Pszichológia a gyakorlatban

1.PPT

• Mi a pszichológia?- A pszichológia=lélektan: az ember lelki működéseivel, a megismeréssel, gondolkodással,

érzelmekkel és viselkedéssel foglalkozó tudomány.

• Az elme és a viselkedés tudományos tanulmányozása

• Mentális funkciók és folyamatok vizsgálata

• Társas viselkedés és kapcsolatok vizsgálata

Dilemma: -Nehéz helyzet; Kényszerű választás két egyformán jó vagy rossz lehetőség között.

Pszichológia: ellentmondások területe: -Intelligens emberek jó adottságokkal:

 boldogtalanok, magányosak
 óriási problémáktól szenvednek /problémákat okoznak
Racionális szempontokat, célokat a vezetés figyelmen kívül hagyja:

 Klíma-helyzet
 Háborúk
 Destruktív politikusok népszerűsége
Ellentmondások újra…:

 Tudatos, racionális, kimondott (beszéd)

 Nem-tudatos, érzelmi, megtett (cselekedet)
 Az előbbi gyakran az utóbbi elfedésére szolgál

A pszichológia területei: -Általános pszichológia, Fejlődéspszichológia, Szociálpszichológia,

Személyiségpszichológia, Klinikai pszichológia, Alkalmazott pszichológia

A pszichológia határterületei:- Társadalomtudományok (pl. szociológia), Orvostudomány (pl. pszichiátria,

élettan), Filozófia

Mitől izgalmas?: -Felfedezi=>Azt, ami rejtett, tudattalan

Felfedezünk=> Másokat / önmagunkat?

A pszi.-nak és pszichológusoknak van egy általános megítélése (pl.: olvasnak a gondolatainkban, nekik kell
megoldania a problémáinkat). De ennél ez igazából sokkal több, hiszen minden életszakaszban vannak olyan
történések, melyek megoldása/eredményes kezelései pszi. által valósul meg pl.: szorongás (gyakori, kellemetlen).
2.PPT

• Objektív

A viselkedés és a mentális funkciók/folyamatok leírása

• Szubjektív

Szubjektív élményekkel foglalkozik

Észlelések, emlékek, érzelmek, kapcsolatok

• Megközelítések: Biológiai megközelítés=> Neurobiológiai nézőpont,(Mi történik velünk, ha dühösek

leszünk / félünk?)

• Viselkedés-lélektani (behaviorista)=> Megfigyelhető viselkedés tudományos leírása, Tanulás- Viselkedés-

Változás,(Hogyan hat a tévénézés a gyermekekre?)

• Kognitív megközelítés=> Mentális folyamatok, információ-feldolgozás,(Miért tanulunk meg olyan

könnyen beszélni?)

• Pszichodinamikus megközelítés=> Tudatos – tudattalan,(Horrorfilmek késő estére)

• Fenomenológiai (humanisztikus)=> Szubjektív élmény, humanisztikus,

Pszichológia: módszerek: Kísérleti módszer: Független/függő változók, Kontrollált körülmények,

Tervezés/ elrendezés fontos, Eredmény: mérhető, Kísérleti - kontrollcsoport

Korrelációs módszer: Független és függő változó, összefüggés, Statisztika alapvető, Tesztek/kérdőívek,

NINCSEN oki kapcsolat

Megfigyelés: Nagyon összetett viselkedésnél, Pontos kategóriák és mérés

 3. PPT: Szociális vélekedések és attitűdök

Miért hasznos a szociálpszichológia?: -Társas világ észlelése, Oki következtetések/attribúció, Társas befolyásolás
formái, Attitűdök/előítéletek

