1

KOGNITÍV FEJLŐDÉSVONAL

Kognitív fejlődésvonal – mit vizsgál?

- minek vagyunk tudatában?
- hogyan történik a megismerés?

Kogníció: megismerés, valaminek tudatában lenni. A világ és önmagunk megismerése. A

pszichológiában ide soroljuk a gondolkodást, az intellektuális tevékenységet, a megismerő
folyamatokat. Azt mutatja meg, hogy
- hogyan vesszük fel a környezetünkből az információkat (észlelés/percepció és az 5
érzékszervi érzékelés segítségével),
- azokat hogyan dolgozzuk fel,
- hogyan tároljuk (emlékezés) és
- hogyan használjuk fel (tanulás, problémamegoldás vagy megküzdés/coping révén).
A kognitív fejlődés területei – a megismerési folyamatok: érzékelés, észlelés, figyelem,
tanulás, emlékezés, gondolkodás, nyelv – beszéd, intelligencia, képzelet, kreativitás.

Az érzékelés és az észlelés az információfeldolgozás két egymást követő szintje.

- Érzékelés (szenzáció): az 5 fizikai érzékszerv (látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás)
által a külvilágból érkező fizikai, kémiai ingereik felvétele, a bejövő információk
regisztrálása, és az azokra adott válaszreakció (S → R), azok idegi ingerületté
alakítása. Az érzékelés állandó. /lásd: szenzoros, szenzo-/
- Észlelés (percepció): az elme működéséhez kötött magasabb idegrendszeri folyamat,
melynek biológiai alapja az érzékelés. Az érzékszervi adatokra épülő kognitív
tevékenység, az ingerület tudatosítása és integrálása. Azon pszichológiai folyamatok
összessége, amelyek útján felismerjük, szervezzük és jelentéssel ruházzuk fel a
környezeti ingerekből érkező észleleteket → élmények. Az észlelésünket jelentősen
befolyásolják előzetes tapasztalataink, ismereteink, pillanatnyi hangulatunk,
szükségleteink, érdeklődésünk és a kultúra, amiben élünk. Az észlelés a tanulással,
éréssel, tapasztalattal folyamatosan alakul, fejlődik. Funkciói: lokalizáció (helyzet
felismerés, térbeli elhelyezkedés) és felismerés (figura-háttér elkülönítése).
Ezek együtt adják a buddhizmusból ismert 5+1 érzékszervet.

A védikus tanítás megkülönbözteti a megismerő érzékelést (látás, hallás, ízlelés, szaglás,

tapintás) és a cselekvő érzékelést (megragadás, helyváltoztatás, beszéd, szaporodás -
szexualitás, ürítés). A megismerő érzékelés igaz, nem torzítja a valóságot (azt látni, hallani,
érzékelni, ami van – vipassana), ezzel szemben a cselekvő érzékelés hozzátesz az eredeti
valósághoz, vagy elvesz belőle valamit, ez illúzió, nem a valós valóság.

Az ember fejlődését a genetika, vagyis az öröklött tényezők legalább annyira meghatározzák,

mint a tanult, a környezetben látott, tapasztalt jelenségek. A kettő együtt hat az emberre,
mindkettő ugyanolyan fontos szerepet játszik a fejlődésben.

Az emberi fejlődés kevert, egyrészt folyamatos, másrészt szakaszos, mivel jól elkülöníthető
szakaszok is jellemzik, időnként hirtelen, minőségi ugrásokkal (akárcsak az evolúciós
kvantumugrások). És ugyan vannak a fejlődés során kritikus, szenzitív (érzékeny)
periódusok, amikor lényeges, hogy valami jelen legyen a fejlődéshez, mert az adott

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 2

időszakban a legérzékenyebb az ember arra a dologra. Ha valami ezekben az időszakokban

kimarad, az hátrányt okoz ugyan, de nem okoz helyrehozhatatlan hiányt.

Definíciók
Gondolkodás: szimbolikus tevékenység, valami nem jelenlévőnek, nem közvetlenül
adottnak a belső megjelenítése (reprezentációja – leképeződése, képi megjelenítése) a
tudatban.
A gondolkodás az emberi megismerő tevékenység legmagasabb foka. Lehetővé teszi a világ
megismerését, ok-okozati összefüggések feltárását. A gondolkodás szoros kapcsolatban áll a
nyelvvel, beszéddel, cselekvéssel.

Séma: a pszichológiai működés alapegysége; mentális struktúra, tárgyak és események belső

reprezentációinak rendezőelve, mely az élőlényt a hasonló (vagy analóg) körülmények közötti
cselekvés modelljével látja el. Ad egy cselekvési mintázatot, hogy adott szituációban hogyan
reagáljunk.

Piaget a kisgyermekek magatartásában két formát állapított meg:

1. Asszimiláció: a tapasztalat illesztése a meglévő sémához, a bemenet szűrése vagy
módosítása. A gyerekek asszimiláció esetén bevonják a tárgyat a saját játékukba.
Piaget az asszimiláció két típusát különböztette meg:
 funkcionális asszimiláció
 szellemi asszimiláció
Funkcionális asszimilációnak az érzékszervi mozgásos értelem (szenzomotoros
intelligencia) szintjén álló gyakorlójáték felel meg, amiben valamilyen gesztus,
mozdulat, érzékszervi mozgásos egység ismétlődik. A funkció öröme teszi a
tevékenységet játékká, és nem a tárgya.
A szellemi asszimiláció jellemzője, hogy fontos szerepet kap benne a képzelet. Az
érzékszervi mozgásos értelem helyett a játék belső szemléleti képe, képzeletbeli
kimunkálása folyik. A „mintha helyzet" a szimbolikus asszociációval jellemezhető.
Piaget nagy érdeme, hogy rámutat a játék szerepére a pszichikum, s ezen belül a
gondolkodás fejlődésében. Elméletének logikája szerint, a gyakorló játék mentes mind
a gondolkodás, mind a szociabilitás fejlődésétől. A gondolkodás fejlődésében a
szimbolikus játék játssza a szerepet.

2. Akkomodáció: a belső séma módosítása, illesztése nem asszimilálható új

tapasztalathoz, sémamódosítás. A játékban akkor beszélünk akkomodációról, amikor a
gyermek alkalmazkodik a tárgyakhoz.
Piaget szerint ott kezdődik a játék, ahol az asszimiláció az akkomodáció fölé kerekedik.

Ekvilibráció: kiegyensúlyozás asszimiláció és akkomodáció között – a meglévő sémák és az

új környezeti tapasztalatok közötti illeszkedés keresése.

Adaptáció: alkalmazkodás.

Konzerváció: megmaradás, az anyagok és tárgyak egyes tulajdonságai akkor is

megmaradnak, ha a külső megjelenésük változik. Ilyen sorrendben alakul ki:
számállandóság, anyagállandóság, súlyállandóság.

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 3

Centrálás: a gyerek a tárgyak, anyagok egyetlen, legkiugróbb, legfeltűnőbb,

legszembeötlőbb jellemzőre, vonására összpontosítja figyelmét, nem képes egyszerre több
szempontot is figyelembe venni.

A legkorábbi képességek:
A csecsemő:
- érzékelése: a körülötte lévő világ változásait érzékszervei segítségével érzékeli. (Orális
szakasz: nézelődik, hallgat, bekapja, megnyalja, ízlelgeti, szagolja a dolgokat). Az
újszülötteknek minden érzékszerve működik, de nem mindegyik egyformán érett.
- refelexei: a speciális ingerekre adott automatikus idegrendszeri válaszok a reflexek. Ezek
közül több már a születéskor is megvan, pl. fogó reflex, légző reflex, pislogó reflex, szopó
reflex, stb.
- érzelmei: az érzelmek a körülmények és a cselekedetek összetett kiértékelésének eredményei,
amelyek olyan kognitív képességek kialakulásától függenek, amelyek magasabb agyi
központok (agykérgi területek) együttes aktivitását igénylik. Ezek a születéskor még nem
fejlődtek ki, a magasabb funkciókért, tudatosságért felelős prefrontális agykéreg pl. 25-30
éves korig folyamatosan fejlődik.
Egyes kutatók szerint a csecsemő kezdetben csak két érzelemfajtát képes átélni, egy
pozitívat és egy negatívat. Watson szerint a csecsemőt 3 primitív érzelem jellemzi: félelem,
harag és szeretet. Campos szerint a születéskor már 6 alapérzelemmel rendelkezünk: öröm,
undor, harag, csodálkozás, félelem, szomorúság.
- temperamentuma: a külvilágra és a különféle helyzetekre adott tartós, következetes egyéni
válaszmódokat nevezzük temperamentumnak. A temperamentum alapvetően genetikailag
meghatározott, velünk született, de befolyásolja a környezet és a kultúra.

