Magatartástudomány,

bioetika, orvosi szociológia

ÁFK, I. évfolyam, 2019/2020 tanév, 1. félév

Dr. Csibi Sándor, pszich.

Egyetemi adjunktus
Etika és Társadalomtudományok Tanszék
Elérhetőség: sandor.csibi@umftst.ro
 Agresszív és impulzív viselkedés.
Bántalmazó pszichológiai viselkedés.
 „Ha igazad van, megengedheted magadnak,
hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad,
nem engedheted meg, hogy elveszítsd.”

- Gandhi -
• Jean-Jacques Rousseau:
Az ember természetes állapotában
jóindulatú, barátságos lény, csak a
korlátokat állító társadalom kényszeríti ki
belőle az agressziót és az aljasságot.

• Sigmund Freud:
Az ember eredendően vadállat és csak a
társadalom adta rend és törvény tudja
lefékezni.
 Az agresszió definíciója

• Agresszió: eredete (latin): aggredior, aggredire,

agressus
– Jelentése: közeledni, haladni, előre menni, odafordulni,
hozzálátni, elfoglalni, nekifogni, rátenni a kezét
• minden olyan szándékos cselekvés, amelynek
indítéka, hogy nyílt vagy szimbolikus formában
valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy
fájdalmat okozzon (Ranschburg).
• az erőszak akkor mondható ki:
- ha van igazolható szándék,
- van látható cselekmény,
- és a cselekmény normasértő
• Az agresszió megvalósult támadási szándék, két
fél közül az egyik hátrányára létrejött erőszakos
cselekedet.

• Agresszió: olyan destruktív viselkedés, melynek

célja testi, lelki és anyagi kár szándékos
előidézése.
• Agresszivitás: Az embernek az agresszív
viselkedésre való képessége.
 Honnan ered, mi is az agresszió?

• öröklött vagy szerzett?

• ösztönös vagy tanult viselkedés?
• akció vagy reakció?
• energia vagy erőszak?
 Az agresszió elméletei

I. Intrapszichés folyamatokat hangsúlyozók

1.Ösztönmodellek: az erőszak a létért való küzdelemből fakad
• Darwin (biológus): az élet- és létfenntartás ösztöne küzdelemre, a lét
megőrzésére készteti az élőlényt
• K. Lorenz (etológus): az élet fenntartása, a létért való küzdelem vezet
az indulathoz, az agresszivitáshoz
• Freud (orvos): élet- és halálösztön, a kettő dinamikus kölcsönhatása
(a destruktivitás szükségszerű, helyet ad a megújulásnak, az életnek)
 2. Frusztráció–regresszió–agresszió tétele (Dollard, Miller és mtsi.,
1939): a frusztráció létrehoz egy olyan regressziót, a viselkedésszintnek
egy olyan visszaesését, amely a legtöbbször agresszióba torkollik
• Ma már nem állja meg a helyét (pl. azok a törzsek, ahol
csecsemőkorban intenzív testi kontaktus, megfelelő törődés,
gondoskodás és leválasztás van, kellő harcias magatartást is
tanúsítanak)

