SZOCIÁLPSZICHOLÓGIAI ÉS AHOZ SZOROSAN KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK:

1. Mikor jelenik meg az éntudat? 1,5-2 éves korban, autonómia élményével (szobatisztaság).
2. Társas hatás: 2, v. több személy között létrejövő olyan kapcsolat, melyet szabályok, normák
határoznak meg.
3. Szociális facilizáció: Emocionális serkentés, társak jelenléte serkentőleg hat az egyén
teljesítményére.
4. Intrakció: 2 v. több személy között kialakuló olyan kapcsolat, melyet szabályok, normák
határoznak meg.
5. Tömegképző tényezők:
a) Szociológiai körülmények: tömeghatások ott lépnek fel könnyen, ahol nagyfokú mobilitás,
gyökértelenség, bizonytalanság a jellemző.
b) Szociálpszichológiai körülmények: jelszavak, leegyszerűsített eszmék.
c) Aktualizációs körülmények
d) Oppozíciós erőtöbblet
e) Spontán vezetés
6. A szerep fogalma: Az egyénnel szemben megnyilvánuló társ-i elvárásoknak, normáknak az
összessége, ill. az ezeknek megfelelő magatartás. Eredet szerint lehet kapott vagy szerzett. Az
egyénhez egyidejűleg több szerep is tartozik, ezért minden ember sajátos szerepkészlettel
rendelkezik.
7. Szociális szerep Minden olyan társ-i funkciót státusznak nevezünk, melyet az egyén betölt.
Minden státuszhoz meghatározott társ-i elvárások, követelmények tartoznak. Akik felkészültek
ezekre az elvárásokra könnyebben illeszkednek be.
8. Státusz: A szerepkapcsolatban betöltött hely, szociális kiscsoportokban betöltött hely.
9. Szerepkomplexum fogalma: Az egyének különböző státuszaihoz kapcsolódó szerepek
összessége. Minél nagyobb a társba történő betagolódás, annál gazdagabb a szerepkomplexum.
10. Diszkrepáns szerep: Lényege, hogy a szerep betöltője nem azonos annak a szerepnek
betöltőjével, aminek látszik. Pl.: kémek, álruhás jegyellenőrök.
11. Személyiség fogalma: A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan
egyedi és megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett (öröklött)
testi és idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban,
állandó fejlődés és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többé-kevésbé tudatos
viselkedésválasztással határozza meg önmagát.
12. Allport: „ A személyiség azoknak pszichofizikai rendszereknek (szokások, sajátos és ált.-os
magatartásformáknak, érzelmeknek) és másfajta diszpozícióknak az egyénen belüli dinamikus
szerveződése, amelyek meghatározzák jellemző viselkedését és gondolkodását, azaz egyedülálló
alkalmazkodását a környezethez.
13. A csoport fogalma emberi együttes, melynek tagjai közös cél elérése érdekében közös
tevékenységet végeznek. Viszonyukat a kölcsönös függőség, egymásra hatás és véleménycsere
jellemzi. Szerkezetét a kialakult szerepek hierarchiája határozza meg.
14. Hippokratesz – Galenoszi temperamentum típusok
Érzelmi-indulati reagálásmód alapján tipizál. Típusok között minőségi különbség nincs.
Szangvinikus: (bizakodó: érzelmi reakciói gyorsak, nem tartósak, könnyen kinyilvánítja)
Kolerikus: (lobbanékony: reakciói gyorsak és tartósak, könnyen kinyilvánírtja)
Melankólikus: (szomorú: reakciói lassúk, tartósak, alig nyilvánítja ki)
Flegmatikus: (közönyös: lassú, nem tartós, alig nyilvánítja ki)
15. Kretschmer féle alkati típusok
Piknikus – ciklotim, Aszténiás - skizoid Atletikus - epilegtoid
16. Scheldon alkati tipológiája Viszcerotómiás (zsigeri – gyomorember) Szomatotómiás
( izomember)Cerebrotómiás (agyember)
17. Pavlov alkati típusai: Idegrendszeri tulajdonságokat veszi figyelembe, ingerületi és gátlási
folyamatokra alapoz. Hippokratészi típusokat veszi alapul.
Élénk típus (szangvinikus)
Gyenge (melankólikus)
 Féktelen (kolerikus)
Nyugodt (flegmatikus)
18. Metakommunikáció: Szavakban történő közlést kísérő, többé-kevésbe nem tudatos
kommunikáció. Módosítja az elhangzott beszéd jelentését. Nem mindenki értékeli egyformán.
(mimika, taglejtések) Félreértésekre adhat okot.
19. Worf és Shapiro nyelvi realitivás elmélete: A nyelvi kódok különbözőek. Más a különböző
nyelveket beszélőké, más a különböző társadalmi csoportoké. A pedagógusnak mindig a
