You are on page 1of 47

Pszichológiai elméleti alapok

Fogalma:
-görög eredetű szó
-psziché = lélek, értelem, szellem
logosz = tan, tudomány

lélektan, a lélek tudománya


-a pszichológia az emberi viselkedést vizsgálja
-pszichológia a lelki élettel, lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány
-a pszichológia az ember jellemzőivel és viselkedésének sajátosságaival
foglalkozik

Területei:
Alaptudomány területek: (Az alapterületek azok, amelyeken az emberi (és
állati) viselkedésre, és az azt megalapozó lélektani funkciókra és jelenségekre,
törvényszerűségekre vonatkozó legalapvetőbb kutatási eredmények
halmozódtak fel.)
 általánoslélektan
 fejlődéslélektan
 személyiséglélektan
 szociálpszichológia
 biológiai pszichológia
 kognitív pszichológia

Alkalmazott területek: (Az alkalmazott területek azok, amelyek az


alaptudományok felhalmozott tudását különböző, a gyakorlati élet
szempontjából fontos területeken használják fel.)
 pedagógiai pszichológia
 munkapszichológia
 klinikai pszichológia
 reklámpszichológia
 művészetpszichológia
 gazdaságpszichológia
 politikai pszichológia
 sportpszichológia
 kriminálpszichológia
 stb.

Pszichológia helye a tudományok rendszerében


Hagyományosan: bölcsészettudomány  de! kapcsolódik más tudományokhoz
is  így interdiszciplináris területek jönnek létre
Interdiszciplináris területek: olyan tudományterületeket, amelyek több
tudomány határán jönnek létre, és amelyekhez mind hozzáad valamit a saját
tudáskészletéből.

Módszerei:
Kutatási módszerek:
Cél: új tudományos eredmények feltárása, általános érvényességű
következtetések levonása
-megfigyelés:
 introspekció (önvizsgálat, önmegfigyelés)
 extrospekció (mások megfigyelése)
-kísérlet:
 hipotézisekből (előfeltételekből) kiinduló új, rejtett összefüggések,
törvényszerűségek feltárására alkalmas
 Független változó: a kísérletnek azon tényezői, amelyeket a
kísérletvezető alakít, kontrollál a vizsgálati céltól függően
 Függő változó: az, ami a független változó hatására változik, és amit a
kísérletvezető mér

Vizsgálati módszerek:
Cél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása
-kikérdezés:
 interjúk
 kérdőívek
-skálák (2,5,7,9 fokú)
-tesztek (IQ, teljesítmény, speciális képességeket vizsgáló, projektív)

Pszichológia történet
Görög filozófusok:
 Platón : idealista felfogás  ember veleszületett ideákkal rendelkezik,
amelyek a világra és önmagunkra vonatkozó ismereteket tartalmazzák
- lélek testtől független létező, halhatatlan
- lélek 3 részből áll: ész, szellem, vágy
- ha a lélek minden része betölti funkcióját  kialakul: bölcsesség,
erkölcsiség, harmónia

 Arisztotelész : materialista szemlélet  az ember biológiai lény,


tudásunk nem velünk született, hanem a környezeti tapasztalatok
alakítják
Ez a 2 gondolat később különböző filozófiai irányzatokban újra és újra
megjelentek.

Újkori tudományosság, filozófia


2 fő irány:
 Racionalisták:
- deduktív (levezetés az általánosról az egyesre)
- velünk született eszmék (nativizmus)
- gondolkodás, logika, matematika
- pl.: Descartes – interakcionista dualizmus  jelentése: a test és a
lélek elkülönül, ugyanakkor kölcsönhatásban van egymással
Ismert mondása: „gondolkodom, tehát vagyok”. Saját
gondolatainkhoz, tudatállapotainkhoz az introspekció révén
férhetünk hozzá.
 Empiristák:
- induktív (gyakori eseményekről ténykere, általánosra
következtetni)
- asszociáció szerepe a gondolkodásban
- pl.: Locke – Tabula rasa  ember a születésekor üres lap, a világról
szerzett tudásunkat tapasztalataink adják, mely tapasztalatokat
később kapcsolunk össze a világról alkotott egységes tudássá
Fordulópont: a 19. század fontos fejleményei:
 idegfiziológiai kutatások
 pozitivizmus
 darwini elmélet
 érzékletek tanulmányozása

Pszichofiziológiai előzmények:
-Whytt feltételezte, Legallois bizonyította: reflexműködések központja:
gerincvelő
-Szokolov+Pavlov : fiziológiai reflexfogalmat a viselkedés általános elvévé
emelik

Agyi lokalizáció kérdése:


-Gall: frenológia (lelki jelenségek a szürkeállományhoz kapcsolódnak)
-Broca: a beszéd motoros központja – motoros afázia
-Wernicke: a beszéd szenzoros központja – szenzoros afázia

Evolúciós elmélet:
CHARLES DARWIN (1832-1920)
variáció  a szaporodás mechanizmusai apró lépésekben változatokat hoznak
létre az egyedben
szelekció  ezek közül azonban hosszú távon csak a rátermettebbeknek van
esélyük, hogy tulajdonságaikat átadják a következő generáció
öröklés  a tulajdonságok átvitelét, megőrzését az öröklési mechanizmusok
biztosítják

Érzékletek tanulmányozása:
 Ingerküszöb
E. H. Weber (anatómus, fiziológus) : nem minden inger kelt érzetet  akkor
lesz érzet: inger átlép egy bizonyos küszöböt (abszolút küszöb)
 Inger-érzéklet erősség kapcsolata
Theodor Fechner (első pszichofizikai törvény)  az inger növekedésnek
arányosnak kell lenni az érzetnövekedéssel
 Tapasztalat szerepe

A modern tudományos pszichológia megszületése:


-Wilhelm Wundt  első pszichológia laboratórium (Lipcsei egyetem filozófia
tanszéke, 1879)
 Wundt irányzatának neve: elementarista tudatlélektan 
elementarista, mivel a lelki élet legkisebb összetevőit keresi; tudatlélektan,
mivel a lelki életet tudatossal azonosítja
-1879-től számít a pszichológia tudománynak, mivel Wundt és munkatársai
bebizonyították: a lelki jelenségek tudományos módszerrel, kísérlettel
megközelíthetőek
- első kísérleti pszichológia laboratórium Budapesten (1899), alapító:
Ranschburg Pál

Pszichológia irányzatok
A korai kísérleti lélektan:
 vizsgált jelenségek: az alacsonyabb rendű mentális folyamatok (fiziológia
módszereivel)
 (szerintük) magasabb rendű folyamatok nem tanulmányozhatók
kísérletileg
 Elementarista (elementarista pszichológia szerint a lélektan szerepe,
hogy megkeresse a lelki jelenségek alapvető összetevőit, és ezek
társításával mutassa be a pszichikai élet egészét)
 Tudatlélektan (lelki jelenségek tudatossága)
 Introspektív (a kutató saját jelenségeiről és azok hátteréről készít
feljegyzéseket)

Problémák:
Az introspekcióval nyert adatok ellentmondásosak, a jelenségeknek csak szűk
körét vizsgálják.
Hogyan lehetne tudomány a pszichológia?
➔módszerek fejlesztése:
•kísérleti módszer bevezetése
•kísérletvezető és a kísérleti személy különválasztása
•képzett kísérletvezető személyek

Pszichoanalízis
Sigmund Freud
-Az irányzat az emberi lélek vizsgálatakor a tudattalan tényezők vizsgálatálra
helyezi a hangsúlyt
tudattalan tényezők: olyan jelenségek, amiknek nem vagyunk tudatában,
így szándékosan felidézni sem tudjuk őket, mégis cselekedeteinket jelentős
mértékben befolyásolják
-Kora gyermekkori élmények, szexualitás, agresszió ösztöne Freud nagy
jelentőséget tulajdonított ezeknek az ösztönöknek
-Módszer: szabad asszociáció
-Lelki élet topográfiája:
 Tudatos
 Tudatelőttes „a tudat előszobája”
 Tudattalan

Behaviorizmus
John B. Watson
-nyitánya: 1913 Hogyan látja a behaviorista a pszichológiát?
-létrejön: Amerika
-irányzat a jól látható, megfigyelhető viselkedést kutatja
-jellemzők:
 objektívvé akarja tenni a pszichológiát
 elutasítja: introspekció módszere (a viselkedés vizsgálható, a tudat nem)
 ingerek és válaszok közötti függvénykapcsolat vizsgálata
 környezetelvűség

Alaklélektan (Gestalt pszichológia)


-atyja: Max Wertheimer (1910-es évek, Németország)
-„Az egész több , mint a részek összessége.” egész elsődlegessége a
részletekkel szemben (szervező elveket kell feltárni)
-belső mentális folyamatokat kutatja (érzékelés, észlelés)  mai kognitív
pszichológia gyökerei
-jelentős alakjai: Kurt Lewin, Wolfgang Köhler

Humanisztikus pszichológia
(-1962 első Humanisztikus Pszichológia Társaság)
-fenomenológiai (leíró pszichológia) irányzat
-emberközpontú pszichológia -pozitív emberkép
-ember legfőbb motívuma: ÖNMEGVALÓSÍTÁS
-középpontban: ember a saját szubjektív élményével
-Rogers-i triász: empátia, feltétel nélküli elfogadás, kongruencia(=megegyezés,
megfelelés)

Kognitív pszichológia
-Noam Chomsky (nyelvész)
-1950-es években indul útjára
-mentális folyamatokat kutatja
-embert, mint információ-feldolgozó lényt vizsgálja
-kulcsszava: mentális reprezentáció (külső tárgy, vagy személy leképeződése az
elmében)

Érzékelés és észlelés
Érzékelés (szenzáció) fogalma:
Olyan biológiai folyamat, amelynek során az ingereket a receptorok átalakítják
az agy számára feldolgozható jellé, azaz elektromos impulzussá.

