Pszichopatológiai alapok és

pszichés státusz
KRÉKITS JÓZSEF DR.
PSZICHOLÓGIA, BA 2, LEVELEZŐS TAGOZAT
A pszichiátriai beteg első észlelése

 A beteg, vagy a környezete szenved a problémától, esetleg mindkettő.

 Ettől függ, és a beteg életkorától, hogy ki kezdeményezi a vizsgálatot.
 Sokszor először nem pszichológust vagy pszichiátert keresnek fel, ezért más szakember
irányítja a beteget a megfelelő szakellátásra.
 A betegek és hozzátartozóik sokszor nem tájékozottak, hogy kihez kell fordulniuk.
 Bizonyos esetekben bírósági eljárás során merül fel a pszichés betegség lehetősége
(bűnügy, gyermek-elhelyezés, zaklatás, vádaskodás, stb.).
 A beteg pszichológushoz fordulhat súlyos pszichiátriai zavar esetében is.
Veszélyeztető állapot észlelése

 A páciens önmagára vagy a környezetére veszélyes, illetve veszélyessé válhat.

 Szuicid veszély vagy önmaga súlyos elhanyagolásának veszélye (pl. anorexia), ill. hetero-
agresszió veszélye.
 Közvetett veszélyeztető állapot: a beteg az egzisztenciája fennmaradását veszélyezteti,
illetve súlyos presztizs-veszteséget okozhat önmagának.
 Környezetét közvetve veszélyeztetheti: gyerekeit elhanyagolja, kritikátlanul ítéli meg
helyzetét, veszélyes autóvezetés, higiéniai szempontok figyelembevételének hiánya, stb.
 A fentiek döntik el, hogy ambuláns vagy kórházi kezelést igényel.
Stigmatizáció és következményei

 Ellenállás a pszichiátriai kezeléssel szemben, félelem a stigmatizációtól.

 A pszichiátriai betegségek egyrésze korlátozásokkal jár (pl. eltiltás gépjármű vezetéstől,
bizonyos munkakörök betöltésének tilalma, stb.).
 A társadalom előítéletei a pszichés betegekkel szemben.
 Fokozott a kezelő személyzet titoktartási kötelezettsége a fentiek miatt.
 Ugyanakkor egy bagatellizáció is jellemzi a környezet hozzáállását: („idegösszeomlás,
idegkimerültség”, lustaság, stb.)
 A pszichiátriai betegség rejtegetése a családban a diszkrimináció ellenében, emiatt későn
kerül a beteg kezelésbe.
Pszichiátriai betegvizsgálat

 A pszichés státusz rögzítése, az esetleges veszélyeztető állapot megállapítása.

 Pszichológus akár magánpraxisban, akár állami ellátásban bármikor találkozhat, akár
elsőként pszichiátriai beteggel.
 Az explorációs kérdések feltevésén túl a beteg magatartásának, kommunikációjának
megfigyelése, leírása. Nyitott kérdések feltevése.
 Heteroanamnézis felvétele a környezettől, hozzátartozóktól, lehetőleg a beteg engedélyével.
 Indulatos, agresszív beteg esetében biztonsági személy igénybevétele.
 Tartózkodjunk a beteggel való konfrontálódástól, legyünk elfogadóak vele, a nyilvánvalóan
irreális tartalmakat se kérdőjelezzük meg pszichotikus betegnél.
Pszichés státusz leírása

Tudati funkciók: 1/ Vigilitás (éberség): éber, aluszékony, szoporózus, kóma

2/ Orientáció: térben, időben, auto- és allopszichésen,
az össz-szituációt illetően (dezorientáció).
Figyelmi funkciók: Vigilitás, fókuszáltság, rögzíthetőség (tenacitás).
Érzékelési funkciók: 1/ mennyiségi zavar: hiperesztézia, hipesztézia.
2/ minőségi zavar: hipochondria, derealizáció,
deperszonalizáció.
3/ tartalmi zavar: illúzió, mintha (als ob) jellegű hallucináció,
hallucinációk.
A hallucinációk fajtái

 Vizuális hallucináció: lehet komplex szcénikus (delírium) vagy elemi.

