Az érzelmek

Az érzelem jellemzői
(Carlson és Hazfield, 1992 nyomán)

• az ingerek gyakran megfigyelhetőek, mert

az érzelemkiváltó ingerek többsége a kör-
nyezetből származik;
• általában nem ciklikusan jelennek meg;
• befolyásolhatják, esetleg akadályozhatják
a mindennapi viselkedést;
• a válasz „belülről” irányított;
• érzésként, érzelemként élik meg;
• passzív: inkább a környezet hatására adott
reakciók (az érzelmeket inkább átéljük,
„elszenvedjük”).
Az érzelem fogalma
• több objektív és szubjektív tényező össz-
játéka, amelyeket idegi és hormonális
rendszerek közvetítenek;
• az objektív valósághoz fűződő szubjektív
viszonyunk tükröződése közvetlen átélés
formájában;
• a bennünket érő környezeti hatásokat ér-
tékelő, minősítő lelki jelenségek.
Az érzelem meghatározása 1
(Oatly és Jenkins, 2001)

1. Az érzelmet az okozza, hogy a személy egy fon-

tos dologgal, céllal kapcsolatban tudatosan
vagy tudattalanul relevánsnak értékel egy ese-
ményt; az érzelmet pozitívnak érzi, ha az ese-
esemény segíti és negatívnak, ha gátolja az
ügy előrehaladását.

2. Az érzelem magja a cselekvéskészség és a ter-

vek beindítása; az érzelem elsőbbséghez juttat-
ja azt az egy vagy néhány cselekvést, amelye-
ket sürgősségérzettel ruház fel – így megzavar-
Az érzelem meghatározása 2
(Oatly és Jenkins, 2001)

hat más mentális folyamatokat és cselekvése-

ket, vagy versenghet velük.

3. Az érzelmet általában jellegzetes típusú mentá-

lis állapotként éljük át, amelyet néha testi vál-
tozások, kifejezések, cselekvések kísérnek.

Az érzelem összetett, többkomponensű esemény,
amely cselekvésre sarkall.
 Az érzelmek fiziológiai
alapja
• Thalamus és hypothalamus
• Limbikus rendszer (amygdala)
• Agykéreg
• Vegetatív idegrendszer
Az érzelemkiváltás útjai
(LeDoux, 1989)

• Alsó út:
inger – amygdala – érzelmi reakció.
• Felső út:
inger – thalamus – szenzoros kéreg (tudato-
sulás) – amygdala – érzelmi reakció

E kettősség felelős azért, hogy elszakadhat
egymástól az értelmezés (érzelem) és az ér-
tékelés (értelem).
Az érzelmi folyamat összetevői 1

• Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott

esemény az adott pillanatban számunkra mi-
lyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos).
• Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott
affektív állapot vagy érzés.
• Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gon-
dolatok a tervekről, arról hogy hogyan küzd-
jünk meg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kon-
textusértékelés) és a tervek beindítása (cse-
lekvéskészség).
• Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív
idegrendszerből kiinduló változások.
Az érzelmi folyamat összetevői 2

• Érzelemkifejezés: testi változások.

• Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi ál-
lapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott
reakciók.
Érzelmi válaszok:
Személy- 2. Szubjektív élmény
környezet 1. Kognitív 6. Az érzelemre
3. Gondolkodási és
érintkezés
kiértékelés cselekvési tendenciák adott válaszok
(kiváltó
esemény) 4. Fiziológiai változások
5. Érzelemkifejezés

Az érzelmi folyamat vázlatos rajza

Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia.
Osiris Kiadó, Budapest, 417.o.
 Az érzelmek klasszikus
elméletei 1
1. Az érzelmek perifériás elmélete –
(James-Lange-elmélet)
KIR (agykéreg) –
inger (S) ingerület tárgya az érzelem
(érzékelt tárgy) szubjektív élménye
(érzés)

az érzelemre
jellemző emocionálisan észlelt
vegetatív arousal tárgy – észlelt arousal

James-Lange érzelemelmélete
Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai.
Tercia Könyvkiadó, Budapest, 205.o.

