Pszichiátria

– HANDOUT –

Dr. Puskás Cristian

Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Szakorvos

2017
Pszichiátria Puskás Cristian

Tartalomjegyzék
(Tételsor)

1. A pszichiátria alapjai
2. A pszichiátriai vizsgálat lépései
3. Tünettan
I. Tudat
II. Érzékelés és percepció
III. Figyelem
IV. Memória
V. Gondolkodás
VI. Nyelv és kommunikáció
VII. Képzelet
VIII. Érzelmi folyamatok
IX. Akarat
X. Ösztön
XI. Viselkedés
XII. Temperamentum, jellem, személyiség
4. Pszichiátriai diagnózis
5. Klinikai pszichopatológiák
I. Addikció
II. Szorongásos zavarok
III. Hangulatzavarok – Depresszió
IV. Szuicidum
V. Étkezési zavarok
VI. Szkizofrénia
6. Pszichiátriai kezelés alapformái

2
Pszichiátria Puskás Cristian

1. A pszichiátria alapjai

Pszichiátria = értelmi, érzelmi és magatartásbeli zavarokkal foglalkozó

orvostudományi ág
„elmegyógyászat”
pszükhé + hiatreia / hiatrosz

A pszichiátria klasszikusai:
 Philippe Pinel (1745 –1826)
 Esquirol (1772 –1840)
 Griesinger (1817 – 1868)
 Rush (1745 - 1813)
 Emil Kraepelin (1856 –1926)
 Bleuler (1893 – 1939)
 Ernst Kretschmer (1893 – 1964)

Az első gyermekpszichiátriai osztályt Healey alapított, 1909-ben, Chicagoban. Az

intézet pszichoanalitikus szemléletű volt, célja a bűnöző fiatalok átnevelése.

3
Pszichiátria Puskás Cristian

2. A pszichiátriai vizsgálat lépései

1. Anamnézis / Heteroanamnézis:
 Személyes adatok
 Szociális környezet
 Előélet (pszichés, szomatikus, szociális) (saját, családi)
 Komorbiditások
 Kórtörténet
2. Általános benyomás
3. Percepció (hiper-, hipo-, an-, paraestezia)
4. Figyelem (hipo-, hiperproszexia)
5. Memória (hipo-, hipermnézia)
6. Auto-, allopszichésen, térbeni, időbeni orientáltság
7. Tudatállapot
8. Gondolkodás
9. Affektivitás
10. Ösztönök (védekezési, szexuális, táplálkozási, anyai)
11. Viselkedés, beszéd, grafikai készségek
12. Alvás-ébrenlét ciklus
13. Személyiség

4
Pszichiátria Puskás Cristian

3. Tünettan
I. Tudat
= az objektiv valóság, a saját én és a külvilág, legmagasabb szintű reflexiója.
Megkülönböztethető: tudat, tudatalatti, tudattalan.
Jelentősége a szichiátriai vizsgálatban:
 Öntudat és tárgytudat – az orientáció meghatározására
 Pszichés és neurológiai önképzavar
 Pszihés betegség tudata

II. Érzékelés és percepció

=(1) az ember leg egyszerűbb információs kapcsolata a valósággal.
=(2) egy érzékszerv stimulálását követő agyi tevékenység következtében jelentkező,
legalapvetőbb pszichés funkció.
Jellemzői: érzékszerviség, térbeniség, valóságérzet
Percepciózavar formái: illúzió, hallucináció, (pszeudohallucináció, hallucinózis)
- érzékszerv alapján: hallási, látási, izlelési, szaglási, taktilis (tapintási),
kinesztézikus hallucinációk, testséma zavarai, derealizáció, deperszonalizáció.

III. Figyelem
= egy aktiv pszichés kiválasztási folyamat, mely következtében meghatározódik
bizonyos események, dolgok és jelenségek jelentősege, fontossága és rangsorolása
Formái: spontán (akaratlan), szándékos (akaratlagos)
Zavarai: hiper-/ hipoproszexia

IV. Memória
= magas szintű pszichés folyamat, amely által megvalósul az információk
eltárolása, megörzése és előhivása.
Zavarai:
- Mennyiségi: hipo-, hiper-, amnézia
- Minőségi: pszeudomnézia (téves felismerés, fel nem ismerés), allomnézia
(konfabuláció, ...)

V. Gondolkodás
=(1) célja a megoldáskeresés különböző problémákra.
=(2) Fő célja a kogníció (megismerés), ezen belül például az emlékezés és a
gondolkodás folyamatainak feltérképezése.
Zavarai:
- Alaki – mennyiségi – zavarok
- Minőségi zavarok: zárlat, gondolattolongás, a témaválasztás inkoherenciája,
kuszaság, paralógiás gondolkodás, alógiás gondolkodás, pszichés
automatizmusok, kettős könyvelés, személyes evidenciák
- Tartalmi zavarok: prevalens gondolatok (hipochondria), obszessziv
gondolatok, delirium
VI. Nyelv és kommunikáció

5
Pszichiátria Puskás Cristian

= információcsere, közlés, tájékoztatás

Zavarai:
- Beszélt nyelv: alaki rendellenességek, verbális hiperaktivitás, verbális
hipoaktivitás, tartalmi rendellenességek, diszfáziák, diszláliák (beszédzavarok)
- Irott nyelv

VII. Képzelet
= a valóság egyedi feldolgozása
Formái: reproduktív (újra alkotó), produktív (alkotó)
Zavarai: Képzeleti túlfűtöttség – mitománia, fabuláció, konfabuláció, szimuláció,
metaszimuláció, túlszimuláció, disszimuláció.

