AZ ALEXITÍMIA ÉS AZ ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS

JELLEGZETESSÉGEI
 MI AZ ALEXITÍMIA?

 Alexitímia: görög eredetű szó (a fosztóképző, lexis szó, thymos érzelem), jelentése: nincs szó
az érzelmekre
 Az érzelmi tudatosság zavara.
 Zavar az érzelmek tudatosításának, azonosításának és leírásának képességében.
 Újabb megközelítésben: az alexitímia a legfontosabb érzelemszabályozási folyamatok zavara.
 TORONTÓ ALEXITÍMIA MODELL

 1. kifelé orientált kognitív stílus: tendencia arra, hogy az egyén felszínes információra
támaszkodjon és a belső érzésekhez kapcsolódó gondolatokat elkerülje
 2. az érzelmek azonosításának nehézsége: csökkent érzelmi tudatosság
 3. az érzelmek leírásának, verbalizálásának csökkent képessége

 +nehézségek az érzelmek és az emocionális arousal testi jelei közötti különbségtételben

 +korlátozott képzeleti tevékenység, melyet a fantázia szegényessége jelez
 A TORONTÓI ALEXITÍMIA SKÁLA

 Érzelmek azonosításának nehézsége:

 Pl.: Gyakran összezavarodom, milyen érzelmet is érzek.

 Érzelmek kifejezésének nehézsége:

 Pl.: Gyakran mondják nekem, hogy fejezzem ki még jobban az érzéseimet.

 Pragmatikus gondolkodás:
 Pl.: Jobban szeretek másokkal a napi tevékenységükről beszélgetni, mint az érzelmeikről.
 EPIDEMIOLÓGIA

 Kevés kutatási eredmény!

 Felmerült témák:
 Kulturális különbségek szerepe
 Alacsonyabb iskolázottság szerepe
 Férfiaknál nagyobb mértékű alexitímia

 Vonás vagy állapot jelleg? -> inkább vonás

 Dimenzionális megközelítés
 AZ ALEXITÍMIA ETIOLÓGIÁJA

 Környezeti és genetikai hatások összessége:

 Genetikai komponens
 Gyermekkori megterhelő életesemény, érzelmi trauma

 Korábbi elképzelések:
 A személyiségfejlődés megrekedése
 Az alexitímiát kezdettől deficitként, az érzések megélésének hiányaként tekintették, nem
pedig az intrapszichés konfliktusokból származó negatív érzésekkel szembeni elhárításként.
 A KÖTŐDÉS SZEREPE

 Kraemer és Loader (1995) az alexitímiás személyiség kialakulását a nem biztonságos

kötődéssel kapcsolják össze, ahol a szülő nem képes azonosítani a gyermek affektív állapotait
és annak megfelelően reagálni.
 A bizonytalan kötődésnél a gyermek bár fizikai szempontból biztonságban érezheti magát, az
érzelmek kezelhetetlen intenzitásaival szemben védtelennek tekinthető. Ennek kivédése
érdekében a gyermek kikapcsolja ezeket az érzelmeket és csak a fiziológiai komponensek
maradnak meg, amelyeket átél.
 Ezek a gyermekek nem tanulják meg, hogy hogyan éreznek, s ez jó alapot teremthet az
alexitímiás személyiség kialakulásának, ahol az érzések szavak nélküliek ( unworded ) és nem
felismertek. A két szerző szerint ennek „nagy ára” van, ugyanis az érzelmek a viselkedés
szervezésben központi szerepet játszanak.
 Az anyai alexitímia szignifikánsan korrelál az utód alexitímiájával (pozitív és negatív érzelmek
kontrollja mellett).
 AZ ALEXITÍMIA TÍPUSAI

 Elsődleges alexitímia: személyiségjellemző, mint vonás, bizonyos mechanizmusok folytán elsősorban

szomatikus betegségre vagy zavarra való fogékonyságot határoz meg. -> csökkent orbitofrontális kérgi funkciók

 Másodlagos alexitímia: súlyos testi betegségben vagy pszichiátriai zavarban szenvedő (pl. PTSD) személyek
betegségükre adott reakciójaként kialakult jelenség mint érzelmi kétségbeesés, depresszió vagy más fájdalmas
érzelemmel szembeni védekezés. –> a corpus callosum csökkent funkciója

