1.

A neuropszichológia fogalma, helye és szerepe a

differenciáldiagnosztikában A modern neuropszichológiai szemlélet
jelentősége a konduktív pedagógiában
Neuropszichológia:
– A kognitív idegtudomány területéhez tartozik (a pszichológia, a neurológia, a
neurofiziológia, a neurokémia és a neurofarmakológia együttműködésének
eredménye. Önálló tudományterület)
– Az agysérültek pszichikus folyamatait tanulmányozza – az agy és a pszichés
folyamatok közötti összefüggésekkel foglalkozik (lateralizázió, lokalizáció, kognitív
folyamatok, egyéni kognitív mintázatok feltérképezése)
– Vizsgálja a memória, beszéd, észlelés és a figyelem folyamatait
– Azonosítja az ép és a károsodott kognitív részfolyamatokat
– Egyénre szabott terápiás stratégiát dolgoz ki a neuropszichológiai tünetek
enyhítésére
A neuropszichológus feladatai:
– Elsősorban az agykárosodott személy rehabilitációjával kapcsolatos (agykárosodás
baleset vagy betegség következtében alakulhat ki, melynek hatására kognitív,
emocionális, motivációs, viselkedésbeli és szociális zavarok jelentkezhentnek)
– A neuropszichológus különbséget tesz a neurológiai szinten (strukturálisan)
megalapozott tünetek és az emocionális állapotok (pl. szorongás), pszichés
megbetegedések között
– Az agyműködés és a viselkedés közötti kapcsolatok felmérése standardizált
tesztekkel történik (!!! Ez az alapja, illetve a feltétele a hatékony fejlesztési terv
kidolgozásának és a rehabilitációnak)
– Objektív eljárásokkal feltérképezi az organikus károsodás mértékét (így tárható fel
az egyéni kognitív képpességek mintázata) és a fejlesztő szakemberekkel,
neurológussal, pszichológussal együttműködve kidolgozzák a terápiás stratégiát
(mely figyelembe veszi az agyik plaszticitás lehetőségeit, vagyis az újraszerveződési
folyamat lehetőségeit. – A korai fejlesztés lényeges a hatékonység tekintetében!!!)
– feladata a viselkedészavarés a rendelkezésre álló neurológiai adataok alapján a
diagnosis kitejesztése, az érintett funkciók minél árnyaltabb feltárása és a
neuropszichológiai terápia kijelölése, végrehajtása
A neuropszichológus szerepe a konduktív pedagógiában:
– Konduktor–neurológus–pszichológus team
– Diagnózis pontosítása, tünetek elemzése
– Neuropszichológiai tesztek használata a felnőtt diagnózisban
– Az információfeldolgozás sérülési mintázatának feltérképezése
– Fejlődés – neuropszichológiai módszerek a gyermekek rehabilitációjában
– Fejlődési zavarok vizsgálata
Szemléleti jellegzetessége:
 – A modern neuropszichológia (mint tudományos diszciplína) leglényegesebb témái a
féltekei lateralizáció kérdéséhez, agnózia, afázia, amnesia funkcionális modelljeihez
kapcsolódik
– elméleteinek, módszereinek célpontja a beteg diagnózisa és terápiája ( a kognitív
zavar azonosítása, lokalizációja, a részfunkciók pontos felismerése)
– a személy mindennapi életminőségének, kognitív lehetőségeinek és képességeinek
fejlesztése, a munkaképesség, iksolai megfelelés, önálló életvezetés kérdései
kerülnek előtérbe