Észlelés (percepció) fogalma:


Olyan pszichológiai feldolgozási folyamat, amely az érzékelésre épül és az
ingerület feldolgozását, tudatosítását foglalja magába.

A két megismerő folyamat egymásra épül és befolyásolják egymást.


Analizátorok általános felépítése
Megfelelő
Receptor Érzőidegpálya agykérgi központ

Inger Ingerület Érzéklet

Receptorok osztályozása (Sherrington)


Az ingerforrása szervezethez viszonyított helyzete alapján:
Exteroceptorok:
 telereceptorok (látás, hallás)
 kontaktreceptorok (tapintás, ízlelés, szaglás)
Interoceptrok:
 proprioceptorok (saját test érzékelése, egyensúlyérzékelés)
 viszceroceptorok (szervi)

Az ingerforrás jellege szerint:


Fotoreceptorok (pl. csapok, pálcikák)
Mechanoreceptorok
Thermoreceptorok
Kemoreceptrok

Az érzékleti modalitások (érzékelés fajtái)


-látás
-hallás
-szaglás
-ízlelés
-bőrérzékletek (tapintás, hőmérséklet, fájdalom
-propriocepció
A küszöbök fogalma
Abszolút alsó küszöb: az a legkisebb ingererősség, amelyet már érzékelni
tudunk
Abszolút felső küszöb: az a legnagyobb ingererősség, amelyet még érzékelni
tudunk
Különbségi küszöb: az ingerek közötti legkisebb eltérés, amely az érzékletben is
változást okoz

Látás
Környezeti ingerek 75-80%-a vizuális eredetű
Érzékszerv: szem
Adekvát (egyenlő értékű, teljesen megfelelő, a lényeget pontosan tükröző)
ingere: fény
(400-700 nanométer fénysugarakat vagyunk képesek érzékelni)
Retinán fordított 2D kicsinyített kép jön létre

A színlátás:
Szín: a fény hullámhosszúsága adja
Jellemzői:
 világosság (fény intenzitása határozza meg)
 telítettség (szín tisztasága)

A retina: csapok és pálcikák


Retina receptorsejtjei: csapok, pálcikák, fotopigmenteket tartalmaz
Pálcika:(sötétben látás) kis felbontóképesség, fény-árnyék, éjszakai látás,
világosság, mozgás kódolás
Csapok:(szín-látás) nagy felbontóképesség, szín, alak kódolás
Fényérzékelő sejtek:
-csapok koncentrációja nagy: foveában (látógödör, sárga folt)
-pálcika koncentráció nagy: periferiális tartományok

Hallás
Érzékszerv: fül
Adekvát ingere: hang
(16-20.000 hertz közötti frekvenciát vagyunk képesek érzékelni)

Hanghullám fizikai tulajdonságai:


-amplitúdó: hangerősséget adja, decibelben mérjük
 halláskárosodás nélkül elviselhető hangerősség 60-100
decibel között van
-frekvencia: hangmagasság alapja, mértékegysége: hertz
-hangszín: az alaphangokhoz társulhatnak az adott frekvencia többszörösei, a
felhangok
A hangszín alapján vagyunk képesek, például megismerni a telefon végén
beszélő kilétét, még az előtt, hogy bemutatkozna.

Szaglás
Érzékszerv: orr, szaglóhám
Adekvát ingere: levegőben oldott gáznemű molekulák(szagok száma:kb.60ezer)
Megnevezés: konkrét dolgokhoz kötve
Nők szaglása jobb
Adaptáció jelentése: alkalmazkodási folyamat

Ízlelés
Érzékelés helye: nyelven található ízlelőbimbók
Adekvát ingere: nyálban oldott kémiai anyagok
Négy alapíz:
 édes (nyelv hegye)
 savanyú (nyelv oldala)
 sós (nyelv egész felülete)
 keserű (nyelv gyöke)
Íz+illat=zamat

Bőrérzékletek
-Tapintás (mechanoreceptorok) – nyomásváltozás
-Hőmérséklet (hideg és melegreceptorok) - hőváltozás
-Fájdalom – intenzív, szenzoros diszkonform érzés

Fájdalomérzékelés
Fázisos fájdalom: erős, gyorsan nő és csökken
Tónusos fájdalom: tompa és állandó jellegű

Megkülönböztetünk még:
Akut fájdalom:
 betegségekhez, sérülésekhez vagy műtétekhez kapcsolódik
 lehet: gyenge, igen erős
 pontosan tudjuk: hol van a sérülés
 kiváltó ok megszüntetése után általában elmúlik
Krónikus fájdalom: 6 hónap után beszélünk krónikus fájdalomról

Az észlelés funkciói
 Lokalizáció: tárgyak helyzetének észlelését foglalja magába
 Felismerés: egy tárgy felismerése annyit jelent, hogy
hozzárendeljük egy kategóriához

Lokalizáció:
-Figura-háttér: egy észlelt inger mindig egy előtérből = figura, és egy háttérből
áll, még akkor is, ha többértelmű ingerről van szó. A figurának látott terület
tartalmazza a tárgyat.
-Perceptuális organizáció elvei:
 Hasonlóság elve: az egymáshoz hasonló dolgokat egy csoportba észleljük
 Közelség elve: az egymáshoz közelebb lévő tárgyakat észleljük egy
csoportba
 Jó folytatás elve: azt a hajlamunkat fejezi ki, hogy az egy adott forma
körvonalába elemeket együvé csoportosítjuk
 Zártság elve: egy adott alakzat hiányzó részeit (réseit) hajlamosak
vagyunk kitölteni és egységes zárt formaként észlelni azokat

-Távolság- és mélység észlelés:


A távolság és mélységészlelést segítik az un. monokuláris és binokuláris
jelzőmozzanatok.

Monokuláris jelzőmozzanatok
 Relatív nagyság: a közelebbi tárgyakat közelebbinek észleljük
 Relatív magasság: a magasabban elhelyezkedő tárgyat távolabbinak
látjuk
 Takarás: a takarásan lévő tárgy távolabbinak tűnik
 Lineáris perspektíva: a párhuzamos vonalakat a távolban összetartónak
észleljük
 Levegő perspektíva: a tárgy távolságáról az alapján hozunk döntést, hogy
az észlelt tárgyat mennyi levegőrészecske fedi el. Minél vastagabb a
levegőréteg annál távolabbinak és szürkés kék színűnek látjuk az adott
tárgyat.
Binokuláris jelzőmozzanatok
 Akkomodáció: a szemlencsék domborúsága a fixált tárgy távolságától
függően változik
 Binokuláris diszparitás (retinakép eltérései): ugyanannak a tárgynak a
retinaképe a két szemben enyhén eltér (ebből az eltérésből számítja ki az
agy a tárgytávolságot). Minél közelebb van a tárgy annál nagyobb a
diszparitás.
 Binokuláris parallaxis (2 szem eltérő szögben lát): a két látótengely
közötti szög eltéréséből fakadóan a szem minden látható pontot eltérő
szögből tekint

Mozgásészlelés
Látszatmozgás: a retinán állókép keletkezik, amit mégis mozgóképként
érzékelünk. Példa: film
Valódi mozgás: elmozdul a kép a retinán és ez mozgásélményhez vezet
2 formája van a valódi mozgásnak:
 Relatív mozgás: a tárgy mintázott háttér előtt mozdul el
 Abszolút mozgás: a tárgy sima háttér előtt mozdul el

Észlelési konstanciák
Definíció: az észlelt tárgy észlelése állandó, annak ellenére, hogy az észlelés
során a retinális kép a tárgyról megváltozik
Fajtái: nagyság, alak (forma), világosság konstancia

A figyelem
Fogalma: ingerek közötti szelektálás
(reflektor metafora)

Tulajdonságai:
1. a figyelem szelektív, kiemelő folyamat  ingerek egy korlátozott köre
hangsúlyosabban tudatosul
2. erőfeszítési folyamat  mentális energiánkat akaratlagosan egy
meghatározott feladatra fordítjuk
3. éber állapotot fenntartó folyamat  hatékony készenlét az információk
vételére

Fajtái:
Szándék szerint:
 szándékos figyelem:
- tudatosan irányított, szabályozott
- mentális erőfeszítést igényel
- minden fontosabb tevékenységhez szükséges
- fenntartását segíti:
 feladattudat
 tervszerűség
 önkontroll
 érdeklődés
 önkéntelen (spontán) figyelem:
Önkéntelen figyelmet vált ki:
 hirtelen erős inger
 szokatlan inger
 újszerű inger
 mozgó tárgy
De befolyásolja az egyén belső állapota is
 szükségletek, érdeklődés
 korábbi tapasztalatok
 általános fizikai állapot

A két figyelemi megnyilvánulás egymásra épül – felválthatják egymást.


