Jegyzet - Kemenyne - Palffy - Katalin - A - Pszichologia - Alapjai

Forrás: http://www.doksi.
hu
A PSZICHOLÓGIA ALAPJAI 2002.04.20. – Keményné Pálffy Katalin
A pszichológia mint tudomány

1. tárgya
2. története
3. módszerei
4. nézőpontjai
5. területei: rendszerezés
6. alkalmazásai
TÁRGYA
A pszichológia biológiai alapjai a pszichikai működés megismeréséhez fontos
I. A pszichológia mint tudomány
 (psyché+logos=lélek+tan)
Lelki jelenségek, tudati jelenségek és a viselkedés tudománya (tudomány: igazolt, bizonyított
ismeretek rendszere)
 tudományos pszichológia előtti időszak létezett, mióta ember az ember, a kor színvonalának
megfelelően ókortól a XIX. századig „spekulatív” pszichológia vagy „karosszék”-
pszichológia: van köztük elfogadható, de nem bizonyított
XIX. század végétől 1879-től van tudományos pszichológia
Forrás: http://www.doksi.hu
A PSZICHOLÓGIA KIALAKULÁSA - TÖRTÉNETE
SZAKASZAI: fontosság szerint 4 fázis: mit tekintenek a tárgyának, illetve a módszerek különbözősége
I. szakasz
Ókortól a felvilágosodásig (XVII. Sz.) vizsgálat, kutatás nem jellemezte
 a pszichológiai kérdések a filozófián belül jelentek meg

ANYAGI MONIZMUS LÉLEK SZELLEMI DUALIZMUS
(mai megnevezése: idealizmus)
Platón
Monizmus=egység Anyagi test része vagy külön
Arisztotelész
Démokritosz: már materialista módon
Thalész: minden létező anyag lelket hordoz
magában
Ugyanolyan működés
A kognitív nézőpont előzményeinek tekinthetők, mert a lélekkel foglalkoznak, nem a viselkedéssel vagy a testtel.
Felvilágosodás (XVII.-XVIII. sz.)
TUDAT
(lélek helyett)
vessük el a lélek vizsgálatának fogalmát, mint megfoghatatlan, anyagtalan dologról való spekulációt, amely nem alkalmas a tudományos
megközelítésre helyette keressünk olyat, ami megragadható (pl. érzet, gondolat, érzelem stb.) a tudat jelenségei megfigyelhetők, mindenki
megtalálhatja önmagában (introspekció)
John Locke: (angol filozófus, az angol asszociációs lélektan KÉPZET ASSZOCIÁCIÓ
megalapítója)A külvilág hatásait az érzékszervek fogják fel (sensation),
Hat ránk a külső világ, ezt magunkban leképezzük, felismerjük
saját lelkünk tevékenységét pedig egy belső érzékszerv, a ráeszmélés
Angol (empirikus) asszociációs pszichológia: a külső tárgyi világ
(reflexion), mai szóval a tudat végzi. A pszichológia tárgya az, ami a
képmásait, mint a legstabilabb tudati jelenségeket, amelyeket
belső észrevevés révén megismerhető. A tudat a reflexióban megjelenő
felbontották érzetekre. Ezeket az érzeteket az asszociáció
élmények összessége. A képzetek (a külvilág hatására bennünk keletkező
bonyolultabb képzetekké kapcsolta össze.
képek) a fizika törvényszerűségei szerint kapcsolódnak össze.
Az összekapcsolódás folyamata az asszociáció (képzettársítás).
Jelentősége: Innen számítható a PSZ külön tudományágnak, elszakadva a
filozófia, a szónoklástan és orvostudományoktól. KÉPESSÉGEK
Herbart (német filozófus, XIX. század eleje): hasonló az emberi elme a FRENOLÓGIA
csillagászathoz, harc a képzetek között » harc, vagy összekapcsolódnak:
asszociáció, harc kimenetele matematikai számításokkal kiszámítható (mint az
égitestek mozgása a fizikában) Képes pszichológia
Gall( XIX. század eleje): képességbeli különbségeknek az okát vizsgálta,
valószínűleg az agyban, ha igen, akkor egyes képességek központjai mekkora Önmagukat tanulmányozták » önmegfigyelés (introspekció), ebből
helyet foglalnak el » ha valamely képesség fejlettebb, a koponyán meg lehet látni: próbáltak elméleteket faragni
mérte a koponya méreteit. Probléma ezzel (frenológia), hogy a náci elmélet ezt
használta fel. Ezzel indul el a másik pszichológiai irányzat, az asszociációs „asszociációs pszichológia„
pszichológia mellett a képességpszichológia.
Pszichofizika (XIX. sz.)

Müller: – specifikus érzékszervi energiák tana ÉRZÉKELÉS
Weber: –érzékelés abszolút és különbségi küszöbei
Fechner: – pszichofizikai alaptörvény fizikai kísérletek: egzakt módon is lehet vizsgálni, nemcsak
spekulatív módon. (a természettudományok rohamos fejlődésének
hatására) a pszichológiában fizikai és fiziológiai módszereket
kezdenek alkalmazni az ún. pszichofizikusok (pszichológiai
kérdésekkel foglalkozó fizikusok). A legjobban megragadható
tudati jelenséggel, az érzékeléssel foglalkoznak. Máig érvényes
eredményeik.
II. szakasz
A tudományos pszichológia kezdete (XIX. sz. vége)
Wilhelm Wundt (1879 - Lipcse) TUDATLÉLEKTAN
– első pszichológiai laboratórium - az önálló, tudományos, kísérleti
pszichológia kezdete. Módszer: introspekció ötvözete rendszeres INTROSPEKCIÓ + KÍSÉRLETEK
kísérletezéssel. (csak képzett pszichológusokkal lehet, mert ők meg tudják
fogalmazni, hogy mit éreznek
Fő téma – a tudat jelenségei (tudatlélektan) – ezen belül is az TUDAT ALAPJELENSÉGEI
alapjelenségek, az érzetek. Az érzetek a lelki működés „atomjai”, az
az érzékelést leszűkítették
asszociáció köti össze őket bonyolultabb képzetekké (elementarista
felfogás).
Würzburgi iskola (Wundt tanítványai) – magasabbrendű tudati
jelenségek felé fordulnak – gondolkodás vizsgálata. – Nem elégséges MAGASABBRENDŰ TUDATI JELENSÉGEK
szűkítetten (gondolkodást+emlékezést+kepzeletet) Bevezetik a nem-
szemléletes lelki jelenség fogalmát, olyasmit, ami a tudat működéséhez
tartozik, nem pedig annak aktuális tartalmához
A darwinizmus hatása a kialakuló pszichológiára. Evolúciós szemlélet –
állatok és emberek közti folytonosság - az összehasonlító evolúciós
pszichológia kezdetei.
Galton (Darvin unokaöccse) – egyéni különbségek mérése, egy és
kétpetéjű ikrek genetikai sajátosságainak kutatása. – fontos hatás az
intelligenciatesztek kialakulására – korrelációs statisztika technikája! A
korr. együttható mutatója
Strukturalizmus és funkcionalizmus
Tichener (USA, Wundt tanítvány) a fizika, kémia fejlődésének STRUKTURALIZMUS
hatására a pszichológiában is a lelki élmény ”atomjait”, alapegységeit
keresi. Ezekből az ”atomokból” szerveződik (struktúrálódik) az egész lelki LELKI MŰKÖDÉS ALAPEGYSÉGEI
működés;
még az érzékelést is felbontani
mi az atomja a lelki működésnek?
William James (angol) szerint kevesebb hangsúly kell a tudat FUNKCIONALIZMUS
összetevőire – inkább a tudat működése, személyes jellege a kérdés a
tudomány számára. Hogyan funkcionál a tudat az alkalmazkodás A TUDAT ÖSSZEHANGOLT MŰKÖDÉSE
folyamatában? Az introspekciót ki kell egészíteni a viselkedésre Az atomi nem fog elvezetni a jó útra, hanem az egység
vonatkozó külső megfigyelésekkel
III. szakasz: A pszichológia XX. századi fejlődése 1920-tól
Kritikák a tudatlélektannal kapcsolatban – a tudatjelenség ugyanolyan spekulatív, objektíven nem tanulmányozható, mint korábban a lélek volt.
A pszichológiának más, egzaktabb tárgy kell. Ez a külsőleg objektíven mérhető jelenség a viselkedés. Viselkedéslélektan = behaviorizmus
J. Watson – 1913 (USA) BEHAVIORIZMUS (viselkeséslélektan)
A viselkedés a szervezetnek külső hatásra, a környezet ingereire
adott válasza, amely mérhető izommozgásokból áll – ezt kell tudat helyett a VISELKEDÉS-t kell tanulmányozni és csak
vizsgálnia a modern tudományos pszichológiának. Csaknem objektív módszerekkel
minden viselkedés kondicionálás eredménye, a viselkedés atomja
pedig a feltételes válasz Miért? az előzőek hibái miatt
 Az inger (Stimulus=S) és a válasz (Response=R) közötti Előzménye: állatlélektan
kapcsolat törvényszerűségeit kell feltárni, szabályozott kísérleti fő gyengesége: tudati jelenségek nélkül próbálták vizsgálni, szerintük a
helyzetekkel, kizárva az introspekció torzításait (ezért használnak cselekvésben megnyilvánuló viselkedés vizsgálata a jó módszer
kísérleti állatokat – patkány, macska, galamb, stb.)
 Az „S-R pszichológia” nem foglalkozik a belső, vizsgálhatatlan
tényezőkkel – ez a „fekete doboz”, az O (organizmikus belső S O R
állapot). Hamarosan azonban módosítani kell az induló merev inger szervezet válasz
tételt, hiszen az O is számottevően belejátszik az S-R folyamatba (stimulas) (organizmus) (response)
(pl. éhes vagy jóllakott patkány máskép reagál az ételre, mint
ingerre) – a kutatónak ezt a „közbülső változót” is meg kell
határozni. Így a viselkedés ( R ) az S és az O függvénye. „fekete doboz”
közbülső változó,
MOTIVÁCIÓ
Kritikája: az S-R alapséma kapcsolat nagyon merev, pont a középsőt (motiváció) hagyja figyelmen kívül (pl. jóllakott macska esete), a belső
feldolgozása az ingereknek aktív, » neobehaviorizmus
Pavlov (1906 Oroszország) reflexológia – klasszikus kondicionálás REFLEXOLÓGIA v. REFLEX PSZICHOLÓGIA

jelensége, állatkísérletek – az S-R jelenség még elemibb,
neurofiziológiai szintű kutatása A viselkedés alapegysége a REFLEX
feltételezi, hogy minden viselkedés reflexekből épül fel.

Wertheimer, Koffka, Köhler – (1912 Németország) ALAKLÉLEKTAN
Alaklélektan– „Gestalt-pszichológia”
Az egész (alak) több, mint a részek összessége
- a mentális folyamatok szerveződésével foglalkozik (lásd
A lelki működés egyszerű, de sajátos példája pl. dallam, hangok
korábban W. James – funkcionalizmus). A benyomás nem pusztán
az ingerek fizikai sajátosságaitól függ, hanem az ingerek közti ÉSZLELÉS
viszonytól, az „egésztől”(gestalt), a mintázattól (pl. phi-jelenség
PHI-JELENSÉG
vizsgálata, csirkés kísérlet). Fontos az élmény szerepe a kutatásban,
amelyhez a szabad önmegfigyelés, a fenomenológiai szemlélet érzékleti csalódások pl. hirtelen fényforrás: a dolgok bizonyos
nélkülözhetetlen. Fő témáik: észlelés, gondolkodás, tanulás » környezetbe vannak ágyazva: Élményeink az ingerek kialakította
kognotív PSZ kialakulásában szerep. mintázattól és a tapasztalat szerveződésétől függnek.
Sigmund Freud (XIX. század vége, XX. század – Ausztria, PSZICHOANALÍZIS
később USA) Pszichoanalízis
Már a XVII. század óta ismert a hipnózis terápiás hatása (Messmer) TUDATTALAN
– a viselkedés nem mindig tudatos – nem minden írható le az S-R
formulával – a tudattalan fontosságára irányítja a figyelmet.
Módszere a szabad asszociációs beszélgetés, a pszichoanalízis
felszínre tudja hozni a tudatból kiszorult, elfojtott tartalmakat
(gondolat, vágy stb.). A pszichológia feladata a tudattalan működés-
módjának feltárása.
1. II.VH után megnövekedett az érdeklődés a PSZ iránt, számítógépek megjelenése – PSZ jelenségek szimulálhatók (Herbert Simon) –
információfeldolgozási szemlélet.
2. Modern nyelvészet fejlődése – elméletek születése arról, hogy milyen mentális struktúrákat igényel a nyelv megértése és művelése.
3. neuroPSZ fontos előrelépések: felfedezések a neurobiológiai események és a mentális folyamatok közti viszonyokról.
Ez a kettő: a pszicholingvisztika és neuroPSZ » orientációjában kongnitív » a lélek fogalma újra előkerült, de új és erőteljesebb eszközökkel.
C. Rogers (XX. század közepe USA) - Fenomenológia FENOMENOLÓGIA

A pszichológia feladata az egyén szubjektív élményeinek, egyedi
észleléseinek tanulmányozása. A kísérletezés helyett az emberek SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYEINEK
megértését, a bennük lévő önfejlesztő erők kibontakoztatását tartja
PSZ. nem feladat feltárni a tudatot, lelket, az az érdekes, hogy mit él ál
elsődlegesnek. Az empátia, az önismeret egyéni és csoportos
szubjektíven, ezt próbáljuk megismerni, nem az ismeretek érdekében,
fejlesztésére dolgoz ki módszereket.
hanem az emberek boldogulása érdekében!
IV. szakasz: Összegzés:

A mai pszichológia egyesíti a korábbi irányzatok célkitűzéseit, mindent elfogadunk a bizonyított elméletek közül:
- Kutatja a tudati jelenségeket, elemeikben és összefüggéseikben, a tudat működésmódját (lásd: kognitív pszichológia).
- Foglalkozik a pszichikus jelenségek hátteréül szolgáló neurofiziológiai folyamatokkal.
- Foglalkozik a viselkedéssel, a környezet szerepével és a genetikai hatásokkal.
- Elemzi a tudattalan élmények keletkezését és hatásait, és a személy szubjektív élményvilágát (fenomenológia) is.
Kulcsfogalmak
Psziché lélek
fiziológia élettan, a biológia egy ága, amely az élőlények és szerveik normális működésével foglalkozik.
Logosz tan
Pszichológia Lelki jelenségek és a viselkedés tudománya (tudomány: igazolt, bizonyított ismeretek rendszere
A viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása
Spekulatív tudományos pszichológia előtti időszak létezett, mióta ember az ember, a kor színvonalának megfelelően ókortól a XIX.
századig
Introspekció Önmagukat tanulmányozták » önmegfigyelés, ebből próbáltak elméleteket faragni
Képzet Az érzetek a lelki működés „atomjai”, az asszociáció köti össze őket bonyolultabb képzetekké (elementarista felfogás).
Asszociáció a külső tárgyi világ képmásait, mint a legstabilabbak tudati jelenségeket, amelyeket felbontották érzetekre. Ezeket az érzeteket az
asszociáció bonyolultabb képzetekké kapcsolta össze
Frenológia Gall( XIX. század eleje): képességbeli különbségeknek az okát vizsgálta, valószínűleg az agyban, ha igen, akkor egyes képességek
központjai mekkora helyet foglalnak el » ha valamely képesség fejlettebb, a koponyán meg lehet látni: mérte a koponya méreteit. Probléma
ezzel (frenológia), hogy a náci elmélet ezt használta fel. Ezzel indul el a másik pszichológiai irányzat, az asszociációs pszichológia mellett a
képességpszichológia
Pszichofizika XIX. század

Müller: – specifikus érzékszervi energiák tana
Weber: –érzékelés abszolút és különbségi küszöbei
Fechner: – pszichofizikai alaptörvény
fizikai kísérletek: egzakt módon is lehet vizsgálni, nemcsak spekulatív módon. (a természettudományok rohamos fejlődésének
hatására) a pszichológiában fizikai és fiziológiai módszereket kezdenek alkalmazni az ún. pszichofizikusok (pszichológiai
kérdésekkel foglalkozó fizikusok). A legjobban megragadható tudati jelenséggel, az érzékeléssel foglalkoznak. Máig érvényes
eredményeik
Tudatlélektan Wilhelm Wundt (1879 - Lipcse)
– első pszichológiai laboratórium - az önálló, tudományos, kísérleti pszichológia kezdete. Módszer: introspekció ötvözete
rendszeres kísérletezéssel. (csak képzett pszichológusokkal lehet, mert ők meg tudják fogalmazni, hogy mit éreznek
Fő téma – a tudat jelenségei (tudatlélektan) – ezen belül is az alapjelenségek, az érzetek. Az érzetek a lelki működés „atomjai”,
az asszociáció köti össze őket bonyolultabb képzetekké (elementarista felfogás).
Strukturalizmus Tichener (USA, Wundt tanítvány) a fizika, kémia fejlődésének hatására a pszichológiában is a lelki élmény ”atomjait”,
alapegységeit keresi. Ezekből az ”atomokból” szerveződik (struktúrálódik) az egész lelki működés;
STRUKTURALIZMUS –LELKI MŰKÖDÉS ALAPEGYSÉGEI; még az érzékelést is felbontani
mi az atomja a lelki működésnek?
Funkcionalizmus William James (angol) szerint kevesebb hangsúly kell a tudat összetevőire – inkább a tudat működése, személyes jellege a
kérdés a tudomány számára. Hogyan funkcionál a tudat az alkalmazkodás folyamatában? Az introspekciót ki kell egészíteni a
viselkedésre vonatkozó külső megfigyelésekkel
FUNKCIONALIZMUS - A TUDAT ÖSSZEHANGOLT MŰKÖDÉSE
Az atomi nem fog elvezetni a jó útra, hanem az egység
Evolúciós pszichológia Würzburgi iskola (Wundt tanítványai) – magasabbrendű tudati jelenségek felé fordulnak – gondolkodás vizsgálata. – Nem
elégséges szűkítetten (gondolkodást+emlékezést+kepzeletet) Bevezetik a nem-szemléletes lelki jelenség fogalmát, olyasmit, ami
a tudat működéséhez tartozik, nem pedig annak aktuális tartalmához
A darwinizmus hatása a kialakuló pszichológiára. Evolúciós szemlélet – állatok és emberek közti folytonosság - az
összehasonlító evolúciós pszichológia kezdetei.
Galton (Darvin unokaöccse) – egyéni különbségek mérése, egy és kétpetéjű ikrek genetikai sajátosságainak kutatása
Viselkedéslélektan, XX. sz.