VIII. Érzelmi folyamatok

= olyan szubjektív állapot, amely a környezetünk fontos változására adott
reakcióként fogható fel, ami a további viselkedést meghatározza
Zavarai:
- Mennyiségi: hipo-, hipertimia (pozitiv, negativ), apátia
- Minőségi: érzelmi inverzió, ambivalencia

IX. Akarat
= Elhatározott döntés, törekvés, illetve ennek megnyilvánulása. Szabad
elhatározásból származó igyekezet, szándék egy cél elérésére. Saját döntés az
életről, amikor nem más mondja meg, hogy a személy mit tegyen. Az akarat más
személyek vagy dolgok irányításával járó törekvés egy kívánt eredmény, változás
elérésére, cselekedet megtételére, terv megvalósítására.
Zavarai:
- Mennyiségi
- Minőségi: impulzivitás

X. Ösztön
= a tudatalatti késztető erője, amely egy élőlényt valamilyen cselekvésre késztet.
Formái: étkezési, önfenntartási, fajfenntartási / szexuális
Az önfenntartási ösztön hiánya: önsértő, szuicid magatartás.

XI. Viselkedés
Jellemzői: megjelenés (öltözködés), tekintet, mimika, pantomimika
Parakinetikus zavarok: Hiperkinézis, Hipokinézis – akinézis, katatónia, Tic

XII. Temperamentum, jellem, személyiség

=(1) az egyénre jellemző viselkedési, gondolkodási és érzésminta, ami állandósultan
és ezzel együtt egyedien jellemzi magát az egyént.
=(2) különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze, mely az
embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti, meghatározza viselkedését és
gondolkodását.
Személyiségzavarok:
 Paranoid személyiségzavar

6
Pszichiátria Puskás Cristian

 Schizoid személyiségzavar
 Disszociális személyiségzavar
 Érzelmileg labilis személyiségzavar
 Hisztrionikus személyiségzavar
 Anankasztikus (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar
 Szorongó (elkerülő, averzív) személyiségzavar
 Dependens személyiségzavar

4. Pszichiátriai diagnózis

7
Pszichiátria Puskás Cristian

Két kódrendszer, illteve kézikönyv alapján lehet egységesen felállítani pszichiátriai

diagnózist:
 ICD 10 (International Statistical Classification of Diseases and Related Health
Problems) – WHO
BNO – Betegségek Nemzetközi Osztályozása
 DSM IV TR (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) – American
Psychiatric Association (APA)
Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve

5. Klinikai pszichopatológiák

8
Pszichiátria Puskás Cristian

I. Addikció
Kóros szenvedély

Formái:
 Pszichoaktív szerek – drogfüggés, alkoholizmus, nikotinfüggőség.
 Viselkedési addikciók – szerencsejáték (gambling), számítógép / internet / televízió,
szex- és szerelmi függőség, kapcsolati függőség, evési zavarok, kényszerbetegségek.

Pszichoaktív drogokkal való visszaélés

Definíció
A drog kémiai szer, amely bevételét követően megszűnnek a kellemetlen érzések,
állapotok, illetve a fogyasztó egyfajta kellemes, kívánt állapotba kerül.
A központi idegrendszerre hatva hangulati, gondolkodásbeli, érzékelési változásokat
okoz és hatása potenciálisan káros a szervezet testi-lelki folyamataira.

Gyakoriság
Drogfüggő: 30-50 000
Rendszeres fogyasztó: 100 000
Kipróbáló: 500 000
Hétvégén 100-150 000 fő használ kábítószert
Elmúlt két évben kiemelkedő a marihuánát naponta ill. alkalomszerűen fogyasztók száma.
Nőtt az amfetamint és a nyugtató típusú szereket naponta használók köre. Heroint, egyéb
ópiátokat használók száma nem mutat jelentős változást.

Etiológia
Dependens mintázat hátterében minden esetben egyéni pszichodinamika,
pszichopatológiai okok húzódnak meg.
Serdülőkor: kritikus életszakasz, jelentős változásokkal, krízisekkel. Ezek gyakran
hangulati labilitást és intenzívebb befelé fordulást, önmegfigyelést eredményeznek.

Pathogenezis
Az élménykeresés dimenzió valamennyi drog esetében szerepet játszhat a
drogkarrierben. Az élményfeldolgozás sajátos színezete, az agyi jutalmazórendszer sajátos
működése is. A kortársnyomás döntő, első droghasználat kizárólagosan társas
környezetben történik. Konfliktushelyzetre adott megoldási reakció a drog a megküzdés
eszköze (szituatív). Háttére: hibás öngyógyítási kísérletet jelezhet.

A drogfogyasztás kialakulása
I. „Addikciós elmélet”

9
Pszichiátria Puskás Cristian

A drog indít el egy sor fizikokémiai, pszichológiai és szociokultúrális változást, amely

kényszeres drogfogyasztáshoz, a drogfogyasztással összefüggő legkülönbözőbb ártalmak
kialakulásához, esetleg közvetett (HIV-virusfertőzés) vagy közvetlen (túladagolás)
halálhoz vezethet.
II. „Bio-pszichoszociális fejlődés-elmélet”
A droggal való találkozás nem véletlen, prediktorok rendszere segíti a sorsdöntő
pillanat bekövetkezését.
„Nem a toxikus ágens, hanem a fogyasztására irányuló impulzus tesz minket
szenvedélybeteggé”. (Radó, 1981).