A kontrollált folyamatok lekötik a figyelem kapacitást, így csökken a figyelem
megoszthatósága.

További formák:
 Automatikus figyelem:
- nem igényel: tudatos odafordulást + mentális erőfeszítést
- gyakorlás révén alakul ki
- lehetővé teszi: figyelem megosztása
 Kitartó figyelem (éberség)
- hosszú ideig fennálló
- nagy mentális erőfeszítést igényel
- befolyásolja:
 motiváció
 elvárások
 érdeklődés
 előzetes ismeretek és tapasztalatok
- legnagyobb ellensége: idő

Sajátosságai:
Terjedelem: hány tárgyat tudunk figyelmünkkel egy adott pillanatban
megragadni (7+-2)
Tartósság: megmutatja  mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy
adott dologra irányítani (nagy egyéni különbségek)
Megosztottság: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan
figyelni
Átvitel: azt fejezi ki, hogy hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról a másikra
irányítani

Figyelem elméletei:
Kapacitásmodell - Kahnemann:
-mindig egy adott figyelmi kapacitással rendelkezünk, ezt tudjuk megosztani
tevékenységek között
-automatikus és kontrollált cselekvések eltérő mértékű erőfeszítést igényelnek
 gyakorlás, tapasztalás révén a kontrollált cselekvések automatikussá
válhatnak

Broadbent korai szűrő modellje

Broadbent kísérlete: a résztvevőnek figyelnie kellett az összes, tehát a mindkét


fülébe adott ingerekre. Az ingerek ebben a kísérletben olyan számok voltak,
melyek párokban jelentek meg, az egyszerre adott számpárok egyik tagja a
jobb, a másik pedig a bal fülbe érkezett. A feladat szerint a számpárokból
kialakított sorozatot követően a résztvevőnek vissza kellett mondania a hallott
számokat, mégpedig tetszés szerinti sorrendben.
 A visszamondás során elvileg két szélsőséges eset lehetséges. Az egyik az
lenne, hogy először visszamondják az egyik számpárt, majd a másikat, és így
tovább. A másik szélsőséges lehetőség szerint először az egyik, majd a másik
fülbe érkező ingerek következnének. A válaszokban túlnyomó többségbe került
az utóbbi eset.
Broadbent következtetése: a figyelmi szelekció, mint szűrőmechanizmus
működik. A szűrő átengedi a figyelt ingereket, a nem figyelt ingerek viszont
fennakadnak rajta.
A nem figyelt szöveg elemei azonban nem vesznek el azonnal: egy
tárolórendszerben időlegesen megőrződnek, és amikor a szűrő átvált a másik
fülre, ennek a tárolónak a tartalmát elő lehet hívni.
Ennek a tartalékoló emlékezetnek a tárolási ideje meglehetősen rövid  ezt
mutatja: a megosztott terjedelmi kísérletekben a személyek lényegesen
kevesebb számról szoktak arról az oldalról beszámolni, melynek ingereit később
kezdik visszamondani.
A visszhangzási kísérletekben a személyek csak az inger alapvető fizikai
sajátságait veszik észre  a szűrő az információfeldolgozás egy korai
szakaszában működik. A korai szűrésre egy olyan szakaszban kerül sor,
amelyben a szövegek jelentésével kapcsolatos információk még nem kerültek
feldolgozásra.
A Broadbent-modell egy igen fontos alkalmazkodási szempontot vesz
tekintetbe: a figyelmi szelekcióra azért van szükség, mert túl sok hatás éri a
szervezetet. Azért kell közülük választani, mert a túlterhelés éppen a fontos
mozzanatok megfelelő kezelését tenné lehetetlenné.

Treisman (1964) jelszint csillapító modell


Kísérleti helyzet: dichotikus hallgatás
Kísérletben: résztvevőknek ugyanazt a szöveget adták mindkét fülükbe, csak
nem ugyanakkor. A két fülbe adott szöveg késett egymáshoz képest  a
késésnek alapvetően két esete lehetséges: vagy a figyelt fülbe érkező szöveg
jön előbb, vagy a nem figyelt fülbe érkező.
Kérdés: feltűnik-e a személyeknek az azonosság (szöveg)
ha igen: akkor a nem figyelt fülbe adott szöveg esetében is meg kell
történnie a jelentés szerinti feldolgozásnak
Eredmény: akkor lehet észrevenni a szövegek hasonlóságát  a késés nem
halad meg egy kritikus időtartamot. Időtartam azonban nem azonos a késés
kétféle irányában: ha a nem figyelt szöveg jön előbb  a kritikus időtartam
lényegesen alacsonyabb  nem figyelt szöveget tehát gyorsan elfelejtjük.
Korai szűrés elmélete módosult: a szűrés nem minden-vagy-semmi jellegű 
szelekció működése: a nem figyelt jelek működése kevésbé intenzív a
figyeltekéhez képest  azaz: a működés csillapítás, nem pedig szűrés (bár a
szelekció ettől még „korai” marad

A késői szűrés elmélet


Deutsch és Deutsch (1963)
A szelekció az információ feldolgozási folyamatok egy késői része
 feldolgozás: fizikai tulajdonság és jelentés mentén is megvalósul
 a források tudatos szelekciója az aktuális szükségletek (érdekesség,
aktiváció) szerint történik
Az összes ingert földolgozzuk – jelentésüket is  ezután vagy nem rögzítjük
emlékezetünkben a nem figyelt anyagot, vagy nem tudatosítható az
emléknyom

A tanulás
A tanulás tapasztalaton alapuló relatíve tartós viselkedésváltozás. Ez lehet egy
új viselkedés elsajátítása, de lehet valamilyen korábbi viselkedés gyengülése
vagy elmaradása is.
Tanulás meghatározása:
Viselkedés oldaláról: a gyakorlás és/vagy tapasztalatszerzés következtében
bekövetkező viszonylag állandó viselkedésváltozás
Alkalmazkodás szempontjából: a környezethez való rugalmas alkalmazkodás
kialakulásának elengedhetetlen feltétele
A személyiség oldaláról: a tapasztalatok hatására bekövetkező változás,
fejlődés a személyiségben

Tanulás fajtái:
Milyen tevékenységben eredményez változást:
 Mozgástanulás
 Perceptuális (észlelési) tanulás = gyakorlás révén az észlelésben
bekövetkező minőségi változás. Az a tanulási folyamat, amely során az
ismételt észlelés következtében az észlelésben változás következik be. Pl.:
egypetéjű ikreket egy idő után megtudjuk különböztetni egymástól
 Verbális tanulás = tanulási folyamat az emberi nyelv segítségével megy
végbe. (csak az emberre jellemző tanulási forma) Pl.: mondóka
megtanulása

Szándék szerint:
 Szándékos tanulás
 Spontán tanulás

A külső hatás eredése szempontjából:


 Nem szociális tanulás
 Szociális tanulás

A tanulás legegyszerűbb formái:


Habituáció: az ismétlődő inger megszokottá válik; már nem reagálunk rá,
megtanultuk, hogy van pl.: óra ketyegését, számítógép zúgását „nem halljuk
meg”
Szenzitizáció: érzékennyé válhatunk egy semleges ingerre, ha az valamiért
fontos számunkra pl.: autónk motorhangjának apróbb változása, ha az hibát
jelez

Az imprinting:
Korai bevésődés
Leírója: Konrad Lorenz
Lényege: tartós kötődés alakul ki az faj egyedeihez, amelyet az újszülött egyed
először megpillant
 Öröklött magatartásforma
 Elemi, speciális tanulás
 Megerősítés nélkül történik
 Szenzitív periódus
 Kulcsinger
 Főként a szárnyasokra jellemző

Klasszikus kondicionálás:
Pavlov
Kutyákkal végzett kísérleteket: A közismert kísérlet során a kutyák nyálelválasztási
reflexét használták fel. Ez egy feltétlen, veleszületett reflex, amely során az élelem
látványa nyálelválasztást vált ki. Az élelem látványához fény vagy hangingereket
társítottak. Többszöri társítás után, pusztán a hang vagy fényinger is kiváltotta a
nyálelválasztást.
Feltételes reflexet alakított ki a kutyáknál
Inger-típusú tanulás (S-típusú kondicionálás)

Általánosságban a klasszikus kondicionálás a következőképpen néz ki:


Alapja egy feltétlen reflex, ahol a feltétlen inger veleszületetten egy feltétlen választ
vált ki. A feltétlen ingert társítjuk egy korábban semleges ingerrel, ezt nevezzük
feltételes ingernek. A társítás révén asszociáció jön létre a feltétlen és a feltételes
inger között: a feltételes inger, mintegy előrejelzi a feltétlen inger bekövetkezését, így
önmagában is kiváltja a választ, amit ebben az esetben feltételes válasznak
nevezzünk.