 Akusztikus h.: zörejek vagy beszéd hallása (ezen belül parancs-hallucinációk) főként
szkizofréneknél, alkoholos hallucinózisban.
 Szaglási (olfaktórius), ill. ízérzési h.: főként mérgeztetési vagy kohabitációs téveszméknél.
 Tapintási (taktilis) h.: bőrférgességi vagy erotomán téveszméknél.
 Kóros szervérzések: cönesztéziás érzékcsalódások, kohabitációs hallucinációk,
hipochondriás téveszmék esetében.
Sok esetben képes eltitkolni ezeket a tüneteket, azaz diszszimulál a beteg, hogy ne kerüljön
kórházba.
Pszichés státusz folytatása

 A fogalomalkotás zavarai: 1/ konkretizáció, pl. „nekem nem feleség kell, hanem

egészség” (szkizofrén beteg). Gyengeelméjűségnél az elvont fogalmak hiánya.
2/ Kóros hazudozás (Háry János)
3/ Konfabuláció: meseszerű történetek, főként elbutult
alkoholistáknál.
4/Neologizmák: gyerekeknél v. szkizofréneknél, új szavak,
szóösszetételek létrehozása: pl. bukodály, gruffacsór.
5/ Szkizofázia: értelmetlen mondatok, mondat- és
szótöredékek.
Az emlékezés zavarai

 Megjegyző (rövid távú), megtartó (hosszú távú) memória.

 Az emlékezés mennyiségi zavarai: 1/ Amnézia: emlékezet-kiesés pl. agyrázkódás után, erős stressz esetén
2/ Hipomnézia: gyengeelméjűségben, időskori memória
romlás esetén, toxikus ártalmak esetén.
3/ Hipermnézia: érzelmileg fontos események részletes megjegyzése,
paranoid betegeknél, féltékenységben.
Az emlékezés minőségi zavarai: 1/ paramnezia (emlékezet-torzulás,
emlékezethamisítás, paranoidoknál)
2/ hibás rögzítés (érzelmi hatásra)
3/ emlékezési illúziók (déja vu, jamais vu)
A memória szelektiv, a szelektivitás a beállítódásnak van alávetve.
A gondolkodás zavarai

 Alaki zavarok: felgyorsult gondolkodás, gondolattolongás, -rohanás.

kóros ismétlések, inkoherencia.
Tartalmi zavarok: Elfogultságok, előítéletek, túlértékelt eszmék.
Kóros vonatkoztatások, jelentőségtulajdonítások, kettős
könyvelés.
Fóbiák: agorafóbia, szociális fóbia, specifikus fóbiák.
Kényszergondolatok (irracionalitásukkal tisztában van).
Téveszmék (doxazmák): az énre vonatkozó
korrigálhatatlan téves ítéletek.
Gondolkodási automatizmusok: idegen eredetű gondolat.
A doxazmák csoportosítása

 Holotímiás doxazmák: Mikromán: elszegényedési, nihilisztikus, önvádlásos,

meglopatásos, hipochondriás.
Megalomán: feltalálási, származási, expanzív, vallási.
Üldöztetéses (perzekutoros) doxazmák: mérgeztetéses, befolyásoltatásos,
féltékenységi, perlekedési (kverulátoros).
A fentiek lehetnek rendszerezettek (paranoia), vagy rendszerezetlenek (szkizofrénia,
demenciák).
Kialakulás szerint: primer (kulcsélmény) vagy szekunder (magyarázó).
indukált, családtagtól átvett doxazma.
Az érzelmi élet zavarai

 Affektivitás = érzelem + indulat + hangulat (Bleuler).

 Fokozott érzelmi igénybevehetőség: kóros ingerlékenység,
ambivalencia (ellentétes érzelmek),
emócionális inkontinencia (az
érzelem-visszatartás képtelensége).
Csökkent érzelmi igénybevehetőség: apátia (közöny, érzelemhiány),
emocionális kiürülés (elsivárosodás),
anhedonia (örömképtelenség),
affektív stupor (teljes gátoltság).
Kóros érzelmi reakciók

 Szorongás: tárgy nélküli félelem (indokolatlan, elhúzódó).