A drogfogyasztást a prediktív és protektív tényezők kölcsönhatásának eredője alakítja

ki. A veszélyeztető prediktív tényezők túlsúlya, hatásuk közömbösítésének az elmaradása
előrevetíti, valószínűsíti a drogfogyasztást.

Prediktív tényezők:
 Kiegyensúlyozatlan család;
 Nagyszülők vándorlása, emigrációja(Stanton, Todd,1982);
 Szülők házassága konfliktusokkal teli, gyermek titkos küldetése összetartani
családját (Stierlin);
 Anya terhessége alatti pszichoaktív szert használ (dohányzik, alkoholizál, legális,
pl. nyugtató, altató vagy illegális szert /pl. marihuana, heroin, kokain stb./ használ,
újszülött elvonási tünetekkel születhet).
Ezek következtében alakul ki a neurobiológiai sérülékenység.
 A potenciális drogfogyasztó „ nehéz gyermekként” a család „fekete bárányává”
válik (bűnbak szerepe eltereli a figyelmet a házasság problémáiról).
 A gyermekkort valamelyik családtag halálával összefüggő feldolgozatlan gyász
hatja át (halottal való azonosulás tudattalan vágya ismerhető fel a súlyos szuicid
kísérlettel felérő drogfogyasztási szokások mögött).
 Az instabil családi környezetben felerősödik a kortárscsoport jelentősége (otthonról
menekülő gyermek kivűlről vezérelt: az aktuális csoporthatásokra rendkívül
érzékeny).
 Első próbálkozásnál döntő, később befolyása csökken a drogkarrier további
állomásain, az addikció kialakulására már nem hat.

Drogkarrier
 Lezárulhat a bázisdrog megtalálása előtt – a legtöbb esetben;
 Folytatódik, és megfelelő biológiai vulnerabilitás esetén addikció (függőség,
tolerancia, szenzitizáció) alakul ki;
 Nem minden veszélyeztetett prediktorok egész sorát mutató gyermekből válik
drogfogyasztó;
 Ők a „rugalmas gyermekek”, többségük lány, protektív tényezők egész tárházával
rendelkeznek (Werner, 1986);
 Protektív tényezők: a gyermek pozitív, rugalmas beállítódása, pozitív önértékelése
és énképe, támogató családi kapcsolatok, külső érzelmi támaszt nyújtó kapcsolatok.

10
Pszichiátria Puskás Cristian

Drogkarrier szakaszainak modellezése

1. Ismerkedés a drogokkal (kevesebb mint 10 alkalom)
2. Az élmény újbóli keresése (1x hetente)
3. A függőség kialakulása (legalább1x naponta)
4. Szenvedélybeteg, sikertelen leállási kísérletek

Klinikai tünetek
 Szerspecifikus tünetek: pszichés, testi és magatartásbeli változás, gyanút keltő
tárgyak.
 A viselkedés megnyilvánulási formái:
Externalizált: életvezetési problémák, normasértő vagy agresszív erőszakos kitörések;
Internalizált: szorongás, visszahúzódás, alacsony önértékelés, depressziós tünetegyüttes.
Szerhasználat zavarai:
 Abúzus – A szer használatának maladaptív módja, visszatérő, hátrányos
következményekkel.
 Dependencia – Kognitív, viselkedési és élettani tünetcsoport jelzi, az egyén a
szerrel kapcsolatos jelentős problémák ellenére folytatja használatát. Ismétlődő
bevitel toleranciához, megvonási tünetekhez, kompulzív szerhasználathoz vezet .)
Szer okozta zavarok:
intoxikáció, szermegvonás, szer kiváltotta pl. delírium

Diagnózis
 Részletes anamnézis felvétel
 Drogfogyasztás motívumai, természete

11
Pszichiátria Puskás Cristian

 Egészségügyi kockázat, ártalmak kialakulása

 Aktuális fizikai, pszichés, szociális és jogi status
 Addikció „vízválasztó”, ha nincs kényszeres droghasználat, a kezelés preventív

Pszichoaktívanyag-használat maladaptív formája:

(min. 3 tényező 12 hónapos időtartamban)
 Tolerancia;
 Megvonás;
 Az eltervezettnél nagyobb mennyiségű anyag használata vagy hosszabb idejű
használat;
 Állandó vágy vagy eredménytelen próbálkozások az anyaghasználat
abbahagyására vagy kontrollálására;
 Az egyén jelentős időt tölt el az anyag megszerzéséhez szükséges
tevékenységekkel, ill. az anyag használatával (pl. láncdohányos), ill. a hatásból
történő felépüléssel;
 Fontos szociális, foglalkozásbeli vagy rekreációs tevékenységek feladása vagy
csökkentése az anyaghasználat miatt;
 Az anyaghasználat annak ellenére folytatódik, hogy az egyén tudja, hogy állandó
fizikai vagy pszichológiai problémái vannak az anyag miatt.

