ELŐÍTÉLETEK

Órai anyag

Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma
lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a világot, félreértések, érték- és
szükségletkülönbségek merülhetnek fel.
Ezek a különbségek befolyással bírnak a különbségek cselekedeteinkre, gondolatainkra,
érzéseinkre és reakcióinkra.
ELŐÍTÉLETEK

 KATEGORIZÁCIÓ
A megismerési folyamat egyik alapvető és fontos formája, amellyel a jelenségeket, dolgokat
osztályozzuk aszerint, hogy bizonyos jegyek előfordulnak-e bennük vagy sem.
Társadalmi kategorizáció - Felerősíti a csoporton belüli hasonlóságokat, és kiélesíti a
csoportok közötti különbségeket.

 ELŐÍTÉLET
Az előítélet olyan vélemény, ítélet, amelynek nincs tapasztalati alapja, elsősorban érzelmi
alapon szerveződő ítéletalkotás. Ítélet, melyet nem támaszt alá tényszerű vagy logikus indok,
ellenáll a változásnak, erős érzelmi viszonyt tartalmaz.
Lehet pozitív és negatív:
Pozitív pl.: a balkezes emberek mind tehetségesek.
Negatív előítélet nem feltétlenül követi tényleges negatív viselkedés, vagy elutasítás.

 SZTEREOTÍPIA
Kategorizációra épülő megállapítások, amelyek különféle társadalmi csoportok jellemzőnek
tartott tulajdonságaira vonatkoznak, közmegegyezésen alapulnak és időben tartósak.
– torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese
valamely csoporttal szemben.
Sematikus és merev vélemény egy csoport tagjainak jellemvonásairól, személyiségéről.
Mereven átadott és alkalmazott vélemény a csoport összes tagjára.
Lehet pozitív és negatív egyaránt
A sztereotípia az a hiedelem, hogy egy csoport minden tagja bizonyos hasonló
tulajdonságokkal bír (egy bizonyos csoport minden tagja egyforma, és köztük nincsenek
egyéni különbségek).
Tegyük fel, hogy találkozom egy antarktiszi emberrel, aki durván bánik velem! Egy tipikus
sztereotip megjegyzés a következő lenne: „Az antarktisziak faragatlanok.” Mindannyian
faragatlanok? Valószínűleg nem.
 A sztereotípiák hiedelmek.
 Fontos, hogy megtanuljuk saját és mások hiedelmeit kritikusan elemezni.
 A kritikai elemzésbe beletartozik, hogy kiderítsük saját hiedelmeink lehetséges
buktatóit.
 Fontos a mások hiedelmei iránti tolerancia.

A sztereotípia jellemzői:
 az egyének osztályaira, bizonyos csoportokra vagy dolgokra vonatkoznak
 előre rögzítettek
 nem az aktuális értékelésből származnak
 meggyőződések
 kialakulhat a személynek saját magáról

1
  kialakulhat másokra vonatkoztatva
 ismétlődő verbális vagy motoros viselkedésformák, automatizmusok
 szélsőséges megjelenésük a mentális vagy idegrendszeri zavarok tünete

Sztereotípiák funkciói
 Megismerő funkció: a sztereotípiák révén gyorsan tudunk tájékozódni, könnyebben
tudunk eligazodni ebben a bonyolult világban.
 Kommunikációs funkció: megkönnyíti a csoporton belüli kommunikációt, erősíti a
csoport hovatartozás érzését.
 Szociológiai funkció: csoportközi viszonyokban fennálló egyenlőtlenségek igazolása,
racionalizálása. Pl. minden ország a fejlettebb szomszédjával szemben alakít ki
sztereotípiát. Ez megmagyarázza az egyenlőtlenséget az egyének számára.

 DISZKRIMINÁCIÓ
Egyes emberek, vagy csoportok hátrányos kezelése, illetve olyan cselekedetek, amelyek révén
más csoport által megszerezhető anyagi erőforrásoktól és előnyöktől megfosztanak egyes
embereket azon az alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai.
Egy társadalmi csoport és annak a tagjai felé irányuló pozitív vagy negatív viselkedésre utal,
vagyis előnyös vagy hátrányos megkülönböztetés.
___________________________________________________________________________

A kiközösítést és az előítéleteket:
 tanuljuk őket a családban, közösségben, társadalomban
 A média útján, amikor az újságok, a televízió pozitív vagy negatív módon mutat be
különböző csoportokat
 a kedvezőtlen vélemény, a teljes megismerés előtt alakult ki
 az előítéletek könnyen kialakíthatóak, de nehezen változtathatók

