Neuroterápia

2011. február 16.

Kötelező:
Az öntudat újraébredése
Klinikai fejlődésneurológia
Vizsga: tételek

Koponya-agy vizsgálat

Neurophysiologiai vizsgálatok
EEG SPLIT-SCREEN MAPPING – a csecsemő gyanús mozgásait lehet látni rajta. Az EEG-
vel lehet kimutatni a korai idegrendszeri görcsöt, azaz epilepsziát.
Amíg egy gyerek görcsöl, addig a görcs nem csak mozgásos tünetekkel jár, hanem tudatzavart
is eredményez. A tudatzavarból az következik, hogy nem reagál a környezet ingereire. Ha
nem reagál a környezet ingereire, akkor nem tud az értelme úgy fejlődni, ahogy az
megkívántatik. Innentől kezdve a gyógypedagógia betegpopulációjába tartozik. Két görcs
(ictus) közti állapot az interiktális állapot. Ha ez a periódus túl rövid, akkor nem tud a tudata
feltisztulni, tehát beszűkült tudatállapotban van. Ezért találták ki a görcsellenes
(antikonvulzívum) gyógyszereket. Az epilepsziára ható gyógyszerek úgy hatnak, hogy
csökkentik az aktivitást, az anyagcserét. Egy fejlődésben lévő szervezet anyagcseréjének a
csökkentése viszont veszéllyel jár.

AGYTÖRZSI KIVÁLTOTT POTENCIÁL – VEP

Formatio reticularis különböző magcsoportokat tartalmaz.
Ezzel a vizsgálati módszerrel megállapítható az agytörzs működési állapota. Hangingerrel
vizsgálnak, 65-70 dB, agytörzsi működést vizsgál, nem hallásküszöböt. Azt vizsgálják,
veszélyezteti-e valami az egy dologra irányuló figyelmet. A szervezet mindig a létfontosságú
működéshez biztosít kellő mennyiségű energiát, ez a centralizáció. Amikor orvosi
eszközökkel visszaállítják a működési állapotot, azt nem hirtelen, mindenre kiterjedően
végzik, hanem fokozatosan, hetek alatt. Kérgi működés nagyon energia igényes, az
kapcsolódik ki a leghamarabb (pl. amikor valaki elájul, akkor nincs tudatánál).

TÁPLÁLKOZÁS MAGATARTÁS VIZSGÁLATA

Ugyanazok az izmok, idegek, de más szabályozás alatt vesznek részt a beszéd motoros
részének megvalósításában, mint amilyenek a korai időszakban a táplálkozás
szabályozásában.

LÁTÁSMAGATARTÁS VIZSGÁLATA
HALLÁSMAGATARTÁS VIZSGÁLATA

FEJLŐDÉS-PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLAT

FEJLŐDÉSNEUROLÓGIAI PROTOKOLL

2011. február 23.

1. téma

1
350 gramm egy újszülött agya
720 gramm egy egyéves agya
1200 gramm egy felnőtt agy

Méhen belül is van egy bizonyos fokú tanulás. A látási ingerek által begyűjthető tanulás csak
születés után kezdődik. Mivel nagy dübörgés van odabent, hallás működik. A gyomor és
bélmozgások jelentik a dübörgést. A másik, aminek nagyon erős hangja van, az az aortának a
lefelé menő szakasza. Hangingerekre már reagál a fejlődő magzat  méhen kívül újszülött
pillanatától különbséget tud tenni az anya és az idegen emberi hang között.
A szaglásra vonatkozóan nehéz eldönteni, hogy még odabent szerzi-e be az ismeretet, vagy a
megszületés közben-e. vizsgálat: vattacsomóval váladékot vettek az anyai hüvely környékéről
és egyéb forrásokból, és ezt is ki tudta választani az újszülött, hogy melyik az anyáé és melyik
nem. Bizonyos információ mennyiséggel és tapasztalattal rendelkezik tehát. Ezen kívül van
mindaz, amire azt mondjuk, hogy öröklött. Öröklött reakciói minden élőlénynek vannak.
Azok az élőlények, amelyek úgynevezett fejletlen aggyal születnek (pl. ember) elhúzódóan
gondoskodásra szorulnak, olyan szinten, mint a méhen belül. Nekik is vannak öröklött,
veleszületett mozgásai. Emberi újszülöttnél, ha hirtelen erős hanghatás éri, ugyanaz az erős
összerezzenési reakció jön létre, mint amikor mi megijedünk. Ezek a veleszületett készségek
gyakorlással életre hívhatók, megerősíthetők, tökéletesíthetők. Abban az esetben, ha az adott
élőlény nem kerül olyan helyzetbe, hogy erre a készségére szüksége van, akkor azt nem
használja. Csecsemőben, újszülöttben rendkívül erős a kapaszkodási reflex, ami az emberhez
legközelebb álló emlősökben az életben maradás feltétele.
Az ember társadalmi formában él. Beilleszkedését megkezdi születése pillanatában. Ez
kommunikáció útján valósul meg, melynek legelső megnyilvánulása a metakommunikáció.
Ahhoz hogy a szociális alkalmazkodás kialakuljon, az agy a különböző receptorait használja:
látás, hallás, szaglás, testhelyzetváltozás (propioceptív impulzusok).
A fejlődésben lévő magzat összetett izommozgásokra képes. Mindezekből az információkból
alakul ki az a rendszer, mely a hol, a mit, a hogyan, a kicsoda fogja össze.
Limbikus rendszer: olyan terület, amely minden egyes megismerés kapcsán (vizuális, auditív,
szaglási, stb.) működik. Bizonyos ingerekhez negatív illetve pozitív asszociációink támadnak.
Ebben a limbikus rendszer játszik szerepet. Tapasztalatainkban ért olyan negatív inger, ami
elraktározódott, és egy teljesen új, de ahhoz valamilyen szinten hasonló jelenség azt az érzetet
kiváltja (pl. valaki első ránézésre antipatikus). Ez a rendszer függ össze azzal az érzetünkkel
is, hogy világosságban hogyan érezzük magunkat (jól, vidáman), illetve hogy sötétben rosszul
érezzük magunkat. Ennek biokémiai oka is van. Hippocampus és tobozmirigy: melanint
termel, aminek a termelődését meghatározza a szemen keresztül bejutó fényesség. Sokkal
nagyobb mennyiség termelődik nappal, világosban, sötétben sokkal kevesebb, ez befolyásolja
hangulatunkat.
Vannak tehát átörökített ismereteink, saját életünknek olyan tapasztalatai, melyeket még
méhen belül illetve megszületés közben gyűjtünk össze, és vannak olyanok, melyeket születés
után.

Ahhoz, hogy érzékszerveink működni tudjanak, szelektív figyelem kell. Ez egy olyan
készség, mellyel együtt születünk. A csecsemő is ki tudja választani, melyik az az inger,
melyre leginkább odafigyel. Van ennek egy genetikai sorrendisége, de ezen belül ő választja
ki, mire figyel.
Figyelmi éberség: olyan szinten tartjuk figyelmünket, hogy beérjenek hozzánk a környezet
ingerei.
Figyelmi orientáció: adott inger felé való odafordulást képviseli.
Végrehajtó, ellenőrző figyelem.

2
Tanulási folyamat, mely révén az értelmi fejlődés végbe megy. Először meglátjuk az ingert
(Calcarena árok környékén tudatosul), utána asszociáció fázisa következik. Ebben játszik
szerepet a limbikus rendszer (pl. összekötjük a bögrét az ivással, a kalapácsot a munkával, a
labdát a játékkal). Következő fázis, amikor mindezeket megtanuljuk, és már nem kell látnunk
a konkrét tárgyat ahhoz, hogy tudjuk, az eszköz mi célt szolgál. Ezt követi, ami az
automatizálását jelenti egy-egy meglátott, megismert folyamatnak.

A memóriának sokféle formája van. Funkcionális mágneses rezonancia vizsgálatok:

megállapítható különböző feladatokat végeztetve az önkéntes vállalkozókkal, hogy bizonyos
ingerekre milyen agyterületek kerülnek ingerületbe. Magának a megismerésnek, melynek
memória az alapja (ide tanulás révén jutunk el), különböző formái vannak.
I. Rövid távú memória
II. Hosszú távú memória

I. Rövid távú memória – munkamemória

Pl. méhek tánca, és azzal való információ átadás

II. Hosszú távú memória

Pl. vizsgaszituációban olyan kérdést tesznek fel, amivel még nem találkozott, de az azt
összetevő elemeket ismeri, és új összefüggést tud elmondani a vizsgázó

Memória típusok alapján az embereknek is van olyan csoportosítása, hogy:

A.) Vizuális típus
B.) Auditív típus
C.) Emocionális (a vizuálist és auditív típust is befolyásolja)

Hosszú távú memória további felosztása:

a.) deklaratív – kinyilvánítás (micsoda?)
b.) procedurális – folyamat jellegű (hogyan?)
c.) epizodikus – történet révén jut eszembe
d.) tudás szemantika – megtanult adatoknak az értelméből fakadó összefüggései alapján
építem fel az ismereteket

A mindennapi életben mindet használjuk. Különböző betegségek különböző

memóriatípusoknak a zavarához vezetnek.

Hogyan alakul ki emberben a féltekei dominancia?

Európában az emberek 85%-ának a bal a domináns agyféltekéje (jobb kezesek), és 15% a
jobb oldali félteke a domináns (bal kezesek).
Bal agyféltekéhez tartoznak a megtanulásnak és az ismeretnek azok a részei, amelyek
magukban foglalják az explicit, szemantikus, szakszerű, absztraháló és döntés képességet. A
domináns agyféltekénk segítségével olvasunk, vagyunk képesek matematikai ismereteknek a
megoldására. A szubdomináns féltekénknél az ismeret azonnali: képi, térbeli, topografikus
memória és ismeret és az én-történeti ismeretekek. Ezzel a szubdomináns félteként felelős
azért, hogy érezzük a ritmust (versben, dalban, táncban), ismerjük fel a zenét, ismerjük fel az
arcokat, értékeljük a piktogramokat.
A mindennapi életben, ha egy számítógép előtt ülünk, hogy írni tudjunk, a domináns
féltekénk kell, ahhoz hogy a képernyőn látható dolgokat lássuk, ahhoz a szubdomináns
féltekénk szükséges.

3
A dominancia kialakulásában a körülményeknek szerepe van (pl. félteke egy részének
eltávolítása), akkor életének egy bizonyos szakaszáig egy átrendeződés még létrejöhet. Ezért
van az, hogy egy időskorban agyvérzésen átesett jobbkezes embernek a jobb oldala sérül, az
afáziás lesz. Ellenben, ha egy ugyanilyen felállású csecsemőnél még az első kb. 3 évben
ugyanaz a terület sérül, minden probléma nélkül meg tud tanulni beszélni.
Az agyi lokalizáció genetikailag meghatározott, de csak úgy valósul meg, hogy a mindennapi
fejlődés során használja.

Sulcus centralis (központi árok): hátrafelé eső része (postcentralis rész) érző, az elülső része
(praecentralis) a mozgató működésekért felelős.

2. téma

Alvás és éberségi ciklusok

Alvásnak és az éberségnek és a tudatnak is számtalan fokozata van. Alvás és éberség élettani
fogalmak. Az alvás az az állapot, amely alatt a keringés, légzés, bél- és veseműködés, az
összes vegetatív funkciók működnek, de a környezettel való kontaktus nem. Különböző
fokozatai vannak:
- felületes alvás (hirtelen erős fényre, zajra felébred)
- mély alvás (bombák ropoghatnak az ember környezetében)
- REM (gyors szemmozgások kísérnek) – Rapid Eye Movement; ekkor
álmodunk
Az éberségnek is vannak fázisai, melyet Grazt-ban dolgozó elektrofiziológus, Prechtl osztott
fel:
- nyugodt éber állapot a 4-es
- nyugtalansággal, sírással kísért állapot az 5-ös
- szendergő a 3-as (hol ébren van hol elalszik)
- felületes alvás a 2-es
- mély alvás az 1-es
Ezek fiziológiás, tehát élettani állapotok.
A kóros éberségi állapotoknak is vannak különböző osztályozásai, főleg a beszűkült tudattal,
csökkent éberséggel járó állapotoknak. Ezek közül a legenyhébb, amit magyarul
aluszékonységnak fordítunk, latin neve somnolencia, somnolenc állapota (kóros
aluszékonyság), erős ingerre van reakció. Egyel súlyosabb fokozat a comatosus állapot,
amikor csak fájdalom ingerre van reakció. Legsúlyosabb állapot a kóma, amikor fájdalom
ingerre sincs reakció.

Kóros irányba való éberség osztályozása:

- hiperszenzibilitás - kicsi ingerre is túl nagy reakciót produkál
- hiperirritábilis – túlizgatott állapot
Ezeket az állapotokat (mind a kóros mind a fiziológiás) az idegrendszer szabályozza. Főleg az
alvás-ébrenléti ciklusoknak a szabályozásában az a rendszer, mely a fényérzékelés révén a
hangulatunkat is befolyásolja, és a melanin termelést, ugyanúgy beletartozik. Nem véletlen,
hogy az a bizonyos szakaszosság, amit diurnális (napszaki ingadozás) ciklusnak hívunk, ezen
a rendszeren keresztül történik, és normál körülmények között, amikor sötét van alszunk,
amikor világos van, akkor ébren vagyunk. Csecsemőkorban ideje nagy részét alvás teszi ki,
másik részét a szendergés, és a valóban nyugodt éber állapot rendkívül rövid.
Ha az agy ezeket az alvás-ébrenlét állapotokat szabályozza, akkor alvásban a környezettel
való kontaktus nulla. Ahhoz, hogy a tudatunk megfelelően fejlődjön, megfelelő éberségi

4
állapotban kell lennünk. Különbséget kell tenni aközött, mi az a tudat, mi az öntudat és mi az
én-tudat.
Tudat: azt az egységet jelenti, ahogyan a környezet különböző jelenségeiről ismereteket
szerzünk, a környezet jelenségeit felfogjuk, a környezettel interakcióba kerülünk, a környezet
jelenségeit megismerjük, a megismert jelenségeket a mindennapi cselekedeteinkhez
felhasználjuk.
Öntudat: az illető képes-e az éberségi szintjének megfelelő reakció készséget mutatni.
Én-tudat: a saját testünknek az állapotával, helyzetével tisztában vagyunk. A testséma az első
életév során alakul ki. Nem csak azáltal, hogy a csecsemő tanítása közben elhangzanak az
instrukciók (hol a szemed, hol a szád), hanem inkább a hangképnek, a mozgásnak, és a
megértésnek az összekapcsolása szükséges ehhez. A folyamatos használat során állandó
visszajelzés megy az agyba arra vonatkozólag, hogy valamely testrészünk milyen állapotban
van.
Fantomfájdalom.

Érzékszervi és mozgásvizsgálatokat nyugodt éber állapotban kell végezni.