2. Kettős disszociáció elve, modularitás fogalma, példával

Kettős disszociáció elve: A neuropszichológia a kettős disszociációt tartja egy funkciókiesés
elengedhetetlen bizonyítékának. Tehát ha két különböző idegrendszeri területhez két
különböző funkció tartozik, akkor találni kell olyan eseteket, ahol az egyik funkció sérül és a
másik ép (intakt) marad, de találni kell fordított eseteket is.
Példa: Téri-vizuális munkamemória: Basso és munkatársai (1982) betege bal frontális
(gondolkodás kreativitás) és parietális (megismerő funkciók, érzőközpont) lebenysérülése
után károsodott teljesítményt mutatott a szám- és szóterjedelem feladatokban, de teljesen
normális eredményt a téri terjedelmi feladatokban. (pl. Corsi-kockák: a vizuális, térbeli rövid
távú munkamemóriát vizsgálja)
Modularitás
Az elmeelmélet hagyományosabb megközelítése szerint: az elme egy többcélú eszköz,
amely bármilyen típusú feladat vagy információ előtt aktiválható. Így függetlenül attól,
hogy logikai-matematikai, nyelvi, fizikai vagy társadalmi problémával állunk szemben,
elménk (mint egységes rendszer) mozgásmechanizmusokat indít el a probléma észlelésére
és megoldására.
Ezzel a felfogással szembesülve a moduláris megközelítés fenntartja, hogy az elme nem
egységes vagy monolitikus eszköz. Inkább ez egy eszközkészlet, amelyek mindegyike egy
adott problémára, feladatra vagy információra szakosodott. Azon túl, hogy egyetlen
többcélú eszköz, az elme úgy képzelődik különböző típusú problémák megoldására
szakosodott folyamatok és rendszerek összessége.
Pl.
– a vizuális észlelési modul csak arra szolgál, hogy a bejövő retinális információból
kikövetkeztesse a környezet háromdimenziós elrendezését
– vagy a nyelvi modul arra, hogy a bejövő akusztikus vagy vizuális információból
kikövetkeztesse a jelentést stb.
!!! A modulok gyorsak, mert egy-egy feladatra specializálódtak, és magukban hordozzák a
feladathoz szükséges tudást.

3. Diagnosztikai eszközök a vizsgálati cél alapján, ismert technikák

felsorolása, alkalmazása
(Pieron, Verseghy, Corsi, RTM, számemlékezet, neglect)
Diagnosztikai eszközök a vizsgálati cél alapján:
- Diagnózis: a probléma hátterének feltárása
- A károsodás mintázatának tisztázása
- A változás követése: rehabilitáció, terápia hatásának vizsgálata
A neuropszichológia eszköztára:
– viselkedés megfigyelése
– anamnézis felvétele
– neuropszichológiai vizsgálóeljárások
– kérdőívek
– képalkotó eljárások (EEG, MRI, fMRI)
– változás követése, beavatkozás
– kvalitatív elemzés: Hogyan teszi?
– szindróma analízis
– folyamatdiagnosztika
Vizsgált kognitív folyamatok
– beszéd
– vizuális (auditív, taktilis) percepció
– téri-vizuális folyamatokű
– motricitás
– figyelmi folyamatok
– emlékezeti folyamatok
– exekutív folyamatok (tervezés, döntés, szervezés)
A figyelem diagnosztikája
Nincs egy jó figyelmi teszt! • A figyelem különböző aspektusait lehet csak vizsgálni. •
Gyakran nem világos, hogy munkamemória vagy figyelmi teszt kerül-e alkalmazásra a
figyelmi funkciók vizsgálatára.
Fókuszált figyelem
– Szelektív figyelmi folyamatok
– Az elterelhetőség vizsgálata: Stroop
– Dichotikus hallási eljárások: árnyékolási technika
– A vizuális fókuszált figyelem vizsgálatára hozták létre a törlési feladatokat. (Pieron)
– a Rejtett Ábrák Teszt
Emlékezeti vizsgálóeljárások
– Önéletrajzi emlékezet
– Mindennapi, hétköznapi emlékezet
– Verbális emlékezet és tanulás
– Vizuális, téri-viuális emlékezet
Rivermead Viselkedéses Memória Teszt
– 10 -11 feladat: Orientáció és Dátum (a vizsgálati személynek 10 kérdést teszünk fel
arra vonatkozóan, hogy az idő-tér érzékelése rendben van-e)
A neglect vizsgálati módszerei
– Fontos kizárni, hogy a tünetek nem magyarázhatók közvetlenül szenzoros vagy
motoros deficittel
– Mivel a neglect-hez gyakran társul hemianopia és más occulomotoros zavarok, ezért
a látótér nagyságát, látásélességet, a szemmozgásokat ki kell vizsgálni

• A neglect-es beteg nem képes az érintett térfélbe irányítani a tekintetét vagy a

fejét, a hemianopiás hamar megtanulja.
 Másolási/rajzolási tesztek: Papírra egyszerű vonalrajzokat kell lemásolni, majd
emlékezetből lerajzolni.
Vizuális keresési és törlési tesztek
Vonalfelezés: Neglectesek jobbra helyezik, az egészséges kontroll többnyire kicsit
balra.
Téri-vizuális konstrukciós tesztek: -pl. puzzle, kockaépítés