JEAN PIAGET KOGNITÍV FEJLŐDÉS ELMÉLETE

Piaget a kognitív fejlődést 4 nagy szakaszra osztotta:

1. Szenzomotoros szakasz (W1 és korai W2): 0-2 év
I. alszakasz: 0-1,5 hó
II. alszakasz: 1,5-4 hó
III. alszakasz: 4-8 hó
IV. alszakasz: 8-12 hó
V. alszakasz: 12-18 hó
VI. alszakasz: 18-24 hó
2. Műveletek előtti szakasz (késő W2 és W3): 2-6 év
3. Konkrét műveleti szakasz (W4): 6-12 év
4. Formális műveleti szakasz (W5): 12-19 év

A gondolkodás fejlődése: a gondolkodás a külső cselekvésből fejlődik ki a tevékenység

belsővé válása, leképeződése (reprezentációja) által – a külső mozgásból belső elmemozgás
lesz.

W1 és W2: szenzomotoros szakasz (0-2 év)

- A csecsemőt az érzékszervi (szenzoros) érzékelés jellemzi.
- A kisgyermeket az érzékszervi-mozgásos gondolkodás (szenzomotoros intelligencia)
jellemzi, ez azt jelenti, hogy a gondolkodás egyenlő a cselekvéssel (nincs agyalás).

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 4

- Szenzomotoros: az adaptáció folyamata az érzékelés és a mozgásos viselkedés

koordinációjából áll.
- Ebben a szakaszban önmagát elkezdi fokozatosan megkülönböztetni a külvilágtól
(testi én leválása, testséma kialakulása, ehhez kell a testi és később az érzelmi
tükrözés).
- Az okság megértésének kezdete: elemi problémákat felismer, képes azokat
kezdetleges, egyszerű szinten megoldani (szekrény mögé gurult labdát kiveszi).
I. alszakasz: 0-1,5 hó (W1 – szenzoros fizikai)
- akaratlan mozgások, reflexek: keresés, szopás, nézés, fogás – ezek teremtik
meg az újszülött és környezete között a kezdeti kapcsolódást (mert a bébit el
kell látnia a mamának), eleinte egy ingerre az egész testével válaszol (a
cselekvési sémák összekapcsolódnak ösztönszerű mozgásokkal)
- reflexsémák gyakorlása
- reflex-koordináció és reflex-kontroll
- a szelf és a környezet még differenciálatlan
- tárgyállandóság alakulása: még nincs - nem keresi a látóteréből kikerült
tárgyat.

II. alszakasz: 1,5-4 hó (W1 – szenzoros fizikai)

- a már létező reflexek kiterjednek időben vagy új tárgyakra irányulnak, pl.
ujjszopás
- elsődleges cirkuláris reakciók (ECR)
 a saját testével kapcsolatos, számára kellemes, önmagában élvezetes
mozgások ismételgetése (pl. lábaival rúgkapál cél nélkül)
 elsődleges: saját testre összpontosít, játszik a testével: ujjszopás,
bekapja a lábujját
 cirkuláris: csak önmagukhoz vezetnek vissza
 új viselkedések azáltal keletkeznek, hogy a baba az élvezet kedvéért
megpróbál valamit megismételni
- a cirkuláris reakciók differenciálódnak és integrálódnak
- tárgyállandóság alakulása: még nincs - arra fordul, amerre a tárgy eltűnt.

III. alszakasz: 4-8 hó (W1 – szenzoros fizikai)

- a figyelem elkezd a külvilág (tárgyak, személyek, események) felé fordulni, és
kezdi felismerni a cselekedete és a környezet közötti kapcsolatot
- másodlagos cirkuláris reakciók (MCR)
 a környezetben érdekes változásokat előidéző cselekvések ismétlése
 másodlagos: a külvilág tárgyaira irányuló, valamilyen tárggyal végez
ismétlődő mozgást (csörgő rázása)
 (a MCR-khoz szükséges a látás, érintés és megragadás koordinációja)
- tárgyállandóság alakulása: még nincs – nyúl a részben takart tárgy felé, de
abbahagyja, ha az eltűnik.

IV. alszakasz: 8-12 hó (W1 – szenzoros fizikai)

- a másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja egy cél elérése érdekében
- a sémák összehangolása, kombinációja a kívánt hatás elérése érdekében →
megjelennek az szándékos (intencionális) cselekvések (ismert eljárásokat
alkalmaz új célokhoz)
- a problémamegoldás legkorábbi formája: két sémának a cél érdekében való
koordinációja

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 5

- tárgyállandóság alakulása: még nincs – keresi a teljesen elrejtett tárgyat, és az

eredeti helyen keresi akkor is, ha a szeme láttára tették át máshová.

V. alszakasz: 12-18 hó (W2 – fantazmikus érzelmi)

- harmadlagos cirkuláris reakciók (HCR)
 harmadlagos: a test-tárgy, tárgy-tárgy kapcsolatára koncentrál
- a problémamegoldás eszközeinek módszeres és rugalmas alkalmazása (a
megismerés érdekében végzett kísérletek), egy problémát többféle módon is
megközelít, próbálkozik
- próba-szerencse elvű tanulás: kísérletezés a következmények kipróbálása
érdekében (elkezdi az előző szakaszban elsajátított eszközcselekvéseket
módszeresen, céllal alkalmazni)
- szándékosan képes cselekvéssorokat váltogatni, ami lehetővé teszi a világ
összetettebb felderítését
- a kisgyermek a cselekvés megvalósulása előtt nem képes elképzelni
cselekvéseit és azok valószínűsíthető következményeit (nem alakult még ki a
mentális reprezentáció), a gondolkodás még mindig a közvetlen környezetében
lévő tárgyak manipulálására korlátozódik
- tárgyállandóság alakulása: még nincs – a tárgy látható áthelyezését érti, a
láthatatlan áthelyezést még nem, nincs még reprezentáció.

VI. alszakasz: 18-24 hó (W2 – fantazmikus érzelmi)

- a szimbolikus reprezentáció (szimbolikus/képi gondolkodás) kezdete (eddig
csak a jelenben volt képes cselekedni, ettől kezdve kilép az itt és most-ból,
fejben képes leképezni a világot: lesz múlt- és jövő-tudata) – megindul a
fantázia
- ennek bizonyítékai:
 tárgyállandóság (a tárgy akkor is létezik, ha nem látja - a jelen nem
lévő tárgyat is el tudja már képzelni, anya akkor is van, ha nincs
előttem) – kezdődhet a bölcsi! 
 késleltetett utánzás
 mintha-játék (szimbolikus játék: egy tárgy egy másikat helyettesít, pl.
játsszuk azt, hogy ez egy …)
 nyelv (a gondolat leképezése)
- már nem próba-szerencse problémamegoldás, hanem hirtelen belátásai vannak
→ belátásos tanulás (képes elképzelni a megoldást), tényleges cselekvések
elképzelése
- tárgyállandóság: van - a láthatatlan áthelyezést is érti, a tárgyat addig keresi,
amíg meg nem találja.

W3: műveletek előtti szakasz (2-6 év)

- eddigre kialakult: tárgyállandóság; képes a különböző körülmények között megfigyelt cselekvések
utánzására
- Az óvodás gyermek gondolkodása még mindig kevert, zavaros (primitív, hibás),
mert még nem képes valódi mentális logikai műveleteket végezni (→ műveletek
előtti szakasz)
 Gondolkodásmódja ingadozik a logikus és a mágikus, a belátás és az
értetlenség, az ésszerűség és az ésszerűtlenség, a látszat és a valóság között. A
látszat és valóság összekeverése jellemzi, mivel a tárgyaknak csak a