behaviorizmus, S – R Kritikák a tudatlélektannal kapcsolatban – a tudatjelenség ugyanolyan spekulatív, objektíven nem tanulmányozható, mint
pszichológia korábban a lélek volt. A pszichológiának más, egzaktabb tárgy kell. Ez a külsőleg objektíven mérhető jelenség a viselkedés.
Viselkedéslélektan = behaviorizmus
J. Watson – 1913 (USA)
A viselkedés a szervezetnek külső hatásra, a környezet ingereire adott válasza, amely mérhető izommozgásokból áll – ezt kell
vizsgálnia a modern tudományos pszichológiának.
 Az inger (Stimulus=S) és a válasz (Response=R) közötti kapcsolat törvényszerűségeit kell feltárni, szabályozott kísérleti
helyzetekkel, kizárva az introspekció torzításait (ezért használnak kísérleti állatokat – patkány, macska, galamb, stb.)
 Az „S-R pszichológia” nem foglalkozik a belső, vizsgálhatatlan tényezőkkel – ez a „fekete doboz”, az O (organizmikus belső
állapot). Hamarosan azonban módosítani kell az induló merev tételt, hiszen az O is számottevően belejátszik az S-R folyamatba
(pl. éhes vagy jóllakott patkány máskép reagál az ételre, mint ingerre) – a kutatónak ezt a „közbülső változót” is meg kell
határozni. Így a viselkedés ( R ) az S és az O függvénye.
BEHAVIORIZMUS (viselkeséslélektan)
tudat helyett a VISELKEDÉS
Miért? az előzőek hibái miatt
szerintük a cselekvésben megnyilvánuló viselkedés vizsgálata a jó módszer
Reflexológia Pavlov (1906 Oroszország) reflexológia – klasszikus kondicionálás jelensége, állatkísérletek – az S-R jelenség még elemibb,
neurofiziológiai szintű kutatása 1. REFLEXOLÓGIA v. REFLEX PSZICHOLÓGIA
2. A viselkedés alapegysége a REFLEX
3. feltételezi, hogy minden viselkedés reflexekből épül fel.
Alaklélektan, Gestalt – Wertheimer, Koffka, Köhler – (1912 Németország) Alaklélektan– „Gestalt-pszichológia”
pszichológia - a mentális folyamatok szerveződésével foglalkozik (lásd korábban W. James – funkcionalizmus). A benyomás nem pusztán az
ingerek fizikai sajátosságaitól függ, hanem az ingerek közti viszonytól, az „egésztől”(gestalt), a mintázattól (pl. phi-jelenség
vizsgálata, csirkés kísérlet). Fontos az élmény szerepe a kutatásban, amelyhez a szabad önmegfigyelés, a fenomenológiai
szemlélet nélkülözhetetlen. Fő témáik: észlelés, gondolkodás, tanulás
1. Alaklélektan
2. Az egész (alak) több, mint a részek összessége
3. A lelki működés egyszerű, de sajátos példája pl. dallam, hangok
4. ÉSZLELÉS
5. PHI-JELENSÉG
6. érzékleti csalódások pl. hirtelen fényforrás: a dolgok bizonyos környezetbe vannak ágyazva
Fenomenológia C. Rogers (XX. század közepe USA) - Fenomenológia

A pszichológia feladata az egyén szubjektív élményeinek, egyedi észleléseinek tanulmányozása. A kísérletezés helyett az
emberek megértését, a bennük lévő önfejlesztő erők kibontakoztatását tartja elsődlegesnek. Az empátia, az önismeret egyéni és
csoportos fejlesztésére dolgoz ki módszereket.
1. FENOMENOLÓGIA
2. SZUBJEKTÍV ÉLMÉNYEINEK
3. PSZ. nem feladat feltárni a tudatot, lelket, az az érdekes, hogy mit él ál szubjektíven, ezt próbáljuk megismerni, nem az
ismeretek érdekében, hanem az emberek boldogulása érdekében!
Pszichoanalízis Sigmund Freud (XIX. század vége, XX. század – Ausztria, később Anglia) Pszichoanalízis
Már a XVII. század óta ismert a hipnózis terápiás hatása (Messmer) – a viselkedés nem mindig tudatos – nem minden írható le az
S-R formulával – a tudattalan fontosságára irányítja a figyelmet. Módszere a szabad asszociációs beszélgetés, a pszichoanalízis
felszínre tudja hozni a tudatból kiszorult, elfojtott tartalmakat (gondolat, vágy stb.). A pszichológia feladata a tudattalan
működés-módjának feltárása. 1. PSZICHOANALÍZIS - 2. TUDATTALAN
Ellenőrző kérdések
1. Mi jellemezte a spekulatív pszichológiát?
2. Mi volt a frenológia?
3. Mivel foglalkoztak a pszichofizikusok?
4. Mitől vált a tudatlélektan modern értelemben vett tudománnyá?
5. Milyen jelenségekkel foglalkoztak a tudatlélektan kutatói?
6. Mit jelent az S – R kapcsolat ?
7. Mi volt az alaklélektan alaptétele?
8. Mit vizsgál a pszichoanalitikus irányzat?
9. Mit tekint a fenomenológiai irányzat a pszichológia feladatának?
A PSZICHOLÓGIA TÉMÁI
Élet kettéosztott aggyal

SPERRY-féle kísérlet: epilepsziások két agyféltekét összekötő kéregtestet elmetszették, hogy ne terjedjen
tovább a roham.
anyacsavar – megteszi (jobb félteke), de mondani nem tudja (bal félteke).
Kondicionált félelem
patkánykísérlet: hang + áramütés: hangra félelemmel reagál. Gyógyítása: kondicionálás elvein alapuló
terápia.
Gyerekkori amnézia
Freud: 3-éves kor előtti emlékek kitörlődnek.
Az agresszió kifejezése
televíziós ártalmak: agresszió megerősödik.
A PSZICHOLÓGIA NÉZŐPONTJAI
1. Biológiai: A lelki jelenségek és a viselkedés biológiaihátterének feltárása (idegi-, hormon-működés,
gének szerepe
2. behaviorista: A viselkedés tanulmányozása a viselkedésen keresztül
3. kognitív: Mentális folyamatok hozták létre a viselkedést, illetve a cselekedet céljával is magyarázható.
4. pszichoanalitikus
5. fenomenológia
Biológiai nézőpont
- Gyökerei az ókorba nyúlnak vissza (Hyppokrates, i.e. IV. század). Gall az emberi agy és a koponya
vizsgálatával foglalkozott. A XIX. századi tudomány megteremtette az idegélettani kutatások
lehetőségét.
- A biológiai nézőpont a viselkedést az agyban és az idegrendszerben lezajló neurobiológiai (elsősorban
elektromos és vegyi) eseményekhez igyekszik kapcsolni, a viselkedést és a mentális folyamatokat
neurobiológiai fogalmakkal próbálja magyarázni. (Ilyen pl. az agyközpontok szerepe a mentális
folyamatokban, a motiváció vagy a tanulás-emlékezés biológiai magyarázata).
- Az emlékezet biológiai megközelítése egyes agyi területek fontosságát hangsúlyozza, például a
hippokampuszét, ami az emléknyomok megszilárdításában játszik szerepet (gyerekkori amnézia
felelőse?)
- Sikerek a motivációk és érzelmek magyarázatában is, különösen más fajok esetén. (macskák,
patkányok biz. agyterület » agresszivitás.
Behaviorista nézőpont
- Az S-R pszichológia (inger-válasz) PSZ számára a viselkedés tanulmányozása a legfontosabb.
Azokat az ingereket tanulmányozzák, amelyek viselkedés válaszokat váltanak ki és azokat a
megerősítőket (jutalom-büntetés), amelyek fenntartják ezeket a válaszokat.
- kondicionált félelem: a példa alapján az inger a hanghatás (ami után következetesen jön az áramütés),
a válasz rá a visszahúzódás stb.
- agresszió területén is hasznos: jutalom és büntetés
- Az e nézőponthoz tartozó kutatások eredményei elsősorban a tanulás, az oktatás-nevelés, a
viselkedésmódosítás terén jelentősek (lásd pl. fóbiák kezelése).
Kognitív nézőpont
- Kogníció (latin) = megismerés, a világ felfogása, értelmezése.
- A modern kognitív pszichológia a megismerés tanulmányozását jelenti (amely a XIX. századi
pszichológia fő témája volt – lásd tudatlélektan), de nem az akkori introspektív úton, hanem a
viselkedésen keresztül. A tudományos kérdés az, hogy milyen mögöttes mentális folyamatok
(észlelés, emlékezés, gondolkodás, döntéshozás, problémamegoldás) állnak egyes viselkedések
mögött.
- A kognitív pszichológia a jelenségek értelmezését is a mentális folyamatok fogalmaiban teszi.
Gyakran használják az elme működésének leírásához a számítógép analógiáját (bejövő – kimenő
információ, kódolás, stb.)
- példa: patkány a hangra » hipotézis: fájdalom következik
- példa2: gyerekkori amnézia: talán azért nem emlékszünk, mert megváltoztattuk a módot, ahogyan
emlékezünk. lásd: nyelvi kifejezés új módszer az emléknyomok megszervezéséhez.
Pszichoanalitikus nézőpont
- Alapfeltevése (Freud óta általánosan elfogadott), hogy a viselkedés jelentős része tudattalan
folyamatokból ered. Ez alatt értendők olyan vágyak, félelmek, gondolatok, amikről a személy nem
tud, de azok viselkedését befolyásolják. Tiltás » átkerül a fogalom a tudattalanba. A modern
pszichológia, ha nem is fogadja el teljesen Freud egyéb nézeteit, a tudattalant, a kora gyermekkori
élmények, a traumák szerepét fontosnak tartja. A viselkedés jelenségei megközelíthetőek és
értelmezhetőek a pszichoanalízis fogalmaival (pl. az agresszió vagy a túlzott evés jelenségei).
- pl. gyerekkori amnézia: olyan traumák érték, hogy kiszorítja a tudatából a szorongást elkerülendő.
- pl2.: agresszió: ösztön, velünk született vágy.
Fenomenológiai nézőpont
- A fenomenológiai megközelítés (gyökereit lásd XX. század eleje - Gestalt – irányzat) az egyén
szubjektív tapasztalására alapoz. Milyen elképzelése van az egyénnek a világról, hogyan értelmezi az
eseményeket, hogyan szemléli önmagát?
- A fenomenológiai megközelítés más célt állít fel és más módszert alkalmaz, mint a többi
pszichológiai nézőpont, nem az elméletekre összpontosít. Nevezik humanisztikus pszichológiának is,
mivel az ember azon minőségeit hangsúlyozza, amelyek jellegzetesen emberiek (önmegvalósításra
törekvés, kiteljesedés).
- A humanisztikus pszichológia olyan problémákra irányul, amelyek az ember jóléte szempontjából
fontosak.
Nézőpontok összevetése
- A nézőpontok néha versengőek - ugyanarra a jelenségre kínálnak különböző magyarázatokat,
amelyek esetleg csak a leíró fogalomrendszerben térnek el egymástól (azt jelzik, hogy tudásunk még
tökéletlen, a jelenséget tovább kell kutatni)
- néha egymást kiegészítőek, illetve összeegyeztethetők.. Ha a jelenség különböző oldalaira világítanak
rá, ezzel csak elmélyítik tudásunkat az adott dologról.
Interdiszciplináris megközelítések
A pszichológia a filozófiából nőtt ki és ma is sok rokon vonása van. A kísérleti pszichológia megszületése
óta ugyanakkor a pszichológia szoros kapcsolatban áll a természettudományokkal is (lásd pszichofizika,
pszichofiziológia).
A pszichológia kapcsolatát más tudományokkal 2 nagy megközelítés jellemzi:
Megismerés tudomány
A pszichológia azon területeire vonatkozik, amelyek a kognitív folyamatokkal foglalkoznak és
kapcsolatban vannak más tudományokkal, amelyek szintén a kogníciót vizsgálják. Ilyenek: filozófia,
nyelvészet, neurológia, számítástudomány. Cél: annak feltárása, az információk hogyan képződnek le az
elmében (mentális reprezentáció) és milyen műveletek zajlanak ezeken (komputáció).
Evolúciós tudomány
A mentális működés eredete, kialakulása, fejlődése a fő kérdések. Itt a pszichológia mellett a biológia, az
antropológia, a genetika, a pszichiátria játszik szerepet a közös magyarázatokban.
A PSZICHOLÓGIA TERÜLETEI ÉS ALKALMAZÁSAI

- A pszichológiának, alig több mint százéves története során különféle ágai, területei alakultak ki és különültek el. E területek abban
különböznek egymástól, hogy a lelki jelenségek hihetetlenül széles köréből mit (tárgyuk szerint), miért (céljuk szerint) és hogyan (milyen
módszerekkel) vizsgálnak.
- A pszichológia fő területeinek rendszerét jól szemlélteti az alábbi táblázat
I. Tárgyuk szerint II. Céljuk szerint III. A tevékenység jellege szerint (alkalmazási területek)
1. Emberlélektan: emberrel Általános lélektan: A normális felnőtt 1. Pedagógiai pszichológia: az oktató-nevelő munka pszichológiai
ember pszichikus jelenségeinek, törvényszerűségeit kutatja. Alapkérdése: hogyan lehet a hatásfokot
személyiségének általános, közös emelni
jellemző jegyeit igyekszik feltárni. - gyógypedagógiai pszichológia: a sérült, fogyatékos gyermekek
nevelésében használható pszichológiai ismereteket
Összehasonlító lélektan (differenciál- 2. Orvosi lélektan: a gyógyító munkában szerepet játszó pszichés tényezőket
- egyénlélektan: egyes emberek pszichológia): A különböző eltéréseket - pszichoterápia
mutatja: - Pszichodiagnosztika: A pszichológiai eredetű betegségek
- társas lélektan -szociálpszichológia: csoportok 1. összehasonlító állatlélektan: A felismerésének és megállapításának tudománya
fajfejlődés során az emberi - klinikai pszichológia: a lelki eredetű megbetegedésekkel foglalkozik.
- normális jelenségek lélektana pszichikum kialakulásának - farmakopszichológia: gyógyszerek hatásainak pszichés tényezőit
előzményeivel foglalkozik
- kóros jelenségek lélektana (patopszichológia) 2. típustan: az emberek közötti 3. Munkalélektan (ipari, közlekedési, mezőgazdasági lélektan): a szakmai
pszichés különbségek lehetséges képzéssel, a munkavégzést befolyásoló tárgyi és személyi tényezőkkel, a
csoportosításával. munkahely, mint emberi környezet szerepével foglalkozik
. 3. személyiségpszichológia: az egyéni 4. Szervezet- és vezetés pszichológia
személyiség szerveződésével, a szervezetekben jelentkező személyiségpszichológiai és szociálpszichológiai
összetevőivel, azok elemzésével. kérdésekkel (az emberi kapcsolatokkal, a szervezeti kommunikációval, a
4. karakteorológia: karakter- és hatékony irányítás pszichológiai tényezőivel) foglalkozik – emberi tényező
jellemvonásoknak a viselkedésére fontossága!
2. Állatlélektan: állattal gyakorolt hatását és ebből a Pályaválasztási pszichológia a pályaválasztási döntés előkészítésével, a
viselkedés előrejelzését próbálja. pályára való szakmai felkészüléssel, a pálya betöltésével és a beválással
5. fejlődés-lélektan: Az életkorból kapcsolatos pszichológiai kérdésekkel foglalkozik.
fakadó eltéréseket Alkalmasság (kiválasztás) pszichológia az egyes tevékenységek,
6. gyermekpszichológia: a születéstől a munkakörök betöltéséhez szükséges tulajdonságok-képességek-motivációk
felnőtté válásig terjedő szakasszal feltárását, és az ezek méréséhez szükséges pszichológiai eszközök
foglalkozik kimunkálását, alkalmazását végzi
7. nemek lélektana (szexuál- 5. Reklámpszichológia: az értékesítés vonatkozásait
pszichológia: A férfi és nő pszichés 6. Művészetpszichológia: művészetpszichológia (a műalkotás és a
működésének sajátosságaival műbefogadás lélektani tényezőit vizsgálja
8. etno-pszichológia: a népek, 7. Sportpszichológia: a sportoló személyiségének, tárgyi és személyi
népcsoportok közötti pszichikus környezetének pszichológiai problémáival foglalkozik
eltérések 8. Kriminálpszichológia (jogi pszichológia része) A bűnözés folyamatának
pszichológiai okait és a bűnüldözés, valamint a büntetés-végrehajtás
pszichikus hatásait tárgyalja.
fogalmak
Nézőpont 1. Biológiai: A lelki jelenségek és a viselkedés biológiai hátterének feltárása
(idegi-, hormon-működés, gének szerepe
2. behaviorista: A viselkedés tanulmányozása a viselkedésen keresztül
3. kognitív: Mentális folyamatok hozták létre a viselkedést, illetve a cselekedet
céljával is magyarázható
4. pszichoanalitikus
5. fenomenológia
Biológiai nézőpont A lelki jelenségek és a viselkedés biológiai hátterének feltárása (idegi-,
hormon-működés, gének szerepe
Behaviorista nézőpont A viselkedés tanulmányozása a viselkedésen keresztül
Kognitív nézőpont Kogníció (latin) = megismerés, a világ felfogása, értelmezése
kognitív: Mentális folyamatok hozták létre a viselkedést, illetve a cselekedet
céljával is magyarázható
Pszichoanalitikus - Alapfeltevése (Freud óta általánosan elfogadott), hogy a viselkedés jelentős
nézőpont része tudattalan folyamatokból ered. Ez alatt értendők olyan vágyak, félelmek,
gondolatok, amikről a személy nem tud, de azok viselkedését befolyásolják.
Tiltás » átkerül a fogalom a tudattalanba
Fenomenológiai A fenomenológiai az egyén szubjektív tapasztalására alapoz. Nem az
nézőpont elméletekre összpontosít. Nevezik humanisztikus pszichológiának is, mivel az
ember azon minőségeit hangsúlyozza, amelyek jellegzetesen emberiek
(önmegvalósításra törekvés, kiteljesedés).
Interdiszciplináris több tudományágra kiterjedő, több szakterületet közösen érintő
Megismerés tudomány A pszichológia azon területeire vonatkozik, amelyek a kognitív folyamatokkal
foglalkoznak és kapcsolatban vannak más tudományokkal, amelyek szintén a
kogníciót vizsgálják. Ilyenek: filozófia, nyelvészet, neurológia,
számítástudomány. Cél: annak feltárása, az információk hogyan képződnek le
az elmében (mentális reprezentáció) és milyen műveletek zajlanak ezeken
(komputáció).
Evolúciós tudomány A mentális működés eredete, kialakulása, fejlődése a fő kérdések. Itt a
pszichológia mellett a biológia, az antropológia, a genetika, a pszichiátria
játszik szerepet a közös magyarázatokban.
Pszichológia - A pszichológiának, alig több mint százéves története során különféle ágai,
tudományterületei területei alakultak ki és különültek el. E területek abban különböznek
egymástól, hogy a lelki jelenségek hihetetlenül széles köréből mit (tárgyuk
szerint), miért (céljuk szerint) és hogyan (milyen módszerekkel) vizsgálnak. 0
Általános lélektan A normális felnőtt ember pszichikus jelenségeinek, személyiségének általános,
közös jellemző jegyeit igyekszik feltárni
Pathopszichológia - kóros jelenségek lélektana
Szociálpszichológia - társas lélektan -: csoportokkal foglalkozik
Differenciálpszichológ Összehasonlító lélektan: A különböző eltéréseket mutatja
ia
Pszichodiagnosztika A pszichológiai eredetű betegségek felismerésének és megállapításának
tudománya
Személyiséglélektan - hétköznapi, tudományos: általános, elvont, minden emberre alkalmazható
Fejlődéslélektan Az életkorból fakadó eltéréseket vizsgálja
Szexuálpszichológia nemek lélektana - a férfi és nő pszichés működésének sajátosságaival
Etnopszichológia a népek, népcsoportok közötti pszichikus eltéréseket vizsgálja
Alkalmazási területek A pszichológiának, alig több mint százéves története során különféle ágai,
területei alakultak ki és különültek el. E területek abban különböznek
egymástól, hogy a lelki jelenségek hihetetlenül széles köréből mit (tárgyuk
szerint), miért (céljuk szerint) és hogyan (milyen módszerekkel) vizsgálnak
1. Mit jelent a nézőpont kifejezés?
2. Értelmezze a különböző nézőpontokat!
3. Mely tudományok foglalkoznak a megismeréssel?
4. Mely tudományok foglalkoznak a fejlődéssel?
5. Melyek a pszichológia fő területei?
6. Jellemezze a fő területeket a kutatás tárgya és célja szerint!
7. Mit jelent az alkalmazott pszichológia kifejezés?
8. Melyek a munkapszichológia fő kérdései?
9. Melyek a szervezet- és vezetés pszichológia fő kérdései?
A PSZICHOLÓGIA MÓDSZEREI. KUTATÁSI ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

