Endokrin rendszer

Az endokrin rendszer

 Belső elválasztású (=endokrin) mirigyek

összessége
 kivezetőcső nélküli mirigyek
 hatóanyagaikat, a hormonokat közvetlenül a
vérbe ürítik
 ezzel humorális úton (a testnedvek útján) távoli
hatásokat fejtenek ki különböző anyagcsere és
egyéb életműködésekre
Az endokrin rendszer

 A szabályozás alapköre:
 hipotalamusz - hipofízis (agyalapi mirigy) -
endokrin szerv
 az endokrin mirigyek által termelt hormonok
visszahatnak a hipofízisre (és a hipotalamuszra)
 a szabályozás fő elve a negatív visszacsatolás
(negatív feedback)
Az endokrin rendszer
 Szekréció:
 exocitózis= A sejt váladéktermelő mirigysejtek
exocitózissal adja le a számára szükségtelen,
vagy a szervezet számára termelt még fontos
nagyobb molekulákat. (peptidek, aminok=
szerves vegyületek, melyek nitrogént tartalmaznak
a funkciós csoportjukban)
 koncentrációgrádiensnek megfelelően (szteroidok)
 periodicitás: ultradián (percek-órák)
 cirkadián (napi ciklus)
 infradián (hónapos-éves)
 Hipotalamusz

 A hipotalamusz irányító és effekor hormonokat termel.

 Befolyásolják a trophormonok szintézisét.
 A trophormonok a periferikus mirigyek hormontermelését
szabályozzák, melyek végül nem endokrin jellegű
célszerveken fejtik ki hatásukat és visszajeleznek a
hipotalamuszba és/vagy hipofízisbe.
 A hipotalamusz effektor hormonjai a szervezet
szükségletének megfelelően felszabadulnak
Neurohipofízis

 Itt tárolódik: oxytocin= kötődéshormon

 vazopresszin= vérnyomás
Hipofízis
 Az agyalapi mirigy (agyfüggelékmirigy) vagy hipofízis
(hypophysis) az agy alapján található
belső elválasztású mirigy.
 A hátsó lebeny két hormont: oxitocint és vazopresszint
(antidiuretikus hormon, ADH) tárol és ürít. Ezeket a
hipotalamusz hozza létre. Az oxitocin a méh
összehúzódását segíti elő a szülés során, ezenkívül
szorongáscsökkentő és euforizáló hatása van (az
intenzív oxitocin-felszabadulás felelős többek közt az
orgazmusért), a vazopresszin pedig a szervezet
folyadékháztartását szabályozza. A hátsó lebeny feladata
még a hormonok raktározása is.
 Az elülső lebenyben termelődnek:
 tüszőérlelő hormon (follikuluszstimuláló h.= FSH):
csírasejtek érése
 sárgatest serkentő hormon (luteinizáló h.= LH): nőkben a
follikulus érést, férfiakban a spermatogenezist serkenti.
 adrenokortikotrop h. (mellékvesekéreg-stimuláló h.,
ACTH): a mellékvesekéreg működését serkentő hormon.
 prolaktin (laktotrop h., LTH): a tejelválasztást serkentő
hormon.
 növekedési h. (szomatotrop h., GH): a növekedést
serkentő hormon.
 pajzsmirigyserkentő h. (tireoideastimuláló hormon, TSH):
a pajzsmirigy működését serkentő hormon.
Tobozmirigy
 6-8 mm hosszú, az agyvelővel kapcsolatban áll.
 Az evolució során mint fényérzékelő szerv jelenik meg), részt vesz az
életritmusok szabályozásában
 Endokrin és idegi funkcióval rendelkezik.
 A tobozmirigy (másnéven: epifízis vagy toboztest; latinul: Glandula
pinealis) a köztiagy-középagy határán található belső elválasztású
mirigy. Tobozhoz hasonlító alakjáról kapta a nevét.
 Fő feladata a melatonin hormon termelése, amely nagyban befolyásolja
az ember alvás-ébrenlét ciklusát, így a tobozmirigy felelős az ember
„biológiai órájáért”.

 Kapcsolatban áll a retinával.
 A fényinformáció hatására a már genetikailag meglevő
ritmusokat adaptálja a környezethez.
 Az adaptáció részben idegi, részben hormonális
kijelzéssel történik.
 A hormonális szabályozást a melatonin végzi.

 Hiányos működése korai nemi éréshez vezet.

