doktor, egyetemi docens, BBTE PKKTK
Együtt az olvasóval a tető felé. Az újságírás és az irodalom viszonya a

Tetőn című irodalmi mellékletben 1994 és 2015 közötti időszakban
Az idei Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára készített dolgozatom pontos témája hosszas agya-
lás, keresgélés és olvasás után született meg. Először teljesen más területeken gondolkodtam, viszont
az irodalom iránti szeretetem és a bentlakásos élet egymásra hangolódása ehhez a témához vezetett.
Így arra a döntésre jutottam, hogy kézbe veszem a Szabadság napilap 1994-től 2015-ig működő, akkor
még tehernek tűnő 22 évnyi irodalmi mellékletét, a Tetőnt és kivesézem. A melléklet szerkesztője és
egyben egyik szerzője Lászlóffy Csaba. Lászlóffy nagy odaadással viselte gondját 1994 decemberétől
hetente, majd 1999 júliusától kéthetente megjelenő irodalmi lapnak. Örülök, hogy ezt a témát válasz-
tottam, mert fontosnak tartom, hogy az irodalmi mellékletek működésével a hagyományt megőrizzük.
Így az olvasó nemcsak a száraz tényeket ismerheti meg az újság olvasása közben, hanem az irodalom
sokoldalúságát is. Továbbá számos hazai és külföldi szerző publikálhat, amelyen keresztül megismer-
hetjük értékes írásaikat, szerepüket az irodalomban. A kutatásom két fázisból épül fel: tartalomelemzés
(22 évnyi irodalmi melléklet kivesézése) és interjúk a még elő szerzőkkel.

2019. MÁJUS 23-26.
Újságírás
Görbe Helga
BBTE PKKTK, Újságírás szak, III. év
Témavezető: dr. Vallasek Júlia egyetemi adjunktus, doktor, BBTE PKKTK, Újságírás Intézet
Cenzúra és alkotói kreativitás a Napsugár gyermekirodalmi lap

1980–2000 közötti időszakában
A Napsugár mindig a gyermekkoromra emlékeztet, ezért nosztalgikus érzésekkel tölt el, így elhatároz-
tam, hogy mindenképpen a gyermekirodalommal szeretnék foglalkozni. Összehasonlító jellegű témá-
ban gondolkodtam, ezért kiválasztottam az 1980 és 2000 közötti periódust, ugyanis itt látványos a kü-
lönbség a cenzúra által befolyásolt, valamint a rendszerváltás utáni, szabadabb alkotások között. Egy
olyan gyermekirodalmi lapról van szó, amelynek színvonalát jelentősen emelte az, hogy számos hazai
író és költő publikálta benne alkotásait. Fontos tehát, hogy minőségi tartalmú olvasmányt adjunk a
gyermekek kezébe, hiszen ez meghatározza a gondolkodásmódjukat és hatással van a szellemi és lelki
fejlődésükre. A kutatás első fázisában tartalomelemzést végeztem, ami azt jelenti, hogy elolvastam az
1980 és 2000 közötti Napsugár évfolyamokat, és táblázatba rendszereztem az adatokat. Mivel havilap-
ról van szó, ez évenként tizenkét lapszámot jelent. A kutatásom második fázisában interjút készítettem
Zsigmond Emesével, a Napsugár jelenlegi főszerkesztőjével, akit arról kérdeztem, hogy miként válto-
zott a lap szerkesztéspolitikája a rendszerváltást követően.