A BNO-10 által megkülönböztetett, függőséget okozó pszichoaktív szerek:

 Alkohol
 Opiátok
 Cannabis és származékai
 Nyugtatók és altatók
 Kokain
 Egyéb stimulánsok (beleértve a koffeint)
 Hallucinogének
 Dohányzás
 Illékony oldószerek
 Többféle drog és egyéb pszichoaktív anyagok
(...használata által okozott mentális- és viselkedészavarok)

Komorbiditások
 Depresszió
 Szorongás
 Hiperaktív, figyelemdeficites szindrómák
 A szerek maguk is hajlamosítanak mentális zavarok kialakulására illetve
súlyosbítják azokat

Differenciáldiagnosztika
Pontos állapotfelmérés, élettörténet, korábbi testi és lelki betegségek.
Szerhasználati szokások, szociális és családi körülmények, anyagi helyzet, tevékenységei.

12
Pszichiátria Puskás Cristian

Elsődleges pszichopatológiai problémák (pszichózis, depresszió, pánikbetegség,

személyiségzavar) kezelésére szedett szerek esetén az absztinencia nem szünteti meg a
problémát.

Kezelés
A WHO a megelőzés 4 szintjét különbözteti meg:
1. Primordiális: társadalmi, gazdasági helyzet, szociokulturális szokásrendszer,
viselkedési minta;
2. Primer: egészségnevelés, egészségfejlesztés (iskolai szinten);
3. Másodlagos: korai diagnózis, kezelés, szűrővizsgálat;
4. Harmadlagos: pszichiátriai rehabilitáció.
“Könnyebb ellenállni a szerfogyasztásnak, mint a megkezdett használattal felhagyni!”

Prognózis
Állandóan fennáll a visszaesés veszélye, így a terápián átesett beteg szigorú
ellenőrzésre szorul, függetlenül attól, hogy ambulánsan vagy intézetben történt a kezelése.
Szerhasználat kórjóslatát a prediktív és protektív tényezők (önbizalom, egészség-
tudatosság, jövőkép, szociális készségek, társas támogatás, lelki edzettség )
kölcsönhatásának eredője alakítja ki.

Szerencsejáték
Gambling
Játék = nyereség céljából megvalósuló játék

Szerencsejáték = a játék kimenetele a véletlenen alapul, nem előrelátható vagy

befolyásolható

Felelősségteljes játék
Kóros játék

Kóros szerencsejáték kialakulása

0 – játék hiánya  1 – helyzetfüggő, nem patológiás játék  2 – a patológiás játék
kialakulásának jelei  3 – problémás játék  4 – patológiás játék – kezelést igényel.

II. Szorongásos kórképek

13
Pszichiátria Puskás Cristian

A BNO 10 –ben (ICD 10) leírt szorongásos zavarok és kódjaik:

1. Pánikzavar agorafóbia nélkül F 41.0

2. Pánikzavar agorafóbiával F 40.01
3. Agorafóbia pánikzavar nélkül F 40.00
4. Specifikus fóbia F 40.2
5. Szociális fóbia F 40.1
6. Kényszeres zavar F 42.x
7. Poszttraumás stressz zavar F 43.1
8. Akut stressz zavar F 43.0
9. Generalizált szorongásos zavar F 41.1

Pánikzavar

14
Pszichiátria Puskás Cristian

Pánik roham = kiváltó ok nélkül, hírtelen, jól körülírható időtartam alatt

jelentkező intenzív félelem vagy diszkomfortérzés. Tünetei maximális intenzitásukat 10
perc alatt elérik, lefolyása önszabályzott (külső beavatkozás nélkül is enyhül). A
mindennapi tevékenységeket nagymértékben zavarhatja.
Tünetek (legalább 4):
 Palpitáció, tachycardia
 Izzadás
 Remegés
 Fulladás vagy légszomj
 Mellkasi fájdalom vagy diszkomfort
 Hányinger, hasi diszkomfort
 Szédülés, ájulásérzés
 Derealizáció, deperszonalizáció
 A megőrüléstől, az önkontroll elvesztésétől való félelem
 Halálfélelem
 Zsibbadás, érzéketlenség, bizsergés
 Hidegrázás vagy kipirulás, hevülés
Előfordulhat önálló betegség vagy szindrómaként, mint Elsődleges pánikzavar,
vagy affektív illetve pszichotikus betegségekben, izoláltan vagy ismételten előforduló
szorongásos tünetként.
Betegség kezdete: serdülőkor második fele és 30 éves kor között (kialakulásához
szükséges bizonyos szintű fiziológiai és mentális érettség).
Diagnosztikus kritériumai:
 Ismétlődő pánikrohamok váratlanul, kiszámíthatatlanul a legkülönbözőbb
helyzetekben. A rohamokat legalább 1 hónapos anticipátoros szorongás követi. Az
anticipátoros szorongás megnyilvánulhat a rohamoktól vagy azok következményeitől
(megőrüléstől) való félelemben vagy magatartás-változásban.
Agorafobia = pánikroham után kialakuló félelem azoktól a helyektől, ahol a
segítségnyújtás ill. a menekülés akadályozott az esetleg jelentkező roham alatt.