 Pszeudoalexitímia: az érzelmi élmény egyetlen összetevője sem hiányzik, azonban a személy nem motivált az
érzelmi információ felhasználásában. -> a dorzolaterális-prefontális kéreg csökkent működése

 Szerzett alexitímia neurológiai betegségekben: agysérülés, Parkinson kór, neurodegeneratív betegségek

(sztrók), SM, frontotemporális demencia, Alzheimer kór, Huntington kór -> kevés vizsgálat, kis elemszám, nem
kontrollált a depresszió mértékére
 AZ ALEXITÍMIÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK I.

 Lane és munkatársai (1996) 380 pszichiátriai zavaroktól mentes (mind a múltban,

mind jelenleg) személy mintáján a verbális és nem verbális érzelmi ingerek illesztését
vizsgálta:
 Mondatok-szavak (verbális-verbális)
 Arcok-szavak (nonverbális-verbális)
 Mondatok-arcok (verbális-nonverbális)
 Arcok-jelenet fotói (nonverbális-nonverbális)

 Az alexitímiás személyek a NV-NV, V- V, és a V-NV párosításban rosszabbul teljesítettek -> Az

alexitímia általános érzelem feldolgozási deficit
 AZ ALEXITÍMIÁVAL KAPCSOLATOS KUTATÁSOK II.

 Kanoés Fukudo(2013)
 Képalkotó eljárásokkal vizsgálták alexitímiás személyek agyi aktivitását különböző érzelmi
feldolgozást igénylő feladatokban.

 Erősebb viszcerális észlelés és autonóm válaszok

 A kognitív érzelmi folyamatok gyengesége
 Az interaktív, integratív folyamatok gyengesége
 Összességében: Az alexitímiásoknál nehezített az érzelmek reprezentációinak kialakítása és
kevésbé flexibilis a kognitív feldolgozásuk–a kognitív fejlettség hiánya: erősebb tendencia a
fiziológiai és (káros) viselkedéses válaszokra (mindkettő a pszichoszomatikus sérülékenység
irányába terel).
 AZ ALEXITÍMIA ÉS A MENTÁLIS ZAVAROK

 A hangulatzavarok megnövekedett mértéke (a negatív érzések szabályozásának deficitje)

-> korábbi kritika: átfedő tünetek
 Komorbiditás: pánikzavar, szorongás, PTSD
 Felmerül az obszesszív-kompulzív zavarral való összefüggés (kifelé orientált kognitív stílus).
 Az érzelemszabályozási deficit mentén kapcsolat a viselkedéses addikciókkal és a
szerhasználattal.
 AZ ALEXITÍMIA ÉS AZ EGÉSZSÉG

 Szomatikus betegségek:
 Lumley (1996): Számos tanulmány dokumentálta az alexitímia és a fizikai betegségek
kapcsolatát
 Szomatikus betegségben szenvedő páciensek magasabb alexitímiával jellemezhetőek a
kontrollszemélyekhez képest.
 Az alexitímia pozitívan kapcsolódik a fizikai tünetekhez és a rossz szubjektív egészséghez.

 Több lehetséges útvonal!

 AZ ALEXITÍMIA ÉS AZ EGÉSZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK MECHANIZMUSAI I.

 1. Az alexitímia az organikus betegségeket és/vagy betegségviselkedést négy lehetséges

útvonalon keresztül befolyásolhatja: fiziológiai, viselkedéses, kognitív és szociális.
 2.A kialakult betegség okozza az alexitímiát.
 3. Egy harmadik változó (szociokulturális vagy biológiai faktorok) okozza mind az alexitímiát,
mind a fizikai betegséget.
 AZ ALEXITÍMIA ÉS AZ EGÉSZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK MECHANIZMUSAI II.