1.Figyelem vizsgálata: Piéron teszt

2. Munkamemóriakapacitás vizsgálata:
- vizuális vázlattömb: Corsi-kocka teszt
- fonológiai hurok: számterjedelem, fordított számterjedelem
3.Végrehajtó funkciók vizsgálata:
- Wisconsin kártyaszortírozási teszt
- Stroop feladat
- Hanoi torony
4.Memória és tanulás vizsgálata:
- RAVLT
- Rey komplex ábra

Piéron teszt:
Figyelemkoncentrációt, és szelektív figyelmet vizsgáló teszt. A Pieron tesztben egyszerű
ábrák vizuális diszkriminációja történik.
Corsi – kocka: (munkamemória kapacitás)
Kilenc, véletlenszerűen elhelyezett kocka közül érint meg néhányat a vizsgálatvezető, a
vizsgált személynek ugyanebben a sorrendben kell megérintenie az érintett kockákat.
Számterjedelmi teszt:
⋅ verbális munkamemória feladat

⋅ A kísérleti személyek különböző hosszúságú számsorozatokat hallanak, ezeket kell

visszamondaniuk. Az első számsorozat három, az utolsó kilenc számjegyből áll.
⋅ A számsort mondhatják előrefelé-úgy ahogy hallották, vagy visszafelé.

⋅ Jacobs dolgozta ki
Wisconsin kártyaszortírozási teszt:
Egyszerű ábrákat mutató kártyákat kell csoportosítani úgy, hogy a csoportosítás aktuális
szempontját a vizsgálatvezetőnek a vizsgálati személy próbálkozásaira adott
„helyes/helytelen” visszajelzéseiből kell kikövetkeztetni.
Stroop feladat:
⋅ végrehajtó működések mérésében használják

⋅ azt kell megnevezni, hogy milyen színnel nyomtattak színneveket

Hanoi – torony:
Elsősorban a tervezés és a rugalmasság mérésére használt eljárásoknál alkalmazzák.
⋅ három pálcika és öt különböző méretű korong áll rendelkezésre

⋅ a korongok az egyik pálcikára vannak felfűzve, felfelé csökkenő méretben

 ⋅ a feladat ennek az alakzatnak a reprodukálása bármely másik pálcán úgy, hogy
egyszerre csak egy korong mozgatható, s nagyobb korong nem kerülhet kisebbre
RAVLT – teszt
Rey Auditory Verbal Learning Test
- Szótanulási teszt
- Memória konszolidációt méri föl (a verbális emlékezet vizsgálata)
- (Leggyakrabban alkalmazott neuropszichológiai teszt MCI diagnosztizálásában)
REY – teszt
- összetett figura és felismerési próba
- alakzat lemásolása majd emlékezetből lerajzolása

4. Vizsgált kognitív folyamatok, vizsgált módszerek a gyakorlatban:

akusztikus és vizuális figyelem, verbális és vizuális emlékezet,
demencia, MiniMental
Vizsgált kognitív folyamatok
– Beszéd
– Vizuális (auditív, taktilis) percepció
– Téri-vizuális folyamatok
– Figyelmi folyamatok
– Emlékezeti folyamatok
– Exekutív folyamatok ( tervezés, döntés, szervezés…)
Az agy működése során jelentkező elektromágneses térváltozásokat mérő módszerek
pl. a
- magneto encephalographia (MEG)
- electro encephalographia (EEG)
- az aktiváció térképezés (BEAM)
- kiváltott potenciálok módszere (ERP)
((Módszerek és mérési tartományok:
Tomográfiás elven alapuló orvosbiológiai képalkotó eljárások: CT, SPECT, PET és MRI
Funkcionális képalkotási módszerek: SPECT, PET és az fMRI (funkcionális)
Anatómiai (vagy más szóval: morfológiai) képalkotási eljárások: CT, MRI (térbeli
feloldóképességgel rendelkeznek)))
Az EEG és MEG (agyat vizsgáló elektrofiziológiai módszerek) módszerek alkalmazásával
lehet az agyfunkciók időbeli állapotváltozásait a leghatékonyabban vizsgálni.
PET: Pozitron Emissziós Tomográfia
● (fizikai lényege, hogy pozitron kibocsátással bomló izotóppal jelzett biológiailag aktív
jelzőmolekulákat juttatnak a szervezetbe, majd a szervezetből származó szétsugárzó
fotonokat detektorrendszerrel érzékelik)
● a módszer képes a szervezet biokémiai és élettani folyamatainak a feltérképezésére