A pszichológa a társadalom- és a természettudományok határán keletkezett. A filozófiából nőtt ki, de első
tudományos módszereit természettudósok (fiziológusok, fizikusok) dolgozták ki a XIX. század végén.
A pszichológia, mivel jelenségeket (lelki jelenségek és viselkedés) vizsgál, tapasztalatra épülő, ún. empirikus
tudomány. Módszereinek jellegét is ez határozza meg.
A pszichológia módszerei két nagy csoport
- kutatási módszerek (új tudományos eredmények feltárását célozzák) és
- vizsgálati módszerek (a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazását jelentik).
Kutatási módszerek
A tudományos megfigyelés abban különbözik a hétköznapi megfigyeléstől, hogy
- céltudatos (meghatározzuk a megfigyelés tárgyát és célját),
- tervszerű (előre meghatározzuk az eljárásmódokat) és
- rendszerességgel végezzük (huzamosabb időn keresztül vagy vissza- visszatérve, minden jelentős mozzanatot
megragadunk és rögzítünk – jegyzőkönyv, magnetofon vagy film segítségével).
A megfigyelés lehet önmegfigyelés vagy mások megfigyelése.
Az önmegfigyelés (introspekció)
olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját élménye. Ha saját élményeinket utólag,
visszatekintve elemezzük, retrospekcióról beszélünk.
A mások megfigyelése (extrospekció)
már objektívebb, kontrollálhatóbb megismerést tesz lehetővé. Megfigyelhető a másik személy cselekvése,
viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, érzelmi reakciói, tevékenysége, teljesítménye. A megfigyelés pontossága
növelhető különböző műszerek, eszközök segítségével. A megfigyelt adatok azonban a külső észlelés tényei; a
jelenségek okainak feltárása, az összefüggések felderítése további elemzést igényel.
A kikérdezés (exploráció)
beszélgetés keretében zajlik. Az explorációs módszer különböző változatai egyaránt alkalmazhatók kutatási és
vizsgálati célokra.
A beszélgetés főbb fajtái:
- Irányított beszélgetés (előre megtervezett kérdések alapján folyik). Irányulhat az élettörténet, a pszichikus
fejlődés folyamatának feltárására – ezt nevezzük anamnézisnek. Irányulhat az aktuális pszichés állapot
felderítésére; ez a – szűkebb értelembe vett – exploráció.
- Szabadasszociációs módszer (lényege, hogy nem irányított, a beszélgetés során az asszociációk szabadon
áramlanak). A szabadasszociációs módszer a pszichoanalízis legfőbb eszköze; Jung svájci orvos, pszichológus
nevéhez fűződik.
- Klinikai beszélgetés (az első, megtervezett kérdés után a további kérdések mindig a kapott válaszhoz
igazodnak), Főképp gyermekek gondolkodás-módjának megismerésére dolgozta ki Piaget svájci pszichológus.
A beszélgetés történhet írásos módon is.
Ennek is több változata van: kérdőívek, skálák, szociometria

- A kérdőívek írásban megfogalmazott kérdéseire a válaszolótól vagy szabadon megfogalmazott választ kérünk
(„nyitott végű kérdőív”), vagy az előre megadott válaszlehetőségek közül kell választania („zárt végű kérdőív”).
A kérdőív előnye, hogy rövid idő alatt sok személytől nagyszámú információ nyerhető, amely számítógéppel
feldolgozható. Hátránya, hogy nincs személyes kontaktus, a kapott válaszok nem tekinthetők objektív
tényeknek.
- A skálák nem kérdéseket, hanem állításokat tartalmaznak; ezek közül kell a személynek a rá leginkább
jellemzőt kiválasztania. Az állításban foglaltakkal való egyetértést vagy egyet nem értést 5-7-9 fokozatú skála
segítségével lehet árnyalni. (A skála két végpontján pl. az „általában jellemző rám”, és az „általában nem
jellemző rám” értékelése, közép felé haladva a „ritkán jellemző”, „ritkán nem jellemző” fokozatok találhatók; a
személy maga jelöli be a skálán az állítás érvényességének erősségét).
- A szociometria (Moreno – román származású, amerikai pszichológus nevéhez fűződik) csak formájában
kérdőív, tartalmában a közösségi kapcsolatok feltárásának módszere. A csoport tagjai érzelmi választást
igénylő kérdésekre társaik nevével felelnek. Az adatok feldolgozásából megállapítható a csoport belső
szerkezete, az egyes tagok helyzete a csoportban. A kísérlet lényege, hogy a megfigyelni-elemezni kívánt
jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletező teremti meg (így a kívánt jelenség biztosan előáll, a helyzet
megismételhető, kontrollálható). A feltételeket variálják (amit változatnak, az a független változó) és vizsgálják
azok hatását a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (ezt nevezik függő változónak). Például: az ismert
pavlovi kísérletben a táplálékot előre jelző fény- vagy hanginger a független, a kutya nyáladzása a függő
változó. A megfelelően tervezett és végrehajtott kísérletsorozat eredményeként feltárhatók a vizsgált jelenséget
kiváltó és befolyásoló tényezők.
A legmegbízhatóbb adatokat a tudományos elemzés számára a kísérlet szolgáltatja.
- Kontroll-csoportos kísérletben a független változó valami olyasmi, ami vagy jelen van vagy nincs. A kísérleti
csoportnál jelen van (fennáll a feltétel), míg a kontroll csoportnál nem (hiányzik a feltétel). Ha a kísérleti és
kontroll csoport minden más tényezője azonos és a vizsgált jelenség eredményei között a különbség
statisztikailag szignifikáns, akkor az eltérés a független változó hatása volt.
- A laboratóriumi kísérlet általában mesterségesen létrehozott körülmények között megy végbe. Emiatt a
kísérletben részt vevő személyek számára el-idegenítően hathat, természetes reakcióikat negatívan
befolyásolhatja. A kísérletet is célszerű más módszerekkel kombinálni.
- Az ún. természetes kísérlet (bevezetése Lazurszkij orosz pszichológus nevéhez fűződik) fő törekvése, hogy a
kutatás egzakt jellegét a feltételek természetességével ötvözze. A vizsgált személyek természetes közegében (pl.
iskolai osztályokban) tervezik-szervezik a feltételvariálást (pl. a tanítási módszerek vagy a tananyag
változtatásával), így a személyek legtöbbször nem is tudják, hogy kísérletben vesznek részt; nem érvényesül a
laboratóriumi helyzet feszültségkeltő hatása.
Mérés
Állítások mennyiségi formában: a változókhoz számokat rendelünk.
Minta: több ember általában: az eredményeget összegezni, elemezni kell: statisztika
Átlag: számtani középérték, akkor érdekes, ha kísérleti és kontrollcsoport van, amelyek átlagát összehasonlíthatjuk.
statisztikailag szignifikáns: megfigyelt különbség megbízható
A korrelációs módszer
- Ha nincs mód feltételvariációs kísérletre, a kutatók a korrelációs módszert használják. A módszerrel azt
határozzák meg, hogy a természetesen megjelenő (a kutató által nem befolyásolható) különbségek egy másik,
a kutatót érdeklő különbséghez kapcsolódnak-e. Az egyik változó mért értékeit matematikailag
összevetik a másik változó mért értékeivel.
Az összefüggés mértékét a korrelációs együttható, az r értéke jelzi, 0 és 1 között. A kapcsolat hiánya esetén 0, a
tökéletes együttjárás esetén az r=1. Ahogy az r értéke 0 és 1 között változik, úgy nő a kapcsolat erőssége.
- A korreláció + vagy – előjelű lehet. A – előjelű korreláció fordított (negatív) összefüggést mutat a változók közt
(az egyik növekedésével a másik csökken).
- Pszichológiai kutatásokban a 0,6 feletti r érték erős kapcsolatot jelent. A 0,2 és 0,6 közötti korrelációkat
elméleti feltételezések megfogalmazására használják. 0,2 alatti korreláció kevéssé használható.
Tesztek
A vizsgálati célra alkalmazott módszerek (a már említett explorációs módszer szóbeli és írásos változatai mellett)
leggyakrabban használt eszközei a tesztek.
A teszt angol eredetű szó, jelentése =próba. A tesztek egységesített feladatokat tartalmaznak; kiértékelésük az átlag
(standard) alapján történik. A teszteket felhasználás előtt széles körben kipróbálják, így számítják ki az átlagot. A
teszteknek érvényesnek és megbízhatónak kell lennie.
- Megbízható egy teszt eljárás akkor, ha megismételt vizsgálatnál hasonló eredményt mutat. Megbízhatósági
együttható
- Az érvényesség azt jelenti, hogy a teszt azt méri (és nem mást), amire szánták. Két érték fontos: tesztpontszám
és a kérdéses képesség valamilyen más mérése (kritérium) – érvényességi együttható
Az első teszteket a század elején dolgozták ki; Binet és Simon 1904-ben alkotta meg az első gyermek-
intelligenciatesztet. A teszteknek számtalan változatuk van, igen elterjedt vizsgálóeszközök az egész világon.
intelligenciatesztek
Az intelligenciatesztek különböző, szóban és cselekvésben megoldandó részpróbákból állnak, amelyeknek száma és
jellege attól függ, hogy a teszt kidolgozója miket tekint az intelligencia fő összetevőinek. A részpróbák egyre
nehezedő feladatsort tartalmaznak, s az értékelést meghatározza, hogy a személy meddig jut el a megoldásokban
(közben mérik a megoldáshoz szükséges időt is).
A részpróbák eredményeinek összesítéséből megállapítható a vizsgált személy intelligenciaszintje (a számokban
kifejezhető IQ= intelligencia quotiens), a részeredmények belső arányaiból az illető intelligenciastruktúrája.
A már említett Binet-Simon-féle gyermek-intelligenciateszt mellett legelterjedtebb eljárás a Wechsler-féle
intelligenciateszt felnőtt- és gyermekváltozata, a HAWI és a HAWIK-teszt. Gyermekek vizsgálatára jól
alkalmazható még a rajzos megoldást igénylő Goodenough-féle emberrajz teszt, illetve a Raven- és Bender-próba.
speciális képességvizsgáló tesztek
egy-egy meghatározott képességet mérnek, legtöbbször a valamilyen feladatra (foglalkozásra) való alkalmasság
szempontjából
Így például vizsgálható a figyelemkoncentráció képessége a Bourdon- vagy a Pieron-teszttel, a figyelemmegosztás
képessége a Hartridge-féle teszttel stb.
projekciós tesztek
A személyiség mélyebb rétegeinek (az érzelmi-indulati élet, a külvilághoz, más emberekhez és önmagukhoz való
viszony) feltárására szolgálnak. Közös jellemzőjük, hogy a projekció (kivetítés) pszichikus mechanizmusára
építenek. Minél kevésbé strukturált, egyértelmű, konkrét jelentésű egy adott dolog, annál inkább felvetődik az
emberben a késztetés, hogy azt saját belső világa szerint értelmezze. Ez a jelenség a projekció.
A projekciós tesztek eszközei olyan bizonytalan, többféleképpen értelmezhető képek (lehetnek színes foltok, rajzok,
fényképek vagy csak színek), amelyekre a vizsgált személy élményvilágát „rávetítheti”, s így az elemezhetővé válik.
Legismertebb ilyen eljárás a Rorshach (svájci pszichológus) által kidolgozott teszt, amelynél szimmetrikus
elrendeződésű színes foltokról kell a „Mi ez? Mire emlékeztet?” kérdés kapcsán beszélni. A Murray-féle, ún. TAT
(témaértelmezési)-teszt eszközei emberi helyzeteket ábrázoló, sokféleképpen értelmezhető rajzok, amelyekről olyan
történetet kell mesélnie a vizsgált személynek, mintha a kép annak illusztrációja lenne. A TAT-teszt
gyermekváltozata a CAT. A Szondy Lipót (világhírű, magyar származású pszichiáter) által kidolgozott teszt (a
Szondy-teszt) emberek arcképét tartalmazza, s ezek közül kell a rokonszenv – ellenszenv szerint választani. Színek
közötti (érzelmi) választást igényel a Pfister- és a Lüscher-teszt, rajzos elemek befejezését kérik a személytől az ún.
Wartegg-tesztnél.
A pszichológiai tesztek védett eljárások, szigorúan megkötött feltételek mellett alkalmazhatók. Csak a tesztmódszer
használatára speciálisan képzett pszichológus dolgozhat velük; a tesztek kiadása, laikus alkalmazása súlyos
ártalmakhoz vezethet.
Kulcsfogalmak
empirikus John Locke: (angol filozófus, az angol asszociációs lélektan megalapítója) A
pszichológia, mivel jelenségeket (lelki jelenségek és viselkedés) vizsgál,
tapasztalatra épülő, ún. empirikus tudomány. Módszereinek jellegét is ez
határozza meg
kutatás A tudományos megfigyelés abban különbözik a hétköznapi megfigyeléstől,
vizsgálat hogy
- céltudatos (meghatározzuk a megfigyelés tárgyát és célját),
- tervszerű (előre meghatározzuk az eljárásmódokat) és
- rendszerességgel végezzük (huzamosabb időn keresztül vagy vissza-
visszatérve, minden jelentős mozzanatot megragadunk és rögzítünk –
jegyzőkönyv, magnetofon vagy film segítségével).
A megfigyelés lehet önmegfigyelés vagy mások megfigyelése
tudományos
megfigyelés
introspekció ( olyan közvetlen tapasztalás, amelynek tárgya a megfigyelő valamely saját
önmegfigyelés ) élménye
extrospekció ( külső már objektívebb, kontrollálhatóbb megismerést tesz lehetővé. Megfigyelhető a
megfigyelés ) másik személy cselekvése, viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, érzelmi

reakciói, tevékenysége, teljesítménye. A megfigyelés pontossága növelhető
különböző műszerek, eszközök segítségével. A megfigyelt adatok azonban a
külső észlelés tényei; a jelenségek okainak feltárása, az összefüggések
felderítése további elemzést igényel
retrospekció Ha saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük, retrospekcióról
beszélünk
exploráció ( beszélgetés keretében zajlik. Az explorációs módszer különböző változatai
kikérdezés ) egyaránt alkalmazhatók kutatási és vizsgálati célokra.
A beszélgetés főbb fajtái:
- Irányított beszélgetés (előre megtervezett kérdések alapján folyik).
Irányulhat az élettörténet, a pszichikus fejlődés folyamatának feltárására – ezt
nevezzük anamnézisnek. Irányulhat az aktuális pszichés állapot felderítésére;
ez a – szűkebb értelembe vett – exploráció.
- Szabadasszociációs módszer
- Klinikai beszélgetés
írásos módszerek Ennek is több változata van: kérdőívek, skálák, szociometria
- A kérdőívek írásban megfogalmazott kérdéseire a válaszolótól vagy
szabadon megfogalmazott választ kérünk
- A skálák nem kérdéseket, hanem állításokat tartalmaznak;
- A szociometria (Moreno – román származású, amerikai pszichológus
nevéhez fűződik) csak formájában kérdőív, tartalmában a közösségi
kapcsolatok feltárásának módszere. A csoport tagjai érzelmi választást
igénylő kérdésekre társaik nevével felelnek.
kísérlet A kísérlet lényege, hogy a megfigyelni-elemezni kívánt jelenség létrejöttének
feltételeit a kísérletező teremti meg (így a kívánt jelenség biztosan előáll, a
helyzet megismételhető, kontrollálható). A feltételeket variálják (amit
változatnak, az a független változó) és vizsgálják azok hatását a megfigyelt
jelenségre, amely maga is változik (ezt nevezik függő változónak).
A legmegbízhatóbb adatokat a tudományos elemzés számára a kísérlet
szolgáltatja.
- Kontroll-csoportos kísérletben
- Az ún. természetes kísérlet
kontroll csoportos a független változó valami olyasmi, ami vagy jelen van vagy nincs. A kísérleti
kísérlet csoportnál jelen van (fennáll a feltétel), míg a kontroll csoportnál nem
(hiányzik a feltétel). Ha a kísérleti és kontroll csoport minden más tényezője
azonos és a vizsgált jelenség eredményei között a különbség statisztikailag
szignifikáns, akkor az eltérés a független változó hatása volt.
laboratóriumi kísérlet A laboratóriumi kísérlet általában mesterségesen létrehozott körülmények
között megy végbe. Emiatt a kísérletben részt vevő személyek számára el-
idegenítően hathat, természetes reakcióikat negatívan befolyásolhatja. A
kísérletet is célszerű más módszerekkel kombinálni.
természetes kísérlet (bevezetése Lazurszkij orosz pszichológus nevéhez fűződik) fő törekvése, hogy
a kutatás egzakt jellegét a feltételek természetességével ötvözze. A vizsgált
személyek természetes közegében (pl. iskolai osztályokban) tervezik-szervezik
a feltételvariálást (pl. a tanítási módszerek vagy a tananyag változtatásával),
így a személyek legtöbbször nem is tudják, hogy kísérletben vesznek részt;
nem érvényesül a laboratóriumi helyzet feszültségkeltő hatása.
korrelációs módszer - Ha nincs mód feltételvariációs kísérletre, a kutatók a korrelációs módszert
használják. A módszerrel azt határozzák meg, hogy a természetesen megjelenő
(a kutató által nem befolyásolható) különbségek egy másik, a kutatót érdeklő
különbséghez kapcsolódnak-e. Az egyik változó mért értékeit matematikailag
összevetik a másik változó mért értékeivel.
„ r” Az összefüggés mértékét a korrelációs együttható, az r értéke jelzi, 0 és 1
között. A kapcsolat hiánya esetén 0, a tökéletes együttjárás esetén az r=1.