Bagby és Taylor (1997) rámutat arra, hogy az alexitímiát megalapozó emóció feldolgozási és
emóció szabályozási kapacitás deficitjeinek több következménye is lehet:
 A tünetre fókuszálás, amplifikáció és félreinterpretálás, amelyet emocionális arousal követ
és hipochondriához és szomatizációhoz vezet.
 Hajlamossá tesz pszichológiai distressz megélésére, vagy differenciálatlan negatív
állapotokat hoz létre; amelyet affektív zavarok kialakulása követhet.
 Megemeli a vegetatív idegrendszeri aktivitást a neuroendokrin válaszokat, olyan állapotot
hozhat létre, amely kedvezhet valamely szomatikus betegség kialakulásának.
 MÓDSZERTANI PROBLÉMÁK

 Epidemiológiai vizsgálatok alapján az alexitímia prediktív hatása az egészségre –>

inkonzisztens adatok!
 Számos módszertani hiányosság, probléma!
 Az alexitímiát gyakrabban mérni (bár személyiségvonásként kezeljük, helyzettől és állapottól is
függ)!
 Negatív affektivitással együtt jár
 A szociális támogatással is komoly kapcsolata lehet
 Hosszan tartó rizikótényező –hosszú utánkövetés szükséges
 Mechanizmusok, közvetítő utak feltárása!
 Marmot elképzelése: az alexitímia hozzájárul az egészség szociális grádienséhez (a saját és
mások érzelmeinek gyengébb felismerése szociálisan hátrányos helyzetbe hoz)
 Műtétek esetében elég konzisztensen látszik az alexitímia kedvező (!) hatása (strukturált,
kifelé orientált kognitív stílust igényel?)
 AZ ALEXITÍMIA ÉS A FUNKCIONÁLIS TÜNETEK I.

 Az alexitímiát először pszichoszomatikus betegek körében írták le -> fantázia hiánya, verbális
és szimbolikus kifejezés zavara

 Az alexitímiás személyek bár tudatosan nincsenek az érzelmeik birtokában (vagy

nagyon differenciálatlan tudással rendelkeznek, ami az alacsony érzelmi éntudatosságnak felel
meg) a viselkedésükre hatással lehet maga az érzelmi inger. Az alexitímiások
tulajdonképpen elveszítették saját érzéseik érzésének képességét („vaklátás”).
 Az alexitímiás személy az érzelmek kognitív feldolgozásának hiányossága folytán
védtelen az emocionális arousal-fokozódás differenciálatlan állapotaiból eredő
feszültségnövekedéssel szemben, így mind az emocionális arousalt fokozó
konfliktushelyzetek, mind az érzelmek hiányos kognitív feldolgozása betegségek iránti
fogékonyságot határoz meg (Taylor és mtsai, 1991).
 AZ ALEXITÍMIA ÉS A FUNKCIONÁLIS TÜNETEK II.

 Az érzelmi reaktivitás implicit indikátora -> fiziológiai arousal

 Az érzelmi reaktivitás explicit indikátora -> önbevalláson alapuló érzelmi
intenzitás

 Egészségeseknél magas korreláció, alexitímiában alacsony!

EGY ÚJ MEGKÖZELÍTÉS AZ ALEXITÍMIA SZEREPÉRŐL
A FUNKCIONÁLIS ZAVAROK MODERN DINAMIKUS
MEGKÖZELÍTÉSE
 MODERN DINAMIKUS MEGKÖZELÍTÉS

 A fejlődés szempontú, egyénközpontú

 A klasszikus megközelítések a specifikus zavarok egyedi okait keresték ->
helyette a szomatikus tünetképzésre való általános sérülékenység vizsgálata

 Funkcionális szomatikus zavarok: heterogén kórképek, az etiológia a

biopszichoszociális megközelítéssel magyarázható
 A MODELL

 Az egyén a stressz és a szorongás hatására másodlagos kötődési stratégiákra

támaszkodik (hiperaktiváció, deaktiváció)
 Ennek eredményeként sérült mentalizáció és embodied mentalization
 Embodied mentalization: képesség, hogy reflektáljunk testi élményeinkre,
érzeteinkre és azok akaratlagos mentális állapotokkal való kapcsolatára
önmagunkban és másokban.
 A nem biztonságos kötődés szerepe!
 AZ ALEXITÍMIA ÚJ MEGKÖZELÍTÉSE