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 6

legfeltűnőbb, felszíni sajátosságaira koncentrál (centrálás), nehezen

különbözteti meg azt, hogy valami milyennek látszik és milyen valójában.
Gondolkodása a látott dolgokhoz igazodik, nincsenek még stabil logikai
támpontjai és biztos tapasztalatai, ezért az őt körülvevő világról szóló
magyarázatai is sajátosak. Szemlélete és sűrített gondolkodásmódja
szinkretikus/kevert, vagyis bármi bármivel bármikor összekapcsolható.
 Sokszor azonban csak azért tűnik logikátlannak a gondolkodása, mert törékeny
nyelvi képességei még nem teszik lehetővé gondolatai megfelelő kifejezését,
vagy annak megértését, hogy mit várnak el tőle a felnőttek.
 Gondolkodását még teljes mértékben az érzelmei vezérlik (impulzív), nem
képes a tárgyilagosságra, könnyen becsapja a látszat, a felszín, így ítéletei
benyomásszerűek. Hiszékeny picúr, aki hisz a Mikulásban.
- észlelése sajátos: a rész-egész viszonyát még pontatlanul értelmezi: vagy az egészet
ragadja meg, vagy a részletek válnak fontossá, önállóvá, egy-egy apró dolog
kiemelésével vagy elhanyagolásával. Összekeveri a tárgyak osztályai és alosztályai
közötti viszonyokat, pl. pohártöltögetős kísérlet – csak a víz magasságára koncentrál,
de nem veszi figyelembe a pohár keresztmetszetét, így nem találja el a választ. Emiatt
van, hogy még nem érti az idő fogalmát vagy a családfa rendszerét
- a gondolkodás fő jellemzője a centrálás: a figyelme a legkiugróbb vonásra
fókuszálódik, vagyis nem képes még egyetlen kiugró szempontnál többre
összpontosítani a figyelmét (nem képes még a szempontváltásra)
- prekauzális (előoksági) gondolkodás: az oksági viszonyokat összekeveri – a
jelenségeket csak az egymás mellettiség (juxtapozíció) alapján, nem pedig a logikai
összefüggések szerint kapcsolja össze, az egyik esetből következtet a másikra, pl. süt
a nap és meleg van, tehát azért süt a nap, mert meleg van (nem az az oka valaminek,
amit ő gondol, csak időbeli egybeesés van). Majd csak később jelenik meg az oksági (kauzális)
gondolkodás, amikor egy specifikus esetből általánosít vagy a kiinduló alapinformációból von le
következtetést az egyedi helyzetre.
- gondolkodása megelevenítő, animisztikus (a primitív törzsekéhez hasonlóan), mivel
megszemélyesíti a tárgyakat, jelenségeket és életet, szándékot tulajdonít nekik.
Világképének szubjektivitását az adja, hogy saját érző lényét vetíti rá a külvilágra: a
hasonlóság alapja önmaga. Ha ő él és érez, akkor minden más is él és érez, ha neki
szándékai vannak, akkor mindennek szándéka van. Álmait objektív történéseknek
látja, gondolatait anyagi valóságnak képzeli, úgy gondolja, hogy a fejében lévő
gondolatok mások számára is láthatók.
- saját szemlélettől vezérelt gondolkodás: egocentrizmus jellemzi (mivel nem képes
még a szempontváltásra: decentrálni), azt feltételezi, hogy mindenki úgy látja a
dolgokat, ahogyan ő, nehezen képzeli el, hogy hogyan néznek ki a dolgok egy másik
ember nézőpontjából. Az egocentrizmus több szinten is megnyilvánul:
 téri nézőpontváltás hiánya – gyakran nem képes a saját nézőpontját
másokétól megkülönböztetni („háromhegy-probléma)
 tudatelmélet hiánya/mások vélekedésének megértésének hiánya – nem
képes egy másik személy gondolkodásáról gondolkodni (azt gondolja,
hogy az van más fejében is, ami az övében, amit ő tud, azt más is tudja)
 egocentrikus beszéd – valódi dialógus helyett kollektív monológ (nem
ad elég információt, azt hiszi, mi magyarázat nélkül is értjük, miről
beszél)
- gondolkodását jellemzi még az általánosítás, túlzás és végletes gondolkodás
jellemzi
- mágikus gondolkodás: vágyvezérelt gondolkodás – bármit szeretne, az megvalósul,
mert a világot a szándékok és a vágyak vezérlik. Számára a világ varázslatok színtere,
Készítette: Török Szilvia, 2015.
 7

ahol minden megtörténhet, csak vágyni kell rá. Ebben a sajátos gyermeki szemléletben
a külső és belső világ (álom és éber állapot, valóság és fantázia) közötti határ nagyon
könnyen átjárható. Mivel még kevés ismerettel, tapasztalattal, élménnyel rendelkezik,
a hiányzó űrt vakmerően a képzelete segítségével tölti ki: az ismertet alkalmazza az
ismeretlenre, a mindennapos tapasztalást a közvetlenül nem megtapasztalhatóra.
- ez a kohuti grandiózus szelf időszaka – az omnipotens én-élmény: én mindenható
vagyok.

Kognitív fejlettséget (W3 és W4 közti átmenet) vizsgáló kísérletek

1. a konzerváció (anyagmegmaradás) képességét, megértését mérő kísérletek:
- korongok (számállandóság), pohártöltögetős kísérlet (anyagállandóság),
gyurmagolyók (súlyállandóság)
- a konkrét műveleti szakaszra jellemző készség, ha nem sikerül eltalálni a válaszokat,
akkor műveletek előtti szakaszban van a gyerek.
2. a decentrálás (szempontváltás, nézőpontváltás) képességét mérő kísérletek:
- „három hegy kísérlet”, piros-zöld labda – a téri nézőpontváltás képességét méri
- a konkrét műveleti szakaszra jellemző készség, ha nem sikerül eltalálni a válaszokat,
akkor műveletek előtti szakasz egocentrizmusában van még a gyerek.

W4: konkrét műveleti szakasz (6-12 év)

- a kisiskolás gyerek képessé válik cselekvéseit megtervezni, mentálisan manipulálni,
hogy céljait elérje, ehhez észben kell tartania, hogy éppen mi történik, mit vár a
jövőben, és mit kell tennie, hogy eljusson a céljáig. A memóriája fejlődik, a figyelme
tartósabban fenntarthatóvá válik, és önkontroll alá kerül, hogy célját elérje. Ettől
összetettebbé válik a gondolkodás, képes lesz konkrét logikai mentális műveletek
elvégzésére, amik logikai rendszerbe illeszthető, koordinált, belsővé tett, fejben
végzett cselekvések. Ez lehetővé teszi, hogy tárgyakat és cselekvéseket,
információkat logikai úton összekapcsolva fejben összerakjon, szétválasszon, sorba
rendezzen és átalakítson.
 konkrét: mert a mentális cselekvések konkrét, jelen lévő tárgyakra és
eseményekre irányulnak (és még nem szavakban megfogalmazott
hipotézisekre, mint serdülőkorban), ami egy átmenet a cselekvés és az
absztrakt logikai struktúrák között. Ezek a műveletek még lépésről
lépésre haladnak. (Fejben tartja egy helyzet jellemzőjét, míg
összehasonlítja azt egy másikkal.)
 mentális művelet: belsővé tett és kétirányú (megfordítható)
cselekvés.
- képessé válik a strukturált gondolkodásra, csoportosításra, kezdi megérteni a
kategóriák hierarchikus szerveződését, rájön, hogy egy tárgy több kritérium alapján is
kategóriába sorolható
 sorba rendezés
 osztályozás
- az előokság átadja a helyét egy tárgyi és térbeli lineáris racionális oksági
gondolkodásnak, már nem az egocentrikus saját cselekvéshez, hanem a látható,
konkrétan megjelenő műveletekhez kapcsolódik a gondolkodás. Kezdi megérti a
véletleneket, hogy bár az egyedi esetek nem láthatók előre, de az esetek többségében
már van egy előreláthatóság, kialakul benne a valószínűség fogalma
- megérti a rész-egész és ok-okozat viszonyrendszerét

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 8

- kialakul a decentrálás képessége: szempontváltás – két szempont párhuzamos,

egyidejű figyelembevétele
- egocentrizmusából átvált etnocentrikus/szociocentrikus világnézetbe, már nem csak
a saját szempontját, érdekeit veszi figyelembe, hanem a szűkebb csoportjáét is (pl.
család, osztály, focicsapat – a mieink)
- problémamegoldás: többféle lehetőség átgondolása fejben, a lépések, lehetőségek
mentális felcserélése képes végiggondolni a lehetséges viselkedésmódokat,
gondolatban tud rajtuk változtatni,
- a mentális műveletekhez szükség van a konzervációs készségre, ami az emlékezet
fejlődésével alakul ki
 konzerváció – megmaradás: a tárgyak, anyagok egyes tulajdonságai
akkor is megmaradnak, ha a külső megjelenésük megváltozik. Részei:
számállandóság, anyagállandóság, súlyállandóság, térfogatállandóság.
Megérti a logikai szükségszerűségeket.
- a korábbi látszat-valóság összekeverése helyett ekkor a látszattal már nem lehet őt
becsapni, de a valóságban nem létező dolgokkal kapcsolatban elbizonytalanodik,
megzavarodik (ebben a korban „bukik le” a Mikulás, a Jézuska és a húsvéti nyuszi).
- kialakul a hatékony társas kommunikáció, a valódi dialógus, amihez
elengedhetetlen a decentrálás képessége, a másik szempontjának figyelembe vétele.

A W3 – műveletek előtti és a W4 – konkrét műveleti szintek összehasonlítása

műveletek előtti (W3) konkrét műveleti (W4)

gondolkodása - kevert
- látszat és valóság keveredik,
becsapja a látszat (van
Mikulás, Jézuska, nyuszi)
- még nem végez fejben
műveleteket
- előoksági gondolkodás - az
egymás mellettiség alapján von
le következtetéseket
- analógiás gondolkodás – a
felületes hasonlóságok alapján
rendez valamit egy halmazba
szemlélete - centrál – a tárgyak
legkiugróbb vonására,
legfeltűnőbb jellemzőire
koncetrálódik a figyelme
- egocentrikus – csak a saját
szempontját tudja figyelembe
venni
képességei - nem érti a struktúrákat, al- és
főosztályokat, halmazokat, a
rész-egész viszonyát
- nem érti az ok-okozat
összefüggéseit
- nem képes a téri és tudati
- konkrét
- a látszattal már nem lehet
becsapni (a Mikulás, Jézuska,
nyuszi lebukik)
- fejben végez alap mentális
műveleteket (írás, olvasás,
számolás)
- racionális oksági gondolkodás
- lineáris gondolkodás (kétirányú
műveletek)
- decentrál – több szempontot is
figyelembe vesz, nézőpontot vált
- etnocentrikus – figyelembe veszi
a csoportja (egy másik ember) tőle
eltérő szempontjait
- strukturálás, hierearchiákban
gondolkodás, osztályozás, sorba
rendezés, halmazokban
gondolkodik
- érti az ok-okzat, rész-egész
viszonyát