A nem optimális körülmények közötti születés azt jelenti, hogy oxigénhiányos állapot jött
létre (nehéz szülés, elakadt szülés, műszeres szülés, éretlen koraszülött, elhúzódó kitolási
fázis). Az oxigénhiány nem azonos azzal, hogy nem vesz levegőt, hanem sejtszintű
oxigénhiányt, tehát az agyba szállított vér kevés.
A szervezetnek van egy védekezési mechanizmusa a hypoxia ellen, melyet úgy hívnak, hogy
a keringés centralizálása. Ez azt jelenti, hogy azokat a szerveket, amelyek az életben maradás
szempontjából nem elsődleges fontosságúak, azokhoz nem jut vér (ott oly mértékben
összeszűkülnek az erek, hogy ott vér nem tud folyni). A létfontosságú szervek (szív, agy)
vérellátását mindenáron biztosítja a szervezet (szervkárosodással járhat). Ez a centralizálás
nem csak az egész szervre érvényes, hanem érvényes az agyon belül is. annak is vannak olyan
részei, amelyeknek rendkívül nagy az oxigén- és energiaigénye, ilyen a cortex, amely a tudat,
az öntudat fenntartásáért felelős. Ezért fordul elő az, hogy levegőtlen helyiségben sokkal
többen ájulnak el, mint egy jól átlevegőztetett helyen. Minden még oxigénben dús vért ez a
reguláció szabályozó rész az agytörzsre lokalizál. Az agytörzsben helyezkednek el azok a
létfontosságú központok, amelyek a keringés és a légzés szabályozását végzik. Az
agytörzsben helyezkedik el a formatio reticularis is, amely az izomtónus szabályozásért
felelős. Ez a centralizáció az agytörzsön belül is érvényes.
Amikor megszűnik ez az állapot, és visszafelé irányban indul be a szervezetnek az oxigénben
gazdag vérrel való ellátása. Amennyiben ez egy elhúzódó folyamat volt, annak
következményei vannak. A következmények közül az öntudatot leginkább befolyásoló állapot
az a jelenség, amelyet idegrendszeri görcsnek, vagy epilepsziának nevezünk.
Azokat az epilepsziákat, amelyek valaminek a tünetei symptomás epilepsziának nevezzük.
Csecsemőkorban, újszülött korban a legnehezebben kezelhető. Az elszenvedett agyi
károsodásnak a súlyosságát jelzi.

Az epilepsziás görcsöt, ami egy szinkronizált, egyidőben történő kisülését jelenti olyan
agyidegsejt populációknak, melyeknek nem egyszerre kellene kisülniük, különböző tünetek
kísérik (remegés, verejtékezés, cuppogás, kipirosodás, stb.). Ezt a jelenséget, mely nagyon
változatos csecsemőkben, ictusnak (esemény) hívják. Amíg ez a jelenség tart, nincs kontaktus
a környezettel. Ha hosszú ideig tart a roham, hosszú ideig van tudatvesztés. Van a rohamnak
egy lefutása, tehát a roham után sem megfelelő a kapcsolat. Ha két ictus nagyon közel van
egymáshoz, a két ictus közötti időszakot interictalis fázisnak hívjuk. Ha ez rövid, akkor tudat
szempontjából ez azt jelenti, hogy még nem tisztult fel, máris ott a következő. A két görcs
közötti időszakban sincs kontaktusa a környezettel. Önmagában nem az epilepszia okozza az

5
értelmi fogyatékosságot, hanem a jelenség alatt történő események és annak következménye a
felelős. Csecsemőkori epilepsziához hozzátartozik, hogy azok a gyógyszerek, melyeknek az a
célja, hogy a rohamot megfogja, lecsökkentik az anyagcserét. Egy fejlődésben lévő szervnek
(pl. agy) ez hátrányos. Hatásuk: csökkenti az izomtónust, dinamikát, koncentráló képességet.
Befolyásolja az éberséget, a tudatot, reakciókészséget, befolyásolják az értelmi fejlődést.
A vizsgálatoknál tudni kell, hogy az adott csecsemő aktuálisan görcsöl-e, epilepsziás-e,
alszik-e, szendereg-e, stb.
Erre létezik egy vizsgálati technika (AEP): hang agytörzsi kiváltott potenciál technika.
Alkalmas arra, hogy az agytörzsnek a működési állapotáról (funkcionális állapotáról)
felvilágosítást adjon. Hallóideg átkapcsolódik három helyen az agytörzsben, és a temporalis
lebenyben. Az átkapcsolódásnál van egy nagyobb potenciál, amit mérni lehet. A vizsgálatkor
adnak egy egyszerű „klikk” hangingert, és megfelelő erősítéssel és a koponyán elhelyezett
két-két pár elektróddal mérik az agyi elektromos tevékenységet. Nem folyamatosan mérik,
mint az EEG-ben, hanem adnak egy ingert, és meghatározott millisecundumos
nagyságrendben mintát vesznek a skalpi ingertevékenységről 250-szer. Ezt a 250 görbét
egymásra helyezi a rendszer, az irreleváns hullámok kioltják egymást, és azok a hullámok,
melyek mindig ott vannak azon a helyen, azok összeadódnak, és létrejönnek az agytörzsi
kiváltott potenciálnak az a jellegzetes hullámformája, melyben minden egyes csúcsnak van
egy római számmal jelzett neve, és minden egyes pont egy megfelelő átkapcsolódási helyhez
köthető.

Objektív audiometria (BERA): hallásküszöb megállapítására alkalmas vizsgálat. Szintén EEG

jelekből olvassák ki az eredményt.
Nagyon magas (75-85 dB) hanghullámokat használnak. Befolyásolás módja olyan látási,
hallási, vesztibuláris ingereket alkalmazó, propriocepciót aktiváló programinger sorozat, hogy
minden egyes receptorból a specifikus ingerületek mennek a specifikus útjukon. A tudatnak
az éberségi szintnek a normalizációját segíti. Ahhoz, hogy vizsgálni lehessen a csecsemőt,
meg kell állapítani, milyen az éberségi szintje, nincs-e valamilyen kóros helyzet, mely ezt
befolyásolja (pl. epilepszia), pontosan fel kell mérni, milyen állapotban van az agytörzse
(objektív vizsgálat). Ha rendben van, akkor lehet lekezdeni az érzékszerveknek, és a hozzájuk
kapcsolódó funkcióknak majd a mozgásszabályozáshoz kapcsolódó funkcióknak a vizsgálatát.

Epilepszia megállapításához többszöri vizsgálat szükséges különböző napszakban, különböző

éberségi állapotban. Egy-egy konkrét vizsgálat 0.5-3 órás.

Ha olyat látunk a BERA-n, hogy egyik oldalon csúcsok jelennek meg, a másik oldalon lapos,
akkor a tudatnak azon felszálló ágában van…

2011. március 2.

Figyelem vizsgálata
Istvánka – 4 hetes
- fényinger
- kontrasztos ábra (sakktábla)
- színes ábra
- emberi arc
Hamar fárad, akkor jó, ha nem csak nézi, de figyelmével követi is a lassú mozgást (j-b, előre-
hátra). Az ábrákat, arcot 20-25 cm-re tartjuk.
Tomi - 12 hónapos
- észreveszi pici üvegcsében a pasztillát, berakni nem tudja, de kapirgálja

6
Az újszülött, még a koraszülött is lát, bár minél éretlenebb, a retinában lévő csapoknak,
pálcikáknak annál éretlenebb velősödési állapotát mutatja, és az éleslátás helye sem úgy
működik, mint a későbbiekben.
A látásnak nagyon sok fokozata van. A legelemibb látás a fénylátás (sötétség és világosság
közötti különbségtétel). Méhen belüli életből való ismereteink közül a látását nem használja.
Ahhoz, hogy normális látó működésről beszélhessünk, arról többféle szervrésznek a
megfelelő működése szükségeltetik. Szükséges a megfelelő receptor, ami a szem. Retinából
szedődik össze a látásinformáció, amit a 2. ideg visz a nyakszirt lebenyhez (sulcus calcanei).
A látópálya: a retinából jövő rostok jelentős része kereszteződik, egy bizonyos része nem
kereszteződik. A chiasma opticában kereszteződnek. Abban a síkban van az agyban, ahol a
hypophysis. Radiatio optica a kereszteződés utáni rész. A szemben tükröződés van. A
temporalis látótér felől menő rostok nem kereszteződnek, a nazális rostok igen. Cornea,
lencse, üvegtest a törőközegek. Ezeknek zavarából származnak a különböző fénytörési hibák.
Amennyiben koraszülöttről van szó, néha a levegő normál oxigénjének parciális nyomása
olyan szövetburjánzást indít meg, mely a lencse mögött (retrolentálisan) egy kötőszövet
felszaporodást hoz létre, ez a retrolentális fibroplasiának, vagy ROP-nak). Betör az
üvegtestbe, ott vérzést hoz létre, a vérzés kitapad a retinához, és lehúzza a retinát, ez
retinaleválást (ablációt) hozhat létre. Az új gyógyítási technika, hogy a pupillát célzott lézer
sugárral, még mielőtt kialakulna a kötőszövetes membrán, épp csak elkezdődik a burjánzás,
ott csírájában elfojtják; ez a lézerkoeguláció. A korszerű lélegeztető gépeken be lehet állítani
az optimális oxigént. Régebben nem törődtek ezzel, és bár életben tartották őket, de majdnem
mind megvakult. Kezdetben kriózták (fagyasztották) a burjánzást, manapság lézerezik. A
fagyasztás deformálta a szemgolyót, és az éleslátást nem tette lehetővé.
Azt, hogy eljut-e a receptorhoz az agyi analizátorig az inger, azt egy kiváltott válasz
vizsgálattal lehet vizsgálni. Ennek a rövidítése a VEP (Visual Evoced Potential). A látási
pálya vizsgálata az kérgi kiváltott potenciál. A látási figyelmet élettani és kórtani helyzetek is
befolyásolják. Ha valaki állandóan sötétben van, nem alakul ki a látása.
Macska kísérlet!
Az emberi számos olyan veleszületett készséggel rendelkezik, amelyről azt hisszük, hogy
tanult. Vannak képességek, melyek egy bizonyos életkorig aktiválhatók, majd eltűnnek, és
tanulás útján ismét rendelkezünk velük.
Egy normál ember környezetének megismerését 80%-ban látószerve útján végzi.
Mozgásszabályozása is látása útján történik. A kézhasználat, manipuláció, a precíziós fogás
létrejötte optikus irányítás alatt történik. Mindenféle tárgymanipuláció így működik. A
csecsemő-anya kapcsolat optimális kialakulása is a látáson alapszik. A csecsemő részéről a
kiválasztás mindaddig az arc felé irányul szemben a többi ingerrel (képek, ábrák). Az anya
arca kiemelten preferált.
A látásingereknek van egy sorrendje, mellyel ha probléma van, akkor olyan formában kell
alkalmazni, ahogy a leghelyesebb. Először is a nappal és a sötétség között kell tudnia
különbséget tennie. Nem a szembecsukásról van (védekező reakció). Először fénnyel kell
felkelteni a figyelmét. Második a kontraszt, melynek alapja a bull eye (spirál). Szerepe van a
színeknek (piros figyelemfelkeltő szín), és csak ezután következik a forma, de ebből kivételt
képez az emberi arc. Fiatal csecsemőt úgy vizsgál az ember látásmagatartás vonatkozásban,
hogy felemeli, és saját arcától kb. 30 cm-re tartja. Függőleges helyzet  ébredési reakció
(arousal). Csecsemőt csukott szemmel, hanyatt fekve nem szabad vizsgálni, mert akkor
nagyrészt szenderegnek. Félig ülő helyzetben a kontrasztos ábrával is vizsgálnak. A csecsemő
abban az esetben, ha lebegő ültetett helyzetben van, könnyebben figyel. Ha a fejem lassan
mozgatom látóterében, akkor a mozgást lassan követi tekintetével, ha nem követi, akkor a

7
többi vizsgálatot is végre kell hajtani. Ha saját fejem nem mozgatom, de a őt tartva
(függőlegesen, és a fejét és törzsét is tartom), és elfordítom őt jobbra-balra, akkor tekintete ott
marad  babaszem tünet. Ez addig marad fenn, míg nem tud fixálni.
Ha fizikális vizsgálatokkal nem tudom rendesen megvizsálni a csecsemő látását, de
megállapítotam, hogy működik a receptor, a pályarendszer, nincs gond az analizátor résznél,
megfelelő az ébersége, nincs tudatzavara, akkor szükségeltetik műszeres vizsgálat, mely
finomabb változásokat is regisztrál. Ezeket a technikákat elsősorban pszichofiziológiai
vizsgálatok. Ezek a technikák döntően nem klinikai vizsgálati technikák. Az adott működést a
legobjektívebben állapítják meg.
Habituációs paradigma vizsgálata: poligráfiával lehet vizsgálni. A poligráfia több élettani
funkció egy időben történő regisztrálása. EKG, EMG, evéssel nem összefüggő (non-nutritív)
szopás regisztrálása.
Vizsgálat: két etetés közötti időszakban történik. Félig ülő helyzetben van, rajta vannak EEG,
EMG, EKG elektródok, szájában cumi, ami nyomás átalakítóval van összekötve. Sötét
helyiségben ül, ez a nyugalmi aktvitása. Majd hirtelen egy feltétel megváltozik a
környezetében: ritmusosan felvillanó fényvillanás (ritmusos szopás). Ezt a változást nevezzük
orientációnak (odafigyelés). Ez a reakció bizonyos ideig fennáll, miközben az adott fényingert
folyamatosan adjuk tovább, és bizonyos idő után lecseng, elmúlik. Visszatér az a magatartás,
melyet az inger adása előtt zajlott. Ezt a lecsengő állapotot hívjuk habituációnak
(hozzászokás): ha ekkor megváltoztatjuk az ingernek valamilyen paraméterét felvillanás).
Fiziológiás erre a változással olyan odafigyeléssel reagál, mint legelőször. Ezt a második
odafigyelést nem orientációnak, hanem diszhabituációnak nevezzük. Majd ez a gyorsabb
frekvenciájú inger megy tovább, és ehhez is hozzászokik. Ha ezt a jelenséget végigköveti az
ember egy regisztrátumon, akkor mondhatjuk, hogy a csecsemő használja az összes készségét
arra, hogy a környezet látási ingereit fölfogja. Csecsemő fölfogja az ingert, közben észleli
hogy megváltozott valami és ennek következtében megváltoztatja a magatartását. Majd
realizálja, hogy ez az inger számára nem veszélyes, így visszatéríti eredeti nyugalmi
magatartását. Majd a gyorsított ingert fölfogja, a korábbi inger már nincs tehát az előhívja,
összehasonlítja őket, észleli a különbséget, és a különbség hatására változtatja meg aktuális
magatartását. Ehhez fölhasználja rövidtávú memóriáját, ez az elemi tanulás primitív
megnyilvánulása.
Fundoszkópia: szemfenék vizsgálat.

3. téma
Vizuomotorium
A látás által befolyásolt mozgás. Leszűkített értelemben a felső végtag, azon belül is a
kézmozgásoknak a vizuális szabályozására használnak. Ahhoz azonban, hogy az ember keze
mozogni tudjon megfelelően kell a látáson kívül éberségre (tudat, figyelem).
Megfelelő fejkontroll kell (törzsizmok működése), végtagok perifériás sérülése nem áll fenn,
megfelelően koordinált szemműködés és látás, éberségi, figyelmi szint.
Nagyon fiatal csecsemőkorban van 3-5 hónapos korban tárgy után nyúlás. A fogásnak is
különböző fázisai vannak. Az a bizonyos reakció, ami primitív reflex, ami kiváltható
újszülöttben is, az nem fogás (reflexes, nem tudatos, nem tudja elengedni, nincs oppozíció
hanem csak négy ujjal fog). Megkülönböztetésképp kapaszkodási reflexnek hívjuk.
A fogás fokozatai:
- marokfogás (egyszerre minden ujjal ráfogunk, tehát oppozíció is)
- csípőfogás (hüvelykujj és vele szemben minden, de legalább három ujj)
- precíziós fogás (ujjbegyekkel fogom) - 10 hónapos kortól

8
Hemiparesis kialakulását lehet végigkövetni, amikor a két kézen a fogás különböző szinteken
áll. A fogásfajták részben a megjelenési idejüktől függően lehetnek épek, ugyanazon
megjelenési forma más időintervallumban kóros jelenlétet jelent.