2019. MÁJUS 23-26.
A XXII. ETDK szervezőcsapata
Buryán Tünde – stratégiai koordinátor

Szabó Hajnal, Péter Erzsébet – adatgyűjtés
Both Orsolya – regisztrációs csapat koordinátor
Tankó Helén – kommunikáció
Ambrus Dorottya – korrektúra
Kovács Izabella – tördelés
Diversty Advertising – arculat
Lőrincz István-Zoltán – KMDSZ elnök
Balog Mónika, Gombási Miklós – adminisztráció
Antalka-Csiszár Gergő-Hunor, Fogarassy Botond, Hatos Attila, Huszár Zoltán, Kocsis
Malvina, Kundi Zoltán, Sipos Dóra-Viola, Sámi Zsuzsa – szekciólezárók
A szervezőcsapat köszönetét fejezi ki

a társszervező intézményeknek, a Babeș–Bolyai Tudományegyetemnek és a Kolozsvári Magyar Egye-
temi Intézetnek, dr. Soós Anna BBTE-rektorhelyettesnek és dr. Szabó Árpád Töhötöm KMEI-igazgató-
nak, valamint a rendezvény megszervezésében nyújtott segítségért!
A konferencia támogatói
 Bethlen Gábor Alap  Nemzeti Tehetség Program

 Erdélyi Tehetségsegítő Tanács  Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
 Iskola Alapítvány  Emberi Erőforrások Minisztériuma, Magyarország
 Kolozsvár Megyei Jogú Város Polgármesteri  Család-, Ifjúsági- és Népesedéspolitikai Intézet,
Hivatala/ Primăria Minicipiului Cluj-Napoca Magyarország
 Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Oktatási Hivatal,  Balassi Intézet
Magyarország  Bolyai Társaság
 Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Magyarország

Etdk Kivonatos Füzet PDF

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Etdk Kivonatos Füzet PDF

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Conferința Științifică Studențească

din Transilvania, ediția a 22-a

reál- és humántudományi, științe reale și umane,

400083 Cluj-Napoca (Kolozsvár), str. Avram Iancu (Petőfi Sándor) nr. 21

Felelős kiadó: Buryán Tünde, Both Orsolya

Nyomdai munkálatok: Tipografia Ceconni, Nagybánya

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvári Magyar Diákszövetség Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet

Erdélyi Magyar Adatbank

Lőrincz István-Zoltán Buryán Tünde

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 1

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 3

Indukálható Her2 epiteliális emlősejtek epigenetikai vizsgálata

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 4

A limfoid follikulusok cortexének karakterizálása és kialakulása a bursa

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 5

Táplálék-hálózatok stabilitásának vizsgálata: a nagy hálózatok fejezete

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 6

LIFE-projektek lehetőségei és tanulságai az ember–medve együttélés

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 7

Növényi életműködések változásai természetes felületi védőanyag hatására

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 8

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 9

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 10

Nemzetközi szervezetek szerepe a rohingya válság során

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 11

Marosvásárhely utcái a rendszerváltás után – emlékezetpolitikai irányvo-

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 12

Mogyorósi Renátó Manuel

Geopolitikai paradigmaváltás a Krím elfoglalásának tükrében

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 13

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 14

Próza a színpadon – Tar Sándor Szürke galambjának színpadi adaptációja

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 15

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 16

Boldizsár Laura Mária

Út az örökbefogadásig – Mészáros Márta filmje alapján

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 17

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 18

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 19

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 20

Válaszkísérletek a nihilista világképre

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 21

Az önreflexív autoritás kérdése a Seidl-filmekben

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 22

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 23

Miklósi Anna Rebeka

Poisson-eloszlás fizikai rendszerekben

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 24

Élet és evolúció metabolikus hálózati modellezése

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 25

Pislákoló gyertyalángok szinkronizációja

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 26

Brown-mozgás tanulmányozása molekuláris dinamika szimulációk se-

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 27

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 28

A balatoni turizmus fejlesztési perspektívái az akut munkaerőhiány közepette

Napjainkban a világon a legtöbb ország gazdaságának egyik legmeghatározóbb ágazataként említik a

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 29

Simó Orsolya, Gábor Ibolya

Hideg vizű gejzírszerű jelenségek a Keleti-Kárpátokban

XXII. ERDÉLYI TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA 30

A szimbolikus tér átalakulása Szarajevóban

Előadásom a Balkán-kutatással és a szimbolikus térfoglalással foglalkozó munkákhoz kapcsolódik. A