Ahogy az r értéke 0 és 1 között változik, úgy nő a kapcsolat erőssége.
- A korreláció + vagy – előjelű lehet. A – előjelű korreláció fordított (negatív)
összefüggést mutat a változók közt (az egyik növekedésével a másik csökken).
- Pszichológiai kutatásokban a 0,6 feletti r érték erős kapcsolatot jelent. A 0,2
és 0,6 közötti korrelációkat elméleti feltételezések megfogalmazására
használják. 0,2 alatti korreláció kevéssé használható
teszt A vizsgálati célra alkalmazott módszerek (a már említett explorációs módszer
szóbeli és írásos változatai mellett) leggyakrabban használt eszközei a tesztek.
A teszt angol eredetű szó, jelentése =próba. A tesztek egységesített feladatokat
tartalmaznak; kiértékelésük az átlag (standard) alapján történik. A teszteket
felhasználás előtt széles körben kipróbálják, így számítják ki az átlagot. A
teszteknek érvényesnek és megbízhatónak kell lennie
standard kiértékelésük az átlag
érvényesség - Az érvényesség azt jelenti, hogy a teszt azt méri (és nem mást), amire
szánták. Két érték fontos: tesztpontszám és a kérdéses képesség
valamilyen más mérése (kritérium) – érvényességi együttható
megbízhatóság Megbízható egy teszt eljárás akkor, ha megismételt vizsgálatnál hasonló
eredményt mutat. Megbízhatósági együttható
intelligencia teszt Az intelligenciatesztek különböző, szóban és cselekvésben megoldandó
részpróbákból állnak, amelyeknek száma és jellege attól függ, hogy a teszt
kidolgozója miket tekint az intelligencia fő összetevőinek. A részpróbák egyre
nehezedő feladatsort tartalmaznak, s az értékelést meghatározza, hogy a
személy meddig jut el a megoldásokban (közben mérik a megoldáshoz
szükséges időt is).
képességvizsgáló teszt egy-egy meghatározott képességet mérnek, legtöbbször a valamilyen feladatra
(foglalkozásra) való alkalmasság szempontjából
Így például vizsgálható a figyelemkoncentráció képessége a Bourdon- vagy a
Pieron-teszttel, a figyelemmegosztás képessége a Hartridge-féle teszttel
projekció személyiség mélyebb rétegeinek (az érzelmi-indulati élet, a külvilághoz, más
emberekhez és önmagukhoz való viszony) feltárására szolgálnak. Közös
jellemzőjük, hogy a projekció (kivetítés) pszichikus mechanizmusára építenek.
Minél kevésbé strukturált, egyértelmű, konkrét jelentésű egy adott dolog, annál
inkább felvetődik az emberben a késztetés, hogy azt saját belső világa szerint
értelmezze. Ez a jelenség a projekció.
projekciós teszt A projekciós tesztek eszközei olyan bizonytalan, többféleképpen értelmezhető
képek (lehetnek színes foltok, rajzok, fényképek vagy csak színek), amelyekre
a vizsgált személy élményvilágát „rávetítheti”, s így az elemezhetővé válik.
Legismertebb ilyen eljárás a Rorshach (svájci pszichológus) által kidolgozott
teszt
1. Mi a különbség a kutatás és a vizsgálat között?

2. Melyek a tudományos megfigyelés kritériumai?
3. Milyen változatai vannak a megfigyelésnek?
4. Mi a különbség a kérdőíves eljárás és a skála módszer között?
5. Mi a kísérleti módszer lényege?
6. Mikor és miért alkalmaznak kontroll-csoportos módszert a kísérletezésben?
7. Mit fejez ki a korrellációs együttható?
8. Mi a teszt módszer lényege?
9. Mit jelent az érvényesség és a megbízhatóság ?
10. Hogyan csoportosíthatók a teszt eljárások?
A PSZICHIKUS MŰKÖDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI

A viselkedés és a mentális folyamatok nem érthetők meg teljesen az alapjukként szolgáló biológiai folyamatok
ismerete nélkül.
Az idegrendszer alkotórészei és működése

- Az idegrendszer alapegysége az idegsejt (neuron) - számuk feltehetően 10 milliárd. Az idegsejtből számos
nyúlvány ágazik el. A felvevő, rövid nyúlványok a dendritek, a továbbító (leadó) hosszú, egyetlen nyúlvány az
axon.
- Az idegsejtek specializálódtak:
- az érzékszervek felől érkező impulzusokat az érző idegsejtek (szenzoros neuron) veszik fel és továbbítják a
központokba,
- a mozgató idegsejtek (motoros neuron) a központból a végrehajtó szervekhez küldik az impulzusokat.
- Harmadik fajtájuk közvetítő szerepet játszik az agyban és a gerincvelőben – ezek a közvetítő idegsejtek
(interneuron).
- Az axonok (rostok) kötegeket alkotnak, ezek az idegek.
- Az ingerület a neuronon mint elektrokémiai impulzus (akciós potenciál) fut végig a dendritektől az axon
végéig. Az idegingerület átvitele az idegsejtek találkozásánál lévő szinapszisoknál történik. Az axon
végződéseknél speciális vegyi anyagok szabadulnak fel (neurotranszmitterek), amelyek áthatolnak az ún.
szinaptikus résen és megkötik a fogadó sejt felvevő nyúlványában lévő neuroreceptorokat.
- gliasejtek: ragasztók: támasztják az idegsejteket 10x annyi.
Az idegrendszer szerveződése
- Az emberi idegrendszer két fő részből áll: központi (centrális) és környéki (periferiális) részből.
- A központi idegrendszer része az agy és a gerincvelő.
- A környéki idegrendszer része a szomatikus (akaratlagos) és a vegetatív (autonom) idegrendszer.
A központi idegrendszer
Az emberi agy 3 koncentrikus rétegből áll:
1. központi mag
2. limbikus rendszer
3. agyféltekék - nagyagy
A központi mag (az agy legalsó, legrégebbi része)
- nyúltvelő légzés, testtartás szabályozása, fő idegkötegek kereszteződése
- kisagy mozgás koordináció
- talamusz és a hipotalamusz alvás-ébrenlét, illetve evés, ivás, szexualitás, érzelmek szabályozása
- ún. retikuláris (hálózatos) rendszer (éberség, figyelem szabályozása)
A limbikus rendszer - szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal (az ösztönös viselkedés szabályozásában játszik
szerepet).
 Része a hippokampusz, amely az emlékezésben (az információk megő rzé-sében) jelentős.
A nagyagy (legnagyobb, legfelső, legújabb rész)
 Két féltekéből áll, melyeket alul az ún. kérges test (corpus callosum) köt össze.
 Kívül a kéreg (cortex) borítja – idegsejtekből áll, szürke színű = szürkeál-lomány. Belül idegrostokból áll – fehér
színű = fehér állomány.
 A kéreg felszínén 4-4 lebeny van (homloki, fali, halántéki és nyakszirti le-beny).
 Broca (XIX. század) – agykutatások – felfedezi a beszéd központját, meg-próbálja az összes mentális funkció
központját megtalálni (nem sikerül).
 Kérgi központok:
mozgató (motoros) központ
érző (szenzoros) központ
látó központ,
beszédértő központ
beszédmozgató központ
halló központ
asszociációs kéreg (elülső rész a gondolkodásban, hátulsó rész a min-tafelismerésben játszik szerepet)
 Lateralizáció (féltekék specializálódása) és dominancia (általában a bal oldal a domináns)
 Hasított agy kísérlet – Sperry (1981- Nobel díj)
 A kérges test integrálja a két félteke mű
ködését
Biológia
idegsejt ( neuron ) Az idegrendszer alapegysége az idegsejt (neuron) - számuk feltehetően 10
dendrit milliárd. Az idegsejtből számos nyúlvány ágazik el. A felvevő, rövid
axon nyúlványok a dendritek, a továbbító (leadó) hosszú, egyetlen nyúlvány az
axon
idegingerület ( akciós Az ingerület a neuronon mint elektrokémiai impulzus (akciós potenciál) fut
potenciál ) végig a dendritektől az axon végéig. Az idegingerület átvitele az idegsejtek
találkozásánál lévő szinapszisoknál történik. Az axon végződéseknél speciális
vegyi anyagok szabadulnak fel (neurotranszmitterek), amelyek áthatolnak az
ún. szinaptikus résen és megkötik a fogadó sejt felvevő nyúlványában lévő
neuroreceptorokat
szinapszis
központi ( centrális Az emberi idegrendszer két fő részből áll: központi (centrális) és környéki
(periferiális) részből
környéki ( periferiális
)
az agy részei A központi mag (az agy legalsó, legrégebbi része
A limbikus rendszer - szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal (az
ösztönös viselkedés szabályozásában játszik szerepet
A nagyagy (legnagyobb, legfelső, legújabb rész
nagyagy
• Két féltekéből áll, melyeket alul az ún. kérges test
(corpus callosum) köt össze.
• Kívül a kéreg (cortex) borítja – idegsejtekből áll,

szürke színű = szürkeállomány. Belül idegrostokból áll
– fehér színű = fehér állomány.
A kéreg felszínén 4-4 lebeny van (homloki, fali, halántéki és nyakszirti
lebeny).
agykéreg ( cortex ) Kívül a kéreg (cortex) borítja – idegsejtekből áll, szürke színű =
szürkeállomány. Belül idegrostokból áll – fehér színű = fehér állomány
agyféltekék Két féltekéből áll, melyeket alul az ún. kérges test (corpus callosum)
köt össze
kérges test ( corpus Két féltekéből áll, melyeket alul az ún. kérges test (corpus callosum)
callosum ) köt össze
lateralizáció (féltekék specializálódása) és dominancia (általában a bal oldal a
domináns)
dominancia (féltekék specializálódása) és dominancia (általában a bal oldal a
domináns)
szomatikus környéki idegrendszer Két fő része a szomatikus és vegetatív
idegrendszer idegrendszer: idegrendszer a vázizomzat vezérlését végzi (akaratlagos
mozgásirányítás
vegetatív idegrendszer vegetatív (autonom) idegrendszer a belső szervek működéséért felelős
(vérkeringés, emésztés, stb.). Két ellentétes jellegű működése a serkentő
(szimpatikus) és a gátló (paraszimpatikus) működés
szimpatikus hatás l. fent + - vérnyomás és szívritmus nő
- légzés felgyorsul
- pupillák kitágulnak
- izzadás fokozódik, nyálelválasztás csökken
- vércukorszint emelkedik
- véralvadás gyorsul a sebeknél
- emésztés lassul
- „libabőrzés”.
paraszimpatikus hatás l. fent + A paraszimpatikus hatás visszaállítja a szervezet normális
állapotát
kromoszómák Az öröklődés egységei a kromoszómák (23 pár, 46 db), amelyek
minden sejtben osztódáskor megkétszereződnek.
gének A kromoszómák hordozzák a géneket - egy-egy kromoszómában kb.
1000 gén van (a DNS molekulában). A gének szintén párban vannak. A
génpár egyik felét az apa, másik felét az anya adja az utódnak
domináns gén A gének lehetnek dominánsak – az általuk hordozott örökletes
sajátosság az utódban feltétlenül megjelenik
recesszív gén A recesszív gének hatása nem mindig nyilvánul meg, csak ha a génpár
mindkét tagja recesszív Domináns és recesszív génpárból a domináns
jelenik meg
nemi gének belső elválasztása mirigyek hormonokat választanak ki és a véráram útján
juttatják el a megfelelő szervekhez. Fontos szerepet játszanak az érzelem,
motiváció jelenségében és a nemi hormonokat kiválasztó mirigyek
(szexualitás
1. Mi az idegrendszer alapegysége?
2. Hol és hogyan történik az idegingerület átvitele az idegsejtek között?
3. Melyek a központi idegrendszer fő részei?
4. Mi a szerepe a hippokampusznak az emlékezésben?
5. Melyek a kérgi központok?
6. Mit jelent a lateralizáció és a dominancia elve?
7. Milyen következménnyel jár a kérges test átmetszése?
8. Melyek a szimpatikus hatás következményei?
9. Milyen génpárok esetében lesz megnyílvánuló öröklődési sajátosság?
10. Mi a genetikai különbség az egy- és kétpetéjű ikrek között?
A TUDAT FOGALMA. TUDATÁLLAPOTOK. ALVÁS, ÁLOM. HYPNÓZIS. MEDITÁCIÓ

tudat Az egyén egy adott pillanatban tudatában van a környezeti eseményeknek
és saját érzéseinek, emlékeinek, gondolatainak – ezek alkotják a tudat
tartalmát
a tudat funkciói 1. önmagunk és környezetünk folyamatos követése (annak tudatosítása, mi
történik a környezetben és saját testünkben) és
2. cselekvéseink folyamatos kontrollja (cselekvéseink szabályozása, annak
érdekében, hogy azokat összhangba hozzuk a környezet eseményeivel)
tudatelőttes azok az emlékek alkotják, amelyek hozzáférhetőek a tudat számra, de
aktuálisan nincsenek a tudatban. (Személyes élmények, elsajátított ismeretek,
tanult készségek – pl. cipőfűzés, autóvezetés). Akarattal ezek előhívhatók,
figyelemmel tudatossá tehetők
tudattalan olyan emlékek, indítékok, vágyak, amelyek nem hozzáférhetőek a tudat
számára. Freud szerint ezek szorongáskeltőek és emiatt (védekezés,
elhárításként) kiszorultak a tudatból a tudattalanba (elfojtás), de továbbra is
kifejtik hatásukat cselekedeteinkre. A tudattalan tényezők kerülő úton jutnak
felszínre (az álomban, az elszólásokban, az ésszerűtlen viselkedésben
disszociáció (Janet, francia pszichológus) – bizonyos feltételek mellett a gondolatok és
cselekedetek leválhatnak (disszociálódhatnak) a tudat többi részétől, és a
tudaton kívül az akaratlagos kontrolltól függetlenül működhetnek. A
disszociáció nem azonos a freudi tudattalannal, mert tartalma hozzáférhető a
tudat számára. Stesszes helyzetekben néha „kikapcsoljuk” elménket, hogy
hatékonyak maradhassunk. Unalom esetén nappali álmodozásba foghatunk –
ezek a disszociáció enyhe esetei.
többszörös A többszörös személyiség – a disszociáció szélsőségesebb példáj
személyiség
alvás Módosult tudatállapotok -
alvás szakaszai Az alvás a mindenki által átélt módosult tudatállapot esete. Az alvás nem
egysze-rűen ellentéte az ébrenlétnek, mert alvás közben is van mozgás,
érzékelés, emlék-képek, érzelmek, mérhető agyi aktivitás.
 Az alvás-ébrenlét napszakos (24 órás) ritmusában két rendszer működése
váltogatja egymást. Az agytörzsben van az „alvásközpont”, amely ezt a két-féle
működést irányítja. A pontos működési mechanizmus még nem ismert, de az
biztos, hogy a szervezeten belüli feltételektől függ. Az ember „biológiai órája”
siethet is, késhet is (maximum ½ órát). Az alvásigény jelentősen eltérő.
EEG (  Az alvás szakaszait az agyi elektromos hullámok mérésével
elektroenkefalográf ) (elektroencefalograf – EEG) állapították meg
Az alvásnak 4 mélységi szakasza és egy ötödik, gyors szemmozgásokkal
(rapid eye movement – REM) kísért álmodó szakasza van
alfa-hullám Az 1. szakasz, a lehunyt szemű ellazulás, szabályos, 8-10 mp-kénti
agyhullámokkal, az alfa-hullámokkal jár (alfa-szint).
alvási orsók A 2. szakaszban a szabályos alfa-hullámok szabálytalanná válnak,
eltűnnek, sűrűbb (12-16 Hz-s) hullámok jelennek meg, az alvási orsók.
Ez az alvás felszínesebb szakasza.
delta-hullám A 3. és 4. szakaszban az alvás mélyül, az alvót nehezebb felébreszteni, a
hullámok egyre lassulnak, másodpercenként 1-2 Hz-sekké válnak – ezek
a delta-hullámok
béta-hullám Az 5. szakasz (körülbelül 1 órányi mély alvás után) az álmodás
szakasza, a REM-szakasz (gyors szemmozgások a csukott szemhéj
alatt). A hullámok az ébrenléti, figyelmi hullámokhoz, a gyors béta-
hullámokhoz hasonlóak a nagy delta hullámok tetején
REM szakasz Az 5. szakasz (körülbelül 1 órányi mély alvás után) az álmodás
szakasza, a REM-szakasz (gyors szemmozgások a csukott szemhéj