Az elméletből az következik, hogy a különböző érzelmekkel más-más

mintázatú testi válaszok járnak együtt.
 Az érzelmek klasszikus
elméletei 2
2. Az érzelmek centrális elmélete –
(Walter B. Cannon)
A James-Lange-elmélet legfőbb kritikusa:
- a vegetatív változások túl lassúak ahhoz, hogy az ér-
zelmek forrásai legyenek;
- a zsigerek viszonylag érzéketlenek, mivel az érzőide-
gekkel való ellátottságuk alacsony;
- a belső szervi változások mesterséges előidézése
nem eredményez érzelmeket;
- a zsigerek és a KIR kapcsolatának megszüntetése
nem okoz változást az érzelmi viselkedésben;
- a nagyon különböző érzelmi és nem érzelmi állapo-
tokban hasonló visceláris reakciók vesznek részt.
 Az érzelmek klasszikus
elméletei 3
periféria –
specifikus zsigeri-
szomatikus változások
KIR
inger (S) (szubkortikális
agyi területek)
kéreg -
az érzelem szubjektív
élménye az agykéregben

Cannon-Bard érzelemelmélete
Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai.
Tercia Könyvkiadó, Budapest, 206.o.
 Az érzelmek klasszikus
elméletei 4
3. Az érzelem kéttényezős elmélete –
(Schachter és Singer)
az arousal
más forrásai általános
vegetatív
arousal
az érzelem
inger (S) szubjektív élménye
(érzés)
az arousal
kognitív
más
kiértékelése
információk

Schachter-Singer érzelemelmélete
Forrás: Bernáth – Révész (1995): A pszichológia alapjai.
Tercia Könyvkiadó, Budapest, 207.o.
 Az érzelmek klasszikus
elméletei 5
Az elmélet két sajátossága:
- az arousal érzelmekre nem specifikus jellegét tételezi fel;
- amennyiben a megnövekedett arousalra nincs kielégítő
magyarázat, akkor a környezetben keressük azt.

4. Kiértékelés elméletek –
az arousal semlegességét hangsúlyozzák

az érzelem
inger (I) kognitív kiértékelés szubjektív élménye
(érzés)
 Az érzelmek klasszikus
elméletei (6)
5. Facialis feedback hipotézise - (Tomkins, 1962)
mimikai visszacsatolás elmélete
Az érzelem szubjektív élményét meghatározza
az arckifejezés által okozott fiziológiai vissza-
csatolás. (Alátámasztja azt az elképzelést, hogy
az érzelemkifejezés fontos az érzelem szubjek-
tív élményének kialakulásában.)
 Az érzelmek funkciói 1
(Rolls, 2000, Plutchick)

1. Evolúciós funkció (növelik a faj és az egyed

túlélési valószínűségét):
 felkészítik a szervezetet a válaszra azáltal, hogy egy-
részt kiváltják a szervezet fiziológiai aktiválását a cse-
lását a cselekvésre (fenyegetettség  harc), más-
másrészt a kritikus helyzetekben kész, feltehetően a-
daptív választ hívnak elő;
 fontos szerepet játszanak a fajtársak közötti kommu-
nikációban (az érzelem kifejezésen keresztül jelzést
szolgáltat a jövőbeni cselekvésre vonatkozó szándék-
ról).
 erősítik és szabályozzák a társas kapcsolatokat.
 Az érzelmek funkciói 2
(Rolls, 2000, Plutchick)

2. Befolyást gyakorolnak a kognitív folya-

matokra azáltal, hogy elősegíthetik és
támogathatják az információfeldolgo-
zást:
 az aktuális hangulat befolyást gyakorol a figyelemre,
az észlelési, tanulási és az emlékezeti folyamatokra;
 a régi emlékek felidézése is aktiválhatja a hozzákap-
csolódó érzelmi állapotot.
 Az érzelmek funkciói 3
(Rolls, 2000, Plutchick)