15
Pszichiátria Puskás Cristian

 A pánikrohamot nem kémiai szer provokálja, vagy nem másik ismert

betegség (pl. Hyperthyreosis) következménye. Nem más mentális betegség (pl.
szorongásos kórformák) tünete.
Formái:
 Pánikzavar agorafóbia nélkül
 Pánikzavar agorafóbiával
 Agorafobia pánikzavar nélkül – a pánikzavar kritériumai soha sem
teljesültek
Epidemiológia: éves prevalencia: 2,3 % – nőknél 2-3-szor gyakoribb
Pathogenezis:
Csak részben tisztázott, biológiai, pszichológiai és szociális prediszponáló
tényezők szerepét vizsgálják.
 Biológiai:
o Genetikus: elsőfokú rokonoknál 5-ször gyakoribb
o Noradrenalin hipothézis
o Serotonerg rendszer zavara: SSRI szerek hatásosak
o GABA A-receptor működési zavara: benzodiazepinek hatásosak
 Pszichológiai:
o Kiszámíthatatlan eseményekkel teli gyermekkor
o Szülők túlzott reagálása a gyermek szomatikus panaszaira
o Inadekvát megküzdési stratégiák
 Szociális:
o A szociális támasz hiánya
Differenciál diagnózis:
o Gyakori előfordulása Mitrális prolapsussal
o Kizárandó: hyperthyreosisi, Myocardialis infarctus, Pheochromocytoma,
...

Terápia:
o Gyógyszeres:

16
Pszichiátria Puskás Cristian

 Antidepresszivumok: SSRI, TCA

 Nagypotenciálú benzodiazepinek
o Pszichoterápiák:
 Kognitív- vagy (és) viselkedés terápiás módszerek
 Dinamikusan orientált terápiák
 Családterápia
Igazoltan leghatásosabbnak a CBT -t és a gyógyszeres kezelést tartják!
Pánikzavar kognitív modellje:
 Fokozott pszichofiziológiai hajlam a szorongásos vészreakció kiváltódására
és kifejezett érzékenység a hiperventillációra (elhúzódó alkalózis)
 Kognitív zavar: szomatikus érzetek szisztematikus túlértékelése,
katasztrófizálása
 Az anticipált szorongás miatt fokozott önmegfigyelés
 Elkerülő viselkedés: rögzíti és fokozza a szorongást
Kognitív terápia:
A kognitív disztorzió (katasztrófizálás) megszüntetése: a pánikroham
végiggondolásának megtanítása. Szembesítés előző rohamai katasztrófális kimenetelt
cáfoló élményeivel, vagy mások rohamára való reakciójukkal
Viselkedésterápiás technikák:
 Expozíciós technika (a tünetek mesterséges előidézése pl. hyperventilláció)
 Direkt szorongáscsökkentő módszerek:
o Relaxáció
o Légzéskontroll
o Figyelemelterelés
o Az elkerülő viselkedés megszüntetése

Specifikus fóbia

Korábbi elnevezés: simplex (egyszerű) fóbia

17
Pszichiátria Puskás Cristian

Diagnosztikus kritériumok:
 Tartós és túlzott félelem, amelyet egy adott tárgy vagy helyzet jelenléte
vagy előrelátható bekövetkezése okoz.
 A fóbiás stimulus jelenléte majdnem minden esetben azonnali választ
provokál az adott helyzethez kötött pánikroham formájában.
 A személy felismeri, hogy félelme túlzott, vagy ésszerűtlen (gyermekeknél
hiányozhat).
 A személy a fóbiás helyzeteket elkerüli, vagy intenzív szorongással,
szenvedéssel viseli.
 Az anticipátoros szorongás. Elkerülő viselkedés vagy szenvedés jelentősen
kihat a napi tevékenységre, teljesítményre, szociális aktivitásra és kapcsolatokra és
észrevehető szenvedést okoz.
 18 év alatti személyekben a tünetek fennállásának időtartama legalább 6
hónap.
 A tünet nem magyarázható más mentális betegséggel.
Leggyakoribb formái:
o Állatoktól (ailurofóbia, künofóbia, arachnofóbia, columbofóbia)
o Természeti jelenségektől (asztrapofóbia, nüktofóbia)
o Vértől (injekció, orvosi beavatkozás)
o Szituációktól (gefirofóbia, akrofóbia)
Epidemiológia: 5-16% (nőknél 2-szer gyakoribb)
Kezdete: általában gyermek és serdülőkorban
Pathogenezis:
o Az emberi nem fokozott prediszpoziciója bizonyos fóbiákra (archaikus
félelmek). Vitatott, hogy genetikus vagy kulturális eredetű-e.
o Pszichodinamikus megközelítés: az intrapszichés konfliktus miatti
szorongás sikertelen elfojtása, és áttolás semleges tárgyra, helyzetre.
o Behaviorista megközelítés: a fóbia klasszikus kondícionálással alakul ki
(két, egymáshoz időben közeli esemény összekapcsolódik). A kioltás nem működik,
hanem operáns kondicionálással (ismételt jutalommal járó viselkedés) az elkerülő
viselkedés válik jellemzővé.

18
Pszichiátria Puskás Cristian

Terápiás lehetőségek:
o Pszichoterápiák:
 Viselkedésterápiás módszerek:
 Szisztematikus deszenzitizáció (félelem hierarchia összeállítása)
 Ingerelárasztás (in vivo, in senso)
 Vikariáló kondícionálás (modellkövetés)
 Relaxáció
 Dinamikusan orientált: tudattalan konfliktusok feltárása, adaptívabb
én-védő mechanizmusok kialakítása.
o Gyógyszeres kezelés általában nem indokolt
Lefolyás: a kezeletlen esetek általában krónikusak (évtizedeken át perzisztálhat)
Kezelés után újra visszatérhet, a félelem más tárgyával.