legalacsonyabb kódrendszerhez kell alkalmazkodnia egy adott csoporton belül. Így lesz esély a
felzárkóztatásra.
20. Hány személyiség dimenzió van: l. hatalom, 2. szeretet, 3. munka, 4. érzelem, 5. intellektus.
21. Attribució: Ok-tulajdonítást jelent. Arra az alapvető emberi törekvésre utal, mely szerint az
ember törekszik arra, hogy megfejtse a háttérben lévő okokat. Következtethetünk mások ill.
saját személyiségvonásainkra. Az okok megismerése befolyásolja az esemény megítélését.
22. Nyelvelsajátítási elméletek
Chomsky: a beszéd elsajátítása velünk született, emberi kompetenciaként értelmezhető
Skime: a beszédelsajátítása megértésre épül.
Brunner: interakciókat sajátítunk el
Vigotszkij: 1 ½-2 éves kortól a beszéd-gondolkodás összekapcsolódik. A beszéd révén tudjuk a
gyerek fogalmi képességeit vizsgálni.
Worf és Shapiro: nyelvi relativitás elmélete: más nyelven beszélő emberek másképpen
gondolkodnak.
23. Konformitás: A szociális befolyásolás következménye. Hasonlóság, egyformaság. A társ-i
elvárásokhoz való alkalmazkodás, az egyéniség feladása nélkül.
24. Sztereotípia: Társadalmi nagycsoportokra vonatkozó megkülönböztetés, az aktuálsi tagok nem
meghatározóak, képes a csoport újra reprodukálni önmagát.
25. Holdudvar hatás: A hétköznapi életben a személyészlelésben döntőek a redukciós szempontok
– a személyek egymáshoz való viszonya. Kiről, mit feltételezünk.
Hajlamosak vagyunk egyetlen pozitív vagy negatív információ alapján általánosítani (aki
hazudik, az lop is.)
26. Agresszió Minden olyan szándékos cselekvés, melynek célja, nyílt vagy szimbolikus formában
testi, lelki, anyagi kár, sérelem okozása. Annál súlyosabb, minél helyrehozhatatlanabb.
27. Vonzalom- csere elmélet: Tiabult-Kelly féle: Minden kapcsolatban van egymással. A
ráfordítás és a nyereség közötti különbség a haszon (profit). Az egyén törekszik a
lehetőségeihez képest pozitív kapcsolatok létrehozására. Ha egy kapcsolat veszteséges, akkor
felbomlik. Szociális nyereség az érték
28. Kognitív disszonancia elmélete: Az emberek ellentmondásmentes világképre törekszenek. A
világkép kialakításához szükséges a megismerés, a felfogás, tárolás és feldolgozás folyamata. A
világkép kognitív elemekből épül fel.
29. Kommunikációs kompetencia: A társ-i kapcsolatok zökkenőmentes lebonyolításához
szükséges tudások és képességek ismerete. Bírjuk a kommunikációhoz szükséges jeleket, tudjuk
úgy befejezni a kommunikációt, hogy az érdemleges legyen. Lényeges az anya-gyerek
kapcsolat a nyelvi jelek elsajátításában, kommunikációs helyzetek kezelésének megtanításában.
30. Kelly 3 tényezős elmélete: A viselkedést befolyásoló tényezők:
l. a viselkedés, 2. a résztvevő személye, 3. mennyire tartós, mennyire állandó a cselekvés. A
végső attribuciót a 3 tényező együttes mérlegelése és egymással való együtt járása határozza
meg.
31. Etnocentrizmus: A társadalmi nagycsoportok önmagukat pozitív irányban abszolutizáló, más
csoportokat leértékelő ideológiáját nevezzük így.
32. Extrapolálás: Látható személyiségjegyből (jelekből) nem látható jelekre következtetünk.
33. Attitűd funkciói: Attitűd: tapasztalatokon keresztül szerveződött idegi, készenléti állapot,
tanult, nem veleszületett mentális oldal. Meghatározza tartósan az attitűd tárgya, az érzelmi
hozzáállást, a helyzetre való viselkedést, motiválja az alkalmazkodást.
a) Kognitív - attitűd tárgyáról való tudás
b) affektív - tárgyhoz való érzelmi viszonyulás
 c) cselekvéses oldal - hogyan viszonyulok az attitűd tárgyához.
34. Társas facilitás: Triplet írta le a társas hatást (kerékpározók horgászok). A teljesítmény javul,
ha a társ hatása érvényesül. Facilizáció serkentést jelent.
35. A személyiség 5 faktora: Catell-féle faktorok: extraverzió: érzelmi beállítottság,
együttműködés: gondoskodásra való hajlam, segítőkészség, neuroticitás: érzelmi
kiegyenlítettség, stresszel való megbirkózás, lelkiismeretesség: céltudatosság, nyitottság:
képzelőerő.
36. Behaviorizmus: a megerősítés tanulási módszerét fejlesztette ki (szoc. Tanuláselm.).
