Bevezetés a pszichológiába I.

2014-2015 egyetemi év, I. félév

2.3. Tétel: A pszichológia alapkérdései: Érzelem és kogníció összefüggései

Alapkérdés: Milyen mértékben befolyásolják érzelmeink gondolkodásunkat, illetve döntéseinket?

Robert B. Zajonc (1980)
elsődleges affektív jellegű válaszok
– különböző kísérletek által próbálta bizonyítani (Zajonc, 1980; Zajonc,
Murphy, Inglehart, 1989; Andalmann, Zajonc, 1989), hogy az érzelem
egyszerű testi mozdulatok hatására is kiváltódhat. Számos esetben a külső
ingerre adott első válaszreakció affektív jellegű. Ezek az affektív reakciók
részletes perceptuális és kognitív kódolás nélkül is létrejöhetnek, illetve
ebből kifolyólag az ilyen formában hozott döntések gyorsabbak. Az
érzelem és kogníció tehát önálló és részben független rendszerek
szabályozása alatt állnak, ugyanakkor befolyással is lehetnek egymásra.
Ilyen formában az érzelem időben megelőzheti a kognitív folyamatot.

Könyvészet: Oatley, K., Jenkins, M. J. (2001). Érzelmeink. Osiris Kiadó, Bp. 147. old.
Bernáth L., Révész Gy. (2002). A pszichológia alapjai. Tertia kiadó, Bp. 224. old.
Zajonc, R. B. (1980). Feeling and Thinking: Preferences Need No Inferences. American
Psychologist, 35 (2), 154-158. old.

Richard S. Lazarus (1990)
az érzelmek kognitív kiértékelés
elmélete
– az érzelmek kognitív kiértékelés elméletének egyik megalkotója (Smith,
Lazarus, 1990). Az elmélet szerint a megismerés elsődleges az
érzelemhez viszonyítva, ugyanakkor a kogníció az érzelem egyik
szükséges feltétele. Az érzelmek kialakulásában a helyzetre vonatkozó
tényezők (helyzetre vonatkozó ismeretek, hiedelmek), és azok elsődleges,
illetve másodlagos kiértékelési folyamatai játszanak meghatározó
szerepet. Lazarus kísérleteiben azt mutatta ki, hogy a kognitív értékelő
folyamatok változásai a stresszreakciók és az érzelmek módosulásait
eredményezi. Zajonc és Lazarus nézőpontjai tehát ellentétes
megközelítését képviselik az érzelem és kogníció kapcsolatát illetően.

1
 Könyvészet: Bernáth L., Révész Gy. (2002). A pszichológia alapjai. Tertia kiadó, Bp. 225. old.

Lazarus, R. S. (1982). Thoughts on the Relations Between Emotion and Cognition. American
Psychologist, 37 (9), 1019-1024.
Urbán, R. (2001). Az érzelem és motiváció pszichológiája. In A. Oláh, A. Bugán (Szerk.),
Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 201-
202. old.

Ajánlott: Forgács, J. P. (2003) Bevezetés: Az érzelmek pszichológiája. In J. P. Forgács (Szerk.), Az

érzelmek pszichológiája. Kairosz Kiadó, Bp. 19-24. old.

– kísérleteiben különböző hangulatok indukálásával, illetve ezek további

Gordon H. Bower (1981)
manipulálásával kimutatta, hogy az emlékezet, figyelem, tanulás, illetve
hangulat kongruens emlékezet –
megítélés terén az aktuálisan átélt érzelmekkel, hangulatokkal való
tanulás, figyelem, döntés
kongruens információkat vesszük figyelembe, illetve ezeket kódoljuk,
tároljuk és dolgozzuk fel (pl. Bower, 1981, 1983, 1991; Kavanagh,
Bower, 1985). Érzéseink tehát meghatározzák, hogy milyen jellegű
emlékekhez férünk hozzá, ugyanakkor emlékeink hatással vannak
figyelmünkre, és ilyen értelemben döntéseinkre is.

Könyvészet: Atkinson, L. R., Hilgard, E. R. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Bp. 424-425. old.
Leary, M. R. (2001) Érzés, megismerés és társas érzelmek. In J. P. Forgács (Szerk.), Érzelem
és gondolkodás. Kairosz Kiadó, Bp. 348-353. old.
Urbán, R. (2001). Az érzelem és motiváció pszichológiája. In A. Oláh, A. Bugán (Szerk.),
Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 210-
211. old.

Ajánlott: Bower, H. B. (1991). Mood Congruity of Social Judgments. In J. P. Forgács (Ed.), Emotion
and Social Judgments. Pergamon Press. 31-46. old.