Kondicionálás előtt
Fetétlen inger Örökölt kapcsolat Feltétlen válasz
(étel) (nyáladzás)
Semleges inger Nincs válasz
(csengő)
Kondicionálás után
Feltételes inger Tanult kapcsolat Feltételes válasz
(csengő) (nyáladzás)

Klasszikus kondicionálás fő jelenségei:


Generalizáció: általánosítás  a választ nem csak az eredeti, hanem más,
ahhoz hasonló ingerek is kiváltják
Diszkrimináció: elkülönítés  két hasonló inger megkülönböztetése,
amennyiben csak az egyiket követi megerősítés
Kioltás: megerősítés hiányában
Spontán felújulás: új környezetbe helyezve

Operáns kondicionálás:
Próba-szerencse tanulásból indul
Megtanulunk egy ingerre egy választ, mert az befolyásolja az inger gyakoriságát
 a cselekedet megismétlésének valószínűsége annak következményeitől
függ (jó vagy rossz hatásai vannak e…)

Az operáns kondicionálás legismertebb kísérleteit Thorndike és Skinner


végezte.
Thorndike effektus törvénye (1898)
A tanulás a viselkedés következménye révén megy végbe.
A sikeres, megerősített magatartásforma fennmarad, míg a sikertelen
viselkedések nem rögzülnek.
Azok a viselkedések, amelyeket pozitív megerősítés (jutalom) követ, később
sokkal nagyobb valószínűséggel jelennek meg, mint azok amelyeket negatív
megerősítés (büntetés) követ.

Az operáns kondicionálás
B. F. Skinner – Formálás  a kívánt viselkedés irányába mutató viselkedéseket
is jutalmazzuk  fokozatosan alakul ki az új viselkedésforma
Ezt használják: állatidomárok, kutyakiképzők
Válasz-típusú (R-típusú) kondicionálás

A megerősítés
-fogalma: minden olyan esemény, amely egy válasz megjelenési valószínűségét
növel
-formái:
 elsődleges megerősítés: alapvető biológiai szükséglet kielégítése
(pl.:éhség)
 másodlagos megerősítés: olyan érzékleti inger, amely az elsődleges
megerősítéssel egy időben, vagy azt megelőzően jelent meg és elnyert
annak tanulást segítő erejéből (pl.:az étel szaga)
 folyamatos megerősítés: minden választ megerősítünk
 részleges megerősítés: amikor nem minden választ erősítünk meg 
nagyobb válaszgyakoriság

Látens tanulás:
Lappangó tanulás
A tanulási folyamatot nem kíséri a viselkedés látható megváltozása a tanulási
pillanatában, az csak a későbbiek során jelenik meg

Tolman (1948): patkány kísérlet


megerősítés nélküli ismerkedés során kialakulhat a kognitív térkép, ami
gyorsíthatja a tanulást
a patkány felfedezi a labirintust  tehát megerősítés nélkül is van tanulás

Komplex tanulás:
Tanulás kulcsa: mentális reprezentáció
„Mentális próba-szerencse”
Tolman: patkányokkal végzett kísérletet, labirintus tanulás (kognitív térkép)
Nem asszociációkon alapul

Szociális tanulás:
A társas interakciók következtében bekövetkező tanulás.
Szociális tanulás azoknak a készségeknek, ismereteknek, viselkedéseknek az
elsajátítását jelenti, amelyek lehetővé teszik a csoportba való beilleszkedést és
a hatékony működést.
Fontos az egyén aktivitása és kognitív folyamatai.
Bandura: a személyiség szociális tanuláselmélete
 Kihangsúlyozza: társ, mint modell jelentőségét a szocializációs
folyamatban
 Kísérletekkel igazolja a társas tanulás jelentőségét
 Agresszív magatartás utánzásos tanulását vizsgálta legtöbbet
Szociális tanulás formái:
 Utánzás
 Modellkövetés
 Azonosulás (identifikáció) – Freud
 Interiorizáció (belsővé tétel)

Az emlékezet
Tárolás a hosszútávú memóriában:
Ebbinghaus felejtési görbéje:
 169 szólista, 13 értelmetlen szótag
 különböző mértékű késleltetés után újratanulás

Emlékezeti tárak:
Az emlékezet szerkezetére vonatkozóan született meg a többszörös-tár modell
elmélet  különböző emlékezeti tárak léteznek, ahol a kódolt információkat
tároljuk. Az emlékezeti tárak egymásra épülnek, egymással kapcsolatban állnak.
Szenzoros tár:
 ezekben a tárakban érzékleti ingerek (pl. kép, hang) tárolódnak
 modalitás-specifikusak  az információk az érzékszerv saját szenzoros
bemenetével azonos módon tárolódnak  minden érzékszervnek saját
szenzoros tárrészlete van
 kapacitása: nagy
 bevésett információk emléknyomait nagyon rövid ideig (1-3 másodperc)
képes megőrizni
 felejtés formája: elhalványulás
Rövid távú memória (RTM):
 információk kódolása: akusztikusan, vizuálisan
 emléknyomokat rövid ideig őrzi (1-2 perc)
 kapacitása korlátozott (7±2 egység)
 kapacitását képesek vagyunk növelni, ha az információkat tömbökbe
szervezzük, előzetes tapasztalataink és ismereteink alapján
 tárolás sérülékeny
 felejtés 2 oka: elhalványulás, kirekesztés
 Baddeley+Hitch  RTM-et munkamemóriának nevezik

Hosszú távú memória (HTM):


 RTM-ből az információ ismétlés és gyakorlás révén kerül tovább ide
 korlátlan kapacitás
 információk korlátlan ideig történő megőrzése
 információk szemantikusan kódolódnak = jelentés alapján, értelem
szerint
 nem elfelejtjük az információkat, csak nem tudjuk előhívni őket

Az explicit és implicit emlékezet (Shachter):


Explicit (nyílt) emlékezet:
 a múltban elsajátított tudást őrzi (adatokat, tényeket, életszerű
eseményeket)
 Tulving 2 részre különíti el:
- epizódikus emlékezet: itt tároljuk személyes élményeinket,
tapasztalatainkat, adatainkat
- szemantikus emlékezet: a világról való általános ismereteink tára
Implicit emlékezet:
 itt tároljuk a készségeinket

Emlékezet alapfolyamatai:
-Kódolás
-Tárolás
-Előhívás

Kódolást elősegítő tényezők:


-ismétlések száma
-szervezetünk és idegrendszerünk állapota
-személyes adottságok (motiváció, akarat, érzelem, érdeklődés stb.)
-együttes érzékszervi hatások (pl. audiovizuális tanulás)
-előzetes ismeretek és tapasztalatok

Konszolidáció:
Jelentése: emléknyom megszilárdulása
Zavarai, nehézségei:
Interferencia(=gátlás): újabb anyag tanulás megzavarhatja az előző anyag
megszilárdulását
Az interferenciaelmélet alapján a felejtés azért következik be, mert az emléknyomot
megzavarják más nyomok és az interferencia mértéke attól függ, hogy a két
interferáló emléknyom mennyire hasonló. Az interferencia tehát az ingerek közötti
zavaró kölcsönhatás.
Megkülönböztetünk proaktív és retroaktív gátlást (interferenciát):
 Proaktív (előreható) gátlás: a már megtanult információ gátolja az új
információ elsajátítását, megőrzését
 Retroaktív (visszaható) gátlás: az új információ megtanulása gátolja a régi
megtartását
Tárolás (megőrzés a memóriában):
szelektív és erősen korlátozott kapacitás 7±2 tömb
George Miller vizsgálatai

Előhívást segítő tényezők:


-kódolás pontossága, mélysége, kidolgozottsága
-információk szervezése
-ismétlés, újraszervezés
-előhívási támpontokhoz való kapcsolás
-kontextus hatás
Előhívás 2 formája:
-Felidézés
-Felismerés
A felejtés:
Okai:
 Passzív:
 nyomelhalványulás
 kontextusváltozás
 interferencia
 Aktív:
 gátlás

Emlékezeti torzítások:
Konzisztencia hatás: a múltat a jelennek megfelelő módon rekonstruáljuk
Átváltási hatás: a múltat a jelennel összeütköző módon rekonstruáljuk
Utólagos bölcsesség: múlt eseményeit jelenlegi tudásunknak megfelelően
idézzük fel (előre megmondtam, hogy úgy lesz)
Egocentrizmus: múltunkat én-kiemelő módon idézzük fel (Jól emlékszem)
Sztereotipizálás: a múltbeli események általánosítása

Mnemotechnikai eljárások
Definíció: az emlékezet hatékonyságát növelő eljárások
Példák:
 Helyek Módszere (Szimonidész): memóriapalota szólisták tanulására
alkalmas
 Elmetérképek
 Mozaikszavak, memoriterek alkotása
 Rímalkotás

A képzelet
A pszichológia alapja a képzet
-a meglévő tudattartalmak (régi képzetek) átalakítása: a felidézett tapasztalati
anyagot elemeire bontja, majd az elemeket átstrukturálja  képzeleti kép –
belső reprezentáció
-a képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képhez, de egészében új és
más

