16.

Figyelem: szelekció, téri figyelem (Morvai Cintia)

A figyelem pszicholó giá ja első sorban azzal foglalkozik, milyen
mechanizmusokkal alakul ki a viselkedés szolgá latá ban á lló észlelés és milyen
mechanizmusokal szervező dik a konzisztens viselkedés.

Figyelmi mű kö dés szelekció s vonatkozá sa:

Ingerekben gazdag kö rnyezetben akkor lehet hatékony a viselkedés,ha az
észlelő -és a mozgá sszervező rendszert nem terheli tú l a beérkező infó k tö mege.

Orientá ció s vonatkozá s:

nem lenne elő nyö s,ha egyes kö rnyezeti mozzanatok észlelése elmaradna

Az emberi informá ció feldolgozá s kapacitá sa véges,nem tudjuk a kö rnyezet

ö sszes ingerét azonos sú llyal feldolgozni ezért a MOTIVÁ LT viselkedés
szempontjá bó l lényegesek kerü lnek elő térbe. (torzított verseny a
feldolgozó kapacitá sért).
Informá ció feldolgozá si folyamatok sora:
1.érzékszervek elemi mű kö dése (alulró l felfelé hat, ingerek vezérlik)
2.észlelés komplexebb folyamatai (felü lrő l lefelé hat, modellek vezérlik)

A figyelem kutatá sá nak tö rténete:

A 19. Szá zad harmadik harmadá tó l kerü l kö zponti tematiká vá a pszicholó giá ban.
Kísérletezés folyt Wundt laborató riumá ban és William James munká ssá gá ban is
elő térbe kerü lt. Mindezek ellenére hosszú idő re kikerü l a kedvelt kutatá si
terü ltek kö zü l, ennek oka való színű leg hogy a figyelem és a tudatossá g, a
figyelem és a mentá lis rendszer irá nyultsá ga nehezen vá lasztható szét. A
má sodik v.h. alatt lényeges szerepet kapott a csatorna,átviteli kapacitás,zaj és a
redundancia fogalma: (kialakuló kognitív pszicholó gia.) Első általános modellje:
Broadbent szűrési modellje. Késő bb “modalitá svá ltá s”, ennek
kö vetkezménye,hogy elő térbe kerü l elő szö r a hallá s majd a 60-as évektő l a lá tá s
vizsgá lata.

A vizuá lis figyelem kutatá sá nak vezető terü lete a TÉ RI FIGYELEM lett, olyan
alapvető kérdésekkel mint:
-mekkora terü letre tudunk figyelni?
-há ny terü letre figyelü nk?
-egyszerre csak egyre vagy tö bbre is aká r?
80-as években má r:
-milyen kö rnyezeti hatá sok vonjá k magukra a figyelmet?
-mennyire befolyá soljá k ezek az ö nkéntelen folyamatok az éppen folyamatban
levő viselkedést?
80-as évek utá n: figyelmi zavarok neuropszicholó giai elemzése hozzá já rul a téri
figyelem,tá rgyakhoz kö tö tt figyelem idegrendszeri szervezésének megértéséhez.
Az ú j,érdekes ingerekre megjelenő aktivitá svá ltozá s (orientá ció s reakció ktatá s) a
60-as,70-es években élte fénykorá t. (Szokolov elmélete)

A laborató riumi kísérletezés és a való sá g:

Keresési paradigma mint “feladattípus”: Gyakorlatban példá ul az, hogy

megtalá ljuk az autó nkat egy zsú folt parkoló ban.Kísérletben: a résztvevő jelezze
amilyen gyorsan csak tudja,ha a képernyő n van piros kö r.(nehezítésként vannak
piros négyzetek is,vagy zö ld kö rö k,zö ld négyzetek)

Szűrési paradigma mint “feladattípus”: hétkö znapokban “koktélparti” helyzet,a

hangzavarbó l kell kiszű rni a szá munkra fontos informá ció t.Kísérletben: jobb és
bal fü lben eltérő szö vegeket hallgatnak.egyiket folyamatosan vissza kell
mondani.

Detekciós paradigma: Kísérletben: szintén a célinger jelzése reakció idő -

helyzetben.A célinger a képernyő n olyan helyen jelenik meg melyre egy
figyelmeztető inger á lt. helyesen,de idő nként megtévesztő en utal.

2 fő csoportja az eredményeknek: 1. A reakció idő mint mérce 2. A hibá k szá ma. A

reakció idő -adatok á lt. csak akkor értelmezhető k,ha a hibaszá m nem tú l magas.
(“gyors,mindazoná ltal pontos” kritériuma)

Szelektív figyelem:

A má r említett “koktélparti”-helyzet modellezésével kezdő dö tt a terü let kutatá sa.