37. Interakció: függőség: álfüggőség, egyoldalú függőség, kölcsönös függőség alakulhat ki.
38. Eysenck:_a tudatalatti részét hangsúlyozta a személyiségnek. Tipológiája: 4 alapvető
személyiségvonást különböztetett meg: labilis introveltált, (melankólikus) labilis extrovertált,
(kolerikus) stabil introvertált, (flegmatikus) stabil extrovertált (szangvinikus).
39. Szükséglet hierarchiája: Maslow alapján: az alapban meglévő szükségleteknek legalább egy
részét ki kell elégíteni, hogy a magasabban elhelyezkedő szükségletek a motiváció forrásává
váljanak. Szükségletek: fiziológiai, biztonsági, szeretet, megbecsülés, kognitív, esztétikai,
önmegvalósítás.
40. Introverzió-extroverzió: Yungtól származik az elkülönítés. Az introvertált személyiséget a
magány fenyegeti, az extrovertáltat pedig az, hogy beszippantja a közösség. Yung a két típust
megváltoztathatatlannak tekinti. Ki milyennek születik, olyan marad.
41. Az előítéletek kialakulásának okai: az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha az
újabban szerzett információ nem épül be az előzetesbe és az egyén kogniciójába sem. Okai:
társadalmi, gazdasági, konkurencia, mobilitás a társadalomban. Tárgya bármi lehet. Fokozatai:
szóbeli, elkerülés, elkülönítés, fizikai agresszió, üldözés.
42. Attitűd vagy attribució: Alport: tapasztalatokon keresztül szerveződő idegi és motoros
készenléti állapot (attitűd). Az attribució pedig oksági magyarázatot keres a tapasztalatokra.
43. Személyészlelés (aktív, konstruktív): elvei: konzisztencia, alternativitás, észlelés hibái:
beskatulyázás, projekció, holdudvarhatás.
44. Vigotszkij: A beszéd és a gondolkodás származástani gyökereit elkülöníti, s csak 1,5 – 2 éves
korban kapcsolja össze.
45. Yung: A kollektív tudattalan kidolgozója, a személyiséget mintegy erőközpontot tekintette.
Extrovertált (kifelé forduló) és introvertált (befelé forduló) típust különböztetett meg. Szerinte,
akik amilyennek születik, olyan is marad.
46. Külső-belső kontroll: a gyerek tudja, hogy mit várnak tőle és annak megfelelően viselkedik. Le
tudja gátolni indulatait. Kialakulás menete:
a) külső ágens gyakorolja a kontrollt,
b) jutalom reményében, büntetéstől való félelem miatt
c) kialakult az önkontroll.
1. Szondi Lipót munkássága (1893. 03. 11.-1986. 01. 27.)
Orvos, pszichológus. Orvosként Ransburg Pál mellett tanult. 1919- től pszichológiai,
endokrinológiai magánpraxist folytatott. Tudományos kutatásai során alkattani, örökléstani és
hormonális kérdésekkel foglalkozott.1927-től a Gyp. Főiskolán pszichológiát oktatott és vezette a
főiskola kórtani és gyógytani laboratóriumát. Az itt folytatott széleskörű családfakutatásra alapozta
meg sorsanalitikával kapcsolatos kutatásait. 1941-ben a zsidótörvény következtében elhagyta Mo-
ot, majd Zürichben telepedett le, s maga köré kiépítette a Szondi-kört. Folytatta Mo-on megkezdett
kutatásait. Nevéhez fűződik a gyp alapjainak lerakása, a fejlődési rendellenességek regisztrálása.
Felismerte, hogy van valami törvényszerűség, ami eldönti a sorsunkat, ennek oka pedig a
genetikában van (domináns-lappangó gének). Szilárdan állítja, hogy meghatározzák az öröklött
gének a személyiségünket, hajlamainkat különféle betegségekre. Mérei Vera logopédus
segítségével megalkotta a Szondi tesztet. 8 olyan ösztönszükségletet azonosított, amelyek a
genetikus alapú személyiségformáló hajlamokért felelősek. Ezek: szadisztikus ösztön,
homoszexuális, epileptikus, hisztérikus, depresszió, mániás, katatón, paranoiás.
A teszt elvégzésekor 8 képet mutatnak a vizsgált embernek, mely képeken a felsorolt ösztönök
jegyeit viselők láthatóak. 2 számára szimpatikus, 2 ellenszenves képet kell választani közülük.
Ha valaki egy bizonyos ösztönbeteg képét szimpatikusnak találja, azt jelenti, hogy az adott
ösztönfeszültség aktív a lelki életében és ezt szeretné kielégíteni. Ha egy képet ellenszenvesnek
minősít, arra utal, hogy a megfelelő késztetés feszültséget okoz, de a személy azt elutasítja. A
tesztet napjainkban is használják.