● a módszer mutatja a helyi vérátáramlás, illetve anyagcsere mértékét

fMRI: Funkcionális Mágneses Rezonancia
● MRI: biológiai képalkotás egyik legelterjedtebb módszere, mely követni tudja az agyi
véráramlás változásait, és így funkcionális képalkotásra is alkalmas
 ● alkalmazásával következtethetünk az agy egyes régióiban történő oxigénfelhasználás
mértékére
MEG: Magneto enkefalográfia
● az agy mágneses tevékenységét mérő, regisztráló módszer

● az agyon belül az idegsejtekben keletkező áramok mágneses teret is gerjesztenek (ezt

mérik a MEG-gel)
A funkcionális képalkotást alkalmazni lehet a kognitív tudományokban, ilyen pl. az
AGYTÉRKÉPEZÉS
● a funkcionális képalkotási módszerek első nagy alkalmazási köre az agy motoros,
szenzoros, és kognitív funkcióiban résztvevő agyi neuronpopulációk lokalizálása volt,
vagyis a klasszikus funkcionális agytérképezés
● segítségével a kevésbé ismert kognitív funkciókat, például speciális látási képzeletet
vagy az általános figyelmet is sikerült agyi neuronális populációkhoz kötni,
● ezeken kívül sok olyan, a tudatba be nem jutó, de viselkedésünket befolyásoló
tudatalatti működés (például a feromonérzékelés) neurobiológiai alapjait is tisztázták
ÉS A 3. TÉTEL TESZTJEI!!!
Mini-Mentál Státus Vizsgálat (Mini-Mental State Examination – MMSE): az egyik
legelterjedtebbnek számító vizsgálat Magyarországon, a kognitív készségek felmérését
illetően.
Vizsgálja: orientáció, memória, a vizuális készségek, a figyelem és számolás, a nyelv, az
írás/olvasás és a konstrukciós készségek, a téri-vizuális és végrehajtó funkciózavarok
detektálásához nem elég szenzitív.

Demencia az alábbi szempontok alapján diagnosztizálható:

• Memóriazavar (új dolgok megtanulásának vagy korábban megtanult információk
visszahívásának csökkent képessége).
• Az alábbi lebenytünetek legalább egyike: afázia, apraxia, agnosia vagy a végrehajtási
(exekutív) funkciók zavara.
– A kognitív deficitek mindegyike a szociális vagy foglalkozási működésben jelentős
károsodást okoz és az adaptív működés korábbi szintjének jelentős hanyatlásában nyilvánul
meg.
– A lefolyást lépcsőzetes jelentkezés és folyamatos hanyatlás jellemzi.
– Az előbbiekben jelzett kognitív deficitek nem magyarázhatók egyéb etiológiával (például
cerebrovascularis betegség, hypothyreoidismus, B 12 -vitamin-hiány, folsavhiány vagy
pszichoaktív szer okozta állapotok).
– Nem kizárólag delírium alatt jelentkezik a kognitív zavar.
– Nem magyarázható jobban más I. tengelyen jelzett pszichiátriai kórképpel (például
depresszióval).