 A funkcionális tünetekkel küzdő páciensek csak egy részénél figyelhető meg klinikai szintű
alexitímia.
 Az alexitímia nem specifikus a funkcionális tünetekre, az érzelmi elhanyagolás vagy korai
megterhelő élmények hatására alakul ki.
 A páciensek nem általános alexitímiával, hanem a mentalizáció specifikus sérüléseivel
jellemezhetőek.
 A pácienseket hipermentalizáció (részletes narratíva az érzelmi háttér hiánya mellett) vagy a
belső mentális állapotok relevanciájának elutasítása jellemzi.
 Negatív hiedelmekkel rendelkeznek az érzelmekről vagy azok kifejezéséről, illetve intenzív
igyekeznek kontrollálni gondolataikat és érzéseiket.
NÉHÁNY TOVÁBBI ÉRDEKESSÉG AZ ALEXITÍMIÁVAL
KAPCSOLATBAN
 AZ ALEXITÍMIA MÉRÉSE -TESZTELD MAGAD!

 MOST:
 https://embrace-autism.com/toronto-alexithymia-scale/#test

 Házi feladat: kitölteni az OAQ-t is, s elgondolkodni, hogy milyen logika mentén kerülhettek bele újabb faktorok!
 https://embrace-autism.com/online-alexithymia-questionnaire/
AZ ALEXITÍMIA KONSTRUKTUMA

 Vita, hogy az álmodozás, álmok minősége ide tartozik

vagy sem
 Vita, hogy mennyire distressz-mutató
 Új mérőeszköz: Perth Alexithymia Questionnaire (PAQ):
5 faktor: az érzelmek azonosításánál és leírásánál külön
veszi a pozitív és negatív érzelmekre vonatkozó
képességet, EOT (24 item)
 Rövidített, 6 tételes változata:
ALEXITÍMIA ÉS ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS

 Egészséges egyetemistákon vizsgálták, hogy az alexitímiás

személyeken belül elkülöníthetők-e csoportok (TAS skálái
segítségével)

 Illetve, hogy ezekre a csoportokra jellemző-e valamilyen

specifikus érzelemszabályozási zavar
 Chen és mtsai (2011)
CSOPORTOK A TAS ALAPJÁN
 Klaszteranalízis: magas
 „Kifelé irányuló” alexitímia közepes
 „Általános” alexitímia
alacsony
 „Befelé irányuló” alexitímia
ÉRZELEMSZABÁLYOZÁSI NEHÉZSÉGEK AZ ALCSOPORTOKBAN
 MEGVITATÁS

• Hallgatók zöme a „Kifelé-irányuló alexitímia” csoportba került

▫ Óvatosan interpretálni, ez a skála a legkevésbé megbízható!!
▫ Ez a csoport a legkevésbé sérülékeny a nem-alexitímiásokkal szemben; úgy tűnik,
jobb érzelemszabályozási stratégiákkal rendelkeznek, mint a másik 2 csoport
▫ (lehet, hogy ők csak nem szocializálódtak az érzelmekkel/belső állapottal kapcsolatos
munkára?)

• A „Befelé-irányuló” és „Általánosan magas” alexitímia csoportok: sérülékenyebbek

(depresszió, szorongás, represszió; a befelé orientáltak esetében több az „átértékelő”
stratégia)
• Az eltérő csoportok eltérő terápiás megközelítést igényelnek!
ALEXITÍMIA ÉS ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS (PREECE ET AL., 2023)

ERQ=Emotion
Regulation
Questionnaire
CERQ= Cognitive…
BERQ= Behavioral…
AZ ALEXITÍMIA “KEZELÉSE”?
AZ INTEROCEPCIÓ ÉS A TESTÉRZÉKELÉS
JELLEGZETESSÉGEI
 MI AZ INTEROCEPCIÓ?

