1.1.7.

Pszichológiai jelenségek: beszéd, írás, cselekvés - és

tevékenységzavarok: Az érzelem zavarai.

A beszéd zavarai
A beszéd a kifejezőmozgások legáltalánosabb formája, amit a szocializáció során sajátítunk
el. A beszéd és a gondolkodás szoros összefüggése miatt a beszédzavarok esetén gyakori a
gondolkodászavar és viszont. Beszéd nélkül az élmények tudatosítása és az infromációk
szándékolt kommunikálása nem lehetséges.

1. Hallgatás és beszédképtelenség
Előfordulhat fáradtság, kimerülés (nehezére esik a beszéd), indulatos állapot (elakad a szava)
szorongás (összeszorul a torka), szórakozottság, hangulati nyomottság (pl. depresszió) gátlás,
opponens - agresszív elzárkózás esetén. A hallgatás lehet elektív (bizonyos közösségekhez,
személyekhez kötött) és lehet általános.

2 Szűkszavúság, szegényes beszéd

Erősen introvertált, zárkózott egyéneknél (ritkán szólalnak meg de akkkor lényegretörően),
lehet kisebbrendűségi érzés következménye is. Tükrözhet alkalmi kóros emocionális állapotot
(depresszió, szorongás, paranoiditás, autizmus).

3. A hangképzés és a beszéd motoros koordinációjának zavarai

- hang nélküli, afóniás beszéd gége és garatgyulladásokban, egészségeseknél szorongás
esetén, hisztériás neurózisban
- monotónia: hangsúly, hangszín nélküli beszéd, organikus betegségeknél (Parkinson kór,
dementia
- dadogás klónusos (első szótagot ismétli), tónusos (első szótagnál görcsös záródás)
- hebegés, raccsolás
- skandáló beszéd: mondatok kórosan ütemezettek
- tempóhiba: gyors beszéd - tachifémia (mániás állapotban, feszült állapotban), lassú beszéd
bradifémia (fáradékonyság, depesszió esetén, organikus megbetegedéseknél).

4. A gondolkodás zavarai okozta hibás beszéd (leggyakrabban sch. esetén)

- verbális sztereotípia szótagok, szavak, mondatok értelmetlen, funkciótlan ismételgetése
(nem kommunikáció!)
- logoklónia: szavak közepén lévő szótagokat vagy mondatokban szavakat ismétel (pl.
szeretlekek). Ezek kommunikációs céllal mondott szövegekben jelennek meg.
- echolália: hallott szavak, beszédrészek ismétlése. Súlyos organikus károsodás
következménye.
- paralogizmus: valamely szónak alakilag helyes, de tartalmilag inadekvát használata (pl. ez
nagyon kabát - ez nagyon jó)
- neologizma: saját képzésű szó, ami gyakran sűrítéssel jön létre, de jelentés nélküli
betűhalmaz is lehet. Sajátos jelentésük néha sejthető
- agrammatizmus, glosszolália: folyamatosan produkált jelentés nélküli szavak

5. Afáziák:
a domináns félteke Broca (motoros) és Wernicke (szenzoros) mezőinek sérülése.
- expresszív (motoros): a beteg nem tudja megnevezni a dolgokat, keresi a szavakat,
körülírja, de a keresett szót nem tudja megnevezni (anomia). Lehet hogy ua. szót kül.
Dolgok megnevezésére használja (verbigeráció). Tudja, hogy nem azt mondja amit akar,
 ezért egyre erősebb beszédkésztetéssel, motiváltásággal akarja magát megértetni. A
kommunikáció, kudarc miatt gyakori a heves érzelmi reakció.
- Receptív (szenzoros): A beteg nem érti amit mondanak neki, ezért válasza nem odaillő -
elveszti szociális kapcsolatait, elmagányosodik.