Cherry klasszikus kísérletében a résztvevő k egyszerre 2 szö veget hallgattak. Az
egyiket folyamatosan vissza kellett mondani. Kérdés: mi marad meg a nem
figyelt szö vegbő l.pl: észreveszi-e ha a nő i beszélő helyett férfi folytatja (igen),
észreveszi-e ha á tvá lt a beszélő egy má sik nyelvre (nem).

Korai vagy késő i szelekció :

Broadbent kísérletében a résztvevő knek figyelniü k kellett mindkét fü lbe érkező

ingerekre.Az ingerek itt szá mok voltak, amelyek pá rokban jelentek meg.Vissza
kellett mondani ezeket a pá rokat tetsző leges sorrendben.(megosztott terjedelem
elemzése)Fontos kö vetkeztetés: a figyelmi szelekció mint szűrőmechanizmus
mű kö dik.a figyelt inger á tmegy,a nem figyelt fennakad és nagyon rö vid ideig még
elő hozható . (tartalékoló “puffer” emlékezet) Broadbent szerint a szű rő ezt a
tá rolá si rendszert védi a tú lterheléstő l. Késő bb kiderü lt,h a broadbenti szű rő
“lyukas”,azaz: a kísérletben résztvevő k kb 35%-a emlékezett rá ha a nem figyelt
szö vegben elhangzott a sajá t neve. Végső konklú zió : a szű rés nem minden-vagy-
semmi jellegű . A szelekció ú gy mű kö dik,hogy a nem figyelt jelek feldolgozá sa
kevésbé intenzív a figyeltekhez képest.CSILLAPÍTÁ S,nem szű rés.

Szelekció s jelenségek a hallá sban:

A vizsgá lat sorá n rö vid hangingereket alkalmaznak,amelyek véletlenszerű en

érkeznek a jobb és bal fü lbe.A feladat az,hogy az instrukció nak megfelelő fü lbe
érkező hangokra figyeljen és jelezze ha oda egy elő re meghatá rozott inger
érkezik. Kö vetkeztetés: (annak aki képes felfogni,én nem tartozom kö zéjü k).
N1 méretének csö kkenése az akusztikus szelektív figyelem esetében adott
feltételek teljesü lése mellett jelenik meg.

Szelekció s jelenségek a lá tá sban:

Két alapvető kérdés felmerü l: Szü kségszerű en oda nézü nk-e ahová figyelü nk és
oda figyelü nk-e ahová nézü nk.

Figyelem és fixá ció ,implicit és explicit figyelmi vá ltá s:

