1.

A pszichológia fogalma, tárgya

Kulcsfogalmak:

- pszichológia
A "pszichológia" görög eredetű szó.
"psziché" (=lélek) + " logosz" (=tan) = "lélektan "

- lélek
A nyugati pszichológiában egészen mást jelent a "lélek" kifejezés, mint a védikusban!!! A
nyugati pszichológia - lélek kifejezés alatt - ide sorolja: elmét, érzelmeket, viselkedést, sőt
még a gondolkodást is!!! A nyugati pszichológia "lélek" kifejezése sokkal kevésbé
megfogható, a mai napig nem létezik rá egységes definíció a pszichológusok körében.
Ezzel ellentétben világosan tudjuk, hogy védikus értelemben mit is jelent a lélek, vagyis az
önvaló:

- mentális
lelki, szellemi

- laikus pszichológia
A laikus pszichológia (amivel mindenki rendelkezik) tudattalanul gyűjtött információkból és
tapasztalatokból kialakított emberismeret.

- lelki jelenségek

A lelki jelenségek: élet jelenségek, tipikusan emberi vagy állati megnyilvánulások, melyek az
idegrendszer (az agy) működése révén jönnek létre. Ilyen lelki jelenségek: az érzések, a
figyelem, a gondolkodás, az emlékezés, a kíváncsiság, egyszóval a bennünk zajló, sajátos
lelki élmények.
A lelki jelenségek meghatározzák a magatartásunkat, mivel mindig valamilyen viselkedésben
nyilvánulnak meg. Így a pszichológia tudománya a viselkedéssel is foglalkozik: annak
leírásával, megértésével és tudományos tanulmányozásával.

1
1.1 Mit jelent a "pszichológia" kifejezés?

A "pszichológia" görög eredetű szó.

"psziché" (=lélek) + " logosz" (=tan) = "lélektan "

1.2 Mivel foglalkozik a pszichológia?

A pszichológia a lelki élettel és a lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány.

A lelki jelenségek: élet jelenségek, tipikusan emberi vagy állati megnyilvánulások, melyek
az idegrendszer (az agy) működése révén jönnek létre. Ilyen lelki jelenségek: az érzések, a
figyelem, a gondolkodás, az emlékezés, a kíváncsiság, egyszóval a bennünk zajló, sajátos
lelki élmények.
A lelki jelenségek meghatározzák a magatartásunkat, mivel mindig valamilyen
viselkedésben nyilvánulnak meg. Így a pszichológia tudománya a viselkedéssel is
foglalkozik: annak leírásával, megértésével és tudományos tanulmányozásával.
Figyelembe veszi a szervezetet, annak funkcióit és lehetőségeit, továbbá mindazon
hatásokat és változásokat, amelyeket a múltbeli események tapasztalatai és a jelen
környezet együttesen teremtenek. Olyan tudomány, amely az ember és az állatok
viselkedését, az ezt irányító és benne megnyilvánuló pszichikus folyamatokat valamint a
környezeti, és a belső, szervezeti feltételek összefüggéseinek törvényszerűségeit kutatja.
A pszichológusok az ember magatartása, cselekvése iránt érdeklődnek, valamint az iránt,
hogy ezt a viselkedést hogyan befolyásolják a lelki folyamatok

Tehát, a pszichológiát úgy határozhatjuk meg, mint a viselkedés és a mentális (=lelki,

szellemi) folyamatok tudományos tanulmányozását.

1.3 Ismertesd röviden a nyugati és a védikus felfogást a lélekről!

A nyugati pszichológiában egészen mást jelent a "lélek" kifejezés, mint a védikusban!!! A

nyugati pszichológia - lélek kifejezés alatt - ide sorolja: elmét, érzelmeket, viselkedést, sőt
még a gondolkodást is!!! A nyugati pszichológia "lélek" kifejezése sokkal kevésbé
megfogható, a mai napig nem létezik rá egységes definíció a pszichológusok körében.

Ezzel ellentétben világosan tudjuk, hogy védikus értelemben mit is jelent a lélek, vagyis az
önvaló:
" A lélek nem ismer sem születést, sem halált. Soha nem keletkezett, nem most jön létre, és a jövőben
sem fog megszületni. Születetlen, örökkévaló, mindig létező és ősi, s ha a testet meg is ölik, ő akkor
sem pusztul el. " (Bg. 2. 20.)
"Ahogy az ember leveti elnyűtt ruháit, s újakat ölt magára, úgy adjafel a lélek is az öreg és
hasznavehetetlen testeket, hogy újakat fogadjon el helyükbe. " (Bg 2.22.)
A lelket semmilyen fegyver nem képes feldarabolni. Tűz nem égetheti, víz nem nedvesítheti, és szél nem
száríthatja. " (Bg 2.23.)
"Az egyéni lélek törhetetlen, feloldhatatlan, és sem megégetni, semfelszárítani nem lehet.
Örökkévaló, mindenhol jelen van, változatlan, rendíthetetlen és örökké ugyanaz. " (Bg 2. 24.)
"Úgy mondják, hogy a lélek láthatatlan, felfoghatatlan és változhatatlan. Ezt tudván nem szabad
bánkódnod a test miatt. " (Bg.2. 25)
" A lelket az egyik csodálatosnak látja, a másik olyannak írja le, a harmadik azt hallja róla, hogy
csodálatra méltó, míg mások egyáltalán nem értik még azután sem, hogy hallottak róla. " (Bg. 2.29.)

2
Tehát, a nyugati pszichológia nem "ezzel" (a fenti) lélekkel foglalkozik, amikor azt mondjuk,
a pszichológia lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány.

1.4 Miben különbözik a laikus és a formális pszichológia?

A laikus pszichológia (amivel mindenki rendelkezik) tudattalanul gyűjtött információkból és

tapasztalatokból kialakított emberismeret.
A tudományos pszichológia feladata a viselkedés tudományos tanulmányozása, a
törvényszerűségek feltárása tudományos módszerekkel.

1.5 Mit jelent az a kifejezés, hogy a pszichológia "határtudomány"?

A pszichológia határtudomány. Nem lehet egyértelműen besorolni sem a

természettudományok, sem a társadalomtudományok körébe. Mindkét csoporthoz tartozik,
mivel tárgya az ember is részben biológiai, részben társadalmi lény.

3
 2. A pszichológia története

Kulcsfolgalmak:

- „Cogito ergo sum”

"Gondolkodom, tehát vagyok" (Descartes). "Gondolkodom" ebből következik, hogy
"Létezem". Descartes tehát biztos lehetett saját létezésében, mivel gondolkodott:

- dualizmus
A test és a lélek szétválasztása: testetlen lélek + test ( "gép")

- „Tabula rasa”
Tabula rasa vagy White paper (fehér lap) olyan ismeretelméleti fogalom, melyet az empirista
gondolkodók használnak, mikor azt szeretnék szemléltetni, hogy az ember elméje
születésekor nem tartalmaz semmiféle veleszületett ideát (tudást). Minden ismeretünk a
környezetünkből, nevelésből és tanulásból származik.

- evolúció
A biológiában evolúció alatt folyamatos változások olyan sorozatát értjük, melynek során
bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Az evolúció
természetes kiválasztódáson alapuló modelljét először Charles Darwin és Alfred Russel
Wallace vetette fel, részletes leírásra először Darwin A fajok eredete (1859) című könyvében
került sor.

- természetes kiválasztódás
A természetes szelekció, vagy magyarul természetes kiválasztódás, az a folyamat, mely során
a reprodukcióra képes élőlények nemzedékeinek váltakozásával az öröklödő tulajdonságok
közül az előnyös jellegek gyakorisága nő, az előnytelenek gyakorisága pedig csökken

4
2.1 Ismertesd röviden a test és lélek kapcsolatának alakulását, az ókortól kezdve!

5
2.2 Sorold fel Arisztotelész hármas lélekfelosztását!

Nemcsak az embereknek, hanem az állatoknak és a növényeknek is van lelke, amennyiben

élnek.
Az élőlények képességeik összetettsége szerint rendszerezhetők:
- egyesek: csak táplálkozásra és szaporodásra képesek -" tenyésző lélek"
- mások: észlelésre, vágyakozásra, mozgásra-" érző lélek"
- az ember: rendelkezik a gondolkodás képességével -" megismerőlélek"
(növényi-állati-emberi tudatszintek)
Arisztotelész "felismerte": " Mint tüzet a füst, mint tükröt a por, vagy mint magzatot az anyja
méhe, úgy burkolják be az élőlényt e kéj különböző fokai" (Bg.3.38.)

2.3 Mit értünk Descartes dualista filozófiáján

Elgondolása szerint az ember tudatból és testből áll, és ezek független, de kölcsönhatásban

lévő rendszerek.
Elveti Arisztotelész hármas lélekfelosztását, csak a " megismerő lelket" veszi komolyan
dualizmus (!): test és a lélek szétválasztása: testetlen lélek + test ( "gép")
Az emberi test gépezet.
A lélek funkciója: a megismerés (Székhelye a testben: a tobozmirigy)

A Bhagavad-Gíta szerint: a test és lélek kapcsolata:

"Az örökkévalóságot látók tudják, hogy az elpusztíthatatlan lélek transzcendentális, örökké létező, s túl van a
természet kötőerőin. Óh, Arjuna, a lélek nem cselekszik soha, így nem is köthetik meg az ilyen tettek, noha
kapcsolatban áll az anyagi testtel. " (Bg.13.32)
"Finom természeténél fogva a levegő nem keveredik semmivel, bár mindent áthat. Éppígy a Brahman
szemlélettel rendelkező lélek sem vegyül a testtel, noha abbanfoglal helyet. " (Bg.13.33)
" Óh, Bharata fia, ahogy a nap egymagában beragyogja ezt az egész univerzumot, úgy világítja be tudatával
a testben lakozó élőlény az egész testet. "(Bg.13.34)

Descartes dualista filozófiáját sokan támadták:

- kritika: a lélek testre gyakorolt hatása (pl: betegségek)
- Phineas Gage balesete - egy új elme születik (ld: Antonio R.Damasio: Descartes
tévedése c. könyvében)

2.4 Mivel magyarázható az evolúció Darwin elmélete szerint?

Az ÚJKORBAN megindultak azok a kutatások, amelyek az emberek és az állatok

viselkedésének összehasonlításával foglalkoztak. Charles Darwin (1809-1882) lehetővé tette
az összehasonlító viselkedéskutatás kialakulását.
1859: A fajok eredete c. könyve óriási vihart kavart, amelyben Darwin az evolúciót
magyarázta meg:
- Az állat- és növényfajok nem változatlanok, hanem szakadatlan átalakuláson mentek
keresztül a földtörténet során
- A fajok eredete a természetes kiválogatódás útján, vagy a létért való küzdelemben
előnyhöz jutott fajták fennmaradása (" az erősebb győz '')
- A könyv felvetette annak a lehetőségét, hogy az ember egy majomszerű lényből alakult ki.

6
2.5 Mikortól beszélhetünk" modern" pszichológiáról?

A pszichológia, mint tudomány. a XIX. század végén jelent meg (konkrét esemény): Wilhelm
M.Wundt (1832-1920) - német pszichológus - 1879-ben, a lipcsei egyetemen létrehozta az
első kísérleti pszicholóGiai laboratóriumot, amely a lelki jelenségeket kiváltó okokat kutatta,
lefolyásuk törvényszerűségeit és hatásukat az emberi cselekvésre. (Pl.: figyelem- és
reakcióidő- vizsgálatok (egy tárgy megnevezése, 3jegyű számok olvasása))
A századfordulóra körvonalazódtak a pszichológia céljai, de még sok bizonytalanság volt a
lélekre (tudatra) helyezett hangsúly miatt. Két nagy tudósnak volt szerepe e hangsúly
eltolódásában: a Nobel-díjas orosz származású Pavlov reflexelmélete és az amerikai Watson
viselkedéstudománya elterelte a figyelmet a lélekről.
Állatkísérletek Oroszországban, melynek eredményei igen fontosak lesznek az emberre nézve is (Pavlov
kutyakísérletei: viselkedéspszichológia)
1910- es évek, Németország: pszichológiai kísérletek kezdete, egy új pszichológiai irányzat (az alaklélektan)
születése.

Ettől az időszaktól kezdve a pszichológiában olyan eredmények születtek, amelyeket már

egy-egy jelentős személyiség/gondolkodó köré szerveződött iskolák határoztak meg.
Ezek az iskolák irányzatokként jelentek meg a pszichológia fejlődésének történetében.

7
 3. A pszichológia területei, felosztása
Kulcsfolgalmak:

- biológiai pszichológia
Az emberek cselekedeteinek és viselkedésének biológiai folyamataival foglalkozik.

- kísérleti pszichológia (teszt, kísérlet)

A kísérleti pszichológusok (általában behaviorista vagy kognitív nézőpontúak) tudományos
keretek között (pl: kísérlet, megfigyelés segítségével) vizsgálják az egészséges felnőtt ember
lelki működéseinek alapjelenségeit, a megismerő folyamatok pszichológiáját az érzékeléstől a
gondolkodásig.
Teszt: "Test"- angol eredetű szó, jelentése: próba.
Kísérlet: A kísérlet lényege, hogy a megfigyelni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a
kísérletező teremti meg.
- fejlődés pszichológia (szocializáció) (vagy fejlődéslélektan)
A fejlődéspszichológusok azzal foglalkoznak, hogy hogyan fejlődik az ember az élete során (a
gyermekkori, serdülőkori, felnőttkori és időskori változásokat/jellegzetességeket és a
környezetre gyakorolt hatásokat tanulmányozza), valamint, hogy milyen tényezők
befolyásolják a viselkedést a születéstől az öregkorig.
Szocializáció = "társas lénnyé válás". Az a folyamat, amelyben a gyerekek társadalmuk
normáit, értékeit és ismereteit elsajátítják. (Szülők, iskola, kortársak, média által)
- személyiségpszichológia (személyiség)
Az emberek jellemzőivel és az emberek közötti különbségekkel foglalkozik.
Személviség (Gordon Allport, 1961): A személyiség - a személyen belüli - pszichofizikai
rendszerek olyan dinamikus szerveződése, amely az egyén jellegzetes viselkedés-, gondolat-
és érzésmintáit hozza létre." (Tehát, az egyénre jellemző ahogy tesz dolgokat, ahogyan
gondolkodik bizonyos dolgokról, amilyen érzések dominálnak benne, stb...) – A szemilyésig
mindenben megmutatkozik.
- szociálpszichológia
Az emberek társas viselkedését vizsgálja. Tárgya, hogy a más személyekkel való kapcsolatok
hogyan befolyásolják a viselkedést. Többek között foglalkozik a csoportok viselkedésével, az
előítéletekkel, a kommunikációval és testbeszéddel (ld: Alan Pease: Testbeszéd c. könyve),
valamint a különböző kultúrák összehasonlításával illetve azzal foglalkozik, hogy hogyan
befolyásolja az egyén pszichológiai folyamatait az a kultúra, amelyben él. (=kulturális
pszichológia vagy kultúrközi pszichológia)

- klinikai pszichológia
A pszichológusok többsége klinikai pszichológus, ami azt jelenti, hogy pszichológiai elveket
használnak érzelmi és viselkedési problémák feltárására és gyógyítására. (Az élet árnyékos
oldalával foglalkoznak.)
- iskola- és nevelés pszichológia
Az iskolapszichológusok egyénileg foglalkoznak a gyermekekkel, a tanulási (pl: dyslexia) és
érzelmi problémák feltárása érdekében az oktatási folyamat pszichológiai elemzésével is
foglalkoznak

8
- munka- és szervezetpszichológia
A szervezetpszichológusok általában egy vállalatnál dolgoznak. Olyan kérdésekkel
foglalkoznak például, hogy hogyan kell kiválasztani egy adott állásra a legmegfelelőbb
embereket, munkaköri betanítási programokat szerveznek, és részt vesznek azokban a vezetői
döntésekben, melyek a dolgozók hangulatával és motiválásával kapcsolatosak

Ezenkívül egyéb munkatevékenység területén alkalmazott pszichológiai tudományágak:

- reklámpszichológia (kereskedelmi pszichológia)
- katonai pszichológia
- sportpszichológia (a sportoló személyiségének, tárgyi és személyi környezetének pszichológiai
problémáival foglalkozik.)
- művészetpszichológia (a műalkotás és a műbefogadás lélektani tényezőit vizsgálja)

9
3.1 Ismertesd röviden a különböző pszichológiai területeket!