Vélekedések: Adatgyűjtés: • Minta nem reprezentatív, média torzítása

• Élénkebb és első információ előnye
• Sémák – sztereotípiák
• Felülről vezérelt (top-down) feldolgozás
Együttjárások (korrelációk) felismerése: Feltűnő eseményeknél túlbecsüljük
• Nem-eseményeket figyelmen kívül hagyjuk
• Önbeteljesítő sztereotípiák (jóslatok)
Oksági következtetések (attribúciók): Külső (szituációs) vagy belső (diszpozicionális)
• Alapvető attribúciós hiba: túlértékeljük a belsőt
• Önattribúció: önészlelés alapján
Attitűdök: Pozitív / negatív viszonyulások , Affektív, Kognitív, Viselkedéses, Törekszünk a kognitív konzisztenciára

Az attitűdök funkciói: Instrumentális, Ismereti, Értékkifejező, Énvédő, Szociális igazodási

Attitűdök és viselkedés: Előre jelzik-e az attitűdök a viselkedést?, Kognitív disszonancia – nyomás a változtatásra

Társas facilitáció – debilizáció: Mások jelenléte → drive / arousal növekszik→ domináns válaszok,
Teljesítményünk javul VAGY romlik

Tömeglélektan: Dezindividuáció – egyéniség, egyéni felelősség elvész

• Gátlások csökkennek ← következmény-nélküliség?
• Vészhelyzet: beavatkozik-e a kívülálló?
Személyközi vonzalom: rokonszenv: Fizikai vonzerő: elvileg nem fontos, gyakorlatilag igen
• Meghatározza népszerűségünket
• Holdudvarhatás torzításai
Közelség: Általában erős pozitív hatás
• Erős negatív is lehet – kezdeti ellentétek
• Közelség: megnöveli a kezdeti reakció intenzitását
Ismerősség: Az ismerőst jobban kedveljük az ismeretlennél
• Semleges ingerekre is igaz
Hasonlóság: Hasonló hasonlót szeret AVAGY Az ellentétek vonzzák egymást?
• Előbbire több a példa
• Szocio-demográfiai ÉS pszichológiai-személyiségbeli tényezők egyaránt
Szeretet és szerelem

• Törődés – kötődés – intimitás és szexualitás

 • Nonverbális jelzések fontossága
• Kizárólagosság
• Szenvedélyes szerelem – partner típusú szerelem
• Az izgalom-vonzalom összefüggés
• Pozitív értékelés, tisztelet – hasonlóság
 4.PPT: Érzelmek és érzelmi intelligencia

Érzelmek:

• Alapvető motívumokhoz kapcsolódnak

• Aktiválhatják, irányíthatják, vagy leállíthatják a viselkedést
• Általában külső kiváltó
Összetevői: Testi válasz (központi idegrendszer, arousal) arousal jelentése: A szervezet általános izgalmi és
éberségi állapota.

• Kognitív kiértékelés – attitűd

• Arckifejezés
• Érzelmi válasz (viselkedés)
Kognitív kiértékelés:

• Alapja: arousal-növekedés
• Élmény szubjektív – kiértékeléstől függ
• Általában oki tulajdonítás (‚Hevesen ver a szívem TEHÁT biztos ideges vagyok’)
• Negatív érzelmek ördögi köre

Hány érzelem létezik?:

• Szubjektív érzelmi élmény: számtalan

• Alapérzelmek: minden emberi kultúrában & állatvilágban
• Univerzálisak
• Motivációs alapjuk van
Alapérzelmek: Szomorúság
• Félelem
• Düh
• Öröm
• Bizalom
• Undor
• Anticipáció pl: új territórium
• Meglepetés
Összetett érzelmek

• Általában nem csak egyféle érzelmet élünk át

• Alapérzelmekből állnak?
• Büszkeség, gyász, káröröm
Érzelmek kifejezése: Alapérzelmek – univerzális kifejezés és észlelés
 • Evolúciós alap
• Velünk született válaszok univerzális ingerekre
A kultúra szerepe:

• Érzelmek kifejezése: gyakran kulturálisan sajátítjuk el

• Kulturális különbségek: félreértésekhez vezethetnek
• Döntően fontos az érzelmekről is kommunikálni
A faciális feedback feltevés:

• Arousal – szubjektív élmény – feedback – arousal

• Arckifejezés – feedback – arousal
Érzelmi állapot (hangulat) és kogníció: Asszociatív hálózat-modell: az érzelmi állapotok szorosan összefüggnek az
információ-feldolgozással.