alatt). A hullámok az ébrenléti, figyelmi hullámokhoz, a gyors béta-
hullámokhoz hasonlóak a nagy delta hullámok tetején
NOREM szakasz Az álommentes NOREM szakaszok váltakoznak a REM szakaszokkal,
legalább 4-5 alkalommal. Az alvás mélysége az éjszaka első felében
nagyobb, a REM szakaszok az éjszaka utolsó részében gyakoribbak
álom Az álom olyan tudatmódosulás, amelyben az emlékezeti és képzeleti
képek időlegesen összekeverednek a külső valósággal  REM szakaszból
felébredve az emberek be tudnak számolni álmaikról, NOREM-ből ébredve
csak 30 %-uk.
vágyteljesítő álom Az álomtartalmak Freud szerint a tudattalanból törnek fel, azokat a
szükségletek és vágyakat fejezik ki, amelyek ébrenlétben
elfogadhatatlanok (vágyteljesítő álom).
látens álomtartalom A cenzor (a felettes én) átalakítja a latens (rejtett) álomtartalmakat
manifeszt elfogadható, manifeszt (nyílt) álomtartalommá, hogy az álmodót a szorongástól
álomtartalom és bűntudattól megóvja.
álommunka l. fenti
pszichoaktív szerek A tudat és hangulat módosítására szolgáló szerek: Depresszánsok, Opiátok
Stimulánsok- serkentőszerek, Hallucinogének
meditáció A tudatállapot szándékos megváltoztatása bizonyos gyakorlatok és
rituálék révén. Hagyományos formái a távolkeleti jógából és zen-ből
származnak
relaxáció A relaxációs tréning a meditációhoz hasonló belső állapot létrehozását
szolgálja, misztikus élmények nélkül
hipnózis Olyan relaxált állapot, melyben a személy figyelme a hipnotizőrre és
annak szuggesztióira irányul. A hipnotizált személy lemond viselkedése
kontrolljáról és elfogadja a valóság bizonyos fokú torzításait
Pszi-jelenségek A pszi- jelenségek (vagy paranormális jelenségek) olyan, a tudomány
mai fogalmaival nem magyarázható jelenségek, amelyek a
parapszichológia körébe tartoznak. Jelentős vita folyik ezekről a
jelenségekről
1. Mi alkotja a tudat tartalmát?

2. Melyek a tudat funkciói?
3. Mi a tudatelőttes?
4. Mi alkotja a tudattalant?
5. Példával világítsa meg a disszociáció jelenségét!
6. Melyek az alvás szakaszai?
7. Milyen agyhullámok jellemzik az egyes alvási szakaszokat?
8. Mikor álmodunk?
9. Mi az álommunka?
10. Milyen célt szolgálnak a relaxációs tréningek?
A SZEMÉLYISÉG FOGALMAI. AZ ÉN. AZ ÉN KÉP. IDENTITÁS. ÖNISMERET. EMPÁTIA
egyén az emberi nem egy tagja, egyedi képviselője. Rendelkezik azokkal az

általános jellemzőkkel, amelyek minden emberre érvényesek
egyéniség ( az egyik embert a másiktól megkülönböztető ún. individuális vonások
individuum) együttese, amelyek az emberek közötti kapcsolatban észlelhetők
jellem ( karakter ) azoknak a viszonylag állandó, tartós személyiségvonásoknak az
együttese, amelyek az emberek cselekedeteiben, tetteiben, élet-
stílusában mutatkoznak meg
személyiség a viselkedésnek, gondolkodásnak és érzelmeknek az a mintázata, amely
meghatározza a személy alkalmazkodását a környezethez
én tudat  önmagunk (testünk, érzéseink, gondolataink) elhatárolása a környezettől
 személyes létezésünk és azonosságunk biztos kritériuma
 a személyiség egyfajta központja, magja.
én kép Az én kép az önmagunkról kialakított elképzelés, a „Milyen vagyok?”
kérdésre adott válasz (saját testünkről, tulajdonságainkról,
képességeinkről, viselkedésünkről).
testi én 1 éves kor körül kialakul a saját test tudata, a testi én
kiterjesztett én  4-6 éves korban a testi én érzés intenzívebbé válik.
A gyermek én-központú (saját álláspontját abszolútnak véli, eltérő nézeteket
nem képes elfogadni).
Megjelenik a tulajdon érzése – az én érzés kiterjesztése tárgyakra, személyekre.
reflektív én 6-12 éves korban elkezd gondolkodni önmagáról – reflektív én
konzisztencia A viszonylag kialakult én kép állandóságra tör (konzisztencia) – ellenáll
az újabb, ellentmondó felismeréseknek
én kép védő  Válogatás – emberi kapcsolatokban (kinek a véleménye számít)
manőverek - én kép elemei közt (melyik sajátosságunk fontos)
 Torzítás -az információ fel vagy leértékelése
 Hárítás - tudomásul nem vétel (perceptuális hárítás)
- kivetítés (projekció)
elsimító (represszor ) Mások véleményéhez való viszonyulás (attitűd) két típusa közül az egyik:
attitűd kritikát hárítja, kicsinyíti
kiélező ( szenzitizátor Mások véleményéhez való viszonyulás (attitűd) két típusa közül az egyik:
) attitűd kritikára érzékeny, felnagyít
identitás ( Az indentitás a társas valósággal való kölcsönhatás nyomán kialakuló,
önazonosság, tudatosan megélt én élmény. (Erikson szerint a személyiség magva, az életben
önmeghatározás ) a legfőbb dolog, hogy kialakítsuk és megőrizzük identitásunkat). A „Ki
vagyok én?” kérdésre adott válasz
önismeret A „Ki vagyok én?” és „Milyen vagyok?” kérdésekre adott válaszok
együttese
Szintjei:
 adottságok, képességek, ismeretek, tulajdonságok, célok ismerete
 élmények, törekvések befolyásoló szerepének tudatosítása, indítékok, vá-
gyak ismerete, viselkedés és célok összhangjának ismerete
 elvárások (szerep) és megfelelés viszonya, én kép és szociális kép (ahogy
mások látnak) összhangja.
empátia beleérző képesség
Fogalma - A személy olyan képessége, amelynek segítségével a másik
emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát
a másik lelki állapotába. Ennek nyomán meg tud érezni és érteni a másikban
olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az direkt módon nem
fejez ki és amelyek a társas érintkezés szempontjából nem következnek
törvényszerűen
1. Milyen értelmezései vannak az én tudat fogalmának?

2. Milyen szakaszokon keresztül alakul ki az én tudat, melyek az összetevői?
3. Mi az én kép?
4. Hogyan törekszik az én kép a konzisztencia fenntartására?
5. Ismertessen részletesen ( példával ) néhány én kép védő manővert!
6. Határozza meg az identitás fogalmát!
7. Milyen összetevői vannak az identitásnak?
8. Mi a tartalma és hogyan fejleszthető az önismeret?
9. Mi az empátia?
10. Melyek az empátia működésének feltételei?
AZ ÉRTELMI MŰKÖDÉS. ÉRZÉKELÉS-ÉSZLELÉS-FIGYELEM.
Kognitív folyamatok Az értelmi (kognitív) működést alkotó folyamatok:

 érzékelés
 észlelés (percepció)
 figyelem
 emlékezés (memória)
 képzelet (fantázia)
 gondolkodás
Érzékelés Az érzékelés fogalma - az érzékszervekre ható ingerek nyomán az agyban
érzékletek jönnek létre.
Receptor érzékelés folyamata - a környezet ingerhatásait az érzékszerv erre
specializálódott ún. receptor sejtjei fogják fel – az ingert átalakítják
idegimpulzussá (transzdukció) és tovább küldik a megfelelő agyi központba,
ahol létrejön az érzéklet
Transzdukció
Érzékenység az összes érzéklet közös jellemzője; az inger erőssége iránti érzékenységet az
abszolút küszöbbel, a változásra mutatott érzékenységet a különbségi
küszöbbel mérjük (Weber és Fechner törvényei).
Érzékelési küszöb
Észlelés Észleléskor a felfogott érzékleteket egésszé integráljuk, a tárgyakat,
jelenségeket (amelyek az ingereket küldték az érzékszervekhez) a maguk
valóságában, egységében fogjuk fel – észlelet keletkezik
Figura – háttér Csak azt tudjuk észlelni, ami elkülönül a környezetétől
Perceptuális  Az elemek összetartozása egésszé az ún. perceptuális organizáció (a Gestalt
organizációs elvek irányzat kutatói tárták fel) elvei szerint történik:
- közelség
- zártság
- hasonlóság
- jó folytatás
- közös távolság
- közös mozgás
Mintafelismerés A mintafelismerésben a tárgy jellemző inger tulajdonságai játszanak szerepet.
Legfontosabb az alak, a forma. Ezután a méret, a szín, a felszíni tulajdonságok
és az irány
Korai és késői szakasz az ún. primitív alkotórészek (vonalak, élek, szögek, stb.) alapján határozzuk
meg a tárgy alakját A késői szakaszban a meghatározott alakot
összehasonlítjuk az emlékezetben tárolt kategóriával - megfelelés esetén az új
tárgyat besoroljuk a meglévő kategóriába
Téri lokalizáció Távolság észlelése
Mozgás észlelése
Távolsági Távolság észlelése az ún. távolsági jelzőmozzanatok felfogásával történik
jelzőmozzanatok (monokuláris és binokuláris jelzőmozzanatok
Észlelési konstanciák Észlelési állandóságok (perceptuális konstanciák
Változó ingerfeltételek mellet a dolgokat állandónak észleljük – ez a
konstancia jelenség
 világosság – szín konstancia (megvilágítás változása)
 alak – és helyzet konstancia (nézőpont változása)
 nagyság konstancia (távolság változása)
Figyelem A ránk zúduló inger–áradatot nem vagyunk képesek egyszerre felfogni –
egy részük, ha elég erős, mindenképpen benyomul a tudatunkba, de
bizonyos korlátok között megválaszthatjuk, hogy mit észleljünk. A
figyelem a tudat szelektív (válogató) irányultsága
Koncentráció Hullámtermészetű jelenség (koncentráció váltakozik elernyedéssel

Tartósság A figyelem jellemzői
erőssége
Terjedelem A figyelem jellemzői
hány jelenségre terjed ki
Megosztás A figyelem jellemzői
hány tevékenységet tud egyidőben végezni
Átvitel A figyelem jellemzői
a lekötött figyelmet képes-e átváltani másra
1. Melyek a személyiség működésének fő területei?

2. Melyek a kognitív folyamatok?
3. Mi az érzékelés?
4. Mit jelent az érzékenység az érzékelésben?
5. Mi az észlelés?
6. Melyek az észlelés funkciói?
7. Mit jelent a peceptuális organizáció kifejezés és melyek az elvei?
8. Melyek a mintafelismerés szakaszai?
9. Melyek az észlelési konstanciák?
10. Milyen jellemzői vannak a figyelemnek?
EMLÉKEZÉS. TANULÁS
Emlékezés Fogalma - emlékezés során korábbi észleleteink felidéződnek az őket

eredetileg kiváltó ingerek szükségszerű jelenléte nélkül
Emléknyom Az észlelések nyomot hagynak az idegrendszerben – ez az emléknyom
(engram). Az aktivált idegsejtekben tartós szerkezeti változás jön létre
az RNS molekulában - ezek teszik lehetővé az emlékképek felidézését
Emlékkép
Rövidtávú memória Emlékezés típusai
Hosszútávú memória Emlékezés típusai
Kódolás • Emlékezési folyamat szakaszai

- kódolás (az információ átalakítása)
- tárolás (megőrzés)
- előhívás (felidézés)
Tárolás
Előhívás
Kapacitás • Tárolás kapacitása korlátozott ( 7 + 2 egység) - tömbösítés (összevonás pl.
szavakká) megnöveli a kapacitást
Tömbösítés Az emlékezet fejlesztése
információk tömbösítése (összekapcsolása
Szeriális keresés Előhívás -- a tárolt információkból kereséssel jutunk el a
felidézendőhöz –az elemenkénti (szeriális) keresés sebessége 40 ezred
mp/elem (nem tudatosul);minél többet kell „átnézni”, annál lassabb a
felidézés
Szemantikai kódolás hosszútávú memória: jelentés alapján (szemantikai kód)
- minél kidolgozottabb a jelentés és minél szervezettebb az anyag, annál jobb
az emlékezés
Explicit memória Az explicit (kifejtett) memória az adatok, tények, ismeretek tárolására
szolgál, a felidézés gondolatokban vagy beszédben jelenik meg. Fajtái
az epizódikus (személyes események) és szemantikus (általános tudás)
emlékezet
Implicit memória Az implicit (rejtett) memória a nem verbális és mozgásos élményeket
őrzi meg és eleveníti fel (képességek, mint pl. biciklizés) – a
teljesítmény javulását eredményezi tudatos előhívás nélkül
Epizódikus emlékezet Az explicit (kifejtett) memória az adatok, tények, ismeretek tárolására
szolgál, a felidézés gondolatokban vagy beszédben jelenik meg. Fajtái
az epizódikus (személyes események) és szemantikus (általános tudás)
emlékezet
Szemantikus
emlékezet
Amnézia emlékezetkiesés, - hiány (baleset, betegség, trauma, elektrosokk kezelés
következtében
Anterográd amnézia az új információk tárolására való képtelenséget jelenti
Retrográd amnézia a régi ismeretek felidézési képtelensége
Konstruktív emlékezet Emlékeink gyakran hiányosak – ezt kiegészítjük korábbi ismereteinkkel,
illetve következtetésekkel (gondolkodás
Tanulás A tanulás a viselkedés viszonylag állandó megváltozása a gyakorlás
eredményeképp; az érésnek (és nem a gyakorlásnak) vagy ideiglenes
belső állapotnak (fáradtság, betegség, droghatás) tulajdonítható

viselkedésváltozások nem tartoznak bele
Habituáció A tanulás legegyszerűbb formája – azoknak az ingereknek a figyelmen
kívül hatása, amelyek ismerőssé, megszokottá váltak és nincs komoly
következményük (pl. egy idő után már nem halljuk az óra ketyegését
Klasszikus annak megtanulása, hogy bizonyos események együtt járnak
kondícionálás Pavlov alapkísérlete – a kutya megtanul az ételt jelző fényre reagálni
(nyáladzani)
 Kapcsolat jön létre a feltételes inger (fény) és a feltétlen inger (étel) között.
A kialakuló tanult válasz a feltételes reflex.
 A feltételes inger megelőzi a feltétlen ingert néhány másodperccel (jelzi an-
nak bekövetkezését)
 A kapcsolat kialakulásához kb. 30-40 ismétlés (próba) kell
 A feltétlen inger (étel) megerősíti a kapcsolatot. A megerősítés elmaradása a
válasz fokozatos csökkenésével jár - ez a kioltás. Újabb megerősítésnél a
válasz újra (hamarabb, kevesebb próba után) megjelenik.
Megerősítés
Kioltás
Másodlagos a kialakított feltételes kapcsolatot újabb feltételes ingerhez lehet
kondícionálás kapcsolni (pl. a fény + ételhez hangot társítanak a fény előtt – kellő
számú próba után csak a hangra is megjelenik a feltételes reflex, a
nyáladzás
Generalizáció általánosítás) – kialakult feltételes reflex a hasonló (feltételes) ingerekre
is kiváltódik (pl. különböző magasságú hangok
Diszkrimináció különbségtétel) – szelektív megerősítés (két hasonló feltételes inger
közül csak az egyiket követi a megerősítés) – az élőlény megtanul a két
inger közt különbséget tenni, csak az egyikre (a megerősítettre) válaszol
Operáns az élőlény azt tanulja meg, hogy egy általa adott válasz egy egyedi
kondicionálás következménnyel járhat (testvér megütése – rosszallás)
 Thorndike (XIX. század vége) kísérletei (éhes macska a ketrecben – kívül a
hal - a macska megtanulja a ketrecet kinyitni). Effektus törvénye – az állat
próba-szerencse viselkedést végez – a jutalommal követett viselkedésforma
megerősödik ( megtanulja)
Próba - szerencse Thorndike (XIX. század vége) kísérletei (éhes macska a ketrecben –
kívül a hal - a macska megtanulja a ketrecet kinyitni). Effektus
törvénye – az állat próba-szerencse viselkedést végez – a jutalommal
követett viselkedésforma megerősödik ( megtanulja
Effektus törvénye Thorndike (XIX. század vége) kísérletei (éhes macska a ketrecben –
kívül a hal - a macska megtanulja a ketrecet kinyitni). Effektus
törvénye – az állat próba-szerencse viselkedést végez – a jutalommal
követett viselkedésforma megerősödik ( megtanulja)
Averzív kondicionálás Az averzív kondicionálással egy létező választ gyengítenek, gátolnak,
vagy egy új válasz tanulását serkentik
Komplex tanulás Lényege, hogy az élőlény mentálisan leképezi, reprezentálja magában a világot
és ezeken a reprezentációkon hajt végre műveleteket (nem a valóságban)
Kognitív térkép Tolman – patkányok útvesztő tanulásos kísérletében azzal foglalkozott, hogy
hogyan tanulja meg az útvonalakat az állat. Az állatok kognitív térképet
alakítottak ki (az útvesztő alaprajzának mentális reprezentációja), ez segítette
őket az ételhez vezető útvonal kiválasztásában
Mentális próba - Köhler (Gestalt – pszichológus) kísérleteiben a csimpánzok belátással oldották
szerencse meg a problémát (a banán megszerzése a ketrec rácsán keresztül egy bottal). A
belátás hirtelen megoldáshoz vezet, a mentális próba-szerencsére épül (fejben
próbálkozik a megoldással). Az egyszer sikeres megoldást könnyedén átviszik