Biológiai pszichológia: Az emberek cselekedeteinek és viselkedésének biológiai

folyamataival foglalkozik.
Fizikai állapotunk ránk gyakorolt hatását vizsgálja, pl: tetteinket, gondolkodásunkat
mennyire befolyásolja fizikai erőnlétünk. Kutatja még a drogok hatásmechanizmusait,
a stressz fiziológiai (=élettani) hatását, agyunk területeinek működését stb.
A biológiai pszichológusok (vagy: fiziológiai pszichológusok) biológiai nézőpontból
közelítenek a pszichológiához. Tehát: ők a biológiai folyamatok és a viselkedés közti
kapcsolatok feltárására törekednek.

Kísérleti pszichológia: A biológiai pszichológiához hasonló terület. (mindkettő a

"legtudományosabb" területe a pszichológiának; a többihez képest objektívebb, mérhetőbb)
Kísérleti módszereket használ olyan kérdések vizsgálatára, mint pl: hogyan reagálnak
az emberek (és az állatok) az ingerekre, hogyan észlelik a világot, hogyan tanulnak és
emlékeznek, vagy a környezeti változások hogyan befolyásolják a viselkedés
folyamatát.. .
Tehát, a kísérleti pszichológusok (általában behaviorista vagy kognitív nézőpontúak)
tudományos keretek között (pl: kísérlet, megfigyelés segítségével) vizsgálják az
egészséges felnőtt ember lelki működéseinek alapjelenségeit, a megismerő folyamatok
pszichológiáját az érzékeléstől a gondolkodásig, pl: mennyi információ fér el a rövid
távú emlékezetünkben (7+-2 egység), hogyan működik a szaglásunk, hogyan alakul ki
a mélységészlelésünk, stb.

3.2 Sorold fel a pszichológiában használt legfontosabb módszereket (1-1 példával)!

A pszichológia módszereit két nagy csoportra oszthatjuk: (felrajzolni!)

- kutatási módszerek: új tudományos eredmények feltárására szolgálnak

- vizsgálati módszerek: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazását jelentik

Kutatási módszerek:

1. Megfigyelés:
(al) tudományos
(b1) önmegfigyelés

(a) természetes (al-en belül)

(b) laboratóriumi (al-en belül)

(al) A tudományos megfigyelés céltudatos, tervszerű és rendszeres lehet.

(bl) Az önmegfigyelés (introspekció) közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő
személy valamely saját élménye.
Mások megfigyelése (extrospekció) objektívebb, kontrollálhatóbb, mint az önmegfigyelés. Megfigyelhető a
másik személy cselekvése, viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, tevékenysége, teljesítménye. A
megfigyelés pontosabb, ha különböző műszerek és eszközök segítségével történik.
(a) Természetes körülmények között is megfigyelhetjük az érdeklődésre számot tartó
jelenségeket. Pl.: főemlősök természetes környezetben történő megfigyelése társas

10
viszonyaikról szolgáltathat adatokat, melyek esetleg később a laboratóriumi vizsgálatok
végrehajtását segíthetik.
Ilyen természetes megfigyeléseket végzett:
- Jane Goodall (zoológus) - csimpánzok - Afrikában sok-sok éven át élt a csimpánzok között.
- Margaret Mead (kultúrantropológus) - (A csendes-óceáni szigetvilág bennszülöttjei között élt hosszú
évekig, és az ő szokásaikat kutatta./
Gerald Durrell- szórakoztató könyveiben olvashatunk ezekről
(b) A megfigyeléses módszereket a laboratóriumba is bevitték
Pl: Mary Ainthworth kisgyennekek anyjukhoz való kötődését figyelte meg egy detektívtükör (ez egy olyan
eszköz ami 2 helységet választ el egymástól: az egyik oldala ablaküveg, a másik tükör) mögül =
"Idegen-helyzet", amely több lépésből állt. Az eljárás fő célja annak megfigyelése, hogy mennyire
különbözően reagálnak a csecsemők az idegenekre, amikor az anyjukkal vannak! amikor egyedül hagyják
őket! és amikor újra találkoznak az anyjukkal.
3 fő kötődési típust állapított meg:
- biztosan kötődő
- bizonytalanul kötődő- elkerülő
- bizonytalanul kötődő- ambivalens
A kötődési minták az anya viselkedésének (a csecsemő jelzéseire adott válaszkészségének)
függvényében alakulnak ki
A későbbiek során befolyásolja az ember társas kapcsolatait, egy csoportban elfoglalt pozícióját, sőt
még a felnőttkori párkapcsolatára is erősen kihathat

2. Kísérlet:
A kísérlet lényege, hogy a megfigyelni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletező
teremti meg. Mit jelent ez?
a kutató körültekintően szabályozza a feltételeket- gyakran a laboratóriumban-, és
méréseket végez, hogy változó közötti kapcsolatokat fedezzen fel. (A változó olyan
jellemző, ami különböző értékeket vehet fel.)

Pl: egy kísérlet kapcsolatot kereshet a tanulási készség és az alvás változói között, azaz a kísérletező arra
kíváncsi, hogy a tanulási készség mennyire függvénye annak, hogy ki mennyit aludt. 3 csoport: kül.
Lefekvési idő, ua. kelnek fel, ua. a feladatok!
A kísérlet feltételeit variálják. Amit változtatnak az a független változó (ebben az esetben az alvás
mennyisége). A kísérletben ami változik (amire kíváncsiak vagyunk), az afüggő változó, általában a személy
viselkedésének valamilyen mért jellemzője (itt: tanulási készsége).

Vizsgálati módszerek:

A vizsgálati módszerek nagy részét a pszichológiai tesztek alkotják.("Test"- angol eredetű szó,
jelentése: próba)

A teszt olyan módszer, amely nemzetközileg szabványosított feladatsort tartalmaz. Lényege:

egy olyan feladathelyzet, amelyben a személynek tudása, képessége vagy aktuális érzelmi
állapota szerint teljesítenie kell. (A megoldásokat értékelik, amely értékelés standardjai
nagyszámú vizsgálati személy megoldásainak átlagából születnek. Így állapítják meg, hogy az
adott személy az átlagnak megfelelően, jobban vagy rosszabbul teljesített

Aszerint, hogy mit vizsgáInak a pszichológiai teszteknek különböző típusairól beszélhetünk:

a. intelligenciatesztek
b. speciális képességtesztek (alkalmassági tesztek)
c. projektív tesztek

(Lásd: következő pont)

11
3.3 Sorold fel a pszichológia tesztek fő típusait!

Aszerint, hogy mit vizsgáInak a pszichológiai teszteknek különböző típusairól beszélhetünk:

a. intelligenciatesztek
b. speciális képességtesztek (alkalmassági tesztek)
c. projektív tesztek

a. Az intelligenciatesztek különböző részpróbákból állnak, amelyeket szóban vagy írásban

kell megoldani. A részpróbák egyre nehezedő feladatsorokat jelentenek, amit
meghatározott időtartam alatt kell megoldani. Különböző intelligenciatesztek léteznek.
(Magyarországon: MA WI, MA WGYI, Raven, Budapest-Binet)

b. A speciális képességvizsgáló tesztek általában egy meghatározott képességet mérnek (pl:

térbeli gondolkodás, kreativitás) illetve valamilyen feladatra vagy munkára való
alkalmasságot.
c. A projekció kivetítést jelent. Ezeknél a teszteknél a személy "kivetíti" érzelmeit, indulatait,
tudattalan konfliktusait valamint a kü1világhoz és a többi emberhez való viszonyát. (pl:
Rorschach-teszt vagy "tintapaca-teszt"-, TAT,CAT, HTP

A pszichológiai tesztek tesztek védett eljárások, ezért csak speciálisan képzett pszichológus
dolgozhat velük.

3.4 Melyek azok a tudományok, amelyekkel" rokonságban áll" a pszichológia?

A pszichológia - többek között - az alábbi tudományok kutatásait hasznosítja:

- biológia
- fiziológia (=élettan, a biológiának az az ága, amely az élőlények és szerveik normális
működésével foglalkozik)
- neurológia (idegrendszerrel foglalkozó tudomány)
- statisztika
- (kulturális) antropológia (= az ember természeti, kulturális adottságaival, szervezeti
felépítés évei, és származásával foglalkozó tudomány)
- filozófia
- nyelvészet
- szociológia, stb.

12
 4. Nézőpontok a pszichológiában

Kulcsfolgalmak:

- biológiai megközelítés (hippokampusz)

A biológiai megközelítés a viselkedést a testen belül, elsősorban az agyban és az

idegrendszerben zajló elektromos és vegyi eseményekhez kísérli meg kapcsolni.
A hippokampusz (hippocampus) az előagy (nagyagy) egy része, az emberben a
halántéklebeny csúcsában, a kéreg (a hatrétegű neocortex) alatt található képlet, a
gerincesekben az archicortexet (archipalliumot) képezi. Ötrétegű kéregből épül fel
(allocortex). Nevét az emberi agy koronális metszetében megjelenő, csikóhalra (lat.
Hippocampus) emlékeztető, görbült formájáról kapta. A primitív emlősökben az agykéreg
felszínének 30-40%-át is kiteszi, az emberben ez az arány már elenyésző.
A biológiai magyarázat az emlékezés tanulmánvozásában is ért el eredményeket. Az
emlékezet biológiai megközelítése egyes agyi területek fontosságát hangsúlyozza, például a
hippokampuszét, amely az emléknyomok megszilárdításában játszik szerepet. A gyerekkori
amnézia részben a hippokampusz éretlenségének lehet a következménye, mivel az agy
szerkezete csak az első, illetve a második év végére fejlődik ki teljesen.

- behaviorizmus
" A pszichológia egyetlen tárgya a viselkedés"- John B. Watson (1900-as évek elején) = a
"behaviorizmus atyja"
Az az irányzat, ami minden magasabb rendű agytevékenységet elutasít, csak a viselkedés
tanulmányozását tartja célravezetőnek az emberi lélek megismerésében.

- inger-válasz pszichológia (feltétlen inger, feltétlen válasz, feltételes inger, feltételes

válasz, klasszikus kondicionálás, operáns kondicionálás)
Az inger-válasz pszichológia azokat az ingereket tanulmányozza, amelyek viselkedéses
válaszokat váltanak ki; azokat a jutalmakat és büntetéseket, melyek fenntartják ezeket a
válaszokat.
Feltétlen inger, ami tanulás nélkül is kiváltja a választ – UCS. Pl.: A kutyaeledel tanulás
nélkül is kiváltja a választ nyáladzást.
Feltétlen válasz, ami nem igényel tanulást – UCR. (Pl.: kutyaeledel ⇒ nyáladzás)
Az eljárást számos alkalommal megismétlik (fénnyel). V égül, hogy
meggyőződjenek, megtanulta-e a kutya összekapcsolni a fényjelzést az élelemmel, a
kísérletvezető bekapcsolja a fény jelzést, de nem adagol húsport. Ha a kutya nyáladzik,
megtanuIta a kapcsolatot.
A nyáladzás ekkor már feltételes válasz (CR)
Míg a fényjelzés feltételes inger (CS)
Azt a fajta tanulást klasszikus kondicionálásnak nevezzük, amikor az élőlény megtanulja,
hogy bizonyos események együtt járnak. (Pl.: A kutyát megtanították- más szóval
kondicionálták-, hogy összekapcsolja a fényjelzést az étellel, és nyáladzással válaszoljon rá.)
Egy másik fajta tanulás - az operáns kondícionálás - gyakoribb a való életben. Ebben az
esetben az élőlény azt tanulja meg, hogy az általa adott válasz egy egyedi következménnyel
jár- például: a kisgyermek megtanulja, hogy testvére megütése a szülei rosszallását
eredményezi. Mihelyt az élőlény végrehajtott egy bizonyos viselkedést, az akció
megismétlésének valószínűsége annak következményeitől függ.

13
- kognitív nézőpont
A kognitív nézőpont a mentális folyamatokkal, tehát az észleléssel, az emlékezéssel, a
gondolkodással, a döntéshozással és a problémamegoldással foglalkozik

- pszichoanalízis (tudattalan folyamatok, elfojtás)

Pszichoanalízis = bizonyos szempontból a kognitív megközelítés XIX. századi változatának
és ajiziológiának a keveréke. (Miért? Freud ugyanis a tudat, az észlelés és emlékezés akkor
érvényes kognitív fogalmait elegyítette a biológiailag megalapozott ösztönök gondolatával,
hogy azokból az emberi viselkedés egy merészen új elméletét kovácsolja össze.)
Tudattalan folyamatok = olyan gondolatok, félelmek és vágyak, amelyekről a személy nem
tud, de azok mégis befolyásolják a viselkedését.
Elfojtás = a személy megpróbál egy gondolatot távol tartani a tudatosságtól. (Pl: a múlt
héten valami olyasmit tettünk, amit rettenetesen szégyellünk, akkor megpróbálunk nem
gondolni rá; és az is megeshet, hogy már nem is vagyunk képesek azt felidézni.) Szintén
kiszoríthatjuk a tudatosságból azokat az eseményeket, amelyek konfliktusba kerülnek a
felettes én értékeivel. (Pl: az emberek a világ egyes részein éheznek, mi pedig semmit nem
teszünk ellene.)

- fenomenológiai nézőpont
Azzal foglalkozik, hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról, s hogyan értelmezi az
eseményeket-, vagyis az egyén fenomenológiájával foglalkozik. A fenomenológia szubjektív
tapasztalatot, élményt jelent.

- humanisztikus pszichológia (önmegvalósítás)

A humanisztikus pszichológia ilyen élményeken keresztül próbálja megérteni az egyént. Az

önmegvalósítás a személvnek az az alapvető késztetése. hogy kite/iesítse a benne reilő
lehetőségeket. Az anyagi élvezetek/lehetőségek kihasználását jelenti. A védikus
önmegvalósítás ugyanezek elvetését jelenti.

14
4.1 Ismertesd röviden az 5 pszichológiai nézőpont lényegét!

BIOLÓGIAI NÉZŐPONT:
Az emberi agy több mint 10 milliárd idegsejtet és szinte végtelen számú idegi
kapcsolatot (megmagyarázni, lerajzolni az infó átadását!) tartalmaz. Így talán a
világegyetem legbonyolultabb szerkezete. Elvileg minden pszichológiai esemény
valamilyen módon az agy és az idegrendszer aktivitásában képeződik le.
A biológiai megközelítés a viselkedést a testen belül, elsősorban az agyban és az
idegrendszerben zajló elektromos és vegyi eseményekhez kísérli meg kapcsolni.
Ez a megközelítés a viselkedést és a mentális eseményeket megalapozó neurobiológiai
folyamatokat igyekszik azonosítani.

BEHA VIORISTA NÉZŐPONT: ("behavior"= viselkedés, viselkedéses nézőpont)

Az ember reggelizik, kerékpározik, elpirul, beszélget, nevet- ezek viselkedésformák, a
szervezet olyan aktivitásai, amelyek megfigyelhetők.
A behaviorista nézőponttal közeledő pszichológus az egyént viselkedésének, nem
pedig belső működéseinek figyelemmel kísérésével tanulmányozza.
" A pszichológia egyetlen tárgya a viselkedés"- John B. Watson (1900-as évek
elején)= a "behaviorizmus atyja"
- Watson észrevette, hogy (a korábban népszerű) az önmegfigyelés nem elég objektív, mert
egyfajta magánjelleggel bír, ami nem elég tudományos--- a
természettudományokban bármely tudós megismételhet egy adott megfigyelést.
- Ezzel szemben egy másik személy képes megfigyelni a mi viselkedésünket
- Watson úgy tartotta, hogy objektív tudománnyá csak annak vizsgálatával
válhat a pszichológia, hogy mit csinálnak -azaz hogyan viselkednek- az emberek.

KOGNITÍV NÉZŐPONT:
Kialakulása a behaviorizmus és az inger-válasz pszichológia sekélyességére adott
válasz. (Mindkettő hajlamos megfeledkezni az olyan összetett emberi cselekvésekről,
mint a következtetés, a tervezés, a döntéshozás és a problémamegoldás.)
A kognitív nézőpont a mentális folyamatokkal, tehát az észleléssel, az emlékezéssel,
a gondolkodással, a döntéshozással és a problémamegoldással foglalkozik.
Elvei:
- csak a mentális folyamatok tanulmányozásával érthetjük meg teljesen, mit
csinálnak az élőlények
- a mentális folyamatokat objektíven vizsgálhatjuk az egyes viselkedéseken
keresztül- ahogy a behavioristák teszik-, de a mögöttes mentális folyamatok
fogalmaiban kell értelmeznünk azokat.

