Neuropszichológia

Fiziológiai hagyomány 3.

2021.10.07
Batta Barbara
Pszichofizika: a lelki és testi jelenségek
összefüggésével foglalkozó tudományág
• Kérdésfeltevés: milyen kapcsolat lehet test és lélek között,
illetve a környezeti ingerek hogyan jelennek meg, hogyan
érhetők tetten a mentális működésben

• Klasszikus filozófiai ihletésű kérdésfeltevés

• A racionalizmus kérdéseinek megválaszolása egyszerre induktív

és deduktív módszerekkel
 Pszichofizika
• Ernst Heinrich Weber (1795-1878)
• Fiziológia professzor a lipcsei egyetemen
• A tapintás és a kinesztézis érdekelte
• Két-pont küszöb vizsgálat: testrészek két pontjának egyszerre ingerlése
• Az érzékenység eltéréseket mutat testtájtól függően
• A receptor-sűrűséggel magyarázta: érintés pszichés aspektusa az adott
testtájhoz kapcsolódó receptorok mennyiségétől függ
• Az inger megváltozása nem mindig függ össze az érzet
megváltozásával
 Weber-törvény
• Éppen érzékelhető különbségek törvénye
• Súlyok emelése

• Referenciasúlyhoz képest mennyivel változik az észlelt

nehézség

• A különbség minden esetben az alapsúlytól függ- könnyű

alapsúly esetében az alanyok kis változásokat is észleltek már

• Az arány matematikai függvénnyel jellemezhető

• Élményminőség szubjektív askeptus + john Locke
hőmérséklet észlelésének változása
Gustav Theodor Fechner (1801-1887)
• Lipcsei egyetem orvostanhallgatója- nem szerzett végül
doktorátust-
• Pamfleteket írt Dr. Mises néven
• Fizikát és matematikát tanult Lipcsében
• Fizikaprofesszori állást kapott itt
• Fényészlelés tanulmányozása, rengeteg publikáció
• Titokzatos betegség 1840-43- fél a fénytől
• Hirtelen gyógyulás: újabb írás a növények mentális életéről
 Gustav Theodor Fechner
• 1850. A pszichofizika elemzése

• Érzetek és az ingerek közti kapcsolat elemzése

• A lélek a tudatküszöb felderítésén keresztül
tanulmányozható
• Hatott rá Weber munkája
• Fechner-tört: S = k log R
Gustav Theodor Fechner
• Fontossága
• Kis ingerintenzitás esetén már kis növekedés is változást
hozhat az érzetben
• Rámutatott, hogy a tudat jelenségei mérhetők
• Határok módszerének kifejlesztése: hol a hallási küszöb,
hol számol be a résztvevő érzékleti élményről, ha nincs
referenciapont
• Elméleti munkák a corpus callosum funkciójával
kapcsolatban
• Hatása
• Ebbinghaus emlékezet-vizsgálataira volt nagy hatással
 Ernst Mach (1838-1916)
• Turasban született, az akkori Morvaországban
• Bécsben tanult fizikát
• Grazban matematika-
professzorként
dolgozott, majd Prágában
fizikaprofesszorként 28 évig
• Ezután a bécsi egyetemen
kapott fizika tanszéket
• Legfontosabb műve:
Az érzékelés elemzése
1886.
Mach pozitivista filozófiája
• CÉL: alapvető szabálykészlet megalkotása, mely
biztosítja a tudomány egységét
• A tudomány publikus, és a megfigyelésre épít
• A tudomány alapvető adatai az érzetek, érzékszervi
tapasztalatok
• érvényesnek tekintette az introspekciót, mint
tudományos módszert
• A végső oki magyarázat minden esetben fizikai
Mach tudományfilozófiája

• Elementarista filozófia: a tudomány egysége az

élmény egységén alapul
• Minden szaktudomány nyersanyaga az érzet
• közvetlenül adott a megismerés számára
• A tárgyak másodlagosak az érzetekhez képest
Mach tudományfilozófiája
• Minden tudomány kiindulópontja a semlegesen értelmezett
tapasztalás
• nincs érdemi különbség fizika és pszichológia között
• mindkét tudomány vizsgálatának alapja az élmény
• Az, hogy valami a pszichológia vagy a fizika tárgya, csak nézőpont
kérdése!
Pl.: szín magyarázata
Pszichológiai vizsgálatok
• máig érvényes elméletek szisztematikus kísérletezés
során

– Az egyensúlyérzetben központi
szerepet játszó félkörös ívjárat
vizsgálata
– „Mach-sávok” felfedezése
– Izomorfizmus elmélet:
– a formailag azonosnak érzett
ingerek azonos érzéseket váltanak ki belőlünk
Az Én, a Tudat helye és
szerepe
• Hume elméletének követője:

• Az Én nem más, mint érzetek gyűjteménye

• Az Én csak mint „nyelvhasználati gazdaságosság”
következménye van jelen
• Az Ego élményeink emlékeiből áll, együtt az általuk
kiváltott asszociációkkal
• A selffel kapcsolatos érzéseink csak viszonylagos
érvényességűek
Lokalizációs kutatások