Szociális fóbia
Szociális szorongás zavar

19
Pszichiátria Puskás Cristian

Diagnosztikus kritériumok:
Észrevehető és tartós félelem egy vagy több olyan szociális vagy előadói
teljesítményt igénylő helyzettől, amelyben a személy idegen emberek vagy mások
lehetséges figyelmének van kitéve. Félelem attól, hogy ilyen helyzetben a viselkedése
(vagy a szorongás látható jelei) miatt zavarba jöhet, vagy megalázó helyzetbe kerülhet.
Gyermekeknél bizonyítandó, hogy képes életkorának megfelelő, ismerős személyekkel
szociális kapcsolat kialakítására és a szorongásnak egyenrangú személyek társaságában is
jelen kell lennie, nem csak felnőttekkel.
Fentebb említett helyzetekbe kerülés majdnem minden esetben szorongásos
választ provokál, az adott helyzethez kötött pánik-roham formájában.
A személy felismeri, hogy félelme túlzott vagy ésszerűtlen (gyermekeknél ez
hiányozhat)
A személy a fenti helyzeteket elkerüli, vagy intenzív szorongással vagy
szenvedéssel viseli.
A félelmetes szociális vagy előadói helyzetek miatti anticipátoros szorongás,
elkerülő viselkedés vagy szenvedés jelentősen kihat a szokványos napi tevékenységre,
teljesítményre vagy észrevehető szorongást okoz.
18 év alattiaknál a tünetek legalább 6 hónapig fennállnak.
Nem pszichoaktív szer közvetlen élettani hatásával, vagy általános egészségi
állapottal függ össze.
Nem magyarázható más mentális betegség jelenlétével.
A személy attól retteg, hogy nem tud megfelelni a társadalmi elvárásoknak.
Formái:
 Generalizált (minden szociális szituációtól)
 Körülírt (csak bizonyos szituációtól: színpadi szereplés, iskolai felelés,
…)
 A félelem kiterjedhet a nyilvános helyen történő étkezésre, mosdó
használatra, telefonálásra, írásra, stb.
Epidemiológia: éves prevalencia: 8%, élettartam prevalencia: 11,5% (nőknél némileg
gyakoribb).
Kezdete: késői gyermek- és serdülőkorban.

20
Pszichiátria Puskás Cristian

Pathomechanizmus: a biológiai tényezők szerepét az SSRI hatásossága igazolja, illetve

bizonyos pszichoszociális tényezők is meghatározóak a kór kialakulásában.
Terápiás lehetőségek:
 Gyógyszeres:
o Antidepresszivumok (SSRI)
o Nagypotenciálú benzodiazepinek
 Pszichoterápiák – kognitív megközelítés:
o A szociális helyzetekkel kapcsolatos diszfunkcionális sémákkal
rendelkeznek
o A szorongás látható jeleit túlértékelik
o Biztonságkereső viselkedés (elbújás, szemkontaktus kerülése)
o Saját viselkedés állandó monitorozása, és negatív interpretációja, mely
gátolja abban hogy észrevegye a környezet elfogadó, pozitív
visszajelzéseit.
o Korábbi kudarcoknak ítélt helyzeteken való tartós rágódás.
Kognitív terápiás technikák: Konceptualizáció (egyéni kognitív modell
megalkotása konszenzussal)  Szerepjátékok a szociális visszahúzódás megszüntetésére
 Mások visszajelzéseire való figyelem és a reális jelzések tudatosítása  Szociális
készségek tréningje: viselkedés repertoár kialakítása, bővítése (csoportban is).
CBT és a gyógyszeres kezelés kombinálható és így érhető el a legjobb
eredmény.
Lefolyás: krónikus;
Sok a kezeletlen eset (szociális izoláció).
Öngyógyítás: gyakori alkohol és drog abúzus.

Generalizált szorongás zavar

(GAD)

Diagnosztikus kritériumok:

21
Pszichiátria Puskás Cristian

 Túlzott szorongás vagy aggodalom (félelemmel teli várakozás)

számos eseménnyel, körülménnyel vagy aktivitással kapcsolatban (pl. munka vagy iskolai
teljesítés) legalább 6 hónapon keresztül (ez idő alatt több szorongásos, mint
szorongásmentes nap).
 A személy nehezen tudja a szorongást kontrollálni.
 A szorongás az alábbi 6 tünetből legalább hárommal társul
(amelyeknek legalább egy része hat hónapja, a napok nagy részében fennáll).
Gyermekeknél egy tünet is elég.
o Nyugtalanság
o Fáradékonyság
o Koncentrálás zavara
o Ingerlékenység
o Izomfeszülés
o Alvászavar
 A szorongás nem korlátozódik más I. tengely zavar tüneteire.
 Jelentős szenvedést vagy a szociális funkciók jelentős romlását
okozza.
 Nem tulajdonítható pszichoaktív szer hatásának, vagy ált. egészségi
állapot élettani hatásának és nem kizárólag hangulatzavar, pszichotikus zavar, vagy átfogó
fejlődési zavar folyamán fordul elő.
Epidemiológia: egyéves prevalencia: 2-6 % (nőknél 2-4-szer gyakoribb).
Kezdete: fiatal felnőtt korban.
Pathogenezis:
 Biológiai tényezők:
o Genetikai prediszpozíció (elsőfokú rokonoknál 15%-ban)
o GABA-erg rendszer elégtelen működése (BDZ-ek hatásossága)
 A pszichológiai tényezők szerepét a különböző iskolák másképpen
közelítik meg és ezen alapuló terápiás modelleket használnak.
 A szociokulturális megközelítés szerint a társadalom felől érkező
veszély vagy egyre nagyobb nyomás teremti meg a GAD kialakulásának hátterét.
Terápiás lehetőségek:

22
Pszichiátria Puskás Cristian

 Gyógyszeres: igazoltan hatásosak a nagypotenciálú benzodiazepinek.

