Neuropszichológia

Batta Barbara

2021. november 3.
Neuropszichológiai gondolkodás

Pszichés státusz
Hipotézisvezérelt Funkcióanalízis Hibaanalízis
mentén

A megfigyelt Az egyszerűbbtől A sérülésmintázat

viselkedésből a komplexebb részletvezérelt
kiindulva funkciók felé elemzése
Lurija rendszerelmélete
• A humánspecifikus mentális funkciók nem
lokalizálhatók

• Rendszerbe szerveződnek az agykéreg konkrét

helyétől függetlenül

• Pl.: az írás mechanizmusakor aktivizálódik a

finommotorika, a hangelemzés, a mozgás és az
akarat funkciója is…
Pszichés státusz (a neuropszichológia eszközeivel)
• Tudat (vigilancia)
• Orientáció (megjelenése, fennmaradása)
• Figyelem (felkelthető, fenntartható /habituáció/diszhabituáció/, terelhető/váltható)
• Észlelés (minden modalitásban!)
• Tanulás (elemi és összetett)
• Emlékezet (rövidtávú, munkamemória, hosszútávú, forrás, autobiografikus, prospektív
• Gondolkodás (matematikai, logika, absztrakció, „józan paraszti ész”, következtetéses)
• Tanult képességek – írás, olvasás, számolás
• Nyelv (produkció, megértés, pragmatika, prozódia, idiómák, metaforák)
• Praxis (ideátoros, ideomotoros, konstruktív – írás, rajzolás, lego)
• Mozgás (szimmetria/rendezettség, kinesztézia, testséma, propriocepció,
• Motiváció
• Érzelmek, hangulat
• Mentalizáció, szociális kogníció
• Végrehajtó funkciók (tervezés, gátlás, rugalmasság)
• Éntudat, betegségtudat, betegségbelátás (anozognózia)
Agnózia
• Gnózis – ismeret, megismerés, tudás
- Érzékszerveink segítségével megragadjuk a világot –
- Látás – észlelés – a látvány megragadása - kategorizálása – értelmezése –
döntés – cselekvés

- Bármelyik érzékszervet érintheti – mind az 5 érzékelési módban megjelenhet

a felismerési zavar
 Hogyan történhet?
- Akkor adhatunk ilyen diagnózist, ha az érintett érzékszerv ép
- Nem az érzékszerv sérülése, hanem neuropszichológiai zavar
- Az agyba szállított információ feldolgozása sérül
- Vagy perifériás sérülés – az ingerületet szállító agyideg sérülésének zavara
- Vagy centrális sérülés – az idegi információt feldolgozó agyterület zavara

- Többnyire szerzett sérülés – trauma, organikus elváltozás (pl.

agydaganat) vagy neurodegeneratív állapot (demencia,
Alzheimer, SM…)

- Lehet átmeneti állapot – stroke-ot vagy Grand Mal rohamot

követően
 Hogyan zajlik?
- Az agy szintetizáló képességén alapszik
- Az agyba vetülő kép elemeit illeszti össze az
idegrendszer,
- a kapott reprezentációt veti össze a memóriában
tárolt képpel
- Probléma: „nem áll össze a kép”
- már a perceptuális reprezentáció formálásánál
elakad a feldolgozás folyamata
- Többféle agnózia van
- attól függ, hogy a látás folyamatában melyik
részterület sérül
(V1 -> V2 -> V3 -> V4 -> V5)
 Kicsit részletesebben
• 1. Retina – fordított, kicsinyített kép
• - retinában receptorsejtek – csapok és pálcikák – alacsony és magas,
feldolgozás, alacsony és magas fényérzékenység
- Ganglionsejtek – látóidegen keresztül szín, mozgás, kontúrok, pozíció

• 2. Corpus Geniculatum Laterale (CGL) – az első állomás a tudatos

feldolgozásban – a percepció első lépése – forma- és irányérzékeny sejtek –
vonalak
- Minden sejt a neki megfelelő téri orientációjú információkra érzékeny – a
sejt receptív mezejére illeszkedő információ
- Sérülése esetén látótérkiesés - hemianópia
Kicsit részletesebben… V1 – primer látókéreg
- Elemi tulajdonságok és különbségek
detektálása és integrálása
- Alacsony szintű integrációs folyamatok –
kontúrdetekció zajlik
- Retinotópia

- A látóideg parvo és magnocelluláris sejtjei

elkülönült részeire vetülnek a V1 rendszernek

- Az integrációs folyamatok nagy része

extrastriatális kérgi területek interakciójaként
valósulhat meg – V2

- V1 sérülése – anópia, kérgi vakság, szkotóma –

nincs tudatosult látásélmény
 Kicsit részletesebben…
• V2 – a pályák itt szétválnak
• - occipitotemporális pálya – „MI” pálya
• - occipitoparietális pálya – „HOL” pálya
• V2-V3: másodlagos/ 3D Forma és dinamikus
• forma észlelés zavarok
• V4: Színészlelési zavarok
• V5 (MT): Mozgásészlelési zavarok
Kicsit részletesebben…
• „MI” PÁLYA – V1 -> V2 -> V4 -> inferior temporális kéreg
- Ventrális pálya – csak a vékony, parvocelluláris sejtek mennek erre
- Alak és mintafelismerés - meghatározni milyen tárgyat észlelünk
- a tárgyakat el kell különíteni a környezetüktől (szín, mozgás, forma, mélység
alapján)
- a tárgyakat meg kell különböztetni egymástól
- a tárgyakat fel kell ismerni, azonosítani – temporális lebeny, memória
Kicsit részletesebben…
• Extrastriatális területek sérülése
- Indiszkriminációs és organizációs zavarok
- V4 sérülése - Uni- vagy bilaterális sérülés (V4)
- Diszkromatopszia- enyhébb 
- Akromatopszia- csak szürke árnyalatok észlelése 