PSZICHOANALITIKUS NÉZŐPONT:
Az emberi viselkedés pszichoanalitikus elméletét: Sigmund Freud dolgozta ki Bécsben
(Nagyjából abban az időben, amikor az USA-ban a behaviorizmus jelentkezett.)
Pszichoanalízis = bizonyos szempontból a kognitív megközelítés XIX. századi
változatának és a fiziológiának a keveréke. (Miért? Freud ugyanis a tudat, az észlelés
és emlékezés akkor érvényes kognitív fogalmait elegyítette a biológiailag
megalapozott ösztönök gondolatával, hogy azokból az emberi viselkedés egy merészen
új elméletét kovácsolja össze.)
A viselkedésünk nagy része tudattalan folyamatokból ered. (Tudattalan folyamatok=
olyan gondolatok, félelmek és vágyak, amelyekről a személy nem tud, de azok mégis
befolyásolják a viselkedését.)

15
 Minden cselekedetünknek oka van (ez gyakran valamilyen tudattalan motívum, nem racionális indok)
Ugyanazok az alapösztönök vezérelnek bennünket, mint az állatokat (elsősorban: szexualitás és
agresszió)

FENOMENOLÓGIAI NÉZŐPONT:
Szemben az eddigi nézőpontokkal: a fenomenológiai megközelítés a szubiektív
tapasztalásra alapoz.
Azzal foglalkozik, hogy milyen elképzelése van az egyénnek a világról, s hogyan
értelmezi az eseményeket-, vagyis az egyén fenomenológiájával foglalkozik. A
fenomenológia" szubjektív tapasztalatot, élményt jelent. A humanisztikus
pszichológia ilyen élményeken keresztül próbálja megérteni az egyént.

16
4.2 Találj ki egy hétköznapi jelenséget, és próbáld meg megmagyarázni különböző
nézőpontokból!

17
4.3 Hasonlítsd össze a klasszikus kondicionálást és az operáns kondicionálást!

Klasszikus kondicionálásnak nevezzük azt a fajta tanulást, amikor az élőlény megtanulja,

hogy bizonyos események együtt járnak.
Pavlov úgy döntött, megvizsgálja, hogy megtaníthatók-e a kutyák arra, hogy más dolgokhoz,
például fény és hangjelzésekhez is élelmet asszociáljanak, azaz például egy csengő hangjára is
elkezdenek nyáladzani? A válasz: IGEN
- A kutyaeledel: feltétlen inger (=tanulás nélkül is kiváltja a nyáladzást)- UCS. A
nyáladzás: feltétlen válasz (=nem igényel tanulást) – UCR.
- Az eljárást számos alkalommal megismétlik (fénnyel). Végül, hogy meggyőződjenek,
megtanulta-e a kutya összekapcsolni a fényjelzést az élelemmel, a kísérletvezető
bekapcsolja a fényjelzést, de nem adagol húsport.
Ha a kutya nyáladzik, megtanulta a kapcsolatot.
- A nyáladzás ekkor már feltételes válasz (CR)
- Míg a fényjelzés feltételes inger (CS)
- A kutyát megtanították- más szóval kondicionálták-, hogy összekapcsolja a
fényjelzést az étellel, és nyáladzással válaszoljon rá.
Számos emberi válasz is kondicionálható klasszikusan, amelyek közül sok akaratlan válasz.
(pl: rákos gyerekek-fagyi)

Egy másik fajta tanulás - az operáns kondícionálás - gyakoribb a való életben.

Ebben az esetben az élőlény azt tanulja meg, hogy az általa adott válasz egy egyedi
következménnyel jár- például: a kisgyermek megtanulja, hogy testvére megütése a szülei
rosszallását eredményezi. Mihelyt az élőlény végrehajtott egy bizonyos viselkedést, az akció
megismétlésének valószínűsége annak következményeitől függ- ld: előző példán 2 kimenetel
Az operáns kondicionálás jól alkalmazható gyermeknevelésben, sőt állatok idomításánál is
(=csak azokat a válaszokat erősítjük meg -jutalommal-, amelyeket látni akarunk, és minden
egyebet kioltunk)

18
4.4 Mivel magyarázná Freud - ha élne -, azt az álmodat, hogy egy kedves barátod
súlyos balesetet szenved?

19
4.5 Hasonlítsd össze az "önmegvalósítás" fogalmát a humanisztikus pszichológia és a
Bhagavad Gita tükrében!

Néhány fenomenológiai elméletet humanisztikusnak neveznek, mivel azokat a minőségeket

hangsúlyozzák, amelyek megkülönböztetik az embereket az állatoktól, például az
önmegvalósítás felé ható késztetést. A humanisztikus elméletek szerint az egyén fő
motivációja a kiteljesedés és az önmegvalósítás felé való törekvés! (Természetesen ez a fajta
önmegvalósítás mást jelent mint a védikus önmegvalósítás!!! Anyagi természetű!)
Mindannyiunknak van egy olyan alapvető szükséglete, hogy túlhaladjuk azt az állapotot, amit
éppen elértünk. Bár a környezeti és társadalmi akadályok utunkba állhatnak, természetes
hajlamunk, hogy lehetőségeink megvalósítása felé haladjunk. Pl: egy asszony, aki 10 évig
csak gyerekeket nevelt, erős vágyat érezhet arra, hogy a családon kívül is megvalósítsa
magát, mondjuk szunnyadó tudományos érdeklődésének kifejlesztés éve 1.
Tehát: az önmegvalósítás a személvnek az az alapvető késztetése. hogy kiteliesítse a benne
reilő lehetőségeket. (Ha például jó írói vénám van, ebben az esetben önmegvalósítás az, ha író
lesz belőlem.)

Vessünk egy pillantást arra, hogy mit is jelent védikus értelemben az önmegvalósítás:

"A tökéletesség szintjén, melyet transznak, vagyis samadhinak neveznek, az ember elméje a
yoga gyakorlása révén megszabadul minden anyagi tevékenységtől. E tökéletesség jellemzője,
hogy a yogi ebben az állapotban tiszta elméje segítségével megláthatja önvalóját, s örömet,
élvezetet tud meríteni abból. Ebben az örömteli állapotban határtalan lelki boldogságban van
része, melyet transzcendentális érzékszerveivel tapasztal. E szilárd helyzetben sohasem tér el
az igazságtól, s ide eljutva úgy gondolja, ennél nagyobb kincsre soha nem tehet szert. Ezt az
állapotot elérve még a legnagyobb nehézségek sem rendítik meg. Íly módon valóban mentes
az anyagi kapcsolatok okozta minden szenvedéstől. (Bg.6.20-23)
JI

"Aki az értelme által megtisztult, elméjét eltökéltséggel fegyelmezi, eltávolodott az

érzékkielégítés tárgyaitól, megszabadult a ragaszkodástól és a gyűlölettől, magányos helyen
él, keveset eszik, testét, elméjét és beszédét fegyelmezi, mindig transzba merül,
lemondást gyakorol, mentes a hamis egótól, az alaptalan büszkeségtől, és nem vágyik testi
erőre, meg szabadult a kéjtől, a dühtől, nem fogad el anyagi dolgokat, mentes a hamis
birtoklásérzettől, valamint békés, az kétségtelenül elérte az önmegvalósítást. "
(Bg.18.51-53)

"Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi érzéki élvezetekhez, hanem mindig
transzba merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított személynek ily módon
határtalan boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti. " (Bg.5.21)

Látható, hogy a két meghatározás szöges ellentétben áll egymással! Mi a különbség a kettő
között?
Az első az anyagi élvezetek/lehetőségek kihasználását jelenti.
A második ugyanezek elvetését.

20
 5. John B. Watson és a behaviorizmus

Kulcsfogalmak:

- behaviorizmus
" A pszichológia egyetlen tárgya a viselkedés"- John B. Watson (1900-as évek elején) = a
"behaviorizmus atyja"
Az az irányzat, ami minden magasabb rendű agytevékenységet elutasít, csak a viselkedés
tanulmányozását tartja célravezetőnek az emberi lélek megismerésében.

- önmegfigyelés
Az önmegfigyelés (introspekció) közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő
személy valamely saját élménye.

- belső beszéd
?
- környezetelvűség
A környezet szerep ének hangsúlyozása az emberi viselkedésben

21
5.1 Melyek azok az események, amelyek a behaviorizmus kialakulásához vezettek?

- Hosszú a listája az "előfutároknak"(= minden olyan program, amely az emberben csak

viselkedő lényt lát, s száműzni akarja a belső pszichológiát):
- A behaviorizmus szerves folytatása minden mechanikus materialista emberképnek. (A
descartes-i állatgép/embergép-felfogás, a reflexfogalom XIX. századi mechanikussá
válása, az orvosi materialista gondolkodás - amely az embert a fiziológiai folyamatok
felől nézi-, stb.)
- Mind a külső determináció (ingerekre reagáló automata), mind a belső determináltság (az
ember közvetlenül szervezeti állapotainak függvénye) közvetlen mechanisztikus elméletei
hozzájárultak az ember dezantropomorfizálásához, és belejátszottak a behaviorizmus
hátterébe.

Vajon miért pont Amerikában alakult ki ez a mozgalom?

- Az ipari élet fellendülése
(Ahogy az ifjú autógyáros Ford filozófiáját az idős bankár felismeri Doctorow Ragtime című regényében:
"az egyforma autókhoz meg kell alkotni az egyforma embereket is. ")
- az amerikaiakat sztereotípiaszerűen a cselekvés és az állandó próbálkozás, s nem a töprengés és a bejárt
utak embereinek tartjuk. Egy ilyen kultúrának jobban megfelel az a pszichológia, mely az emberismeretet a
belső tényezők helyett a közvetlenül megfigyelhető viselkedésre alapozza.
- Ebben a keretben hamar megfogalmazódik egy olyan gondolatmenet, mely szerint az ember alakításának
kulcsa a viselkedés alakítása.
- Az ipari és az üzleti élet fellendülésének köszönhetően - a termelés és a fogyasztás szempontjából nem az
lesz a kulcskérdés, hogy mit gondolnak az emberek, hanem az, hogy mit tesznek.
- Az iparosodás mellett: megjelenik a gyors városiasodást kísérő kulturális sokrétűség - óriási méreteket ölt
a belső mobilitás és a bevándorlás.
- A nagyvárosokban: híres amerikai olvasztótengely (=kulturálisan igen sokrétű, egymással nem mindig
összhangban lévő tömegek olvadnak egybe). Ebben az olvasztótégelyben az embereknek nincs mire
támaszkodniuk egymás megítélésében. Nincsen közös kultúra, sőt közös nyelv sem, s ekkor nem marad más,
mint a viselkedés, az egyetlen támpontként.
- Olyan ország ez, ahol az emberek gyökértelenek (a lakosok 78%-a nem itt született), s az ipari
terjeszkedés és kizsákmányolás közepette, hajlanak a radikalizmusra és a szélsőségekre.

22
5.2 Ismertesd röviden a behaviorizmus legfontosabb elveit!

1. A lélektannak a lelki jelenségekkel, mint alkalmazkodással kell foglalkoznia. A

viselkedéses alkalmazkodás a pszichológia témája.
2. A reakciókat meghatározott ingerek váltják ki. A viselkedés leírásában determinista elveket
követ, mégpedig külső, környezeti determinizmust keres.
3. Az ilyen leírás célja a viselkedés irányítása. A válaszok meghatározó feltételeinek
feltárásával az ember irányíthatóvá válik. A behaviorizmus lesz a gyakorlati pszichológia
helyes alapja. (Többen azzal vádolták a behaviorizmust, hogy manipulálni akarja az
embereket. A behavioristák nem titkolták, hogy tényleg az emberek irányítása volt acél.)
4. Ki kell iktatni a pszichológiából az önmegfigyelés módszerét, de ezzel együtt azokat a
belső folyamatokat is, melyekre az hivatkozott volt. A tudat, az emlékkép s hasonló belső
dolgok száműzendőek. Ugyanúgy tanulmányozandó az érzékelés, emlékezés stb. az
embernél is, mint az állatoknál: az érzékelés, pl. megkülönböztető reakciók
segítségével.
5. A szóbeli beszámoló elfogadható módszere marad a behaviorista pszichológiának.
6. A gondolkodás =belsó beszéd. A beszéd a legtöbbet gyakorolt viselkedésformák egyike az
embernél. Amikor az a benyomásunk, hogy tisztán belső tevékenységet végzünk
(gondolkodunk) voltaképpen beszédizmaink végeznek kismérvű rejtett tevékenységet.

5.3 Foglald össze a behaviorizmus emberképét (a személyiségfogalmát)!

Watson az emberi személyiséget mint viselkedési szokások rendszerét képzelte el (Pl: egy
ember felnőtt korára elsajátítja: az evést, olvasást, számolást, autóvezetést, vallásgyakorlást,
mint különböző szintű viselkedéseket, és ebből tevődik össze a személyisége. )

5.4 Mit jelent az az állítás, hogy "a tanulás törvényei egyetemesek"?

A behavoristák az ember és az állat között folytonosságot feltételeztek, s az emberi

viselkedést az állati viselkedés egyetemes törvényeiből tartották magyarázhatónak. A
bonyolult viselkedések is elemi kapcsolatból építhetőek fel, s ennek elvei minden emlősnél
azonosak, vagyis a tanulási törvények egvetemesek

5.5 Ismeretsd Watson híres kísérletét a kis Alberttel! Mi a jelentősége ennek a

vizsgálatnak?

Watson - az évek múlásával- egyre kevesebb ielentőséget kezdett tulajdonítani a veleszületett

tényezőknek az ember viselkedésében.
Pl: egy híres kísérletben a nevezetes kis Albertnél (néhány hónapos csecsemő) azt mutatta
ki, hogy veleszületett félelmi válaszok csak testhelyzetváltozásra s erős hangra jelennek
meg, az össze többi félelem már csecsemőknél is tanult.
Magyarul: eleinte a csecsemő semmi mástól nem fél, csak a leeséstől és a zajoktól.

23
5.6 Foglald össze Watson gyermekekről alkotott képét, és gyermeknevelési módszereit!

Watson híres mondása: "Adjatok nekem egy tucat egészséges, ép gyermeket s az általam
megjelölt környezetet felnevelésükre, s garantálom, hogy bármilyen véletlenszerűen
kiválasztva olyan szakembert nevelek belőle, amilyet csak akarok- orvost, ügyvédet, művészt,
kereskedőt, főnököt s akár koldust vagy tolvajt is, függetlenül elődei tehetségétől, hajlamaitól,
képességeitől, foglalkozásától, s fajától" (J.B. Watson, Behaviorizmus, 1924, 104.0.)
- Tény, hogy nem mindegy milyen környezetben nő fel egy gyermek. Nagyon fontos az
ingergazdag környezet gyermekkorban, de még így sem lehet elfelejteni a hozott
képességeket, korlátokat!
- Ez a szélsőséges tabula rasa -elv megfelel a behavioristák optimista társadalomkép ének,
az ember alakíthatóságának (Környezetelvűség= a környezet szerep ének hangsúlyozása az
emberi viselkedésben)
- Ez a környezetelvűség, az optimizmus és a gyakorlatias hitvallás teszik Watsont az első
modem értelemben vett csecsemőnevelési tanácsadóvá.
- Watson a mai tanácsadókhoz képest nagyon szigorú
- (Mai felfogásunk szerint) rideg, s túlszabályozott nevelési elvek hangsúlyozásával a
nőknek a gyermeknevelés zsarnoksága alóli felszabadítását akarta szolgálni.
- J.B. Watson volt az első igazán bestselleré vált gyermeknevelési könyv szerzője: A
csecsemők és a gyermekek pszichés gondozása c.
- A könyv üzenete egyszerű: a gyerekeket tudományos elvek szerint, s nem érzelmi vagy
hagyományokon alapuló módszerekkel kell felnevelni!
- Helytelenítette: ha a szülők túlságosan kimutatták az érzelmeiket gyermekeik felé
(ölelgetés, puszi)
- Etetés: meghatározott rend szerint (nem a gyermek igénye szerint)
- Saját két fián is kipróbálta elméleteit (az egyik felnőttkorában öngyilkos lett, a másik
pedig -nagy bosszúságára-, pszichoanalitikus)
- Idős korára mindent visszavont a gyermekneveléssel kapcsolatban, de nem azért, mert
úgymond "jobban át kellett volna gondolni", amit leírt, hanem mert: "nem tudtam eleget
ahhoz, hogy valóban olyan könyvet írjak, amilyent akartam. "

(A rideg, szeretettelen, szigorú Watson után megérkezett a "ló másik oldala", a

pszichoanalitikus dr. Spock képében, akinek Csecsemőgondozás és gyermeknevelés cÍmű
könyvét eddig egyedül a Biblia szárnyalta túl eladott példányainak számával. Dr. Spock a
szélsőségesen engedékeny, lágy és kényeztető gyermeknevelést hirdette. Egyik semjó!)