 Feltételezik, hogy szerepe van az öregedési folyamatok
megakadályozásában, pontosabban a melatonin gátolja
a szabadgyökök képződését.
 A szabadgyökök (angolul: free radicals) olyan atomok
vagy molekulák, amelyek egy vagy több párosítatlan
vegyértékelektronnal, vagy nyitott elektronhéjjal
rendelkeznek, vagyis olyanok mintha egy vagy több
kovalens kötés szabadon lógna róluk.
A pajzsmirigy
 Két lebeny
 Kötőszöveti tok borítja
 Sövények lebenyket határolnak

parathyroids

Front view Posterior view

 A pajzsmirigy a légcső, ill. a gége előtt kétoldalt elhelyezkedő,
lebenyekből álló, belső elválasztású mirigy. A szervezet
legnagyobb hormontermelő szerve.
 Az emberi pajzsmirigy tömege 20-40 gramm. Maximális
fejlettségét a serdülőkorban éri el, a nőké valamivel nagyobb,
mint a férfiaké. Idősebb korban csökken a nagysága.
 A pajzsmirigy-hormonok a szervezet valamennyi sejtjének
aktivitását szabályozzák. Elősegítik a sejtek oxigén felvételét,
ezáltal szabályozzák a táplálék fő elemeinek (zsírok,
szénhidrátok, fehérjék) sejtszintű hasznosítását, vagyis az alap
metabolizmust, a sejt energiafelhasználását. Továbbá, a
pajzsmirigy-hormonok befolyásolják a fehérjék szintézisét és
növelik a szervezet érzékenységét katekolaminokkal (például
adrenalin) szemben. A pajzsmirigy-hormonok fontosak
valamennyi sejt fejlődéséhez és normális differenciálódásához,
fontos szerepet játszanak a magzat testi és idegrendszeri
fejlődésében.
PH fontosabb hatásai
 Idegrendszer kialakulása és fejlődése:
mielinizáció, szinapszisok, reflexek
kialakulása, dendritek elágazódása
 A bőr kötőszövetére kifejtett hatás
 Hőtermelés
 Fokozza a szív működését (pulzus, szív
frekvencia)
A mielinizáció
 A mielinizáció az intrauterin élet tizenhatodik hete körül kezdődik, és folytatódik
születés után lényegében addig, amíg minden nagyobb idegrost mielinizálódik
akkorra, amikor a gyermek járni kezd. Az axonok betekerése a Schwann-sejtek
lipidhártyáival, elektromos szigetelés érdekében. Azt eredményezi, hogy az akciós
potenciálnak csak bizonyos intervallumonként kell felújulnia az axon mentén; ez
gyorsabb vezetést tesz lehetővé. Kábelszerű vezetés esetén a vezetés sebessége
függ a kábel vastagságától. Így az óriásaxonokon nagyobb sebességgel terjed az
akciós potenciál. Az óriásaxonok fenntartása ugyanakkor rendkívül energiaigényes.
Ezért az idegrendszer evolúciója során a kábelszerű vezetés mellett kialakult az ún.
szaltatorikus vezetés, ami a mielinizációnak köszönhető. A mielinizációt a központi
idegrendszerben az oligodendrocita sejtek, míg a periférián a Schwann-sejtek
végzik. Az oligodendrociták több, egymás közelében lévő axont is mielinizálnak, míg
a Schwann-sejtek csak egy axont. Az oligodendrocita sejtek nyúlványaikkal
körbefonják az axonokat. A periférián viszont úgy kezdődik a mielinizáció, hogy az
egyetlen axont körbefonja a Schwann-sejt külső membránja.
 Pajszmirigy működési

rendellenességek
Jódhiány– pajzsmirigy hipofunkció, jód hiányában csökken a PH
termelődése, a negatív feedback révén a TSH fokozza a mirigy működését,
megjelenik a golyva, a mirigy megnagyobbodik
 Rendszeres jódozott só hatására helyreáll a mirigy működése
 A szervetlen jód a vékonybelen keresztül a vérbe szívódik és a sejtekbe
tárolódik
 Jódtranszport energiaigényes folymat
 A pendrin gén hibája gátolja a jód felvételét
 Hipertiroidizmus – fokozott hormontermelés (Graves kór/ Basedow-
exoftalmus (a szemüreg szöveteiben lezajló immun folyamat
következménye), súlycsökkenés, idegesség, reszketés, akár golyva is
kialakulhat (mivel csökken a TSH), menstruaciós ciklus rendszertelenné válik
 Hipotiroidizmus –mixodema – PH nem képződnek, társulhat golyvás
(magas a vér TSH szintje) kretinizmussal
 Golyva normális működés esetén is kialakulhat, ilyenkor a mirigy
nagyobbodását a különböző beszürödések okozhatják, baktériumos (TBC,
szifilisz), férgek, daganatok.
 Mellékpajzsmirigy
 A pajzsmirigy hátulsó részén a kötőszöveti tokba ágyazva
helyezkednek el
 4 db
 A fősejtek parathormont termelnek, mely szabályozza a
kálcium- és foszforanyagcserét. Serkenti a kálcium
visszaszívódást a tápcsator-nából és csökkenti a vér
foszfátszintjét azáltal, hogy megakadályozza visszaszívódását a
vesecsatornácskákból.
 Hiperfunkció csontleépítést eredményez és a vér
kálciumszintjének növekedését.
 Hipofunkció izmokban görcsös összehúzódást (tetánia)
eredményez.
 A parathormon termelésének szabályozását a vér kálcium
szintje befolyásolja.
 A mellékvese

 A vesék zsíros tokjában helyezkednek el.