3. Stressz-modell: a stressz-törvény: üss vagy fuss! (fight or flight!)

• Szembefordulhatunk azzal, amitől félünk, vagy pedig elmenekülünk
• Ha nem lehet ütni, idővel az agresszív impulzusok áttörik a viselkedési
fékeket
• Ha nem tudunk menekülni, mert nem tehetjük, akkor támadásra
kényszerülünk
• Miller: "A frusztráció sokféle magatartásformát serkent,
ezek közül az egyik az agresszió valamely formája".
• Például a személy megváltoztathatja célkitűzését,
szükséglete kielégítését későbbre halaszthatja, egyéb
konstruktív megoldást választhat.
• Tételezzük föl, hogy egy fiatal sikertelen egyetemi felvételi
vizsgát tesz. Reakciói sokfélék lehetnek az első düh,
csalódottság vagy elkeseredést követően: lehet, hogy
kitartva elképzelése mellett újabb felvételi mellett dönt, és
átmenetileg munkát vállal, nyelvet tanul, más egyetemre
adja be jelentkezését, de lehet, hogy letesz eredeti
szándékáról és egészen más életterveket dolgoz ki.
Előfordulhat azonban az is, hogy hosszantartóan letörtté
és passzívvá válik, vagy felháborodva az élet
igazságtalanságán, feladva céljait, dühhel, daccal,
öndestruktív indulatokkal reagál.
II. Szociális, interperszonális viszonylatokat hangsúlyozó modellek
1. Jutalom révén történő tanulás: a pozitív következményekkel járó
viselkedésmódok gyakorisága növekszik (és fordítva)
• az agresszivitásra hajlamos gyerekek közvetlen megerősítést nyerhetnek
agresszív viselkedésükre
2. Modell révén történő tanulás: Bandura szociális tanuláselmélete segít
az agresszív magatartás megértésében
– a gyermek azonosulhat egy erőszakos modellszeméllyel, utánozza, követi a
mintát, amelyhez hasonul; ez a modellkövető, utánzó viselkedés
– játszó gyerekeknél megfigyelték, hogy a következmények nélküli agresszív
cselekmény látványát követően a játékaikkal ők is hasonló (destruktív) módon
bánnak
– ha nem jár az agresszív tettért büntetés, a gyerekek játék közben az agresszív
film mintáját követve a baba figurát, sőt egymást is püfölik
– a gyerek lát a tévében olyan akciófilmeket, amelyekben értelmetlen erőszakos
viselkedések sorozata zajlik, esetleg a főhős éppen az agresszív hősködése
révén bűvöli el a gyermeki tudatot, ez is közvetlen mintakövető viselkedést von
maga után
III. Az erőszakos viselkedés kognitív magyarázó modellje
• Szándék-tulajdonítás:
– mások erőszakos viselkedésének, ártó szándékának feltételezése
támadó önvédelmi magatartást aktivál
– ha attól félek, hogy a másik majd ellenséges lesz velem, félnem
kell tőle, akkor előre támadok
– a gyerek is így van ezzel: támadó lesz, mielőtt őt megtámadnák.
„Legjobb védekezés a támadás!”
 Az agresszió fejlődése

• agresszív az első sírás, a szopás, az ennivaló követelése

– „fertőző sírás” (proszociális viselkedés első jele az újszülött osztályon)
– dühödt sírás, hánykolódás a szopás megszakításakor, a csecsemő
fogó mozdulata
• éntudat fejlődésében a „tulajdonosi jogok”, „birtoklás”
megsértése, a játék megszerzése („tied”, „enyém”)
• az éntudat kialakulását követően: tettekben, szavakban
levezetett indulati kitörések (karmolás, rúgás, marás)
• 3-4 éveseknél: én-érvényesítés játék, hely, személy
kisajátításával
• 4-6 éveseknél: verbális agresszió nő (sértegetés,
kötekedés)
• iskoláskor: beilleszkedés, tanulás miatt ellenséges indulatok
halmozódnak fel, ez agresszív viselkedést eredményezhet
(hazudozás, lopás is ekkor jelenik meg szándékos
formában)
• serdülőkor: saját jelentőség keresése, identitás keresése a
mindennel, mindenkivel szembehelyezkedéssel történik;
szeretetre vágyik, de őt nehéz szeretni
 Agressziót kiváltó 2 nevelői attitűd

1. meleg-engedékeny (a büntetés hiánya teszi

agresszívvá a gyereket, de proszociálissá
alakítható)
2. hideg-engedékeny (nyílt, kontrollálatlan
agresszió, mely antiszociálissá válik)
Az agresszió gyakori látványa közömbössé tesz,
eltűnik az altruizmus és az empátia.
 Agresszió és kötődés
Kötődési elmélet: ha a gyereknek a korai években nem
sikerül biztos kötődést kialakítania egy vagy több
személlyel, az felnőttkorban a szoros személyes
kapcsolatok létrehozásának képtelenségét
eredményezheti
Kötődési típusok:
1. Biztonságosan kötődő (kb. 60%)
2. Bizonytalanul kötődő: elkerülő (kevés figyelmet
fordítanak anyjukra, amikor az jelen van, és nem
látszanak levertnek, ha távozik) (kb. 20%)
3. Bizonytalanul kötődő: ambivalens (a gyerek ellenállást
mutat, amikor az anya visszatér; egyszerre keresi is, meg
ellen is áll a fizikai érintkezésnek (kb. 10%)
 Kötődésvizsgálatok