A látásnak és a szem koordinációnak vizsgálatai közé tartozik olyan jelenség is, amikor azt
figyelik, hogy egy csecsemő egy folyamatos mozgást hogyan tud követni. Erre a
legalkalmasabb vizsgálati módszer az, hogy van egy kisvasút és az mozgásban van, azt nézi,
majd egyszer csak jön egy alagút, amibe belemegy a vasút, és a csecsemő leragad ott, ahol
eltűnt a vonat, vagy észreveszi, hogy a túloldalon kijött. Az alagút szélességét fokozatosan
növelik, hogy megtanulja.
6-8 hónapos csecsemőknél formatábla alkalmazása (kör, négyzet, háromszög), ezeket a
formákat kell bedugni a helyükre. Először a kört, aztán a négyzetet, legvégül a háromszöget
találják meg. Ha oda akarja betuszkolni a formát, ahová nem való, az még nem a felismerés
szintje.

2011. március 9.

A hallását használja a magzat a méhen belüli élet során. A nervus vestibularis hamar
velősödik, a 8. agyideg akusztikus részére is igaz ez (másik része a vesztibuláris).
A nagyon kis súlyú újszülötteknek akarnak olyan inkubátort, amiben fény és zajmentes
környezetben nevelhetik őket. Aorta descendens-nek (hasi aorta) erős hangja van, illetve a
gyomor- bélrendszer működésének is. Ebben a hangzavarban azok a hullámok, melyek a
külső környezetből származnak, azok is érik a fejlődésben lévő magzatot.
Harmadik hangforrás az anyának a hangja, melyet a magzat két oldalról is hall (kívülről és
belülről). Ennek eredménye, hogy az emberi hangok közül felismeri az anyja hangját
születése után.

Perinatális pszichológia: még többet feltételez az újszülött tudatos magatartásáról. Ha az anya

megtárgyalja magzatával, hogy szüléskor mi hogy történjen (hogy forduljon, mikor jöjjön,
stb.), akkor az megkönnyíti a folyamatot.

Objektív audiometria (BERA): olyan vizsgálati technika, mely éber vagy alvó állapotban
gyerekben, felnőttben, ha sikerül elérni megfelelő erősségű (dB) hangingerrel a
hallásküszöböt, akkor kiváltódik a válasz, létrejön az átkapcsolódás. Ezzel megállapítható,
hogy mennyire érintett a cochleától a temporális lebenyig vezető terület.
Lehet decibelt, frekvenciát, időtartamot változtatni.

Jatrogén károsodás: a fül szőrsejtjei kiírtódnak egy életmentő gyógyszeres beavatkozás

hatására.

A hallás sokféle úton károsodhat:

- mag a receptor sérül (antibiotikum ototoxikus hatása)
- az általános figyelmi-éberségi állapot érintett
- hallópálya érintett (pl. bizonyos agydaganatok)
- hallászavar (olyan mértékben sérült az egész agytörzs strukturálisan is, amely ilyen
problémát okoz(
- tempoális lebenyben eltérés (nagyon ritka)

9
Ha időben észreveszik, olyan sztereophonikus hallókészüléket tesznek a csecsemőre 3-4
hónapos kortól), a hallókészülék önmagában nem sokat ér, hanem programozott hangingerrel
is igyekeznünk kell ellátnunk. A csecsemő napi életritmusához kötődő cselekményekhez kell
társítani ezeket a hangokat. Néhány hónapos viselet után jó esetben már nincs szükség
hallókészülékre. Ez akkor lehetséges, ha nem a cochlea sérül.

A hallás megléte elengedhetetlen a beszéd szenzoros részének kialakulásához. A hangadás

fejlődése egy bizonyos szintig akkor is megy, ha a csecsemő nem hallja a saját és környzete
hangját (siket). Eleinte változatos hangadásra képes. Van azonban egy olyan fok, ahol hallania
kell ahhoz, hogy tovább fejlődjön. Ha ezt a fázist elveszítjük, nem vesszük észre, hogy nem
hall a csecsemő, akkor nem tud megtanulni beszélni.

Vizsgálat része a hagningerre történő elsődleges védekezési reakció:

- erős hangingerre összerezzenés
- cochleopalpebralis reflex (szembehunyás hirtelen hangingerre)
ahhoz, hogy tudjuk, hogy hall-e, ahhoz ugyanaz a habituációs vizsgálati paradigma végezhető
azzal a lényeges különbséggel, hogy a látási ingerrel történő vizsgálathoz szükséges a
poligráfiás regisztrálás, hallásnál hivatalos úgy lehet elvégezni, de a csecsemő megfigyelése
elégséges ahhoz, hogy a műszeres vizsgálatot el kell-e végezni.
Ha valakinek a hallásfigyelmével probléma van, célszerű különböző jellegű hangokat adni,
kicsivel hangosabban. Célszerű olyan formában adni ezeket a hangokat, hogy az anya beszél a
csecsemőhöz, és valóban a különböző tevékenységeket szöveggel kíséri (felöltöztetlek,
leteszlek, megetetlek, stb.), lehet zenét biztosítani. Ha valami állandóan szól, az nem jó a
csecsemőnek, a folyamatos inger nem inger. Amit érdemes, hogy beszélgetünk a
csecsemővel: mondjuk vissza azt a hangot, amit ő kiad (ne túlozzuk).
Pszichológusok szerint az ember akaratlanul is másképp beszél a csecsemővel. Nem
javasolják a gügyörészést, ami a felnőttben lévő infantilizmus megnyilvánulási formája. Jó a
babának kimondani a szavakat. Szavaknak az első szótagját mondják.
Ha ez már beindult, ami további, az nem a hallás, hanem a beszédfejlődés.

fasciculus Lemniscus longitudinalis

5. téma

Mozgás

Embrió legelső mozgásait úgy hivják tömeges mozgások. Vizsgáltak elabortált magzatokat,
első mozgás 2 és fél hetes korban lehet kimutatni. Száj körüli területnek finom ecsettel való
érintésére odafordulás. Ezekből a tömeges mozgásokból alakul ki az a rendkivül finom,
preciziós mozgás, ami amozgáshoz szükséges. Amg innen eljüt a magzat, számos terület
szabályozza ezeket a működéseket. Ugye tudjuk hogy a gerincvelőben lévő motoros sejtek
jelentik a végső közös motoros pályát. Az innen kijutó idegek jutnak el az izmokhoz, az ott
lévő rostokon végződnek. Izomorsó, gammahurok, izomtónus fenttartásában milyen szereppel
brnak. Gerincvelőben magcsoportok, amik a mellső szarvban vannak, ha térben képzeljük el,
csoportokat alkotnak, melyek szegmentumokon át haladnak. Sosem a pillangót kell magunk
elé képzelni, hanem ott is ilyen nagyobb területeket, ami egy-egy működésért felelős.
Szabályozási szint: legalsó gerincvelő – agytörzs – basalis ganglionok – kéreg (ennyi helyen
sérülhet)
Egy ép kifejlett emberben, piramis – felülszabályozás van

10
Piramis pálya velősödése másfél kétéves kor környékére fejeződik be. Ami viszont nem azt
jelenti természetesen, hogy a kortexnek nincs szerepe. Abban a születés körüli időszakban, az
élet első fél ¾ életévben a szabályozásért basalis gangliionok felelősek. A basalis ganglionok
részei: nucl. Ruber, pallidum, stiatum, nucl. Niger, nuvl. Caudatus (nucl. Caudatus feje és a
pallidum közötti rész a striatum – nem elkülönitett rész, hanem funkcionális egység). Ezek
felülszabályozzák az agytörzsben a formatio reticularist. A formatio reticularisnak van egy
olyan része, ami a fl. És egy ami az ext. Tónusért felel – ezt szabályozzák felül a basalis
ganglionok.
Későbbi időszakban, mikor már működik a cortex, amikor bármelyikünk egy új
mozgásformát tanul meg, abban a cortex működik, mikkor már elsajátitottunk valamit, akkor
a basalis ganglionok működnek. Tanult és automatikus működések folyamatosan együtt
dolgoznak.
Abban az esetben, ha gv sérül és a mozgással kapcsolatosan a motoneuronok sérülnek, az
teljes tónustalansággal és teljes működés, mozgáshiánnyal jár. Ezeket plégiának hivják. Van
egy olyan betegség, ami abból áll,hogy veleszületetten kevesebb motoros idegsejt alakul ki –
SMA. Ez a spinalis izomatrófia, vagy Werdnig-Hoffmann. Ez sajnos jelenlegi ismereteink
szerint nem gyógyitható halálos állapot. Egyébként jellemzője az,hogy még a
miotatikus/proprioceptiv reflexek sem válthatók ki. Pl. patella, radiális, Achilles – reflexek.
Ugyanez érvéynes, ha valamilyen sérülés éri a gv-t, ilyenkor a sérülés alatti területen tlejes
petyhüdt állapot alakul ki, s ezeket a gv szintjén lévő sérüléseket hivják alsó motoneuron
sérülésnek. A felső motoneuron sérülés agyi, cerebrális eredetűek. Még mindig a gv.
Szintjén : vannak olyan fejlődési rendellenességek, melyek nem teljes harántléziót okoznak,
hanem inkomplett harántléziót okoznak pl. MMC. Ilyenkor minél súlyosabb, annál inkább
plégiás, minél kevésbé súlyos, annál inkább paretikus. A plégiát úgy lehet elkülöniteni a
parézistől, hogy plégiánál semmilyen mozgás nincs. Parezisnél van valamilyen minimális
mozgás.
Hogyha nem alsó, hanem felső motoneuron lézióról van szó, akkor ugyanezen léziók
ellentétben a gv jellegűvel lehetnek olyanok, hogy a tónus nem csökkent, tehát nem atóniás,
hipotóniás, hanem hipertóniás, s emiatt nem lesz megfelelő a mozgás. Atóniás izom érzete is
lehet feszes – az izület rögzül, az izmok elvben kontrakcióra képesek, elsorvadnak, helyettük
kötöőszövet tölti ki a teret, ami viszont merev, minthogyha egy felső motoneuron esetében
egy hipertóniás mozgásproblémával állnánk szemben. A kialakulás pillanatában valóban
nagyon plöttyedt (pl. mmc-snél születés után, traumás gv sérültnél)
Fokozott tónust mondhatjuk hipertóniásnak, de orvosi szleng miatt sokszor spasztikusnak
hivják. Van néhány elnevezés, pl. spasztikus diplégia. Freud nevezte ezt el. Ha végigmegyünk
a kialakulásukon – egy egészséges újszülött megszületése után mind a négy végtagra flexiós
tónus jellemző. Ha viszont a perinatális időszakban valamilyen kárositó hatás éri, a
koraszülött generalizált hipotóniával születik. Ebből alakulnak ki a különböző kórfolyamatok,
kórképek. Sokféle irány lehet. Lehet, hogy normalizálódik. Lehet, hogy elsősorban a
felsővégtagjai érintettek, és kevésbé az alsó végtagjai. Lehet egy olyan, hogy mind a négy
végtagján fokozott tónus alakul ki. Lehet, hogy a felső végtagok kevésbé érintettek, de
érintettek, és elsősorban az alsó végtagok azok, amelyek kifejezetten fokozottak. Lehet belőle
olyan, hogy mind a négy végtag érintett, de valamelyik oldal még jobban érintett. Csak az
egyik végtag érintett – ez nagyon ritka. Van olyan, de az nem a centrálishoz tartozik, hogy a
felsővégtagok teljesen jó, de az alsóvégtagok kifejezetten renyhék – ez a gv motoneuron
sérüléshez tartoznak. Vagy paraparezis, vagy paraplégia a megmaradt mozgástól függően. Ha
vmelyik végtag, egy végtag nem mozog (szintén gv eredetű ok) az a plexus brachialis
sérülése. Izombetegségek, izom-ideg átmenet betegségekről nem esik szó (muscularis,
neuromuscularis)

11
Generalizált hipotónia – átmeneti forma. Centrális okból ritkán leirnak generalizált hipotóniát,
de nem jellemző. Nem marad meg, átalakul. Egy helyen megmarad a hipotónia – axiális
izmokban, törzsizomzatban. A fokozódás kiterjedhet mind a négy végtagra - ezt hivják
tetraparezisnek. A tetraplégia megnevezés hibás. Ezt a magas nyaki sérültekre szokták
mondani. Tetraparezis azon formája, mikor zömében alsóvégtag érintettebb, addukciós és
extenziós forma – ez a spaszti diplégia. Amikor valamelyik oldal, a másik oldalhoz képes még
rosszabb, azt hivják spasztikus hemiparézisnek. Egy végtagérintettség – centrális
monoparézis. Legalább olyan ritka, mint a generalizált megmaradt hipotónia. Ha mind a négy
végtag érintett, de az fv-k jobban, kettős hemiparézis. Van olyan osztályozás, ami nem a tónus
alapján tesz különbséget, hanem a megjelenő kóros mozgás alapján – chorea, athetózis…
Az első életévben ezek a tipusú túlmozgások nagyon ritkán fordulnak elő. A legnagyobb
tömegben a spasztikus tetraparézis fordul elő.
A tetraparetikus diplégiás csoportban magas az epilepszia előfordulása, itt gyakoribb az
értelmi érintettség is. összességében mindenki egy sajátos egyedi kombinációt képez.
Csecsemő különböző szintű mozgásszabályozása: két féle működés, ami a gv-t
felülszabályozza – agytörzs, basalis ganglionok. Különböző mozgások azok, amik az egyik,
ill. a másik csoportba tartoznak. Amit az agytörzs szabályoz, azt primitiv reflexeknek hivják.
Itt inkább elsődlegest jelent, először megjelenőt és nem képességet értékel. Primitiv reflexek
egységét, primitiv profilnak is szokták nevezni. Idetartozik a moro-reflex (annak mindkét
fázisa), kapaszkodási-reflex (palmáris, plantáris) függeszkedési reflex, bauer-reflex (hason
fekvő csecsemőnek mindkét lábát támasztva előre löki magát extba. Mcgrow –reflex (úszási
reflex), landau – reflex, szopóreflex. A basalis ganglionok közé tartoznak az elemi
mozgásminták. Két csoportja van: vertikalizációval és a lokomócióval kapcsolatosak. A
primitiv reflexek kiválthatók főemlősökben, majmokban, emberben is. az elemi
mozgásminták humánspecifikusak, csak emberre jellemzőek. A primitiv-reflexek kiválthatók
olyan súlyos fejl. Rende.nél, ahol nincs nagyagy – anencephaliánál is. a primitiv reflexek
kiváltásához egy inger kell, s egy válasz érkezik. Újabb válaszhoz újabb inger kell. Az elemi
mozgásmintákhoz ingerhelyzet kell, amig az ingert fenttartom, pihenési szünetekkel,
folyamatosan fenttartható. Ellentétben az emberi mozgások megjelenési sorrendjével
mindaddig kiválthatók, amig a fejkontroll ki nem alakul. A fej helyzete a térben a kiváltó
helyzete az elemi mozgásmintáknak. Elemi mozgásminták genetikusan meghatározottak.
Rigid sztereotipia jellemzi-e őket, attól függ, hogy milyen az agytörzsi tónusszabályozás – ha
kóros, akkor bár aktiválódik a mozgásminta létrejötte, a kivitelezés eltér. A különbség amit
látok, az képezi az alapját a diagnózisnak. Az elemi mozgásminták nemcsak diagnosztikára,
de terápiára is használhatók. Az elemi mozgásmintáknak rigid, sztereotip jellemzői vannak
egészségesnél. De ha a kóros tónuseloszlású csecsemőt teszünk ki folyamatos
ingerhelyzetnek, akkor a perifériáról nemcsak az megy vissza a központba, hogy milyen a
korós testhelyzet, hanem a pici mozgások is átmennek (pl. pici ujjnyújtások), s mivel az
agykéreg felülszabályoz, ezért egy idő után segithet. A kezelés, amit neuroterápiának
nevezünk, ami nemcsak a kóros helyzetről, hanem a jó állapotnak csak egy töredékét adja,
lehetőleg minden nap többszöri ismétléssel, lehetőleg ugyanabban az időben biztositja. Ha
egyre inkább arról kap az id.r infót, hogy a láb nemcsak nyújtott, de hajlitott helyzetben is
lehet,, akkor előbb utóbb beépül a normális szabályozásba. Ha sikerül az extenziós, flexiós
eltérést megszüntetnem, akkor a következő genetikusan meghatározott fázisban olyan
lehetőségek vannak adva, melyek biztositják a fejlődést. Először mindig az axiális tónust kell
normalizálni.