 A kötőszöveti tok alatt két állomány található: kéreg- és
velőállomány.
Kéregállomány
 mellékvesekéreg fő funkciója szteroid hormonok termelése. Az emberi
mellékvesekéreg által termelt szteroidok:
a. Aldoszteron: A szervezet só- és vízháztartását szabályozzq. A
nátriumion megőrzését és felvételét, következményes víz- és kloridion-
visszatartást, valamint a káliumion és a hidrogénion kiürítését okozzák.
b. Kortizol, kortikoszteron: Jelentős a szerepük a stresszválasz
kialakulásában és fennmaradásában, támogatják a lebontó (katabolikus)
anyagcsere-folyamatokat, szabályozzák a só- és vízháztartást és a
vérnyomást, csökkentik a csontképződést és a sejtközötti tér fehérjéinek
termelődését, gátolják az immunrendszert és a gyulladásos választ,
valamint nélkülözhetetlenek a tüdő kifejlődésében.
c. Androgének (férfi nemi hormonok): A magzati fejlődés során a
méhlepényben ösztrogénekké (női nemi hormonokká) alakulva segítik a
terhesség fennmaradását. Gyermekkorban az elsődleges és
másodlagos nemi jellegek kialakulásában vesznek részt.
 Velőállomány
 Adrenalint és noradrenalint termelnek.

Glükokortikoidok
hatásai
 Anyagcsere hatások: vércukorszint fokozódik (glikogén
szintézis), lipolízis
 Gyulladáscsökkentő hatás
 Csontritkulás
 Bőr elvékonyédása- gátolják a kollagén képződését
 Befolyásolják a víz és sóháztartást azáltal, hogy gátolják
az vazopresszin transzlációját a hipotalamuszban
(hiányában rendellenes víz visszatartás következik be).
 Kóros mellékvesekéreg-funkciók
 Addison kór– a mellékvesekéreg elégtelen működése váltja ki
 A csökkent kéreghormonszint fokozza az ACTH szintézisét.
Fokozódik a pigmentépződés, ezért még bronzkórnak is nevezik.
 Hipoglikémia

 Csökkent vérnyomás

 Hiperkalémia- a szív ingerképzésének zavarát és halálát

okozhatja
 Nátrium visszaszívódás elégtelensége keringési elégtelenséghez
vezet

 Mellékvesekéreg hiperfunkció
-Cushing-kór – ACTH többlet
 Izomzat sorvadása
 Végtagok lesoványodása
 A nyak, az arc zsírszövete felszaporódik –holdvilág arc
 Hasnyálmirigy endokrin része
 A hasnyálmirigy (pancreas) a gerincesekben megtalálható
külső elválasztású mirigy (exokrin) belső elválasztású mirigy (endokrin)
szigetekkel. Exokrin mirigyként a pancreas által termelt nedvben, a
hasnyálban, számos fontos emésztőenzim, mint a lipidek bontását végző
lipáz, a keményítő bontását végző amiláz és a fehérjéket bontó tripszin és
kimotripszin található. Endokrin funkcióját tekintve számos igen fontos
hormont termel mint az inzulin, glukagon, és szomatosztatin.
 Hasnyálmirigy polipeptidet termelnek (PP) – serkenti a gyomorban a HCl
elválasztást, gátolja az epetermelést
 Szekretin, motilin: tápcsatorna működését serkentik
Betegségek
Hasnyálmirigyrák
A hasnyálmirigyrák a negyedik leggyakoribb daganatfajta, amely 65%-ban a
hasnyálmirigy fejére lokalizálódik. Előfordulási aránya nagyobb dohányosoknál
(30%-), idült hasnyálmirigy-gyulladásban vagy cukorbetegségben szenvedőknél.
Szövettanilag leggyakoribb forma: adenocarcinoma
Tünetek: gyengeség, étvágytalanság, kifejezett fogyás, fáradékonyság; máj-lép

megnagyobbodás; megnagyobbodott, rugalmas, fájdalmatlan, tapintható

epehólyag; sárgaság, hasvízkór, visszatérő vénagyulladás, cukorbetegség
(diabetes mellitus). A beteg jellegzetes testhelyzetet vesz fel: ágyban ülő,
összekuporodó, előrehajló helyzetben jobban elviselhető a fájdalom.
Diagnózis: más okkal nem magyarázható fogyása, felső hasi, háti fájdalom,

hirtelen kialakuló cukorbetegség, fájdalmatlanul jelentkező sárgaság.