2. Személyes kapcsolatok fejlődése

l. Sok időt töltünk életünkben mások társaságában, ezért számos kapcsolatot alakítunk ki, melynek
időtartama és intenzitása változó.
2. Kapcsolatok fejlődési modellje: A kapcsolatok legfontosabb jellemzője a partnerek
elkötelezettségének mértéke. Jelentős szerepet kap a kapcsolatban a szeretet, a bizalom, az
intenzitás. Levinger és Spoch szerint a bevonódás a legfontosabb jellemzője egy kapcsolatnak. Az
ő modelljük arra épül, hogy minden kapcsolat két ember közötti viszony két elméleti szélsőség
között helyezkedik el. Ezek a szélsőségek egyfelől a kapcsolat hiánya, másfelől a partnerek közötti
teljes és kölcsönös azonosulás jelenti. Ennek alapján szakaszok különböztethetők meg.
A) Nincs kapcsolat, kontaktus.
B) Egyoldalú észrevétel: az ilyen kapcsolatban csak minimális érintkezés van a partnerek között.
Arról van szó, hogy az egyik személy észreveszi a másikat. Interakció nincs. Társas kapcsolataink
jó része idetartozik.
C) Felszínes kapcsolat: Itt minimális a személyes bevonódás, az emberek főként szigorúan előírt
szerepeiknek megfelelően viselkednek, pl.: eladóval, portással. A természetes, jó megjelenés és a
testi vonzerő is fontos szerepet játszik az ilyen típusú kapcsolatokban.
D) Kölcsönösség: csak ezen a szinten van már bizonyos mértékű valósi személyes bevonódás és a
partnerek között bizonyos intimitás alakul ki. Ebben a 3. szintű kapcsolatban a partnereket már
valóban egyénnek látjuk, méltányoljuk és megértjük egyéni szubjektív nézetét a világról. Érzelmi,
kognitív és viselkedési kölcsönösség alakul ki a partnerek többé-kevésbé ugyanazt érzik, gondolják
és ugyanúgy cselekszenek.
A kapcsolatépítés során fontos szerephez jut a térbeni közelség. A másik fontos meghatározó a
társadalmi helyzet és a demográfiai jellemzők. Inkább akadunk össze olyan emberekkel és vesszük
őket észre, akik családi helyzete, státusza, foglalkozása hasonló a miénkhez. Ahhoz, hogy egy
kapcsolat eljusson a 2. és 3. szintre, fontos a testi vonzerő, a jó megjelenés.

3. A személyiség vonáselméleti megközelítése

Vonáselmélet szerint az egyének személyisége egy bizonyos skálán elfoglalt helyekkel

jellemezhető, melyek mindegyike l-l vonást képvisel. A faktoranalízis módszerét használják.
Összetevői: neurocitás, extraverzió, nyitottság, együttműködés, lelkiismeret. Képviselői: G. Allport,
Rajmond Cattel, Hans Eyseuch.
Allport: a vonások a pszichikai szerveződés alapvető építőkövei. A személyiség az egyénnek a
környezethez való igazodását meghatározó vonások sajátos szerveződése. Különbséget tett: közös
vonások és személyes diszpozíciók között.
Közös vonások: az egyének egymással összehasonlíthatók. Személyes diszpozíciók: egyénen belüli
vonások: uralkodó domináns (minden mozzanatot áthat), centrális domináns (kevésbé átható),
speciális (szűk érdeklődésű).
Rajmond Cattel: álláspontja: a személyiség azonos vonások együttese, melyek 17000 magatartást
megnevező, leíró kifejezést gyűjtött össze, a ritkán használtakat kihagyta, összegezve 16 egymástól
független faktort kapott. Érdeme: ő dolgozta ki a személyiségvonások legrészletesebb rendszerét.
Hans Eysenk: A faktoranalízis segítségével dolgozta ki a tipológiáját jungi, pavlovi elképzelésekre
támaszkodva. 3 alapvető személyiségvonás van: pszichotizmus, extraverzió-intraverzió, érzelmi
stabilitás labilitás. A legtöbb ember valahol a 3 diszpozíció két szélső pontja között helyezkedik el.

4.A verbális és nonverbális komm. különbsége

Komm. latin eredetű szó, tájékoztatást, közlést jelent. Fajtái: verbális és nonverbális.
A verbális komm. eszköze a nyelv, amelyet tanulási folyamat útján sajátít el az ember. A komm.
direkt szintje. Szándékos tudatos, amelynek alapformája a beszéd. Fajspecifikus, csak az emberre
jellemző.
Nonverbális nyelv: a személyközi kapcsolat kis részét alkotják. Indirekt szint, szavak nélküli
jelzéscsere. Gyermeki közegben kifejezőbb lehet, mint a verbális.
Ha a szóbeli és a nonverbális kommunikáció egymásnak ellentmond, félreértésre adhat okot, de
valószínűleg a nonverbálist vesszük valódi üzenetnek. A nonverbális jelek jelentéstartalma életkor
és kultúrafűggő.
Formaváltozatai:
Mimika: szam, arc, száj izmai vesznek részt a létrehozásában. Érzelmeket fejez ki.
Tekintet: a szemmozgással valósul meg- a sokáig fenntartott szemkontaktus is lehet zavaró.
Érintés: életkoronként változó, hogy mennyire van rá szükség.
Proxemika: tér-köz szabályozás – intim zóna.
Kinezikai jelek: gesztusok.
A beszéd nonverbális jelei:
Hangszín, ritmus, hangerősség, hanglejtés, szünet.
Metakommunikáció: segítségével módosítjuk az elhangzott beszéd jelentését. Spontán, önkéntelen
jelzés, amely elvont információt jelöl, s nem mindenki értékeli egyformán.
Kommjunikációs kompetenciáról akkor beszélünk, ha a kommunikációban résztvevő birtokában
van a nyelvi kódnak, magáévá tudja tenni a nyelvi csatornát, be tudja fejezni és ki tud lépni
sikeresen a nyelvi kommunikációból. Ennek elsajátításában meghatározó az anya-gyermek
kapcsolat, a szülői modell.
Eltérések:
1. A nem verbális üzenetekre adott reakciók közvetlenebbek, automatikusabbak.
2. A nem verbális üzeneteket ált-ban gyorsabban küldjük és fogadjuk, kevesebb tudatos
kontroll irányul rájuk,
3. A nyelv ált-ban a megoldandó problémákkal kapcsolatos információkat továbbítja, a nem
verbális üzenetek pedig a társad életben játszanak fontos szerepet.