5. Kognitív feljődés – neuropszichológia feladat, funkcionális

lateralizáció
A neuropszichológia feladata
 – Az agysérültek pszichikus folyamatait tanulmányozza – az agy és a pszichés
folyamatok közötti összefüggésekkel foglalkozik (lateralizázió, lokalizáció, kognitív
folyamatok, egyéni kognitív mintázatok feltérképezése)
– Vizsgálja a memória, beszéd, észlelés és a figyelem folyamatait
– Azonosítja az ép és a károsodott kognitív részfolyamatokat
– Egyénre szabott terápiás stratégiát dolgoz ki a neuropszichológiai tünetek
enyhítésére
A neuropszichológus szerepe a konduktív pedagógiában:
– Konduktor–neurológus–pszichológus team
– Diagnózis pontosítása, tünetek elemzése
– Neuropszichológiai tesztek használata a felnőtt diagnózisban
– Az információfeldolgozás sérülési mintázatának feltérképezése
– Fejlődés – neuropszichológiai módszerek a gyermekek rehabilitációjában
– Fejlődési zavarok vizsgálata
Szemléleti jellegzetessége:
– A modern neuropszichológia (mint tudományos diszciplína) leglényegesebb témái a
féltekei lateralizáció kérdéséhez, agnózia, afázia, amnesia funkcionális modelljeihez
kapcsolódik
– elméleteinek, módszereinek célpontja a beteg diagnózisa és terápiája (a kognitív
zavar azonosítása, lokalizációja, a részfunkciók pontos felismerése)
– a személy mindennapi életminőségének, kognitív lehetőségeinek és képességeinek
fejlesztése, a munkaképesség, iksolai megfelelés, önálló életvezetés kérdései
kerülnek előtérbe
A funkcionális lateralizáció azt jelenti, hogy bizonyos funkciók nem kétoldaliak, hanem egyik
oldalon helyezkednek el. Ilyen pl. a nyelv.
Az agyféltekék asszimetrikusak, pl:
● a Jobb homloklebeny továbbterjed előre a koponya felé és szélesebb, mint a bal
oldalon
● a Bal halántéklebeny továbbterjed hátrafelé, és szélesebb, mint a jobb oldalon

● Az oldalsó árok (Sylvianfissura) a legtöbb egyénnél tovább terjed vízszintes irányban

a bal féltekén, de a jobb féltekén jobban felfelé fordul
● Az oldalsó árok végén található terület a halántéklebenyben, a bal féltekén nagyobb,
néha többszöröse a jobb oldalinak
A JOBB FÉLTEKE
● bizonyos mértékben képes nyelvfeldolgozásra

● nem érti a bonyolult nyelvtani szerkezeteket

● képes szavakat képekhez illeszteni, tárgyakat kategorizálni

● a szókincs csak konkrét szavakra korlátozódik

● képtelen a szavakat hangokra bontani

 ● észlelési csoportosításban fölény a ballal szemben

● téri feldolgozás képessége

● képes érzelmi reakciókra

● (önfelismerés képessége (tükör))

BAL FÉLTEKE
● nehezebben illeszt össze vizuális ingereket, mint a jobb félteke

● ((minta felismerési képesség (mindkét félteke rendelkezik vele))

● (( „irányított”, „ügyes” keresési stratégiát használ))

● fölényt mutat a szemantikai folyamatokban (jelentéstan-szavak szimbólumok stb.)

● itt történik az értelmező mechanizmus

● a bal féltekén domináns a hipotézisalkotás

● ((viselkedés értelmezése))

● a bal félteke felel az átélt érzelmi reakciók felfogásáért

- a téri figyelem irányítható, de nem megosztható a féltekék között

- a két féltekének közös figyelmi rendszere van
Sérülésnél
● a bal félteke sérülése károsítja a nyelvi működést, a beszédet

● a jobb félteke sérülése: vizuális téri feladatok érzelmek észlelésének és előidézésének

problémája, nyelvi sérülések (sérül a verbális és téri anyagok integrációja)

Funkcionális aszimmetriák vannak az ép agyban, pl.

Látásnál:
● a jobb látótérből az információ a bal féltekére vetül,

● a bal látótérfélbe bemutatott információ pedig a jobb agyféltekébe vetül

Hallásnál:
● mindkét félteke információt kap,

● az azonos oldali fülből érkező információt elnyomja az ellenoldali fülből érkező

információ,
● jobb fülből a bal félteke dolgozza fel az információkat

● bal fülből a jobb félteke dolgozza fel az információkat

Érzelmi lateralizáció pl. hogy:
● a bal látótérben (jobb féltekén) fölény van az érzelmi megkülönböztetésben
 ● az arc bal fele erősebben fejezi ki az érzelmeket, mint a jobb fele
((Féltekék feldolgozási jellemzői:
Domináns (rendszerint bal) félteke funkciói:
● nyelv

● beszéd

● olvasás

● gyakorlott, szándékos, összerendezett mozgás

● problémamegoldás

● számolás (soros és elemző)

