Professional Documents
Culture Documents
2.1. tétel. A pszichológia alapkérdései: Nature és nurture vita (Genetika vagy környezet?)
Alapkérdés - Mennyire határoz meg minket a genetika vagy a környezet?
-Személyiségünk vagy környezetünk határozza meg inkább viselkedésünket?
Három csoport - öröklődéselvűek (genetika, „nature”)
- környezetelvűek (környezet, „nurture”)
- interakcionisták (mindkettő ugyanannyira lényeges)
Öröklődéselvűek
Alaptételük - Az ember képességeit és fejlődését leginkább az öröklött tényezők
határozzák meg. A genetikai háttér fontosabb szerepet kap az értelmi
fejlődésre való hatásában, mint a környezet.
Könyvészet: Cianciolo, A. T. & Sternberg, R. J. (2004). Az intelligencia rövid története.
Corvina kiadó, Budapest, 92-94 old.
René Descartes - Test-lélek paradigma. A mentális és a fizikai jellemzők elkülönítésének
kérdése.
Könyvészet: Schultz, D.P., Schultz, S.E. (2011): A History of Modern Psychology. Tenth
Edition. Wadsworth, USA. 33-34 old.
Charles Darwin - Előtérbe hozza az öröklődés, átöröklés, szelekció témát. A fajok eredete című
könyve jelentős hatást ért el. Az evolúciós pszichológia atyja. Nézete szerint
az ember jellemzői leginkább az átöröklés eredménye.
Könyvészet: Cianciolo, A. T. & Sternberg, R. J. (2004). Az intelligencia rövid története.
Corvina kiadó, Budapest, 104-105 old.
Atkinson, R.L. & Hilgard, E. R. (2005). Pszichológia. Osiris kiadó, Bp, 91 old.
Francis Galton - Legfőbb műve: Hereditary genius (Öröklött lángelme), az ember természetes
képességei öröklődésből származnak. Megfogalmazza a nature-nurture
kifejezést. Bevezette az ikervizsgálatot, mint a téma kutatási módszerét.
Könyvészet: Cianciolo, A. T. & Sternberg, R. J. (2004). Az intelligencia rövid története.
Corvina kiadó, Budapest, 94-96 old.
1
Noam Chomsky - generatív nyelvtan elmélete. A tudás és ismeret legnagyobb részt öröklött. A
gyerekeknek elég, nyelvük csupán bizonyos jellegzetességeit megtanulni.
Hans Eysenck - az intelligencia mérésével foglalkozott, az érdekelte konkrétabban, hogyan
határozhatjuk meg. Úgy gondolta, hogy az intelligencia 80 %-ban öröklődés
alapú.
Környezetelvűek
Alaptételük - Az ember fejlődése és az értelmi képességei genetikailag nem, illetve nem
annyira meghatározottak, mint amennyire a környezet befolyásolja. Az
intelligencia, valamint a személyiség is a minket ért környezeti hatások és az
azokra adott válaszaink párbeszédének eredménye.
John Locke - A csecsemő lelke tiszta lap („tabula rasa”), amire semmi sincs írva. Locke
empirista volta és az asszociációs iskolához való tartozása meghatározta
elméletét, miszerint az ember a világgal való interakciók útján szerzi
képességeit, tudását.
Könyvészet: Atkinson, R.L. & Hilgard, E. R. (2005). Pszichológia. Osiris kiadó, Bp,
28-29 old.
J.B. Watson - behaviorista megközelítés. Az ember lényegében nem más, mint az őt ért
ingerek és az ingerekre adott válaszok összessége. S-R (inger-válasz) formula
Könyvészet: Bernáth L. & Révész Gy. (2002). A pszichológia alapjai. Tertia kiadó, Bp.,
35-36 old.
Interakcionisták
Alaptételük - Az ember fejlődésében egyaránt jelentős szerepet játszik a genetika és a
környezet is. Azt hangsúlyozzák, hogy a genetika-környezet vitát nem a
„minden vagy semmi” elven kell megoldani. Az interakcionista keretbe éppen
annyira beletartoznak a gének specifikus hatásai, mint a környezeti tényezők
vizsgálata.
Könyvészet: Weiten, W. (2008). Psychology: themes & variations (7th Edition), Thomson
Wadsworth, Belmont, 22.old.
2
Vajda Zs. (2002). Az intelligencia és az IQ-vita. Akadémiai kiadó, Budapest
51-53 old.
J.Bolwby - Elmélete szerint a kötődésre való késztetés velünk születik, viszont a korai
gyermekkorban történő körülmények hatása jelentős az ember későbbi
viselkedése és személyisége szempontjából.
Könyvészet: Gleitman, H., Gross, J., Reisberg, D. (2011). Psychology. W.W Norton &
Company, Inc., Canada 566-567 old.