Ventrális integrációs zavarok -> AGNÓZIÁK

- Vizuális-vizuális integráció – tárgyfelismerés zavara
- Vizuális-verbális integráció – tárgyfelismerés ép, de nem
tudom megnevezni, amit látok
 AGNÓZIÁK – MI rendszer
• „MI” RENDSZER TÍPUSÚ AGNÓZIÁK – occipito-temporális zavar
I. Tárgyfelismerési zavar – 1. apperceptív – a tárgy részleteiből nem képes
felismerni a tárgyat 2. asszociatív agnózia - a látott objektum jelentésbeli
tudáshoz való hozzáférési zavara – occipito-temporális sérülés –
perceptuális és szemantikus rendszer kapcsolatának zavara
- Nem megy a diszkrimináció sem és a másolás sem
II. Színagnózia - A beteg nem tudja a színeket az ismert tárgyakkal asszociálni
pl: krokodil zöld színnel
III. Szimultán agnózia - egyszerűbb tárgyakat felismer, több tárgyat egyszerre
nem tud észlelni – MI rendszer sérülése
AGNÓZIÁK – „MI” rendszer
Prozopagnózia – arcfelismerési zavar – „arcvakság”
• - családtagok, híres emberek arcának felismerési zavara
• - súlyos esetben a beteg a saját arcát sem képes felismerni a
tükörben
• - az arc részletei nem állnak össze – az ismerős arcok nem
ismerősek számára
• - egészséges látás és intellektus mellett
• - fusiform gyrus sérülése – kétoldali occipitotemporális sérülés
következménye
 Agnóziák – „MI” rendszer
• Tiszta occipitális vagy temporális agnóziák
• Integrációs agnózia - A beteg a tárgy részeit meg tudja nevezni,
de a teljes tárgyat nem.
• Transzformációs agnózia - A beteg képes a tárgyak jellemző nézeteinek
azonosítására, de hangsúlyos jegyeinek takarásakor nem ismeri fel
• Vizuális anozognózia (Anton szindróma – kérgi vakság) - A beteg tagadja,
hogy vak, amikor járni próbál, beleütközik a tárgyakba.
• Színanómia – nem képes a színeket megnevezni (szín-tárgy párosítás rendben)
• Tárgyanómia – generalizált tárgymegnevezési zavar – tapintás vagy hallás
alapján képes rá
Kicsit részletesebben…
Kicsit részletesebben…
• „HOL” pálya
- Dorzális pályarendszer – vastag, magnocelluláris pályák futnak erre
- Lokalizációs funkció
- meghatározni hol van az észlelt tárgy
- Távolságészlelés
- Mozgás észlelése
Kicsit részletesebben…
HOL rendszer funkciói
- Mozgásészlelés
- Távolságészlelés
- Térészlelés
- Figyelem
- Vizuális és motoros rendszerek integrációja
Agnóziák –hol rendszer
• Szimultán agnózia a HOL rendszerben
• - nem megy a figyelmi váltás – nem képes egyszerre több
tárgyra figyelni
• Okulomotoros apraxia – nem képes tudatosan irányítani a tekintetét

• Topografikus agnózia - A beteg nem ismeri fel a tárgyak egymáshoz

viszonyított térbeli elhelyezkedését - egyoldali temporo-parietális
terület-sérülés

• Formaagnózia - A beteg forma-diszkriminációjának a sérülése -

egyoldali parietális lebeny sérülés
 Agnóziák – hol rendszer
MOZGÁSVAKSÁG – MOZGÁSAGNÓZIA – AKINETOPSZIA
- A mozgásészlelés teljes elvesztése

- A beteg a folyamatos mozgást mozaikszerűnek éli meg

- A sérülést a temporális lebeny V5 területének sérülése okozza

Bálint-szindróma
- Dorzális szimultán agnózia
- Optikus ataxia
- Okulomotoros apraxia
- Képtelenek a vizuális figyelmük átirányítására
- A térnek csak egy kis darabjáról tudnak beszámolni
Egyéb agnóziák
• Auditoros agnóziák – legtöbbször temporális sérülés váltja ki
- Verbális (szósüketség), nem-verbális, kevert auditoros, amúzia,
fonagnózia (ismerősök hangjának elvesztése – parietális sérülés)

• Tapintási agnóziák – legtöbbször parietális sérülés váltja ki

- ujjagnózia, aszomatognózia (uni vagy bi-)
- Gerstmann szindróma- ujjagnózia, akalkulia, agráfia, alexia
Kezelés
- Mivel mindig valamilyen szerzett – traumatikus vagy organikus –
sérülés következménye, a célzott kezelés nem lehetséges
- a hibák mintázata segíti a lokalizációt – a lokalizáció alapján hipotézis állítható
fel a hibázási mintázatról
- Terápia és a szerzett sérülés rehabilitációja párhuzamosan zajlik
- Neurodegeneratív zavar esetén az állapot folyamatosan romlik

- Neuropszichológiai rehabilitáció!
•KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!