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 9

nézőpontváltásra - téri nézőpontváltás,

tudatelmélet képességei
- konzervációs képesség
hitrendszere - mágikus gondolkodás – azt - konkrét, szabály alapú
gondolja, minden az ő műve, gondolkodás, azt hiszi el, amit
teremtménye, belőle mondanak neki, ami szabályként le
következnek a dolgok (jó is, van fektetve, vagy amit a saját
rossz is) bőrén megtapasztalt
- vágyvezérelt gondolkodás –
azt gondolja, hogy csak vágyni
kell a dolgokat és azok
teljesülnek („ezo-spiritualitás”) –
a gondolat teremtő ereje
- megelevenítő, animisztikus
gondolkodás – azt képzeli, hogy
mindennek lelke van, élőként
kezeli a tárgyakat (pl. a maciját)
beszéde - egocentrikus beszéd - hatékony társas kommunikáció
- monológ - dialógus
- nem ad elég infót a másiknak, - elég infót ad a másiknak, hogy
hogy értse, miről beszél értse őt
- kiragadja a mondandóját, nincs - szövegkörnyezetbe helyezi a
szövegkörnyezet, hirtelen vált mondandóját
témát
szabályokhoz a szabályokat nem mindig érti, a szabályokat érti, szó szerint
való viszonya de a büntetéstől való félelem követi, betartja
miatt betartja
működése spontán tervező

W5: formális műveleti szakasz (12-19 év)

- a serdülő (felső tagozatos) gyerek megszabadul a konkrét műveleti gondolkodástól,
kialakul a szimbolikus fogalmakban történő gondolkodás képessége → a
gondolkodás szóbeli elemeken, elvont elveken, hipotéziseken nyugszik és nem
közvetlenül a tárgyakon: absztrakt gondolkodás – vagyis képes elvonatkoztatni a
konkrét, jelenlévő dolgoktól, képes fejben mindent elképzelni és végiggondolni (itt
indul be az agyaló én, az elmélkedés)
- és képessé válik arra, hogy a jelen nem lévő dolgok felé forduljon, az előre
gondolkodásra (pl. jövő), hipotézisek felállítására
- kombinált, stratégiai gondolkodású
- gondolkodása önállóvá válik, megjelenik a kétkedés, analizálás, érvelés képessége -
vitázás, önálló ítéletalkotás jellemzi (lehetséges ítéletek) /szemben a korábbi szó
szerint elfogadott szabályokkal, amiket ő is szajkózott tovább, saját tapasztalatán nem
szűrte át/
- elkezd érdeklődni az eszmék és a gondolkodás folyamatai iránt, absztrakttá válik a
gondolkodása (elvont fogalmakban való gondolkodás) – gondolkodik a
gondolkodásról

Készítette: Török Szilvia, 2015.


- problémamegoldás: minden lehetséges kombináció fejben történő módszeres
kipróbálása (egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen
végiggondol) – pluralista gondolkodás.
konkrét műveleti (W4)
gondolkodása - konkrét
- a látszattal már nem lehet
becsapni (a Mikulás, Jézuska,
nyuszi lebukik)
- fejben végez alap mentális
műveleteket (írás, olvasás,
számolás)
- racionális oksági gondolkodás
- lineáris gondolkodás
(kétirányú műveletek)
szemlélete - decentrál – nézőpontot vált:
már a sajátjától eltérő másik (két) egyszerre már nem csak két
szempontot is képes figyelembe szempontot, hanem több
venni
- racionális
- etnocentrikus – figyelembe
veszi a csoportja (egy másik
ember) tőle eltérő szempontjait
Készítette: Török Szilvia, 2015.
10
formális műveleti (W5)
- formális (Piaget: a forma
elválik a tartalomtól) – nem
kell, hogy az, amiről
gondolkodik, ott legyen
konkrétan előtte, vagy saját
magára vonatkozzon,
szimbolikus fogalmakban is
képessé válik a gondolkodásra
- elvont (absztrakt) fogalmi
(nem konkrét dolgokról
gondolkodik, hanem
elvonatkoztat a jelenlévő,
konkrét dolgoktól, képes a
jövőről gondolkodni)
- fejben végez elvont mentális
műveleteket (hipotézisek,
elméletek gyártása, időbeli,
jövőben történő gondolkodás)
- összetett, komplex,
kombinatorikus gondolkodás
(alternatívákban gondolkodik,
az eddigi alapműveleteket
elkezdi kombinálni, azokkal
végez különböző kombinációs
műveleteket)
- analizál, kételkedik
- pluralisztikus szemlélet –
szempontot is képes
figyelembe venni, de még
hierarchizálja azokat, hogy
melyik az ideális, a legjobb
mind közül
- tudományos (mindent
igazolni, bizonyítani akar)
- idealista (keresi mindennek a
legjobb módját, a legjobb
megoldást – nagyon erős
hierarchizálás)
- világcentrikus (minden
állampolgár érdekeit
figyelembe veszi, a társadalom,
az ország érdekeit nézi, de még
nem minden emberét
 11

egyenlően)
képességei - strukturálás, hierearchiákban - rengeteg fogalmat ismer
gondolkodás, osztályozás, eddigre, rengeteg tapasztalatra
sorba rendezés, halmazokban tesz szert, és képessé válik a
gondolkodik valóságról fejben gondolkodni
- érti az ok-okozat, rész-egész - teljes mértékben leképezi a
viszonyát külső valóságot fejben és
- téri nézőpontváltás, mindenről képes fejben
tudatelmélet képességei gondolkodni – elméleteket
- konzervációs képesség gyárt mindenről, amiről
gondolkodik (a bal agyféltekés
gondolkodás csúcsa)
hitrendszere - konkrét, szabály alapú - a szabály alapú gondolkodást
gondolkodás, azt hiszi el, amit kezdi meghaladni, a
mondanak neki, ami szabályként szabályokat átlátja, hogy a
le van fektetve, vagy amit a saját szabályok nem abszolút
bőrén megtapasztalt érvényűek, néha akadályoznak
és nem védelmeznek,
észreveszi, kiszűri a hibákat a
rendszerben
- tudományos, ateista (fejben
mindent érteni akar, mindenre
bizonyítékot keres, amit nem
ért vagy nem tud bizonyítani,
abban nem hisz)
beszéde - hatékony társas - hatékony társas
kommunikáció kommunikáció
- dialógus - dialógus
- elég infót ad a másiknak, hogy - elég infót ad a másiknak,
értse őt hogy értse őt
- szövegkörnyezetbe helyezi a - szövegkörnyezetbe helyezi a
mondandóját mondandóját
szabályokhoz való a szabályokat érti, szó szerint a szabályok ellen lázad, nem
viszonya követi, betartja minden szabályt tart be,
felülbírálja a szabályokat
működése, - tervező - ítéletalkotó, hatékony
problémamegoldása egy problémát egy módon működés
megold és azt vissza is tudja - stratégiai (kombinatorikus)
fejteni (lineárisan gondolkodik), gondolkodás
saját kárán képes csak tanulni a egy problémát minden oldalról
hibáiból megvizsgál, alternatívákat és
lehetséges kimeneteleket
fejben végiggondol, nem kell
mindent a saját bőrén
megtapasztalnia, hogy
eldöntse, melyik lesz a jó
megoldás, kiszortírozza a nem
jól végződő lehetőségeket
fejben, más kárából is tud
tanulni

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 12

KEN WILBER ELMÉLETE A KOGNITÍV FEJLŐDÉSRŐL A FELSŐ

TUDATSZINTEKEN

Wilber a felső szinteken a kognitív fejlődést 5 nagy szakaszra osztotta:

- Víziólogikus, hálózatos gondolkodás (W6) – kentaur
- Intuitív és analógiás gondolkodás (W7) – jógi, sámán
- Közvetlen megtapasztalás – szubtilis élmény (W8) – szent, sámán
- Közvetlen megtapasztalás – a Tudó tudat élménye (W9) – bölcs, megvilágosodott
(buddha)
- Közvetlen megtapasztalás – nonduális tudat élménye – a Tudó tudat (nirvána) és
a Megnyilvánult Formavilág (szamszára) egysége (W10) – megvilágosodott
(sziddha=célba érkezett, arahant)