• Lokalizacionisták: az egyes funkciók specifikus

idegrendszeri területekhez köthetők, bizonyos lelki
aspektusokat beazonosíthatunk az idegrendszeren
belül pl.: memóriaműködés hippokampuszhoz
kötött

• Non-lokalizacionisták: az idegrendszer szervezett

egészként funkcionál

• Átmenet: funkcionális lokalizáció, az idegrendszer

több képlete működteti az adott funkciót
Lokalizációs vizsgálatok: állatkísérletek, ahol az
idegrenszer részeinek roncsolása, eltávolítása történt
• Charles Bell (1774-1842)
• Gerincvelői idegek dorzális részének
elvágása nem eredményezett mozgást, míg a
ventrális rész ingerlése automatikus mozgást
váltott ki
• Francois Magendie (1783-1855)
• Ugyanerre a következtetésre jutott
vizsgálatai során
• Bell-Magendie törvény: a dorzális
idegek szállítják a szenzoros információt,
míg a ventrális idegek a motoros
információt viszik az agyba
Johannes Müller (1801-1858)
• 1833-tól a berlini egyetem fiziológia
professzora
• Specifikus idegi energiák törvénye
• Minden egyes érzékszerv saját
idege által közvetítődik az agy
felé
• Benyomás- a szenzoros ideg
közvetíti a benyomást az
agynak- minden ideg a neki
megfelelő érzetet továbbítja
• Az idegek saját specifikus
jellemzőiket adják át az agynak
 • Írtásos kísérletek: agyi területek
szisztematikus eltávolítása- ezután az állat
megfigyelése
• Agyféltekék: szándékos mozgás és
percepció megszünése
• Kisagy: mozgáskoordinációs problémák
Pierre Flourens • Agy középső területe: vakság
(1794-1867) • Nyúltagy: állat halála

• Gerincvelő: ingerületvezetés
• Idegek: izglami állapotban játszott
szerep
• Neurális plaszticitás: képességek kiújulása
 Paul Broca (1824-1880) és Carl
Wernicke (1848-1905)
Afázia-kutatás
• Broca: értő, de nem beszélő személy
esettanulmánya: lézió a bal oldali
frontális területeken,
beszédprodukció rész sérül
• Wernicke: nem értő, rosszul beszélő
személy esettanulmánya-bal oldali
halántéklebeny felső részének
sérülése, beszédértő rész sérül

• Beszédprodukcióban és
megértésben kulcsszerepet játszó
Franz Joseph Gall- Frenológia
(1758-1828)
• A mentális folyamatok az agy
méretével és az agykéreg
összetettségével állnak
kapcsolatban=koponyadudortan,
azok az agyi területek fejlettek
ahol kidudodorik a koponya
• A mentális tevékenységek csakis
az agykéreghez köthetők
• A fehérállomány az
ingerületszállítás feladatát végzi
 Frenológia
• Elmélete
• A koponya külső formája összefügg
az agy belső formájával
• A tudat funkciói az agy különböző
részein helyezkednek el
• Egy agyi terület megnagyobbodása
dudort eredményez a koponyán
• Mindezek a funkciók/képességek
megtalálhatók a dudorok alapján
 További
lokalizációs
vizsgálatok
• David Ferrier és Hermann Munk:
• az egyik oldali okcipitális lebeny
eltávolítása másik oldali
látótérkiesést okozott
• Temporális lebenyben auditoros
központ
• Testrészek neuronális
reprezentációja nem a mérettől,
hanem funkcionális fontosságától
függ
 Jerry Fodor „lokalizáció-elmélete”
• Modularitás-elv: a beérkező
adatoknak van egy automatikus,
durva feldolgozásuk, mely egy
független, önmagába zárt, jól
lokalizálható modulrendszeren
alapul, minden modul a saját
funkció működéséért felel
• Jellemzői:
• Velünk született
• Területspecificitás jellemzi
• Kéreg szerveződési
egységei
• Funkcionálisan kötöttek-
enkapszuláltság
Funkcionalizmus

• Hilary Putnam, Jerry Fodor,

Ned Block
• A mentális (lelki) állapotok
valójában funkcionális agyi
állapotok, de
• sajátos mintázatát jelentik az
agyi állapotoknak,
• s ez a mintázat elvileg sokféle
„hordozón” megjelenhet
(szoftver/hardver hasonlat).
Lurija rendszerelmélete

• A humánspecifikus mentális funkciók

nem lokalizálhatók

• Rendszerbe szerveződnek az agykéreg

konkrét helyétől függetlenül

• Pl.: az írás mechanizmusakor

aktivizálódik a finom motorika, a
hangelemzés, a mozgás és az akarat
funkciója is…
DONALD O. HEBB (1904-1985) elmélete
• A pszichológia alapkérdései
• Alapvetés a biológiai pszichológiában
• Minden kognitív funkció megmagyarázható agyi –neurológiai – folyamatokkal
• A tanulás és az emlékezés is neurológiai/biokémiai változásokon nyugszanak
az idegrendszerben –
• Az egyszerre tüzelő idegsejtek között szoros kapcsolat alakul ki

"Neurons that fire together wire together.„

- A sejtek közötti kapcsolatok kiépülése a tanulás és az emlékezés alapja

• És megszületett a
neuropszichológia…