 Pszichoterápiák:
o Kognitív elméleti megközelítés: a szorongás alapja a beteg
maladaptív feltételezése arról, hogy állandó veszély fenyegeti: Terápia: megküzdésre való
felkészítés, öninstrukciós tréning.
o Humanisztikus megközelítés: a szorongás az énkép
fenyegetettségének következménye. Terápia: kliensközpontú (Rogers).
o Egzisztencialista megközelítés: a szorongás létezésünk korlátaiból,
szabadságából és felelősségéből fakad. Terápia: támogató kezelés a felelősség vállalására,
az élet értelmének megtalálására.
o Pszichodinamikus megközelítés:
Freud-i: a szabadon lebegő szorongás az intrapszichés konfliktusból ered és az
elhárítást szolgáló énvédő mechanizmusok elégtelensége hozza létre. Terápia:
intrapszichés háttér feltárása és rendezése.
Self-elmélet: dezintegrációs szorongás a szülő-gyermek kapcsolatból ered
(bizalom hiánya) terápia: dinamikusan oriental.

III. Hangulati zavarok

„Nagyon megszürkült bennem a világ,
És benne nagyon megszürkültem én.
Elnémultak a szelíd áriák,
Elapadott forrásuk, a remény.”

23
Pszichiátria Puskás Cristian

(Juhász Gyula)

V. Étkezési zavarok

Az étkezési szokások kialakulása már újszülött korban megkezdődik és az anya és

csecsemő közösen alakítják ki. A specifikus ragaszkodás (attachment) egyik
megnyilvánulása. Az anyai gondoskodás gyakran etetéssel társul. Az étkezés elutasítása
gyakran jelentheti az anyai szeretet elutasítását.

24
Pszichiátria Puskás Cristian

Az etetésben fellépő nehézségek az anya oldaláról: teljesítmény orientált anya,

gyermek evése mint anyai siker felfogása és egyidejűleg a gyermek evése mint
sikertelenség kerül értelmezésre. Eyen nehézségek, a gyermeki oldalról: a tiltakozás
egyetlen módja, nehéz temperamentum, válogatóssá válás, eszköz a környezeten való
uralkodáshoz.
Az étkezési zavaroknak lehetnek biológiai (genetikai), pszichológiai, családi és
szociokulturális okai.

Az evészavarok kontinuuma (Fichter szerint)

Anorexia  Anorexiás bulimia  Normál súlyú bulimia  Bulimiás obesitas  
Obesitas

Anorexia nervosa
Az anorexia nervosa szándékos éhezést jelent. Gyakorisága 14-15 éves kor között
tetőzik. Kezdete egy negatív életeseményre vezethető vissza. 10–15% -nál attitűdként
jelenik meg, míg ½ – 1 % esetében teljes tüneti kép alakul ki. A lány:fiú arány 10:1. Az
Anorexia nervosa halálozási rárája 10%, a halál oka lehet szív ritmus zavar, electrolyt
zavarok, illetve öngyilkosság.

Az anorexia-bulimia figyelmeztető tünetei:

 Hirtelen súlyesés
 Székrekedés
 Bő ruhák viselése
 A kalória, zsírtartalom kényszeres ellenőrzése
 Kényszeres testedzés
 Izolációban eszik
 Étkezési rituálék
 Étel elrejtése
 Étel WC-be dobása
 Alacsony önértékelés
 Rossz közérzet
 Alvászavar
 Depresszió

Az anorexia nervosa testi tünetei:

 A testsúly az elvártnál  15%
 Tiltakozás a normál súly ellen
 Hizlaló ételek kerülése
 3  menstruáció kimarad
 Egyéb endokrin zavarok
 Agy sorvadása, hajhullás

25
Pszichiátria Puskás Cristian

 Lassú szívműködés
 Életfolyamatok lelassulása
 Fokozott testi aktivitás

Az anorexia nervosa lelki tünetei:

 Intenzív félelem a hízástól
 Megváltozott testséma érzékelés
 Perfekcionizmus
 Ételekkel való fokozott foglalkozás
 Mások etetése
 Étkezésen kívül maximális konformizmusra való törekvés
 Negatív énkép
 Gyakori depresszió
 Öngyilkossági gondolatok

Az anorexia nervosa szociokultúrális okai között szerepel a női ideál megváltozása,

mely kép megismerése már a gyermekkorban elkezdődik. Fokozott rizikócsoportnak
tekinthetők a balett táncosok és modellek.

Az étel elutasítása gyakran jelentheti az anya, a család, de a felnőtté válás elutasítását

is.