5.7 Ismertess néhány kritikát a behaviorizmussal kapcsolatban!

Sokan bírálták a behaviorizmust:

- Az alakítható emberképét: környezetének kiszolgáltatott, determinált, reagáló lény. A
behaviorista "forradalmárok" az embert és az állatot puszta reagáló lénynek tételezték.
Nem vették észre a spontán, illetve az ingerektől kevésbé ruggő és az ingerektől közvetlen
függő viselkedésformák eltérését.
- A túlzott szélsőségességét: ők nem viselkedésről és a lelki jelenségről beszéltek, hanem
CSAK viselkedésről. Nem objektív és szubjektív módszerekről, hanem CSAK
objektívakról.
- A behaviorizmus gyenge pontja, hogy nem tudja bizonyítani álláspontját, azt, hogy belső
folyamatok nincsenek is.

24
Tehát, a behaviorizmus szerint:
- a pszichológia tárgya: a megfigyelhető viselkedés
- a pszichológia módszere: a kísérletezés

De nem szabad elfelejtenünk:

- A bírálatok ellenére is, a behaviorizmus vagy 5 évtizeden át uralkodott a modem pszichológiában
- A tanulási laboratóriumokban hatalmas mennyiségű tényanyag felhalmozódását tették lehetővé
- A behaviorista mozgalom folyamatosan él a mai napig, elveit előszeretettel alkalmazzák különböző
viselkedésterápiákban.

25
 6. Az egész és az értelem: az alaklélektan

Kulcsfogalmak:

- alaklélektan
A XX. sz.-i német kísérleti pszichológiában keletkezett irányzat, mely a jó egészek és a
struktúrák elsődlegességét hangsúlyozza a lelki életben. Az alaklélektanosok híres mottója:
Az egész több, mint a részek összege.

- észlelés
Az észlelés a részingerek egységes, komplex felfogása..

- felismerés
A látásban a tárgyak minőségének meghatározása a felismerés. A tárgyak felismerésében az agy
alsó felszínéhez közeli területek vesznek részt

- lokalizáció

A tárgyak helyének meghatározását (téri) lokalizációnak nevezzük. A tárgyak

lokalizációjá-hoz az agy teteién elhelyezkedő területek működése szükséges.

- figura és háttér
A tárgyak elkülönítése egymástól és a háttértől, több összetevőből is áll:
- Egyrészt el kell különítenünk, hogy melyik a figura és a háttér: ha egy inger két vagy több
elkülöníthető területet tartalmaz, egyik részét általában figurának (előtérnek), a többit
háttérnek látjuk
- A figurának látott terület tartalmazza a tárgyat, tömörebbnek látszik, mint a háttér, és úgy,
mintha az előtt lenne. (Ez a figura-háttér elrendeződés azonban megfordulhatl-ld: Rubin
váza, Dali kép.) Abból, hogy bármelyik területet figuraként ismerhetjük fel, arra
következtethetünk, hogy a figura- háttér szerveződés nem a fizikai inger része, hanem
észlelőrendszerünk hozzájárulása. (Egyébként, nemcsak a látásban tudunk figura-háttér
kapcsolatot észlelni. Például hallhatunk madárhangot az utcai zajok hátterén.)
- A folyamat automatikus és kényszerű: nincs olyan helyzet, amelyben nincs figura
kiemelve.
- Másrészt, fontos a csoportosítás: nemcsak kiemelkedni látjuk a tárgyakat a háttérből, de
sajátos csoportosításban is észleljük őket. (Még egyszerű, pontokból és vonalakból álló
minták is rendezett kapcsolatba kerülnek, ha a mintára nézünk) a Gestalt-pszichológusok a
perceptuális csoportosítás számos törvényét megfogalmazták.

- távolsági jelzőmozzanatok
Távolsági jelzőmozzanatok, amelyeket az észlelő a háromdimenziós világbeli távolságok
kikövetkeztetésére használhat.

26
- valódi mozgás
A valódi mozgás a retinánkon ténylegesen megjelenő mozgás. A legegyszerűbb felfogás
szerint, akkor látunk egy tárgyat mozogni, ha annak képe a retinánkon mozog.

- sztroboszkopikus mozgás
A sztroboszkopikus mozgáshoz egyszerűen egy fénypontot kell felvillantanunk a sötétben,
majd néhány ezred másodperccel később egy másikat az előző közelében. A fénypont a valódi
mozgástól megkü1önböztethetetlenüllátszik mozogni az egyik helyről a másikra. (A
mozifilmen látott mozgás is sztroboszkopikus, hiszen a film nem más, mint különálló
fényképfelvételek sorozata, ahol minden kép egy egész kicsit különbözik az előzőtől. A
vetítés sebessége döntő fontosságú: régen- 16 kép/másodperc, ma-általában 24 kép.)

- indukált mozgás
Indukált mozgás esetén mozgást látunk, a retinánkon megjelenő mozgás hiányában. Ha egy
kisebbet körülvevő nagyobb tárgy mozog, úgy láthatjuk, mintha a kisebb mozogna, habár az
áll. (Pl: szeles éjszakákon a Holdat látjuk a felhők között haladni)

- agnózia
A felismerés zavarai.

- phi-jelenség
Ha két ingert (pl: egy fiiggőleges és egy vízszintes vonalat) csak 50-60 millisecundum választ
el egymástól, a kísérleti személyek mozgást látnak, példáu1 a függőleges vonal "lefordulását".
Ezt nevezte el Wertheimer phi-jelenségnek. Mondanivalója, hogy léteznek egészleges agyi
folyamatok is az élmények egészlegességének magyarázatára.

- belátásos tanulás
Köhler a tanulás folyamatát vizsgálta csimpánzokkal: A csimpánzot egy zárt területre helyezte
el valamilyen kívánatos gyümölccsel (általában banánnal) együtt, amelyet a majom nem ért
el. Hogy elérje a gyümölcsöt, az állatnak a közelében lévő tárgyakat eszközként kellett
használnia. A csimpánz eleinte felugrálással próbálkozik elérni a banánt, majd ezt
abbahagyja. Mélán ül a ketrec egyik sarkában, ránéz a másik sarokban levő ládára, aztán a
banánra, majd hirtelen feláll, a ládát a banán alá teszi s leveszi a banánt. Ha újra hasonló
helyzetbe helyezzük, azonnal ugyanezt a megoldást alkalmazza. Ezt a folyamatot - Köhler
nyomán - belátásos tanulásnak nevezzük. Az állat átlátja a cél (a banán) és a hozzá vezető
eszköz (a láda) közötti viszonyt. A belátás hirtelen következik be, a nyílt próbálkozások
abbahagyása után.

- nativizmus
A fejlődésben elsősorban az öröklődést és a veleszületett tulajdonságokat hangsúlyozása.

27
6.1 Sorold fel a perceptuális csoportosítás törvényeit!

A Gestalt-pszichológusok a perceptuális csoportosítás számos törvényét megfogalmazták:

a. közelség elve (proximitás): az egymáshoz közel lévő elemek egy csoportba tartoznak
(Pl.: vonalpárok)
b. zártság elve: az a hajlamunk, hogy a réseket tartalmazó ábrákat kitöltsük (Pl.: három
megszakított négyzet és egy külön vonal a bal szélén)
c. hasonlóság elve: a hasonló tárgyakat hajlamosabbak vagyunk egy csoportba sorolni
d. jó folytatás elve: az a hajlamunk, hogy a befejezetlen ábrákat kiegészítjük

- A perceptuális csoportosítás sok meghatározóját először Max Wertheimer (1912) - az alak1élektan

megalapozója - írta le. Wertheimer stratégiája az volt, hogy különböző demonstrációkat alkotott (lásd:
vonalak egymáshoz köze!), és az olvasó intuíciójára hagyta, hogy belátja-e a csoportosítást
- Manapság a kutatók kísérletekben mutatják ki, hogy a tárgyak különböző csoportosításának jellegzetes
hatása van az észlelési teljesítményünkre. Pl.: az egyik ilyen típusú kísérletben a személyeknek minden
próbában egy ábrát mutatnak be, és az a feladatuk, hogy a lehető leggyorsabban eldöntsék, vajon az ábra
tartalmaz-e egy bizonyos betűt (a célbetűt), mondjuk T-t vagy F-t. A célbetűt tartalmazó ábrák közül a
személyek gyorsabban válaszolnak azokra az ábrákra, amelyeken a célbetű viszonylag távol van a többi
elemtől. Amikor a célbetű közel van a többi elemhez, a proximitás elve azt a többi közé csoportosítja, ez
viszont további időt tesz szükségessé, hogy a célbetűt kiemeljük a csoportból.

6.2 Ismertesd a legfontosabb monokuláris távolsági jelzőmozzanatokat!

- Bár a tárgyak távolságának észlelése erőfeszítésmentesnek tűnik, ez nem akármilyen

teljesítmény, figyelembe véve szemeink fizikai szerkezetét
- A retinánk - a látás kiindulópont ja- egy kétdimenziós felszín, azaz a retinán képződő kép
lapos, és semmilyen mélységgel nem rendelkezik. Ahhoz, hogy képesek legyünk
távolságot/mélységet észlelni- a tudósok rájöttek-, hogy léteznek úgynevezett távolsági
jelzőmozzanatok, amelyeket az észlelő a háromdimenziós világbeli távolságok
kikövetkeztetésére használhat. Ezeket monokuláris és binokuláris jelzőmozzanatokra
oszthatjuk, attól függően, hogy egy vagy két szemet igényelnek
- relatív nagyság: ha egy kép hasonló, de különböző nagyságú tárgyakat mutat, akkor az
észlelő úgy fogja értelmezni a helyzetet, hogy a tárgyak különböző távolságra vannak
tőle - a kisebb tárgy, tűnik távolabbinak .
- takarás: ha két tárgy részleges takarásban, vagy fedésben van, a fedésben lévő tárgy
távolabbinak tűnik.
- relatív magassági helyzet: a képen a magasabban elhelyezkedő tárgyat szintén
távolabbinak észleljük.
- lineáris perspektíva: amikor a párhuzamos vonalak összetartónak látszanak,
távolodónak észleljük őket.
(E négy jelzőmozzanatot a festők századok óta ismerik, és egy-egy kép gyakran egynél
többet is felhasznál közülük.)
- mozgásparallaxis: a mozgás információját használja fel a távolság észleléséhez. Ha
gyorsan mozgunk a környezetünkhöz képest- például vonaton, a közelebbi tárgyak
gyorsan, a távolabbiak lassabban látszanak mozogni az ellenkező irányba.
- levegőperspektíva: azáltal mélységjelző, hogy a távolabbi tárgyak színe szürkésebb,
elmosódottabb

Ezenkivül: a távolság és mélység észlelése elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a

két szem kis távolságra helyezkedik el egymástól, így a szem belsejében keletkezett két kép
kissé eltér egymástól. Ennek az eltérésnek a mértéke szabja meg a távolságot.

28
6.3 Sorold fel az észlelt mozgás fajtáit, 1-1 példa segítségével !

A mozgásészlelés fajtái:
- valódi (képe mozog a retinánkon)
- sztroboszkopikus
- indukált

- A legegyszerűbb felfogás szerint, akkor látunk egy tárgyat mozogni, ha annak képe a
retinánkon mozog - ezt nevezzük valódi mozgásnak.
- A mozgás észlelése akkor áll elő, ha a mozdulatlan háttérhez képest elmozdul a tárgy, vagy
fordítva: a fix tárgy mögött elmozdul a háttér.
- Néha azonban akkor is láthatunk mozgást, ha semmi nem mozog a retinánkon.
- Wertheimer (1912) demonstrálta ezt a jelenséget a sztroboszkopikus mozgás
segítségével. A sztroboszkopikus mozgáshoz egyszerűen egy fénypontot kell
felvillantanunk a sötétben, majd néhány ezred másodperccel később egy másikat az
előző közelében. A fénypont a valódi mozgástól megkü1önböztethetetlenüllátszik
mozogni az egyik helyről a másikra. (A mozifilmen látott mozgás is sztroboszkopikus,
hiszen a film nem más, mint különálló fényképfelvételek sorozata, ahol minden kép egy
egész kicsit különbözik az előzőtől. A vetítés sebessége döntő fontosságú: régen- 16
kép/másodperc, ma-általában 24 kép.)
- Indukált mozgás esetén mozgást látunk, a retinánkon megjelenő mozgás hiányában.
Ha egy kisebbet körülvevő nagyobb tárgy mozog, úgy láthatjuk, mintha a kisebb
mozogna, habár az áll. (Pl: szeles éjszakákon a Holdat látjuk a felhők között haladni)

A valódi mozgás tehát: a retinánkon ténylegesen megjelenő mozgás

- relatív mozgás: a tárgy mintázott háttér előtt mozog (könnyebben észlelhető)
- abszolút mozgás: a tárgy sötét, vagy semleges háttér előtt mozog

6.4 Nevezz meg (példával) egy felismerési zavart!

A tárgyak felismerési zavarai:

- A tárgyak felismerése általában annyira automatikus és erőfeszítés-mentes, hogy
természetesnek vesszük. De ez a folyamat meghibásodhat (balesetek vagy például agyvérzés
következtében fellépő) agyi sérülések esetén.
- A felismerés zavarait agnóziának nevezzük.
- asszociatív agnózia: csak a vizuálisan bemutatott tárgyak felismerésével vannak
nehézségek. A beteg például képtelen egy fésű megnevezésére, ha képen mutatják
neki; de meg tudja mondani mi az, ha megérintheti. (látó kéregsérülése)
- prozopagnózia: az arcok felismerésének képtelensége. (A férfi, aki kalapnak nézte a
feleségét.) - jobb oldali agyfélteke sérülése
- alexia: a szavak felismerésének zavara. Nem képesek felismerni az írott szavakat. -
baloldali nyakszirtlebeny sérülése
- az élő dolgok felismerésének képtelensége: állatok, növények felismerési zavara, az
" élettelen dolgok" (szerszámok, tárgyak) felismerésével nincs gond - agyi"
alrendszerek" sérülése

29
6.5 Foglald össze a Gestalt-pszichológia mondanivalóját!

Az alaklélektanosok szerint:
- Az észlelésen belül, elsősorban a látást vizsgálták Minden területen az észlelés egészleges
szerveződésére akarják az értelmes szerveződést visszavezetni, illetve legalábbis a látás analógjait
megtalálni.
- A tanulás belátás dolga lesz, akárcsak a problémamegoldás
- Az alaklélektan szemléletét legtisztábban az mutatja, ahogyan feltárják, hogy milyen tényezők
révén válnak együvé tartozóvá a vizuális érzékelésben a különböző ingerek

6.6 Hasonlítsd össze a tanulás jelenségét behaviorista és alaklélektani

megközelítésben!

Wolfgang Köhler híres csimpánzkísérletei adják meg az alaklélektanos gondolkodás

alaphangját.
Köhler a tanulás folyamatát vizsgálta csimpánzokkal: A csimpánzot egy zárt területre helyezte
el valamilyen kívánatos gyümölccsel (általában banánnal) együtt, amelyet a majom nem ért
el. Hogy elérje a gyümölcsöt, az állatnak a közelében lévő tárgyakat eszközként kellett
használnia. A csimpánz eleinte felugrálással próbálkozik elérni a banánt, majd ezt
abbahagyja. Mélán ül a ketrec egyik sarkában, ránéz a másik sarokban levő ládára, aztán a
banánra, majd hirtelen feláll, a ládát a banán alá teszi s leveszi a banánt. Ha újra hasonló
helyzetbe helyezzük, azonnal ugyanezt a megoldást alkalmazza.
Ezt a folyamatot - Köhler nyomán - belátásos tanulásnak nevezzük. Az állat átlátja a cél (a
banán) és a hozzá vezető eszköz (a láda) közötti viszonyt. A belátás hirtelen következik be, a
nyílt próbálkozások abbahagyása után.

Ezzel szemben, a tanulást tekintve, a behavioristák a véletlenben hisznek: A tanulás során a

véletlen próbálkozások közül a beválóak rögzülnek, nincsen ezt megelőző értelmi átlátás. Ez a
rögzülés azonban nem azonnali, hanem lépcsőzetes. Az alaklélektanosok szerint a rend előbb
jön létre, mint a megoldás, a másik tábor szerint viszont a rend a megoldás révén emelkedik ki
a káoszból.