W6: integrált tudat (kentaur) és a víziólogikus, hálózatos gondolkodás szakasza

- a szakasz legfőbb jellemzője a víziólogikus gondolkodás: nagy mennyiségű absztrakt
információ sűrített, egy szimbolikus képben való megjelenítése, ami a jobb
(képekben, szimbólumokban, egészben gondolkodik, szintetizál) és bal (logikus,
analitikus, rendszerező, részekben gondolkodik) agyfélteke szinkronizált,
összehangolt működésének eredménye, → „összeáll a kép”, egyben látom a
tanultakat, az eddigi ismereteimből „kitalálom”, rájövök egy mélyebb összefüggésre,
„aha-élmény”-szerűen. Pl. Kekulé álma: benzol gyűrű.
- itt jelenik meg az intuíció operacionális szintje: operatív intuíció, amikor az addig
begyűjtött, logikai úton összeállt információk egy újszerű, kreatív egységbe állnak
össze (ekkor az információ nem önmagán kívülről érkezik, hanem önmagából „ássa
elő”, egy mélyebb megértés áll benne össze)
- integrált tudat: szív és ész = ráció + érzelmek+ intuíció együtt a gondolkodásban,
döntésben, kentaur: a fej és a zsigerek, ösztönök összekapcsolása, a két terület a
szívben találkozik, a szívcsakra aktiválódása, kapcsolódás az érzelmekkel, az empátia
megjelenése
- a W6-os gondolkodás jellemzői:
- korai W6: pluralizmus/többelvűség: több szempontot is elfogad egymás
mellett egyszerre, és-és/is-is gondolkodás, relativitás, kontextusfüggő
gondolkodás (a sokféle egyenrangú szempontot elkezdi kombinálni, mixelni)
- közép W6: holisztikusság, rendszerközi gondolkodás, egyéni integrált
rendszerek megalkotása
- késő W6: globális integráció – igény a teljes integrációra, egy terület minden
spektrumát átlátni és érteni akarja (a sokféle egyenrangú szempontot elkezdi
kombinálni, mixelni).

formális műveleti (W5) víziólogikus, integrált (W6)

gondolkodása - formális (Piaget: a forma
elválik a tartalomtól) – nem
kell, hogy az, amiről
gondolkodik, ott legyen
konkrétan előtte, vagy saját
magára vonatkozzon,
szimbolikus fogalmakban is
képessé válik a gondolkodásra
- integrált (integrálja,
szinkronizálja a bal agyféltekés
racionális gondolkodást a jobb
féltekés képi, érzelmi, elvont
gondolkodással)
- víziólogikus (a tapasztalati úton
megtanult racionális elméleteket
összekapcsolja és egy képben,

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 13

(fogalmi megértés) szimbólumban összesűríti,

- elvont (absztrakt) fogalmi kompakt módon, egyben
(nem konkrét dolgokról „látja” az információkat,
gondolkodik, hanem amiket időben kiterjesztve
elvonatkoztat a jelenlévő, tapasztalt, azt most a jelenben
konkrét dolgoktól, képes a egyben látja – összeáll benne
jövőről gondolkodni) egy egységes kép a dolgokról,
- fejben végez elvont mentális képi megértés)
műveleteket (hipotézisek, - összetett, komplex képi
elméletek gyártása, időbeli, gondolkodás: hatalmas
jövőben történő gondolkodás) mennyiségű információt képes
- összetett, komplex, fejben kezelni és átlátni, térben
kombinatorikus gondolkodás kiterjesztve, vagyis időben és
(alternatívákban gondolkodik, rendszerekben gondolkodik
az eddigi alapműveleteket
elkezdi kombinálni, azokkal
végez különböző kombinációs
műveleteket)
- analizál, kételkedik
szemlélete - pluralisztikus szemlélet – - pluralisztikus szemlélet –
egyszerre már nem csak két végtelen sok szempontot képes
szempontot, hanem több figyelembe venni, amiket már
szempontot is képes figyelembe nem hierarchizál, látja, hogy
venni, de még hierarchizálja minden szempont egyenértékű,
azokat, hogy melyik az ideális, a minden szemléletnek látja a jó
legjobb mind közül és a rossz oldalát is, többé nem
- tudományos (mindent igazolni, lesz egy szempont, ami jobb a
bizonyítani akar) többinél – aperspektivikus
- idealista (keresi mindennek a őrület (elveszhet a sok
legjobb módját, a legjobb különböző szempont tengerében,
megoldást – nagyon erős elveszti a szilárd gondolkodási
hierarchizálás) kapaszkodókat, mert felismeri,
- világcentrikus (minden hogy ami más, az nem rosszabb
állampolgár érdekeit figyelembe vagy jobb, csak eltérő,
veszi, a társadalom, az ország különböző, megjelennek a
érdekeit nézi, de még nem paradoxonok, a látszólagos
minden emberét egyenlően) ellentmondások, ezeket próbálja
integrálni, de még nem sikerül
képességei - rengeteg fogalmat ismer - az integráló gondolkodás
eddigre, rengeteg tapasztalatra (térben, időben integrál,
tesz szert, és képessé válik a integrálja a különböző
valóságról fejben gondolkodni - szemléleteket, rendszereket, az
teljes mértékben leképezi a észbeli/elméleti tudását az
külső valóságot fejben és érzéseivel/tapasztalásaival,
mindenről képes fejben integrálja a racionális logikus
gondolkodni – elméleteket gondolkodást a képi
gyárt mindenről, amiről gondolkodással)
gondolkodik (a bal agyféltekés - mindent integrál:
gondolkodás csúcsa) • fent-lent: kentaur
• bal-jobb: víziólogika

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 14

hitrendszere - a szabály alapú gondolkodást - tapasztalaton alapuló hit (nem

kezdi meghaladni, a szabályokat kell neki tudományos, racionális
átlátja, hogy a szabályok nem bizonyíték, amit megtapasztalt,
abszolút érvényűek, néha azt hiszi el)
akadályoznak és nem - operatív/operacionális
védelmeznek, észreveszi, kiszűri intuíció (az eddig különböző
a hibákat a rendszerben időkben megtanult dolgok
- tudományos, ateista (fejben hirtelen összeállnak benn, új
mindent érteni akar, mindenre felismerésekhez vezetve – de
bizonyítékot keres, amit nem ért ezek az információk belőle
vagy nem tud bizonyítani, abban jönnek, kapcsolatba került
nem hisz) valamikor ezekkel az
információkkal, nem rajta
kívülről erednek)
beszéde - hatékony társas - tiszta kommunikáció (elvont
kommunikáció dolgok és időbeli áttételek –
- dialógus múlt, jövő – helyett az itt és
- elég infót ad a másiknak, hogy mostról beszél, arról és azzal,
értse őt akivel a mostban van), én-
- szövegkörnyezetbe helyezi a közléseket alkalmaz, én-te
mondandóját párbeszédet használ, nem beszél
olyanról, aki/ami nincs jelen,
kezd elmaradni a fecsegés, a
pletyka
szabályokhoz való a szabályok ellen lázad, nem - a szabályokat meghaladja, saját
viszonya minden szabályt tart be, tapasztalata alapján új
felülbírálja a szabályokat szabályokat alkot az egyetemes
etikai elvekre támaszkodva (az
élet értéke, egyenlőség,
emberség, humanitáriusság, stb.)
működése, - ítéletalkotó - spontán működés (elszakad a
problémamegoldása - stratégiai (kombinatorikus) sémáktól, a fixációktól, berögzült
gondolkodás működésektől és gondolkodástól,
egy problémát minden oldalról együtt halad a pillanattal: flow-
megvizsgál, alternatívákat és élmények)
lehetséges kimeneteleket fejben - az itt és most gondolkodás
végiggondol, nem kell mindent a (nincs szüksége rá, hogy
saját bőrén megtapasztalnia, mindenre felkészüljön, elég
hogy eldöntse, melyik lesz a jó énereje van a pillanattal, az itt
megoldás, kiszortírozza a nem jól és mosttal való
végződő lehetőségeket fejben, szembenézéshez, a helyzethez
más kárából is tud tanulni igazítja a megoldást, nem
(mindent előre eltervez és arra meglévő sémákat alkalmaz,
felkészül érzelmileg – hanem az összes lehetőségből az
anticipáció) itt és mosthoz leginkább illőt
választja ki)

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 15

W7: analógiás és intuitív kogníció szakasza

- a W7 két világ határán található, a durva, anyagi világ szintjén (W8 a szubtilis, finom,
spirituális erők világa) – a megismerés ekkor meghaladja a racionális elme működését - a logikát (W5),
az integrált elmét - a víziólogikát (W6), az egyén ezen a szinten képessé válik a durva fizikai
síkon túli szubtilis világból észlelni, intuitív módon felfogni a spirituális erőket is, de
azokat az elme szintjén tapasztalja csak meg, nem közvetlenül (vagyis mentális
képekben, érzelmekben, gondolatokban) jön át vagy „jön le” az információ a mezőből
– egyfajta „áthallás” a túlvilágról
- analógiás gondolkodás – a megnyilvánult jelenségek mögötti rejtett összefüggések,
mögöttes tartalmak, minőségek (szamszkárák) felismerése, megértése, a bennük rejlő
„üzenetek” felfogása, mélyebb hasonlóságok (analógiák), kapcsolatok meglátása olyan
dolgok, valóságrendszerek között, melyek nem állnak lineáris logikai (ok-okozati)
összefüggésben. A dolgok mögötti közös rendező és szervező elv, az archetípusok
felfogása közvetett, intuitív módon. Pl. az asztrológiai fejtéshez ez a képesség
szükséges.
- intuitív érzékelés – az öt érzékszerv + az elme világán túli láthatatlan, szubtilis
világból érez rá dolgokra, de azokat közvetlenül nem tapasztalja meg, a tapasztalás
megmarad a durva, anyagi világ, az elme szintjén (mentális képekben, gondolatokban,
érzelmekben jelenik meg a kapott információ) → „feltalálom”, „ráérzek a mezőre”,
intuitívan érzem, hogy valami több, nagyobb is létezik az egónál és a látható
világnál.
- Ekkor jelennek meg az egyén tudatában a parapszichológiai képességek
(telepátia, prekogníció, tisztánhallás, pszichokinézis), amik segítségével
„átjön” az infó odaátról,
- a bioenergetikai jelenségek észlelése,
- a mágia
- az UFO-élmények,
- testen kívüli élmények TK (testen kívüli élmény)
- az intuitív erők olvasásának képessége (jóslási szimbólumrendszerek)
- a sorsszerűség érzése (szinkronicitás, flow, nem véletlen véletlenek) észlelése.
- itt jelenik meg a valódi, spirituális intuíció – amikor a személyes énen (egón) túlról
származó információk jelennek meg a tudatban, a transzperszonális (TP)
tartományokból (W8-W10), pl. telepátia. Valami „lejön”, „átjön a Mezőből”,
mélyebb, önkéntelen ráérzés a dolgok mögötti láthatatlan összefüggésekre.
- az ehhez a szinthez tartozó világnézet a természetmisztika – a különálló szelf-érzés
időlegesen szertefoszlik és az egyén azonosul az egész szenzomotoros világgal, pl. a
hegy és az én eggyé válik.