5. A személyiség fenomenológiai megközelítése

Személyiség fogalma
A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és
megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és
idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés
és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással
határozza meg önmagát.
A fenomenológiai megközelítés az egyén szubjektív élményeire összpontosít, arra ahogy a világot
látják az emberek. Figyelmük középpontjában az áll, minként értelmezi, értékeli élete történésit.
1962-ben megalapították a Humán Pszichológiai Társaságot, mely alapelve, hogy a személy
méltósága a legfőbb érték. Fő képviselői: Carl Rogers és Abraham Maslov.
Carl Rogers: Pácienseken végzett munkájára alapozta klinikai elméletét. Motiváló erő az
önmegvalósítás. Az öröklött korlátokon belül próbálja megvalósítani lehetőségeit.
Fenomenológiai mező, tér: az élményeknek az az együttese, ami minden emberre egyedileg
jellemző.
A kongruencia (összhang) hiánya szorongással, feszültséggel, frusztrációval tölti el az embert. A
személyiség feltétel nélküli pozitív elfogadása lehetővé teszi a valódi én felszínrekerülését.
Maslodw elmélete a szükségletek hierarchiájára épül. Hierarchia, amely a legalapvetőbb biológia
szükségletektől a legkomplettebb pszichikai motivációig terje, amely akkor válik tartóssá, ha az
alapon lévő szükségletek kielégítődtek. Ezek a szükségletek: önmegvalósítási szükséglet, esztétikai,
biztonság-szeretet, fiziológiás szükségletek. Énkép-énideál.

6. Az attribúció fogalma és elméletei

Attribució:
Ok-tulajdonítást jelent. Arra az alapvető emberi törekvésre utal, mely szerint az ember törekszik
arra, hogy megfejtse a háttérben lévő okokat. Következtethetünk mások ill. saját
személyiségvonásainkra. Az okok megismerése befolyásolja az esemény megítélését.

Elméletek:
l. Heider modellje: elsődleges kérdés, hogy külső vagy belső okokra vezethető-e vissza a
viselkedés. Szerinte az ok tulajdonítás folyamán először mindig a nyilvánvaló külső okot keressük,
és ha nem találjuk, akkor gondoljuk, hogy a viselkedést a személyiség belső tulajdonságai
indokolják. Pl.: házi feladatot nem készíti el a gyerek.
Belső ok: erőfeszítés mérlegelés, képesség mérlegelése.

2. Janes-Danis: a hozzáillő következtetésekről szól. Szándékos, nem szándékos cselekvések

elkülönítése.

3. Kelley: 3 dimenziós elmélete szerint a végső attribúciót 3 szempont mérlegelése és egymással

való együtt járása határozza meg.
l. viselkedésre, 2. a résztvevő személyére vonatkozhat, 3. mennyire állandóan, tartósan jelenik meg.
Pl. 2 gyerek verekszik az udvaron-mással is szokott és milyen gyakran.

Hajlamosak vagyunk az attribúció torzítására.

Siker- saját belső tulajdonságnak tekintjük. Ha más sikeres külső tulajdonságnak tekintjük.
Kudarc- én sikertelen vizsgám oka a tanár. Ha más sikertelenül vizsgázik, akkor nem tanult.

7.A személyiségfejlődés determináns tényezői

Személyiség fogalma
A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és
megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és
idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés
és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással
határozza meg önmagát.
Diszpozíciók:örökletes tényezők, meghatározzák azt, amely csak ránk jellemző, egyszeri,
megismételhetetlen.
Velünk született adottságaink meghatározóak az életminőségre.
Érzékszervi érzékenység: analizátorok indulási minősége, de, hogy mivé fejlődik, azt befolyásolja a
környezet. Az agy plaszticitása a tanulási képességet határozza meg, örökletes gének határozzák
meg. Feltétlen reflexek velünk születnek. Temperamentum örökletes.
A jellem tanult, a környezetre épül.
A személyiség alakulására tehát az egyén aktivitása, a környezet és a velünk született elemek
hatnak.
Determináló tényezők tehát:
a) biológiai ( örökletes)
b) társadalmi környezet. A két tényező együtt alakítja a személyiséget.