 A test felől érkező ingerek pontos észlelésének és

azonosításának képessége.
 Szerepet játszik a testhez kapcsolódó, különböző
modalitású érzékletek, illetve a viszcerális és
szomatoszenzoros információk integrálásában.
 Hozzájárul a testséma és a testkép alakulásához.
 EGYSÉGES DEFINÍCIÓ HIÁNYA

 Szűkebb definíció (Sherrington mentén): az interocepció a belső jelek

érzékelése, hangsúly a viszcerocepción.
 Tág definíció: nem az inger eredete a döntő, hanem, hogy a testről szolgáltat
információt.
 AZ ADAPTIVITÁS KÉRDÉSEI

 Pozitív összefüggés:
 Pozitív összefüggés a testképpel és a
A katasztrofizációval testhez kapcsolódó észlelt kontrollal
Hipervigilanciával
 Negatív összefüggés az
Szorongás szenzitivitással egészségszorongással és a depresszív
 Potenciális szerep a pánikzavar tünetekkel
kialakulásában
 AZ INTEROCEPCIÓ MÉRÉSE

 Az interocepció a mérés típusa szerint multidimenzionális, a vizsgált szenzoros

csatornák mentén multimodális
 Kísérleti paradigmák
Különböző szervrendszerekre, modalitásokra fókuszáltan
Vonás vagy állapot jelleg?
Az univerzalitás kérdése
 Kérdőívek
Egy- vagy többdimenziós mérőeszközök
 AZ INTEROCEPCIÓ MÉRÉSE KÍSÉRLETI PARADIGMÁKKAL

 Szív- és érrendszer – Szívdobogás percepciós eljárások

Mental Tracking Task (Schandry, 1981)
Heartbeat Discrimination Task (Brener et al.,1993)
 Légzőszervrendszer
Standard Rebreathing Test (Read,1967)
 Gyomor-bélrendszer
Water Load Test (van Dyck et al., 2016)
INTEROCEPCIÓ “TESZTELÉS”

 Szívritmus detekció?
 BAQ
 https://elteppk.eu.qualtrics.com/jfe/form/SV_3h1jOBflVF0Z6qW
 megbeszélés
 MENTAL TRACKING TASK

 A legelterjedtebb mérési módszer

 A leghatékonyabbnak tartják
 DE számos kritika éri:
A teljesítményt nem interoceptív folyamatok is befolyásolják
Hatással vannak rá a nyugalmi szívritmushoz kapcsolódó előzetes hiedelmek és tudás
Figyelmi folyamatok is szerepet játszhatnak a teljesítményben
 A teljesítmény időbeli stabilitást mutat, de bizonyos faktorok, például a mentális
stressz képesek befolyásolni
 KÜLÖNBÖZŐ INTEROCEPTÍV DIMENZIÓK – AZ INKONZISZTENCIA
FELOLDÁSA

 Garfinkel et al., 2015:

 Interoceptív pontosság: a testi jelzések észlelésének és azonosításának objektív
mutatója -> kísérleti paradigmákkal vizsgálják
 Interoceptív fogékonyság: komplexebb megközelítés, top-down
mechanizmusokat, kognitív és szociokulturális tényezőket, illetve a testi
folyamatok észleléséhez kapcsolódó egyéni hiedelmeket és attitűdöket is
integrálja -> önkitöltős kérdőívekkel vizsgálják
 Interoceptív tudatosság: metakognitív dimezió, az interocepciót mérő teszteken
nyújtott teljesítmény és egyén teljesítményre vonatkozó becslésének viszonya
 AZ INTEROCEPCIÓ MINTÁZAT JELLEGŰ FELFOGÁSA

 Mehling, 2016:
 A szomatikus ingerek észlelésére top-down folyamatok is hatást gyakorolnak.
 Az interocepció jelensége nem írható le egyetlen mérőeszközön nyújtott
teljesítménnyel.
 Az interoceptív érzékenységet vizsgáló kérdőívek alkalmasak a komplexitás
megragadására, de nem képesek elkülöníteni a maladaptív és az adaptív
aspektusokat.
 A különböző interoceptív dimenziók közötti interakciók fontossága!
AZ INTEROCEPCIÓ ÉS AZ ÉRZELMEK KAPCSOLATA
 AZ INTEROCEPCIÓ ÉS AZ ÉRZELMEK I.

 Elégtelen interocepció: korlátozza a testi jelzésekhez való hozzáférést az

érzelmek feldolgozása során érzelemszabályozási deficit
 Insula, anterior cinguláris kéreg: az érzelmi és a testi tudatosságért felelős
agyterületek
 AZ INTEROCEPCIÓ ÉS AZ ÉRZELMEK II.