30
 7.8. A jéghegy víz alatti része: Freud és a tudattalan felfedezése

Kulcsfogalmak:

- tudatos, tudatelőttes, tudattalan

Freud a tudatos fogalmát nagyjából a hétköznapi értelemben használja, vagyis azt a lelki
területet érti alatta, amelyről pillanatnyilag tudomásunk van.
A normál emlékezetet tartalmazó terület a tudatelőttes.
A tudattalan az a lelki területet nevezte így, amely közvetlenül nem hozzáférhető a tudatosság
számára.

- id, ego, szuperego

id (ösztönén): A személyiség ősi része, az egyetlen, amely születéstől fogva adott
ego (én): Mivel az ösztönén nem képes megküzdeni az objektív valósággal, a pszichés
funkciók másik kész1ete is kifejlődik, amelyet énnek nevezünk..
szuperego (A felettes én): Az egyén morális érzéke

- pszichoszexuális fejlődési szakaszok

Ahhoz, hogy megértsük a felnőttkor nehézségeit, ismernünk kell a gyermekkoriakat is. A
személyiség fejlődés: több életszakaszon halad előre. Minden szakasz egy-egy testtájékról
kapta a nevét, amelyen keresztül a libido vagy a szexuális energia az adott időszakban
levezetődik. Éppen ezért ezeket Freud pszichoszexuális szakaszoknak nevezte el.

- fixáció
fixáció ("megrekedés") egy adott szakaszban. A fixáció arról ismerhető fel, hogy az egyént
elsősorban az adott szakaszra vonatkozó attitűdök és érdeklődési kör jellemzi.

- Ödipusz-komplexus
A fiúknak azt a vágyát, hogy az anyjukat birtokolják és apjuk helyébe lépjenek:
Ödipusz-komplexusnak nevezzük.(Lányoknál: ezt néha Elektra-komplexusnak hívják)

- elhárító mechanizmus

Az elhárító mechanizmusok olyan eljárások vagy taktikák, amelyeket az én fejleszt ki, hogy
könnyebben megküzdhessen a szorongással. Tehát, ezek védekezési stratégiák Ha az elhárítás
jól működik, már a szorongás fellépését is megakadályozhatja.

- szabad asszociációs-módszer

Freud. munkássága kezdetén előszeretettel alkalmazta a szabad asszociációs eljárást,

amelynek során a tudattalan titka fokról fokra feltárul. A szabad asszociáció során a személyt
arra bátorítják, hogy ne ellenőrizze a gondolatait, hanem azonnal mondjon ki mindent, ami
felmerül benne, még akkor is ha az közönségesnek, logikátlannak, vagy zavarba ejtőnek túnik
(lásd: József Attila: Szabad ötletek jegyzéke) Később F. rájött, hogy a szabad asszociációt
nem szó szerint kell értelmezni, hanem szimbolikusan.

31
7-8.1 Ismertesd a személyiség szerkezetét pszichoanalitikus nézőpontból!

Freud megdöbbentette a tudományos közvéleményt. A személyiségről valaha is alkotott

elméletek közül máig ez a leghatásosabbak egyike: nemcsak a pszichológiára, de az
antropológiára, a politikai tudományokra, a szociológiára, sőt a művészetekre és az
irodalomra is nagy hatást gyakorolt.
Freud elképzelése a lélek szerveződésérő1 (= a lélek topografikus modellje) a következő:
- közismert az a leírás, hogy a léleknek két tartománya van: 1. a TUDATOS élményeket
tartalmazza (azokat a gondolatokat, érzéseket, viselkedéseket, amelyeknek az adott
pillanatban tudatában vagyunk) 2. olyan emlékek vannak, amelyek aktuálisan kívül esnek
a tudatosságon, de könnyen a tudatba hívhatók.
- Freud egy 3. területet csatolt az előző kettőhöz, így a topografikus modellje:
- A tudatos fogalmát nagyjából a hétköznapi értelemben használja, vagyis azt a lelki
területet érti alatta, amelyről pillanatnyilag tudomásunk van. Az emberek általában
képesek szavakba önteni tudatos emlékeiket és ezekről logikus módon gondolkodni.
- A normál emlékezetet tartalmazó terület a tudatelőttes nevet kapta. A tudatelőttes elemei
aktuálisan kívül esnek a tudatosságon, de könnyen a tudatba hozhatók. Pl: ha felidézzük a
telefonszámunkat vagy a legutóbb olvasott könyv tartalmát, akkor ezeket a tudatelőttesből
emeljük a tudatba.
- A tudattalan kifejezést Freud a mindennapi szóhasználattói meglehetősen eltérően
használta. Azt a lelki területet nevezte így, amely közvetlenül nem hozzáférhető a
tudatosság számára. Freud a tudattalant a szorongással, konfliktusokkal vagy fájdalommal
asszociálódott vágyak, érzések és gondolatok gyűjtőterének tekintette. Ha egyszer a
tudattalanba kerületek többé nem tűnnek el onnan. Folyamatos hatást gyakorolnak a
későbbi viselkedésre és a tudatos élményre.
Freud gyakran hasonlította az emberi lelket iéghegyhez: a jéghegy csúcsa megfelel a
tudatosnak, jóval nagyobb víz alatti része pedig annak, ami a tudaton kívül esik. A víz alatti
terület egy része, amely még látszik a vízen keresztül, a tudatelőttes. A jéghegy legnagyobb,
láthatatlan része a tudattalan. A tudatos és a tudatelőttes terület része között a tartalmak
könnyen mozognak oda-vissza. A tudatos és a tudatelőttes részből a tartalmak a tudattalanba
is kerülhetnek Azonban, ha valami egyszer tudattalanná vált, többé nem tudatosítható, mert
egy mentális kapu (" csapóajtó ") megakadályozza a hozzáférést.
Bár a tudatnak és a tudatelőttesnek van hatása az emberek viselkedésére, ezeket Freud
kevésbé tartotta fontosnak, mint a tudattalant. A személyiség igazán fontos működései a
tudattalanban zajlanak.

32
7-8.2 Jellemezd a személyiség összetevőit, működésük elvei alapján!

A személyiség összetevői (strukturális modell) kiegészíti a topografikus modellt.

A személyiség 3 összetevőből áll, amelyek kölcsönhatása eredményezi a komplex emberi
viselkedést: ösztönén (id), én (ego), felettes én (szuperego )

Az ösztönén (id)

- a személyiség ősi része, az egyetlen, amely születéstől fogva adott

- magában foglalja a személyiség összes öröklött, ösztönös és primitív aspektusát
- teljes egészében tudattalan, és szorosan kapcsolódik az ösztönös biológiai folyamatokhoz
- az örömelvnek megfelelően működik: e szerint, a szükségleteket azonnal ki kell elégíteni.
A kielégítetlen szükségletek kellemetlen feszültségi állapotot hoznak létre. Ezek késztetik
az embert arra, hogy azonnal kielégítsék a szükségleteiket.
- Ezzel többek között az a legnagyobb probléma, hogy az örömelv semmilyen módon nem
korlátozza a kielégülés módját. Csak arról szól, hogy a vágyakat azonnal ki kell elégíteni,
de arról már nem, hogy a kielégülésnek racionális, elérhető vagy olyan utat kell találnia,
ami figyelembe veszi a veszélyeket vagy a lehetséges problémákat.
- Ha az embereket teljesen az örömelv irányítaná, nagyon gyorsan bajba kerülnének. (Az
éhes ember például nem rohanhat át az autókkal teli úttesten, és nem rabolhat ki egy
éttermet.

Az én (ego)

- Mivel az ösztönén nem képes megküzdeni az objektív valósággal, a pszichés funkciók

másik kész1ete is kifejlődik, amelyet énnek nevezünk..
- Az ösztönénből származik
- Az ego folyamatok arra összpontosulnak, hogy az ösztönén impulzusait hatékonyan, a
külvilág követelményeit figyelembe véve elégítsék ki.
- Mivel az én kapcsolatban van a külvilággal, a legtöbb egofunkció a tudatban és a
tudatelőttesben helyezkedik el. Mivel azonban az ösztönénhez is kapcsolódik, tudattalanul
is működhet.
- Az ego a valóságelvnek megfelelően működik: a valóságelv szerint a viselkedésnek a külső
világ állapotát kell szem előtt tartania, nem pusztán a belső szükségleteket és vágyakat. A
valóság elv a viselkedés racionális oldalát képezi. Miután a környezet felé irányít, arra
késztet bennünket, hogy cselekvés előtt számításba vegyük a különböző megoldásokhoz
kapcsolódó kockázatot. Pl: Ha egy cselekvéssorozat túlságosan veszélyesnek látszik, a
kielégülés más módja után nézünk. Ha az azonnali feszültségcsökkentésnek nincs
biztonságos útja, a vágy teljesítést későbbi, biztonságosabb vagy ésszerűbb időpontra
halasztjuk.
- Tehát az örömelv azt diktálja, hogy a vágynak azonnal teljesülnie kell, míg a realitáselv
megpróbálja késleltetni ezt.
- Freud: Ló és lovas hasonlat: az ösztönén a ló, amely a mozgás erejét szolgáltatja, az én
pedig a lovas, amely megpróbál irányt szabni a mozgásnak. (Ismerős valakinek ez a
hasonlat?)
- Bár az ego pozitíverőnek tűnhet a számunkra, mert megfékezi az ösztönént, de ez a
benyomásunk némiképp félrevezető. Az énnek ugyanis nincs erkölcsi érzéke. Nem zavarja
a lopás és a csalás, vagy az örömelv szabadjára engedése egészen addig, amíg nincs esély a
lebukásra

33
A felettes én (szuperego )

- Az egyén morális érzéke

- Arra fejlödött ki, hogy kezeljen egy, a személyiségen belül kialakult konfliktust.
- A szülöi és a társadalmi értékeket foglalja magában. Ez dönti el, hogy mi a helyes vagy
helytelen. Tökéletességre törekszik, nem pedig élvezetre. (Míg az id a szenvedély és
tudatlanság kötőerejének felelne meg, a szuperego a jóságénak.)
- A felettes én értékrendje a szülök értékeitől függ. A gyermek, hogy elnyerje szülei
szeretetét, lassan elfogadja azt, amit a szülei helyesnek gondolnak A gyermek elkerüli
mindazt, amit a szülők rossznak gondolnak, hogy ne érje fájdalom, büntetés és
visszautasítás.
- A felettes én 2 alrendszerre osztható:
a. Énideál: a megfelelö viselkedés szabályait tartalmazza, illetve a kiválóság
valamiféle standardját, amelyre az egonak törekednie kell. Minden, amit a szülök
helyeselnek és értékelnek, az ide kerül.
b. Lelkiismeret: a helytelen viselkedést meghatározó szabályokat tartalmazza. A szülök
által helytelenített és büntetett cselekvésekre vonatkozó tiltások kerülnek a
lelkiismeretbe.

A szuperegonak három, egymással összefüggő feladata van:

1. legátolni az ösztönén minden olyan impulzusát, amelyeket a társadalom (a szülök)
rosszallana!
2. rávenni az ént, hogy morális megfontolások alapján cselekedjék!
3. igyekezni a személyt az abszolút tökéletesség felé irányítani, mint szóban és
tettben!

- Az egónak együttesen kell kezelnie az ösztönén szükségleteit, a felettes én morális

utasításait és a valóság korlátozó eröit. Így az erök újra és újra összeütközésbe kerülnek
egymással.
- Énerő: az egónak az a képessége, hogy mennyire tud hatékonyan működni az összeütközö
erök követelményei között
- Az egészséges személyiségben a 3 összetevő hatása kiegyensúlyozott.

34
7-8.3 Mutasd be a pszichoszexuális fejlődési szakaszokat!

Pszichoszexuális fejlődés:
- Freud elsősorban felnőttek terápiás eseteire alapozta elméleteit, de sokat írt a gyermekkori
személyiségfejlődésről is
- Úgy gondolta, hogy a korai tapasztalatok kritikus szerepet játszanak a felnőttkori
személyiség kialakulásában. (Ajellem leglényegesebb vonásai 5 éves korunkra már
kialakulnak, ezért az első 5 évben kell megnevelni a gyereket. Azt is vallotta, ha az első 3
évben az anya néhány napnál tovább távol van a gyermekétől, akkor az maradandó
személyiségkárosodást eredményez agyerekben.)
- Ahhoz, hogy megértsük a felnőttkor nehézségeit, ismernünk kell a gyermekkoriakat is. A
személyiség fejlődés: több életszakaszon halad előre. Minden szakasz egy-egy testtájékról
kapta a nevét, amelyen keresztül a libido vagy a szexuális energia az adott időszakban
levezetődik. Éppen ezért ezeket pszichoszexuális szakaszoknak nevezte el.
- A gyermek az első 3 szakasz mindegyikében valamilyen konfliktussal kerül szembe. Ha a
konfliktus nem oldódik meg kielégítően, akkor nagy mennyiségű libidót kell folyamatosan
az adott szakaszba fektetni. Így a személy fixálódik ("megreked") az adott szakaszban.
- A fixáció arról ismerhető fel, hogy az egyént elsősorban az adott szakaszra vonatkozó
attitűdök és érdeklődési kör jellemzi.
- A fixációnak két oka lehetséges:
a. Ha valakinek az igényei túlságosan is jól kielégülnek egy bizonyos szakaszban,
akkor nem szívesen lép tovább
b. Vagy: nem képes továbblépni, ameddig az adott szükségletei kielégülést
nem nyernek.

ORÁLIS szakasz (születéstől. 18 hó) (orális = szájjal kapcsolatos)

- Ebben az időszakban a csecsemő külvilággal való kapcsolata túlnyomóan a szájon és az

ajkakon valósul meg, és a libidinális kielégülés is erre a területre összpontosul.
- A száj a feszültségcsökkentés (pl: evés) és a kellemes élmény (rágás, szopás) forrása ebben
az időszakban a gyermek biztonsága és túlélése teljes mértékben másoktól függ. A szakasz
alapvető konfliktusa szó szerinti és jelképes értelemben is az elválasztás. Ahogy közeledik
a korszak vége, a gyermek egyre inkább arra kényszerül, hogy eltávolodjon anyjától és
csökkentse függőségét.
- Freud úgy tartotta, hogy ebben az időszakban alakul ki a bizalom, az optimizmus, a
hiszékenység illetve ezek ellentétei.
- Aki az orális szakaszban fixálódott (pl: nem elégítették ki csecsemőkorában az orális
szükségleteit) - orális karakter

Az orálisan fixált személy jellemzői:

- másoknál jobban érdekli az evés és az ivás (szájhoz kapcsolódó örömök)
- stresszhelyzetben nagyobb gyakorisággal vezeti le a feszültségeit: dohányzással, evéssel,
ivással vagy körömrágással
- dühét inkább verbális, mint fizikai agresszióval vezeti le

DE! Fontos megjegyeznünk, hogy nem kizárólag az orális karakterek keresik az orális
kielégülést, valamint azt is, hogy a szexuális energia orális kifejeződése nem korlátozódik a
korai gyermekkorra.