A fenti kérdést 2 részre bontjuk .Igaz-e h ahová nézü nk oda figyelü nk. Kísérlet: a
résztvevő k dö ntsék el,a lá tó mező ben felvillanó kereszt fü ggő leges vagy
vízszintes vonala hosszabb-e? 2-3 ilyen bemutató pró ba utá n megjelent a kereszt
mellett egy fekete vagy színes idom,vagy egy mozgó vonal.Kérdés a
résztvevő ktő l: lá ttak-e vmit a kereszten kívü l. Negyede nem vett észre semmit,ez
a jelenség a nemfigyelési vakság. A jelenség demonstrá ció ja Neisser nevéhez
fű ző dik.Ebben a kísérletben 2 videojelentet má soltak ö ssze.Mindkettő ben 3-3
személy vett részt,mindkettő ben kosá rlabdá t dobá ltak egymá snak.A két jelenet
szereplő i eltérő színű trikó t viseltek.Feladat: figyelni a já tékosokat és minden
alkalommal lenyomni egy gombot,amikor a csappattagok á tpasszoljá k a
labdá t.Fél perc elteltével egy nő i alak sá rga esernyő vel á tsétá l a színen.28
személybő l 6an szá moltak be ró la,hogy lá ttá k a nő t.
A kérdés má sodik fele pedig így hangzik: Figyelhetü nk-e má shová mint ahová
fixá lunk?A vá lasz hatá rozott igen. A figyelem explicit vá ltá sa: a lá tó tér egy
terü letére fixá lunk,majd szemü nk egy má sik pontra irá nyul. A figyelem implicit
vá ltá sa: a fixá ció nem vá ltozik,mégis má shová figyelü nk.
Gátlási folyamatok a figyelmi szelekcióban:
A jelenség,amely ennek a gátlásnak a létezésére utal a negatív előfeszítés.Tipper és
mtsai: A résztvevőknek célingerként mindennapi tárgyakat mutattak, és ezeket olyan
gyorsan kellett megnevezniük ahogy csak tudták.Amikor olyan inger követelt
figyelmet,melyet előzőleg valamiért ki kellett szűrni,nem egyszerűen az történt,hogy
az előzetesen zavaró inger feldolgozása valahol elakadt. Többről van szó: az
emékezeti reprezentáció gátlás alá került.
Interferencia és figyelmi szelekció:
Feladat: Annak jelzése,hogy a szó a téglalap alatt vagy felett helyezkedett el. Ha a
téglalap alatt a FELETTE szó vagy felette az ALATTA szó jelenik meg
(inkompatibilis próbák) akkor a reakcióidő lassul.
Lehetséges magyarázat: versenymodell. Kompatibilis helyzetben,feltételezve hogy a
jelentés szerinti feldolgozás gyorsabb,ennek eredménye előbb éri el a válaszszervezés
rendszerét.
Egy másik szelektív figyelmi paradigma lehetővé teszi,hogy szétválasszuk a versengő
válaszokhoz vezető ingereket, az eljárás neve: zaj/kompatibilis eljárás (Eriksen)
Feladat: Választásos reakcióidő helyzetben dönteni hogy a mező közepén (fixációs
pont jelzi) lévő betű 2féle bemutatási lehetősége közül melyik jelenik meg,a(ez
esetben S vagy H betű,megfelelő gomb lenyomással jelzi) A feladat végrehajtása
során azonban e betűk (célinger) mellett megjelennek további zavaró ingerek is.A
kontrollfeltételben ezeknek semmi közül a célingerhez (semleges zajok,bármilyen
betű az ábécéből).Kompatibilis feltételben olyanok jelennek meg amelyek
megegyeznek az éppen felvillanóval (például ha S van középen akkor még több S
betű jelenik meg) Az inkompatibilis esetében pedig például ha S van középen akkor a
másik betű,azaz sok H jelenik meg.
Általános eredmény: az inkompatibilis feltételben a reakcióidő a kontrollfelvételhez
képest nő,a kompatibilis feltételben viszont csökken.
Szelekció és terhelés:
A szűrési mechanizmus az információfeldolgozórendszer terheléséhez igazodik.Ha
nagyobb a terhelés,a szűrés következtében kevésbé érvényesülnek a zavaró ingerek.ha
viszont kisebb a terhelés a szűrőmechanizmus kevésbé szigorú.
Kísérlet: (Lavie) a zaj/kompatibilitás paradigma egyik változata.
Eredmény: magasabb terhelésnél a figyelmi szelekció hatására már gyengül a vizuális
mező távolabbi területeinek hatása,így azoknak a zavaró ingereknek a hatása is
amelyek a célingertől távolabb esnek.
Téri figyelem kiterjedése:
A téri figyelmi terület nem állandó,ha a helyzet úgy kívánja lehet a figyelt terület
tágabb vagy szűkebb. LaBerge kísérlete rámutat ennek a “zoomlencsejellegű”
működésnek a lényegére.
Feladat: komplex, 2különböző próba. 1. A feladat szerepe h beállítsa a figyelt terület
nagyságát.2. tesztelhetővé váljon hogy ez a beállítás valóban megtörtént.
A beállító feladatnak 2 változata is volt:
- széles,nagy kiterjedésű figyelmi területet igényel.arról kellett dönteni,hogy egy
5betűs szó személynév-e vagy sem,tekintetbe véve az egész területet amit az 5 betű
foglalt el
-a figyelt mező leszűkűlt egyetlen karakterre amikor arról kellett dönteni,hogy az 5
karakterből álló sorban a középső egy meghatározott betű-e vagy sem.E feladat próbái
közé beiktatták a következő kérdést magyarázó próbát: tényleg változik-e a figyelt
terület nagysága.Ezekben 5  jel jelent meg egy sorban () vagy 4  jel és egy
szám,pl (7)
Eredmény:A várttal megegyezett,az információfeldolgozás GYORSABB a figyelt
területen, a szélesre állított figyelmi terület esetén MINDEGY hogy középen vagy a
karaktersor szélén jelenik-e meg a szám,mert így is úgy is beleesik a figyelt
területbe.Ez azt is jelenti viszont,hogy szűk figyelt mező esetében csak a középső
karakter kerül a figyelem fókuszába.ilyenkor a középen megjelenő számra gyorsabb a
reakció,mintha a széleken jelennének meg.
LaBerge és Brown szerint a téri figyelem egy változtatható sávszélességű szűrő,amely
a középponttól távolodva egyre csökkenti a feldolgozás hatékonyságát.Kramer és
Hahn további vizsgálatai pedig azt is bizonyították,hogy létezik olyan helyzet amikor
2 releváns inger között lévő zavaró karakternek nem érvnyesül ez a zavaró hatása.