A képzeleti működés alapformái:


Aktív (szándékosan kiváltott, tudatos):
 produktív (az alkotó képzeleti működés során egy új, teljesen önálló
képzeleti képet hozunk létre, amely a valóság keretein belül marad)
 reproduktív (képzeletünk újra megalkotja, reprodukálja azt, amit már
mások elképzeltek)
Passzív (a képzeleti képek önkéntelen transzformációja):
 ábrándozás
 hallucináció
 hipnagóg képek
 álmodás

Az álom szempontjából az alvás 2 szakasza:


-REM (rapid eye movement) szakaszok – gyors szemmozgás a csukott szemhéj
alatt
 ezalatt: agy nagyon aktív; izomtónus erősen csökken; alvó ebben az
alvásszakaszban ébreszthető fel a legnehezebben
-nonREM szakaszok
90-120 percenként váltják egymást
Lelki jelenség az álommunkát 5 pszichés mechanizmus hajtja végre:
Sűrítés: (az álomban megjelenő személy több ismerős ember tulajdonságait
egyesíti magába) sűrítés lényege: egy álombeli kép vagy motívum több különböző
asszociációt egyesít magában, amik az összefüggéseik révén egy vagy több vágyat is
kifejezhetnek. Ennek egyik leggyakoribb megnyilvánulása a gyűjtő- vagy
keverékszemély létrehozása.
Áttolás: (a fontos jelentést hordozó elemek más személyre tevődnek át)
Reprezentáció: (a dramatizálás, képi megjelenítés)
Szimbolizáció: (jelképpel történő helyettesítés)
Másodlagos megmunkálás: (kerek egész, értelmes összefüggést mutató
történetsorrá formálás)

A kreativitás
Latin creare szóból ered  jelentése: nemzeni, szülni, alkotni, megteremteni
Fogalma: a kreativitás alkotóképességet, teremtőképességet jelent, amely
során a különféle képességek szerveződése lehetővé teszi az elszigetelt
tapasztalatok összekapcsolását, újszerű értelmezését és új formában történő
megjelenését
Guilford nevéhez fűződik: a kreativitás hátterében a divergens (széttartó)
gondolkodás áll
Divergens gondolkodás teszi lehetővé: egy probléma több oldalról való
megközelítését annak megoldása során + olyan elemek összekapcsolását,
amelyeket rendszerint egymástól függetlennek, vagy össze nem illőnek tartunk

Kreativitáshoz szükséges képességek (Guilford, Torrance)


Szenzitivitás: problémára való érzékenység (kreatív egyének meglátnak olyan
problémákat, amelyeket a nem kreatívak nem látnak)
Fluencia: asszociációs gazdagság  kreatív embereknek több ötletük van
Eredetiség
Rugalmasság
Szintetizálás: kreatív emberek nagyobb és teljesebb gondolati körökbe
rendezik gondolataikat
Elaboráció: kreatív emberek képesek a részletek kitöltésére. Adott információk
alapján struktúrát építenek fel

A kreatív ember jellemzői:


Cropley szerint:
 változatosságra törekvés
 merészség
 impulzivitás
 fegyelmezetlenségre való hajlam, az általuk elért cél érdekében
 nyitottság az új elképzelések iránt
 nonkonformizmus
 a tekintély megkérdőjelezése
 gyors, rugalmas reagálás új helyzetekre

Csíkszentmihályi: A kreatív személyiség


„A kreatív egyéniség arról ismerszik meg, hogy célja elérése érdekében képes
szinte bármely szituációhoz alkalmazkodni, és bármivel boldogul, ami kéznél
van.”

Genetikai prediszpozíció
Érdeklődés, nyitottság, figyelem
Tartományhoz való hozzáférés (szerencse)
Szakértői körhöz való hozzáférés

A kreativitás szintjei (Taylor)


 Kifejező (expresszív) szint/kreativitás  jellegzetessége a kifejezés
függetlensége, tekintet nélkül a produktum minőségére (pl.
gyermekrajzok)
 Produktív kreativitás  lényege a befejezettségre, teljességre törekvés,
melynek érdekében az alkotó akár saját szabadságát is korlátozza
 Feltaláló (inventív) kreativitás  az ismeretlen összefüggések észlelése, a
régi felhasználása új módon
 Újító (innovatív) kreativitás  lényegi vonása a módosítás és
tökéletesítés folyamata (pl. Jung)
 Teremtő (emergentív) kreativitás  gyökeresen új produktum
teremtése, a kreativitás legmagasabb szintje (pl. Freud, Einstein, Picasso
stb. voltak a kreativitásnak ennek a szintjén)

Az alkotó folyamat lépései (Wallas)


1. Az előkészítés szakasza  ebben a szakaszban ráeszmélünk a probléma
létezésére és összegyűjtjük az ezzel kapcsolatos információkat és
adatokat, az adatokat átgondoljuk, osztályozzuk, következtetéseket
vonunk le
2. A lappangási (inkubációs) szakasz  a várakozás feszültsége jellemzi,
amikor hagyjuk a problémát „parlagon heverni”. Az alkotó az előkészületi
szakaszban eljutott egy olyan szintre, amikor már nem tud tovább lépni,
ekkor következik az inkubáció, a lappangás. Időtartama változó, függ a
probléma jellegétől.
3. A megvilágosodási (illuminációs) szakasz  a megoldás váratlan
megtalálása jellemzi. Gyakran kíséri ezt a szakaszt az ún. „aha élmény”
4. A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza

Kreativitás mérése
A kreativitás mérése többféle módszerrel történhet, ezek közül a
legismertebbek a Torrance-féle Szokatlan használat teszt és a Körök tesztje, de
ezeken kívül más módszereket is alkalmaznak:
 Önjellemzés
 Mások által történő jellemzés
 Divergens gondolkodás mérése
 Életút vizsgálat
 Személyiségbeli összefüggések vizsgálata

Az intelligencia
Az intelligencia megközelítései
„Szingularisták”: az intelligencia egy egységes képesség, amely a többi
intellektuális képességünket is meghatározza
„Pluralisták”: többféle egymástól független intellektuális képességünk van
Szingularisták:
Wechsler:
„Az egyénnek az az összesített, vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a
célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való bánást.”
Spearman: kétfaktoros intelligenciaelmélet
-G-faktor (általános faktor)
-S-faktor (speciális faktor)

Pluralisták:
I. Gardner: 7-féle értelmet különít el
1. szóbeli
2. logikai
3. térbeli
4. zenei
5. kinetikus (mozgásos)
6. interperszonális (egyének közötti, személyes, személyek közötti)
7. intraperszonális (személyen belüli, egy adott személyben lévő)

II.Sternberg: 3-oldalú intelligenciaelmélete


1. Ismeretszerzési komponensek: feladata az új információk felvétele és
tárolása, új összefüggések megértése
2. Teljesítménykomponensek: az adott feladat végrehajtásában játszanak
szerepet
3. Metakomponensek: a teljesítménykomponensek működésében és
szabályozásában játszanak szerepet, probléma megközelítése/megoldási
lehetőségei

III.Cattel: kétféle intelligenciát különít el


1. Hajlékony intelligencia: a szokatlan helyzetekhez való rugalmas
alkalmazkodást teszi lehetővé
2. Rögzült intelligencia: a már megszerezett tudás alkalmazását jelenti

Az intelligencia mérése:
Az intelligencia mérésére eltérő módszereket dolgoztak ki. Az első intelligencia
tesztet gyerekek számára dolgozta ki Alfred Binet és Theodor Simon.
IQ:
Stern 1911-ben vezette be az IQ fogalmát.
Intelligenciahányados
A mentális kort és az életkort viszonyítja egymáshoz
Kiszámítás: mentális kor osztva életkorral és szorozva 100-al
Átlagos IQ: 100

Intelligenciakvóciens IQ
IQ Övezet
>130 Kiemelkedő
120-129 Nagyon jó
110-119 Jó
90-109 Átlagos
80-89 Mentális retardáció
70-79 Határeset
<69 Enyhe fokú értelmi fogyatékosság
Alfred Binet, 1905

A gondolkodás
A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerő tevékenységnek tekinthető.
Gondolkodás nélkül az emberi élet elképzelhetetlen.
Fogalma:
Az emberi gondolkodás az információt kialakító folyamat az ítélet, az
elvonatkoztatás, a következtetés és a problémamegoldás mentális jellemzőihez
kapcsolódik. Ez az információ feldolgozásával, megértésével és
kommunikációjával kapcsolatos mentális tevékenység a képzetre és a
fogalomra támaszkodik. A képzetek és fogalmak tárgyak és események
reprezentációi, helyettesítő jelölői.

Definícióból is következik  a gondolkodás mindig szimbolikus tevékenység,


hiszen jelekben, jelképekben zajlik.
Az emberi gondolkodás során használt legfontosabb szimbolikus rendszer a
nyelv.
A gondolkodás alapegysége a fogalom.
A fogalom
Definíció: a dolgok egy teljes osztályát képviseli, azon tulajdonságok halmazát,
amelyeket ehhez az osztályhoz kapcsolunk. A fogalom a dolgokra vonatkozó
tudásunkat tartalmazza.
Példa: madár fogalma (repül, tollas, szárnya van stb.)