Írászavarok
Az írás az egyén jellegzetes kifejező automatikus mogzása.
- graforrea (írásözön): írásban való öncélú törekvés, az írás nem kap reálisan elfogadható
magyarázatot (mániában, paranoid kórképekben)
- agráfia (írásképtelenség): frontális károsodás következménye, Exner mező
- alexia: írott szöveg megértésének, olvasásának zavara
- olvashatatlan, extravagáns írásmód, szokatlan betűformák nonkonformis attitűdöt jelez
- betűkihagyás, felcserélés, tremor organikus betegségeknél.

Cselekvés és tevékenység zavarai

A cselekvés valamely célhoz rendelt taktikai tevékenység, reaktív jellegű. A tevékenység
valamely életvezetési stratégia megvalósítása, proaktív jellegű. A kóros reaktív cselekvések
oka ált. pszichikus gyengeség (reaktibilitási küszöb alacsony) vagy betegség. A beteg
dezorganizálódik és regresszióba kerül, mivel nem képes kontrollálni az érzelmeit.

1. Pszichikus traumát követő reakciózavar

akkor jön létre, ha a trauma heveny (váratlan, erős), emocionális sokkot eredményez,
dezorganizáló hatású.
Három fázis:
I, trauma megjelenése (a trauma szubjektív és relatív) hatására: rémület, paroxizmális
szorongás céltalan erőszakos viselkedés, bénultság, tehetetlenség (pánik blokk)

II, trauma feldolgozása helyett a szenvedés tartóssá válik depresszív állapot alakul ki
(insomnia, dekoncentráció, vegetatív panaszok). Kibontakozhat pszichózis (mániás elhárítás,
paranoid feldolgozás) neurózis (adaptációs képtelenség, improduktivitás a munkában).
Inadekvát kísérletek a homeosztázis helyreállítására (alkohol, drog)

III, reorganizáció szakasza: a trauma elcsendesedik, a veszteség tényét elfogadja (ceremóniák

megjelenése, veszteség pótlása után néz)

2. Reaktív depresszió
A depresszió szervesen kapcsolódik egy élményhez. Időtartama változó (1-2 hét). Tünetek:
gátolt apatikus viselkedés, megszakad a környezettel az affektív kapcsolat, nincs belső
üresség mint az endogén depresszióban.

Egészségesek depresszív reakciója

- én-élmény nem károsodik
- munkaképesség fokozott erőfeszítés mellett megtartott
- nincs vádlás - önvádlás
- veszteség pótlására erőfeszítés történik
- max. 1 évig tart

3. Alkalmi kóros reakciók

Nem tartósan, hanem átmenetileg jellemzik a beteg viselkedését. Inadekvát, céltalan, ált.
motoros reakciók.
Három nagy csoport:
I. rohamok vagy paroxizmusok:
gyorsan kialakuló, egy izomcsoportra vagy az egész testre kiterjedő mozgásvihar
- epilepsziás roham: amnéziával és tudatbeszűküléssel jár
- hisztériás roham: hiperexpresszív, hiperemotív, orgazmust utánzó mozgások. A tudat
beszűkül de nem veszti el az eszméletét. Amnézia részleges
- kataton krízis, katalepszia heves inadekvát indulatkitörés, amely merev, szoborszerű
állapotból átmenet nélkül alakul ki, gyakran agresszióhoz vezet, kataton sch. ban.
- agitált delírium tremens: idült alkoholizmusnál tudatködös állapot, menekülő munkavégző
mozdulatok
- mániás krízis: alvás nélküli ön és közveszélyes kritikátlan tevékenység
- szorongásos mozgásvihar: vegetatív izgalmi jelenségek, inkoordinált
mozgásautomatizmusok, szuicid kísérlet

II. Katatónia:
a külvilág ingereivel nincsenek összhangban, tudatos intenciót nem vagy alig tüköznek, a
motoros tevékenységet a tehetetlenség jellemzi.
- katalepszia: szoborszerű merevség
- flexibilitás cerea: passzív mozgatás elfogadása (viasz hajlékonyság)
- parakinéziák: mozgás sztereotípiák értelmetlen ismételgetése

III. Szisztematikusan zajló pszichomotoros zavarok

A cselekvés egy felismerhető cél felé halad, de felesleges mozgások zavarják
gördülékenységét. Formái:
- impulzív indulati cselekvés az egyén énkontrollja részben vagy egészben felfüggesztett
lehet heteroagresszió, autoagresszió ösztöncselekvés (mértéktelen evés, ivás)
- kényszercselekvés: a személyiségtől idegen cselekvésnek nem tud ellenállni.