Főbb eredményei
• biztos kötődés alapja: a szülő szenzitív
válaszkészsége (válaszaik a csecsemő
szükségleteinek megfelelőek)
• bizonytalan kötődés: az anya a saját
kívánságait és hangulatát követi és nem a
gyermek jelzéseire reagál
- a gyermeket a kapcsolat keresése és
elkerülése egyidejűleg jellemzi
Nem kívánatos szülők:

 túlzott érzelmi töltéssel

bíró szülő
 agyongyámolító szülő
 gyermekded szülő
 alkoholista szülő
 csábító szülő
 elutasító szülő
 túl lelkiismeretes szülő
 elvált szülők
 abuzív szülő
 Az agresszivitás forrásai

• nagyfokú, kínzó szorongás

• akarati törekvések korlátozása
• önállóság korlátozása
• környezet erőszakos magatartása (gyakori
büntetés, mely legtöbbször verés)
• sértések, gúnyolódások, verbális támadások
• becsmérlő nem verbális kifejezések

Az ezekre adott érzelmi reakciók: dac, gyűlölet,

bosszúvágy, kirekesztettség!
 Az agresszió kifejeződhet

• kihívó, provokatív válaszokban

• óvatosságban, tartózkodó viselkedésben
• tökéletességre való törekvésben
• közönyösségben
• ellenségességben, ellenállásban
• „Sok gyereknek jónak kell lennie, hogy szülei
szeressék, vagy rossznak, hogy észrevegyék”,
- mindkét esetben agressziót érez
 Hogyan nyilvánul meg az agresszió?
Nyílt formában
• Verbálisan
- már óvodáskorban megjelenik: hang felemelése,
szidás, ordítozás, fenyegetés, káromkodás,
átkozódás
- később: irónia, gúny, ugratás, heccelődés, infantilis,
trágár szavak, blaszfémia
(„agyoncsaplak”, „szétlapítalak”, „falhoz kenlek”)
• Támadó viselkedésben
(a tévében látott erőszak növeli a néző agresszivitását)
 Hogyan nyilvánul meg az agresszió?

Rejtett formában
• passzív-agresszív magatartás (halogatás,
semmittevés, konokság, feledékenység, szándékos
gyengén tanulás, korai formájában pl. visszaesés a
szobatisztaságban) a szülő vagy pedagógus
bosszantására

• hatalmi törekvések („az én szavam a döntő”,

„engedelmeskedjetek”)
• birtoklás, hódítás, szerzés, becsvágy
 Hogyan nyilvánul meg az agresszió?
Képi formában
• karikatúra
• graffitik
• gyermekrajzokon:
– aránytalanság,
– zsúfoltság,
– túldíszítettség,
– sötét tónus,
– visszatérő témák
 Agresszív érzelmek

• Harag: az agresszió legközvetlenebb érzelmi,

beszédbeli, cselekvésbeli, magatartásbeli
kifejezése.
• Düh: a harag intenzív rövididejű megjelenése
(törés, zúzás). Kritikátlanságig, ködös állapotig
mehet.
• Gyűlölet: ellenséges érzés. Kialakulhat rivalitás
nyomán, de állandósulhat az évek során.
Az agresszió kulturális meghatározottsága

• Fajspecifikus jellegzetesség, hogy a tanulás és a

kultúra igen nagy mértékben befolyásolja az
agresszív cselekedetek gyakoriságát és formáját.
• Az emberek agresszióhoz való hozzáállását
ugyanakkor befolyásolja az ökológiai környezet és
a szociális környezet is.
• Mindkettőre jó példa a yanomamo és a busman
törzsek eltérő viselkedése (Eibl-Eibesfeldt 1989).
 Yanomamo
• A yanomamo indiánok kis csoportokban élnek a brazil őserdőkben,
szűkös források között.
• vadászatból tartják fenn magukat
• egyes csoportok közt állandó ellenségeskedés dúl.
• fontos, hogy a harcosok képesek legyenek megvédeni magukat és a saját
zsákmányukat a másik elől.
• A yanomamo szülők arra tanítják gyerekeiket, hogy mindenféle sérelmet
azonnal toroljanak meg, tűrjék a fájdalmat.
• A nevelés során az agresszív viselkedést jutalmazzák, így az agresszió a
gyerek értékrendjében a későbbiekben igen fontos szerepet tölt majd be.
 Busmanok
• A busmanok számára igen fontos az együttműködés,
• csak a közös növényápolással tudják fenntartani magukat.
• Ilyen helyzetben fontos, hogy minél kevesebb agresszív cselekedet
forduljon elő, hiszen az ellenségeskedés a csoport fennmaradását is
veszélyeztetné.
• A busman szülők a gyerekeiket békés, udvarias viselkedésre nevelik. A
verekedőket szétválasztják, leszidják, kibékítik.
• A busman gyerekek számára az engedékeny, együttműködő, szelíd
viselkedés a példa, számára az ilyen viselkedésforma értékes és
követendő.
 Az agresszivitás mint személyiségvonás