A fogalomalkotás lépései
1. a dolog, tárgy, jelenség ismertetőjegyeinek számbavétele
2. lényegi jegyek kiemelése (fogalomalkotás)
3. dolog, tárgy, jelenség kategóriába sorolása (felismerés)
4. főbb ismertetőjegyek működésének, törvényszerűségeinek felsorolása

A fogalom két csoportja


Egy fogalmat számtalan tulajdonsággal írhatunk le. Ezeket a tulajdonságokat 2
csoportba oszthatjuk:
-Prototipikus tulajdonságok: ez a fogalom legjobb, legtipikusabb példányának
leírását jelenti, de nem feltétlenül igaz a fogalomhoz tartozó összes egyedre
-A fogalom magja: ez a fogalomhoz tartozás szempontjából elengedhetetlen
tulajdonságokat jelenti. A fogalomhoz tartozás szempontjából kritikus
tulajdonságokból áll

Fogalmak elsajátítása:
-prototípus tanulása (elsősorban egyéni tapasztalás útján: hipotézis ellenőrzés,
felülről lefelé irányuló stratégiák)
-a mag tanulása (iskolai oktatás)

A gondolkodás és a logikai következtetések


A gondolkodás során következtetéseket hozunk létre, így jutunk logikus
eredményre.
Deduktív gondolkodás:
A deduktív következtetés során az általános tételből következtetünk az
egyedire.
A deduktív következtetés klasszikus esete a szillogizmus.
A szillogizmus, mint a következtetésekkel kapcsolatos rendszer. A szillogizmus a
klasszikus arisztotelészi logika alapformája, amely
olyan állítást (premisszát=előzményt) tartalmaz, amelyekből egyértelmű
következtetést (konklúziót) lehet levonni, tehát a megoldása deduktív
következtetésen alapszik.
Példa: főpremissza: Minden ember halandó.
alpremissza: Szókratész ember.
következtetés: Szókratész halandó.

Következtetési hibák:
Atmoszféra hatás (Woodworth és Sells): a premisszák formája sajátos
hangulatot, atmoszférát kelt, amelynek hatására hajlamosak vagyunk elfogadni
a hibás konklúziót
Példa: Minden madár repül.
Minden denevér repül.
Tehát minden denevér madár.

Konvergens és divergens gondolkodás


Konvergens gondolkodás – összetartó, (egy irányba tartó) szűkítő gondolkodás:
beállítódás az egyetlen megoldás irányába
Jellemzői:
 logikus következtetés képessége
 absztrakciós képesség
 szabályosság felismerésének képessége

mennyi 2+2?; ki írta a Bánk bánt?; hol fekszik Madagaszkár?

Divergens gondolkodás – széttartó, elágazó gondolkodás: „többirányú”


gondolkodás, amely számos lehetőséget megvizsgál, számba vesz, mérlegel 
feladatnak több megoldása is lehet
Jellemzői:
 gondolkodás könnyedsége, folyékonysága
 minél több ötlet felvetésének képessége
 új szempontok figyelembevételére való képesség
 eredetiség, problémaérzék
mit lehet csinálni egy fél téglával?

A problémamegoldó gondolkodás
A mindennapi életben a gondolkodást leggyakrabban problémahelyzetek
megoldására használjuk.
Probléma fogalma:
Van valamilyen célállapot, amit el akarunk érni, de nem ismerjük a hozzá vezető
utat. A probléma nem mást, mint a célhoz vezető ismeretlen út.
mindig szubjektív, relatív, hogy mi a probléma (példa)

Problémamegoldó gondolkodás szakaszai:


1. A probléma megértése  ez sokszor a probléma újra fogalmazásával jár
2. Tervkészítés, megoldási javaslat kidolgozása  itt szűkítjük a megoldási
lehetőségeket, mérlegeljük alkalmasságukat, dolgozzuk ki a lépéseit
3. Kivitelezés  tulajdonképpeni megoldás
4. Ellenőrzés, felülvizsgálat  sikertelen próbálkozás esetén az első lépéstől
kezdjük elölről

Problémamegoldást befolyásoló tényezők


Megoldási sémák: a megoldási sémák segíthetik, az ismerős jellegű problémák
megoldását, segítségükkel gyorsabban eljuthatunk a megoldáshoz, ugyanakkor
merőben újproblémák esetén gátolhatnak is mivel merevvé, rugalmatlanná
teszik a gondolkodást
algoritmus: lineáris, korrekt megoldás, lépésről lépésre haladva biztosan
elvezet a megoldáshoz pl.: egy recept szerinti főzés
heurisztika: szerteágazó, bizonytalan, nem biztos, hogy elvezet a
megoldáshoz pl.: sakkjátszma
Beállítódás: készenléti állapot egy meghatározott reagálási formára, rutinszerű
cselekvésre, amely szintén gátolhatja gondolkodásunkat
Funkcionális rögződés: a tárgyak szokásos felhasználási lehetőségéhez való
kötődés megnehezíti az új felhasználási lehetőség észrevevését
A gondolkodás műveletei:
Analízis: elemzés; részekre, elemekre bontás
Szintézis: egységes egészbe foglalás, összefoglalás
Általánosítás
Konkretizálás
Absztrahálás: elvonatkoztatás az érzékelhető valóságtól
Következtetés
Analógia: hasonlóság, egyezés, hasonlóságon alapuló bemutatás
Kiegészítés

A motiváció
Fogalma: A latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése: mozogni,
mozgatni. A motiváció a pszichológiában gyűjtőfogalom, motívumokból épül
fel. Minden cselekvésre, viselkedésre késztető belső tényezőt magában foglal.

Alapfogalmai:
Szükséglet: a szervezetben fellépő hiányállapot. Az ideális értéktől való
fiziológiás eltérés, olyan hiány a szervezetben, amely tartós fennállás esetén az
egészséget vagy akár az életet fenyegeti. Pl.: oxigénhiány, táplálékhiány stb.
Homeosztázis: az a bonyolult mechanizmus, ami a belső egyensúlyi állapotot
fenntartja.
Drive: az a belső késztetés, ami a szükséglet nyomán alakul ki és viselkedésre
késztet
Elsődleges vagy primer drive-ok:
 hőszabályozás
 éhség
 szomjúság
 szexuális
 alvás
 salakanyagok ürítése
 védekezésre irányuló
 kutató vagy explorációs drive (kíváncsiság)
 általános aktivitási drive
Másodlagos drive-ok:
tanulás során alakulnak ki  minden olyan tárgy, helyzet amely az elsődleges
drive-ok kielégítésében szerepet játszanak, maguk is motívummá válnak
(pl.:pénz)

Motivációelméletek
Drive-redukciós elmélet
Lényege a szükséglet és a nyomán fellépő drive feszültséget okoz az élő
szervezetben. A drive csökkentése a feszültség csökkenésével jár együtt, és
örömöt okoz.
Az elmélet jól magyaráz olyan motívumokat, mint például az éhség és a
szomjúság. Mindnyájan ismerjük, például az éhség milyen kínzó feszültséget
okoz, és milyen örömöt a kielégítése.
Kritika: Nem minden motiváció származik fizikai szükségletekből (kíváncsiság,
személyes hatékonyság stb.)
Nem minden szükségletmegvonás vezet drive növekedéshez
(vitaminhiányok)
Részleges szükséglet kielégítés  drive növekedés
Olyan aktivitások is motiválnak, amelyek inkább növelik a feszültséget

Arousal szint elmélet


Napjainkban ez elfogadottabb.
Arousal szint fogalma: az arousal nem mást, mint vegetatív fiziológiai aktivitás
Minden ember az optimális arousal szint elérésére törekszik  egyénenként
változó
Az élő szervezet igyekszik az optimális arousal szintet tartani. Az alapvető
biológiai motívumok, mint az éhség és a szomjúság az optimum felé emeli az
arousal szintet, így olyan viselkedést hoznak létre, ami ennek csökkentésére
törekszik.
Ha viszont túl kevés inger éri, az arousal szint az optimális alá csökken, ami az
arousal szint növelésére, és így ingerkereső viselkedésre fog motiválni,
természetesen csak addig, amíg az optimális szintet el nem éri.

