Általános lélektan I.

Percepció-Figyelem
Kulcsszavak
Percepció
A perceptuális folyamatok általános jellegzetességei
 érzékelés és észlelés
 szenzoros kódolás és a transzdukció lépései
 Észleléselméletek – közvetlen észlelés elmélete; észlelési többlet elmélet
 konstrukciós folyamatok az észlelésben: tanulás, valószínűségi értékelés, perceptuális
készenlét
 egészlegesség az észlelésben: gestalt
 bottom up és top down folyamatok az észlelésben
 a perceptuális ciklus
 elemzési szintek
Az észlelés és tudat viszony
 a tudatosság formái
 küszöb alatti észlelés
 vaklátás
 perceptuális hárítás
 illúziók
A percepciókutatás legfontosabb módszerei
 introspekció és viselkedéses módszerek
 pszichofizikai módszerek: GBR, EMG, EKG
 EEG, MEG, kiváltott potenciál, eseményhez kötött potenciál
 képalkotó eljárások: röntgen, CT, PET, MRI, fMRI
Információfeldolgozás és a reakcióidő elemzés logikája
 mentális kronometria
 szakaszelmélet
 reakcióidő mérés – a reakcióidő típusok
 kivonásos módszer
 additív faktorok módszertan – additív és interakciós hatások
 folyamatos feldolgozás
Pszichofizika
 a pszichofizika alapkérdése
 fizikai és pszichológiai mérés
 skálatípusok
 érzékleti küszöbök: abszolút és különbségi küszöb
 legkisebb érzékelhető különbség - Weber-tört
 A pszichofizika módszerei: klasszikus módszerek – konstans ingerek, határok,
beigazítás módszere
 továbbfejlesztett módszerek - kötelező választás, adaptív eljárás
 közvetlen pszichofizika: nagyságbecslés, aránybecslés, modalitás összeillesztés
  érzetfüggvény - logaritmus törvény; hatványtörvény
 pszichometriai függvény
 pszichofizikai függvény
Szignáldetekció
 szignáldetekciós helyzet: találat, kihagyás, téves risztás, helyes elutasítás
 érzékenység
 döntési kritériumok
 észlelő működés jelleggörbe
A vizuális információfeldolgozás folyamata
A látás alapfolyamatai
 a fény fizikai tulajdonságai: amplitudó, frekvencia, hullámhossz
 spektrum, összetett és egyszerű fény
 a szem sematikus felépítése
 szemizmok és szemmozgás fajták: konjunktív; vergens; gyors, szakkadikus; lassú,
követő
 a retina és a fotoreceptorok
 retinális kép
 retinális receptív mezők: Hermann rács, Mach sávok
 a látópálya sematikus felépítése: magnó és parvocelluláris rendszer
 irányszelektív sejtek
 retinotopikus szerveződés
 téri frekvencia
 kontrasztérzékenység
Színlátás
 felületi reflektancia
 abszorbció
 ellenszínelmélet
 háromszín elmélet
 fizikai színkeverés – additív, szubtraktív
 pszichológiai színkeverés
 színkör, színhasonlósági tér
 veleszületett színlátás zavarok – pro-, deutero-, tritanomália; tetrakromázia
 szerzett színlátászavarok
 a színek pszichológiai tulajdonságai: árnyalat, fényesség, telítettség
 színkonstancia
 színkontraszt
 színasszimiláció
Tárgyak, formák alakok észlelése
 perceptuális szegregáció
 kétértelmű ábrák és a figura-háttér elrendeződés feltételei
 a perceptuális organizáció Gestalt elvei
 valódi és illuzórikus kontúr
 geometrikus ionok
  perceptuális tanulás
 prozopagnózia
 inverziós hatás
 modulok és szétosztott reprezentáció
Tér és mélységészlelés
 énközpontú perceptuális mező
 vizuális kulcsok
 monokuláris jelzőmozzanatok és fajtái
 binokuláris jelzőmozzanatok és fajtái
 perceptuális konstanciák
 nagyságkonstancia - Emmert törvény
 alakkonstancia – mentális rotáció
 helykonstancia
 mozgáskonstancia
 színkonstancia
 világosságkonstancia
 perceptuális séma
 illúzió – hold-illúzió, Gelb-, és Kardos-effektus, méretillúzió, mélység illúzió, arc
illúzió, Ames szoba
 binukoláris diszparitás
 egymásnak megfelelő pontok, horopter
 retinotópiás leképezés
 kettős látás és sztereolátás
Mozgásészlelés
 valódi mozgás
 látszólagos mozgás
 mozgási utóhatás
 mozgási illúzió
 Reichardt-detektorok
 a biológiai mozgás és pontemberke
Akusztikus észlelés: a hangoktól a beszédészlelésig
A hallás alapfolyamatai
 a hanghullám fizikai tulajdonságai: amplitudó, intenzitás, hangszint
 a hang pszichikai tulajdonságai: hangerő, hangmagasság, hangszín
 hangerő fizikai meghatározói
 tisztahang, komplex hang, zaj, harmonikusok és felharmonikusok
 analitikus és szintetikus észlelés
 Fourier-elemzés
 a fül felépítése és hallási funkciói
 frekvenciaelmélet
 helyelmélet
 utazóhullám elmélet
 tonotopikus szerveződés
 spontán aktivitás és frekvenciaszelektivitás
Egyetlen hang észlelése
 pszichoakusztika
 abszolút hallási küszöb és a hallhatósági függvény
 különbségi küszöb és hatványfüggvény
 a hangerősség skálázása: son skála és phon skála