Az érzelem zavarai
érzelem zavar: érzelmi átélés adekvát jellege, a kísérő szomatikus, vegetatív jelenségek az
átlagostól ill. a személyisére jellemző szokásostól jelentősen eltérnek.

1. Alkalmi kóros reakciók

az inger intenzitásához túlméretezett, a személyiségbe nem integrált érzelmi reakciók.
Konkrét helyzethez kötött átmeneti jelenség.
- infantilis reakciók: heves érzelmi reakció, elégtelen kontroll
- spasztikus sírás és nevetés: jelentéktelen ingerek váltják ki, esetleg minden emocionális
élmény nélkül.
- explózív, indulati reakíiók: negatív érzelmi feszültség robbanásszerűen bontakozik ki és
éri el maximumát, az én-kontroll teljesen felfüggesztett.
- pánik, paroxizmális szorongás
- pszichoszomatikus reakciók: a szimpatoadrenális rendszer heveny túlsúlya
stresszhelyzetben, emocionális feszültség nélkül bontakoznak ki.
- Szomatomotoros, szomatoszenzoros jelenségek intenzív emocionális feszültség esetén a
motoros és szenzoros funkciók integrációja károsodhat - izomgörcsök, bénulások.

2. Tartós érzelmi zavarok, kóros érzelmi állapotok

Ha a kóros érzelmi reakció progresszív jellegű neurózist esetleg emociogén pszichotikus
állapotot is eredményezhet.
 Hangulatzavarok: érzelmi alapszint kóros torzulása, amely az adaptációt tartósan és
kórosan befolyásolja.
- disztímia: fáradtság, levertség, egyén eleget tesz a feladatainak, de érzékeny, türelmetlen,
a váratlan ingereket nem adekvátan dolgozza fel.
- melankólia (kóros lehangoltság), érzéketlenség, a gondolkodás beszűkül, lassul a pszichés
tempó, passzivitás, depresszióban, organikus pszichoszindrómában
- kóros felhangoltság (eufória) mániás állapotokban. Viselkedésben expanzivitás,
tevékenysége nem produktív (figyelme felületes és szórt) + kritikátlan magatartás
(prostitúció), mániában, toxikus állapotokban, frontális károsodás esetén.
- Közönyösség, apátia érzelmetlen, hangulati motiváltsága nincs.

Az érzelmi élet fejlődésének zavarai

Az érzelmi élet érése késik vagy lemarad
- retardált emocionális fejlődés: gyermekkori emocionális reakciótípusok felnőttkorban is
meghatározók (elégtelen önkontroll, kóros én-központúság, babonás előítéletek)
pszichopátia, neurózis esetén
Kretschmer emocionlis élet kóros fejlődésének 2 lehetősége
- expanzív paranoid személyiségfejlődés elégedetlenség, ellenséges attitűd, agresszivitás
pubertásban kezdődik és progrediál.
- Szenzitív személyiségfejlődés: visszahúzódó, zárkózott, túlérzékeny, sérelmek, negatív
érzelmet nem tud lereagálni, ezt visszatartja, növeszti, fokozott érzékenység alakul ki,
izolálódik.

Hangulati élet biokémiai elméletei

- katekolamin elmélet: depresszió oka a noradrenalin funkcionális elégtelensége a cerebrális
receptorokban
- szerotonin elmélet: depresszió a szerotonin elégtelenségével magyarázható.
- dualista elmélet: ha a noradrenalin a szerotoninhoz viszonyítva emelkedett akkor adrenerg
jelenségek (inszomnia, anorexia, szorongás), ellenkező esetben vitális depresszió alakul ki
(melankólia, reménytelenség)