• Pozitív érzelmi állapot

több pozitív emlék

globális észlelés
nagyobb nyitottság
Érzelmi állapot és kommunikáció:

Pozitív érzelmi állapot:

• Több pozitív nonverbális jelzés

• Hatékonyabb kommunikáció
• Nyíltabb kérések
• Kevésbé udvarias stílus
• Nagyobb célok
• Nagyobb optimizmus
• Jobb együttműködés
• Jobb alkalmazkodás
Agresszió (komm. része, néha akaratlanul,láthatlanul is előretörhet)/ erőszak(cselekedett, agresszióból
táplálkozik):

Mi a különbség?=> mentális, testi

Miért lényeges?=> pusztítás

Agresszió: Biológiai tényezők: a nem és a nemi hormonok

• Neveltetés nemi különbségei

• Velünk született ösztön? – Katarzis?-ki kell adnunk magunkból a feszültséget
• Tanult viselkedés?=> pl. TV-ből=> megmozgat vmit az elmében
• A frusztráció-agresszió feltevés=> frusztrált ember=> agresszió
• Önérvényesítés? Jellemző a visszavágás: pl: háború
• Pusztítás? Passzív stílus=> nem vesz részt vmiben
• Evolúció – miért speciális az emberi agresszió?
• Dominancia-rangsor=> elkerüli az erőszakot, elfogadják az „erősorrendet” (főleg állatoknál látható)
• A félelem szerepe -bántás feltételezésé -elkerülni a gyengét/felesleges erőszakot
• Elnyomás, elfojtás=> valódi érzés/vágy/szándék=> erőszak
-udvariasság=> elfojtott erőszak, érzelmek
-Agresszió alapja a félelem(sok esetben), a düh tettleges kifejezése

Érzelmi / értelmi intelligencia: Kétféle intelligencia

• Mi az intelligencia?=> tudatos, megfelelően való életben érvényesül

• Kognitív, intellektuális
• Probléma-megoldó=> jól alkalmazkodik a környezethez
• Hatékonyan bánni környezetünkkel
Érzelmi intelligencia (EQ)

• ‚Nem-intellektuális’ összetevő
• Társas intelligencia
• Gyakorlati intelligencia
• Inter- (komm.) vs intraperszonális intelligencia (személyen belüli, saját érzelmek kezelése)
EQ Tényezők: -szorosabban összefügg, jobb boldogulás az életben

• Érzelmi hatásnak tudatában lenni

• Képesség érzelmek kezelésére
• Adott szituációhoz igazítani=> alacsony: nem tudja mit csináljon
magas: megfelelően reagál (felismerés & megfelelő reakció)

•
 • Az EQ mint készség: Észlelni=>Észlelni az érzést
Facilitálni=>Facilitálni a gondolkodást (elősegíteni)
Megérteni=>Megérteni az érzés
Kezelni=>Kezelni az érzést
EQ tényezők:

• Önismeret
• Önszabályozás
• Empátia
• Társas készségek
• Motiváció
EQ Összefüggések: Iskolai teljesítmény

• Deviáns/antiszociális viselkedés
• Végzettség és döntéshozatal
• Ahogyan mások látnak minket
• Elégedettség az élettel - önbecsülés
• Kapcsolatok minősége
• Vezetés és szervezőkészség
EQ és a személyiség: Lelkiismeretesség

• Barátságosság
• Nyitottság
• Adaptívabb elhárítások
Magas EQ mellett:

• Jobb az érzelemfelismerés
• Érzelmi problémák megoldása jobb
• Érzelmek megértése és használata jobb
• Társas-érzelmi tudatosság nagyobb
Ellentmondásos eredmények:

Nők általában jobbak:

• Önismeretben
• Empátiában
• Kapcsolatok alakításában
• Csúcsvezetők: eltűnnek a nemi különbségek
5.PPT: Stressz, Krízis, Megküzdés

Stressz: A stressz olyan fizikai, szellemi és érzelmi állapotok összessége, melyek kiváltó oka a feszültség, az
aggodalom, és a nyugtalanság.