3. Fontos szerepet töltenek be a viselke-

désszabályozásban:
 szerepet játszanak az inger-válasz mechanisztikus
kapcsolat lazításában és irányítják, illetve kiválaszt-
ják a számunkra kedvezőbb cselekvéseket;
 cselekvésre késztetnek, azaz motiválnak  célirá-
nyos viselkedés (az elképzelt jövőbeni lehetőségek-
hez kapcsolódó érzelmek cselekvésre mozgósítanak,
vagy éppen eltántorítanak tőle);
 szerepet játszanak a viselkedés fenntartásában, a ki-
tartásban és a célok elérésében;
 az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelen-
tést nyújtanak a cselekvésről és annak eredményé-
ről, befolyásolva ezzel a későbbi viselkedést.
Az érzelmek osztályozása1

• Forrásuk szerint
 alapérzelmek
 magasabb rendű érzelmek
• Tartalmuk szerint
 morális érzelmek
 intellektuális érzelmek
 esztétikai érzelmek
 praxikus érzelmek
Az érzelmek osztályozása2

• Az érzelmek polaritása szerint

 pozitív-negatív dimenzió
 aktivitás-passzivitás dimenzió
 feszültség-kisülés dimenzió
• A kiváltó helyzetekkel kapcsolatosan
• Az élethelyzetekkel kapcsolatos kog-
nitív kiértékelés elemei szerint
 Az érzelmek dinamikája

• Hangulat
• Indulat
• Szenvedély
 Az érzelmek kifejezése
• Darwin
 az érzelmek kifejezésének és felfogásának
képessége velünk születik
 az alapvető érzelemkifejezések egyeteme-
sek
 az érzelmek kifejezését a kultúra, a nevelés
erőteljesen befolyásolja
• Ekman
 ún. faciális feedback
 Agresszió
Agresszió = fajon belüli , szándékos károkozás.

Az agresszió fajtái:
 a közösség szempontjából:
 antiszociális (közösség ellen irányuló),
 proszociális (a közösség és az egyén érdekeit
szolgáló - az adott társadalmi normáknak
megfelelő),
 a cél elérésére irányuló – instrumentális,
 fájdalomokozásra irányuló – indulati.
 Agresszióelméletek (1)

1. Hidraulikus elmélet – Freud

énre irányul (autoagresszió)
halálösztön
külső tárgyra (valódi agresszió)
felhalmozódott
pszichikus szorongás agresszió
energia

Katarzis:
robbanásszerű kitörés,
megtisztulás
(csökken a feszültség, de teljes
mértékben nem lehet
megszüntetni az impulzusokat)
 Agresszióelméletek (2)

2. Frusztráció-agresszió hipotézis
 Agresszióelméletek (3)

3. Az agresszió mint tanult válasz –

szociális tanuláselmélet (Bandura)
 függőség
kellemetlen emocionális  teljesítmény
tapasztalatok arousal  visszavonulás és lemondás

A viselkedés
 agresszió
ösztönzők elővételezett  pszichoszomatikus tünetek
következményei  „önérzéstelenítés” drogokkal
 konstruktív problémamegoldás

Az agresszió tanuláselméleti megközelítése

Forrás: Atkinson-Hilgard (2005): Pszichológia.
Osiris Kiadó, Budapest, 443.o.
 Agresszióelméletek (3)

Az elmélet jellemzői:
 a megerősítés + kognitív folyamatok együttes
figyelembe vétele;
 a megfigyelésen alapuló behelyettesítő tanu-
lás jelentősége;
 az agressziót tanult válasznak tekinti;
 az agresszió csak egy a frusztráló
helyzetekre
adott lehetséges válaszok közül;
 az agresszió, mivel nem rendelkezik a készte-
tések tulajdonságaival, a viselkedés elővéte-
lezett következményei befolyásolják.