Motívumokat természetük szerint különítjük el:


Biológiai motívumok: ezek az önfenntartáshoz kapcsolódnak, a fiziológiai
szükséglet nyomán lépnek fel
Szociális motívumok (szexuális és fajfenntartási): ide a szexuális és
utódgondozási motívumok tartoznak
Kíváncsiságmotívumok: ezek jellemzőek az állatokra is nem csak az emberekre
pl.: ingerkeresés, kalandkeresés, manipuláció

Extrinsic és intrinsic motiváció


Az emberi motiváció esetében beszélhetünk:
-Extinsic (eszköz jellegű) motiváció: ez esetben a viselkedés motivációjában
valamilyen cél elérése vagy külső tényező szerepel
-Intrinsic (önjutalmazó) motiváció: akkor beszélünk ilyen motivációról, amikor a
cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga

Maslow motivációs elmélete:


Organizmus egységes az egész.
Egyszerre több motiváció is működik.
Az ember esetében a különböző motívumok egymásra épülnek.
A szükségletek hierarchia szerint rendeződnek.
Emberi szükségletek:
 Hiány szükségletek
 Fejlődési szükségletek/növekedési igények

Hiányszükséglet (alacsonyabb rendűek):


-kielégítéséhez kell a környezet
-ha nincs kielégítve: testi és lelki betegséghez vezethet
-hiánymotivált viselkedést hoz létre

Fejlődési szükséglet (humánspecifikusak):


-pozitív irányú fejlődés
-akkor, ha a hiányszükségletek kielégítettek
Szükségletek piramisa:
Legfelül: növekedésalapú szükségletek:
1.önmegvalósítási szükségletek: az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek
megvalósítása
2.esztétikai szükségletek: szimmetria, rend, szépség
3.kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni
Legalsó szinteken: hiányalapú szükségletek
4.elismerés/megbecsülés szükséglete: teljesíteni, kompetensnek lenni és
elnyerni mások tiszteletét, elismerését
5.szeretet, valahova tartozás szükséglete: másokhoz tartozni, befogadott lenni
6.biztonsági szükségletek: biztonságban, veszélyektől mentesen lenni
7.fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság stb.

Murray motivációs rendszere:


27 szükségletet azonosított, amit 6 téma köré csoportosított:
1. Ambíció (pl.: teljesítmény motiváció)
2. Hatalom (pl.: dominancia)
3. A státusz védelme (pl.: védekezés)
4. A tárgyakhoz való kötődés (pl.: birtoklás)
5. A társakkal való viszony (pl.: affiliáció)
6. Információcsere (pl.: megismerés)

Az érzelem (emóció)
Fogalma: A valóság tárgyaihoz, jelenségeihez fűződő szubjektív viszonyt fejezi
ki.
Kleinginna és Kleingina 1981-ben a következőképpen határozta meg az
érzelmeket. „Az érzelmek a szubjektív és objektív tényezők összjátékának
bonyolult halmazai, amelyeket idegi és hormonális rendszerek közvetítenek”

Az érzelmek osztályozása:
Polaritás szerint: negatív és pozitív érzelmek
Tárgyuk szerint:
-intellektuális érzelmek
-erkölcsi vagy morális érzelmek
-esztétikai érzelmek
Összetett érzelmek: bűntudat

Egyetemes vagy alapérzelmek:


-öröm
-szomorúság
-félelem
-harag
-undor
-érdeklődés
-meglepettség

Érzelmi állapotok:
Hangulat: kevésbé intenzív, de tartós
Indulat: nagyon intenzív, de nem tartós
Szenvedély: nagyon intenzív és tartós

Érzelemelméletek:
1. James-Lang féle érzelemelmélet  az érzelmek perifériális elmélete
(Az elmélet a XIX. század végéről származik W. James és C. Lange egymástól
függetlenül, közel egy időben dolgozta ki – ezért szokták kettőjük nevével
emlegetni.)
Lényege: a környezet ingerei a központi idegrendszer közvetítésével
viselkedéses és/vagy vegetatív választ váltanak ki. Ezt a – saját – választ észlelve
alakul ki az érzelmi élmény.
Tehát a környezet nem közvetlenül, hanem a testi változásokon keresztül vált ki
érzelmi élményt (nem azért menekülünk, mert félünk, hanem azért félünk,
mert menekülünk.
Mivel az érzelmi élmény a külső eseményre adott válasz észleléséből származik,
ezért hívják ezt az elméletet az érzelmek perifériális elméletének.

2. Cannon-Bard féle érzelemelmélet  az érzelem centrális elmélete


Az elmélet Cannon nevéhez fűződik, aki James-Lange elméletet próbálta cáfolni
a következő érvekkel:
 a zsigeri változások idői lefutása hosszú, ezzel szemben az érzelmek
azonnal fellépnek
 a művi úton előidézett zsigeri változások (pl.: gyomor ingerlése) nem
okoznak változást az érzelmekben
 a zsigerekben amúgy is kevés az érzőideg
 a különböző érzelmek esetén is azonos zsigeri változások figyelhetők meg
pl.: öröm és fájdalom esetén
 a zsigerek és a központi idegrendszer kapcsolatának megszüntetése nem
okoz változást az érzelmi viselkedésben és szubjektív élményekben
Mindezek alapján Cannon szerint az érzelmi élményt nem az agykéreg (James
és Lang elmélete), hanem a kéreg alatti területek, elsősorban a thalamus
aktivitása jellemzi.
Szerinte az érzelmi élmény nem követi a testi változást, mint James-Lange
elméletében, hanem azzal egyidejű és pusztán csak velejárója a testi
változásoknak.

3. Schachter-Singer féle érzelemelmélet  az érzelem kéttényezős


elmélete
Kéttényezős elmélet mert  vegetatív válasz + kognitív kiértékelés egyaránt
szerepet játszik benne
Szerintük: érzelmek a vegetatív arousal változásával járnak
Nem specifikus az egyes érzelmekre. Az érzelmek megkülönböztetése a kognitív
kiértékelés következménye  hogy hogyan értelmezzük a vegetatív változást

Következik: ha a vegetatív változást nem tudjuk kielégítően


megmagyarázni más tényezőkkel, akkor fogunk érzelmeket feltételezni.
Az, hogy milyen érzelmeket feltételezünk gyakran a külső tényezőktől, a
helyeztre vonatkozó ismereteinktől, hiedelmeinktől függ.

Az érzelmi folyamat összetevői:


Kognitív kiértékelés: felmérjük, hogy az adott esemény az adott pillanatban
számunkra milyen jelentést hordoz (fontos/nem fontos)
Szubjektív élmény: az érzelem által kiváltott affektív (érzelmi, indulati) állapot
vagy érzés
Gondolkodási és cselekvési tendenciák: gondolatok a tervekről, arról hogy
hogyan küzdjünk meg az érzelmet kiváltó eseménnyel (kontextusértékelés) és a
tervek beindítása (cselekvéskészség)
Fiziológiai változások: elsősorban a vegetatív idegrendszerből kiinduló
változások
Érzelemkifejezés: testi változások
Az érzelemre adott válasz: a saját érzelmi állapotunkra és az azt kiváltó
helyzetre adott reakciók

Kognitív kiértékelés (Smith & Ellsworth)


A helyzet kívánatossága
A helyzethez elővételezett erőfeszítés mennyisége
A helyzet bizonyossága
A figyelem, amit a személy a helyzetnek akar szentelni
A helyzet felett érzett kontroll erőssége
A helyzetben jelen lévő nem emberi erőknek tulajdonított befolyás

Fiziológiai válaszok
Az érzelmek erős testi változásokkal járnak együtt.
Például: megy az utcán és hirtelen elé ugrik egy nagy kutya. Az ember megijed
és közben -valószínűleg- a következő testi változásokat figyelheti meg magán:
gyorsabb a szívritmus, fokozódik a légzésszám, izzad a tenyere, remeg a keze
stb.

Kommunikáció
Kommunikáció napjainkban:
-legáltalánosabb értelemben: információátvitel, információcsere valamilyen
jelrendszer (pl.: nyelv) segítségével
-szűkebb értelemben: az emberi gondolatok cseréje

Az emberi kommunikáció csoportosítása:


I.A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint:
1. intraperszonális (belső) kommunikáció: pl. tanulás, gondolkodás, lelki
folyamatok feldolgozása
2. interperszonális (személyek közötti) kommunikáció: pl. egyének közötti
kapcsolatteremtés és annak fenntartása
3. csoportkommunikáció: pl. családi, munkahelyi és más közösségekben
4. tömegkommunikáció: pl. TV, rádió
II.A közlő szándéka szerint:
1. szándékos (tudatos)
2. nem szándékos (ösztönös)

III.Az alkalmazott jelrendszer szerint:


1.verbális: a természetes emberi nyelv jelrendszerét használja
2. nem verbális: nyelven kívüli jelrendszert használ (testbeszéd,
képzőművészet)

IV. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását tekintve:


1.kognitív (gondolkodásra ható)
2. affektív-emocionális (érzelmekre ható)

V. A kommunikáló felek egymáshoz való viszonya szerint:


1.közvetlen (szemtől szembe)
2. közvetett (a feladó és a vevő térben és/vagy időben távol vannak)

VI. A visszacsatolás megléte, illetve hiánya szerint:


1.egyoldalú (aszimmetrikus): az adás folyamatos, de nincs visszacsatolás
2. kölcsönös (szimmetrikus): van visszacsatolás, a feladó és a vevő szerepe
folyamatosan változik

A metakommunikáció szerepe:
Minden tartalmi kommunikációt kísér valamilyen relációs kommunikáció, amely
nem szándékos, nem akaratlagos (indirekt), de amely a tartalmi
kommunikációval szabályszerű összefüggésben áll.
Kommunikáció nincs metakommunikáció nélkül.