-nem negatív, mindig van, nem tudnánk nélküle rendesen teljesíteni=> alapvető feszültség

-A stressz a test nem-specifikus reakciója minden olyan eseményre, amely kibillenti az egyensúlyi állapotából és
alkalmazkodásra kényszeríti=> alkalmazkodásra késztet
=> minden kibillentéssel, stresszel reagálunk
=> testi reakció, amely végül érzelmivé válik
- Nem specifikus, -Testi, UNIVERZÁLIS, -Alkalmazkodás

Eustressz: - Jó féle stressz, Pozitív izgalmi feszültség

- Pozitív érzés
- Szükséges
- Kondícióban tart
- Erőfeszítés elérhető célért
 feszültséget jónak értelmezzük
 szubjektív jelentéssel bír=> ahogy az egyén megéli a pillanatot
 erőfeszítést teszünk és a cél nem elérhetetlen, mozgósítanunk kell az erőforrásokat fizikailag és
érzelmileg egyaránt

Distressz: -Rossz/negatív/kellemetlen stressz, negatív izgalmi feszültség

 Kellemetlen, intenzív, fenyegető

 Kiszámíthatatlan

 Irányításunkon kívüli

 Káros hatás => semmit se tudunk tenni ellene, de folyamatosan történik => súlyos egészségügyi károkat
okoz

- Legjobb teljesítmény közepes stresszel jelentkezik

- Nem magas a stressz => nincs készleltetésünk tevékenykedni => káros
- Pánik: magas stressz, kicsi teljesítmény
- Siker: magas stressz, nagy teljesítmény
- Áramlat élmény => „FLOW” kell egy jó értelmű feszültség, kb. közepes szinten
jelentkezik

Védőfaktorok:

 Magasabb végzettség => a hit védelmet nyújt a stressz ellen

 Vallásos meggyőződés (spiritualitás)
 Társas támogatás => szubjektív dolog
  Belső kontroll => legtöbb dolog tőlem függ
Kockázati tényezők:

 Férfi nem
 Társas támogatás hiánya
 ‚Lecsúszás” élménye pl: elvesztem az állásom
 Kontrollvesztés => nem tudja irányítani az életét, nem rajta múlik

Hatása az egészségre: STRESSZTELI ESEMÉNY => Funkcionális és strukturális működési zavar

Krízis/stresszteli esemény: reakciók:

- Krízis: Fordulópont, mindig egy lehetőséget rejt, egy vmi nem történhet meg úgy,
hogy nem csinálok semmit, viszont az egyéni kijövetel, hogy regresszív vagy
progresszív lesz a kimenetel
- Regresszió: tétlenség, függőség/addikció, merevség
- PROGRESSZIÓ: bevonódás, megküzdés a helyzettel

MEGKÜZDÉS:

• Érzelem-központú

• Probléma-központú

• Tudatos

PROBLÉMA-KÖZPONTÚ MEGKÜZDÉS:

• Helyzet első- ill. másodlagos kiértékelése – SZUBJEKTÍV

• AKTÍVAN foglalkozni a problémával /önmagunkkal

• Testi / szellemi / érzelmi erőforrások mozgósítása

ÉRZELEM-KÖZPONTI MEGKÜZDÉS:

• Viselkedéses / kognitív / kérődző / elterelő stratégiák pl: edzés

• Negatív érzelmek kontrollálása

• Hasznos: nem kontrollálható helyzetekben

Krízis/Trauma: Vmi olyan történik, ami több annál, mint amit feladtak dolgozni (ált. a külvilágból)

DEFINÍCIÓ:

 Külső inger

 Túlzottan intenzív és/vagy

 Az elhárítások nem elég erősek

  Eddigi módszerekkel NEM KEZELHETŐ => ELKERÜLHETETLEN/UNIVERZÁLIS

A TRAUMA/KRÍZIS…

 Intenzív, fenyegető => extrém magas arousal => információ-feldolgozás megváltozik

 DISSZOCIÁCIÓ

 NEM INTEGRÁLÓDIK a memóriába

 Extrém stressz=> gátolja az emlékek kialakulását

 NINCSEN IDŐI dimenzió, nincs narratíva=> nem tudja beilleszteni az emléket, vmi kilóg

 JELEN van, nem válik a múlt részévé

TRAUMA – KÖVETKEZMÉNYEK: DISSZOCIATÍV működés:

 Emlékek bizonytalanok (valójában mi is történt?)

 Nincsen önreflexió (mit is tettem a helyzetben?)

 Identitás-problémák (valójában ki is vagyok én?)

 Érzelem-szabályozás zavara (túláradó érzések vagy érzések teljes hiánya)

 Mentalizáció leáll (lehetetlenné válik)

TRAUMA – ELHÁRÍTÁSOK:

 Fokozott aktivitás (tehetetlenség tagadása)

 Agresszió (megfordítom a helyzetet)

 Trauma ismétlése (reparáció kísérlete)

 Intimitás kerülése (közelség: fájdalmas érzések)

 Azonosulás az agresszorral (saját agresszió / megtorlás elhárítása)

ELHÁRÍTÁSOK:

 TUDATTALAN konfliktus

 Cél: szorongás csökkentése

 UNIVERZÁLIS

 Probléma: ha merev / kizárólagos

ELHÁRÍTÁSOK: NÉHÁNY PÉLDA:

 Elfojtás (‚elfelejtettem’)

 Racionalizáció („Nem is volt nekem olyan fontos”)

 Eltolás (egy stresszes nap után összevesztem a párommal)

 Reakcióképzés (a jóságos, elkötelezett, önzetlen anya)

 Tagadás („Ez egyszerűen nem történhet meg” – életveszélyes helyzetek)

 Projekció (előítélet, homofóbia)

 Konverzió (remegés, bénulás és „elnémulás” az értekezleten)

 Intellektualizáció (a nagytudású orvos)

 Altruizmus

 Humor

 Szublimáció (= kultúránk és civilizációnk alapja?)

6.PPT: Konfliktus és konfliktus-kezelés

Két vagy több különböző célokat, értékeket vagy normákat követő ember kapcsolatba kerül egymással

Konfliktus jellemzői:

 Romlik az információ áramlása

 Ellenségessé válik a hangulat

 Az együttműködés, a teljesítmény hosszú távon romlik

Konfliktus-kezelés I.:

Különböző konfliktus-kezelési módszerek, kiválasztásuk a következőktől függ:

 Érzelmi/racionális-e a konfliktus?

 Milyenek az erőviszonyok – alá-, fölérendeltség

 Saját aktuális pszichés állapotunk

Konfliktus-kezelés II.:

 A másik fél személyiségjegyei és pszichés állapota

 Mekkora a konfliktus jelentősége?

 Melyik megoldási mód felel meg a leginkább a személyiségünknek?