Terápia: (eltérő lehet) komplex – sebész és onkológus – bevonásával, amely

elsősorban a szerv részleges vagy teljes eltávolításából áll, azonban a felfedezett

esetek 75-80%-a már nem operálható.
Méh és petefészek
Méh és petefészek
 hipotalamo-hipofízeális rendszer gonadotróp (a gonadokat, nemi
mirigyeket serkentő) hormonjai jelentik
 Szexuálszteroidok: ösztrogén, progeszteron
 Hormonszintézis és ivarsejtképzés

 stimuláció: FSH és LH - a petefészek termeli a

szexuálszteroidokat
 infradián ritmus: a női ciklusnak megfelelően

Nőben az utóbbiak a tüszőérést, annak hormontermelését és

hormonkibocsátását serkentő hormon (follikulus stimuláló
hormon; FSH) valamint a sárgatest képződését,
hormontermelését és hormonkibocsátását serkentő hormon
(luteinizáló hormon; LH).
 A follikulusz-stimuláló hormon (FSH) hatására néhány tüsző fejlődésnek
indul: a petesejtek megnagyobbodnak és tartalék tápanyagot halmoznak fel,
a tüsző hámsejtjei magasabbak lesznek, majd szaporodni kezdenek és
többrétegűvé válnak. A többrétegű hám megvastagodása elér egy olyan
fokot, hogy a belső sejtek már nem jutnak elég tápanyaghoz és
elfolyósodnak, így üreg alakul ki, amelyben folyadék gyűlik fel). A petesejt az
üregbe bedomborodó tüszőhámsejt halmazban, a petedombban foglal
helyet.
 Ezek a sejtek termelik a tüszőhormont (ösztrogént), aminek hatására a
méhnyálkahártya (helyreállítási és fejlődési) (regenerációs és proliferációs)
fázisa következik be, ugyanakkor a hipotalamo-hipofízeális rendszer felé ható
negatív visszacsatolással csökkentik az FSH termelést, ezzel fokozatosan
előtérbe kerül az ovulációt, a sárgatest (corpus luteum) kialakulását, és
hormontermelését elősegítő luteinizáló hormon (LH) hatása. A több érésnek
induló tüsző közül általában egy a többit meghaladó ütemben fejlődik, és
hormontermelése a többi fejlődését visszaszorítja. Ezek tönkremennek és
felszívódnak (follikulus atrézia), a páros vagy többszörös tüszőfejlődés
normál körülmények között ritka, a terhesség kialakulása érdekében végzett
hormonális kezelések után viszont gyakori (nem mindig kívánatos) jelenség.
 A petesejt a méhkürt „szívó” hatásának következtében
bekerül a méhkürtbe, és - a méhkürt mechanizmusainak
köszönhetően - megkezdi lassú vándorlását a méhüreg
felé. (A folyamat időzítése olyan, hogy oda akkorra
érkezik, amikor a sárgatesthormon hatására a
méhnyálkahártya éppen a beágyazódásra
legalkalmasabb (szekréciós) fázisában van.
 A sárgatest (corpus luteum) a LH hatására a
visszamaradt tüszőhám és a belső tok sejtjeinek
átalakulásával jön létre. (Ennek megfelelően theca és
granulosa eredetű lutein sejtekből áll.) A LH hatása
tovább is fennmarad, ami fokozza a sárgatesthormon
(progeszteron) termelődését. Ha bekövetkezik a
terhesség a kialakuló magzatburkok hormonális hatására
a sárgatest még kb. három hónapig fennmarad.
A here
 A here
 Szexuálszteroidja: a tesztoszteron
 férfiban az FSH a spermiumok éréséért felelős
 A here a hím nemzőapparátus része, páros, szilva alakú szerv, mely
a herezacskóban foglal helyet. Fejlődéstani eredete alapján a női
petefészekkel analóg, funkciója a hímivarsejtek és tesztoszteron
(spermium) képzése.
 A csatornában termelődnek a hímivarsejtek, amelyek a
mellékherében raktározódnak. A csatornák közti szöveti állományban
termelődik a tesztoszteron nevű hormon, ami kihat az anyagcserére
és fokozza a fehérjék szintézisét, főleg az izomban.
 Videók
 https://www.youtube.com/watch?v=5xD6t0nUvho
 https://www.youtube.com/watch?v=JOY4_MBZOWc
 https://www.youtube.com/watch?v=Up6MjqZd6y8
 https://www.youtube.com/watch?
v=v1QlM4Us_-I
 https://www.youtube.com/watch?
v=Yanb6ZArHtc