 Indokolatlan agresszió: auto- vagy heteroagresszió.
Rövidzárlati cselekvés (tartós negatív érzelmi
feszültség hatására, beszűkült állapotban, súlyos
agresszív cselekmény).
Explozív reakció (heveny, elemi erejű agresszió,
legtöbbször amnéziával).
Ganser szindróma: pszeudodemencia, úgy
viselkedik, ahogy egy laikus elképzeli az „őrültet”).
Infantilis reaktív regresszió.
Az akarati élet zavarai

 Motiváció – mérlegelés utáni döntés – cselekvés.

 Csökkent: indítékszegénység (depresszió, organikus kórképek)
hipobulia (akaratgyengeség) (depresszió, személyiségzavar)
abulia (akaratnélküliség) (oligofrénia, szkizofrénia).
Fokozott: hiperbulia (akaratosság, fanatizmus) (Mánia, paranoia).
polibulia (egyszerre sokfélét akar) (mánia).
A biológiai késztetések zavarai 1.

 Az önfenntartó késztetés zavarai:

Étvágy csökkenés: táplálkozási negativizmus (anorexia, depresszió,
katatón szkizofrénia, organikus kórképek)
Étvágy növekedés: bulimia (bulimia nervosa, hánytatással),
polifágia (túlevés) (atípusos depresszió, bánatzsír,
szorongásos kórképekben édesség-falás, idült
szkizofréniában, oligofréniában)
Evési perverziók: kívánósság terhességben
pica – nem ehető dolgok evése
A biológiai késztetések zavarai 2.

 Alvászavarok: Inszomniák: elalvási zavar

átalvási zavar
korai ébredés (mindhárom előfordul szinte az
összes pszichiátriai kórképben).
Hiperszomniák (atípusos depresszióban, org. kórképekben)
Paraszomniák: lidércnyomás
alvásparalízis (mindkettő az alvás-ébrenlét
határán jelentkezik, kimerült állapotokban)
Önpusztító, önkárosító magatartásformák: öngyilkosság, önsértés, szenvedélybetegségek.
A szexuális késztetés zavarai: aszexualitás, hiperszexualitás, parafíliák (ld. később)
A pszichomotórium zavarai 1.

 Mínusz variánsok: Meglassultság, gátoltság (depresszió, org. kórképek).

Mutacizmus, mutizmus (gyerekkori kórkép, szkizofrénia).
Afónia (beszédképtelenség) (konverziós neurózis).
Logorexis, ergorexis (beszédelakadás, mozgáselakadás)
Hipomimia, hipopantomimia (csökkent kifejező mozgás)
Hipokinézis, akinézis (csökkent mozgásképesség)
Negativizmus (ellenállás) (szkizofrénia)
Flexibilitás cerea (viasz-szerű mozgathatóság) (szkizofr.)
Stupor (teljes megmerevedettség) (depresszió, katatón szkiz.)
A pszichomotórium zavarai 2.

 Plusz variánsok: Agitáltság (depresszióban, szkizofréniában)

Hipermimia, hiperpantomimia (mániában)
Paramimia (nem adekvát mimika) (szkizofréniában)
Logorrhea (folyamatos beszéd, „szófosás”) (mániában)
Kényszercselekvések (kompulziók) (OCD-ben)
Tic, motoros vagy vokális (Tourette szindrómában)
Katatón hiperkinézisek: jaktáció, perszeveráció, echolália,
Stauder f. halálos katatónia (Katatón szkizofréniában)
Hisztériás nagyroham.
Az intellektus zavarai

 A személyiség globális képessége a tanuláshoz, fejlődéshez, alkotáshoz, alkalmazkodáshoz.

 Az intellektus zavarai: Oligofrénia (veleszületett organikus deficit)
Mentális retardáció (lehet szociális eredetű, Maugli)
Demenciák (megszerzett képességek hanyatlása)
Szalon-idiotizmus (az alacsony IQ-t kompenzáló
jó verbális képesség, Forest Gump)
Az oligofréniák fokozatai: enyhe, debilitás, IQ = 50-75 (oktatható, önálló lehet)
közepes, imbecillitás, IQ = 25-50 (képezhető, de önálló
életvitelre nem képes)
súlyos, idiotizmus, IQ = 25 alatt (ellátandó)