Koraszülötteknél élettani hipotónia elnevezést használják. Érett újszülött tónusát vizsgálva

csökkent dinamikát mutat, amit gyakran csökkent tónusnak hisznek. Ha a koraszülötteket
ingerhelyzetekbe hozzuk és nincs agyi műk.zavar, akkor sztereotip mozgásmintát hoznak. A

12
kiváltáshoz koraszülöttnél hosszabb idő, latencia kell. Az ingerhelyzetet kiváltom, fenntartom
és várok. Érett újszülöttnél hamarabb, koraszülöttnél később jelenik meg.

2011. március 23.

A sztereotípiát (kiváltom az elemi mozgásmintát) tudjuk diagnózisra használni, mert kóros

esetben eltér. A genetikai meghatározottság létrehoz bizonyos formátumot, mely minden
körülmények között ugyanúgy jön létre. Mégis, vannak különbségek a valóságban, mert a
tónuseloszlás eltérő, mely meghatároz egy mozgásmintát.
Kóros tónusszabályozás nem engedi, hogy abban a sztereotip formájában jelenjen meg a
genetikusan meghatározott humán-specifikus mozgásminta. Az az eltérés, melyet látunk, az
ismert képhez képest, az alapján lehet mondani, hogy veszélyeztetett például a fejkontroll, a
szimmetrikus végtagmozgás, stb.

4 hetes csecsemő vizsgálata

Hanyatt fekve spontán mozgásait figyeljük (kezei lábai szimmetrikusan mozognak-e
oldalanként, fejét forgatja-e)

Amikor egy felsőbb szabályozás kialakul, az alsóbbak „eltűnnek”. Igazából nem tűnnek el
azonban, hiszen ha sérülés következik be, akkor azok rögtön működésbe lépnek, mert
felszabadulnak a magasabb szabályozás gátlása alól.

Babinski reflex: piramis pálya sérülés jele. Csecsemőknél két éves korig (piramis pálya
velősödése) kiváltható. De ez nem primitív reflex, hanem hosszúpálya (piramispálya) tünet.
Tulajdonképpen semmiről nem ad információt csecsemőknél (akár fennáll akár nem).
A csecsemőkori légzés aritmikus (fiziológiás), tehát egyszer szaporábban veszi egyszer
lassabban.

Primitív reflex: ősi. Főemlősökben, primatesekben kiváltható, ide sorolható az ember is. az
emberben ezek valamennyi idő után gátlás alá kerülnek és többé nem válthatók ki, kivéve, ha
valamilyen kórfolyamat révén a gátlás alól felszabadulnak. Ennyi a szerepük, igazi
információt nem adnak arra vonatkozóan, hogy az illető csecsemőnek milyen a
mozgásszabályozása (ép-e vagy kóros), tehát nincs diagnosztikai jelentősége. Az élettel nem
összeegyeztethető állapotban (pl. anencephalia) is a primitív reflexek kiválthatók.

A későbbi életkorban, amikor ép szabályozásnak a degenerációjáról, rosszabbodásáról van

szó, és megjelenik a primitív reflex, annak van informatív jelentősége.
Ami alapján diagnózist lehet mondani, az az elemi mozgásminták.
Pl. a Moro reakció szimmetrikusan mind a két oldalon jelen van. Plexus brachialis esetén nem
szimmetrikus. Ennek diagnosztikus jelentősége van.
Csak oldalkülönbség megállapítás szempontjából ad kiegészítő információt a reflexvizsgálat.

Agytörzs felelős a primitív reflexekért. A flexor keresztezett extensor reflex az gerincvelői

reflex, mint a patella, Achilles, stb. reflexek. Valamilyen szinten a Babinski reflex (1-es és 2-
es fázisai vannak) is gerincvelői reflexíven keresztül szabályozódik. Ezek felülszabályozhatók
tudatosan. A proprioceptív/myotatikus reflexeket nem tudjuk tudatosan felülszabályozni.
Nociceptív: fájdalom elleni védekezés. Nociceptív reflexeket felül tudjuk szabályozni elvileg
(fájdalom esetén tudatosan benne tudunk maradni a fájdalmat okozó ingerkörben).

13
A primitív reflexek (agytörzsiek) felülszabályozódnak méghozzá a kortikális szabályozás
révén.
Idegen reflexek az úgynevezett bőrreflexek: nem az izommegnyúlást rövidülést váltok ki,
hanem bőringert adok és izomreakció jön létre (hasbőrreflex, cremaster reflex).

Némely primitív reflex kórosan fokozott lehet és perzisztálhat. Ezek közül a legfontosabbak a
tónusos nyaki reakciók, amelyek olyan mértékig fokozódhatnak, hogy a koponya alakjának a
deformálódásához (plagicephaliához) vezetnek, mely során az arckoponya is eldeformálódhat.
A szimmetrikusan fokozott nyaki reakciójuk van, nem szeretnek hason feküdni, nekik az
occipitalis squama teljesen lapos. Opisthotonoid helyzetet vesznek fel: az opistothonus az
agyhártya gyulladás tüneteként leírt valami. Nekik nincs agyhártya gyulladásuk, de pontosan
úgy néz ki. Nekik a fej állandóan hátra áll, a vállak, a karok szétállnak, a törzs homorításban,
csípőben extensió van. Őket szigorúan hason kell tartani, bár utálják. Addig, amíg jól fel tudja
emelni a fejét, addig jó a látótere. Amennyiben jelen van ez a kóros tartás, ameddig bírja a
homorítással, lehanyatlik, szülő megfordítja, és a probléma továbbra is fenn áll. Tehát nem
szabad háton tartani. Amíg ez nem rögzül, ez leépíthető, eltüntethető, hogy kialakuljon a
támaszkodás, majd a fordulás.
Aszimmetrikus kóros nyaki reflexnél is szigorúan hason kell tartani úgy, hogy amerre fordul a
reflex miatt, azt az oldalát a kiságynak tolja a fal mellé, takarja le lepedővel hogy unalmas
legyen. Így rákényszerül, hogy átfordítsa. Olyan csecsemőnél lehet csak, akinek ép a
kapcsolata a környezettel (az opistotonoid tünetnél is).

A diagnózishoz mindig az adott „szerkezetnek” a legmagasabb szabályozását kell nézni. Ez

esetben ez a basalis ganglion rendszer – nucleus caudatus – striatum – striopallidális rendszer.

Piramidális rendszer: azok a neuronok, melynek rostjai az agytörzsi piramison áthaladnak.

Extrapiramidális, ami nem megy át ezen a rendszeren, de a törzsdúci rendszerből tevődik
össze javarészt.

Primitív reflexek:
- Moro reflex: két fázisa van. Felső végtagok jellegzetes szétkapása, alsó
végtagok megnyúlása az első fázis, második fázis az átkaroló fázis.
Nyakizmok hirtelen megnyúlása a kiváltó inger, és nem hanginger és nem
olyan inger, hogy mellette csapunk és megijed, mert az a Startl reakció.
- Startl reflex – idegen ingerre összerezzen
- Cochleopalpebrális
- Pupilla tágulás szűkülés fényingerre
- Kapaszkodás: palmáris és plantáris
- Függeszkedés
- Glabella reflex (homloknál koppantunk, és pislog)
- Palmomentális reflex (tenyérbe nyomás, arra nyitja a száját)
- Rálépés
- Hordozás – felállyxtom kétlábára és megtartom a súlyát, akkor kiegyenesíti a
térdeit)
- McGraw – úszó és kúszó mozdulatok fejemelésre
- Bauer (hasonfekve flektált alsó végtagnál talpat megtámasztom, és kitolja
magát) lehet vízszintesen, lejtőn felfelé
- Landau: normálisan ebben a helyzetben a csípőkben flexió van, a fej a
megtartott törzs szintje alatt van. Ebben a helyzetben a szimmetrikus és

14
 aszimmetrikus tónusos nyaki reflex fennálásánál homorít, nem csak egyenes
helyzetbe jön
- Perez és Galant reakció:
- Schaltenbrand: ejtőernyő reakció
- Collins: horizontális és vertikális (hirtelen fölemelem leemelem) fajtája van 
hirtelen elfordítom a hasánál alátámasztott babát, az alul lévő végtag flexióba
kerül, felül lévő extensióba.

Elemi mozgásminták:
Didaktikai szempontból két csoportra bonthatók
I. Vertikalizációval kapcsolatosak
- Ülésbe húzódzkodás – csecsemő tenyerébe a hüvelykujjam, kiváltom a
kapaszkodási reakciót, rákulcsolok a csuklójára, felhúzom 30°fokig, és várom,
hogy a fejét előre emelje
- Ülésbe rugaszkodás: hanyatt fekszik, vizsgáló az egyik kezét az ágyéki gerinc
magasságába helyezi, a másik kezével nyújtott helyzetben térdre gyakorolt
ráhelyezéssel rögzíti a másik alsó végtagot és ellentétes erejű mozdulattal
elmegyek 30°-ig, és közben biztosítom, hogy az alsó végtagok végig nyújtva
maradjanak. Nem tolom, megvárom, hogy a fejét előrehozza. Törzsének
felsőszakasza hátrahajlik, majd lassan egyenesedik, felső végtagi mozgás van
közben, legvégül a fej a gerinc tetejére kerül. Amikor ül, a fejénél fogva lassan
visszafektetjük
- Lebegő ültetés: combjánál fogom, nem kis kosárkát képezek és beleültetem,
hanem a combját fogom úgy, hogy a comb és a törzs derékszöget zárjon be,
kiültetem a levegőbe. Feje nehéz, megvárom, hogy a gerinc tetejére kerüljön.
Ha ezt a hármat meg tudja csinálni, nagy valószínűséggel nincs axiális
tónuseloszlási zavara.
- Fejemelés törzstámasszal: nagyobb támasztékot biztosítok, csak a vállövi és
nyaki-feji gerinc egyenesedését nézem, a többit én tartom.
- Fejemelés csípőtámasszal: majdnem az egész háti, nyaki-feji szakasznak az
emelését nézem, ez a nehezebb. A vállkörüli izmok itt is működnek és az
előzőnél is.
II. Lokomotioval kapcsolatosak
- asszisztált mászatás: a csecsemő súlyát azon a tenyeremen hordom, mely a
has-mellkas határán van, de a csecsemő mind a négy végtagja a felszínhez ér,
másik kezemmel megemelem a fejét úgy, hogy álla vízszintes legyen, arca
függőleges, és lassan, a törzsnél fogva húzom előre. Ennek hatására
szimmetrikus flexió-extensió jelentkezik a karokban, ujjakon.
- Elemi járás: csípőben térdben erőteljes flexió, a támaszkodó oldalon extensio.
Úgy váltható ki, hogy a fej a test súlyvonala elé kerül. Teljesen függőlegesen
tartva csak a hordozási reakciót tudom kiváltani.
- Kézen járatási reakció: ugyanazzal a technikával váltható ki, mint az asszisztált
mászatás, de megemelem úgy hogy az alsó végtagok ne érjenek le
- Mászatástól térden járásig és elemi járásig eljuttató reakció
- Lejtőn kúszás fejjel lefelé – alsó végtagok vesznek benne részt a
legerőteljesebben – vesztibuláris inger hatására jön létre
- Lejtőn kúszás fejjel felfelé – vesztibuláris inger hatására jön létre
- Lejtő tetején hanyattfekszik, fejelfordulással és vállövi mozgással lecsuszatolja
magát – lejtőn lekúszás háton fekvő helyzetben – vesztibuláris inger hatására
jön létre.

15
 Addig válthatók ki vesztibuláris inger által, amíg a fejkontroll ki nem alakul, ez 3-
4 hónap. Kóros esetben 6-8 hónapos korban is kiváltató, sőt nagyobb korban is, de
fizikailag nem kivitelezhető.
- Fordulások: bazális ganglion szabályozás alatt állnak, tehát elemi
mozgásminták. Mivel azonban átfordulás után nem fordul tovább, tehát csak
addig tart az ingerhatás, amíg a holtponton át nem billen.

2011. március 30.

Egyedi idegrendszeri sérülések például: plexus brachialis, congenitalis cataracta (veleszületett

hályog). Még egy ilyen egyedi idegrendszeri defektus is következményesen halmozott
problémát okozhat. Ha csecsemőkorban következik be az idegnek a sérülése, vagy mint
szülési felkarbénulásnál a megszületés pillanatában, akkor annak a csecsemőnek a saját
magáról alkotott képe, a testsémája sem normálisan alakul, befolyásolódik a manipulációja,
azok az értelmi fejlődéshez szükséges kétkezes tevékenységek nem tudnak létrejönni.
Ha a fejlődésnek a korai szakaszában éri az agyat bármilyen noxa, az mindig halmozott
károsodást eredményez. A halmozott károsodás nem jelenti azt, hogy minden egyes érintett
funkció azonos súlyossággal károsodott. Van ahol az érzékelési zavar dominál, van ahol a
mozgászavar dominál, van ahol a magatartási zavar, a tanulási zavar és gyakorlatilag
valamilyen szinten mindegyik érintett. Ebből fakad az a rendkívül nagy egyedisége is a
halmozott károsodásoknak. Univerzális, minden variációra ráilleszthető kezelési mód nem
létezik. A halmozottság egyúttal rendkívül nagyfokú individualitást is jelent, mert ha abból a
szempontból közelítjük meg, hogy mi hozhat létre halmozott idegrendszeri defektust, akkor
rendkívül sok károsító tényezővel találjuk szembe magunkat. Hibás, ha azt gondoljuk, hogy
ha valakit x számú károsító noxa ért, az biztosan következménnyel, fogyatékossal jár. Az
viszont igaz, hogy minden egyes agy másképp reagál arra a károsodásra, ami őt érte.
Miért reagál másképpen? Minden egyes agynak a fejlődése a kezdetektől kezdve nagy méretű
variábilitást mutat.