● zenei képesség

● irányérzék

● emlékezet
Nem domináns (rendszerint jobb) félteke funkciói:
● irónia

● humor megértése

● arcfelismerés

● rajzolás

● tapintás

● vizuális-téri elemzés és téri figyelem

● nem verbális emlékezet

● számolás (pontos számoszlopok felállítására a lapon)))

Egy funkció minél magasabb rendű, annál inkább egy féltekében alakul ki, oda összpontosul,
ott működik funkcionálisan. És minél magasasbb rendű egy funkció, annál jobban átépül
akár egyik féletéből a másikba is. De korfüggő, tehát szűk időkorlátai vannak Minden
funkciónak van egy időablaka (csak a többségük még nincs feltérképezve).
Pl a nyelv, a beszéd nagyon szépen át tud épülni.
A domináns félteke: a beszédért felelős féltekét nevezzük így. Jobb kezeseknél 95%-ban a
bal féltekében helyezkedik el ez a terület, bal kezeseknél 50-50%)
A plaszticitás másik alapszabálya: szenzoros funkció csak szenzorosba épül át, motoros csak
motorsba (saját szövettani agykérgi területek átépülése lehetséges)
A gondolkodási funkciók a legplasztikusabbak – a homloklebenyben az asszociációs kérgen
belül átalakulhatnak, mert itt sok a kompenzációs lehetőség: pl, műtétkor az asszzociációs
területeken műteneka kompenzációs lehetőségek miatt, mert itt nem veszít sok funkciót,
mivel ki lehet alakítanimás területeken is az elveszett funkciót.
 A primer területek nem plasztikusak!!!

6. Agyi plaszticitás értelmezése, a kognitív fejlődés konnekcionista

modellje
PLASZTICITÁS = ANATÓMIAI ÉS FUNKCIONÁLIS VÁLTOZÁSRA VALÓ KÉPESSÉG
A plaszticitás az agy meghatározó sajátossága. Életünk során agyunk folyamatosan
változik. Az agy anatómiai és funkcionális változásra való képességét hívjuk
plaszticitásnak.
Az agykéreg különböző területein más és más a szövettan (réteges vastagsága, sejtdússága,
sejtösszetéte különböző). Ezt azért lényeges tudni, mert plaszticitáskor a funkciók csak
ugyanolyan szövetbe tudnak átépülni: szenzoros funkció csak szenzorosba, motoros csak
motorosba. Ez az egyik alapszabálya a plaszticitásnak. A másik pedig az, hogy mennyire
képesek az étépülésre. Minél magasabb rendű egy funkció, annál jobban átépül a saját típusú
szövettani agykérgi területen belül. (Pl a nyelv, a beszéd ilyen magasrendű funkció, és
nagyon szépen át tud épülni akár egyik féltekéből a másikba). De nem bármikor. Vannak
úgynevezett plaszticitási ablakok, időablakok, melyek a funkciók kialakulásának szűk
időkeretet adank. (minden funkciónak van időablaka, csak a nagyrészük még nincs
feltérképezve)
A GONDOLKODÁSI FUNKCIÓK a legplasztikusabbak – a homloklebenyben az
assszociációs kérgen belül átalakulhatnak (lásd ezen a területen végzett műtétek után itt sok a
kompenzációs lehetőség, nem veszít sok funkciót, mert ezeket ki lehet alakítani más
területeken.
A primér területek nem plasztikusak!!!! – ezért van pl. hogy a CP-s hemiparetikus gyermek
mindig hemiparetikus marad (a primér motoros cortex nem plasztius!)

A 80-as évek végétől az agyi plaszticitásról alkotott elképzelésünk lényegileg változott meg.
A magatartás megváltozása valójában az agyban bekövetkező változásokból adódik.
Ugyanakkor az agy plasztikus változása és a magatartás megváltozása közötti kapcsolat is
KÉTIRÁNYÚ: a tapasztalás is megváltoztathatja az idegi struktúrát.