A kommunikáció csatornái:
Az emberi kommunikáció VERBÁLIS és NONVERBÁLIS csatornákon zajlik.

Az emberi nyelv egyedülállósága


Az állatok jelhasználata
 reflexes, az inger jelenlétéhez kötött
 a fajra jellemző mennyiségű, véges számú üzenet
 mindig az aktuális ingerkörnyezetre vonatkozóan hordoznak információt

Az emberi nyelvhasználat
 a beszélő szándékai irányítják
 nagymértékben rugalmas
 produktív és kreatív
 kijelentéseink tartalmát nem korlátozza tér, idő és tényszerűség

Verbális kommunikáció:
Eszköze: nyelv
Hockett szerint az emberi nyelv 4 olyan sajátossággal bír, ami megkülönbözteti
bármely más állati kódrendszertől:
1. Leválasztottság: a nyelv segítségével az ember képes közvetlenül nem
jelenlévő, távoli dolgokról, eseményekről is kommunikálni
2. Nyitottság: az emberek képesek új jelentéseket alkotni és azokat a
többiek felé lekommunikálni
3. Hagyományozás: a nyelvet az új generációk a korábbi nemzedékektől
tanulják
4. Kettős mintázottság: a nyelv korlátozott számú elemből áll mégis
végtelen számú jelentést lehet belőle létrehozni

Nonverbális kommunikáció:
Jellemzői (a verbális kommunikációhoz képest):
 gyorsabb a küldése és fogadása
 kevesebb tudatos kontroll irányul rá
 kevésbé figyeljük
 hatásosabb
Funkciói:
A 2 modalitás (verbális és nonverbális) általában összehangoltan, egymást
támogatva működik.
A nonverbális jelzéseknek 5 főbb funkciója van:
 társas helyzet kezelése
 én-megjelenítés
 érzelmi állapotok közlése
 attitűdök kommunikációja
 csatorna-ellenőrzés
A társas helyzet kezelése:
1.Folyamatosan jeleznünk kell a partnereknek
 pozitív vagy negatív reakciónkat
 növekvő, csökkenő vagy változatlan érdeklődésünket
 hogy megváltoztassuk vagy befejezzük az érintkezést, stb.
2.Az érintkezések kezdeményezése és befejezése
 ezek folyamán a nonverbális csatornára folyamatos figyelem irányul

Az én bemutatása:
Az új partnerekben ki kell alakítanunk, a régiekben fenn kell tartanunk egy
képet, amelyet magunkról szeretnénk mutatni.
Ilyen helyzetekben a szóbeli közlések keveset segítenek  nonverbális jelzések

Érzelmi állapotok kommunikációja:


Az érzelmekre vonatkozó verbális üzenetek lassabbak és homályosabbak
+
Az érzelmek szóbeli közlését a kulturális normák korlátozzák

Nonverbális üzenetekkel fejezzük ki érzelmeinket

Az attitűdök kommunikációja:
A legtöbb tartós attitűdöt mind verbálisan, mind nonverbálisan ki lehet fejezni.
A nonverbális jelzések általában kiterjesztik a szóbeli tartalmat.

Más, ideiglenes attitűdöket kizárólag nonverbális kommunikációs csatornákon


közlünk.
Az egyes nem verbális csatornáknak az attitűdök kommunikációjában
különböző erőssége van.

Csatornavezérlés:
A csatornavezérlés a nonverbális jelzéseknek a verbális ellenőrzésében
betöltött funkciója.

Annak irányítása, hogy egy csoportban zajlik a verbális kommunikáció.


A korlátozott források hatékony kihasználása érdekében ennek erősen
koordináltnak kell lennie.

Nonverbális kommunikáció csatornái:


Mimika
Tekintet
Paralingvisztika, vokális jelzések
Mozgásos csatornák:
 gesztusok
 testtartás
 proxemika (térközszabályozás)
Kulturális szignálok

Mimikai kommunikáció (Ekman):


-öröm
-szomorúság
-meglepetés
-félelem
-harag
-undor
-érdeklődés

Kommunikáció a tekintet révén:


A tekintet hiánya, változásai, az általa kifejezett tartalom sokat elárul
figyelmünkről, érzelmünkről.
A tekintet fontos szerepet játszik az interakciók szabályozásában.
Pupillák: észleljük a pupillaméret változásait, következtetünk belőle (pl.
vonzóbb a tág pupilla)
Vizuális egyensúly: különféle szabályok irányítják
Agresszió és dominancia kifejezése a tekintetben.

Paralingvisztika, vokális jelzések:


Minden vokális jelzés, ami nem beszéd, paralingvisztikai jelzésnek tekinthető.
Hangerő
Hangszín
Hangsúly szabályozó funkciót
Intonáció tölt be
Beszédtempó
Szünetek
A hangból megállapítható: beszélő neme, életkora, természete, karaktere,
milyen társadalmi rétegbe tartozik, mennyire művelt, mennyire értelmes

Mozgásos (akciós) kommunikációs csatornák:


Gesztusok  kezek, karok, fej mozgása
A beszéd közben használt gesztust GESZTIKULÁCIÓNAK nevezzük – normák
ismerete
Jellemzőek a nemi különbségek!
A gesztusok erősen kultúrához kötöttek.
Embléma: független, világos jelentéssel bíró gesztus
Személyes különbségek is jelentősek.

Érintés:
Érintés kapcsolattartó funkciója elsődleges (szerelmi kapcsolat, csecsemő,
súlyos beteg, haldokló)
Világos társas szabályok irányítják, hogy ki, mikor, hol és kit érinthet meg.
Intimitást fejez ki legtöbbször.
Jelenthet: dominanciát
Férfiak és nők különbözően reagálnak az érintésre.
Leggyakrabban rituálisan jelenik meg az érintés.

Testtartás:
A testtartás (poszturális kommunikáció) a test álló vagy ülő helyzetével, beszéd
közbeni mozgásával foglalkozik.
A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudattalan.
Az egymással szoros kapcsolatban lévő emberek az interakciós helyzetben
akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását. (ezt SCHEFLEN
poszturális tükörjelenségnek nevezik)
A testtartás érzelmi állapotot is kifejez:
 egyenes, álló: összhang, határozottság
 kihúzom magam: elégedettség, önteltség
 összerogyok, görnyedt tartás: önbizalomhiány, stressz
 előre dől a testünk: kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró
 hátra dőlő: távolságtartás, bizalmatlanság
Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat
mozog
Proxemika = térközszabályozás:
Hall szerint a társas környezetünk régiókra („buborékokra”) osztható,
különböző szabályok jellemzik:
Intim zóna (0 – 0,6 m)
Személyes zóna (0,6 – 1,2 m)
Társas konzultációs zóna (1,2 – 3,3 m)
Nyilvános zóna (3,3 m-től)
Egyik zónából a másikba való átmenetet a viselkedés látható megváltozása
jellemzi.
Felségterületek: az emberek ideiglenesen vagy tartósan ellenőrizni szeretnének
bizonyos területeket, ezt ki is fejezik.

Szocializáció:
Fogalma: Társadalmi lénnyé válás folyamata.
Az adott társadalom szabályainak, normáinak, értékeinek, hagyományainak és
kultúrájának elsajátítása, amely által az egyén a társadalom „jól funkcionáló”
tagjává válhat.
Nem azonos fogalom a fejlődéssel.

A szocializáció színterei
Család  elsődleges színtér
Oktatási intézmények (óvoda, iskola)  másodlagos színtér
Munkahely  harmadlagos színtér

Szocializáció színterei: egyéb csoportosítás:


-Totális intézmények (pl. börtön, elmegyógyintézet, bentlakásos intézmény)
-Kevésbé merev szabályozású intézmények (pl. nyári tábor, iskola)

Nevelési célzatú szocializációs rendszer: pl. család, iskola


Reszocializáló rendszer: célja a korábbi szocializációs rendszerek hibáinak
kijavítása pl.: javítóintézet

Szociális tanulás formái:


 utánzás
 modellkövetés
 azonosulás, identifikáció
 belsővé tétel, interiorizáció

Család szocializációs funkciói:


az érzelmi biztonság megteremtése
modellnyújtás
beszéd megtanítása
első szociális interakciós tér
az éntudat és énidentitás megszilárdítása
általános társadalmi normák és értékek közvetítése

Iskola szocializációs funkciói:


Manifeszt szinten: iskolai szabályzat, szociális megerősítés (dicséret,
elmarasztalás, jutalmazás, osztályozás)
Implicit szinten: tanár (hat a személyiségével, akaratlanul közvetíti annak a
társadalmi rétegnek az értékeit, attitűdjeit, ahová tartozik)
Kortárscsoportok hatása (viselkedés, elköteleződés, kölcsönösség, összetartás
stb.)

Szakmai szocializáció:
Az a folyamat, melynek révén az egyén valamilyen szakma képviselőinek sorába
lép majd egyre magasabb szinten látja el szakmai szerepét.
Személyes kvalitások találkozása a szakmai kvalitásokkal.
Ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a pályán szakirányú ismeretekre kell szert
tenni és meg kell tanulni ezeket a gyakorlatban alkalmazni.

You might also like