35
ANÁLIS szakasz (18 hó- 3 év) (anus = végbélnyílás)

- Ekkor a végbélnyílás a központi erogén zóna, és a szexuális élvezet abból az ingerlésből

származik, amelyet a gyermek székletürítéskor érez.
- A korszak fő eseménye: a szobatisztaságra nevelés. Sok gyermek számára a
szobatisztaságra szoktatás az első olyan történés, amikor a külső korlátok gátat vetnek a
belső vágyak kielégülésének.
- A szobatisztaságra szoktatáshoz való szülői hozzááIlástól függenek azok a
személyiségjegyek, amelyek az erre a korszakra jellemző fixációkból származnak.
Megfelelő hozzáállás esetén (pl: nagyon megdicsérik a gyereket) a gyerek megtanulja,
hogy érdemes a dolgokat a megfelelő helyen és időben produkálni. F. szerint ez az
élményalapozza meg a felnőttkori kreativitást és produktivitást.
- Anális fixáció: ha nem megfelelő a szülői hozzáállás (megszégyeníti, kineveti, megveri)

Az análisan fixált személyiség lehet:

- rendetlenségre, kegyetlenkedésre hajlamos, ellenséges
- vagy: merev, kényszeres, fösvény, tisztaságmániás

FALLIKUS szakasz (3-5 év)

- A libidinális izgalom a nemi szervekre tolódik: a szexuális élvezet kizárólag öningerlésből

fakad és azáltal is elégül ki
- A libidó azonban fokozatosan tolódni kezd az ellenkezö nem felé: a kisfiúk érdeklödni
kezdenek az anyjuk, a kislányok pedig az apjuk iránt. Ezzel egy idöben a gyermekek
ellenségessé válnak az azonos nemű szülövel szemben, mivel úgy gondolják, hogy
versenyezniük kell vele a másik szülö szeretetéért.
- A fiúknak azt a vágyát, hogy az anyjukat birtokolják és apjuk helyébe lépjenek:
Ödipusz-komplexusnak nevezzük.(Lányoknál: ezt néha Elektra-komplexusnak hívják)

Hogy történik mindez?

a. fiúknál: az anyjuk iránt érzett eredendö szeretetük erös szexuális vággyá alakul és
apjuk iránt ellenségesés gyűlölködö érzéseket kezdenek táplálni. (,,Feleségül veszlek,
ha nagy leszek!") Egy idö után a fiúk versengése és féltékenysége apjukkal olyan
erössé válhat, hogy azt kívánják, hogy az apa hagyja e a családot vagy haljon meg.
Mindez súlyos bűntudatot kelt agyerekben. Ugyanakkor a fiúk rettegnek attól, hogy
apjuk megtorolja anyjuk iránt érzett szexuális vágyukat. A hagyományos
pszichoanalitikus elmélet szerint, a fiúk félelme igen specifikus: attól félnek, hogy
apjuk kasztrálja öket. Ezt a félelmet F. kasztrációs szorongásnak nevezte. Ez a
szorongás végül arra kényszeríti a fiúkat, hogy anyjuk iránt érzett szexuális vágyukat a
tudattalanba temessék. A konfliktus végül úgy oldódik fel, hogy a kisfiú az apával
azonosul, azaz hasonlóvá válik az apához. (Minél jobban azonosul, annál inkább képes
megkapni az anyát szimbolikusan az apán keresztül.)
b. lányoknál: a fallikus szakasz konfliktusa jóval bonyolultabb. Az anyjuk iránti
eredendö szeretetüket felcserélik az apjuk iránt érzett szerelemmel. A fö konfliktus
akkor következik be, amikor felfedezik, hogy nincs péniszük. Megvonják szeretetüket
anyjuktól, mivel öt vádolják kasztrált állapotukért. Freud péniszirigység névvel illette
ezeket a jelenségeket. A péniszirigység a kasztrációs szorongás nöi megfelelöje. Az
érzelmi konfliktus-hasonlóan a fiúkhoz- itt is az azonosulással oldódik meg. Ahogyan
a lány hasonlóvá válik az anyjához, közvetetten apjához jut, és növeli annak esélyét,
hogy ahhoz hasonló férjet találjon magának.

36
A fa//ikus szakaszban kialakult fixációk:
a. fiúknál/férfiaknál: állandóan azt szeretné bebizonyítani, hogy nem kasztrált---nagy
nöcsábászok vagy rengeteg gyermeket nemzenek
b. lányoknál/nőknél: nagyon csábító és kacér, de emellett fél a szexualitástól

LATENCIA szakasz (6-13 év)

- Viszonylag nyugalmas periódus (iskoláskor alatt)

- A szexuális és agresszív késztetések kevésbé aktívak., a gyermekek figyelmüket más célok
felé fordítják (ált: intellektuális és szociális természetű célok
- A serdülökorban már: a libidinális és agresszív vágyak újra felerösödnek: a serdülö már
felnött szexuális vágyakat él át, miközben a szexuális energia nemi aktusban történö
levezetése szociálisan még nem elfogadott

GENITÁLIS szakasz (13 évtöl, a felnöttkoron át)

- Libidója a nemi szervek köré szervezödik, és további életében ez így is marad.

- Szexuális kielégülése minőségileg eltér a korábbi szakaszokra jellemző kielégüléstő1.
(Azelőtt csak a saját élvezet érdekelte, itt már a szexuális gyönyört meg akarja osztani egy
másik személlyel is.)
- Freud szerint az emberek nem automatikusan lépnek a genitális szakaszba, és ritkán
teljesednek ki belll1e. A legtöbb ember a kelleténél kevésbé képes ellenőrzés alatt tartani
impulzusait, és sokaknak okoz nehézséget szexuális vágyaik teljességgel és elfogadható
úton való kielégítése. Ebben az értelemben a genitális személyiség inkább elérendő ideál,
semmint biztosra vehető végkifejlet.

37
7-8.4 Sorolj fel néhány elhárító mechanizmust, példával együtt!

az elhárító mechanizmusok: olyan eljárások vagy taktikák, amelyeket az én fejleszt ki, hogy
könnyebben megküzdhessen a szorongással. Tehát, ezek védekezési stratégiák Ha az elhárítás
jól működik, már a szorongás fellépését is megakadályozhatja.
Jellemzőjük: 1. tudattalanul működnek
2. valamilyen módon eltorzítják, meghamisítják a valóságot

Freud 9 elhárító mechanizmust azonosított, amelyet az én használ a szorongás kivédésére:

1. elfojtás
- a személy megpróbál egy gondolatot távol tartani a tudatosságtól
Pl.: a múlt héten valami olyasmit tettünk, amit rettenetesen szégyellünk, akkor
megpróbálunk nem gondolni rá; és az is megeshet, hogy már nem is vagyunk képesek
azt felidézni.
- szintén kiszoríthatjuk a tudatosságból azokat az eseményeket, amelyek
konfliktusbakerülnek a felettes én értékeivel
Pl.: az emberek a világ egyes részein éheznek, mi pedig semmit nem teszünk ellene.

2. tagadás
- az adott esemény bekövetkeztének vagy adott állapot fennállásának elutasítása
- a tagadásban az esemény jelentése átértelmeződik, így a fenyegetés eltűnik
Pl.: egy diák, aki nem hiszi el az osztály ajtajára kitűzött listán a neve mellett szereplő
osztályzatot, hanem azt feltételezi, hogy valami tévedés történt.
- a tagadás megóv bennünket attól, hogy az élet kellemetlenségeit tudatosítsuk
Pl.: az emberek többsége lazán elmegy egy utcán fekvő ember mellett, mert
megmagyarázzák maguknak, hogy biztos csak részeg

3. kivetítés (projekció)
- ilyenkor úgy csökkentjük a szorongásunkat, hogy saját elfogadhatatlan impulzusainkat,
kívánságainkat és vágyainkat valaki másnak tulajdonítunk.
- így a projekció lehetőséget ad, hogy elrejtsük azt, ami saját magunkban elfogadhatatlan,
miközben az elutasított tartalmakat mégiscsak kifejezzük
Pl: Hitler üldözte a zsidókat, pedig maga is zsidó származású volt

4. racionalizáció
- a személy úgy csökkenti szorongását, hogy ésszerűnek tűnő magyarázatot (vagy
mentséget) talál arra a viselkedésre, amelyet valójában elfogadhatatlan okok váltottak
ki.
Pl: Ha valakit nem vesznek fel az orvosira, meggyőzheti magát arról, hogy valójában
nem is akart orvos lenni. Vagy: ha egy férfit kikosaraznak, meggyőz he ti magát arról,
hogy a nő nem is olyan csinos és érdekes.

5. intellektualizáció
- amikor fenyegető dolgokról hideg, analitikus és tárgyilagos módon gondolkodunk
- ha ilyen tudományos módon gondolkodunk a történésekről, az lehetővé teszi, hogy
leválasszuk a gondolatokat a hozzájuk tartozó érzésekről.
Pl.: egy rákos ember megpróbálhat mindent megtudni a betegségről és a kezelésről,
orvosi könyveket olvas, könyvtárba jár, stb. - így megvédheti magát a háttérben húzódó
elkeseredéstől

38
6. reakcióképzés
- az elfogadhatatlan impulzusok kifejeződése úgy is megakadályozható, ha éppen az
ellenkezőjét hangsúlyozzuk.
- Gyakran nehéz eldönteni, hogy valamilyen cselekvés a nyilvánvaló motiváció
következménye, vagy az ellentétes impulzusból származik. (Erre a cselekvés intenzitása
és helyénvalósága alapján lehet következtetni - túlzások)
Pl: egy gyerek úgy kezelheti újdonsült kistestvéréveI szembeni ellenséges érzéseit, hogy
elfojtja valódi ellenérzéseit, és kitörő pozití v érzelmekkel helyettesíti azokat.

7. regresszió
- az emocionális és fizikai stressz azt okozhatja, hogy az emberek az érett megküzdési
stratégiák (megoldások) helyett olyanokat használnak, ami egy korábbi fejlődési szintre
jellemző.
Pl: nagyobb gyermek újra bepisilhet, ha kistestvére születik

8. eltolódás
ez és a következő már hozzátartozik a normális emberi működéshez
az indulat egyik célpontról a másikra tevődik át. Ez általában azért következik be, mert
az eredeti céltárgy fenyegető.
Pl: egy családapa dühös a főnökére, otthon jólleszidja agyerekét, és a gyerek belerúg a
kutyába

9. szublimáció
- úgy teszi lehetővé egy impulzus viselkedéses kifejezését, hogy az ösztönén impulzusát
elfogadhatóvá alakítja, és valamilyen magasabbrendű emberi tevékenységben fejezi ki
azt (művészi tevékenységek)
- Freud szerint ez több mint elhárító mechanizmus: érettséget, normalitást jelez.

39
7-8.5 Ismertesd a pszichoanalitikus terápia jellemvonásait!

A lelki problémáknak vagy tüneteknek többféle eredete lehetséges:

a. származhatnak a kora gyermekkori pszichoszexuális fejlődési élményekből
b. az alapvető vágyak és szükségletek széles körű elfojtása. Ha a túlságosan büntető
felettes én vagy a szigorú és engesztelhetetlen környezet arra kényszeríti az egyént,
hogy túl sok vágyát eltemesse, akkor az egyén görcsössé válik, és nem képes úgy
müködni, ahogyan az tőle elvárható
c. kora gyermekkori traumák

- A pszichoanalitikus terápia célja az elfojtások feloldása és ezzel energia felszabadítása.

- Freud munkássága kezdetén előszeretettel alkalmazta a szabad asszociációs eljárást,
amelynek során a tudattalan titka fokról fokra feltárul. A szabad asszociáció során a
személyt arra bátorítják, hogy ne ellenőrizze a gondolatait, hanem azonnal mondjon ki
mindent, ami felmerül benne, még akkor is ha az közönségesnek, logikátlannak, vagy
zavarba ejtőnek túnik (lásd: József Attila: Szabad ötletek jegyzéke)
- Később Freud rájött, hogy a szabad asszociációt nem szó szerint kell értelmezni, hanem
szimbolikusan.
- Sok páciens a terápiában aktívan küzd az elfojtott konfliktusok és impulzusok
tudatosulása ellen. Ezt a küzdelmet nevezzük ellenállásnak. Ez lehet tudatos és
tudattalan.(PI: elfelejt eljönni terápiára)
- A pszichoanalitikus terápia fontos folyamata az indulatáttétel, amely összetett
eltolódási jelenség. Azok az érzések, amelyeket a személy olyasvalaki iránt érez, akivel
kapcsolatban konfliktusai és elfojtott vágyai vannak, eltolódnak (áthelyeződnek) a
terapeutára. Ez az érzés a mögöttes tartalomtól függően lehet akár szerelem, akár
gyűlölet is.
- A pszichoanalitikus terápia rendkívül hosszú (évekig tartó), költséges, és fájdalmas
folyamat. Mindezek mellett, maga Freud is felismerte, hogy a pszichoanalízis mégsem
annyira eredményes, mint elsőre hitte.
- A pszichoanalitikus terápia hatékonyságát nem támogatják jelentős bizonyítékok, mégis
sok elkötelezettje van még napjainkban is, mert úgy gondolják, hogy olyasmit
kaphatnak tőle, amit a kutatásokban nem tudnak megfelelően mérni.

40
 9. Mélylélektani iskolák és képviselőjük

Kulcsfogalmak:

- extraverzió- introverzió
Az extrovertált (=kifelé forduló) személyeket teljesen lefoglalják a külsőélmények és életüket
az őket körülvevő világgal való interakció tölti ki. Az idejüket szeretik társaságban tölteni, és
ha feszültek valószínű, hogy inkább olyan társaságot keresnek, ahol kibeszélhetik magukat.
Az introvertáltakat (=befelé fordulókat) inkább belső élményeik foglalkoztatják, s ennélfogva
általában kevésbé társaságkedvelők. Szeretnek egyedül lenni, visszafogottan viselkednek, és
szeretik a magányos tevékenységeket. Amikor az életük során feszültségekkel kell
szembenézniük, hajlamosak visszahúzódni belső világukba.
Mindkét viszonyulás elősegítheti az alkalmazkodást, és ha az egyik uralkodóvá válik
valakiben, a másik rejtetten megmarad az előbbi ellensúlyozására. (Tehát olyan nincs, hogy
valaki csak tisztán introvertált.)

- személyes tudattalan- kollektív tudattalan

A személyes tudattalan (Freud): saját személyes emlékeink, elfojtott vágyaink,
feszültségeink. Ez kevésbé izgatta Jungot! Szerinte a másik tudattalan legalább olyan
izgalmas, ha nem izgalmasabb.
A kollektív tudattalan (=az emberiség közös tudatalattija, " öröksége ''). Szerinte az emberek
osztoznak a kollektív tudattalanba, a "faji emlékekben", azaz olyan emlékekben, amelyek
ember előtti őseinktől maradtak ránk. Ezek a tudatosan elő nem hívható emlékek számtalan
generációra nyúlnak vissza. Itt találhatók az archetípusok (=ősi szimbólumok).

- archetípus
Ősi szimbólumok

- persona
Persona (= "szerepszemélyiség"): amit a külvilág felé mutatunk magunkról,
szerepviselkedések (,,llyen vagyok!") Tehát, ez egy maszk, amely nemcsak közvetítő eszköz,
hanem védekezés is.
- árnyékszemélyiség:
Tartalmazza a tudatos én által elutasított, elfojtott lelki tartalmakat. Ezt a személyiségünket
nem akarjuk megmutatni a világnak, elfojtjuk. (,,llyen nem akarok lenni! '')

- animus – anima
animus(férfi)/anima (nő): a tudattalan ellenkező nemű lélekképe. Mindannyian egy kicsit
ellentétes neműek is vagyunk. A nőkben van férfias jelleg (animus), a férfiakban pedig nőies
(anima). Ezek egyrészt a kollektív tudattalan ősképei által meghatározottak, másrészt a
személyes tudattalanba süllyedt élményeinkből állnak össze. (J. szerint, amikor szerelmesek
vagyunk, ...ettől érezzük úgy, hogy ő az "igazi") Ha egy pár el tudja viselni egymás
"kivetítésit" , akkor az boldog házasságot eredményez

- selbst
selbst (=ősvaló, ősmag): mély én, az igazi "önmagam". A személyiség központjában
található, tudattalan. Úgy fedik ezek a külső burkok, mint a hagyma csíráját a héjai. (lélek az

41
anyagi és a finom fizikai testben) Jung szerint, célul kellene kitűzni, hogy leszűkítsük a külső
kört, azaz leszedjük magunkról ezeket a külső felszínes burkokat, és megtaláljuk az igazi
önmagunkat.

- individuáció
Jung individuációnak nevezte, a teljes érettség legvégső formáját, amely csak keveseknek
adatik meg e szerint az elgondolás szerint, az az állapot, amikor nem az ego a személyiség
irányítój a, hanem a Selbst. (felszabadulás, vagy más keleti vallásoknál: megvilágosodás).
Jung szerint az individuáció teljes folyamata- a tudat kapcsolatba lépése a saját belső
centrummal, a pszichikus maggal, az "ősvalónkkal"leggyakrabban a személyiség sérülés évei
és az ezt kísérő szenvedéssel kezdődik. Ez a kezdeti megrázkódtatás egyfajta felszólításnak
tekinthető. Ez egy hosszú távú folyamat, amely az élet végéig tart. (Bhakti-jógában is
előfordulhatnak kezdeti nehézségek, szenvedések...)

- pszichoszociális szakaszok
Az eriksoni gondolatmenet pszichoszociális hangsúlyú: vagyis az élet során megtapaszta1t
társas jelenségek személyiségfejlődési hatásaival foglalkozik. Erikson szerint, a
személyiségfejlődés egy egész életen át tartó folyamat. Ennek a rlészei a pszichoszociális
szakaszok.

- fölényre törekvés
Az emberek úgy próbálják kompenzálni (kiegyenlíteni) fogyatékosságaikat, hogy kialakul
bennük a fólényre törekvés.

42
9.1 Melyek azok a szempontok, amelyekben eltért Freud és Jung felfogása?

Jung inkább kortársa, mint követője volt Freudnak, jóllehet 20 évvel fiatalabb volt nála. A
Freud elméletét formáló gondolatok nagy része őrá is hatással volt, így kettejük nézeteit
eleinte közös nevezőre lehetett hozni. Freud és Jung 6 évig állt szakmai és személyes
kapcsolatban egymással. Akkoriban Freud úgy tekintett Jungra, mint "trónörökösére" és
szellemi utódjára. Két tényező azonban éket vert kettejük közé:
1. Elméleteik sok ponton eltértek egymástól.
2. Személyes kapcsolatuk is megromlott.

