2.

tétel
Dinamikus szemlélet a gyógypedagógiai pszichológiában, a pszichoanalitikus
személyiségelméletek, a frusztrációs helyzet

Felhasznált irodalom:
 Pálhegyi F. (1998) A gyógypedagógiai pszichológia elméleti problémái. Tanulmánygyűjtemény.
Tankönyvkiadó, Bp.
 Lányiné Engelmayer Ágnes (1996) Értelmi fogyatékosok pszichológiája I. kötet. Régi nézetek új
megközelítésben. ELTE
 Freud pszichoanalitikus személyiségelmélete bármelyik szakirodalomból pl. Kollár K. – Szabó É. (2004)
Pszichológia pedagógusoknak, Osiris Kiadó, Bp. 64-68.

A gyógypedagógiai pszichológia emberképe:

 elsődleges feladat: a gyp. szolgálata  a sérültek megismerésének és hatékonyabb
nevelésének segítése által
- ma már egyértelmű: tudattalan, az elfojtás, az elhárító mechanizmusok, az egészséges
ember lelki működésére is jellemző
- kérdés: A sérült ember lelki működésének mutatatásával hozzájárul-e magának az
embernek a jobb megismeréséhez?
- válasz: a megválaszoláshoz tisztázni kell néhány alapvető tudományelméleti kérdést

1. Mit tartalmaz a gyp-i pszichológia elnevezés?
 jelenségkörében 4 féle szakemberrel találkozhatunk:
felfedező, feltaláló, bajmegállapító, hibaelhárító
- tehát többféle tev. összefoglaló neveként tekinthetünk rá:
 tudomány (sérült ember lelki működésének megism.)
 alkalmazott tudomány (a feltárt ismeretet a gyakorlati munkával is
kapcsolatba hozza)
 diagnosztika ( konkrét személyeknél a probléma megállapítása)
 terápia („hibaelhárítás”)

2. Önálló tudományág-e?
- egy tudomány akkor is önálló, ha a kutatói tev. a jelenségek olyan tartományára
irányul, mely nem tárgya más tudománynak (  pl.: fogyatékosok lelki
folyamatainak tanulmányozása: nem tárgya)
 Viszont ha: a fogyatékosra irányuló gyp-i tevékenység elősegítése: önálló,
alkalmazott tudomány
- saját szempontja van, így önállósága megalapozott
- Összegezve: a tudományág önállósága 3 szinten állapítható meg:
 mint alkalmazott tudományág
 mint a lelki jelenségeket sajátos szempont szerint tanulmányozó
tudományág
 mint egy jelenségkörben elsődlegesen illetékes tudomány

3. Mi a tárgya?
- a fogyatékosok lelki jelenségeinek vizsgálata (  ugyanazokkal a jelenségekkel
foglalkozik, mint a pszichológia, csak sajátos körülmények között a
fogyatékosoknál:
- a fogyatékosoknál megfigyelt pszichés jelenségek:
 csökkentértékűségi érzés: a fogyatékos a lelki élet legfőbb mutatóját, az
érvényesülés vágyát akadályozza a célja elérésében; kompenzáció
 stigma: testi hibának, a fogy. szociális oldalát ragadja meg 
társadalomból idegenkedést, rejtett/nyílt elutasítást vált ki
 sérült anya-gyerek kapcsolat: gyerek = csalódás, bűntudatforrás  az
anya elfojtja az érzéseit  feszültség
 börtönszerű frusztrációs helyzet: elkerülhetetlen teher  a tudatos
felvállalás és szociális támasznyújtás segíthet

- A gyp-i pszichológia mutat rá arra, hogy a magasabb rendű élőlények közül egyedül az
ember képes súlyos érzékszervi és mozgásszervi sérüléseket is kompenzálni  azok
terhével is együtt fejlődni, eljutni az alkotó tevékenységig

Pszichoanalitikus személyiségelmélet /Freud/

 topografikus modell: az emberi személyiség szerkezete, olyan, mint a jéghegy
- jéghegy csúcsa: a tudatos és tudatelőttes (az információ, amely bármikor tudatossá
tehető)
- a víz alatti rész: a tudattalan (ahol a késztetések, vágyak, a hozzá nem férhető emlékek
találhatók)  rejtetten befolyásolják cselekedeteinket
 strukturális modell : az emberi személyiség 3 fő részből tevődik össze: Id (Ösztön-én),
Ego (Én) és Superego (Felettes-én).
- Ösztön-én (Id)
 ezzel születünk
 örömelv alapján működik  azonnali kielégítés
(szoros kapcsolat a biológiai működéssel)
 legfőbb hajtóereje: libidó
- Én (Ego)
 az ösztön-énből nő ki, attól függetlenül működik (2 éves kor)
 működését a realitás-elv irányítja
 én-tudat
 késleltetni tudás kialakulása, funkciója: kompromisszumkeresés
 ha nem tudja megfelelően szabályozni az ösztönöket  belső feszültség,
szorongás  elhárító, védekező mechanizmusok
- Felettes én (Superego)
 az énből fejlődik ki (a szülők alakítják ki: büntetés / szidalmazás)
 szabályok, normák
 lelkiismereti funkciót teljesít

 a személyiség fejlődése (pszichoszexuális elmélet):

- első 5 év igazán nagyon meghatározó!, a különböző szakaszokon megy át a gyerek:
(ahol a libidó épp kifejti hatását)
 Orális szakasz (0-2 év)
fő örömforrás: száj és környéke, szopás, játékok rágása…
 Anális szakasz (2-4 év)
szobatisztaság, és ennek szabályozása
 Fallikus szakasz (3-6 év)
nemi szervek, szerepek, különbségek: Oidipusz komplexus / Elektra
komplexus
azonos nemű szülővel való rivalizálás, viselkedés másolása
 Látencia periódus (6-12 év)
készségfejlesztés korszaka, figyelem a külső kihívásokra
 Genitális szakasz (12-18 év)
nővé / férfivá válás, szexuális érettség
 - Fixációk: bizonyos problémák az egyes szakaszokban feltartóztathatják a személyiség
fejlődését

A frusztrációs helyzet, Lewini merőelmélet

- pszichikus merő: az egész helyzet, amelyben a viselkedés végbemegy
 a lényeges terület: személy – környezete
- pszichikus eseményt létrehozó erő : személy és környezet között támadt feszültség
- ha elérhetetlenné válik a cél (akadály veszi körül ) : feszültség keletkezik.
 frusztráció (elválaszthatatlan a fogy.-tól) ez a személy felé hatol
- lehetőségek:
 áthelyezett célválasztás ( olyan cél kitűzése amit el tud érni )
 szigettársadalmak keletkezése (elkülönülés)
 a személyt körülvevő akadály határolta terület tágítása (egyre több dolog válik
elérhető céllá)