Kóros agyfejlődés:
- belső tényezők:
 genetikai aberrációk
 metabolopátiák (anyagcsere betegségek) – pl. olyan bioamin mint pl. a fenolketonúria;
pajzsmirigy nem termel elegendő pajzsmirigy hormont
 malformációk (agyi fejlődési rendellenességek, amikor az agy bizonyos területei nem
alakulnak ki) – pl. anya alacsony vérnyomása azt eredményezheti, hogy a magzati
vérkeringésben elzáródás következik be, s ott kóros üregrendszer jön létre. Ezzel
együtt születik a csecsemő, mely tulajdonképpen már külső tényező
- külső tényezők:
 hypoxia-haemorrhagia

ha ezeket a behatásokat rizikófaktorok szemszögéből nézzük, akkor vannak:

- születés előtti rizikófaktorok:
 anyai anyagcsere-betegségek (leggyakrabban cukor- vagy pajzsmirigybetegség),
 fertőzés (citomegalia, toxoplasma, herpes, rubeola, stb.)
 életmód
 genetikai tényezők
 kémiai ártalmak: gyógyszerek, vegyi anyagok, alkohol, kábítószer
 kromoszóma rendellenességek (pl. Down-szindróma, Edwards-szindróma, Patau-
szindróma, Turner-szindróma, Klinefelter-szindróma)

16
  fejlődési rendellenességek
 foetalisan kialakuló anyagcsere betegségek
- terhesség alatt:
 betegségek (vérnyomás, nemi betegség, stb.)
 alkohol, dohányzás
 stb.
- a szülés alatt:
 hirtelen rossz állapot miatt császármetszés, magzat fekvése, rohamos szülés, elhúzódó
szülés
 rövid vagy hosszú köldökzsinór, előesett, csomós, megtekeredett
 kell-e műszeres beavatkozás
 kell-e gyógyszert adni
 ikerszülés (ugyanaz a mechanizmus, mint az elhúzódó szülésnél  méh összehúzódik,
komprimálja a köldökzsinórt tehát nincs áramlás sem táplálék, sem oxigén. 4-5
tolófájásnyi szülésre kapacitált az agy. Ha elhúzódik akkor az problémát jelent. A
második baba két szülést él meg, mert az első baba születését ki kell várnia. Az
ikerterhességet ezért szokták császármetszéssel befejezni).

A császármetszéssel való szülés nem tartozik a kívánt beavatkozások közé, komoly műtét. Az
a mechanizmus, ahogy a baba átjut a szülőcsatornán (medence bemenete, hüvelye, gát,
symphisys) az egy folyamat, ami előkészíti azt az adaptációs mechanizmust, hogy
gyakorlatilag egy nem lélegző állapotból hirtelen egy lélegző állapotba kell kerülni. A méhen
belül a magzat folyadéktérben van és nem a tüdején lélegzik, hanem a köldökzsinóron
keresztül. Abban a pillanatban, hogy megszületik, hirtelen mély levegőt kell vennie,
kitágulnak a tüdőhólyagocskák. Ehhez a korai adaptációhoz ez a munka, amit az újszülött is
kifejt miközben megszületik, szükséges. A császármetszésnél ott van a méh, ami félig-meddig
összehúzódott állapotban van, és akkor vágnak bele, majd kézzel nagy erővel széthúzzák, és
úgy veszik ki az újszülöttet. Ha ellazult állapotban vágnák meg, pillanatok alatt elvérezne az
anyuka. Ilyenkor a hozzászokásos fázis kimarad. a méhlepény általában a hüvelyen keresztül
távozik.

- közvetlen születés utáni rizikófaktorok

 elhúzódó adaptatio
 respiratorikus distress
 táplálkozási zavar
 szívműködési elégtelenség, szívműtét
 hőháztartás szabályozásának működése, tüdő- és szív működése
 ionháztartás zavarai
 az agyműködésre ható metabolopathiák
 agyoedema
 hypoglikaemai
 convulsiok
 fertőzések - meningitis, meningoencephalitis, sepsis

Ugyanezek a hatások az egyik újszülöttet halmozottan fogyatékosság, másikat kicsit sérültté

tesz, a harmadik teljesen egészséges marad.

Mit jelentenek a halmozott idegrendszeri defektusok? Különböző funkciókat érintenek, a

különböző funkciók (még ha egy funkciót érintenek is, az is befolyással van más funkciókra)

17
egymás további kóros fejlődését is befolyásolják. A kezelésnél ezeket az összefüggéseket kell
szem előtt tartani. Ezek az epigenetikus összefüggések. Ezeknek az ismeretében kell a kezelés
sorrendiségét összeállítani, ez a sorrendiség a prioritás.

Az éberségi szintje egy éretlen újszülöttnek azért lehet rossz, mert az elhúzódó adaptáció
miatt egy olyan akut állapotban van (a vegetatív paraméterei még nem stabilak: keringés,
légzés támogatásra szorul), mely stabilizálódása után tisztul csak ki a tudata.

2 hónapos, 28 hétre született, feszes AV izomtónusú, nem kontaktuskész.

Vizsgálatnál először kizárjuk, van-e epilepsziája, utána az éberségi szintjét. Ha ez jó, akkor a
látási, hallási figyelmével lehet gond. Kezelés: elemi mozgásminták közül a vertikalizációra
helyezem a hangsúlyt. A kezelésnek (neuroterápia) van egy programozottsága, mely a napi
rutinba be van építve.
8 elemi mozgásmintából álló program (3-4 perc) 6x[8x (3-4’)≈30-33’] ≈3-3.5 óra
Tehát napi hatszor a 8 elemi mozgásmintával 3-4 perces kezelés. Ez 0-3 hónap között. Ez egy
nagyon komoly kezelés, komoly odafigyelést, felelősséget követel a szülőtől.

Ezek:
- forgatás egyik irányba
- ülésbe húzódzkodás
- másik irányba forgatás
- ülésbe rugaszkodás
- forgatás hasról egyik irányba
- asszisztált mászatás
- forgatás hasról másik irányba
- lebegő ültetés

Fontos, hogy a kezeléseket mindig ugyanakkor, ugyanabban a sorrendben végezzék.

Mindennek ellenére önálló életvitelre mégsem lesz képes 22%. 46% teljesen meggyógyul,
32% további rehabilitációs beavatkozásra szorul, bár fő tünete megszűnik. Az egész kórkép
(CP) a mozgási tünetekről kapta a nevét. A 32%-ba eső csoportban kb. 4% az, akinek motoros
tünete is marad. A 32%-ból van, aki bekerül az önálló életvitelre nem képes csoportba,
viszonylag kis százalék minden különösebb speciális kezelés nélkül élhet, a maradék speciális
foglalkoztatást igényel, de önálló életvitelre képes.

A kezelés alatt a baba éberségi szintje sokkal aktívabbá válik, a látási, hallási, tapintási,
minden receptorokból a specifikus ingerületek miközben eljutnak saját analizátorokhoz,
leadják a kollaterálisokat, melynek révén az arousal reakció létrejön. A környezet ingereit
sokkal könnyebben tudják fölvenni. Betegség esetén amíg nagyon rosszul van a csecsemő, fel
kell függeszteni a kezelést. Nem kell viszont megvárni, míg minden tünete elmúlik, elég ha
megvárjuk, hogy a viselkedése a régi legyen. Tüdő éretlenségéből fakadó tüdőelégtelenségnél
(BPD – broncho-pulmonaris dysplasia) csökkenteni kell a gyakorlatok egységének az idejét
(tehát nem a gyakorlatok számát vagy idejét csökkentjük, hanem az egységenkénti időt).
Ezek a gyerekek folyamatos tréningnek vannak kitéve. A BPD-sek nem terhelhetők, csak
fokozatosan és egyre nagyobb lesz a tüdőkapacitásuk, egyre jobban terhelhetővé válnak.
Csak akkor szabad javasolni ezt a kezelést, ha ténylegesen ez a szóba jöhető megoldás.

Minden kezelésnek megvan a maga célcsoportja és korosztálya és metodikája. Nem létezik

olyan általánosan ható jó kezelés, mely mindenkire jó.

18
Amikor már nincs szükség a kezelésre, akkor meg kell beszélni a szülőkkel, hogyan lehet a
kisdedet leszoktatni arról, hogy állandóan azt igényelje, hogy egy felnőtt állandóan vele
foglalkozik. Minél hamarabb kerüljön a gyógyult, kezelt gyerek normál kortárs csoportba.

A periféria felől ható ingereknek csak kicsiny töredéke jut vissza a centrumba és ennek
megfelelően a perifériának a mobilizálása a fejlődésnek a menetét nem tudja befolyásolni. A
perifériáról való kezelés a gerincvelő magcsoportjait ingerli. A felfelé menő nyalábok eljutnak
az agynak bizonyos részeihez, de ami erősödik, az a gerincvelői szint. Ha a probléma a
mozgásszabályozásnak a szervezése, akkor a felfutó információk kizárólag arról adnak jelet
az agy megfelelő magasabb területeiben, hogy az izmoknak vagy ízületeknek az elmozdulását
a kezelő hogyan változtatta meg. Nem információ azonban, hogy az agyban (ahol a
szervezésnek kellene zajlania), a károsodás miatt nem megfelelő a működés. Ha a központból
ingerlek (az agynak a megfelelően velősödött érett területeiben – basalis ganglionok szintje)
genetikailag meghatározott úton, akkor a reverberáció egyre erősebbé válik; pl. ha azt akarom,
hogy egy csecsemő hajlítsa nyújtsa a végtagját, azt csinálhatom úgy, hogy tornáztatom én
vagy lejtőre helyezve a félkörös ívjáratokat ingerelve váltom ki. A vesztibuláris rendszerben a
mozdulat létrejön, és a mozdulat közbeni reafferentáció (visszacsatolás) fiziológiás úton jut el
ahhoz a részhez ami ezt szabályozza és erősíti, teszi stabillá. Szemben a passzív mozgatással a
perifériát ingerlem, létrehozom a kezelő által ismert különböző mozdulatokat az adott ízület
körül. Így is eljut valamennyi információ a központhoz.
Ez a bizonyos visszacsatolás hoz létre olyan eredményeket, amelyeket későbbi életkorokban
(nem amikor még nem alakult ki bizonyos funkció, hanem amikor már a kialakulási fázis
befejeződött) tudatosan, felszólításra produkálni tud egy mozdulatot (pl. felnőtt korban
csuklótörés, több hetes gipsz után passzív mozgatás és aktív mozgatás). Ezt csak akkor tudom
csinálni, ha azt a mozdulatot már megtanultam.

Ha nagyobb, de fogyatékos gyermekkel foglalkozunk, tudni kell, hogy ha csecsemőkorában

részesült neuroterápiában, hogyan lehet arra az ott elért részleges eredményre építkezve
tovább javítani az állapotát. Megfelelő testhelyzetbe kell hozni a mozgástanításhoz (legalább
a fejét beállítani, s amennyiben a keze mozgatható szabadon, annak manipulálása a látótérben
történjen).

2011. május 4.

Hangadás, beszéd, táplálkozás

Ugyanazok az agyidegek, melyek felelősek a hangadó szervek kialakulásáért, ugyanazok

felelősek a korai szakaszban a táplálkozás végrehajtásában (szopás, nyelés, légzés
koordinációja). Ezek az agyidegek: n. glossopharigneus, n. vagus, n. trigeminus, n. facialis, n.
hypoglossus. Nem teljesen ugyanazok az idegrostok és nem az az agyi szabályozás felelős a
táplálkozás végrehajtásáért, mint ami a beszéd motoros létrehozásáért. Azt az elvet, hogy egy-
egy funkciónak a létrehozására különböző agyidegek rostkontingensei egyszerre működnek,
hívnak szisztemogenezisnek. Ez azt jelenti, hogy a fölsorolt 5 különböző agyidegnek a
rostkontingensei nem egyszerre myelinizálódnak, nem egyidőben alakul ki, hanem
folyamatosan. Leghamarabb azok az ágak velősödnek, melyek a táplálkozásért felelősek. A
táplálkozás és a hangadás, beszédfejlődésnek a szoros összefüggése ezen az élettani alapon
nyugszik. Ha nagyobb beszédhibás gyerekek anamnézisét veszik fel, mindig rá kell kérdezni
ara, milyen volt a táplálkozása (a válasz mindig az, hogy problémás volt). Előrefelé olyan
formában tapasztalható, hogy ha nem sikerül a táplálkozási zavart időben megfelelően
meggyógyítani, akkor biztosan számítanunk kell arra, hogy a beszéd motoros részének a

19
zavara is meg fog jelenni a palettán hónapokkal később. Ez fordítva is igaz. Ha sikerül
kivédeni a táplálkozási zavar, akkor kivédhető a motoros beszédzavar kialakulása. Ha azokat
a kifejezéseket akarjuk megérteni, mi a különbség a rehabilitáció és a habilitáció között, ha
egy bizonyos működés elromlott, annak a vissza normalizálását hívhatjuk rehabilizációnak.
Ha a táplálkozási zavart kezeljük, annak van egy habilitatív hatása a beszéd motoros részére.
A habilitáció mindig a probléma kialakulásának megelőzését jelenti olyan formában, hogy az
a szerv, mely egy funkcióban nem jól működik, másik funkcióban sem fog normálisan
működni.

Probléma lehet, hogy a táplálék nem a megfelelő úton halad a gyomorba, és a légzés, a nyelés
és a szopás között az összerendezett koordináció nincs meg. Annak ellenére, hogy ebben az
összetett működésben az agyidegek magvai az agytörzsben jelentkeznek el, van egy
felülszabályozás. Ezt a felülszabályozást egy olyan pályarendszer biztosítja, melynek
corticobulbaris pályának nevezünk. A táplálék normál körülmények között a gyomorba jut.
Kóros esetben, ha nem zár rendesen a gégefedő, akkor a légcsőbe kerül, mely életveszélyes
állapotot hoz létre, tüdőgyulladást idéz elő. Ez a táplálék felfelé, az orron keresztül is ürülhet,
akkor a csecsemő mivel az orrán veszi a levegőt, szintén problémát okozhat.
Miközben a csecsemő eszik, részben látja az anyját, részben hallja az anyja hangját, részben
észleli a szaglásával az anyának és a tejnek az illatát. Ebből a hármas rendszerből alakul ki az
az anya-csecsemő kapcsolat, mely során és miatt képes az anyját felismerni.
Ha ez a rendszer nem megfelelően működik, ha nyitva marad az epyglottis, akkor bekerül a
tüdőbe a tápanyag, aspiratios (félrenyelés) tüdőgyulladás jön létre. Regurgitáció: a táplálék a
garatból az orron keresztül távozik, és oxigénhiányos állapotot hoz létre.
A probléma kimutatása, mely részben történhet videofluoriszkópiás (kontrasztanyag itatásos
röntgen felvétel), részben azok az impulzusok, melyek ezt a koordinált működést hozzák létre,
mivel ez beidegzési zavar (neurológiai eredetű, azaz neurogén dysphagia). Ilyen esetben
azoknak az izmoknak, melyek részt vesznek ebben a működésben, azoknak az ingerküszöbe
(reobázis) megemelkedik. Ezt meg lehet állapítani úgy, hogy megmérjük azt az
áramerősséget, mellyel izom összehúzódást lehet létrehozni. A garatban lévő izmok mind
harántcsíkolt izmok. Elektródot vezetünk be az orron keresztül a garatnak a hátsó faláig
(ovula, vagy nyelvcsap magasságáig), ott rögzítjük kint a bőrön, a másik elektródot
transoralisan (szájon át) bevezetjük a lágy szájpad magasságáig. Ott keressük meg azokat az
ingerpontokat, melyeknek az elektromos ingerlérése az összerendezett működés, kontrakció
létrejön. Mivel ez egy veleszületett reflexes folyamat, ha sikerül elérni az ingerküszöböt és
létrejön a kontrakció, akkor az előbb-utóbb olyan erőteljessé válik, és szétterjed ezen a
területen, akkor az elektromos ingerlésre egy-egy nyelés jön létre (az epyglottis mindig
bezárja a légutakat). Úgy kell folytatni a kezelést, hogy abban a ritmusban, hogy ahogyan az
inger kiváltja az összerendezett nyelési mozdulatot, egy-egy csepp folyadékot kell adni, és
ilyen formában megerősíteni a működést.

A legritkább esetben fordul elő, hogy az agyideg magvakban történik a sérülés. Van olyan
betegség, amikor a mozgató agyideg magvak száma lényegesen megkevesbedik (SMA-
Werdnig-Hoffmann). Ezt úgy hívjuk, hogy nuclearis laesio. Régebben bulbaris paralízisnek is
nevezték. Lehetséges perifériás laesio. Ez ritkán okoz olyan súlyos tünetet, ami a szopás-
nyelés-légzés koordináció teljes zavarát okozná. Súlyos perifériás faciális lézió esetében a
nyelés akadályozott, mert a periorális izmok beidegzése tartozik a 7. agyideghez.
Musculus masseter-t a trigeminus idegzi be (szájkapocs nyitás-zárás). A perifériás sérülést a
nuclearis (agyidegmagvak, nyúltvelő szintjén) lévő sérülés okozza.