8. Mások észlelésének fontossága

Másokról és önmagunkról való tudásunkat különböző megismerési folyamatok által sajátítjuk el.
Sem magunk, sem mások teljes megismerése nem lehetséges, véleményalkotásunkat a környezet
befolyásolja. A szociális megismerés szükséges a hétköznapi életünkben: a munkahelyünkön a
kollegák ismerete, a családi életben a családtagok ismerete kell ahhoz, hogy az együttélésünket,
együtt dolgozásunkat a lehetőségek szerint hatékonnyá és kellemessé tehessük. A megismerés
mindkét félre vonatkozik. Mindkét oldalról aktív, konstruktív folyamatról van szó.
A hétköznapi életben az észlelésünket befolyásolja a helyzet, amelyben megjelenik az egyén,
valamint a személyek egymáshoz való viszonya, ebből következik az értékelés szimpatikus, vagy
nem szimpatikus.
A személyiségészlelés hibái:
A) Beskatulyázás: tipizálunk viselkedés, külső, vallás, foglalkozás alapján.
B) Projekció: a megismerő saját igénye szerint igyekszik képet alkotni, azt látja amit szeretne.
C) Holdudvarhatás: hajlamosak vagyunk egyetlen pozitív vagy negatív információ alapján ítélni.
Hogyan alakítunk ki a másikról képet?
Asch szerint 2 féle megközelítés: A) összegezés formula: a kiderült tulajdonságokat lineáris
rendben tároljuk. B) ha megváltoztatunk egy centrálisnak tűnő vonást, az egész is megváltozik.
Centrális vonás: rányomja a személyiségre a bélyegét.
A jó megítélőnek megfelelő önismerettel, a szociális életben való jártassággal, intelligenciával, kell
rendelkeznie. Az introvertált személyek jobb megítélők, mint az extrovertáltak.
Az érzékelést befolyásoló tényezők:
1. Az érzékelt szem-től indulók: megjelenés, nonverb. magatartás, nyelvi megnyilvánulás
2. Érzékelést bef. tényezők: hangulat, közérzet, korábbi élmények, előző ismeretek
3. Külső bef. tényezők: más személyek, az érzékelt személyt körülvevő környezet.

9. A személyiség kognitív rendszere

Személyiség fogalma
A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és
megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és
idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés
és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással
határozza meg önmagát.
A személyiség nem velünk született, fejlődési folyamat során alakul ki, amelyre hat a környezet.
Az örökletes adottságokat a környezet hatásai alakítják, formálják, s így alakul ki a jellem.
A személyiség formálásában jelentős szerepet kap az érzékelés, észlelés, a megismerő folyamat. Ez
lesz a személyiség segítségére a társ-i környezetbe való beilleszkedésben, az alkalmazkodásban.
Intelligencia: az egyénnek az a globális képessége, amely lehetővé teszi, hogy racionálisan,
célszerűen cselekedjék, megfelelően bánjon környezetével. Kialakulásában jelentős szerepet
játszanak a kognitív folyamatok.
Meghatározó az anya-gyermek kapcsolat, a beállítódás, meggyőződés, világnézet-pszichikum,
erkölcs, esztétikum.

10. A szociális befolyásolás folyamata

Az emberek közötti mindenfajta interakció tartalmaz bizonyos mértékű társ-i befolyásolást.
Mindenféle vélemény, kérés, megnyilvánulás valamilyen szinten befolyásolja az ellető személyt.
Befolyásolni az tud, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik. Akik hitelesek, hozzánk hasonlóak,
vagy vonzónak találunk. Aki tudja, hogy az egyén érzelemvilágába hogyan tud belépni, megfelelő
hangulatkeltésre képes, s az optimális arányokat képes betartani. Befolyásolható az, akinek nincs
meghatározó értékrendje., hiszékeny, és függ a személyiségjegyeitől pl. egy rögeszmés nem
befolyásolható.
Összefoglalva tehát ha be tud lépni az egyén érzelemvilágába, akkor megváltoztatható az attitűdje.
Ez függ a meggyőző személytől, a kommunikáció tartalmától és a vevő tulajdonságaitól.

A szociális befolyásolás folyamatai:

l. Behódolás- látszólagos befolyásolás
2. Identifikáció- saját önmeghatározásával megegyezik
3. Interiorizáció- beépül a befolyásolás a személyiségbe, értékrendszerével összeillik.

Konformitás: a szociális befolyásolás következménye. Hajlamosak vagyunk a véleményünket,

viselkedésünket a többiekéhez igazítani. Pl.: a színházban mindenki tapsol.
A konformitás önmagában sem jó, sem pedig rossz.

Eszközei:
Engedelmesség: a szociális befolyásolás tovább eredménye parancsra történik.
Meggyőzés: ha olyan nézetet, értéket akarunk kialakítani az emberekben, amelyekhez nincs elég
támaszt nyújtó hozzáértésünk. Tényezői: a forrás (aki közöl), a közlés folyamata, a közlemény.
A közvetlen meggyőzési szándék ált-ban elhárítással találkozik.
A meggyőzés lehet egyoldalú-ellenérvek nem jutnak szóhoz, vagy kétoldalú- ellentétes álláspontok
is felmerülnek.

