BABES- BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR

GYÓGYPEDAGÓGIA, III. ÉV.

DELACATO- MÓDSZER
OZSVÁTH ADRIENNE

KOLOZSVÁR, 2006
DELACATO- MÓDSZER
Carl Henry Delacato ideggyógyász, a Philadelphiai Rehabilitációs Központ munkatársa,
munkáját kezdettől fogva Temple Fay idegsebésszel együtt végezte. Munkájukhoz
csatlakozott Glenn Domen, a Philadelphiai Rahabilitációs Központ igazgatója, igy az angol
nyelvterületen a terápiát Domen- Delacato- terápiaként említik.
1959- ben kiadta „ Az olvasási problémák megelőzése és kezelése”, majd 1963- ban „ A
beszéd- és olvasásproblémák diagnózisa és gyógyítása” című könyvét.
Delacato állításai szerint, az anyanyelvi kommunikáció gyermekkori problémái 6 olyan
tünetegyüttesre oszthatók, melyek súlyosságában és fejlődésükben szigorúan egymásra
épülnek: az afázia, a késleltetett beszéd, a dadogás, a gyenge olvasás, a rossz írás, a normális
olvasás, amely elmarad a gyerek matematikai készségeitől.
Állítása szerint csak akkor kezelhetünk eredményesen egy problémát, ha az alatta levő szintet
már rendbe hoztuk, mert olyan szoros az egymásra épültségük.
Az emberi idegrendszeri egyedfejlődés megismétli a törzsfejlődés fontosabb állomásait. A
törzsfejlődés során bekövetkező nagyobb lépcsőfokok alapvető mozgásmintái
megismétlődnek a gyermek idegrendszerének egyedfejlődésében: a halmozgás, a magzati és
születés utáni mozgások, a kúszás a hüllők mozgásának felelne meg, a mászás a gerincesek
mozgásának, a járás emberi. Ha a gyermek problémátlanul végighalad ezen a törzsfejlődési
soron, akkor várható, hogy problémátlan lesz az emberi egyedfejlődésben való végighaladása.
Ezt rekapitulációs elméletnek hívják.
Katona Ferenc bírálatával élve: „ Az elavult rekapitulációs elmélet értelmében arra kellene
gondolnunk, hogy a humánspecifikus ülés, állás, járás mechanizmusának idegrendszeri elemei
csak ráépültek a többire, és az emberi egyedfejlődés több millió éve alatt nem szervezték át az
idegrendszer egészét, ez pedig aligha lehetséges.”- Katona Ferenc, 1986. Az ő véleménye
szerint az emberi egyedfejlődés mutat ugyan hasonlóságot az emberszabásúakkal, de a
különbség nagyobb, mint a hasonlóság.
Delacato következő elmélete, mely szerint a csecsemő idegrendszere az agytörzstől
fokozatosan és egymásra épülve felfelé egészen az agykéregig, és a csecsemő
életszakaszaiban azon a szinten él, amely agyterület vezérli, majd a következő szintre lép, és
azon a szinten élő lény lesz. Tehát Delacato szerint az újszülött gerincvelői- agytörzsi lény
lesz, csak reflex természetű mozgásokkal, ez a halszerű lét kb. 16 éves koráig tart.
Következő magasabb szint a kétéltűszerű szint, ez a híd szintje, a csecsemő ekkor híd-lény,
ennek a mozdulata a kúszás, mely a kétéltűek mozgása, a két szem egymástól független
látásának kialakulása, a két fül egymástól független hallásának kialakulása, a tónusos nyaki
reakciók, ez a 20. héttől tart a 6. hónapig. Ekkor a gyermek átlép a középagy- szintre:
mozdulata a mászás, kifejlődik a kétszemes együttlátás, kétfüles együtthallás, a testtartás-
látás integrációja itt alakul ki 6. hónaptól 12. hónapig. Ezután a gyerek korai kortikális lény
lesz 1 év- 18. hónap körül, jellemzője a paralateralitás: két kezét használja lábaitól
függetlenül, ül, járásnál két lábát használja, de kezeivel még egyensúlyoz. Ekkor alakul ki a
sztereo látás és hallás. Ezután alakul ki az agykérgi ember, aki megválasztja a dominanciáját:
szem, kéz, és lábdominanciáját, keresztminta szerint jár, és sztereo látása- hallása
tökéletesedik.
Katona Ferenc felfedezte, hogy a kúszás, mászás, felültetés, járás, már a 20- 29. magzati héten
kiváltható. Ezek mozgásminták nem reflexszerűek, hanem folyamatos mozdulatsorokban
jelentkeznek különböző ingerhelyzetekben. Humánspecifikusak, nem aktiválhatók újszülött
vagy fiatal állatokban, főemlősökben sem. Ezeket a mozgásmintákat ő elemi
mozgásmintáknak nevezte el. Tehát már magzati állapotban magas fokú az ember
mozgásszabályozása, és csak az emberre jellemző.
Az újszülött idegrendszere igazán emberi idegrendszer: a legprimitívebb mozgás is magasabb