• Az agresszív viselkedés kiváltásában vagy elmaradásában

egy sor tartós tulajdonság, személyiségvonás is szerepet
kap a helyzeti tényezőkön kívül.
• Az olyan személyek, akik önbizonytalanok, önértékelésük
alacsony, akik erősen függenek (dependensek) szociális
környezetüktől, mert a belső kontroll, a belső
meggyőződések gyengesége vagy hiánya fokozza az
utánzás általános tendenciáját, és ezen belül az agresszív
reakció-lehetőségeket is
• Ha az egyénben erős a tendencia az agresszív
viselkedésre, akkor azt egy viszonylagosan semleges
helyzet is beindíthatja.
• Beck (1999) szerint az ellenséges személyiségű emberek
alapvető problémája önértékelésükkel függ össze:
ismétlődő, szinte automatikus gondolatuk, hogy őket a többi
embernek értékesebbnek kellene tartania, és sérülékeny
énképük kivetítése révén mások viselkedését könnyen ítélik
sértőnek, jogtalannak, leértékelőnek, és ezért hajlamosak
arra, hogy az emberek megnyilvánulásaira támadással
reagáljanak.
• Tipikus helyzetek és automatikus gondolatok:

Tipikus helyzet Automatikus gondolat

Főnöke belejavít munkájába. Kötekedni akar velem.
A házastárs késik a találkozóról. Semmibe vesz.
Soron kívül hívnak be egy rosszulléttel Én nem vagyok nekik fontos, egy
küzdő beteget az orvoshoz. senkinek néznek.
Nem hatékony az először fölirt Fogalma sincs az orvosnak a
gyógyszer. bajomról.
 Az agresszió büntetése

• Ha az agresszió tanult, büntetéssel csökkenthető

• Erős-túlzott büntetés negatív érzéseket szül (pl.
szorongás, düh), ami gátolhatja a pozitívabb
válaszformák tanulását
• A büntető mint modell
• Attól hatékony a büntetés, aki szereti a
büntetettet
• Fontos az alternatív viselkedések modellezése és
jutalmazása
• Értékrend alakításának szerepe
 Az agresszivitást befolyásoló vonások

• Fokozottan hajlamosak az utánzás általi

(agresszió) tanulásra az önmagukban bizonytalan,
alacsony önértékelésű , dependens, kialakulatlan
értékrenddel rendelkező emberek
• Az ellenséges (hosztilis) személyiség szintén
hajlamosít az agresszióra (és a szívkoszorúér-
betegségekre)
• Csökkenti az agresszió megjelenését az empátia,
az agressziót elítélő attitűdök, a büntetéstől való
erős félelem, az erős szégyenérzet
• Impulzivitás
 Ellenségesség, agresszió és betegség

• Az ellenségességet, cinizmust mint

személyiségvonást a szívkoszorúér-betegség fontos
előrejelzőjének tartják
– Egy 118 ügyvédre kiterjedő, 25 éven át tartó kutatás szerint a
jogi egyetemi évek alatt felvett személyiség-kérdőiben az
ellenségesnek bizonyuló személyek ötször akkora eséllyel
haltak meg ötven éves kor előtt, mint a nem ellenséges
évfolyamtársaik.
– Orvosok követő vizsgálatánál hasonló eredményt kaptak,
azonban nem csak a szívbetegség, hanem bármely okból
bekövetkezett halálozás gyakoribb volt e csoportban.
• Az ellenséges beállítódással együtt járó düh gyakori
és intenzív átélése révén a különféle élethelyzetekben
megélt nagyobb stresszélmény a fokozott szimpatikus
aktiváció útján fejti ki egészségkárosító hatását.
 Agresszió és személyiségzavarok