W8: szubtilis élmények közvetlen megtapasztalásának szakasza

- a 6 érzékszerven túli spirituális, finom nem anyagi világ közvetlen megtapasztalása
- saját élményű, közvetlen megtapasztalása a szubtilis jelenségeknek, az elme
közvetítése nélküli közvetlen átélés (a fizikai érzékszerveken és a személyes
képeken, gondolatokon, az elmén, az egón túl), szubtilis érzékszervekkel történő
érzékelés és a tudattal történő észlelés
 fehér fény
 szellemek látása
 kozmikus szeretet megtapasztalása
 spirituális látomások (nem a szemmel végzett fizikai látás) – istenségek,
jelenések, archetipikus formák

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 16

 szellemi látás, médiumitás – előző életek látása, más dimenziók látása,

tudatos álom, bardó
 HKÉ (halálközeli élmény)
- a fizikai érzékszervek mögötti finom modalitásokhoz kötött tudatosságok aktiválódása
 látás-tudat (harmadik szemmel látás, belső tudati látás – szellemlények,
geometriai formák, színes fények, fehér isteni fény)
 hallás-tudat (OM, a szférák zenéje)
 érzés-tudat
 ízlelés-tudat
 szaglás-tudat
 gondolat-tudat
 képi-tudat
 kinesztetikus-tudat (mozgástudat: bhanga élmény, atomokra bomlás és
szubatomikus pulzálás élménye).
- az ehhez a szinthez tartozó világnézet az istenségmisztika: eggyé válás az isteni
lényekkel, archetípusokkal

W9: kauzális tudat, a Tanú tudat/Tudó tudat közvetlen megtapasztalásának szakasza

- ebben a szakaszban megszűnik minden forma, minden jelenség, és kizárólag, tisztán a
formátlan tiszta tudat(osság) pihen meg önmagában, a tudat, melynek terében a
jelenségek felbukkannak
- a tudat önmagára irányul, a teremtő tudat megtapasztalása
- az ember lénye legbelső központját érzékeli, a Tudó tudat közvetlen megtapasztalása
(Tanú tudatosság), a formátlan tudat megtapasztalása – a papír a létra mögött. A megismerő
maga lesz a megismerés tárgya. A végső identitás, az Üresség=teljesség, minden teremtett
dolog alapjának, végső okának (kauzális) megtapasztalása:
 Vagyok, aki vagyok (zsidó misztika, Kabbala)
 Nirvána (hinajána buddh.)
 szatori (zen)
 Üresség/Sunnyáta (mahajána buddh.)
 a tudat nyílt/tiszta tere (tibeti buddh.)
 szamádhi (jóga)
 Atman, Brahman (hinduizmus)
 Önvaló (Ramana M., advaita védanta)
 Selbst (Jung)
 Nagy Szellem (É-Am-i indiánok)
 Isten/Teremtő (kereszténység)
 Allah (szúfizmus).
- az ehhez a szinthez tartozó világnézet a formátlan misztika: a forma nélküliség
megtapasztalása.

W10: nonduális tudat közvetlen megtapasztalása

- közvetlen megtapasztalás van itt is, az ember egyszerre van tudatában az
Ürességnek, lénye legbelső központjának és a formák világának (a Mindenség és
az Üresség együtt, a Szamszára és Nirvána)
- a tudat teljes spektrumát magában foglalja (W1-W9), mindent meghalad és megőriz. A
forma üresség, az üresség forma.
- A személy saját tudatát egyszerre érzékeli a világgal.

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 17

- Egységélmény (Unio Mystica) – a valóság nem oszlik két részre, ürességre és formára.
- Az egyén maga a Kozmosz, ő minden tapasztalat összessége.

A szemlélet vagy nézőpont tágulása az egyes szinteken:

W1 – nincs egyéni nézőpont, differenciálatlan az én, nézőpont előtti állapot.
W2 – nincs még kialakult, végleges egyéni nézőpont, épp csak elindult az én
differenciálódása (szeparáció-individuációs folyamat kezdete, kikelés az anya-gyerek
egységből)
W3 – első számú nézőpont, egocentrikus szemlélet, csak egy szempontot, csak a saját
szempontját, nézőpontját tudja még csak figyelembe venni (gondolkodás: centrálás).
W4 – második személyű nézőpont, etnocentrikus vagy szociocentrikus szemlélet, ekkor
már két szempontot is figyelembe vesz, a sajátját kibővítve a saját csoportjával, akikhez
tartozik, és az attól eltérő egy másik szempontot is (gondolkodás: decentrálás).
W5 – harmadik személyű nézőpont, világcentrikus szemlélet (gondolkodás: pluralista,
összehasonlító, méregető, elemző), magát képes kívülről megfigyelni (introspekció), a világra
és önmagára reflektálni (önreflexió), képes időben és térben, racionálisan, logikusan
gondolkodni. A társadalomban minden emberre kiterjed a figyelme, az össztársadalom érdekeit
figyelembe veszi, minden állampolgárt tekintetbe vesz.
W6 – negyedik személyű nézőpont, megjelenik a szemlélődő Tanú-tudat, világcentrikus
szemlélet (gondolkodása: pluralista, egalitárius – minden szempont teljesen egyenrangú,
egyenlő számára, az egyik többé nem jobb, mint egy másik). A Földön minden emberre
kiterjed a figyelme, az egész emberiség érdekeit figyelembe veszi, minden embert tekintetbe
vesz, a világpolgár fogalmában gondolkodik (gondolkodás: víziólogikus, hálózati,
rendszerszemléletű gondolkodás).
W7 – n-edik számú nézőpont, végtelen sok nézőpontot képes figyelembe venni,
teocentrikus vagy kozmocentrikus világnézet, a fizikai síkon minden létező élőlény (növény,
állat, ember) szempontját képes figyelembe venni (gondolkodás: analógiás, intuitív).
W8 – n-edik számú nézőpont, végtelen sok nézőpontot képes figyelembe venni,
teocentrikus vagy kozmocentrikus világnézet, minden minden létsíkon érző lényszempontját
képes tekintetbe venni (gondolkodás: nincs, közvetlen szubtilis tapasztalás van).
W9 – teljeskörű nézőpont, ahol minden összeér, körbefut, nincs mit figyelembe venni, mert
nincsenek a tudatban felmerülő formák, jelenségek, ez az Üresség örök jelen idejű állapota
(gondolkodás: nincs, se az elme, se a tudat szintjén, a tudat mozdulatlan, tökéletesen fókuszált,
egyhegyű figyelem Önmagára).
W10 – mindent magába foglaló nézőpont, univerzális nézőpont, a Mindenséget, MINDENT
figyelembe vesz, teocentrikus vagy kozmocentrikus világnézet.

HD kérdések

Írd megfelelő wilberi szint mellé a következő fogalmakat!

egocentrikus gondolkodás: W3
elsődleges cirkuláris reakciók: W1
decentrálás: W4
konzerváció: W4
tárgyállandóság: W2
absztrakt gondolkodás: W5

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 18

Írd a szintek mellé a szintre jellemző kogníciót!

W1: szenzomotoros szakasz (I-IV. alszakasz)
W2: szenzomotoros szakasz (V-VI. alszakasz)
W3: műveletek előtti szakasz
W4: konkrét műveletek szakasza
W5: formális műveletek szakasza

Életkor Szakasz Wilberi létra Jellemzés

Születés-2 éves kor Szenzomotoros W1-W2 Érzékszervi motoros intelligencia: a
szakasz mozgás=cselekvés, 6 alszakasza van a
fejlődésnek: reflexsémák gyakorlása,
reflexek koordinációja és kontrollja,
elsődleges és másodlagos cirkuláris
reakciók, másodlagos cirkuláris
reakciók koordinációja, harmadlagos
cirkuláris reakciók, előbb próba-
szerencse tanulás, majd belátásos
tanulás, megjelenik a fantázia-
működés, képek, a szimbolikus
reprezentáció képessége, és kialakul a
tárgyállandóság, a mintha-játék, és
egyre fejlődik a nyelvhasználat, a
beszéd.
2-6 év Műveletek előtti W3 Zavaros gondolkodás, látszat és
valóság összekeverése, egocentrikus
gondolkodás és egocentrikus beszéd
(túl kevés infó, monológ), centrálás,
előoksági (vagy: prekauzális)
gondolkodás, általánosítás, mágikus
világkép.
6-12 év Konkrét műveletek W4 Konkrét logikai mentális műveletek,
csoportosítás: sorba rendezés,
osztályozás, konzerváció (szám-,
anyag- és súlyállandóság), decentrálás,
racionális okság, a rész-egész és ok-
okozat összefüggések megértése,
probléma esetén több lehetőség
átgondolása fejben, hatékony társas
kommunikáció (dialógus).

