11) Az érzelmek, az érzelmek és a stressz pszichológiája

Érzelmi folyamat összetevői

- kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény pillanatnyilag számunkra milyen jelentést hordoz
(fontos, nem fontos) – valósághoz fűződő, szubjektív viszony
- szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív (érzelmi) állapot vagy érzés
- gondolkodási és cselekvési tendenciák: gondolatok a tervekről, arról, hogy hogyan küzdjünk meg az érzelmet
kiváltó eseménnyel (kontextusértékelés), a tervek beindítása (cselekvéskészség)
- fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló változások
- érzelemkifejezés: testi változások
- érzelemre adott válasz: a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltó helyzetre adott reakció

Érzelmek klasszikus elméletei

- James-Lange érzelemelmélete
o inger (S)  KIR (agykéreg) ingerület tárgya (érzékelt tárgy) + érzelemre jellemző vegetatív arousal
 emocionálisan észlelt tárgy – észlelt arousal – az érzelem szubjektív élménye = érzés
o Canon kritikája: a zsigerek elkülönítése az idegrendszertől nem befolyásolja az érzelmi viselkedést, az
azonos zsigeri változások különböző érzelmi állapothoz vezetnek

- Canon-Bard érzelemelmélete
o inger (S)  KIR (szubkortikális agyi területek)  periféria – specifikus zsigeri-szomatikus változás

 kéreg – az érzelem szubjektív élménye (agykérgi)

o ellenérvek a James-Lange elméletre: a belső változás túl lassú, adrenalininjekció beadása nem vált ki
emocionális élményt, az egyes érzelmi állapotok vegetatív arousal mintázata igen hasonló

- Schachter-Singer érzelemelmélete
 o Schachter és Singer elképzelése szerint akkor keletkezik érzelem, ha egy inger vagy esemény által
kiváltott arousalt kognitív Az érzelem minőségének meghatározásában nagyon fontos szerep jut a
helyzet értékelésének: az arousal érzelmekre gyakorolt hatása nem specifikus semleges!!,
amennyiben nincs magyarázatunk a megnövekedet tarousalra, a környezetben keressük azt
o Ezt igazolja Schachter és Singer klasszikus kísérlete, amellyel azt kívánták igazolni, hogy bizonyos
körülmények között az érzelmi élmény a helyzet kognitív értékelésén alapszik:
 A kísérlet leírása A kísérleti személyeknek adrenalin injekciót adtak, amely általában
vegetatív arousalt okoz: erős szívritmus és légzésszám-növekedés, izomremegés és fokozott
izgalmi állapot keletkezik. A kísérletvezetők a kísérleti személyeknek beadott adrenalin
hatására vonatkozó információt változtatták. Néhány kísérleti személyt pontosan
felvilágosítottak a szer következményeiről, másokat félrevezettek, azt állítva, hogy a szer,
zsibbadást okoz. Ezután a kísérleti személyeket egy szobában hagyták egy másik személlyel,
aki látszólag másik kísérleti személy, valójában a kísérletvezető beépített embere volt. A
beépített ember vagy örömhelyzetet teremtett, úgy hogy feldobottan viselkedett, vagy
dühhelyzetet azzal, hogy mérgesen viselkedett. A kísérlet végén megkérték a kísérleti
személyeket, hogy számoljanak be érzelmeikről. Az informált személyeknek volt
magyarázatuk az izgalmukra, ennek következtében a kísérlet végén nem számoltak be
különösebb érzelmekről. A félreinformált személyek viszont, mivel nem volt magyarázatuk a
bennük keletkező izgalmi állapotra, dühről számoltak be, amikor a beépített ember
dühhelyzetet teremtett és örömről, amikor örömhelyzetet. Tehát ez utóbbi esetben az
érzelmet a kísérleti személy helyzetről kialakított kiértékelése határozta meg. A kognitív
kiértékelés elméletének képviselői fontosnak tartották azt leírni, hogy valójában milyen
dimenziók mentén történik a kognitív értékelés. Smith és Ellsworth 6 dimenziót javasol,
amellyel az érzelmek leírhatók:
 1. A helyzet kívánatossága (kellemes vagy kellemetlen)
 2. A helyzethez elővételezett erőfeszítés mennyisége
 3. A helyzet bizonyossága
 4. A figyelem, amit a személy a helyzetnek akar szentelni
 5. A helyzet felett érzett kontroll erőssége
 6. A helyzetben jelen lévő nem emberi erőknek tulajdonított befolyás.
 Fontos megemlítenünk azt is, hogy vannak olyan érzelmek is, amelyekben a kognitív
kiértékelés nem játszik szerepet. Ezeket az érzelmeket nevezzük prekognitív érzelmeknek.
Ilyen prekognitív érzelmek félelmeink, amelyek a gyerekkorban alakultak ki és nem járnak
együtt kognitív kiértékeléssel.