Antonio R. Damasio (1996)
szomatikus markerek
– Descartes tévedése (1996) című művében megfogalmazza az általa
folytatott kísérletek alapján, hogy az emberi elme és test működése nem
különíthető el, hanem szorosan összefügg. Vizsgálatai során megalkotja
a szomatikus markerek fogalmát (Damasio, 1996). Az elmélet szerint
léteznek bizonyos speciális fajta kognitív érzelmek, amelyek a múltbeli
tapasztalatok alapján előrejelzik az adott elképzelt helyzet, esemény, vagy
cselekvés kimenetelét. Ezek a testi jelzők segítenek a gyors (intuitív)
döntéshozatalban, viszont a tudatos gondolkodás időnként felülbírálhatja ezeket.

2
 Könyvészet: Mérő, L. (2010) Az érzelmek logikája. Tericum Kiadó, Bp. 148-150., 153-158. old.
Damasio, A. R. (2003) Az érzelem és gondolkodás kölcsönhatása: egy neurobiológiai
elképzelés. In J. P. Forgács (Szerk.), Az érzelmek pszichológiája.
Kairosz Kiadó, Bp. 40-42. old.

Joseph P. Forgas (1989) – az érzelmek, hangulatok társas megismerésre, gondolkodásra és

az érzelmek társas megismerésre,
gondolkodásra és döntésekre
való hatásai
döntésekre való hatásait vizsgálta kísérleteiben (pl. Forgas, 1989, 1991b,
1995, 1998 stb.). A negatív, illetve pozitív hangulat indukálása során
kapott eredményei azt mutatják, hogy lényeges különbségek vannak a két
hangulati állapot során mutatott gondolkodási stílus, döntésmód között.
A negatív hangulat részletesebb, helyzeti információra való koncentrálást
eredményez, ezzel szemben a pozitív hangulat alkotó, produktív
gondolatok megjelenését segíti elő.

Könyvészet: Mérő, L. (2010) Az érzelmek logikája. Tericum Kiadó, Bp. 129-136. old.
Forgács, J. P. (2001) Az érzelmek szerepe a gondolkodásban. In J. P. Forgács (Szerk.), Érzelem
és gondolkodás. Kairosz Kiadó, Bp. 25-27. old.

Ajánlott: Forgas, J. P. (1998). On Being Happy But Mistaken: Mood Effects On Fundamental
Attribution Error. Journal Of Personality and Social Psychology, 75
(2), 318-331.

Jennifer S. Lerner és Dacher – kutatásaikban (Lerner, Keltner, 2000, 2001) a hangulatok és érzelmek
Keltner (2000)
negatív, illeve pozitív dimenziója helyett a specifikusságra helyezték a
érzelem-specifikus hatások a
döntésekre hangsúlyt. Egy dimenzión belül megkülönböztették a félelem és düh
hatásait a döntésekre, illetve ítéletalkotásra. Összefüggésbe hozták ezeket
több más faktor közül (pl. kockácatvállalás) a pesszimista-optimista
attitűddel (Lerner, Keltner, 2000). Eredményeik szerint a félelem
pesszimista, a düh optimista döntéseket váltott ki. Továbbfejlesztve
kutatásaikat (Lerner, Keltner, 2001) az érzelmek specifikus hatásainak
tanulmányozása mellett megállapították, hogy az érzelmek hatásai
kapcsolatba hozhatók a kontroll, és bizonyosság érzésével.

Könyvészet: Atkinson, L. R., Hilgard, E. R. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó, Bp. 425-427. old
Ajánlott: Lerner, J. S., Keltner, D. (2000). Beyond Valence: Toward a Model of Emotion-
Specific Influences on Judgment and Choice.
Cognition and Emotion, 14, 473-493.
Lerner, J. S., Keltner, D. (2001). Fear, Anger and Risk. Journal of Personality and Social
Psychology, 81 (1), 146-159.

3
John Tooby és Leda Cosmides
(1992)
érzelmek evolúciós megközelítése
– az érzelmek evolúciós megközelítését fogalmazták meg (Tooby,
Cosmides, 1992). Az érzelmeket jellegzetes jelzőingerek váltják ki,
amelyek mozgás- és viselkedésmintákat eredményeznek. Ezek a
mintázatok genetikai felszereltségünk tartozékai, illetve olyan
forgatókönyveket foglalnak magukba, amelyek az alkalmazkodást
szolgálják. Az érzelmek ilyen értelemben alapvető funkciójukat tekintve
a gondolkodás, viselkedés egyik kiemelkedő meghatározói.

Könyvészet: Oatley, K., Jenkins, M. J. (2001). Érzelmeink. Osiris Kiadó, Bp. 112-113. old.
Ajánlott: Tooby, J., Cosmides, L. (2008). The Evolutionary Psychology of the Emotions and Their
Relationship to Internal Regulatory Variables. In M.
Lewis, J. M. Haviland-Jones, L. F. Barrett (Eds.),
Handbook of Emotions (Third Edition). NY: Guilford.
115-118. old.