Konfliktus-kezelés III.:

 Elsődleges stratégia: ami a legtermészetesebb és a leggyakrabban használjuk (pl van aki csak versengő
helyzetben érzi jól magát, „nem tud veszíteni”)

 Másodlagos stratégia : amit frusztrált, feszült helyzetben tanúsítunk, gyakran akaratunk ellenére

- Álarc stratégia: amit „megjátszunk” ha el akarunk érni valamit

Konfliktus-megoldási módok
Versengő:

 Együttműködés nincs
 Érzelmi tényezőket nem vesz figyelembe
 Az egyik fél nyer, a másik veszít.
 Aktív, domináns, gyors.
 Mikor szükséges?
 Ha gyors döntés kell (pl. veszélyhelyzet)
 Ha fontos, de népszerűtlen akció indokolt
Együttműködő/problémamegoldó:
- Közös a racionális megoldásra törekszik
- A kapcsolatot meggyőzéssel próbálja megtartani.
- Aktív és időigényes is lehet.

Mikor szükséges?

 Ha a probléma tisztán racionális megoldása fontos

 Mások nézőpontjára is szükség van

 PÉLDA: házastársi konfliktus

Kompromisszum:

 Mindkét fél enged az álláspontjából

 Nem a legracionálisabb megoldás születik

 Érzelmi kapcsolat esetén az nem sérül

Mikor szükséges?

 Ha két egyformán erős fél egyformán ragaszkodik eltérő célokhoz

 Bonyolult probléma ideiglenes rendezése- időkényszer miatt elfogadható megoldást találni

 Mérsékelten fontos célok esetén, vagy a kapcsolat érzelmi oldalának erősítése miatt

Elkerülő:

 Együttműködés nincs

 Kilépünk a helyzetből, vagy be sem kapcsolódunk

Mikor szükséges?

 Ha nincs esélyünk a célt elérni

 Ha a konfrontálódásból nagyobb kár származhat mint a megoldásból eredő haszon

 Ha mások jobban el tudják rendezni a konfliktust

 Időt akarunk nyerni további információk gyűjtésére

Alkalmazkodó:

 Az együttműködés passzív formája

  Érzelmi tényezők szerepet játszhatnak, a másik fél kerül fölénybe.
Mikor szükséges?
 Ha rájöttünk hogy tévedtünk (vagy hagyjuk a másikat hogy ő jöjjön rá a saját tévedésére)
 Ha a másiknak sokkal fontosabb, mint nekünk (pl. érzelmi kapcsolat esetén vagy gesztus jellegű)
Konfliktus-helyzetek lehetséges megoldása: az agresszió:

 Károkozás a másiknak / saját érdek érvényesítése a másik ellenében

 Genetikai, ill. evolúciós gyökerek (állati agresszió)

 Mi az agresszió pozitív oldala?

 Agresszió kiváltói: általában akadály, frusztráció

 Az agresszió, mint válasz tanulása

 Emberi – állati agresszió: nálunk hiányoznak az agressziót leállító mechanizmusok

 Hiedelem: az agresszió kiélése kevesebb agresszióhoz vezet

Megadás:

 Megadás, passzív viselkedés → sérelem, bántalom elkerülése

 Hatékony lehet, ha a cél elérhetetlen

 Ha a károsodás veszélye nagy

 Ha mások jobban meg tudják oldani a helyzetet

Hátrányai:

 Szándékunk nem érvényesülhet

 Elégedetlenség, inkompetencia-érzés

 Tanult tehetetlenség

 Kapcsolatokban: a „vesztes fél” szerepe

Asszertivitás:

 Jelentése: érvényesítés

 Az együttműködés és a kompromisszum elemei

 Lényege: nem lemondani a saját érdekről, ugyanakkor tekintetbe venni a másikét

7.PPT: REZILIENCIA/POZITÍV PSZICHOLÓGIA

Reziliencia:

+ Stressz: univerzális és elkerülhetetlen

+ Optimális stressz-szint: teljesen egyéni

+ Krízis: változás elkerülhetetlen

+ Regresszió Progresszió

A helyzet:

+ Érint-e engem?