új, de hasonló problémahelyzetre. A komplex tanulásban tehát a gondolkodás
és az emlékezés is szerepet játszik
1. Mi teszi lehetővé az emlékképek felidézését?
2. Milyen típusai vannak az emlékezésnek?
3. Melyek az emlékezési folyamat szakaszai?
4. Mekkora az RTM tárolási kapacitása és hogyan növelhető ez a kapacitás?
5. Hogyan történik a kódolás a HTM-ben?
6. Melyek a felidézést segítő és gátló tényezők?
7. Vázolja a klasszikus kondicionálás folyamatát!
8. Mit jelent a másodlagos kondicionálás?
9. Mi az effektus törvénye?
10. Milyen fajtái vannak az averzív kondicionálásnak?
11. Mi a komplex tanulás lényege?
GONDOLKODÁS. KÉPZELET
Gondolkodás az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak

alkotásával és gondolkodási műveletek segítségével a valóság
összefüggéseinek megértését, új ismeretek szerzését és problémák
megoldását teszi lehetővé
Propozicionális fogalmakban, ítéletekben történő, elvont, nem szemléletes jellegű
gondolkodás gondolkodás
Képzeleti képekben történő, szemléletes gondolkodás
gondolkodás
Motoros gondolkodás mentális mozdulatokban történő gondolkodás
Fogalom fogalom a tárgyak, jelenségek egy osztályának közös, lényeges jegyeit
tartalmazza.
Kategorizáció csoportba sorolás) az adott tárgy hozzárendelése a fogalomhoz.
Prototípus mintapéldánya), ami általában eszünkbe jut a fogalom kapcsán
Magfogalom fogalom magját a meghatározó érvényű tulajdonságok alkotják
Fogalmi hierarchia A fogalmak egymás fölé, hierarchiába szerveződnek
Propozíció kijelentés, megállapítás)
Fogalmak kombinálása – egy személy vagy tárgy összekapcsolása egy leírást
tartalmazó fogalommal (nyelvtanilag alany + állítmány összekapcsolása
kijelentő mondattá
Premissza A következtetés kiindulópontjai (tételei)
Konklúzió A következtetés eredménye a konklúzió (következtetés
Deduktív általános kijelentésekből következtetünk az egyesre, az egészből a
következtetés részekre
Induktív következtetés egyes esetekből következtetünk az általánosra; a valószínűség elmélettel
kapcsolatos
Heurisztika mentális modellt alakítunk ki
feltalálás, valamire rájövés) – gyors eljárás, viszonylag könnyen
alkalmazható, a logikai szabályokat nem követi és nem vezet
szükségszerűen helyes válaszhoz (pl. valószínűség helyett a
hasonlóságot vagy az okságot veszik alapul a következtetésnél
Problémamegoldás A gondolkodás lehet megértő, magyarázó jellegű (meglévő ismeretek
mozgósításával) és lehet problémamegoldó. Ilyenkor egy cél felé
haladunk, amelyhez nincsenek kész eszközeink; A célt fel kell bontani
alcélokra – esetleg azokat is további részletekre, míg a megfelelő
eszközöket megtaláljuk (pl. egy ismeretlen zár kinyitása, egy 4 számból
álló kombináció megtalálásával – általában úgy járunk el, hogy a
problémát alcélokra bontjuk, külön-külön keressük először az 1. számot,
majd a 2.-t, 3.-t, stb.).
Stratégiák A problémahelyzet alcélokra való felbontása a problémamegoldási stratégia
(hangos gondolkodás jegyzőkönyveinek elemzése - Newel és Simon,
Magyarországon Lénárd Ferenc
 különbségcsökkentés – a pillanatnyi és a cél állapot közötti különbség
csökkentése (lépcsőzetes megközelítés).
 cél-eszköz elemzés – a pillanatnyi és a cél állapot közötti legfontosabb kü-
lönbség kiiktatása a cél – ehhez keresünk eszközt – ha ennek alkalmazását
valami gátolja, az új alcél ennek a kiiktatása lesz.
 visszafelé haladás – a céltól visszafelé haladva egyre kisebb alcélokig ju-
tunk, amíg el nem ér érünk egy olyan szintet, ahol már a megoldáshoz kész
eszközeink vannak.
Leképezések A problémamegoldás sikere nemcsak a részekre bontástól, hanem a

leképzéstől is függ. A leképezés lehet propozicionális vagy vizuális.
Vannak problémák, amelyek mindkét módon megoldhatók, és vannak
amelyek specifikus leképezést igényelnek
Vizuális neglekt  A képzeleti képek ugyanazokhoz az agyrészekhez kapcsolódnak, mint az
észlelések. Bizonyos jobb féltekei agyi sérülésnél a beteg nem képes vizuálisan
észlelni a bal térfelet – ha valakinek a képi felidézését kérjük, akkor is a bal
oldalt negligálja (vizuális neglekt jelenség). EEG-s mérésekkel agy-térképet
készítettek – ez megmutatta, hogy képzelet esetén a látókéreg működik
erőteljesen (mint a észlelésben).
Mentális forgatás Előhívunk egy korábbi észleletet vagy annak egy részét és ezen
valamilyen műveletet hajtunk végre, mintha valódi érzékletről lenne
szó. (Milyen betűt kapunk, ha az N betűt 90o-kal elfordítjuk? –
elképzeljük az N betűt-t, azután fejben „elforgatjuk” 90o-kal és
megnézzük, hogy hogyan néz ki (Z) és meghatározzuk
Mentális letapogatás egy elrendezés elemeinek letapogatása (pl. mentális térképen való
tájékozódás
Reproduktív képzelet reproduktív (másoló) – mások képzeletének termékeit (film, könyv,
stb.) magunknak újra alkotjuk
Produktív képzelet alkotó) – mások számára is újat alkotunk
1. Milyen fajtái vannak a gondolkodásnak?

2. Mi a propozíció?
3. Mi a fogalom és milyen típusai vannak?
4. Mi az induktív és deduktív következtetés lényege?
5. Melyek a nyelv funkciói?
6. Miben különbözik a problémamegoldó gondolkodás a megértő gondolkodástól?
7. Milyen problémamegoldó stratégiák vannak?
8. Hányféleképpen lehet egy problémát leképezni?
9. Melyek a képzelet műveletei?
10. Jellemezze a képzeleti működés produktív és reproduktív fajtáit!
A MENTÁLIS KÉPESSÉGEK. INTELLIGENCIA. KREATIVITÁS
Mentális képességek A mentális (értelmi) képességek a mentális folyamatok működésének

egyénenként eltérő szintjét jelentik. Különösen az emlékezet-
képzelet-gondolkodás bonyolultabb folyamataiban vannak az
emberek között jelentős eltérések.
Képesség tesztek A mentális képességek mérésére szolgálnak
Intelligencia az egyén összegzett, globális képessége arra, hogy célszerűen
cselekedjék, racionálisan gondolkodjon és környezetében hatékonyan
működjön.
Mentális kor • Binet és Simon (francia pszichológusok) gyermekek iskolai teljesítményének
bejóslására dolgozták ki az első intelligencia tesztet 1906-ben. Az egyre növekvő
nehézségű gondolkodási és problémamegoldási feladatokat nagyon sok gyerekkel
elvégeztetve megállapították, hogy a gyerekek különböző életkorokban átlagosan
mit tudnak megoldani – ebből alakították ki a mentális kor (MK) pontrendszerét.
Az intelligencia szintet az jelzi, hogy a gyerek teljesítménye (MK) és tényleges
életkora (ÉK) hogyan felel meg egymásnak.
Intelligencia quóciens Terman vezette be az intelligencia hányados (intelligencia quóciens) az
IQ fogalmát. Az IQ a mentális kor és az életkor hányadosának
szorzatából áll
(MK x 100=IQ). 100-as IQ az átlagnak felel meg.
Debil enyhe értelmi fogyatékos 70-55
Imbecill középsúlyos értelmi fogyatékos 55-40
Idióta súlyos értelmi fogyatékos 40-25
Örökletes tényezők  Az intelligencia bizonyos fokig örökletes, de az vitatott, mekkora az öröklés
szerepe és mekkora a környezeté. A kísérleti adatok megoszlanak – van, amely
az öröklést igazolja, van amely a környezet hatását.
 Genetikai tényező k (rokonsági fok és intelligencia szint összefüggéseinek
vizsgálata) 50%
Környezeti tényezők a megfelelő gondozás, táplálás, az intellektuálisan serkentő környezet,
az emocionálisan biztonságos család, a rendszeres iskolai oktatás növeli,
ezek hiánya csökkenti az örökletesen adott intelligencia életkorral járó
fejlődését másik 50%
Kreativitás összetett mentális képesség – a mentális folyamatok egyik különös fajtája,
amely ötletességben, új megoldásmódok keresésében, alkotó
gondolkodásban nyilvánul meg
Problématudat kreativitás elemei : probléma iránti érzékenység, a probléma felismerése
Redefiníció kreativitás elemei - újszerű kérdések felvetése, a hagyományos kérdések
át (újra) fogalmazása
Lényeglátás kreativitás elemei - nem vész el a részletekben
Analízis-szintézis kreativitás elemei - elemző és összegző képesség (kérdéskomplexumok
részekre bontása és távoli dolgok közötti összefüggések felismerése
Fluencia kreativitás elemei ötletgazdagság, értelmes ötletek sokasága
Flexibilitás kreativitás elemei gondolkodás rugalmassága, egy elfogadott, megszokott
gondolatmenet elejtése és más, új megoldási út felé fordulás
Originalitás kreativitás elemei eredetiség, újszerű, szokatlan gondolati megoldás
Kreatív személyiség  Az alkotó ember igyekszik kivonni magát a merev sémák alól, a szabályok-
jellemzői előírások nem „szentek” a számára
 A konvenciókat, a tekintélyt, a hivatalos álláspontot elutasítja vagy
megkérdőjelezi (nonkonformizmus)
 Nem bajlódik a részletekkel, nagyvonalú, hajlamos a szétszórtságra és
rendetlenségre (ugyanakkor képes elmélyülni és kínos precizitással dolgozni
valamin)
 Impulzív (heves érzelmi-indulati reakciói vannak)
 Változó körülményekhez gyorsan tud alkalmazkodni
 Általában jó a stressz-tűrő képessége, kevéssé szorong, mentes a
kisebbrendűségi érzéstől
 Könnyen teremt kapcsolatokat, meggyőző , természetesen viselkedik,
általában jól kommunikál
Alkotás folyamatának Az alkotás folyamatát 4 szakaszra lehet elkülöníteni:
szakasza  (1) Elő készítés (hipotézis felállítása, adatgyűjtés)
 (2) Lappangás (inkubáció)
 (3) Megoldás (intuíció)
 (4) Kidolgozás
i
1. Mit értünk mentális képességeken?

2. Milyen módszerekkel mérik a mentális képességeket?
3. Mi az intelligencia?
4. Hogyan számítják ki az IQ-t?
5. Ismertesse az IQ övezetekhez tartozó kategóriákat!
6. Milyen szerepe van az intelligenciában az öröklésnek illetve a környezeti hatásoknak?
7. Határozza meg a kreativitást!
8. Melyek a kreativitás elemei?
9. Jellemezze a kreatív ember személyiségét!
10. Milyen összefüggést mutattak ki a kutatók az intelligencia és a kreativitás között?
MOTIVÁCIÓ
Motiváció az élőlénynek a tevékenység végzésére irányuló tendenciája, amely

erőssége szerint a mély alvásban mutatott alacsony és az éber,
izgalmi állapotra jellemző magas szintek között váltakozik A
motiváció a motívumok összessége
Motívum a cselekvésre késztető belső tényező
Arousal – szint  Az agy optimális működését, aktivációs szintjét az arousal-rendszer sza-
bályozza. Motivált állapotban az aktiváció fokozódik (feszültség, izgalom),
motiváció hiányában csökken (nyugalom, unalom).
 Túlzottan magas arousal rontja a cselekvés hatékonyságát (fordított U ala-kú
összefüggés).
 Szorongás – közepes erősségű szorongás serkent (facilitáló szorongás);
- nagyfokú szorongás gátol (debilizáló szorongás).
Facilitáló szorongás Szorongás – közepes erősségű szorongás serkent
Debilizáló szorongás nagyfokú szorongás gátol
Elsődleges ( primer ) Elsődleges (primer, biológiai) motívumok a létfenntartást szolgálják,
motívumok szorosan kapcsolódnak a szervezet élettani folyamataihoz
Másodlagos ( Másodlagos (szekunder, tanult) motívumok a társadalmi hatásokra (pl.
szekunder ) nevelés) alakulnak ki;
motívumok Az elsődleges és másodlagos motívumok együtt szabják meg a
viselkedés irányát, formáját, erősségét
Szükséglet a szervezet hiányállapotait jelzik és a hiány megszüntetését célzó
cselekvésre vezetnek. A hiányállapotok pszichikus vetülete a
szükségérzet (pl. éhség, szomjúság, légszomj, szexuális késztetés, stb
Homeosztázis Homeosztatikus késztetések – a homeosztázis a szervezeteknek azon
törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső
környezetének állandóságát. A normális szinttől való legkisebb eltérés
megindítja a szervezet védekező mechanizmusait, amelyek helyreállítják
a normális állapotot (pl. hőmérséklet szabályozás, légzés szabályozás,
vércukor-szint szabályozás, stb.). A szabályozás automatikus (reflexes),
a termosztát működéséhez hasonlóan történik;
Drive akkor keletkezik, ha a szervezetben fellépő hiányállapot automatikus
szabályozása nem elégséges. Olyan speciális viselkedésre késztet, amely
a hiányt megszünteti (pl. éhségérzetnél szükséglet akkor keletkezik, ha a
vércukor-szint az ideális érték alá esik. A máj automatikusan cukrot
bocsát a vérkeringésbe – ez a homeosztázis ., Ha ez nem elégséges,
fellép a drive, amely magas cukortartalmú táplálék keresésére indít
Alapvető drive-ok – éhség, szomjúság, salakanyagürítés, szexuális és
utódápolási, alvási és védekezésre irányuló késztetések, valamint az
általános aktivitás-drive és a kutató-tájékozódó drive;
Általános aktivitás az idegrendszer aktivációs szintjét emeli (az unalom elűzésére szolgál).
drive Mozgásos és szellemi aktivitás fokozódásában nyilvánul meg;
Kutató-tájékozódó (ún. explorációs drive) a környezet felderítésre, megismerésére késztet.
drive Állatoknál elsősorban helyváltoztató mozgásokban nyilvánul meg,
embernél főleg a tárgyakkal végzett kézmozgásokkal (manipuláció)
történik
Érzelmek emóciók) ugyanúgy aktiválják a viselkedést, mint a létfenntartást
szolgáló motívumok Míg a drive-ok a szervezet belső állapotával
vannak kapcsolatban, az érzelmeket a külső hatások, a környezeti
tényezők váltják ki; Az érzelmek értékelő, minősítő jelenségek. Jelzik a

szervezetet érő hatás pozitív vagy negatív, kedvező vagy káros voltát és
olyan cselekvésre késztetnek, amely a kedvező állapotot fenntartani, a
károsat elkerülni vagy megszüntetni igyekszik
Vágy • A vágy az alapvető késztetések és az azok kielégítését szolgáló környezeti elemek
(tárgyak, helyzetek, személyek) között kialakult kapcsolat alapján jön létre. Az
előzetes tapasztalatok alapján választási helyzetben előnyben részesítjük
(preferáljuk) azokat a tárgyakat-helyzeteket, amelyek korábban a szükséglet
sikeres kielégítéséhez vezettek. A vágy által vezérelt motivált viselkedés nem
csupán a szükséglet kielégítésére, hanem annak preferált módjára, a célra
(céltárgyakra, célhelyzetek elérésére) irányul.
Céltárgy, célhelyzet A vágy által vezérelt motivált viselkedés nem csupán a szükséglet
kielégítésére, hanem annak preferált módjára, a célra (céltárgyakra,
célhelyzetek elérésére) irányul
Szándék olyan speciális emberi motiváció, amely a céltudatos tevékenységgel
kapcsolatos. A cselekvés elhatározása után fellépő, jellegzetes feszült
lelki állapot, amely mindaddig fennáll, amíg a kitűzött cselekvést el nem
végezzük
Felszólító jelleg A szándék esetén bizonyos tárgyak, helyzetek felszólító jelleget nyernek
(kiemelkednek az észlelési térből, felkeltik a figyelmet), amely a
cselekvés befejezése után megszűnik
Kompetencia A kompetencia (hatékonyság, hozzáértés) motívum önjutalmazó
motívum (akárcsak az aktivitás drive és az explorációs késztetés). A
sikeres cselekvésre, a tárgyakkal való bánni tudásra, a helyzetek
hatékony kezelésére irányuló késztetést jelent. Fontos szerepe van az én-
élmény kialakulásában („én csinálom”), az önértékelésben
Teljesítménymotiváci A teljesítmény motiváció sikerek elérésére, a teljesítmény állandó
ó emelésére, mások teljesítményének meghaladására vonatkozó késztetés.
Igényszint Az önmagunktól elvárt teljesítményszint, az előzetes célkitűzés az
igényszint
Teljesítményszint A ténylegesen elért teljesítmény a teljesítményszint
Céldiszkrepancia Az igényszint és a teljesítményszint közötti eltérés az ún.
céldiszkrepancia
Siker A pozitív céldiszkrepancia (a teljesítményszint meghaladja az
igényszintet) sikerélményhez vezet
Kudarc negatív céldiszkrepancia (a teljesítmény az igényszint alatt marad) a
kudarcélmény forrása. A siker és kudarc egyaránt erős motiváló
tényezők
Sikerorientált A sikerorientált emberek szeretnek kockáztatni. Akkor a
legmotiváltabbak, ha a siker és kudarc valószínűsége nagyjából
egyforma (a feladat nehézsége közepes). Sorozatos siker esetén növelik,
kudarcok esetén csökkentik igényszintjüket
Kudarckerülő A kudarckerülő emberek bizonytalanok önmagukban, esetleg
szorongóak, nem szívesen vállalnak kockázatot. Vagy könnyen
teljesíthető feladatot választanak, ahol a siker biztosra vehető, vagy
túlzottan nehezet, ahol a bekövetkező kudarc miatt nem kell
szégyenkezniük. Az elért sikert nem saját képességüknek, hanem a
véletlennek vagy a szerencsének tulajdonítják, ezért a siker nem ösztönzi
őket magasabb teljesítményre.
Drive-redukció A drive-redukció elmélet szerint a drive által keltett feszültség
csökkentése a cél, a motivált cselekvés maga kielégülést okoz
Drive-indukció . A feszültség növelése, a drive indukció is lehet a szervezet számára

kielégítő hatású (pl. kíváncsiság).
Az előző kettőt egyesíti az optimális arousal-szint elérésének elmélete
Motívumok Az emberi késztetések megnyilvánulási erejük szerint rendszerbe,
hierarchiája hierarchiába szerveződnek. Egy késztetés megjelenése egy másik,
erőteljesebb késztetés kielégítésétől függ
1. Mit jelent a motiváció?