• Vezető tünet az agresszivitás-impulzivitás a

"személyiségzavarok" nagy csoportján belül az
antiszociális és paranoid személyiség-
zavarokban, valamint gyakori a borderline
személyiségzavarban.
• A borderline személyiségzavarban az auto- és
heteroagressziv cselekedetek, szexuális abúzus,
időszakos alkohol - vagy drogfogyasztás tűnhet
fel, jellemző a csökkent kockázatmegítélés, a
csökkent impulzuskontrolll, de rendszerint többé-
kevésbé törvényes kereteken belül maradnak e
viselkedésformák, azonban az előbbi csoporthoz
képest lényeges megkülönböztető kritérium az
identitás (énérzés, énazonosság) zavara.
Agresszióval kapcsolatos mentális zavarok

• Münchausen-szindróma: kórósan hazudozó

személy betegséget színlelve vagy azt tudatosan
előidézve keresi a kapcsolatot az egészségügyi
ellátórendszerrel
• Lényege, hogy az anya vagy gondozó a gyermeknél
mesterségesen és titokban előidézett tünetekkel
keres fel orvosokat (éheztetés, folyadékmegvonás,
mérgezés gyógyszerrel, fertőzés széklet
megetetésével, hasmenés előidézése stb.). A
személy célja az orvosokkal, egészségügyi
személyzettel és egészségügyi intézményekkel
történő intenzív kapcsolattartás, és e súlyos
személyiségtorzulást mutató személyek általában
maguk is az átlagost meghaladó egészségügyi
ismeretekkel rendelkeznek.
Agresszióval kapcsolatos mentális zavarok
• Szerfüggés
• Helyettesítő Münchausen-szindróma: valaki más
az áldozat (általában a gyerek): éheztetés,
mérgezés
• Heteroagresszió (önsértés, öncsonkítás,
öngyilkosság) sok mentális zavar (mentális
retardáció, pszichózis, borderline személyiség-
zavar) tünete, mely az önsegítés patológiás
formájaként is értelmezhető (pl. kontrollérzés
növekedése)
 Impulzuskontroll-zavarok

• Általános jellemzők
– ellenállhatatlan késztetés maga vagy mások számára
káros tevékenység végrehajtására
– cselekvés előtt növekvő feszültség és önkontroll-hiány
– a kivitelezés örömöt és megkönnyebbülést jelent

 Kleptománia (haszontalan tárgyak lopása)

 Kórós szerencsejáték-szenvedély
 Pirománia (gyújtogatás)
 Trichotillománia (hajtépés)
 Intermittáló explozív zavar – lényege az agresszív
impulzusok feletti kontroll ismételt elvesztése, ahol az
agresszívitás mértéke aránytalanul nagyobb, mint amit a
pszichés tényező megmagyarázna. Kontrollvesztéses
epizód után valódi megbánás, bűntudat jelentkezik.
• Az agresszió-kifejezés a pszichiátriai betegeknél a két
extrémitás az agresszió kritikátlan heteroagresszív vagy
öndestruktív kiélése, ill. az agressziókiélés,
önérdekérvényesités patológiás gátlása.
• Steinert (1995) szerint az egyes pszichiátriai kórképek sok
jellegzetes, de azért mégsem általánosítható agresszív
viselkedésmintázatot mutathatnak.
– Például szkizofrén pszichózisokban egyfelől az akut izgalmi
állapot, pszichotikus szorongás, hallucinációk, a környezetnek
a tévely-rendszerbe történő bevonása serkenti az agresszív
viselkedést.
– Mániás pszichózisokban az ösztönkésztetések fokozódása és
a gondolatrohanás, kritikátlanság, túlértékelések, a nagyfokú
ingerlékenység válthat ki agresszív viselkedést, amely
azonban soha nem eltervezett.
– Depresszív pszichózisokban a célvesztésen, önvádlásokon
alapuló öngyilkosság, akut intoxikációkban a jelentős tudati
zavarok eredményezhetnek irányítatlan és megtervezetlen
impulzív reakciókat.
– Értelmi fogyatékosságokban, demencia-szindrómákban és
akut agyi organikus szindrómákban az alacsony tudati kontroll
mellett fellépő akut izgalmi állapotok eredményezik, hogy
minimális frusztráció is kiválthat impulzív reakciókat.
• Köszönöm a figyelmet!