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 19

12-19 év Formális műveletek W5 - hipotézisek

- absztrakt gondolkodás
- előre gondolkodás
- a konvenciók korlátait meghaladó
gondolkodás
- a gondolkodás szóbeli elemeken
nyugszik, nem közvetlenül a
tárgyakon
- kétkedés, analizálás
- lineáris gondolkodás
- deduktív érvelés
- egy problémán belül minden logikai
kapcsolatot módszeresen végiggondol

Vizsgára:

KOGNITÍV FEJLŐDÉSVONAL

Kognitív fejlődésvonal – mit vizsgál?

- minek vagyunk tudatában?
- hogyan történik a megismerés?

Kogníció, érzékelés, észlelés fogalmai

Kogníció: megismerés, valaminek tudatában lenni. A világ és önmagunk megismerése. A

pszichológiában ide soroljuk a gondolkodást, az intellektuális tevékenységet, a megismerő
folyamatokat. Azt mutatja meg, hogy
- hogyan vesszük fel a környezetünkből az információkat (észlelés/percepció és az 5
érzékszervi érzékelés segítségével),
- azokat hogyan dolgozzuk fel,
- hogyan tároljuk (emlékezés) és
- hogyan használjuk fel (tanulás, problémamegoldás vagy megküzdés/coping révén).
A kognitív fejlődés területei – a megismerési folyamatok: érzékelés, észlelés, figyelem,
tanulás, emlékezés, gondolkodás, nyelv – beszéd, intelligencia, képzelet, kreativitás.

Az érzékelés és az észlelés az információfeldolgozás két egymást követő szintje.

- Érzékelés (szenzáció): az 5 fizikai érzékszerv (látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás)
által a külvilágból érkező fizikai, kémiai ingereik felvétele, a bejövő információk
regisztrálása, és az azokra adott válaszreakció (S → R), azok idegi ingerületté
alakítása.
- Észlelés (percepció): az elme működéséhez kötött magasabb idegrendszeri folyamat,
melynek biológiai alapja az érzékelés. Az érzékszervi adatokra épülő kognitív
tevékenység, az ingerület tudatosítása és integrálása.
Ezek együtt adják a buddhizmusból ismert 5+1 érzékszervet.

Gondolkodás: szimbolikus tevékenység, valami nem jelenlévőnek, nem közvetlenül

adottnak a belső megjelenítése (reprezentációja – leképeződése, képi megjelenítése) a
tudatban. A gondolkodás az emberi megismerő tevékenység legmagasabb foka. Lehetővé
teszi a világ megismerését, ok-okozati összefüggések feltárását. A gondolkodás szoros
kapcsolatban áll a nyelvvel, beszéddel, cselekvéssel.

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 20

Séma: a pszichológiai működés alapegysége; mentális struktúra, tárgyak és események belső

reprezentációinak rendezőelve, mely az élőlényt a hasonló (vagy analóg) körülmények közötti
cselekvés modelljével látja el. Ad egy cselekvési mintázatot, hogy adott szituációban hogyan
reagáljunk.

Piaget a kisgyermekek magatartásában két formát állapított meg:

1. Asszimiláció: a tapasztalat illesztése a meglévő sémához, a bemenet szűrése vagy
módosítása.
2. Akkomodáció: a belső séma módosítása, illesztése nem asszimilálható új
tapasztalathoz, sémamódosítás. A játékban akkor beszélünk akkomodációról, amikor a
gyermek alkalmazkodik a tárgyakhoz.
Piaget szerint ott kezdődik a játék, ahol az asszimiláció az akkomodáció fölé kerekedik.

Ekvilibráció: kiegyensúlyozás asszimiláció és akkomodáció között – a meglévő sémák és az

új környezeti tapasztalatok közötti illeszkedés keresése.

Adaptáció: alkalmazkodás.

Konzerváció: megmaradás, az anyagok és tárgyak egyes tulajdonságai akkor is

megmaradnak, ha a külső megjelenésük változik. Ilyen sorrendben alakul ki:
számállandóság, anyagállandóság, súlyállandóság.

Centrálás: a gyerek a tárgyak, anyagok egyetlen, legkiugróbb, legfeltűnőbb,

legszembeötlőbb jellemzőre, vonására összpontosítja figyelmét, nem képes egyszerre több
szempontot is figyelembe venni.

JEAN PIAGET KOGNITÍV FEJLŐDÉS ELMÉLETE

Piaget a kognitív fejlődést 4 nagy szakaszra osztotta:

1. Szenzomotoros szakasz (W1 és korai W2): 0-2 év
VII. alszakasz: 0-1,5 hó
VIII. alszakasz: 1,5-4 hó
IX. alszakasz: 4-8 hó
X. alszakasz: 8-12 hó
XI. alszakasz: 12-18 hó
XII. alszakasz: 18-24 hó
2. Műveletek előtti szakasz (késő W2 és W3): 2-6 év
3. Konkrét műveleti szakasz (W4): 6-12 év
4. Formális műveleti szakasz (W5): 12-19 év

A gondolkodás fejlődése: a gondolkodás a külső cselekvésből fejlődik ki a tevékenység

belsővé válása, leképeződése (reprezentációja) által – a külső mozgásból belső elmemozgás
lesz.

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 21

W1 és W2: szenzomotoros szakasz (0-2 év)

- A csecsemőt az érzékszervi (szenzoros) érzékelés jellemzi.
- A kisgyermeket az érzékszervi-mozgásos gondolkodás (szenzomotoros intelligencia)
jellemzi, ez azt jelenti, hogy a gondolkodás egyenlő a cselekvéssel (nincs agyalás).

I. alszakasz: 0-1,5 hó (W1 – szenzoros fizikai)

- reflexsémák gyakorlása
- reflex-koordináció és reflex-kontroll
- tárgyállandóság: még nincs.

II. alszakasz: 1,5-4 hó (W1 – szenzoros fizikai)

- elsődleges cirkuláris reakciók (ECR)
 a saját testével kapcsolatos, számára kellemes, önmagában élvezetes
mozgások ismételgetése (pl. lábaival rúgkapál cél nélkül)
 elsődleges: saját testre összpontosít, játszik a testével: ujjszopás,
bekapja a lábujját
 cirkuláris: csak önmagukhoz vezetnek vissza
- tárgyállandóság: még nincs.

III. alszakasz: 4-8 hó (W1 – szenzoros fizikai)

- másodlagos cirkuláris reakciók (MCR)
 a környezetben érdekes változásokat előidéző cselekvések ismétlése
 másodlagos: a külvilág tárgyaira irányuló, valamilyen tárggyal végez
ismétlődő mozgást (csörgő rázása)
 (a MCR-khoz szükséges a látás, érintés és megragadás koordinációja)
- tárgyállandóság: még nincs.

IV. alszakasz: 8-12 hó (W1 – szenzoros fizikai)

- a másodlagos cirkuláris reakciók koordinációja egy cél elérése érdekében
- a sémák összehangolása, kombinációja a kívánt hatás elérése érdekében →
megjelennek az szándékos (intencionális) cselekvések (ismert eljárásokat
alkalmaz új célokhoz)
- a problémamegoldás legkorábbi formája: két sémának a cél érdekében való
koordinációja
- tárgyállandóság: még nincs.

V. alszakasz: 12-18 hó (W2 – fantazmikus érzelmi)

- harmadlagos cirkuláris reakciók (HCR)
 harmadlagos: a test-tárgy, tárgy-tárgy kapcsolatára koncentrál
- a problémamegoldás eszközeinek módszeres és rugalmas alkalmazása (a
megismerés érdekében végzett kísérletek), egy problémát többféle módon is
megközelít, próbálkozik
- próba-szerencse elvű tanulás: kísérletezés a következmények kipróbálása
érdekében (elkezdi az előző szakaszban elsajátított eszközcselekvéseket
módszeresen, céllal alkalmazni)
- tárgyállandóság: még nincs.

VI. alszakasz: 18-24 hó (W2 – fantazmikus érzelmi)

- a szimbolikus reprezentáció (szimbolikus/képi gondolkodás) kezdete –
megindul a fantáziatevékenység

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 22

- ennek bizonyítékai:
 tárgyállandóság (a tárgy akkor is létezik, ha nem látja)
 késleltetett utánzás
 mintha-játék (szimbolikus játék: egy tárgy egy másikat helyettesít, pl.
játsszuk azt, hogy ez egy …)
 nyelv (a gondolat leképezése)
- belátásos tanulás (képes elképzelni a megoldást), tényleges cselekvések
elképzelése
- tárgyállandóság: van - a láthatatlan áthelyezést is érti, a tárgyat addig keresi,
amíg meg nem találja.