11. A személyiség pszichoanalitikus megközelítése

Személyiség fogalma
A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és
megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és
idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés
és változás folyamatában, én-tudata bortokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással
határozza meg önmagát
Freud szerint minden biológiai késztetés azt az alapvető szexuális ösztönt szolgálja, amelyen a faj
jövője nyugszik. A kisgyermekkort tartotta a legfontosabbnak a személyiség alakulása
szempontjából.
ID: ösztön én. Működésében a tudattalan, az örömre való törekvés kerül előtérbe. Az ehhez
szükséges energia az ID-ben van. Az ID a primitív ember igényeit tartalmazza, ösztönszerű, a
következményekkel nem törődik. Ezt korlátozza az EGO. A szuperego magas erkölcsi elvárásokat
tartalmazza. Az ID és az szuperego közötti egyensúly biztosítása az EGO feladata.
Erikson sokat átvett ugyan Freudtól, de elmélete teljesebb, szerinte az élet fő témája az identitás
keresése, ez a személyiség stabil magva. Az identitás alakulását egész életen át tartó folyamatnak
tartja. Míg Freudnál véget ér a serdülőkorra, Eriksonnál az idős korigtart.
A társas kapcsolatra helyezi a hangsúlyt.

12. A szociális szerep

Szociális szerep:Minden olyan társ-i funkciót státusznak nevezünk, melyet az egyén betölt. Minden
státuszhoz meghatározott társ-i elvárások, követelmények tartoznak. Akik felkészültek ezekre az
elvárásokra könnyebben illeszkednek be.
Státusz:A szerepkapcsolatban betöltött hely, szociális kiscsoportokban betöltött hely.
Pozíció: a státusz velejárója, társ-i kiscsoportban elfoglalt hely, ami lehet középpontban,vagy a
periférián.

Ezen státuszon belüli értékattitűdök, viselkedésformák összessége a szerep.

A szociális rendszer elvárásai:
Szerepelvárás: a státuszt betöltő személlyel szembeni társ-i igény
Szerepelfogadás: néha szeretjük, közömbösek vagyunk, utáljuk.
Szerepteljesítés: a szerep elvárásból az egyén mit teljesít.
Szerepelutasítás: ki kell lépnie az adott szociális közegből.
Szerepkészlet: egy meghatározott státuszhoz tartozó szerep megvalósuló formási
Szerepkomplexum: az egyén egy időben több szociális közeg tagja, s ezekben betöltött szerepeinek
összessége.

A szerepek száma mutatja az egyén társ-ba való betagozódásának minőségét.

Szerepek fajtái:
Velünk született: nem tudjuk megváltoztatni (férfi, nő)
Szerzett szerepek: családi,foglalkozási,
Szituációs szerepek: pl.: vásárlás.

Szereptanulás folyamata: az a folyamat, ahol megtanuljuk a velünk hasonló helyzetben lévőkhöz

hasonlóan viselkedjünk. Történhet: utánzással, azonosulással, megerősítéssel.
Egy időben több szerepnek is meg kell felelni, ez szerepkonfliktusokhoz vezethet.
Szerepkonfliktusok feloldása: figyelem megosztása, ideológiakovácsolás, szerep prioritás,
kompromisszum, kábítás.

13. Külső és belső kontrolos személyiség kialakulása

A személyiség: hosszú fejlődés során alakul ki. Mindenkinek van. Olyan egyedi és
megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett (öröklött)testi és
idegrendszeri bázis, a társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, folyamatos
fejlődésben, az én-tudat birtokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg
önmagát.
Az énkép kialakulásához pozitív és negatív élményekre van szükség. A szocializált magatartás
eléréséhez szociális tanulás és érési folyamatok útján jut el a személyiség. A gyermek tudja mit
várnak el tőle és úgy viselkedik, hogy megfeleljen az elvárásoknak.
A magatartásnormák elsajátítása 3 egymásra épülő fejlettségi fokban valósul meg:
a) l. Viselkedési kontrollt külső ágens gyakorolja.
b) 2. viselkedési normák betartása jutalomért, vagy büntetés elkerüléséért történik.
c) 3. Önszabályozás, önkontroll: agykéreg szabályozó funkcióinak érettsége szükséges hozzá.
A szocializált magatartás jutalom reménye nélkül valósul meg.

14. Az ember agresszió

Agresszió
Minden olyan szándékos cselekvés, melynek célja, nyílt vagy szimbolikus formában testi, lelki,
anyagi kár, sérelem okozása. Annál súlyosabb, minél helyrehozhatatlanabb. A destruktív viselkedés
a pusztításra, megsemmisítésre épül.
Kialakulásában szerepet játszik:
a) Biológiai tényezők: függetlenül attól, hogy öröklött vagy sem, Pl agykárosodás, daganat,
szervezetbe került bizonyos szerek (alkohol,drog). Férfiaknál a tesztoszteron szint és az
agresszióra való hajlam közötti kapcsolat kimutatható.
b) Kulturális hatások: amelyek megengedik az agressziót.
Elméletek:
Tanuláselmélet: a jutalom megerősíti az agressziót.
Szociális úton való elsajátítás: módja a tv-be, filmeken látottak erősítik az agressziót. Minél többet
nézi, annál agresszívebb lesz.
Mindkét elméletet kísérletekkel támasztották alá (Bandura kísérletei)
Fajtái:
a) Konformitás: az ember könnyen rávehető az agresszióra.
b) Agresszió: Freud szorongás elmélete, mely szerint azok akik tiltott dolog megtételére
éreznek késztetést, szorongóvá válnak, s ez a szorongás olykor agresszióba torkollik.
c) Gonosztett: öncélú, agresszió, csak a kár akarása az indok.
d) Öncélú agresszió: félelemmel, kiszámíthatatlansággal tölt el.
e) Önérvényesítő agresszió: leleményesség, rámenősség
f) Pedagógiai agresszió: nevelési szándékkal alkalmazott pl. büntetés.
 g) Állami agresszió: rendőrség, hadsereg
h) Diszkrimináció: kisebbségek ellen irányuló agresszió
i) Reaktív agresszió: védekező, megelőző, megtorló