 Kutatási eredmények:
 Az interoceptív pontosság pozitív összefüggést mutat:
 Az érzelmek intenzitásának megélésével (független az érzelem típusától)
 Az érzelmek azonosításának képességével
 Az empátiával

Ferentzi et al., 2018

 AZ INTEROCEPCIÓ ÉS AZ ÉRZELMI ZAVAROK

 Megváltozott az interocepció szintje

 Szorongás esetén fokozott, depresszió esetén csökkent
 A szorongás és a depresszió, mint az interocepció zavara?
A top-down folyamatok túl dominánsak és megnehezítik a testi érzetek reális
értékelését

Ferentzi et al., 2018

 AZ INTEROCEPCIÓ ÉS AZ ALEXITÍMIA

 Fordított összefüggés a szívdobogás percepciós feladattal mért interocepció és

a Torontó Alexitímia Skála értéke között
 Magas szintű alexitímia esetén módosult agyi aktivitás egy interoceptív feladat
végzése közben.

Ferentzi et al., 2018

INTEROCEPCIÓ ÉS EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA
 AZ INTEROCEPCIÓ LEHETSÉGES SZEREPE A
SZOMATIZÁCIÓS/FUNKCIONÁLIS ZAVAROKBAN

 A szomatizáció pszichológiai modelljei a nem megfelelő interocepció téves

tünetészleléshez való hozzájárulását implikálják
 A szenzoros jelzésekhez kapcsolódó krónikus bizonytalanság
 Szomatizációs tünetekkel élők: jobb félni, mint megijedni stratégia a
pontatlan, zajos testi jelzéseket gyakran patológiásként értékelik
 AZ INTEROCEPCIÓ LEHETSÉGES SZEREPE A
SZOMATIZÁCIÓS/FUNKCIONÁLIS ZAVAROKBAN

 Kevés empirikus kutatás

 Inkonzisztens eredmények
 Szomatoform zavarok, fibromyalgia, funkcionális eredetű motoros tünetek
esetén elégtelen interocepció
 Az interocepció összefüggése a tünetek számával, a fájdalom intenzitásával vagy
a tünetekhez kapcsolódó negatív érzelmek és distressz mértékével
 SAJÁT EREDMÉNYEK (GAJDOS PANNA)

 Egészséges populáció
 Funkcionális gyomor-bélrendszeri tünetek és a különböző interoceptív dimenziók
összefüggései
 Mérőeszközök: Mental Tracking Task, önkitöltős kérdőívek interoceptív
pontosság, fogékonyság és tudatosság bevonása
 Az interoceptív pontosság tekintetében nincs szignifikáns különbség az alacsony
számú és magas számú tünettel élők között.
 Magas számú tünettel élők: a testi jelzések fokozott percepciója, saját
testtel kapcsolatos negatív attitűdök és bizalmatlanság, saját
interoceptív pontosság bizonytalan megítélése
 LEHETSÉGES MECHANIZMUSOK
ÉRZELEMSZABÁLYOZÁS

 Elégtelen interocepció: korlátozza a testi jelzésekhez való hozzáférést az

érzelmek feldolgozása során érzelemszabályozási deficit
 Insula, anterior cinguláris kéreg: az érzelmi és a testi tudatosságért felelős
agyterületek
 Funkcionális zavarok esetén a szenzoros ingerekhez erőteljes szorongás társul

 Csökkent fájdalomtolerancia, maladaptív egészségviselkedés,

egészségszorongás
 LEHETSÉGES MECHANIZMUSOK
ÖNSZABÁLYOZÁS

 Elégtelen interocepció és csökkent frusztrációs tolerancia összefüggése

 A nem megfelelő interocepció szerepét nem csak a funkcionális
tünetek kialakulásában, hanem az azokkal való megküzdésben is
érdemes vizsgálni
 LEHETSÉGES MECHANIZMUSOK
ÉN-TÁRGYIASÍTÁS

 A külső, fizikai megjelenéshez kapcsolódó faktorok dominanciája a

testészlelésben
 Együttjárás a nem megfelelő interocepcióval
 A funkcionális tünetekkel élők külső fizikai ingerekre támaszkodnak saját
állapotuk értékelésekor

 Testbe vetett bizalom, funkcionálás csökkenése, izoláció növekedése.