Jung leginkább azzal kritikával illette Freudot- mint a neoanalitikusok többsége-, hogy
- túlhangsúlyozta a szexualitást mint motivációs erőforrást (Főleg: gyermekkori
szexualitást)
- alábecsülte az ember szellemi-spirituális világát
Freud ugyanis úgy képzelte, hogy a szellemi élet hajtóereje a szexuális hajtóerők
szublimációjából ered, Jung ezzel szemben a spiritualitást az emberi lét alapvető aspektusának
tartotta.
Jung gondolkodását az ellentétek elve uralta. Véleménye szerint az emberi élmények
ellentétes minőségekből vagy pólusokból tevődnek össze, amelyek általában
kiegyensúlyozzák egymást.

9.2 Mutasd be a lélek szerkezetét Jung szerint!

A psziché (=a lélek) szerkezete Jung szerint:

- van tudatos és tudattalan (személyes és kollektív) része
- persona (= "szerepszemélyiség"): amit a külvilág felé mutatunk magunkról,
szerepviselkedések (,,llyen vagyok!") Tehát, ez egy maszk, amely nemcsak közvetítő
eszköz, hanem védekezés is.
- árnyékszemélyiség: tartalmazza a tudatos én által elutasított, elfojtott lelki tartalamakat. Ezt a
személyiségünket nem akarjuk megmutatni a világnak, elfojtjuk. (,,llyen nem akarok
lenni! '')
- animus(férfi)/anima (nő): a tudattalan ellenkező nemű lélekképe. Mindannyian egy
kicsit ellentétes neműek is vagyunk. A nőkben van férfias jelleg (animus), a férfiakban
pedig nőies (anima). Ezek egyrészt a kollektív tudattalan ősképei által meghatározottak,
másrészt a személyes tudattalanba süllyedt élményeinkből állnak össze. (J. szerint,
amikor szerelmesek vagyunk, ...ettől érezzük úgy, hogy ő az "igazi") Ha egy pár el tudja
viselni egymás "kivetítésit" , akkor az boldog házasságot eredményez
- selbst (=ősvaló, ősmag): mély én, az igazi "önmagam". A személyiség központjában
található, tudattalan. Úgy fedik ezek a külső burkok, mint a hagyma csíráját a héjai.
(lélek az anyagi és a finom fizikai testben) Jung szerint, célul kellene kitűzni, hogy
leszűkítsük a külső kört, azaz leszedjük magunkról ezeket a külső felszínes burkokat, és
megtaláljuk az igazi önmagunkat.

43
9.3 Ismertesd az eriksoni pszichoszociális szakaszok legfontosabb konfliktusait és a
lehetséges kimeneteleket!

1. Csecsemőkor (0-1 év) - BIZALOM, vagy BIZALMATLANSÁG

- Az élet első és legfontosabb krízise: az alapvető bizalom és az alapvető bizalmatlanság
között feszül.
- A csecsemő ebben az időszakban még teljesen kiszolgáltatott, hisz alapvető
szükségleteinek kielégítését másoktól kell várnia. Ha ezt megkapja, akkor a biztonság és a
bizalom érzését éli meg- ezt abból láthatjuk, hogy jól eszik, békésen alszik, és rendben
működik az anyagcseréje. A gondozói nyugodt lélekkel magára hagyhatják egy kis időre
anélkül, hogy ez megviselné, minthogy már megtanulta, hogy bízhat abban, hogy vissza is
fognak térni. (A bizalmatlanságot a nyugtalan alvás, a szeszélyes étvágy, a székrekedés és
a magárahagyatottság okozta lelki zavar jelzi.)

- Tehát, ebben az életkorban alakul ki a bizalom, hogy megtanulunk bízni az emberekben.

(Amint láthatjuk, a szülőnek óriási szerepe van a gyermeke bizalmának kialakulásában. Ha
a gondozók szeretettel odafigyelnek a gyerekre, akkor kialakul a bizalom. A
bizalmatlanság érzését a következetlen bánásmód, az érzelmi elzárkózás vagy az elutasítás
váltja ki.)
- A gyermek alapvető bizalom-, illetve bizalmatlanságérzetét jól tükrözi az anyához való
kötődés biztonságos vagy nem biztonságos mivolta.
- A bizalomérzet tehát az alapja, hogy hinni tudunk a világban, önmagunkban és az emberi
kapcsolatainkban. Ha legbelsőbb érzéseinket inkább a bizalom, semmint a bizalmatlanság
uralja, megerősödik a reményre való képességünk. A remény pedig nem más, mint hogy
tartósan hinni tudunk abban, hogy a vágyaink teljesülnek.

2. Kisgyermekkor (1-3 év)- AUTONÓMIA, vagy KÉTSÉGBEESÉS

- A kisgyermek testi fejlődése előrehalad, s törekvéseinek iránya lassan afelé tolódik el,
hogy ellenőrzést gyakoroljon a saját cselekedetei felett. A szakasz krízise éppen e
törekvésekkel kapcsolatos.
- A feladat az, hogy a gyermek az autonómia (=függetlenség) érzését fejlessze ki az önálló
tetteit kísérő szégyennel és kétséggel szemben.
- Ez az időszak itt is a szobatisztaságra szoktatás ideje. Erikson szerint a hólyag és a belek
feletti uralom jó esélyt ad az autonómia kifejlesztésére. Az e funkciók feletti érzés ugyanis
az önkontroll érzetét adja, ellentétben azzal a helyzettel, amikor valaki saját testi
impulzusainak rabszolgája.
- Ebben az időszakban a gyermek egyre aktívabban foglalkozik a világ tárgyaival és a
környezetében élő emberekkel. Ha e kölcsönhatások hatékonyak akkor megerősödik benne
az autonómia és a kompetencia érzése. Ha azonban kudarcot vall (pl. kigúnyolják,
állandóan bírálják vagy megakadályozzák, hogy önállóan cselekedjék), akkor a gyermek
szégyellni fogja magát, és kétségei támadnak a saját értékét illetően.
- E konfliktus sikeres megoldása az akarat énminőséget fejleszti ki: az eltökéltséget, hogy
szabadon cselekedjünk.
- Fejlődéslélektani kísérletek alátámasztják, hogy a biztonságosan kötődő gyermekek
nagyobb arányban kezdeményeztek "felfedező tevékenységet" (explorációt). Láthatjuk
tehát, hogy az alapvető bizalom érzése a későbbiek során nagyobb autonómiát
eredményez.

44
3. Óvodáskor (3-5 év)- KEZDEMÉNYEZÉS, vagy BŰNTUDAT
- A helyváltoztató mozgások és a nyelvi készségek fejlődése teremti meg az óvodáskor
krizisnek előfeltételeit.
- Ha az ember egyre ügyesebben képes manipulálni a világ tárgyaival, akkor óhatatlanul
felmerül benne az igény, hogy hatást fejtsen ki a környezetére, hogy ő maga mozgassa a
dolgokat- egyszóval felébred benne az uralom iránti vágy.
- E szakasz konfliktusa a kezdeményezés a bűntudattal szemben. A kezdeményező gyermek
éberen fürkészi, mikor érvényesítheti újonnan szerzett akaratérzését a körülötte lévő
világban. A világ felfedezése és manipulálása során szinte kielégíthetetlen kíváncsisággal
"tanulja" új lehetőségeit.
- A tettek és a szavak azonban veszélyesek is lehetnek. A túl jól sikerült akció fájdalmat
okozhat másoknak (Pl: ha megszereztük a vágyott játékot, az elkeserítheti a másik
gyermeket). Ha túl sok kérdést teszünk fel a felnőttek idegeire megyünk (Ebben az
életkorban a gyerekek rengeteget kérdeznek: Miért?) Ha a kezdeményezés érvényesítése
túl gyakran torkollik büntetésbe vagy helytelenítésbe, megjelenik a színen a bűntudat.
- Érdekes, hogy a biztonságosan kötődő gyermekek itt is előnyben vannak: óvodás korban
ők hamarabb léptek interakcióba az idegen látogatóval, mint a többiek; valamint ha
kudarcot vallottak egy játékban, akkor növelték az erőfeszítéseiket.

4. Iskoláskor (6-11 év)-TELJESÍTMÉNY, vagy KISEBBRENDŰSÉG

- A teljesítmény itt már nem csak abból áll, hogy egyszeruen csak megteszünk valamit,
hanem olyasmiket kell tennünk, amit mások értékesnek ítélnek. S ráadásul mindezt a
mások által helyesnek és kívánatosnak vélt módon kell elvégeznünk.
- A teljesítménnyel kapcsolatos krízis akkor lép fel, amikor a gyennek iskolás lesz. Az
iskoláskor az első olyan időszak, amelyben a gyennek intellektuális és kognitív képességeit
tesztelik. Azt várják tőle, hogy jól tanuljon, és eredményeit intézményes módon
számszerűsítik és értékelik.
- Az iskolai tapasztalat bizonyos szociális szerepek tanulását is magában foglalja: a gyennek
lassan-lassan megismeri a felnőttmunka tennészetét is, és megismerkedik annak
eszközeivel.
- A gyermek úgy léphet túl sikeresen ezen a szakaszon, ha úgy érzi, hogy mások által
elfogadott módon képes ellátni feladatait.
- A veszély az, ha a kisiskolásban krónikus kisebbrendüségi érzés alakul ki. (Ez akkor
történhet meg, ha a gyermeket a szülei, tanárai vagy az iskolatársai olyan helyzetbe
hozzák, melynek révén elégtelennek, hibásnak vagy erkölcsileg rossznak látja mindazt,
amit csinál.

5. Serdülőkor (12-20)- IDENTITÁS, vagy SZEREPKONFÚZIÓ

- Ezt a szakaszt a pubertás okozta testi változások indítják meg. Testünk nemcsak
megnagyobbodik, hanem soha nem látott változásokon megy áto Új, ismeretlen vágyak és
érzések uralma alá kerülünk. Mintha immár nem ugyanazok volnánk, mint annak előtte.
De hát kik is vagyunk valójában?
- Ebben az időszakban tudatosan elkezdünk gondolkodni önmagunkról és arról, hogyan
kapcsolódik személyünk és életünk a felnőttek világához.
- Helyet kell találnunk magunknak e világban, áro ehhez el kell döntenünk, hogy mely
szerepek felelnek meg az identitásunknak (=azonosságtudat, a válasz a "Ki vagyok én?"
kérdésre). Ehhez azonban meg kell ismernünk önmagunkat.
- E szakasz krízise tehát az identitás alakuló érzése és a szerepkonfúzió (=szerepzavar)
között feszül.

45
- Erikson az identitás-érzés kialakulását rendkívül fontosnak, úgyszólván az élet legfőbb
feladatának tekintette. Ha valakinek nem sikerül szilárd identitást kialakítania (azaz
megválaszolnia a "Ki vagyok én?" -kérdést), akkor szerepkonfúzió lép fel, s az énérzés
iránytű nélkül marad.
- A szerepzavarban vergődő személy nem képes hivatást, vagy ehhez vezető képzést találni
magának, sőt sokszor fogalma sincs, milyen foglalkozáshoz volna kedve egyáltalán.

6. Fiatal felnőttkor (20-25)- INTIMITÁS, vagy IZOLÁCIÓ

- E fázis konfliktusa az intimitás iránti igény az izoláció ellenében.
- Az intimitás meleg, meghitt kapcsolat valakivel, ami magában foglalja az illető iránti
elkötelezettséget is. (E. mindenféle kapcsolatban fontosnak tartotta az intimitást)
- Az igazi intimitás azt jelenti, hogy nyitott és szeretetteljes módon alakítjuk
kapcsolatainkat, és készek vagyunk arra, hogy legszemélyesebb dolgainkat is megosszuk
másokkal.
- Erikson úgy vélte, hogy csakis a kiforrott identitású emberek rendelkeznek az intimitás
képességéveI. Ha magunk sem tudjuk pontosan, kik vagyunk valójában, akkor csaknem
lehetetlen, hogy intim módon osztozzunk egy szeretetkapcsolatban. (Néhány szerző
kritizálta ezt a felfogást.)
- A szakasz ellentétes pólusa az izoláció, amikor eltávolodunk másoktól és képtelenek
vagyunk igazi emberi kapcsolatokat teremteni.
- Lényegében tehát, a fiatal felnőttkor feladata: társat találni. Ha ez sikerül, akkor
megvalósul az intimitás; ha pedig nem, akkor marad az izoláció és a magány.

7. Felnőttkor (25-60)- GENERATIVITÁS (=alkotóképesség), vagy STAGNÁLÁS krízise

- Arról szól, hogy képesek vagyunk-e alkotni, létrehozni valamit: ez egyrészt jelenti a
termékenységet a munkában, másrészt pedig a következő generáció felnevelését.
- Az alkotásvágy úgy fogható fel, mint olyasvalaminek a létrehozása, ami túlél bennünket.
- Az alkotóképesség érzéséből kimaradt felnőttek a stagnálás állapotába merülnek, mely a
konfliktus másik oldala. Stagnálni annyit tesz, hogy valaki képtelen a jövőnek szentelni
magát, vagy vonakodik ezt megtenni. A stagnáló emberek saját szükségleteikkel vannak
elfoglalva: énközpontúak és énféltőek, s ez megakadályozza őket abban, hogy mélyebben
beágyazódjanak környező világukba.

8. Időskor (60 évtől)- ÉNINTEGRITÁS vagy KÉTSÉGBEESÉS

- A végső pszichoszociális szakasz az érettség kora, az időskor, az ember életének
zárófejezete. A visszatekintés, a számadás ideje, amikor sorra vesszük döntéseinket,
sikereinket, életünk fordulatait.
- A krízis két végpontja: az énintegritás és a kétségbeesés
- Ha a mérleg azt mutatja, hogy az életünk alapjába véve értelmes volt, választásaink és
tetteink alapjába véve helyesek voltak, akkor elérkezünk az énintegritás-érzés állapotába,
azaz elégedettek leszünk.
- A másik pólus a kétségbeesés, amikor azt érezzük, hogy elvesztegettük az életünket.
Ahelyett, hogy életünk történetét értékes ajándékként fogadnánk el, csak kesergünk azon,
hogy milyen rosszul is alakult a sorsunk.
- Az öregkor nem egy könnyű időszak, hiszen rengeteg anyagi szenvedés nehezíti az idősek
életét:
Például:
- szembe kell nézni a szellemi és biológiai hanyatlással
- sok esetben: a házastárs elvesztésévei
- a nyugdíjba vonulással járó tétlenséggel (fontos: értelmesen kihasználni az
időt!)

46
 - öregek otthonába való költözés- sok kutató szerint már ez önmagában sietteti a
halált: hiszen az idős ember egy teljesen új és ismeretlen társas közegbe kerül, ahova
legtöbbször már nem képes is képes beilleszkedni, és feladja a küzdelmet. (Indiában
nem létezik öregek otthona, nagyon lenézik ezért a
nyugati embereket!)
- Amint láttuk, sajnos, a mi kultúránk nem kedvez az időseknek: rengeteg megpróbáltatáson
mennek keresztül, a társadalom nem támogatja őket, és sokszor a családjuk is elfeledkezik
róluk, vagy csak nyűgnek tekinti őket. Ez nagyon szomorú és elkeserítő dolog.
- Sok tradicionális kultúrában azonban (pl: Indiában is) az idősek rendkívül kedvező
helyzetben vannak, magas státusszal rendelkeznek, hiszen egy életen át felhalmozott tudás
birtokosainak tekintik őket.

47
9.4 Hasonlítsd össze Freud és Erikson fejlődési szakaszait!

Freud: Erikson:
Életkor
pszichoszexuális szakaszok Pszichoszociális szakaszok
Csecsemőkor
0- kb.1év Orális
(bizalom - bizalmatlanság)
Kisgyermekkor
2-3 év Anális
(autonómia - bűntudat)
Óvodáskor
3- 5 Fallikus
(kezdeményezés -bűntudat)
Iskoláskor
6- kb. 12 év Latencia
(teljesítmény - kisebbrendúség
Serdülőkor
Kb.12-13 évtől- Genitális
(identitás - szerepkonfúzió)
Fiatal felnőttkor
20-25 év
(intimitás - izoláció)
Felnőttkor
25-60 év
(generativitás -stagnálás)
Időskor
60 év felett
(énintegritás - kétségbeesés)

48
 10. Carl Rogers, Abraham Maslow és a humanisztikus pszichológia

Kulcsfogalmak :

- humanisztikus pszichológia

A humanisztikus pszichológiát úgy is nevezik: "mozgalom az emberi lehetőségek

kibontakoztatására" (Ez a Krsna-tudatra is maximálisan igaz!)