20
Cortico-bulbaris pályarendszer  az oxigénhiányos, ischaemiás típusú nyelési zavaroknak a
98%-ában ez a pályarendszer zavar van a háttérben. Ezt az állapotot supranuclearis laesionak
hívják. Ezt a supranuclearis-t más néven pseudobulbarisnak is szokták nevezni.
Azáltal, hogy ez egy felülszabályozási zavar, az egyes egységek megfelelően működnek, de a
koordináció, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy a szopás-nyelés-légzés megfelelő ritmusban
történjen, az hiányzik. Tehát nem az izom működésével van probléma (kivéve a nuclearis
laesio esetében). Súlyos tudatvesztés esetében (eszméletlenség), illetve szomatokomatózus
állapotban sem működik ez a koordináció.

Minden egyes esetben ezeket a csecsemőket szondázva etetik (3-4 óránként). Optimális
esetben minden szondázás előtt egy legalább 10-15 perc közötti elektromos kezelést kapnak.
Ha a supranuclearis laesioval állunk szembe, akkor az érzékelés is sérült, nem csak a motoros
rész. A felsorolt 5 agyideg kevert ideg (szenzoros rostok is vannak bennük. Normál esetben
csak az érintésre kiváltható (öklendezés). Ha 4 mA áramra sem jön létre összehúzódás az első
diagnosztikus vizsgálat során, az minden esetben emelkedett ingerküszöböt jelent. Számos
olyan eset van, ahol az első kezeléseket 8-10-12 mA-rel kell végezni. Ahogyan haladunk
lefelé a kezelés hatására, és közelítjük a 4 mA-es határt, annál közelebb kerülünk ahhoz a
fázishoz, amikor el lehet kezdeni a csepegtetős módszert. Amikor ez stabilan megy: annyival
kevesebb táplálékot ad az ember a szondán keresztül, amennyit képes volt elektromos inger
segítségével lenyelni, amikor ez egyre inkább biztonságosabb, akkor egy bizonyos pontnál
(általában 4 mA körül), azt a falatka mennyiséget bolusznak hívják. Ennek van egy
mechanikus ingerhatása is a garatra, a nyálkahártyára. Akkor lehet az elektromos kezelést
abbahagyni, amikor ennek a bolusnak a mechanikus hatása kiváltja a reakciót.
Ezzel kivédjük a beszédzavart is.

Hangadás, beszéd szabályozása

A csecsemő onnantól kezdve, hogy megszületik, hangadásra képes (sírás). A következő fázis,
amikor a csecsemő már 2-4 hónapos, gőgicsél. A gőgicsélés elsősorban magánhangzókból, és
torokhangok adásából áll. A beszédfejlődéssel foglalkozók ezt a gőgicse szót szeretik. Ez a
korai gőgicsélés fázisa. A régebbi irodalom gagyogásnak nevezett időszaka a késői
gőgicsélés. A gagyogásban magánhangzók, mássalhangzók szerepelnek, megjelennek az
ajakhangok. Addig a határig, ameddig a korai gőgicsélés zajlik, nem szükséges a
visszacsatolás. A beszédfejlődés első fázisa halad enélkül is. a gagyogás fázisában már kell a
visszacsatolás, a saját hangjának a hallása, különben nem folytatódik a beszédfejlődés. A
beszédfejlődés szenzoros része nem működik sérült hallással.
Ha az agyi szabályozását nézzük a beszédnek, akkor gyakorlatilag minden olyan terület, ami
összefügg az agyi szabályozással, az kapocsolatba kerül vele. Szükséges a szenzoros rész, a
motoros rész, az az agytörzsi, nyúltvelői terület, ahol az agyidegmagvak vannak, és ebben is
mint mindenben alapvető szerepet játszik a limbikus rendszer, mindaz az emocionális
tartalom mely részben a csecsemő hallásos környezetében van, részben az, mely az intonációt
jelenti. Az agykéregben a két legnagyobb terület, mely részt vesz a szabályozásban, a
Wernicke a temporalis lebenyben, illetve a Broca. Azon a területen, melyen a homunculus
elhelyezkedik, szinte a legnagyobb reprezentációja a szájnak, szájkörüli területnek és
nyelvnek van.

A beszéd kialakulásáért a domináns félteke felelős, ha minden normál körülmények között

fejlődik. A subdominális féltekével a hangok ritmusát megérti még az is, akinek úgynevezett
motoros afáziája van. A beszéd tanulási folyamata, ahogyan egy csecsemő megtanulja az
egyes környezetében lévő személyek, tárgyak, jelenségeknek a nevét, az egy olyan folyamat,
aminek igen jelentős irodalma van (pl. Piaget, Choamsky). Nagy tábora van annak, akik ezt az

21
általános, minden nyelvre érvényes nyelvtan elméletét képviselik, de számtalan ellenpélda
létezik. A csecsemő megtanulja azt az intonációt és nyelvet, melyet hall. A távol-keleti
nyelveknek (kínai, japán, koreai, vietnámi) vannak olyan hangjai, melyeket mi nem tudunk
megtanulni. Azok a hangok a gége különböző állásának köszönhetően alakul ki. Alacsony
életkorban nagyon sok gyakorlással anyanyelvi környezetben majdnem tökéletesen
elsajátítható a bizonyos nyelv akcentusa.

A beszédfejlődésnek van a gőgicsélés (korai, késői) szakasza, majd a ciklikus hangok, aztán a
szavak első szótagja, majd a több szótagú szavak (két szótag), majd a főnevek, majd igék
jelen időben, majd különböző jelzők, legkésőbb a határozók, jelen időt majd felváltja a jövő
idő, és legkésőbb a múlt idő. Ezek egymással párhuzamosan haladó folyamatok. Néha
grammatikailag helyesen képes beszélni a kisded, viszont értelmileg a szavak megértésében
különböző problémák lehetnek. Ha folyamatosan visszamondja azt, amit kérdeznek, azt
hívják echolaliának. Ha szótévesztése van, annak oka lehet szenzoros afázia (leírva felismeri,
tudja miről van szó, de mást mond), lehet hogy nyelvtanilag helyesen teszi egymás után a
szavakat, az illesztések megfelelőek, mondattanilag is korrekt, de semmi értelme nincs annak,
amit mond, tehát a szemantikával van probléma.
Dysartriák: bizonyos hangokat nem tud kimondani. Különböző formái vannak. Akinek valódi
dysartriája van, az nem a raccsoló, selypítő, nem a sziszegő hangokat kimondani nem tudó
(amit logopédus meg tud oldani), hanem nem tudja pörgetni a nyelvét, tátani a száját, stb.,
majd’ minden hangjának képzése zavart szenved, és nem lehet megérteni. Ugyanilyen
beszédhiba, ha valaki hadar, dadog, illetve az az emocionális töltés hiányzik az illető
szövegéből, amiért rendkívül idegennek tekintjük a géphangon történő információ közlést.
Azt a hangszínváltást, mely a hangerőben, hangszínben, a szavak és mondatok sebességében
egyénivé teszi az egyén szövegét, számítógépesen még nem tudják megvalósítani. Ahhoz,
hogy bármit megtanuljunk, a rendszeres ismétlés és tanulás szükséges. Ennek kapcsán a
neuronokon olyan impulzusok futnak végig, amelyek létrehoznak a cél neuronban egy tartós
potenciált. A tartós potenciálnak a következménye az úgynevezett kémiai kaszkád (vízesés,
egymásból következő jelenségek), mely érinti a géneknek az aktivitását, aminek a
következtében az adott cél neuronból egy olyan új kapcsolatot kereső axon nő ki, amelyik azt
a bizonyos másik neuronpopulációt találja meg, létrejön a szinaptogenezis által, és
folyamatosan és állandóan megerősödik. Mind szenzoros, mind motoros működésnél, mind az
egyéni fejlődés (ontogenezis), mind egy egyetemi oktatás keretében a tanulás az alapja annak,
hogy valamilyen működést alkalmazni tudjunk.
A beszédnek annál a részénél, mely adott esetben egy idegen nyelv megtanulását jelenti, az
ismétlés, a gyakorlás fejleszti ezt a lehetőséget.

A vegetatív idegrendszer veleszületett károsodásainak diagnosztikája, terápiája

Meningocele (csak az agyhártya boltosul ki): medullovascularis hártya fedi a meningocele-t.

ezen keresztül számtalan fertőzés jöhet létre, és a meningomyelocele-nek az első veszélye a
fertőzés, méghozzá a agyhártya-agyvelő gyulladás. Második veszélye a hydrocephalus.
Nem csak a gerinc felületén jön létre kiöblösödés, hanem a területén lévő agyi területeken is
(kívül és belül is). Elég jelentős agykamra tágulat (hydrocephalus) jön létre. Ha nem
veleszületett a hydrocephalus, majdnem szükségszerűen kialakul a korai zárás következtében.
Ventriculoperitoneális (peritóneum = hashártya) shunt-öt ültetnek be. Régebben nem a
hashártyához vezették el, és jelenleg is van eset arra, hogy ventriculoatriális shuntje van, tehát
a pitvarba vezették be.
A harmadik veszély az időben sokkal elhúzódóbb. A fertőzés néhány óra, nap alatt halához
vezethet, a hydrocephalus, ha nem kezelik, hetek alatt halálhoz vezet. A harmadik az hosszú

22
hónapok, évek alatt alakul ki, ez az urosepsis állapot, vagyis vizeletfertőzés, veseelégtelenség,
mely szintén halálhoz vezet. Az a terület, mely a cele alatti terület, annak beidegzése sérül.
Ennek következménye paresis, mind a harántcsíkolt, mind a simaizomzatú szervekben. Az
alsóvégtagi bénulást hívjuk paraparesisnek, súlyosabb esetben paraplegiának. A
hólyagbénulást neurogén hólyagnak nevezzük, a végbélbénulást végbél bénulásnak. A
neurogén hólyag gyűjtőfogalom, sokféle tünetet tartalmazhat. Lehet olyan jellegű a bénulás,
hogy a hólyag képtelen üríteni a vizeletet, teljes vagy totál retentio alakul ki (akaratlan
visszatartás). Ami még gyakoribb, a vizelet folyamatosan elcsöpög és inkontinencia alakul ki.
Van olyan, hogy elcsöpög a vizelet, mégsem tud teljesen kiürülni, hanem pang, ez a
baktériumok táptalaja, azok az uretereken fölhatolnak a vesemedencébe, vesemedence-
gyulladást okoznak, majd elérik a vesének a szöveti részét, vagyis a vese parenchimát és
létrehozzák az urosepsist, mely halálhoz vezet.

Három vizsgálati technikával kiszűrhető nagy százalékban ennek a fejlődési

rendellenességnek a jelenléte. Ebből rutinszerűen megtörténik az AFP vizsgálata 16 hetes
korban. Ki lehet mutatni abban az esetben, ha a csigolyatesteknek, csigolyanyúlványoknak
ultrahang vizsgálatával. Kimutathatósága függ: vizsgáló rendszertől, vizsgáló személytől.
Legbiztonságosabban a magzatvízből nyert vizsgálattal (amniocentézissel) lehet kimutatni.
Minden beavatkozásnak van kockázata, ez utóbbinak is. Az optimális, az a megelőzés.
Megelőzés: magzatvédő vitaminok, folsav. Nem akkor, amikor terhes a mama (ahogyan
hazánkban), hanem amikor tervezi, hogy az akar lenni, akkor kell elkezdeni. A megelőzésnek
az első módja ez a valódi prevenció, a másik a korai terhességben felismert fejlődési
rendellenességek miatt a terhesség megszakítása, mely jelenleg Magyarországon és sok más
országban engedélyezett. A terhesség megszakítását felajánlják, nem kötelezik. 24 hétig
vetethető el. Bármikor a terhesség alatt van lehetőség arra, hogy ha az anya élete veszélybe
kerül, beindítják a szülést. A protokoll ilyen vészhelyzetben az, hogy mindig az anyát kell
megmenteni.

Az újszülöttnél 24 órán belül kell a medullovasculáris hártyával fedett celét zárni műtétileg.
Ez azért sürgős, hogy a fertőzést kivédjük. Van amikor, ha az újszülöttnek van hídrocephalusa
születésekor, akkor néha azonnal, néha csak későbbi időszakban végzik el a hídrocephalus
kezelését.

Hólyag és végbél kezelése

Magyarországon kialakult egy olyan rendszer, hogy a Győr, Eger, Kecskemét vonalon belül
minden nyitott gerinccel született újszülött a Margit Kórházba kerül. Itt elvégeznek, egy olyan
vizsgálatot, mely azt célozza, hogy milyen állapotban vannak az alsó végtagok, társul-e
valamilyen egyéb fejlődési rendellenesség a jól látható gerinceltéréshez, van-e és milyen
mértékű hólyag, illetve végbél rendellenessége. Ennek a vizsgálati eredménynek a birtokában
küldik az újszülöttet a sebészetre. A sebész dönt, hogy elvégzi-e a műtétet, vagy nem. Ehhez a
műtétnek a szülő beleegyezése szükséges. Nem számít életmentő műtétnek, mert annak az a
kritériuma, hogy ha azonnal nem végzik el, rögtön meghal.
A sebész két szempontot kell figyelembe vennie:
- ha olyan nagyméretű az elváltozás, hogy technikailag nem tudja megoldani (pl. óriási
területen hiányzik a bőr, és akármennyire húzza össze, akkor sem tudja zárni) – ez
kontraindikáció
- kontraindikáció az is, ha olyan súlyos egyéb fejlődési rendellenességek társulnak hozzá,
olyan durva kialakult agyi eltérések, melyek gyakorlatilag nem teszik lehetővé, hogy a
csecsemő életben maradjon

23
- sajátos módon bizonyos esetekben kontraindikációt jelenthet orvosi szempontból az is, ha az
észlelt eltérés olyan súlyos (bénulás, alsóvégtagi bénulás, gerincen lévő görbületek, látási-
hallási zavarral kombinálva, súlyos hólyag-végbél szabályozási zavarral), mely a
rehabilitációnak a lehetőségét sem biztosítja.
A kontraindikáció azt jelenti, hogy ha nem történnek meg a beavatkozások, akkor meghal. A
beavatkozás ellenjavallata ezzel jár.
Ha orvosilag van kontraindikáció és nem sebészetileg, akkor még mindig joga van a szülőnek
ahhoz, hogy kötelezze a sebészt, hogy megműttesse, felvállalva azt, hogy élete végéig
gondozza.

Urodinamikai vizsgálat: katétert vezetnek be a hólyagba és végbélbe és mérik, hogy tud-e

olyan mértékű kontrakciót végezni, amivel üríteni tud. Vegetatív afferentációt nézünk.
Vegetatív afferentáció az alapja a tudatos hólyagszabályozásnak.
A csípő extenziót vizsgáljuk ahhoz, hogy megtudjuk, járóképes lesz-e. nociceptív
(fájdalominger) ingerre nézik, van-e flexió. Ha nincs aktív csípő extenzió, akkor nem fog
járni. Ha van, akkor fog.
A sebész, amikor nekilát a műtétnek, a meglévő funkciókat meg kell, hogy őrizze. A műtét
előtti kivizsgálás nem volt mindig kötelező, gyakran előfordult, hogy meglévő funkciók
eltűntek. Az volt régebben az elképzelés, hogy akinek nagyon rossz az alsóvégtag funkciója,
akkor biztos nagyon rossz a vegetatív beidegzése is.
Amikor visszakerült műtét után az újszülött, akkor történik az alsó végtagi programnak a
beállítása, az elemi mozgásmintáknak a rendszeres gyakoroltatásával és a hólyag-végbél
bénulásnak az elektromos kezelése. Az elektromos kezelés neve intravezikális (hólyagon
belüli) transuretrális (húgycsövön keresztül) elektroterápia. Ezt a technikát, melyet a világ
számtalan (Korea, Svédország, U.S.A, stb.) országában alkalmaznak, Katona professzor írta
le.