Bulimia nervosa
A testsúly, illetve önmaga el nem fogadását jelenti. Éhezés és falásrohamok, ezt
követően önhánytatás, purgálás, jelző ételek alkalmazása jellemzik, melyek gyomor
ruptúrához, illetve depresszióhoz vezetnek. A gyakori hányás okozhat fogászati
elváltozások és nyelőcső gyulladás (esofagitis). Rizikó csoportnak tekinthetők a modellek,
balett táncosok, attraktív személyiségek.

Terápiás lehetőségek
 Kognitív viselkedésterápia
 Családterápia
 Társadalmi szintű ideálváltás
A gyermekkori obesitas
A DSM IV az obesitást nem klasszifikálja az étkezési zavarok között, hanem a
fizikális betegségek közé sorolja.

Az obesitás prevalenciája és epidemiológiája

Organikus eredet: ritka, túlsúlyosak < 5%-a (testhossz általában 25 percentil alatt)
Nem organikus eredet:

26
Pszichiátria Puskás Cristian

 Prevalencia: 15 % 6-19 éves korban (Maloney és Klykylo 1972)

 Fiú:lány = 1:9 (dolgozó osztályban)
 Az előfordulása mind a szülői mind a gyermek szociális státuszával szoros
korrelációban van
 A kövér gyermek szülője általában kövér
 Ha egyik testvér kövér 40%-ban a másik is

Az obesitas következményei:
 Megnövekedik a cardiovascularis betegségek gyakorisága
 A mortalitás duplájára nő
 Megnövekedik a II. típusú diabétesz gyakorisága
 Megnövekedik az alvászavar, alvási apnoe gyakorisága
 Megnövekedik az orthopediai problémák (csípő izület eltérések) gyakorisága
 Megnövekedik a pszichiátriai problémák gyakorisága (depresszió és étkezési zavarok)

Az obesitas okai:
Energia bevitel > Energia leadás
A testsúly 20%-al több a testhosszhoz képest mért ideálisnál
 Genetika tényezők
 Környezeti tényezők
 Viselkedés-genetikai hatások (gének és környezet együtthatása)
Biológiai testvérek együtt nevelkedve (50% közös gén), korreláció közöttük:
testsúlyban 0.30, BMI-ben 0.28, tricepsz bőrredő 0.29, subscapularis bőrredő: 0.38. Azt
jelenti, hogy a genetikai hatások a testsúlyt 70 %-ban meghatározzák meg.
Adoptív testvérek együtt nevelkedve (nincs közös gén), a közös környezet ebben
az esetben nem eredményezett korrelációt a korábbi paraméterekben a testvéreknél.
Monozigóta ikrek együtt és külön nevelkedve (közös gén közös és különböző
környezetben), a korrelációs értékek súlyra: MZ ikrek együtt nevelkedve 0.8, MZ ikrek
külön nevelkedve 0.72.
Több mint 200 gén vesz részt a táplálkozás és súlyfenntartás szabályozásában.
Leggyakoribb ok: melanocortin 4 receptor mutáció.

Az obesitás kialakulásának viselkedés-szempontú megközelítése

27
Pszichiátria Puskás Cristian

Anyai
Csecsemő Sír törődés
éhes Szopás Ellazulás
Teltség
Szopás érzés
Csecsemő
dyscomfort
Szopás Pozitív
megerősítő
Szopás
Feszült

Szopás
Nincs Étel
teltségérzés
addikció
Állandóan
kívánja

A legsikeresebb terápia jellemzői

 Csoportos terápia
 Szülő bevonása
 Gyakori ülések
 Hosszú időtartam
 Egyszerű, kalóriaszegény diéta
 Fizikai aktivitás fokozása
 Otthoni környezet változtatása : inger
 Ön monitorozás
 Cél kitűzése, szerződéskötés
 Szülő készség tréning
 A magas rizikójú helyzetek menedzselésére tréning
 Készségfejlesztés a csökkent súly fenntartására és a visszaesés megelőzésére

6. Pszichiátriai kezelés alapformái

28
Pszichiátria Puskás Cristian

1. Pszichoterápiák
2. Pszichofarmakológia:
 Antipszichotikumok
 Antidepresszánsok
 Anxiolitikumok és nyugtató-hipnotikumok
 Timostabilizánsok
 Neurotrofikus hatású készítmények
 Specifikus ADHD gyógyzserek

Ajánlott könyvészet:
1. Handout.

29
Pszichiátria Puskás Cristian

2. Tringer László – A pszichiátria tankönyve (Gyermekpszichiátria).

3. BNO (1998) – ICD 10 (Clasification of Mental and Behavioral Disorders).
4. DSM IV TR (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders).
5. A pszichiátria magyar kézikönyve (szerk.Füredi és mkts) Medicina Bp.,2001.389-401.
6. Ronald J. Comer: A lélek betegségei Osiris Kiadó Bp.,2000. 149-189.
7. Wendy K. et all: Anxiety disorder in children and adolescents Cambridge University
Press 2001.
8. Vetró Ágnes (2008) – Gyermek- és ifjúságpszichiátria.
9. Iftene Felicia (1999): Psihiatria copilului şi adolescentului, Casa Cărţii de Ştiinţă, Cluj-
Napoca.
10. Lupu Viorel (2012): Introducere în hipnoterapia şi în psihoterapia cognitiv-
comportamentală a copilului şi a adolescentului, Ed.ASCR, Cluj-Napoca.

30