15. Típus és vonáselméletek

Személyiség fogalma
A személyiség hosszú fejlődés után alakul ki, mindenkinek van. Olyan egyedi és
megismételhetetlen, dinamikus és funkcionális rendszer, amely veleszületett ( öröklött) testi és
idegrendszeri bázisán, társadalmi és természeti környezettel való kölcsönhatásban, állandó fejlődés
és változás folyamatában, én-tudata birtokában, többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással
határozza meg önmagát.

Az egyének egymástól különböző csoportokba sorolhatók. A tipológia az emberi tulajdonságok

bonyolult rendszerében nyújt eligazodást.
Vizsgálatával már az ókorban is foglalkoztak.
Típuselméletek:
a) Szomszkrit, ókori orvos testalkat alapján tipizált
nők: gazella, szarvastehén, elefánt,
férfiak: nyúl, csődör, bika
b) Hippokratesz-Galenosi típuselmélete: testnedvek alapján, melyik van túlsúlyban
- melankolikus (fekete) depresszió
- kolerikus (sárga epe) ingerlékeny
- szangvinikus (vér) derűlátó
- flegmatikus (nyálka) nyugodt, közönyös
c) Kreshmer : alkati típus, az emberi alak és a betegség közötti összefüggéstvizsgálta
-piknikus: depresszió, mánia, kedélytelenség-ciklotin: kedélyesség, jó humor
-aszténiás: befelé fordulásra hajlamos (csontos, áttetsző bőr, sovány, fejletlen )
-atletikus: határozott elvek, gyors.
d) Seldon: izom, gyomor, agy ember típusok.
e) Pavlov: az idegrendszer alapvető működésének alapját képező engerületi és gátlási
folyamatra alapozott: élénk, nyugodt, ingerlékeny és gyenge csoportok
f) Young: a kollektív tudattalan kidolgozója, a személyiséget, mintegy eszközpontot
tekintette.: extrovertált (kifelé), introvertált (befelé centrált).
Vonáselméletek:
Vonáselméletek szerint az egyének személyisége egy bizonyos skálán elfoglalt helyekkel
jellemezhető, melyek mindegyike 1-1 vonást képvisel. A faktoranalízis módszerét használják.
Összetevői: neurocitás, extraverzió, nyitottság, együttműködés, lelkiismeret.
Képviselői: G. Allport, Rojmond Cattel, Hans Eyseuch

16. A csoport szerepe az egyén életében

A csoport: Szervezett emberi együttes, melynek tagjai közös cél elérése érdekében közös
tevékenységet végeznek. Viszonyukat a kölcsönös függőség, egymásra hatás és véleménycsere
jellemzi. Szerkezetét a kialakult szerepek hierarchiája határozza meg.
Létszám szerint: kiscsoport (25 fő) nagycsoport (50 fő) és tömeg.
Kialakulás körülménye szerint: formális (formailag meghatározott pl.: iskola- társ-i szempontból
fontos) és informális (nem szabályozott szerkezetű pl.:barátság – az egyén számára fontos).
Csapattagok közötti érintkezés lehet elsődleges és másodlagos.
Szerepe az ember életében: kielégíti bizonyos szükségleteit, segítenek elérni bizonyos célokat,
bizonyos információt, tudást ad, biztonságvágyunkat kielégítheti és énkép erősítő jellegű.
A csoporttagság mindig valamilyen funkcióval jár, bír az életben. A csoport vonzóságát az
határozza meg, hogy milyen mértékben képes kielégíteni szükségleteinket. Ha a csoport nem képes
betölteni az egyén életében az adott funkciót, akkor elhagyja a csoportot.
Referencia csoportok: azok a csoportok is hatással vannak az életünkre és viselkedésünkre,
amelyeknek csak szeretnénk tagjai lenni.
Vonatkozási csoportok: 2 funkciója van:
1. Normatív funkció: azokat a normákat fogadjuk el amelye nekünk is elfogadhatók.
2. Összehasonlító funkció: társakhoz viszonyítva értékeli magát.

A csoport fejlődésének fázisai:

alakulás – a legjobb tulajdonságok megmutatása, viharzás- viták, konfliktusok, norma alakulása-
konfliktusok megoldására törekvés,ellenőrzés-kialakul a csoportstruktúra.
Minden csoport átmegy ezen a folyamaton, egyet sem lehet kikerülni.
A kialakult csoport írott és íratlan szabályai befolyásolják a csoport tagjainak viselkedését.
Csoportok hatékonysága: befolyásolja az elégedettség, biztonság, a csoport vonzereje.
Típusai:
- Demokratikus: tagok önálló döntést hozhatnak a vezető segíti őket.
- Irányítás nélküli: kudarc élmény, legkevésbé hatékony
- Diktatórikus: ez a leghatékonyabb formája a munkavégzésnek,