Vizsgálat: neurourodinamikai vizsgálat. Egyik elektród a hólyagban, másik a karon a bőrön

(unipoláris ingerlés). A hólyagizom ingerlésére olyan paramétereket használunk, hogy 2 msec
négyszögjelekből állnak, 15-100 Hz közötti ingert kapnak. Ez a kezelés csak akkor jöhet létre,
ha a gerincvelő sérülés nem teljes (tehát incomplett).
2-3 éves korukban a gyerekek látják a dinamometert, amiben a folyadékoszlop a növekvő
nyomás hatására növekszik. Ilyenkor azt mondjuk, hogy próbálják megakadályozni a
folyadék emelkedését. Ezek a gyerekek, ennyi idős korukig nem is érzik a vizelési ingert.
Amikor elkezdik érezni, akkor lehet tudatosan betanítani a vizelet visszatartását. A kezelésnek
ez az utolsó fázisa.

Amit el lehet érni ezzel a hólyagkezeléssel, hogy ha még nem is érzi, és nem tudja
kontrollálni, akkor is ki tudja üríteni olyan mértékben, hogy ne pangjon. Ennek a kezelésnek
tehát a célja az akaratlagos hólyagürítés megtanítása. A kezelt myelomengingocelés
csecsemők közel 40%-ánál kialakul a tudatos ürítés.

2011. május 11.

A család szerepe

Alapelképzelés:
- család: szeretet – szakember ellátás  itt ez nem megvalósítható, a családnak,
anyának a csecsemő kezelését is biztosítani kell

24
 - szakember: általános gondozási feladatokba is bele kell szólni (etetés
időpontja, gyakorisága)
 a rendelkezésre álló időben az anya képes legyen elvégezni a gyakorlatokat

A legnehezebb a rendszeres gyakorlatvégzés:

- nem illeszkedik teljesen a napirenhez, annyiban követi a diurnális ciklust, hogy délelőtt az
éjszakai alvás után sűrűbb, délután kicsit lazább
- ritmicitás: akciós potenciálok, új szinapszis kapcsolatok jönnek létre

Rendszeresen, ha inger éri az idegrendszert és az ugyanabban az időben (napokban),

ugyanabban a sorrendben, ugyanabban a formában éri, akkor az kivált egy olyan kémiai
folyamatot, kémiai sorozatot (kémiai kaszkád), ami azokat az anyagokat szabadítja fel az
idegsejtben, melyek bevésik a kapcsolat kialakításához szükséges információkat és ezáltal új
kapcsolat, új szinapszis jön létre. Ezt összefoglaló néven szinaptogenezisnek hívjuk. Ha
ugyanakkora mennyiségű inger éri az idegrendszert, de összevissza randomizáltan, akkor
azok kioltják egymást. Ha ugyanaz az ingerkontingens éri az agyat, akkor az megerősíti.
Miért kell 6-szor csinálni?
A fiatal csecsemő egy-egy ilyen alkalommal 30-35 percnél többet nem bír el. Az idegrendszer
fejlődése (normál vagy kóros), folyamatosan halad előre. Összesen a 6-szor fél órával (3 óra)
tudjuk a kóros fejlődést eltéríteni. Fiatal csecsemőnél a normál csecsemőgondozási dolgokra
is időt kell hagyni. Ellentétben azzal a trenddel, mely manapság érvényes, mely nagyon
szigorú és nem teljesen logikus, azt is befolyásolni kell. Azt javasolják, hogy igény szerint
szoptassuk a kicsit. Egészséges újszülött, és egészséges, de kezdő anyuka kapcsán is sok
nehézség akad; pl. az anya nem ismeri fel, hogy a csecsemő jelzése mire vonatkozik. Például
minden sírásnál azt hiszi, hogy éhes, rögtön szoptatni akarja. Egy gyakorlott anyuka, aki
különbséget tud tenni a sírások között, az nem így reagál rá. A mostani trend (igény szerint
szoptassuk) felváltotta azt a régit, amikor meghatározták, hogy mennyi idős milyen súlyú
babát mikor kell etetni. Ennek kevesebb veszélye volt, de ez csak az egészséges csecsemőre
igaz. A beteg csecsemő, akinek a szabályozási rendszere sérül, annak pontosan ez a fajta
beépített vekker sem működik megfelelően (ébredés, evés). Idegrendszerileg érintett
csecsemőnél nem szabad hagyni, hogy az ő igényei szerint történjen a táplálkozás, mert akkor
nagyon ritkán akarna enni (aluszékony, nem ébred), vagy ritkább esetben mindig enne. A
másik ok az, hogy ahhoz, hogy a kezelést meg lehessen valósítani és ne az legyen, hogy a
csecsemő annyira éhes, hogy bármi ami az arcához ér, rögtön a kereső mozdulatokat hajtja
végre, vagy a másik véglet, hogy épp teleette magát, azt kihányja, ezért kell két etetés között
sort keríteni a kezelésre, ezért be kell tartani az etetési időpontokat.
Ha megfelelő a kapcsolat a kezelést irányítók és a beteg csecsemő családja között, akkor
érdemes kitárni arra is, hogy nem biztos, hogy ez a beteg csecsemő az első gyerek. Másképp
reagálnak, ha kisebb testvér születik, az addig egyetlen gyerek pszichológiailag sem
magyarázható tüneteket produkál, rosszabbá válik az etetése, elalvása, szobatiszta gyerek
pelenkássá válik. Ezek normál reakciók (egészséges újszülött érkezésekor is).
Érdemes erre vonatkozóan is információt adnunk, hogy mi az, amit az anya miközben
foglalkozik a beteg csecsemővel, annak érdekében tud tenni, hogy az egészséges nagyobb
testvért ne viselje meg ennek a sérült újszülöttnek az érkezése. Érdemes információt adni
arról, mik azok, amibe az édesapa, illetve más családtagok beszállhatnak, érdeklődhetünk,
hogy milyen szociális körülmények között él a család.
Amire sérült gyereket nevelő szülő igazán felfigyel, az a fizetett szakember foglalkozik a
gyerekkel és az meggyógyul információhármas. Nem elég a jó diagnózis és a jó kezelés, mert
ha nem tudom biztosítani azt, hogy ezt rajta végrehajtsák, akkor nem lesz siker.

25
Az alapja az, hogy az első életévben megvan az agynak az a plaszticitása, hogy a különböző
funkciók kialakulásának folyamatának a sérült agyterületek hatása kiküszöbölhető. Ezért nem
szerencsés, ha ebben a korai időszakban a rendelkezésre álló időt olyan beavatkozásokra
fordítjuk, melyek a különböző funkciók már meglévő funkcióknak a javítását célozzák, de
nem teszik lehetővé, hogy olyan funkciók kialakuljanak, melyek a károsodás miatt
veszélyeztetettek.

Nincs olyan módszer, mely mindenre jó. A Katona módszer, a Dévény, a Pető sem az.
Mindnek megvan, hogy mely betegségtípusban és időintervallumban hatásos. Diagnózis
nélkül elkezdeni kezelni semmit semmilyen életkorban nem szabad. A Katona módszer direkt
a korai csecsemőkorra lett kidolgozva. Idegrendszerileg sérült csecsemő esetében ha teljes
funkcionális normalizálódást akarok elérni, akkor megfelelő diagnózisra épített olyan
technikát kell alkalmaznom, mely arra az életkorra lett kidolgozva.

Amire oda kell figyelni -azoknál a gyerekeknél, akikkel mi fogunk találkozni, már nem
érvényes-, hogy nem szabad bármilyen (műszeres vagy az előzményekben szereplő károsító
tényező, vagyis rizikófaktor alapján indítani beavatkozást). Vannak olyan gyerekek, akiknél
agyvérzés és hosszú időn át történő lélegeztetés ellenére sem alakul ki kóros fejlődés.
Egy nagyon éretlen koraszülött, akinek nincs idegrendszeri szabályozási zavara, annak jót
tesz, ha rendszeres foglalkoztatásban részesül. Akinek a fejlődése nem veszélyeztetett, annak
nem kel neuroterápia. Ezzel szemben azokat, akik betegek, azokat kezelni kell, hogy
fejleszthető állapotot érjenek el, illetve adott esetben meggyógyuljanak.

Az a technika, melyet ez az osztály alkalmaz, úgy néz ki, hogy van egy egyszeri alapos
ambuláns vizsgálat, és készül egy vélemény róla. Ha akkor azt mondja a fejlődésneurológia
terén nagy tapasztalatra szert tett kolléga, hogy nincs eltérés, akkor elengedik a babát. Ha
felmerül több tényező, mely indokolja a további kivizsgálást, akkor felajánlják ezt a
kivizsgálást. Ekkor kiderülhet, hogy minden körülmény ellenére nem kell kezelni, vagy kell
kezelni. Akit megvizsgáltak, azoknak mindnek vissza kell járni kontrollvizsgálatokra, és a
folyamatos nyomon követés kezdődik az első szavak megjelenéséig.
A fals negatív a legveszélyesebb (megvizsgálom, nem derül ki semmi).
Fals pozitívra szinte nincs is példa (szinte nem is beteg, kezelem, s persze meggyógyul).
Melyek azok a meglévő kóros tünetek, melynek jelentőségét ki kell emelni? Ez tapasztalat
kérdése. Ez inkább etikai felelősséget jelent, mert ezt a terhet ráterhelem a családra
feleslegesen.
A teamnek (minden tagjára vonatkozik) a jogi, szakmai, etikai felelősséget a team vezető
orvos viszi.
Az esetek döntő hányadában azt lehet mondani bizonyos esetben, hogy abban a korai
kivizsgálási periódusban nincs, vagy adott esetben van, amely a tapasztalat alapján behatárolja
azt, hogy a 100%-ot megcélozhatjuk vagy nem.
Nem célozhatjuk be a 100%-ot, ha a baba agyának nagy része elsorvadt, vagy olyan fokú
epilepsziája van, hogy tünetmentessé sem tehető, vagy olyan fokú érzékszervi sérülése van,
ami ebben meggátolja. Kimondható tehát ilyen esetekben, hogy önellátóvá a gyerek nem fog
válni. Ilyenkor azt mondjuk, hogy ilyen esetben nem szokott sikerrel járni ez a fajta kezelés.
Ha mégis bekövetkezik érdemi változás, akkor folytatjuk a kezelést, ha nem, akkor leállunk.
Ez után jönnek azok a kezelések, melyeknek nem az a célja, hogy meggyógyítsuk, hanem
hogy karbantartsuk, további romlását megakadályozzuk.
Azt is megmondjuk, hogy az a fajta betegség, mely az ő gyerekénél látható, nem biztosítja a
normál élettartamot.

26
Kezelési módszerek idegrendszerileg károsodott csecsemők és gyerekek esetében

Madzsar Alíz – általános gyógytornász képzés alapjai az ő nevéhez fűződik.

1. Manuál terápia - a legáltalánosabb kezelés. Az izmokat eredésük, tapadásuk, illetve teljes
lefutásuk mentén lazító mozdulatokkal végigaktiválja az ember. a manuál terápia és a
masszázs között van különbség: a masszázs az izom összehúzódottsági állapotának
megfelelően igyekszik az izom hasat, az izom testét fellazítani. Annak megfelelően, milyen
fajta masszázsról van szó, különböző formában valósítják meg. A manuál terápia valóban
annak az egy bizonyos izomnak mentén fut végig, valamint passzívan gyakoroltatja akörül az
ízület körül azt a mozdulatot, melyet a jól működő izom végezne. Ennek speciális változata a
Dévényféle manuál terápia, amikor rendkívül erősen „kifilézi” az izmokat (rostszinten
mechanikusan nyújtja az izmokat). Ő terjesztette el a „letapadt izom” kifejezést, mely téves,
hiszen hová tapadna le? Az izomban tud tetanuszos összehúzódás lenni, de nem lehet
értelmezni élettanilag, hogy letapad. Leginkább a hypotón izomzatnál érzékelnek letapadást.
Hypotóniát nem nyugalmi állapotban, hanem működés közben kell megállapítani.

Különbséget kell tenni az izomnak a tónusa, az izom aktivitása, a mozgásnak a dinamikája

között. Normotóniás de hypodinámiás gyakrabban fordul elő, mint valódi hypotóniás.
Nem alkalmas a szabályozás zavarának kezelésére. Nagyobb gyereknél abban az esetében,
amikor mozgáskorlátozott helyzetet hoz létre, melyet az érintett izmok hipertónusa tart fenn,
akkor az efféle átmozgatás hatékony lehet.
Botulinumtoxin (botox): gátolja az idegizom ingerület átmenetet, és az addig folyamatos
tetániában lévő izom ellazul, és ha van ép szabályozás, akkor azzal a lazább izomzattal
könnyebben tud mozgásos feladatot végrehajtani.

2. Vojta-terápia: cseh professzor volt, Prágában dolgozott. Elképzelésének lényege a primitív

reflex profil elemeire épült. Az volt az elképzelése, hogy ha a csecsemőt bizonyos
testhelyzetekbe hozzuk (lage reakció), amelyekben ha a csecsemőnek három végtagját
mechanikusan rögzíti, a negyedik végtagot szabadon hagyja, és különböző ingerpontokon
akupresszúrához hasonló módon lefelé irányuló vibráló mozdulatokkal ingerli. 0-100 éves
korig ugyanezt a technikát alkalmazta. Bizonyos mozdulatok ezáltal létrejönnek. Ha nem
tudom aktiválni centrálisan a mozdulatot, akkor ezzel a módszerrel nem érek el sikert.
Amewddig csinálták a terápiát, addig abban a végtagban valóban létrejött a kívánt mozgás, a
központi szabályozást azonban nem befolyásolja. Ez a módszer kiválóan alkalmazható
felnőttek esetében, szabályozási zavarral küzdő csecsemőknél, gyermekeknél azonban nem.

3. Bobath-módszer: úgy lehet megfelelő mozdulatot elérni, ha a kóros mozgásszabályozást

először építőköveire lebontjuk, majd azokból az építőkövekből építünk fel egy normális
szabályozást. A módszert nem csecsemőkre dolgozták ki, hiszen nincs még bennük felépülve
a kóros szabályozás. Gyerekek szabályozásában a Bobath technikára épülő mozgás kezelés.
Kong gyógytornász Svájcban tevékenykedett. Ő állandó veszekedésben volt Bobaht-ékkal,
mert ő kezdte el csecsemőkön alkalmazni a Bobath módszert. Mostanában, amikor már nem
Bobath-nak hívják, hanem NDT-nek (Neuro Developmental Treating), beiktatnak számos
szenzoros ingert. Motoros alapja a Bobath, de felismerték azt, hogy gyerek és kisded is, ha
valamit meglát, ha cél van előtte (szenzoros modalitás), akkor a mozdulat jobban,
célirányosabban, fiziológiásabban építhető fel.

4. Doman Delacato – módszer: 24 órás foglalkozás. Sok ember kell hozzá, különböző
testhelyzetekben kell rögzíteni a csecsemőt, és egyszerre több ingerpontra kell nyomást

27
gyakorolni ahhoz, hogy mozdulat létrejöjjön. Rendkívül költséges. Minden nap, majdnem 24
órában, tehát az etetésen, alváson kívül állandóan végzik. Nem kifejezetten hatásos.