Az előítélet okai:
 gazdasági/politikai konkurencia
 „bűnbak” keresése
 maga a személyiség
 konformitás
 Az előítélet válfajai:
 Egyéni előítéletek (egyéni érzelmek, vélekedések)
 Társadalmi előítéletek (kollektív tudat jelenségek)
 Csoport előítéletek (nemzeti, faji, vallási előítéletek)

Az előítéletek fajtája:
 Életkori előítélet
 Fogyatékossági előítélet
 Vallási előítélet
 Nemi előítélet
 Etnikai előítélet
 Gazdasági - vagy osztály előítélet
 Nemzeti (nacionalista) előítélet
 Faji előítélet
 Fizikai előítélet

2
Az előítéletek típusai
Tárgyuk szerint: minden társadalmilag konstruált jelenség kapcsán kialakulhat, benne
különösen fontos a csoportközi előítéletek fajtája.

fokozatuk szerint:
 szóbeli előítéletesség
 elkerülés
 hátrányos megkülönböztetés
 fizikai erőszak
 üldözés és kiirtás

burkoltság/nyíltság tekintetében
 „forró” előítélet
 „hideg” előítélet

AZ ELŐÍTÉLETEK FEJLŐDÉSE:
 szóbeli elutasítás
 diszkrimináció
 személyi bántalmazás
 az előítélet tárgyának megsemmisítése
 Az előítéletek működése

1) Első lépcsőfok - Társadalmi kategorizálás

Pl. roma – magyar gyerek.
2) Második lépcsőfok – Sztereotipizálás
Pl. a roma gyerekek rosszabbul teljesítenek az iskolákban, mint a nem romák.
3) A harmadik lépcsőfok - Előítélet
Pl. a roma gyerekek buták, értéktelenek, motiválalhatatlanok.
4) A negyedik lépcsőfok – Diszkrimináció
Pl. a roma gyerekeket külön osztályokba kell tanítani az iskolákban (szegregált oktatás).

Előítélet személyiségháttere
Adorno és munkatársai tanulmányozták behatóan: az autoritariánus (tekintélyelvű)
személyiség kialakulását és szerkezetét
Eredményeik azt mutatják, hogy az antiszemita személyek általában minden külső csoporttal
szemben előítéletesek.
Feltételezték, hogy a szélsőséges előítéletesség eredete a gyerekkori konfliktusokban
keresendő.
Az ilyen személyek olyan családokban nőttek fel, ahol a szülők görcsösen ragaszkodtak a
fegyelemhez és a konvenciókhoz, alávetették magukat a tekintély szavának. A rideg és
büntető viselkedésük miatt a gyerekben ellenséges indulatok gyülemlettek fel, de nem
fejezhették azokat ki szüleikkel szemben.
Személyiségszerkezetüket tekintve labilisak nemkívánatos tulajdonságaikat kivetítik az
általuk alsóbbrendűnek tartott csoportok tagjaira.
Alávetik magukat a tekintélynek, lenézik és agresszívek azokkal szemben, akik tőlük
különböznek.

Adorno (40-es évek): előítéletesség összefügg bizonyos személyiségtulajdonságokkal –

kétféle személyiségtípus:
1. tekintélyelvű, autoriter

3
2. demokratikus
A tekintélyelvű, autoriter előítéletes személyiség – jellemzői:
 konvencionalizmus: merev ragaszkodás a hagyományos értékekhez, ez nem
racionális, hanem emocionális
 autoritáriánus (tekintélyelvű) behódolás: a tekintéllyel szembeni kritikátlan elfogadás
 babonásság: hisznek abban, hogy sorsunkat misztikus, rajtunk kívül álló erők
irányítják
 rigiditás: érzelmi- gondolati világát a merevség jellemzi. Merev kategóriákban
gondolkodik; valaki vagy erős vagy gyenge
 destruktivitás, agresszió: a nála gyengébbekkel szembeni agresszió, rosszindulat
 projekció: saját bizonytalanságát, szorongását kivetíti a külvilágra „a világ veszélyes,
az embernek állandóan készen kell állnia, hogy megvédje magát”
 énidegen szexualitás: a szexualitásról vallott nézetei és a gyakorlat ellentmondásban
van egymással. Szóban rajongva idealizálja a másik nemet, de a szexuális gyakorlata
kizsákmányoló és manipulatív. A másik nemmel szemben jellemző a tudattalan
lenézés.
 emberi kapcsolataira a bizalmatlanság és gyanakvás jellemző. Bizalmatlanságát fölfelé
elfojtja és imádattá alakítja. A magánál alacsonyabb szinten lévő emberekkel viszont
lenéző.
 önmagát dicsőíti, befelé szorongás és bizonytalanság gyötri
 erős konformitás, változásnak való ellenállás