W3: műveletek előtti szakasz (2-6 év)

- Az óvodás gyermek gondolkodása kevert, zavaros, mert még nem képes valódi
mentális logikai műveleteket végezni (→ műveletek előtti szakasz)
 Gondolkodásmódja ingadozik a logikus és a mágikus, a belátás és az
értetlenség, az ésszerűség és az ésszerűtlenség, a látszat és a valóság között. A
látszat és valóság összekeverése jellemzi. Gondolkodása a látott
dolgokhoz igazodik, szemlélete és sűrített gondolkodásmódja
szinkretikus/kevert, vagyis bármi bármivel bármikor összekapcsolható.
 Gondolkodását még teljes mértékben az érzelmei vezérlik (impulzív), nem
képes a tárgyilagosságra, könnyen becsapja a látszat, a felszín, így ítéletei
benyomásszerűek.
- észlelése sajátos: a rész-egész viszonyát még pontatlanul értelmezi: összekeveri a
tárgyak osztályai és alosztályai közötti viszonyokat, még nem érti az idő fogalmát
vagy a családfa rendszerét
- a gondolkodás fő jellemzője a centrálás
- prekauzális (előoksági) gondolkodás: az oksági viszonyokat összekeveri – a
jelenségeket csak az egymás mellettiség (juxtapozíció) alapján, nem pedig a logikai
összefüggések szerint kapcsolja össze
- gondolkodása megelevenítő, animisztikus, mivel megszemélyesíti a tárgyakat,
jelenségeket és életet, szándékot tulajdonít nekik. Világképének szubjektivitását az
adja, hogy saját érző lényét vetíti rá a külvilágra: úgy gondolja, hogy a fejében lévő
gondolatok mások számára is láthatók.
- saját szemlélettől vezérelt gondolkodás: egocentrizmus jellemzi, azt feltételezi, hogy
mindenki úgy látja a dolgokat, ahogyan ő. Az egocentrizmus több szinten is
megnyilvánul:
 téri nézőpontváltás hiánya
 tudatelmélet hiánya/mások vélekedésének megértésének hiánya
egocentrikus beszéd – valódi dialógus helyett kollektív monológ
- általánosítás, túlzás és végletes gondolkodás
- mágikus gondolkodás: vágyvezérelt gondolkodás – bármit szeretne, az megvalósul,
mert a világot a szándékok és a vágyak vezérlik. Számára a világ varázslatok színtere,
ahol minden megtörténhet, csak vágyni kell rá.

Kognitív fejlettséget (W3 és W4 közti átmenet) vizsgáló kísérletek

1. a konzerváció (anyagmegmaradás) képességét, megértését mérő kísérletek:
- korongok (számállandóság), pohártöltögetős kísérlet (anyagállandóság),
gyurmagolyók (súlyállandóság)

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 23

- a konkrét műveleti szakaszra jellemző készség, ha nem sikerül eltalálni a válaszokat,

akkor műveletek előtti szakaszban van a gyerek.
3. a decentrálás (szempontváltás, nézőpontváltás) képességét mérő kísérletek:
- „három hegy kísérlet”, piros-zöld labda – a téri nézőpontváltás képességét méri
- a konkrét műveleti szakaszra jellemző készség, ha nem sikerül eltalálni a válaszokat,
akkor műveletek előtti szakasz egocentrizmusában van még a gyerek.

W4: konkrét műveleti szakasz (6-12 év)

- a kisiskolás gyerek képessé válik cselekvéseit megtervezni, mentálisan manipulálni,
hogy céljait elérje, összetettebbé válik a gondolkodás, képes lesz konkrét logikai
mentális műveletek elvégzésére, amik logikai rendszerbe illeszthető, koordinált,
belsővé tett, fejben végzett cselekvések.
 konkrét: mert a mentális cselekvések konkrét, jelen lévő tárgyakra és
eseményekre irányulnak
 mentális művelet: belsővé tett és kétirányú (megfordítható)
cselekvés.
- képessé válik a strukturált gondolkodásra, csoportosításra, kezdi megérteni a
kategóriák hierarchikus szerveződését, rájön, hogy egy tárgy több kritérium alapján is
kategóriába sorolható
 sorba rendezés
 osztályozás
- lineáris racionális oksági gondolkodás
- megérti a rész-egész és ok-okozat viszonyrendszerét
- decentrálás képessége: szempontváltás – két szempont párhuzamos, egyidejű
figyelembevétele
- etnocentrikus/szociocentrikus világnézet
- konzerváció – megmaradás: számállandóság, anyagállandóság, súlyállandóság,
térfogatállandóság.
- a látszattal már nem lehet becsapni
- kialakul a hatékony társas kommunikáció, a valódi dialógus, amihez
elengedhetetlen a decentrálás képessége, a másik szempontjának figyelembe vétele.

W5: formális műveleti szakasz (12-19 év)

- szimbolikus fogalmakban történő gondolkodás képessége → a gondolkodás szóbeli
elemeken, elvont elveken, hipotéziseken nyugszik és nem közvetlenül a tárgyakon:
absztrakt gondolkodás
- képessé válik az előre gondolkodásra (pl. jövő), hipotézisek felállítására
- kombinált, stratégiai gondolkodású
- a kétkedés, analizálás, érvelés képessége - vitázás, önálló ítéletalkotás jellemzi
- elkezd érdeklődni az eszmék és a gondolkodás folyamatai iránt – gondolkodik a
gondolkodásról
- problémamegoldás: minden lehetséges kombináció fejben történő módszeres
kipróbálása (egy problémán belül minden logikai kapcsolatot módszeresen
végiggondol) – pluralista gondolkodás.

Készítette: Török Szilvia, 2015.

 24

W6: integrált tudat

- hálózatos gondolkodás - víziólogikus gondolkodás: nagy mennyiségű absztrakt
információ sűrített, egy szimbolikus képben való megjelenítése, ami a jobb
(képekben, szimbólumokban, egészben gondolkodik, szintetizál) és bal (logikus,
analitikus, rendszerező, részekben gondolkodik) agyfélteke szinkronizált,
összehangolt működésének eredménye, → „összeáll a kép”, egyben látom a
tanultakat
- operacionális/operatív intuíció
- integrált tudat: szív és ész = ráció + érzelmek+ intuíció együtt a gondolkodásban,
döntésben, kentaur: a fej és a zsigerek, ösztönök összekapcsolása, a két terület a
szívben találkozik, a szívcsakra aktiválódása, kapcsolódás az érzelmekkel, az empátia
megjelenése
- a W6-os gondolkodás jellemzői:
- korai W6: pluralizmus/többelvűség: több szempontot is elfogad egymás
mellett egyszerre, és-és/is-is gondolkodás, relativitás, kontextusfüggő
gondolkodás (a sokféle egyenrangú szempontot elkezdi kombinálni, mixelni)
- közép W6: holisztikusság, rendszerközi gondolkodás, egyéni integrált
rendszerek megalkotása
- késő W6: globális integráció – igény a teljes integrációra, egy terület minden
spektrumát átlátni és érteni akarja (a sokféle egyenrangú szempontot elkezdi
kombinálni, mixelni).

W7: analógiás és intuitív kogníció szakasza

- analógiás gondolkodás
- intuitív érzékelés – „feltalálom”, „ráérzek a mezőre”, intuitívan érzem, hogy
valami több, nagyobb is létezik az egónál és a látható világnál.
- valódi, spirituális intuíció – amikor a személyes énen (egón) túlról származó
információk jelennek meg a tudatban, a transzperszonális (TP) tartományokból (W8-
W10), pl. telepátia. Valami „lejön”, „átjön a Mezőből”, mélyebb, önkéntelen ráérzés a
dolgok mögötti láthatatlan összefüggésekre.

W8: szubtilis élmények közvetlen megtapasztalásának szakasza

- nincs már gondolkodás, elmélkedés, hanem a 6 érzékszerven túli spirituális, finom
(szubtilis) nem anyagi világ szubtilis jelenségeinek saját élményű, közvetlen
megtapasztalása van - az elme közvetítése nélküli közvetlen átélés (a fizikai
érzékszerveken és a személyes képeken, gondolatokon, az elmén, az egón túl),
szubtilis érzékszervekkel történő érzékelés és a tudattal történő észlelés

W9: kauzális tudat, a Tanú tudat/Tudó tudat közvetlen megtapasztalásának szakasza

- a formák nélküli, kiürült, tiszta tudat(osság), a teremtő tudat, a Tudó tudat
közvetlen megtapasztalása

W10: nonduális tudat közvetlen megtapasztalása

- a nonduális valóság közvetlen megtapasztalása - egyszerre van tudatában az
Ürességnek, lénye legbelső központjának és a formák világának (a Mindenség és az
Üresség együtt, a Szamszára és Nirvána)

Készítette: Török Szilvia, 2015.