+ Előre látható-e? (átlátom)

+ Kezelhető-e ? (kontroll)

+ Meg tudom-e magyarázni ? (értem, jelentése van számomra)

Reziliencia: az egyén szempontjai:

+ Valószerű terv és a szükséges lépések – KONKRÉT

+ Bizalom erősségeinkben és képességeinkben

+ Kommunikációs és probléma-megoldó készségek (IQ + EQ)

Intenzív késztetéseket és motivációt tudjuk kezelni (EQ)

• Boldogság vs jóllét és öröm: PERMA(Pozitív érzelem, Elmélyülés, Pozitív kapcsolatok, Értelem,

Teljesítmény)

+ Mindenki vágyik rá

+ Szubjektív

+ Nem mérhető

Pozitív pszichológia vs gyógyító modell

GYÓGYÍTÓ MODELL

+ Szenvedés, fájdalmas érzések enyhítése

+ Tünetből, problémából indul ki
+ Betegség – gyógyulás
POZITÍV PSZICHOLÓGIA

+ Jóllét aktív megvalósítás

Mentális egészség – nem egyszerűen a betegség hiánya
Jól működni kellemetlen tünetek mellett is
Jóllét: Akadályok:

+ Unalom – szorongás
+ Stresszorok

+ A múltban / a jövőben vagyunk

+ Nehéz helyzetre stratégia?

Flow: a tevékenység:

+ Önjutalmazó

+ Érdekes

+ Cél világos

+ Cél erőfeszítést igényel

+ Folyamatos visszajelzés (feedback)

Flow: a személy:

+ Maximális összpontosítás

+ Erőforrások mozgósítása

+ Nincs unalom

+ Nincs szorongás
+ a teljesítmény maximális

Flow: az élmény:

+ Kontrollérzés

+ Időélmény megváltozik

+ Eltűnik az ego

‚eggyé válunk a tevékenységgel’

Optimizmus:

• Alap: oktulajdonítás

• Belső, állandó és globális okoka jóra

• Önhatékonyság és belső kontroll

• Proaktív viselkedés

Célok kitűzése:

• Konkrét
Se nem túl nagy, se nem túl kicsi

• Lebontható kisebbekre
• Rugalmas

• Szubjektíve jelentésteli, hiteles

• Intrinzik célok elsődlegesek

• Pozitív formában fogalmazzuk

Fogalmazd meg pozitívan élményeidet!

Értelmes élet:

• Spiritualitás

• Kapcsolatban lenni

• Mentális és testi egészség

• Véd a szorongástól és depressziótól

Stratégiák: Fogalmazd meg pozitív élményeidet!:

+ Naplóvezetés: élmény mélyül, dokumentálódik

+ Három Áldás

+ Pozitív Emlékezés

+ Megtöri a negatív érzelmek ördögi körét

Érzékeid Élesítése:

+ Könnyedén, rendszeresen alkalmazható

+ Különböző érzéki élményekre fókuszálni

+ Erősíti a tudatosságot, a jelenlétet (mindfulness)

Megosztás Másokkal:

+ Fókusz a másikon, értelmes tevékenységen

+ Mindennapos kedvességek, gesztusok

+ Aktív-konstruktív reakciók
+ Különleges, ünnepi eseményeket teremteni

Optimizmus és Altruizmus:

+ Fókusz a pozitívumokon

+ Egyszerű dolgok értékelése

+ A segítség, a támogatás különféle formái

+ Példa: Önmagam Legjobb Változata

Hála és Megbocsátás:

+ Hála: erkölcsi elvárás  ritkán tapasztaljuk és fejezzük ki

+ Proszociális viselkedésre ösztönöz

+ Összefügg a jólléttel, pozitív érzelmekkel, barátságossággal, érzelmi stabilitással, jobb alvással, jobb szív-
és érrendszeri, immunológiai mutatókkal

Stratégiák:
Ismerd meg karakter-erősségeidet:

• Bölcsesség és tudás Igazságosság

• Bátorság Mértékletesség

• Emberség és szeretet Transzcendencia