Efferens (proprioceptorok ingerlése révén) történő megközelítések voltak az előző módszerek.

Nem, vagy csak részlegesen organizált motoros aktivitást eredményez.
Ezzel szemben áll a prepiramidális neuroterápia és módszer, ami afferens labirintus
vesztibuláris striopallidalis megközelítés, ami organizált, komplex automatikus sztereotíp
mozgásmintákat eredményez, a csecsemő a felsőbb motoros szinten organizált szenzomotoros
aktivitása.

Ha a központot ingerlem, kifut a motoros információ a periféria felé.

Passzív mobilizáció esetné a perifériát ingerlem, a központba bejut a szenzoros információ, és
egy minimális motoros jel jut tovább.

5. Őssejt beültetés: jelenleg a t4echnika nem tart ott, hogy idegrendszeri károsodás esetén
hatásos legyen. Jó eredményeket lehet elérni a szívbe bejuttatott őssejttel, májlézióknál. Az
őssejteket általában a véráram útján juttatják el a célszervhez (ez a legegyszerűbb beviteli
technika). Létezik azonban a vér-agy gát, mely megakadályozza, hogy bizonyos
molekulasúlynál nagyobb molekula bejusson. Ezt meg lehet kerülni cisterna punctioval
intratetalisan. Ekkor bejuttatjuk az őssejt tömeget a liquor térbe. A kamrákat béleli egy
ependima nevű anyag, mely feladata, hogy a liqurból az agyszövetbe ne engedjen bizonyos
anyagokat. Az ependima felszívja az őssejteket, és elkezdenek szaporodni. Azáltal, hogy
szaporodnak, de nem jutnak el az agy azon területére, ahol hiányt kellene pótolni, egy
térszűkítő folyamatot hoznak létre, és agydaganathoz hasonló tüneteket produkálnak.

Neurobiológusok egéragyban, patkányagyban, egyéb állatokban próbálják ki.

6. Konduktív pedagógia: Pető András felnőtt emberekre dolgozta ki, elsősorban

mozgásszabályozási zavarosokra, geriátriai kórképekre és stroke-osokra. Később gyerekekre
is alkalmazni kezdett.
Zsenialitása abban rejlett, hogy ritmikus mondókákkal való kényszermozgások legátlása
rendszeres alkalmazásával ért el célt. Gyerekeket egy bizonyos életkor fölött csoportosan
érdemes foglalkoztatni, mert az utánzásnak rendkívül fontos szerepe van.
Másik zsenialitása, hogy abban a korszakban, amikor minden nyavalyával valamilyen
specialista foglalkozott, és egy többszörösen fogyatékosnak volt mozgás, ortopédiai,
szemészeti, akusztikus baja, az orvosok hívogatták vissza vizsgálatokra, és elveszett az az idő,
amikor magával a problémával tevőlegesen foglalkozhatnak. Ő találta ki, hogy legyen egy
személy, aki vezeti a sérültet a különböző területek között. A konduktornak ez volt a feladata.
A szülő nem külön ment a különböző szakorvosokhoz, hanem a konduktor intézte mindezt és
a szülő vele konzultált.
A Pető egy bentlakásos intézet volt kizárólagosan. Az idő haladtával egyre többen ismerték
fel, hogy team-ben kell dolgozni, ezért a konduktor feladata feleslegessé vált. Jött egy
következő fejezet, amikor Pető nem élt már, és Háry Mária nevével fémjelzett, ő lett az
intézet igazgatója. Ő tette ezt a metodikát nemzetközivé. Görcsösen ragaszkodott azokhoz a
lehetőségekhez, melyeket Pető szinte kényszerből alkalmazott. Már tudvalevő volt, hogy az
equino-varusnak nem használ, ha csizmába kényszerítik, ő mégis alkalmazta.
Egyre több fiatalabb károsodott lett. A csecsemő egy időben mindenki által elhessegetett
hozzáállása (a csecsemővel még nem tudunk kezdeni semmit) megszűnt. Majd rájöttek, hogy
mégis lehet kezdeni velük valamit (még diagnózis nélkül, anamnesztikus tünetek alapján).

28
Konduktív pedagógia alapja az ép értelmű, mozgásszabályozási zavaros gyerekek
kiscsoportos, ritmikus mondókás mozgáson alapuló foglalkoztatás. Ezt kezdték alkalmazni
csecsemőkön.

Korai fejlesztés – Czeizel Barbara

Működött a fejlődésneurológia, a gyógypedagógiai hálózat (1-3 év).
Az egészségügyi gyermekotthonok feloszlatásra kerültek. Felmerült egy hiány és egy igény.
Van tehát egy olyan populáció, amivel foglalkozni kell, de nincs rá ember.
Early intervention-nak hívja az angol irodalom. Most már nem 1-6 éves korosztályt, hanem 0-
18 éves korig való korosztályt akarnak lefedni.

2011. május 18.

Magyarország a fogyatékosokkal való foglalkozás megszervezésének terén más országokhoz

viszonyítva jobb állapotban van. Ez a jó szervezés most átalakításon megy át.
Magyarországon jelenleg van szülési segély, GYES, GYED, fogyatékos gyerek után fizetendő
táppénz, ezek sokkal hosszabbak, mint bárhol máshol a világban. Az a tény, hogy ha
valakinek fogyatékos gyereke született, nem veszítette el az állását, megteremtette azt az
alapot, hogy erre a rendszerre különböző hálózatok épüljenek az országban. Külföldön bárhol
a világban vannak nagyon jó kezdeményezések, de államilag támogatott rendszerek, mint pl. a
gyógypedagógiai hálózat, nem létezik. Vannak egyénenként biztosítások, melyek fedezik az ő
gyerekükkel való foglalkozást. Az angolszász területeken az a divat, hogy azokban a bölcsöde
korosztálynak megfelelő „kindergarden”-ben foglalkoznak fogyatékos kisdedekkel is, és
sajátos formában „pre-school” foglalkozást biztosítanak a nagyobbaknak. Ez napi néhány órás
foglalkozás, mint a napközi, szakember foglalkozik velük. Léteznek a különböző intézmény
rendszerek, melyek Magyarországon is vannak (Bobath, Vojta, stb.), különböző rehabilitációs
megközelítéseket ismerik. Az a fajta szervezett ellátás, mint nálunk viszont nem létezik.

A BBC készített egy filmet egy Joe nevű kisfiúról (6-8 éves), akivel az angol rendszer, mely
részeiben alkalmanként sokkal magasabb színvonalú, mint az átlag, amit mi produkálni
tudunk, abban a rendszerben kallódott a gyerek. Az anya elhozta a gyerekét ide hozzánk,
beköltözött vele együtt a Pető intézetbe. Rövid idő alatt látványos javulást produkált. Ennek
hatására számtalan család érkezett külhonból. Ez teremtette meg, hogy mindenfelé legyen
konduktív intézmény.
A szervezett foglalkozás a széttagolt és alkalmi foglalkoztatáshoz képest jelentős változást
hozott, de gyógyulást természetesen nem.
Miután egy bizonyos szint elérése fölé nem lehetett eljuttatni a gyerekeket, számtalan negatív
visszhangja volt a dolognak, és megkérdőjeleződött szükségessége, hatékonysága. Kiderült,
hogy csak jobb szervezés szükségeltetik.
Gyakorlatilag a külföldi modell (abban is jelentős változások történtek – teammunka, NDT
beépítette a szenzoros dolgokat a klasszikus Bobath-ba) a miénkből indul ki.
Ha valaki eléri a tanköteles kort, annak biztosítani kell az oktatást. Lassan közelítünk a
nyugati modellhez, melynek financiális okai vannak, nem pedig szakmai. Mivel még él az a
nemzedék, akinek nem kellett mérlegelni a befektetés-haszon arányt, ezért ami szakmailag
elfogadható, az működtethető (ez kezd szűnni).
A társadalombiztosítás, ami eddig fedezett, egyre inkább szűkítésre kerül a fogyatékosokra
vonatkozóan, de az akut betegellátás terén is.
Volt egy védőnő hálózat Magyarországon, ami világszerte ritkaság, ugyanis még a legkisebb
faluban is volt védőnő, aki mindent tudott a körzetébe tartozó gyerekekről. Jelenleg túl

29
vannak terhelve (túl sok adminisztráció, nem csak a gyerekekért, hanem a felnőttekért is
felelnek, a körzetek kiterjesztettek, hogy kevesebb embert kelljen alkalmazni).

A skandináv országokban alanyi jogon jár a legmagasabb szintű ellátás (bevándorlóknak is).
az integráció olyan szintet ért el, hogy amikor elhatározták a fogyatékosokat képviselő
szervezetek, hogy ugyanolyan normál lakóközösségben szeretnének élni, mint mindenki más,
és nem egy speciális, könnyített intézményi rendszerben, akkor pl. Svédországban azt
csinálták, hogy súlyosan mozgásfogyatékos, beszédképtelen 3-4 fiatalnak berendeztek egy
lakást (mindenkinek külön szoba), közös nappali, nagy közös helyiségek, fürdőszobával, és
mindenki mellé egy személyi foglalkoztatót.

Ami mindenkinek jár (még a szegényebb középvilágba tartozó országokban is, mint pl.
Mexikó) az alapellátás. Vannak karitatív szervezetek, állami szervezetek és önkéntes
szervezetek, ahol foglalkoznak a fogyatékosokkal.
Amire külföldön figyelnek, és nálunk nem, az a szakemberek kiégésének elkerülésre.

1. tételhez
Mi az ami veleszületett, és mi az ami tapasztalati tanuláson alapul. Piaget, hogy alakul a
csecsemőnek a külvilág felé való orientációja, hogyan befolyásolják a magunkkal hozott
magatartásnak az alakulását.

10. tétel – hangadás, beszédfejlődés

Hangképzést elősegítő tréningek
A csecsemővel való beszélgetésnek a formái: nem praktikus az, ahogy az átlag felnőtt
gondolja (gügyögés). Ha a hangképzését elősegítő tréninget akarok csinálni, akkor azt kell
utánoznom, amit ő ad. Ha nagyon kevés hangot ad, akkor indíthatom is (magammal szembe
ültetve tartom), és megvárom, míg reagál erre. Nem a mi tempónkban kell haladni, hanem a
baba tempójában. Érdemes a csecsemővel minden tevékenységet beszéddel követni (legtöbb
esetben természetesen megy). Hangképzési tréningnél figyelembe kell venni, hallja-e.

5. tétel – hallás
Otoakusztikus emisszió vizsgálat – a csiga membránján szőrsejtek vannak. Vannak belső
szőrsejtek és belső szőrsejtek. A hangok felfogása, átalakítása, vezetése a belső szőrsejtek
tevékenysége. A külső szőrsejtek feladata, hogy azt az állandóan remegő membránt minden
megremegés után kihúzzák, tehát a következő rezgést is érzékelni tudja rögtön. Miközben ezt
a megfeszítést végzik, hangot adnak ki. Ezt a hangot megfelelő erősítővel fel lehet erősíteni.
Ezek a külső szőrsejtek csak akkor működnek, ha megelőzőleg külső hang éri a fület, ennek
folytán jön létre a remegés, és erre válaszolva feszítik meg a membránt a külső szőrsejtek. Ez
az otoakusztikus emisszió. A fül tehát nem csak felfogja a hangot, hanem hangot is bocsájt ki.
Egy siket embernek nincs otoakusztikus emissziója.
Az ezt vizsgáló műszert a hallójáratba kell dugni, az kiadja a hangot, és azt méri, van-e válasz
erre. Ez az elsődleges vizsgálat. Nem lehet 100%-os megbízhatóságúnak tekinteni
(füldugulás, szűk hallójárat), ezért néha fals pozitív eredményt ad, de ritkábban ad fals
negatívat (tehát hogy nincs hang, mégis jelzi).
A vizsgálat következő lépése a BERA (hallásküszöb meghatározása – Brainsterm Electric
Respons of Auditoin). Különböző dB-el, különböző frekvenciában méri a hallást. Ha
kimutatják ezzel, hogy a csecsemőnek halláscsökkenése van, ellátják hallókészülékkel
(környezet ingereit fölerősíti).
Az ilyen csecsemők megfelelő ellátása három részből áll:

30
1. Észre kell venni, hogy idegi eredetű halláskárosodás van – medicinális rész
2. Technikai rész: hallókészülék (miniatűr computer) – önmagában nem oldja meg a
problémát, csak ha megfelelő hangprogram sorozatokkal van kombinálva.
3. Ezek a csecsemők megfelelő szurdopedagógiai ellátásban részesüljenek.

Ritkán kialakulhat olyan méretű halláscsökkenés, hogy hallókészülék viselésére kényszerül.

Egy csecsemőben, akiben ki kell alakítani a hallás készségét, csak rendszeres, célirányos
programmal lehetséges (meghatározott rendszerességű, hangmagasságú, gyakoriságú,
modalitású, stb.) attól függően, hogy mennyi idős a csecsemő, és mikor kezdte el viselni a
készüléket.

3. tétel
A pszichofiziológiai vizsgáló módszerek a habituációs paradigmának a vizsgálata (poligráfiás
vizsgálattal is történhet, de történhet mással is). a pszichofiziológia olyan vizsgálati technika,
amikor élettani paramétereket mérünk. A megfigyelésnél jobb, ha regisztrálni is tudjuk, amit
látunk, de az inger, melyet adunk, azok különböző olyan magatartás reakciókat váltanak ki,
melyek a pszichológia területére tartoznak. A fejlődéslélektani csecsemő tesztek (pl. Brunet-
Lézine, Bailey-teszt, Brazalton). Sajátos módon ezek a tesztek egyrészt nem arra lettek
kidolgozva, hogy a kórosat elkülönítsék az éptől, hanem a fejlődés különböző stádiumainak
megfelelő különbözőségeket mutassanak ki. Miután a fejlődés részben életkorfüggő, viszont
mivel bizonyos funkciók nem fejlődnek ki, ebből a hasonlóságból kezdték el a
fejlődéslélektani teszteket diagnosztikus célból alkalmazni. Arra nem alkalmasak, mert azok a
kulturális-szociális különbségek, melyek jellemzőek a populációra, nagyok. Mivel ezek a
tesztek a normál fejlődés ütemének a mértékét hivatottak eredendően meghatározni, a
szórások (az a tartomány, hogy az még belefér a normálba, az rendkívül széles). Ennek
megfelelően nem alkalmazható diagnosztikus célból (orvosi diagnózis – sokkal szenzitívebb
egység, mint a gyógypedagógiai diagnózis). Elsősorban azért, mert az inger, amit
alkalmaznak, mindig ugyanolyan (még ha reprodukálható is), a vizsgálati szituáció sokkal
objektívebb (műszer végzi az inger reprodukálását, és a csecsemő reakcióját is műszer
vizsgálja). Ilyen pl. az otoakusztikus emisszió vizsgálat. Nem egészen a korai időszakra való a
fejlődéslélektani tesztek (8-10-12 hónapos kortól értékelhetőek).
A látás vizsgálata: viszonylag nehéz feladat. Fényre védekezési reakció az nem azonos azzal,
hogy lát. Csaknem vak csecsemő is képes rá (pupillája szűkül, szemhéja is záródhat). A
kontraszra, emberi arcra való odafigyelés informatív (nézi, követi). Van olyan, aki a fény
változását nem a kontraszt révén hozza létre (Dubovitz Lili) – 3-4 fonalgombolyagból álló
labdacs mozgatása. Kiderült, hogy a csecsemő arra a fényfelvillanásra reagált, mely az
elmozdulás (rázva mozgatjuk a szeme előtt) során a szálak között megjelent. Ahol egyértelmű
a válasz, ott nem kell tovább vizsgálódni.

31