AZ INTEROCEPCIÓ SZEREPE A MEGKÜZDÉSBEN
EGY PÉLDA

 Krónikus mozgásszervi fájdalom

 A nem farmakológiai terápiában
fontos szerepet játszik a fizikai
aktivitás
 A betegek számára nehézséget jelent
a saját fizikai aktivitás monitorozása
 Elégtelen interocepció – a fizikai
aktivitás testi jelzéseivel kapcsolatos
alacsonyabb tudatosság
AZ INTEROCEPCIÓ ÉS A MALADAPTÍV EVÉSI MAGATARTÁS

 Anorexia nervosa
 Binge eating
 Kevert típus
 Szubklinikai
megjelenések:
binge eating,
érzelmi evés,
korlátozó evési
magatartás
 104 tanulmány
bevonásával
 AZ INTEROCEPCIÓ ÉS A MALADAPTÍV EVÉSI MAGATARTÁS

EREDMÉNYEK:
 Valamennyi vizsgált maladaptív evési magatartás összefüggést mutatott az elégtelen
interocepcióval
Az interocepció egy transzdiagnosztikus faktornak tekinthető a
különböző evészavarokban
LIMITÁCIÓK:
 Nem egységes az interocepció mérésének módszertana
 A potenciális moderátorokat és mediátorokat nem vizsgálták a bevont kutatások
 KÉRDÉSEK

 Az elégtelen interocepció csak az emésztőszervrendszerre korlátozódik vagy

általános jelenség?
 Kiváltója vagy oka az állapotnak? A gyógyult személyeknél is
megfigyelhető, ugyanakkor az evészavar terápiájának hatására módosul
 Az elégtelen interocepció valójában egy, az evészavarokat kísérő tünethez (pl.:
szorongás) kapcsolódik?
 LEHETSÉGES MECHANIZMUSOK

 Bizonytalanság az éhség és telítettség érzés szomatikus jelzéseivel kapcsolatban

 Saját testbe vetett bizalom csökkenése, negatív attitűdök jelenléte

 Érzelemszabályozási deficit
AZ INTEROCEPCIÓ MÓDOSÍTÁSA
 PSZICHOLÓGIAI INTERVENCIÓK

 Légzési és interoceptív folyamatokhoz való kapcsolódás tudatos szabályozás

mentén Lehetőség az egyének aktív részvételére saját mentális és

fizikai egészségük alakulásában

 Mindfulnessen alapuló intervenciók, légzésgyakorlatok (biofeedback)

MINDFULNESS - TESTPÁSZTÁZÁS

 https://www.youtube.com/watch?v=OI98PTc99hk
 https://www.youtube.com/watch?v=MLwzirXz1PE
 https://www.youtube.com/watch?v=JRQyplvq-cE

 megbeszélés
 MINDFULNESS ALAPÚ PSZICHOLÓGIAI INTERVENCIÓK

 Különböző testi jelzésekkel kapcsolatos tudatosság

 Fenntartott figyelmi fókusz ítélkezés nélkül
 A gyakorlás erősíti az interoceptív fókuszt és stabilitást
 A figyelemért és a kognitív kontrollért felelős agyai területek, illetve az
interocepcióban szerepet játszó agyi területek aktivációja
 Az interoceptív információk reprezentációinak módosítása
 A testi érzetek ítéletmentes elfogadása
 Jobb érzelemszabályozás: érthetővé válik a testi érzetek funkcionális jellege
 SZOMATIKUS ÁTKERETEZÉS

Kiindulás:
 A testi jelzések téves interpretációja vagy elkerülése
 Komplex helyzetekben nehéz megragadni az érzelmi jelentést
 A tudatosság hiányában a negatív affektív információ befolyásolja a percepciót
 Az érzelmi folyamatokban a szenzoros élményekhez jelentések, implicit interpretációk és
gondolatok kapcsolódnak. Ezek az asszociációk változatosságot mutatnak az adaptivitás
tekintetében, tudattalanok, ismétlődőek és nehezen módosíthatóak.
Amikor a figyelem az interoceptív információra irányul, a szenzoros információ
kerül a fókuszba!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!