Emocionális arousal és teljesítmény

Érzelmek klasszikus elméletei
- Mimikai visszacsatolás elmélete (Facialis feedback hipotesis) – Tomkins
o az érzelem szubjektív élményét meghatározza az arckifejezés által okozott fiziológiás visszacsatolás
(alátámasztja azt az elképzelést, hogy az érzelemkifejezés meghatározó a szubjektív élményben)
o az arckifejezés fokozza az átélt érzelem intenzitását
- pozitív hangulatban:
o környezetünk személyeit, tárgyait pozitívabban értékeljük
o egészségre, élettartamra kihat
o fejleszti a fizikai, intellektuális, pszichológiai, társas erőforrásainkat
- hangulat és veszélypercepció / események okainak megítélése (szomorú/dühös állapotban)

Érzelmek funkciói
- Evolúciós (növeli a faj, egyed túlélési esélyeit)
o felkészítik a szervezetet a válaszra (fiziológiás aktivitást vált ki: fenyegetettség: harc)
o kritikus helyzetekben kész, adaptív választ hívnak elő
o kommunikáció (jövőbeni cselekvést jelez, szükségletet
- Befolyásolják a kognitív folyamatokat
o információfeldolgozást segítenek – befolyásolja a figyelmet, észlelést, tanulást, emlékezést
- Viselkedésszabályozók
o inger-válasz mechanizmus kapcsolatot lazítanak
o legkedvezőbb cselekvést segítik elő a helyzetben, motiválnak (jelenlegi veszély, jövőbeni cél)
o az eredményekkel kapcsolatos érzelmek visszajelzést adnak, befolyásolják a további viselkedést

Érzelmek osztályozása
- forrásuk szerint
o alapérzelmek (öröm, szomorúság, düh, undor, félelem, meglepődés)
o magasabb rendű érzelmek (szeretet, szerelem, bűntudat, szégyen, büszkeség, irigység)
- tartalmuk szerint
o morális
o intellektuális
o esztétikai
o praxikus (gyakorlati tevékenységhez való szubjektív viszonyulások: siker öröme, kudarc bánata)
- polaritásuk szerint
o pozitív-negatív
o aktivitás-passzivitás
o feszültség-kisülés dimenziói
- a kiváltó helyzet szerint
- az élethelyzetekkel kapcsolatos kognitív kiértékelés elemei szerint

Érzelmek kifejezése
- Darwin: érzelmeink kifejezése velünk születik, az alapvető érzelemkifejezések egyetemesek, kifejeződését a
kultúra és nevelés erősen befolyásolja

Érzelmi intelligencia (összetevői)

- Érzelmek pontos észlelése és kifejezése:
o mások és saját érzelmeink pontos észlelése segíti helyzetünk megértését és a megfelelő viselkedési
válasz megtalálását
- mozgósításuk a gondolkodás elősegítése érdekében
o kül. érzelmi állapotok segíthetnek eltérő kognitív folyamatokat
- érzelmek megértése
o nem elég az érzelem azonosítása, a kialakulásának okát is meg kell értenünk
- szabályozása
o ismernünk kell, hogy az adott gondolatok, helyzetek miylen érzelmet váltanak ki, ennek megfelelően
pedig irányítani tudjuk érzelmi állapotunkat

Személyiség önszabályozása
- többféle jelenségben, különféle szervezettségi szinteken érvényesül
- szűr/véd a túlterhelés ellen
- módja: az ingerületeket a KP-i IR csak akkor képes felfogni, ha meg van a megfelelő aktivitási szint
o idegi, hormonális aktivitás önszabályozása, érzékelés, észlelés, érzelmi feldolgozás, imprinting,
feszültség csökkentése, szükségleti állapotok, motivációk, én-kép