- önmegvalósítás

Az élet egyik legfontosabb mozzanata a önmegvalósítás (aktualizáció) = "növekedésre

irányuló tendencia" azaz a képességek olyan módon való kifejlesztése, amely az én
fenntartását vagy kiteljesítését szolgálja.

- aktuális énkép

Az aktuális énkép lényegében azon érzéseknek, érzelmeknek a belső sémája, amelyeket a

személy sajátjainak tart. Itt vannak azok a tulajdonságaink, a dolgokhoz való hozzáállásaink,
melyekkel-véleményünk szerint- jelen pillanatban rendelkezünk.

- ideális énkép

Az ideális énkép (én-ideál) azokat a jellemzőket tartalmazza, amelyekkel rendelkezni

szeretnénk, vagyis ez az a személy, akinek az ember látni szeretné önmag

- feltétel nélküli és feltételekhez kötött értékelés

A pozitív értékelés kétféle lehet: a feltételekhez nem kötött szeretetet feltétel nélküli pozitív
értékelésnek nevezzük.
- Olykor azonban csak akkor kapunk szeretetet, ha bizonyos feltételeket teljesítünk. Ezek a
feltételek esetenként nagyon eltérőek lehetnek, de az elv ugyanaz: szeretlek és elfogadlak, de
csak akkor, ha bizonyos módon cselekszel. Ez a feltételhez kötött pozitív értékelés. (A
szeretet nagy része, - melyben mindennapjaink során részesülünk, feltételekhez kötött.)
- Sokszor a szülő is értékfeltételekhez kötik a szeretetüket, ami a későbbiekben
akadályozhatja az önmegvalósítást. (Nem mondja ki, de azt sugallja: "Csak akkor szeretlek,
ha továbbtanulsz/ ha megcsinálod ezt és ezt "). Az értékfeltétel az elfogadás előfeltétele,
amely mindig kényszerítő erejű - arra késztet, hogy teljesítsük amit várnak tőlünk.

- kliensközpontú terápia

Rogers teljesen átfogalmazta a pszichoterápiák célját, kiemelte az emberek olyan

képességeit, mint a döntési képesség, önmegvalósítás, szándék, akarat, stb. - terápiáját
éppen ezért kliensközpontú terápiának nevezik.

- szükséglethierarchia-piramis

Abraham Maslow (1908-1970) az emberi motivációval foglalkozott: a különböző emberi

szükségletek-, amelyeket ösztönszerűnek tekintett-, hierarchiát alkotnak: azaz az emberi

49
szükségletek hierarchikus elrendeződésűek. Ezt a hierarchiát gyakran piramis formájában
jelenítik meg.

- csúcsélmény

Csúcs élmény (Flow) = azok a pillanatok, melyekben az önmegvalósítás a legtisztábban fordul

elő.

50
10.1 Ismertesd a humanisztikus pszichológia legfontosabb alapelveit!

A humanisztikus pszichológiát úgy is nevezik: "mozgalom az emberi lehetőségek

kibontakoztatására" (Ez a Krsna-tudatra is maximálisan igaz!)

Hiszen:
- A világon minden ember képes a növekedésre és a fejlődésre
- A szó szoros értelmében senkiről sem mondható el, hogy eleve rossz, tehetetlen vagy
érdemtelen lenne
- A humanisztikus pszichológia egyik célja, hogy hozzásegítse az embereket ahhoz, hogy
önmagukkal kapcsolatban mindezt felismerjék. Akik valódi képességeiket addig nem
aknázták ki, ezáltal lehetőségük nyílik a "növekedésre" vagyis a fejlődést jellemző
kibontakozásra.
- Ez a megközelítés a folytonosságot hangsúlyozza, a "normális" és a problémákkal
küzdő életvezetés között.

A humanisztikus pszichológia egyik legfontosabb képviselője: Carl Rogers (1902-1987)

Alapelvei:
- Az emberi természetről: az ember alapvetően JÓ!
- Az élet egyik legfontosabb mozzanata a önmegvalósítás (aktualizáció) = "növekedésre
irányuló tendencia" azaz a képességek olyan módon való kifejlesztése, amely az én
fenntartását vagy kiteljesítését szolgálja.
- Az önmegvalósítás a nagyobb önáll óság (autonómia) irányába mozdítja el a személyt,
élettapasztalatainak kiterjesztéséhez vagy gazdagításához és kreativitása fokozásához
vezet.
- Az ilyen személy nem egy bizonyosfajta személyiség. Sokkal inkább olyan működési
formát képvisel, amit bárki magáévá tehet, aki hajlandó ilyen módon élni.

51
10.2 Hasonlítsd össze az aktuális és az ideális énképet!

Rogers megközelítésében az énfogalom döntő jelentőségű. 2 fajta énképet különböztet meg:

A.) Az aktuális énkép lényegében azon érzéseknek, érzelmeknek a belső sémája, amelyeket a
személy sajátjainak tart. Itt vannak azok a tulajdonságaink, a dolgokhoz való
hozzáállásaink, melyekkel-véleményünk szerint- jelen pillanatban rendelkezünk.
- Az énkép kialakulása SZOCIÁLIS KÖRNYEZETHEZ kötött, mivel szociális
interakciókból jön létre, hiszen a személy csak másokkal való összehasonlítás
révén tudja megítélni saját értékeit.
- Tehát: a "Ki vagyok én?", "Milyen vagyok én?" kérdésekre a választ a szociális
interakciókból érkező visszajelzések révén lehet megtalálni

B.) Az ideális énkép (én-ideál) azokat a jellemzőket tartalmazza, amelyekkel rendelkezni

szeretnénk, vagyis ez az a személy, akinek az ember látni szeretné önmagát.

A harmonikus személyiségben milyen viszonyban áll ez a kettő? A harmonikus személyiség

feltétele, hogy az aktuális énkép és az én-ideál minél közelebb legyenek egymáshoz, tehát a
személy olyannak lássa magát, amilyen valóban lenni szeretne.
Az önmegvalósítás során, nagyobb megfelelés jön létre az aktuális és az ideális énkép között:
egyre inkább olyanná válunk, amilyenné válni szeretnénk.
Ha valaki állandóan az énképének ellentmondóan cselekszik, akkor érzelmi
egyensúlyamegbomlik: feszültség keletkezik benne.
Bármilyen fontos is az önmegvalósítás, nem ez az egyetlen jelentős tényező, amely az emberi
viselkedést befolyásolja. Ugyancsak erős az a szükségletünk is, hogy mások főként akik
számítanak nekünk -, elfogadjanak bennünket és szeretettel, barátsággal és gyengéd érzelmekkel
viseltessenek irántunk. Rogers ezt pozitív értékelésnek nevezte.

52
10.3 Vázold fel a kliensközpontú terápia főbb jellemzőit!

Rogers elmélete végső soron nem is személyiségelmélet, hanem egy életstílus leírása,
illetve egy terápiás eljárás körvonalazása:
- Teljesen átfogalmazta a pszichoterápiák célját, kiemelte az emberek olyan képességeit,
mint a döntési képesség, önmegvalósítás, szándék, akarat, stb. - terápiáját éppen ezért
kliensközpontú terápiának nevezik.
- Felhívta a figyelmet arra, hogy minden ember alapvetően pozitív irányultságú
- Terápiájának alapelve szerint: nem segít az, ha huzamosabb ideig olyan
viselkedésformák alkalmazására próbáljuk meg rávenni a személyeket, melyek nem
egyeztethetőek össze énképévei, belső értékeivel, normarendszeréveI.
- A terápia célja, tehát nem a viselkedésváltozás elérése, hanem az önelfogadás
biztosítása.
- A terápiának nincs egy forgatókönyve: ez egyénre szabott, egyedi megismételhetetlen
tapasztalat.
- Lényeges eleme a feltétel nélküli pozitívelfogadás
- Ami gyógyít: a terapeuta és a kliens közötti kapcsolat (gyógyító ágens)

Nondirektív terápia: a terapeuta nem irányít, csak hallgat, visszatükröz, hümmög, egyszóval
passzívnak tűnik.
(Erről: Hermann Hesse: Az Uveggyöngyjáték (A gyóntatóatya című fejezet). A vezeklő Josephus Famulus a
"tökéletes" kliensközpontú terapeutát testesíti meg, aki elfogulatlan az emberekkel szemben – azaz, bárkivel
szemben feltétel nélküli pozitívelfogadást tanúsít-, empatikus, végtelen türelem jellemzi, és tisztában van vele,
hogy mindenkiben megvan a lehetőség a problémája megoldására és az önmegvalósításra. A feltárás folyamata
során a kliensközpontú terapeuta- akárcsak Joseph- nem irányít, nem értékel, nem mutat érzelmet és nem ad
tanácsot. Azáltal, hogy kerüli az értékelő megjegyzéseket,(hogy mit tart jónak vagy rossznak) a hatékony
terapeuta azt is elkerüli, hogy további értékfeltételeket erőszakoljon kliensére. Az értéke lés helyett a
"gyóntatóatya" megpróbál segítséget nyújtani a "gyónónak" abban, hogy tisztábban lássa saját tapasztalatait és
érzéseit. (Erre alkalmas terápiás módszer a tükrözés, amelynek folyamata lehetővé teszi, hogy az érzések
természete és intenzitás a nyilvánvalóbbá váljon a kliens számára, ezáltal is szorosabb kapcsolatba hozva őt
tapasztalataival.)

- Azonban nem szabad elfelejtenünk: az emberek különbözőek, és különböző terápiás

stílus ,jön be" nekik.

53
10.4 Mutasd be a szükséglethierarchia-piramist!

Abraham Maslow (1908-1970) az emberi motivációval foglalkozott: a különböző emberi

szükségletek-, amelyeket ösztönszerűnek tekintett-, hierarchiát alkotnak: azaz az emberi
szükségletek hierarchikus elrendeződésűek. Ezt a hierarchiát gyakran piramis formájában
jelenítik meg:
- a hierarchia alján található szükségletek sürgetőbbek és az állatokra is jellemzőek. A
hierarchián feljebb található szükségletek egyre gyengébbek, de annál kifejezettebben
emberiek.
- A piramis alját azok a fiziológiai -levegő, víz, táplálék - szükségletek képezik, melyek
nyilvánvalóan elengedhetetlenek a túléléshez.
- A hierarchia eggyel magasabb szintjén található jellemzők sem nélkülözhetők a túléléshez,
de annyira nem sürgetőek. (Pl: menedék az időjárás viszontagságai elől, védelem a
ragadozók ellen)
- A Maslow-féle hierarchia következő szintjein a szükségletek kezdenek egyre inkább
szociális színezetet ölteni.
- A hierarchia csúcsán áll az önmegvalósítás. Maslow szerint ez a legmagasabb rendű emberi
motiváció.
- Általánosságba véve tehát, előbb azokkal a szükségletekkel kell foglalkoznunk, amelyek a
hierarchia alsóbb szintjein találhatók; és csak ezután irányíthatjuk figyelmünket a
magasabb rendű szükségletekre. A kialakuló alacsonyabb rendű szükséglet elvonhat
bennünket a magasabb rendűtől.
- Tehát: ha az alsóbbrendű szükségleteink nincsenek kielégítve, akkor nehéz a magasabb
rendű szükségleteinkkel foglalkozni. (Pl: Ha kerget egy tigris, akkor kifejezetten nehéz az
önmegvalósítás.) /Ezek az állítások a hétköznapi emberekre vonatkoznak. . .1

54
10.5 Mi a különbség az anyagi és a lelki önmegvalósítás között?

Maslow szerint mindenkinek megvan a lehetősége az önmegvalósításra, és mindenkinek

megvan az a belső vágya, hogy képességeinek megfelelően a lehető legtöbbet hozza ki
magából.
Az önmegvalósítás folyamatának jobb megértése érdekében M. olyan embereket keresett fel,
akiknél az önmegvalósítás jellemzői gyakrabban voltak megfigyelhetőek. (Sajnos, Srila
Prabhupadat elfelejtette felkeresni ...)
Az önmegvalósító személyek közös iellemzői (Maslow szerint):
- hatékonyan, pontosan észlelik a valóságot
- elfogadóak önmagukkal (nem önelégültek!), más emberekkel és természettel
kapcsolatban - toleránsak a MÁSsággal szemben
- spontánok gondolataikban és érzelmeikben, természetesek és mesterkéletlenek
problémaközpontúak: az örök filozófiai kérdések foglalkoztatják őket
- függetlenek és autonómak
- gyakran tapasztalják az "óceánérzést": a természettel való egység érzését, ami túllép
időn és téren
- mély kapcsolataik vannak, de csak kevés emberrel
- humorérzékük filozofikus, gondolatgazdag és nem ellenséges tartalmú
- kreativitásuk és találékonyságuk gyermeki és friss
- belső függetlenségüket őrzik attól a kultúrától, melyben élnek
- elég erősek, függetlenek és saját meglátásaik által irányítottak ahhoz, hogy néha
szeszélyesnek, indulatosnak, sőt akár könyörtelennek is tűnjenek.

Az önmegvalósított személy tulaidonságai a (Bhagavad Gíta) szerint:

"Aki ekképpen eljutott a transzcendentális síkra, az egyszerre megvalósítja a Legfelsőbb

Brahmant, és teljes boldogság tölti el. Sohasem bánkódik, nem vágyik semmire, és egyenlő
minden élőlénnyel szemben. Ebben az állapotban tiszta odaadó szolgálatot végezhet Nekem."
(Bg. 18.54)
"Akinek elméje a rendíthetetlenségben és kiegyensúlyozottságban állapodott meg, azok már
legyőzték a születést és a halált. Hibátlanok ők, mint Brahman, s így már a Brahmanban
vannak."(Bg.5.19)
"Aki nem örvendezik, ha valami kellemes éri, s nem búsul a kellemetlenen, kinek értelme
rendületlen, akit semmi nem téveszt meg, s aki ismeri az Istenről szóló tudományt, az már a
transzcendensben állapodott meg." (Bg. 5.20)
"Aki ekképpen felszabadult, az nem vonzódik az anyagi élvezetekhez, hanem mindig transzba
merül, s a belső gyönyört élvezi. Az önmegvalósított személynek ily módon határtalan
boldogságban van része, mert figyelmét a Legfelsőbbre függeszti." (Bg.5.21.)

+. Bg. 12. 13-14.115.116.117.118.-19.

Srila Prabhupada szerint: "Az önmegvalósítás azt jelenti, hogy az ember ismeri örök helyzetét
a Legfelsőbbel kapcsolatban. "
S.P. szerint az önmegvalósított személyek (=tiszta bhakták) jellemzői:
- Vágyak nélküli- nem vágyik anyagi dolgokra, sem felszabadulásra, sem arra, hogy

55
 eggyé váljon a brahmajyotival
- Egyetlen kívánsága: örömet okozni az Istenség Legfelsőbb Személyiségének
- Örökké odaadóan szolgálja Krsnát valamelyik személyes formájában
- időtől és helytől függetlenül: eltérés nélkül örökké Krsnára gondol, sebben
semmi sem akadályozhatja meg.
- Feladatát mindig mindenhol kész végrehajtani (Bg.8.14. magyarázatból)
- Nincs illúzióban

10.6 Mondj egy példát a csúcsélményre, a saját életedből!!

Csúcs élmény (Flow) = azok a pillanatok, melyekben az önmegvalósítás a legtisztábban

fordul elő.
- nem minden cselekvés foglal magában önmegvalósítást - ezek az intenzív önmegvalósítás
pillanatai!
- Ilyenkor úgy érezzük, mintha össze lennénk kapcsolva környezetünk elemeivel: az
időérzék elvész, a színek és a hangok élénkebbek. Ez az élmény önmagunkon kívülre helyez
bennünket- nem önmagunkra gondolunk, hanem inkább arra, hogy tapasztalatainkat olyan
mélyen éljük át, amennyire csak lehetséges.
- A csúcsélményhez kapcsolódó érzés az áhítat, a rácsodálkozás vagy az eksztázis
- Leginkább akkor fordulnak elő, amikor mélyen belefeledkezünk valamilyen
tevékenységbe- ilyenkor a személy és a tevékenység teljesen összeforr egymással
(Pl: Egy bhakta csúcsélményt tapasztalhat dzspázás, kirtan vagy a lelki tanítómesterévei való
beszélgetés során. De csúcsélményt élhetünk át, például a valamilyen sport, versírás vagy
éppen egy hangszeren való játszás során is.) Bővebben: Csíkszentmihályi Mihány: Flow

56