 a halláskárosodás fajtái
 a hangmagasság skálázása: mel skála, zenei skála
 a hiányzó alapfrekvencia jelensége és a hallásiszűrő modell
 a hangszín spektrális és dinamikai jellemzői
 hangszín pszichikai tulajdonságai
Hanglokalizáció
 hallási tér
 monoaurális észlelés
 binaurális észlelés
 interaurális hangerőkülönbség
 interaurális időkülönbség
 tévesztési kúp
 fejhez kötött átviteli függvény
 hallási lánc
Beszéd- és zeneészlelés
 fonéma - fonémadöntés
 dichotikus hallgatási helyzet
 kategoriális észlelés
 fonémarestauráció
 illuzórikus szótag
 ritmus – spontán tempó, ritmizáció, ütem, tempó, metrum
 hangköz - oktáv
 a hangok szekvenciális szerveződése – a dallam
 a hangok szimultán szerveződése – az akkord
 tonális szerveződés
 abszolút hallás
 relatív hallás
 dallamsüketség
Az érzékelés más dimenziói
Kémiai érzékelés
 A kémiai érzékelés alapja és fajtái
 A szaginger feldolgozás fontosabb lépései
 A szagok osztályozása; alapszagok
 szagdiszkrimináció
 szagdetektálás
 szagfelismerés; a szagfelismerést befolyásoló tényezők
 szagkonstancia
 szagok jelzőfunkciói
  adaptáció és habituáció
 A szagok szerepe az emberi viselkedésszabályozásban
 Az ízfeldolgozás fontosabb lépései
 Az ízek osztályozása; alapízek
 Ízek a nyelven
 ízdetektálás
 ízazonosítás
 ízdiszkrimináció
 ízadaptáció
 ízpreferencia, ízaverzió
Testérzékelés, fájdalom
 testérzékelés fajtái
 a bőrérző receptorok fajtái
 az érzőreceptorok jellemzői
 humunkulus
 a bőrérzékelés fajtái
 a mozgásérzékelés, kinesztézia receptorai
 protopiás és epikritikus kinesztézia
 a szervérzékelés, viszcerocepció receptorai
 protopiás és epikritikus viszcerocepció
 a zsigeri fájdalom fajtái
 fájdalomérzékelés, nocicepció összetevői
 a fájdalomélmény dimenzió
 a fájdalominger tulajdonságai
 fájdalomreceptorok és fájdalomrközvetítő rostok
 a fájdalomkapu-mechanizmus
 a fájdalom érzékelés befolyásoló efferens folyamatok fajtái (lényeg)
 fontosasbb kulturális eltérések és hasonlóságok a fájdalomfeldolgozásban
 fájdalomreakciók időbeli kiterjedtsége
 indukált és természetes fájdalomreakciók
 fájdalomküszöb és fájdalomtolerancia
 a fájdalomélményt befolyásoló pszichés tényezők
 fájdalomra hajlamos beteg
 referált fájdalom
 pszichogén fájdalom
 szociális fájdalom
 mentális fájdalom
Figyelem
Figyelem általános kérdései
 figyelem definició
 a figyelmi működés felosztása
o önkéntelen és szándékos figyelem
o szelektív, megosztott és váltakozó figyelem
o szimultán, szukcesszív és fenntartott figyelem
o kifelé és befelé irányuló figyelem
o orientációs, éberségi és végrehajtói figyelmi hálózat
 a figyelem tulajdonságai:
o terjedelem
o koncentráltság
o megoszthatóság
o tartósság
o rugalmasság
 a figyelem mérésének stratégiája
 figyelmi tesztek fajtái és jellegzetességei: áthúzásos, kódjel és számolási tesztek
 számítógépes figyelmi paradigmák
 a figyelmi szelekció vizsgálata
 a figyelemmegosztás vizsgálata
 a fenntartott figyelem vizsgálata
 a figyelmi váltakozás vizsgálata
Figyelem elméletek
 korai szűrés modell
 a koktélparti helyzet és dichotikus hallgatás
 saját név hatás
 csillapítási modell
 megosztott terjedelem vizsgálat
 kései szűrés modell
 rugalmas szűrő modell
 kapacitás modell
 szűrő nélküli megközelítés – észlelési ciklus és sémák
 hierarchikus megközelítés
 ATA modell – sémák, ütemezett versengés, ellenőrző figyelmi rendszer
Figyelmi szelekció
 gátlási folyamatok és figyelmi szelekció
 negatív előfeszítés
 konfliktus vagy gátlási paradigma
 stroop effektus
 zaj/kompatibilitási helyzet
Vigilancia
 éberség, vigilancia, orientáció
 órateszt – vigilancia csökkenés és magyarázatai
  arousal és a felszálló aktivációs rendszer
 aktivációs kontinuum hipotézis – Yerkes-Dodson törvény
 éberség és fiziológiai mutatók
Orientáció
 a mi az? reflex
 orientációs reakció, védekezési reakció és megrezzenési reakció
 az orientáció szokolovi modellje
 kollatív változók
 önkéntelen, implicit figyelmi váltások
 akaratlagos, explicit figyelmi váltások
 nem figyelési vakság
 változási vakság
 ismétlési vakság
 figyelmi pislogás
 az orientációs reakció megszűnése – habituáció
Akusztikus, vizuális és téri figyelem
 az akusztikus figyelem szűrő metaforái (korai, kései ill. rugalmas szűrő)
 a vizuális figyelem színpad és reflektor és zoomlencse metaforái
 a téri figyelem funkciói – a binding probléma
 vizuális keresési paradigma – sajátság keresés és konjunkciós keresés
 sajátságintegráció
 a téri figyelem kiterjedtsége
 Eriksen paradigma