2. Hogyan befolyásolja az arousal-szint változása a cselekvést?
3. Melyek az alapvető motívumok?
4. Hogyan működnek a homeosztatikus késztetések?
5. Mi a drive?
6. Melyek az alapvető drive-ok?
7. Milyen hatása van a szándéknak a figyelemre és az emlékezetre?
8. Mire késztet a kompetencia motívum?
9. Jellemezze a sikerorientált és a kudarckerülő beállítottságú embereket!
10. Ismertesse Maslow motivációs hierarchiáját!
AZ ÉRZELMEK. A STRESSZ
Érzelem Az érzelmek a szervezetünket, pszichikumokat, énünket érő környezeti

hatásokat értékelő, minősítő lelki jelenségek. Szubjektív viszonyunkat
tükrözik az általunk megismert valósághoz.
Vegetatív reakciók Az érzelmek összetevői - belső testi válaszok, elsősorban vegetatív
idegrendszeri reakciók
Kognitív kiértékelés Az érzelmek összetevői - kognitív kiértékelés (gondolatok,
vélekedések, amelyek minősítik az eseményt, pozitív vagy negatív-e az
az esemény, amely végbe megy
Érzelem kifejezés Az érzelmek összetevői - mimika, hang, mozgás
Érzelmi reakciók Az érzelmek összetevői - düh esetén agresszió
Érzelem elméletek  James és Lange (egymástól függetlenül) azt állította, hogy a vegetatív ideg-
rendszer aktivációja nem az érzelem hatására jön létre, hanem magát ezt az
aktivációt érzékeljük, mint érzelmet. („Azért félünk, mert elfutunk”).
 Cannon és Bard (amerikai fiziológusok) cáfolták James-Lange elméletét. A
különböző érzelmekkel (pl. öröm vagy harag) járó vegetatív reakciók nem
sokban különböznek egymástól.
 Singer és Schachter elmélete szerint az érzelem minő sítése kognitív
folyamat, melynek két része van – a kiértékelő folyamat és annak eredménye, a
helyzetről való vélekedés .
 A kiértékelés nélküli érzelmek a hirtelen testi fájdalom érzetek, a
csecsemőkori érzelmek vagy a kondicionáláson alapuló érzelmek (pl. fóbiák),
ezek az ún. prekognitív érzelmek.
Faciális feed back Az arckifejezések ( a mimikai izommozgások) a közlés mellett az
érzelmi élmény létrejöttéhez is hozzájárulnak a visszacsatolás (faciális
feed back) révén (mosolygó arckifejezés mellett az észlelt dolgokat
kellemesebbnek ítéljük meg; „keep smiling” mozgalom).
Agresszió  Az agresszió speciális érzelmi reakció. Szociális jelentő sége miatt kiemelten
foglalkoznak vele. A pszichoanalízis (Freud) az agresszió ösztön jellegét és
feszültségcsökkentő szerepét hangsúlyozza, míg a szociális tanulás-elmélet
(Bandura) az agressziót tanult válasznak tekinti, amelyet az utánzással
sajátítunk el
Temperamentum Az érzelmi információk felfogásában és a keletkező vegetatív
reakciókban, érzelem kifejezésekben és érzelmi reakciókban
tapasztalható egyéni különbségek a temperamentum (vérmérséklet)
fogalmában foglalhatók össze. A temperamentum személyiségvonás.
Stressz A stressz fogalma (Selye János – Nobel díj)
 A stressz a szervezet nem specifikus válasza bármilyen igénybevételre.
Hatása attól függ, mennyire vesz igénybe a szervezetet
alkalmazkodóképességét.
A stressz-hatás szempontjából mindegy, hogy a dolog kellemes vagy
kellemetlen, csupán az számít, milyen mérvű az újraalkalmazkodási szükséglet
(pl. egy szerettünk halálhíre, majd a hír hamis voltának kiderülése egyaránt
stresszt okoz!).
Distressz A káros vagy kellemetlen stressz a distressz. A továbbiakban stressz
alatt az ilyen káros, kellemetlen hatásokat érjük
Stresszor A kiváltó tényezőket stresszoroknak, az ezekre adott reakciókat a
stressz reakcióknak nevezzük
Stressz reakció A kiváltó tényezőket stresszoroknak, az ezekre adott reakciókat a
stressz reakcióknak nevezzük
Trauma Traumák (megrázó, az emberi tapasztalat határán kívül eső események,
pl. természeti katasztrófák, háborúk, merényletek, nemi erőszak stb

Befolyásolhatatlan Befolyásolhatatlan események (súlyos betegség, haláleset stb.)- minél
események inkább úgy érezzük, hogy nem tehetünk ellene semmit, annál
stresszkeltőbb
Bejósolhatatlan  Bejósolhatatlan események (pl. tűzoltók, mentők munkája, kiszámíthatat-lan
események házastárs vagy főnök stb.) – ha számítunk valamire, még ha befolyásol-hatatlan
is, kevésbé stressz-keltő, mint a váratlan, kiszámíthatatlan esemény. A
kiszámíthatatlan (bejósolhatatlan) helyzet állandó készenlétben (alarm-reakció)
tartja a szervezetet, amely hamar kimerül
Próbatételek olyan helyzetek, amelyek képességünket, tudásunkat, én-képünket
teszik próbára és azzal fenyegetnek, hogy kudarcot vallunk, kialakított
én képünk sérül. Azok a helyzetek, ahol valamit produkálni kell (pl.
szereplés, felvételi, vizsga, stb.), illetve ahol a megváltozott
körülményekhez alkalmazkodni kell (pl. válás, munkahely elvesztése stb
Belső konfliktusok összeegyeztethetetlen célok vagy cselekvések közül kell választani, vagy
egy időben fellépő két belső szükséglet vagy motívum is lehet konfliktus
forrása (pl. intimitás iránti igény kontra magány szükséglete, érzelmek
nyílt kifejezése kontra társadalmi kontroll betartása stb.
Katasztrófa szindróma Traumák hatására tipikus az ún. katasztrófa-szindróma (tünetegyüttes): a
traumát elszenvedett személy
1. eleinte kába, sokkos,
2. trauma után is passzív, képtelen cselekedni, szorong,
3. traumát újra és újra átéli, nem tud mással foglalkozni, kognitív képességei
zavart szenvednek
Frusztráció Harag és agresszió – a stresszkeltő tényező frusztrált (akadályozott)
állapotot idéz elő – a frusztráció érzelmi vetülete a kudarc, a
csalódottság, az ennek nyomán keletkező érzelem a düh, a harag
Frusztráció – A frusztráció-agresszió hipotézis szerint a frusztráció agresszióhoz vezet. Az
agresszió hipotézis agresszió lehet verbális vagy fizikai. A frusztráció forrására irányuló ag-resszió
nem mindig lehetséges, ilyenkor az agressszió áttevődhet más, véd-telen,
ártatlan személyekre (bűnbak-képzés), tárgyakra (rombolás) vagy a frusztrált
személy saját magán tölti ki az indulatait (önagresszió).
Tanult tehetetlenség sorozatos befolyásolhatatlan (vagy annak vélt) események hatására
fásultság (apátia), lehangoltság (depresszió) léphet fel, amelyet
cselekvés hiány jellemez (pl. bántalmazott feleségek meg sem kísérlik a
menekülést, hosszas munkanélküliség után a munkanélküli már nem is
próbálkozik álláskereséssel stb
Kognitív károsodások - Koncentráció zavara, gondolatok összerendezésének zavara, emlékezeti
zavarok;
- Céltalan cselekvésmintákhoz való merev ragaszkodás, képtelenség az ésszerű
megoldások keresésére (pánik reakció);
- Gyermeki viselkedésmintákhoz való visszatérés, amelyek nem felelnek meg a
helyzetnek (regresszió).
Sérülékenység – A stesszkeltő események folyamatos jelenléte kimeríti a szervezet
stressz modell erőforrásait, hajlamosít a betegségre (pl. magas vérnyomás,
szívbetegségek, immunműködés csökkenése stb.).
Neurotikus szorongás a tényleges veszélyhelyzethez képest aránytalanul nagyfokú szorongás,
amelyet az én összetevői (ösztön én-én-felettes én) közötti nem tudatos
konfliktus eredményez
Fóbia tartós félelmek bizonyos helyzetekkel kapcsolatban) a múltbeli
élmények hatására, a klasszikus kondicionálás révén alakulnak ki
A típusú személyiség viselkedésére a teljesítményorientált, versengő magatartás, a munkába

fektetett rendkívül sok energia, másokkal kapcsolatban az ellenséges,
türelmetlen, agresszív magatartás jellemző. Állandóan többet akar elérni,
ezért nem képes lazítani. A szívkoszorúér betegség gyakori áldozataivá
válnak
Megküzdési stratégiák Azt a folyamatot, ahogy a személy megpróbál szembeszállni a stresszel,
megküzdésnek nevezzük
Problémaközpontú aktív lépéseket jelent a probléma megoldására, a helyzet
megküzdés megváltoztatására vagy jövőbeni kivédésére
Érzelemközpontú  Az érzelemközpontú stratégia esetén a küzdelem nem a problémára, a
megküzdés helyzetre, hanem a velejáró érzelmek enyhítésére szolgál. Ilyen lehet a
kérődző stratégia (elzárkózás a világtól, a problémán való rágódás), az elterelés
(pl. sportolás, szórakozás) vagy a negatív elkerülés (pl. munkába vagy
alkoholba temetkezés).
Kérődzés elzárkózás a világtól, a problémán való rágódás
Elterelés sportolás, szórakozás
Negatív elkerülés munkába vagy alkoholba temetkezés).
1. Mi a hasonlóság illetve a különbség a motiváció és az érzelem között?
2. Melyek az érzelmek összetevői?
3. Milyen elméletek születtek az érzelmek magyarázatára?
4. Mi alapján lehet osztályozni az érzelmeket?
5. Milyen elméleti magyarázatai vannak az agressziónak?
6. Hogyan csoportosíthatók a stresszorok?
7. Melyek a stresszre adott pszichikai reakciók?
8. Mi a kapcsolat a sressz és a betegség között?
9. Jellemezze az un. A típusú személyiséget!
10. Milyen módjai vannak a stresszel való megküzdésnek?
TEVÉKENYSÉG. CSELEKVÉS. KÉSZSÉG ÉS SZOKÁS
Tevékenység Az ember egyik legalapvetőbb életjelensége a folytonos tevékenység. Az alvást

és az eszméletlen állapotot kivéve mindenki születésétől haláláig
tevékenykedik. Egészséges ember nem bír ki hosszabb időt tétlenül. A
tevékenység megakadályozása (az ún. izolációs kísérletekben) néhány óra
elteltével hallucinációkhoz, pár nap után teljes mentális dezorganizációhoz
vezetett
Játék a tevékenység célja és motívuma azonos – a játék önmagáért, a játék
öröméért végzett tevékenység. Ugyanakkor a játék az ismeretszerzés
korai és hatékony formája, az utánzás, a gyakorlás és az alkotás terepe
is. A gyermekkor fő tevékenységi formája
Tanulás a cél és a motívum már elválik egymástól. A tanulás célja az ismeretek,
jártasságok, készségek, a környezethez való sikeres alkalmazkodás
módjának elsajátítása. A tanulás motivációi viszont a kíváncsiság
motívum mellett a jutalom megszerzése, a büntetés elkerülése, a modell
személyekkel való azonosulás, a társadalmi státus elnyerése és hasonlók.
Az iskoláskortól kezdve a felnőtté válásig a leggyakoribb tevékenység a
tanulás, bár felnőtt korban sem szűnik meg. A rohamosan változó
világban, a technikai fejlődés korában a tanulás egyre inkább a
felnőttkorra is jellemző tevékenységgé válik.
Munka a cél és a motívum közti kapcsolat még távolibbá válik. A
munkatevékenység közvetlen célja az eredmény, a munka (tárgyi vagy
szellemi) termékének a létrehozása, míg a munkát végző ember
motívumai a pénzszerzés (másodlagos motiváció, a pénz a szükségletek
kielégítésének biztosítását szolgáló eszköz), a társadalmi elismerés
igénye, az önbecsülés fokozása, a feladattudat és kötelességérzet stb.
Cselekvés A tevékenység cselekvésláncolatokból, azok cselekvésekből, a cselekvések
pedig részcselekvésekből állnak. A részcselekvések lebonthatók mozdulatokra,
kivitelezett izommozgásokra. A részcselekvések, mozdulatok általában
automatikusak, nem gondolunk a mozdulat közvetlen céljára és nem
határozzuk el a mozdulat megtételét
Elemi cselekvés érzékeléses
manuális
mozgásos
hangadással
mentális
Érzékeléses cselekvés cselekvések (pl. olvasás, zene hallgatás, stb
Manuális cselekvés pl. írás, rajzolás, dobolás, kézműves tevékenységek elemei
Mozgásos cselekvés járás, futás, biciklizés, úszás
Hangadásos cselekvés sírás, beszéd, ének, eszközös hangadás, stb
Mentális cselekvés információ kódolás, emlékezeti keresés, problémamegoldás, stb.)
Reflexes irányítás köhögés
Ösztönös irányítás támadás, védekezés
Tudattalan irányítás elszólás, tévcselekvés
Akaratlagos irányítás akaratlagos cselekvések
Feltételes reflexek feltételes reflexek kialakulása; a feltételes reflexek egyre bonyolultabbá
láncolata válnak, összekapcsolódnak, egész cselekvésláncolatokká szerveződnek
Szenzomotoros A cselekvés elsajátításának alapja a szenzomotoros koordináció, az
koordináció érzékszervek működésének és a mozgásnak az összekapcsolása, összehangolt
működése (pl. a csecsemő megtanul a látott tárgy felé nyúlni, megfelelő
mozdulattal elérni, megfogni majd magához húzni; de a szenzomotoros

koordináció esete az is, ha a kosárlabdázó megtanulja pontosan a kosárba
dobni a labdát);
Dinamikus A cselekvés tanulásának harmadik mozzanata az előző kettőre épül. Az
sztereotípia elsajátított feltételes reflexekből és a szenzomotoros koordinációs
egységekből egész cselekvésláncolatok állnak elő. A
cselekvésláncolatok agyi mintázata rögzül, ez az ún. dinamikus
sztereotípia. (Egy kivitelezett mozgáselem kiváltó ingere lesz az azt
követő mozgáselemnek, az egy újabbnak, és így tovább
Próba – szerencse A cselekvés tanulása a tanulás elméleteknek megfelelően a próba-szerencse
elv alapján, az eredmény megerősítő hatására, az effektus törvénye szerint
történik
Utánzás Az emberi cselekvés tanulásában fontos szerepe van az utánzásnak, a
modellkövetésnek
Modellkövetés Az emberi cselekvés tanulásában fontos szerepe van az utánzásnak, a
modellkövetésnek
Leírás A cselekvéses műveletek tanulásában az embernél a magyarázat, a leírás
is fontos tanulási elem. Elmagyarázzák a szükséges cselekvést,
megnevezik a részműveleteket, elmondják a műveletek sorrendjét.
(Lásd pl. a háztartási gépek kezelési útmutatóit
Belátás Az emberi cselekvés elsajátításában nagy szerepe van a belátásnak, a
helyzetben fennálló összefüggések felismerésének, a cél-eszköz
kapcsolat megértésének
Készség Cselekvéseink célra irányulnak, figyelmünket elsősorban nem a cselekvésre
magára, hanem a célra irányítjuk. A részcselekvések – mozdulatok
automatikussá válása a figyelem tehermentesítését, a cselekvés közeli vagy
távoli céljára való összpontosítását szolgálja
Az automatizált részcselekvés a készség. A készség általában nem
korlátozódik egyetlen mozdulatra, mozdulatsorok egymásutánjából áll
(pl. futás, cipőfűzés, ruhagombolás vagy autóvezetés). A mentális vagy
intellektuális alapkészségek a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás
Készség kialakulása A készségek kialakulása öt szakaszból áll:
(1) részműveletek elsajátítása
(2) részműveletek egyesítése egységes cselekvéssé
(3) felesleges erőkifejtés és felesleges mozdulatok kiiktatása
(4) külső érzékeléssel (látás, hallás) történő ellenőrzés csökkentése, az
ellenőrzés fokozatosan a mozgás belső érzékelésére (propriócepció) tevődik át.
(5) a cselekvés különböző módjainak, vagy eltérő körülmények közötti végre-
hajtásnak elsajátítása.
Szokás  A szokások szintén beidegződött, automatikus cselekvések. Bizonyos hely-
zetekben vagy időpontokban, bizonyos testi vagy szellemi állapotban belső
késztetést érzünk a szokáscselekvés elvégzésére (pl. munkavégzés utáni
rendrakás, lefekvés előtti fogmosás, stb.).
 A szokások segítségével az adott helyzetben gyorsan és megfelelő en tudunk
viselkedni (pl. udvariassági-, étkezési, közlekedési szokások, stb.). Fontos és
visszatérő tennivalóinkat külön rágondolás, elhatározás nélkül, kevés
energiával végezzük el.
Szenvedély Az erősen motivált szokáscselekvések (amelyek megvonása testi vagy
lelki „fájdalmat” okoz) a szenvedélyek. (Alkohol-, drog-, játék
szenvedély és hasonlók). A hozzászokás folyamata az addikció
Addikció
1. Jellemezze motívum és cél viszonylatában a három fő emberi tevékenységformát!