idegrendszeri szabályozás alatt áll. A fejlődés útja az egyszerű emberi mozgásoktól vezet a
fejlett emberi mozgástípus felé. Az emberi mozgás kialakulása minden újszülöttben a primitív
mozdulatokkal kezdődik. A primitív mozgások fokozatosan átalakulnak. Jó részük eltűnik, és
helyet ad másnak, ez a fejlődéstanilag fiatalabb területek teljes beérését tükrözi.( Katona
Ferenc, 1979-1986 ).
Delacato gyakorlati tapasztalata sokkal értékesebb információkat nyújt. 76, 12 hónapos- 9
éves, súlyosan agysérült gyerekekkel dolgozott. Megfigyelték a normál gyermeki fejlődésben
a mozgásminták egymás utáni következését: kúszás, mászás, járás. Felmérték a gyerekek
fejlődési szintjét és onnan juttatták el a következő stádiumra. Naponta 4-5 percig passzívan
végeztették a gyerekekkel a mozgásmintát, amíg aktívan is eltudta végezni, idegrendszere
ráérzett a mozgásmintára. Mindehhez érzékszervi stimulációt és légzésprogramot
alkalmaztak. Átlagosan 11 hónapig végezték a kezelést. A mozgás területén komoly
eredményeket értek el: 70 járásra képtelen gyerekből 12 járóképes lett, 11 gyerek önállóan
megtanult járni, 8 keresztminta szerint mászott, 4 tárgyakat tartott. Bár nem alkalmaztak
beszédterápiát a gyerekek 59%-a elkezdett szavakat mondani. Ebből Delacato azt a
következtetést vonta le, hogy anyanyelvi területen elmaradt gyerekek idegrendszere éretlen,
gyengén szervezett.
GYAKORLATSOROK
 Nagymozgások: fejemelés, kúszás, mászás, gurulás stb. Ezek tulajdonképpen a
fejlődésben megjelenő mozgásminták és variációik, melyek szemben a primitív
reflexekkel, nem válnak kórossá vagy fokozottá. A mozgásminták mobilitásra
épülnek, a soron következő életkor spontán dinamikus megnyilvánulásai.
 Rugalmasság: ugrások, szökdelések páros lábon, egy lábon. Ezek beindítják a
mozgásfejlődést.
 Egyensúly gyakorlatok: statikus, dinamikus és a kettő közötti átmeneti egyensúly
gyakorlása, járás egyensúly, állás- törzs egyensúly, vesztibuláris ingerlés. A főszerep
az egyensúly fejlesztéséé, gyakori helyváltoztatás, mozgás közbeni irányváltoztatás,
forgások.
 A mozgáskoordinációt megalapozó gyakorlatok: a gyerek hozzászokik a két kéz és
láb együttes, jól koordinált működtetéséhez.
 Finommotorika kialakítását előkészítő gyakorlatsor: egymásra épülő gyakorlatok
mindkét kézzel, betartva a fejlődési irányt, a fejgyakorlatoktól haladva a törzs és kéz
felé.
 Kézdominancia kifejlesztése, illetve begyakorlása: igen sok egymásra épülő, illetve
egyenrangú, a domináns kezet ügyessé tevő gyakorlat. Itt is be kell tartani a
proximális-disztális fejlesztési irányt.
 Lábdominanciát kialakító vagy megerősítő gyakorlatok: nem olyan elengedhetetlen,
mint a stabil kézdominancia, a kéz oldalára állítják be.
 Szemgyakorlatok és a domináns szem- kéz együttes fejlesztése: első gyakorlatsorban
külső és belső szemizom gyakorlatok, majd a másodikban a térlátásban való ügyesség
és követéses szemmozgás fejlesztése történik.
 Térben való mozgások, mozgásutánzások, térbeli tájékozódás.
 Testséma, jobb-bal, ujjismeret, irányismeret fejlesztése: mindig be kell tartani az
először passzívan, utána aktívan, először nyitott szemmel, utána csukott szemmel,
először a saját test a központ, utána a tágas tér elvét.
 Konstruktív praxis: síkban, papíron való tájékozódás.
 Hallásgyakorlatok
  Kinesztézis gyakorlása, érzékszervek közti fordítás, látási- tapintási- alakfelismerési
érzetek gyakoroltatása.
 Emlékezetfejlesztés: hallási, látási, kinesztetikus és mozgásos emlékezet játékos
fejlesztése.
 Alak- háttér, Gestalt fejlesztése.
 Lazító gyakorlatok.
 Légzőgyakorlatok.
 Fegyelmező gyakorlatok.
 Ritmusgyakorlatok
 Ritmusos beszéd gyakorlása
 Lurija- féle neuropszichológiai vizsgálat és rehabilitáció gyakorlatai: váltott,
ellentétes beidegzés gyakorlása, sztereotípiák kialakítása, ill. megtörése.
 Időbeli tájékozódás fejlesztése.
 Fejlesztő sportok: úszás, biciklizés, lovaglás stb.
 Mozgásos szerialitás fejlesztése kiemelt fontosságú.
A terápia eredetileg anyanyelvi készséghiány kezelésére irányult, de továbbfejlesztésének
köszönhetően egy több területen használható, idegrendszeri érést megalapozó terápia lett.