2. Melyek az un. elemi cselekvések?
3. Melyek a cselekvés elsajátítás fő mozzanatai?
4. Milyen elvekkel magyarázzák a kutatók a cselekvés tanulását?
5. Mi a transzfer?
6. Milyen fajtái vannak a transzfernek?
7. Mi a készség?
8. Milyen szakaszai vannak a készség kialakulásának?
9. Miben különböznek a készségek a szokásoktól?
A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE. SZOCIALIZÁCIÓ ÉS PERSZONALIZÁCIÓ
Fejlődés A fejlődés filozófiai értelemben olyan változások sorozata, amelyben a

változó jelenség új, minőségileg magasabb fokot ér el. A változások
mozzanatai egymásból következnek, időbeli egymásutánjuk is
megállapítható
Öröklés az elődök tulajdonságai az utódokban megjelennek. Az öröklést a gének
biztosítják. Az egyének közötti különbségek 50 %-a genetikai.
Legnagyobb fokú az örökletesség az intelligenciában, a mentális
képességekben és a temperamentumban
Érés Az érés – genetikailag meghatározott testi- lelki változások sorozata,
amelyek viszonylag függetlenek a környezeti hatásoktól (növekedés,
hízás, járás, stb.) A gyakorlás bizonyos fokig gyorsíthatja az érést, a
kellő időben történő tanulás elmulasztása esetén az érés lelassul
Biogenetikus elmélet öröklés hangsúlyozása
Szociáldeterminizmus környezet, a nevelés hangsúlyozása
elmélete
Konvergencia elmélet az előző két nézet hangolása
Reaktív interakció ahogyan az őt érő hatásokat felfogja, ahogyan reagál rá
Evokatív interakció amilyen választ másokból
Proaktív interakció ahogyan saját maga formálja környezetét, választ, helyzetet teremt, ezzel saját
személyiségének formálójává válik
Akceleráció felgyorsult fejlődés
Retardáció lelassult fejlődés
Regresszió egy már meghaladott fejlettségi szintre való visszaesés
Fixáció megrekedés a fejlődés valamely szintjén
Magatartási A fejlődési irány zavarai gátoltság, agresszivitás
rendellenesség
Neurotikus A fejlődési irány zavarai szorongás, fóbiák
személyiségfejlődés
Devianciák A fejlődési irány zavarai aszociális, antiszociális, kriminális viselkedés
Szocializáció A szocializáció a társadalmi beilleszkedés folyamata, a
személyiségfejlődés társadalmi vetülete
Elsődleges . A család az elsődleges szocializáció legfőbb tényezője
szocializáció
Másodlagos iskola, a munkahely a másodlagos szocializáció színtere
szocializáció
Szociális tanulás A szocializáció a szociális tanulás folyamatában valósul meg. A
szociális tanulás más személyekkel folytatott interakciókból eredő
viselkedésváltozás
Utánzás a gyermeki szocializáció legkorábbi formája. Elsősorban jól
megfigyelhető cselekvések, viselkedések másolását jelenti
Modellkövetés A modell választás szempontjai: szeretet, sikeres modell (empatikus
utánzás), szerep irigység, szociális hatalom, jutalmazás, büntetés
Azonosulás Az azonosulásnál az egyén a kiválasztott modellnek nemcsak a
viselkedését utánozza, hanem belsőleg is idomul a modellhez,
megpróbál olyan lenni, mint a modell. Átveszi a modell
viselkedésmódját, elvárásait, értékeit, viszonyulásait, érzelmeit
Belsővé tétel interiorizáció) A szociális tanulás legmagasabb szintje - a modell követésnek
az a formája, amikor az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását,

mert az egybevág saját belső értékrendszerével. A vélemény átvétele
kielégülést jelent számára, az átvett viselkedést hasznosnak, célszerűnek tartja.
Az így átvett viselkedés-vélemény fokozatosan függetlenedik a külső forrástól
(a modelltől) és beépül a személyiségbe, annak részévé válik.
Hospitalizáció Az anya nélkül nevelkedő gyerekek fejlődési visszaesését – elmaradását
nevezte el Spitz hospitalizmusnak. (Hosszas kórházi tartózkodás esetén
hasonló tünetek lépnek fel
Apátia A hospitalizáció tünetei: érzelmi elsivárosodás (apátia) érdektelenség,
aktivitás csökkenése, értelmi és mozgás fejlődés lelassulása
„ Rejtett érzelmi anya mellett, családban nevelkedő gyereknél is megfigyelhető az
elhanyagolás „ érzelmi elsivárosodás, a rossz kapcsolatkészség. Az anya és gyermeke
közti viszony jellemzője az emocionális félreértés – az anya úgy érzi,
mindent megtesz a gyerekéért, de az hálátlan, rossz, a gyerek viszont
úgy érzi, hogy otthon nem szeretik, nem törődnek vele, ezért
elkeseredett és lázad. Antiszociális cselekedeteket elkövető serdülők
vizsgálata hasonló családi helyzetet tárt fel
Perszonalizáció az egyén személyes jellemzőinek, individuális sajátosságainak
kialakulási folyamata
1. Fejtse ki a fejlődés fogalmát!

2. Melyek a fejlődést meghatározó belső és külső tényezők?
3. Milyen elméletek alakultak ki az öröklés-környezet kérdésében?
4. Hogyan hat a személyiség a környezetére?
5. Melyek a fejlődés ütemének és irányának zavarai?
6. Mit jelent a szocializáció?
7. Milyen módokon történik a szociális tanulás?
8. Mit jelent a hospitalizáció?
9. Melyek a hospitalizáció tünetei?
10. Mit értünk „ rejtett érzelmi elhanyagoláson” ?
A SZEMÉLYISÉG ALAKULÁSA
Ugrópont A pszichikus fejlődés nem egyenletes folyamat, a mennyiségi változások

időnként minőségi változásba csapnak át – a személy egész
viselkedésmódja megváltozik. Ezek az ún. ugrópontok a fejlődésben
(pl. 3. életév táján, 6-7. év táján, serdülés kezdetén, a felnőtté váláskor
Szakasz A szakaszok elkülönülő, minőségileg különböző periódusok a
fejlődésben. A fejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik
egymást (a szakaszok sorrendjét megfordítani vagy egyes szakaszokat
átugrani nem lehet; a környezeti hatások gyorsíthatják vagy lassíthatják
a következő szakasz elérését).
Kritikus periódus olyan időszak, amikor bizonyos történésnek (külső hatásnak) kell
bekövetkeznie ahhoz, hogy a fejlődési folyamat ne károsodjon (pl.
fogamzás utáni 6-7. hétben fejlődnek ki a magzat nemi szervei – a
jelenlévő hím nemi hormonok hatására férfi lesz, a hormonok hiányában
nő lesz a születendő gyermek neme
Szenzitív szakasz Pszichés vonatkozásban a kritikus periódus létét eddig nem
bizonyították, de feltételezik, hogy ehhez hasonló ún. szenzitív
szakaszok vannak a pszichés fejlődésben. (Ilyen szenzitív szakasz pl. az
első életév a kötődési képesség kialakulásában, az első 5-6 év a beszéd
elsajátításában
Séma a gyermek „kis tudós”, aki elméleteket alkot magának a világról
Asszimiláció az új tárgyakat megpróbálja beilleszteni a sémába
Akkomodáció vagy ha ez nem megy, módosítja a sémát
Szenzomotoros (0-2 év)
szakasz A mozgás és észlelés kölcsönhatásban fejlődik. A gyerek felfedezi a
cselekvései és annak következményei közötti kapcsolatot. Felfedezi saját testét
(1. év), a tárgyak állandóságát (7-8. hó), kialakul benne a tárgy mentális
reprezentációja (képe, emlékképe).
Művelet előtti, (2-7. év)
preoperáns szakasz Kialakul a beszéd. A szavak a tárgyak szimbólumaiként szerepelnek. A
gyerek szavakban (szimbólumokban) gondolkodik, de műveletei még
nem szerveződnek logikus módon, bizonyos műveleteket még nem ért.
Egyszerre képtelen több szempontot figyelembe venni (centrálás).
Gondolkodását a vizualitás uralja. Nem törekszik ellentmondás mentes
következtetésekre
Konkrét műveleti ún. operáns szakasz (7-12. év)
szakasz A gyerek konkrét fogalmakkal (a konkrét tárgyat helyettesítő absztrakt
fogalmak) képes logikai műveletekre (osztályozás, sorba rendezés,
megfordítás). Képes több szempontot egyidejűleg figyelembe venni
(decentrálás). Törekszik az ellentmondás mentességre a gondolkodásban.
Kialakul a szám-, a mennyiség-, a súly fogalmak állandósága (invariancia).
Cselekvéssorokat képes fejben lefolytatni, problémákat szóban megoldani.
Formális műveleti (12. évtől)
szakasz A gyerek elvont (absztrakt) fogalmakban gondolkodik. Hipotéziseket alkot és
azokat módszeresen (mindig csak egy változót változtatva) ellenőrzi. Deduktív
következtetésre képes.
Centrálás 2-7 Egyszerre képtelen több szempontot figyelembe venni
Decentrálás 7-12 Képes több szempontot egyidejűleg figyelembe venni
Fogalmi állandóság A szabály, mint abszolút erkölcsi parancs jelenik meg, állandó, nem
(invariancia) módosítható. A szabály a gyermek szemében olyan, mint a természeti

törvény
Erkölcsi realizmus Ez az erkölcsi realizmus szakasza. A szabály megváltoztatása súlyos
bűn.
Következmény etika A viselkedés megítélésében a szándéknak nincs szerepe, egyedül a
következmény, annak „mérete” a döntő
Szándék etika Az erkölcsi realizmus vége – a gyermek már érti, hogy a szabály társas
megállapodás terméke és közösen módosítható. A büntetés nem
emberfeletti tényezőktől, hanem az emberi döntéstől függ. A magatartás
megítélésében már szerepe van a szándék figyelembevételének
Autonóm erkölcs Az erkölcsi szabályok megértésének autonóm, önálló alkalmazásának
időszaka. A szabály fokozatosan beépül a személyiségbe
(interiorizálódik). (12. évtől
Prekonvencionális (10. évig)
szint  a szabályok követése a büntetés elkerülése érdekében;
 alkalmazkodása jutalom elnyeréséért;
Konvencionális szint (10-13 évig)
 alkalmazkodás mások helytelenítésének elkerülése érdekében;
 törvények és társas szabályok betartása a tekintély személyek helyteleníté-
sének elkerülése érdekében, a bűntudat szerepe;
Posztkonvencionális 13 évtől)
szint  Általánosan elfogadott, társadalmilag helyesnek tartott elvek követése, a
társak tiszteletének megőrzéséért és az önbecsülés fenntartásáért;
 Saját választású etikai elvek (mint pl. igazságosság, egyenlő ség, stb.)
szerinti viselkedés, az önvád elkerüléséért.
Szociális mosoly 2 hónapos csecsemő anyja arcára visszamosolyog
Idegenfélelem  3-4 hónapos felismeri és preferálja környezetének tagjait, de az idegent is
elfogadja
 8 hónapos különbséget tesz ismerő s és idegen között (idegenfélelem
Szeparációs szorongás szülőtől való elszakadás félelme fokozatosan erősödik, 14-18 hó között éri el
csúcspontját
Szimbolikus félelem 2-2,5 éves kor körül megjelenik a lefekvéstől, sötéttől, mesealakoktól való
félelem
Nemi identitás 3-5 éves kor között kialakul a nemi identitás (nemi azonosságtudat),
elkezdődik a nemhez igazodás ( a kultúra által az adott nemhez társított
viselkedések és tulajdonságok elsajátítása), a gyerekek alakuló én képüket a
nemük köré szervezik.
Nemhez igazodás a kultúra által az adott nemhez társított viselkedések és tulajdonságok
elsajátítása
Felnőttközpontúság Az óvodások már együtt játszanak, rövidebb-hosszabb idejű barátságokat
kötnek, de a felnőtt még fontosabb a gyerektársnál
Gyerekközpontúság Iskoláskortól egyre fontosabbá válnak a kortársak, a felnőtt központúság a 8-9.
év táján gyermekközpontúságba fordul (átpártolás), a kortársak véleménye
egyre meghatározóbb
Átpártolás
Együttműködés
Versengés
„Bandázás”
Identitás keresés
Pályaválasztás
Párválasztás
Generativitás A társadalmi életben való részvétel is jelentős, felelősségvállalás és aktivitás a
természeti és társadalmi környezet, a jövő iránt (
Életközépi válság
1. Mit jelent a fejlődés szakaszossága?
2. Keressen példát a szenzitív szakaszra!
3. Melyek Piaget kognitív fejlődési rendszerének alaptételei?
4. Mi jellemzi a kognitív fejlődés 4 szakaszát Piaget szerint?
5. Mi jellemzi a szabálymegértést és az erkölcsi ítéletek fejlődését?
6. Melyek Kohlberg erkölcsi fejlődési szintjei?
7. Milyen érzelmek alakulnak ki a gyermek első 3 éve során?
8. Hogyan alakulnak a társaskapcsolatok a a születéstől a serdülőkorig?
9. Hogyan alakulnak a társaskapcsolatok a serdüléstől a felnőtté válásig?
10. Mit jelent a generativitás?

Jegyzet - Kemenyne - Palffy - Katalin - A - Pszichologia - Alapjai

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Jegyzet - Kemenyne - Palffy - Katalin - A - Pszichologia - Alapjai

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

A PSZICHOLÓGIA ALAPJAI 2002.04.20. – Keményné Pálffy Katalin

A pszichológia mint tudomány

A PSZICHOLÓGIA KIALAKULÁSA - TÖRTÉNETE

 a pszichológiai kérdések a filozófián belül jelentek meg

Felvilágosodás (XVII.-XVIII. sz.)

Pszichofizika (XIX. sz.)

III. szakasz: A pszichológia XX. századi fejlődése 1920-tól

Pavlov (1906 Oroszország) reflexológia – klasszikus kondicionálás REFLEXOLÓGIA v. REFLEX PSZICHOLÓGIA

feltételezi, hogy minden viselkedés reflexekből épül fel.

C. Rogers (XX. század közepe USA) - Fenomenológia FENOMENOLÓGIA

IV. szakasz: Összegzés:

Pszichofizika XIX. század

Viselkedéslélektan, XX. sz.

Fenomenológia C. Rogers (XX. század közepe USA) - Fenomenológia

Élet kettéosztott aggyal

A PSZICHOLÓGIA TERÜLETEI ÉS ALKALMAZÁSAI

A PSZICHOLÓGIA MÓDSZEREI. KUTATÁSI ÉS VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

Ennek is több változata van: kérdőívek, skálák, szociometria

megfigyelés ) másik személy cselekvése, viselkedése, beszéde, mimikája, gesztusai, érzelmi

között. A kapcsolat hiánya esetén 0, a tökéletes együttjárás esetén az r=1.

1. Mi a különbség a kutatás és a vizsgálat között?

A PSZICHIKUS MŰKÖDÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI

Az idegrendszer alkotórészei és működése

• Kívül a kéreg (cortex) borítja – idegsejtekből áll,

A TUDAT FOGALMA. TUDATÁLLAPOTOK. ALVÁS, ÁLOM. HYPNÓZIS. MEDITÁCIÓ

szakasza, a REM-szakasz (gyors szemmozgások a csukott szemhéj

1. Mi alkotja a tudat tartalmát?

A SZEMÉLYISÉG FOGALMAI. AZ ÉN. AZ ÉN KÉP. IDENTITÁS. ÖNISMERET. EMPÁTIA

egyén az emberi nem egy tagja, egyedi képviselője. Rendelkezik azokkal az

1. Milyen értelmezései vannak az én tudat fogalmának?

AZ ÉRTELMI MŰKÖDÉS. ÉRZÉKELÉS-ÉSZLELÉS-FIGYELEM.

Kognitív folyamatok Az értelmi (kognitív) működést alkotó folyamatok:

Koncentráció Hullámtermészetű jelenség (koncentráció váltakozik elernyedéssel

1. Melyek a személyiség működésének fő területei?

Emlékezés Fogalma - emlékezés során korábbi észleleteink felidéződnek az őket

Hosszútávú memória Emlékezés típusai

Kódolás • Emlékezési folyamat szakaszai

belső állapotnak (fáradtság, betegség, droghatás) tulajdonítható

próbálkozik a megoldással). Az egyszer sikeres megoldást könnyedén átviszik

Gondolkodás az a legmagasabb rendű mentális folyamat, amely fogalmak

Leképezések A problémamegoldás sikere nemcsak a részekre bontástól, hanem a

1. Milyen fajtái vannak a gondolkodásnak?

A MENTÁLIS KÉPESSÉGEK. INTELLIGENCIA. KREATIVITÁS

Mentális képességek A mentális (értelmi) képességek a mentális folyamatok működésének

1. Mit értünk mentális képességeken?

Motiváció az élőlénynek a tevékenység végzésére irányuló tendenciája, amely

tényezők váltják ki; Az érzelmek értékelő, minősítő jelenségek. Jelzik a

Drive-indukció . A feszültség növelése, a drive indukció is lehet a szervezet számára

1. Mit jelent a motiváció?

Érzelem Az érzelmek a szervezetünket, pszichikumokat, énünket érő környezeti

pl. természeti katasztrófák, háborúk, merényletek, nemi erőszak stb

A típusú személyiség viselkedésére a teljesítményorientált, versengő magatartás, a munkába

TEVÉKENYSÉG. CSELEKVÉS. KÉSZSÉG ÉS SZOKÁS

Tevékenység Az ember egyik legalapvetőbb életjelensége a folytonos tevékenység. Az alvást

mozdulattal elérni, megfogni majd magához húzni; de a szenzomotoros

1. Jellemezze motívum és cél viszonylatában a három fő emberi tevékenységformát!

A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE. SZOCIALIZÁCIÓ ÉS PERSZONALIZÁCIÓ

Fejlődés A fejlődés filozófiai értelemben olyan változások sorozata, amelyben a

az a formája, amikor az egyén azért fogadja el egy másik személy befolyását,

1. Fejtse ki a fejlődés fogalmát!

Ugrópont A pszichikus fejlődés nem egyenletes folyamat, a mennyiségi változások

(invariancia) módosítható. A szabály a gyermek szemében olyan, mint a természeti