7. A motoros kéreg plaszticitása

Lásd. 6. tétel

8. Degeneráció, regeneráció és reorganizáció az idegrendszerben

Degeneráció: Az agysejtek sorvadása, elhalása valamilyen hiánybetegség, agysérülés,
fertőzés, agyi elváltozás következtében, melynek az érintett területen történő
funkcióvesztés a következménye.
A rehabilitációban kétféle típusú funkciópótlás van: a kopmenzáció (nem szerveződik újra
az agyban, de próbálnak más lehetőségeket kihasználni valamiféle funkció elérésére) és a
reorganizáció (újraszerveződés máshol az agyban – plaszticitás)
Regeneráció: mint kompenzációs lehetőség a rehabilitációban. Mind az idegi sérülés, mind a
megváltozott tapasztalás kapcsán kialakuló reorganizáció nagyon gyorsan bekövetkezhet.
Amennyiben elégséges idő áll rendelkezésre, akkor a reorganizációs változások igen nagy
mértékűek lehetnek.
A lassú változások elsődleges funkciója az idegrendszer sérülése utáni kompenzáció, míg a
gyors változások inkább mintegy beállítják az agyat a változó tapasztalásra.
Az idegi hálózatok reorganizációjával kapcsolatban két alapvető mechanizmus merülhet fel:
 – a már meglévő idegi kapcsolatok gátlás alól történő felszabadulása, megerősödése
(a reorganizáció olyan gyors bekövetkezését mutatják, melyeket már nem lehet az
idegnövekedéssel magyarázni);
– a kollaterálisok révén új idegi kapcsolatok kialakulása (a hosszú távú reorganizáció
olyan nagy kérgi területeket érint, amelyeket már nem foghatnak át az anatómiailag
meglévő kérgi kapcsolatok)
Pl Az afáziából történő felépülés: a funkció újbóli felépülése igen sok változótól függ: a
sérülés típusa, a beteg kora, a lézió nagysága, kialakuló afázia típusa, a betegre
vonatkozó jellegzetességek
Reorganizáció: funkció újraszerveződése máshol az agyban az agy jellegzetes tulajdonsága, a
plaszticitás következtében. A reorganizáció jellegű nagy változások nemcsak a korai fejlődés
időszakaszában lehetségesek, a felnőttek agykérgében is bizonyos esetekben igen jelentős
reorganizáció megy végbe. A felnőtt agyi reorganizációval kapcsolatos vizsgálatok leginkább
a szenzoros és motoros kéreg sérülésére, vagy megváltozott tapasztalás kapcsán kialakuló
reorganizációra fókuszáltak.
Minél magassabb rendű egy funkció, annál inkább képes az újraszerveződére. (ilyen a nyelv,
a beszéd)
Primér területek nem plasztikusak!
A rehabilitációban a kompenzációs lehetőslégre kell a hangsúlyt fektetni, nem a
reorganizációs lehetőségekre.
Magasabb rendű funkcióknál pedig a reorganizációs lehetőségeken van a hangsúly (agyi
plaszticitás), nem a kompenzációs lehetőségeken!

9. Az agy fő szerkezeti egységeinek hatása a viselkedésre

Agy:
- csontos koponyában helyezkedik el, súlya 1200-1500 g
- 3 része van: cerebrum (nagyagy), cerebellum, agytörzs
Nagyagy:
- 2 félteke
- felületén tekervények vannak, köztük árkok
Az agy lebenyei:
- a féltekéket lebenyekre oszthatjuk:
- homloklebeny (lobusfrontalis)
- fali lebeny (lobusparietalis)
- nyakszirti lebeny (lobusoccipitalis)
- halántéki lebeny (lobustemporalis)
Homloklebeny (Frontalis)

● Elülső pólusa az agyvelő elülső pólusát is képezi

● A lebeny hátsó határa a központi barázda

● Ettől hátrafelé kezdődik a fali lebeny

● A központi barázda mögött és előtt egy-egy, azzal párhuzamosan futó, hosszabb

elülső és hátulsó központi tekervény látható. Ezek közül az elülső a homloki, a hátsó a
fali lebenyhez tartozik. Az elülsőben található a test fő mozgató központjai, a
hátulsóban pedig a fő érző központokat.
 ● ((Domború felszínén még elölről- hátrafelé húzódó 3 nagyobb állandó jellegű
tekervényt lehet elkülöníteni.))
● Ebben a lebenyben található az akaratlagos mozgásokat szabályozó motoros központ.

● Másik fontos szerepe a gondolkodás, a kreativitás, az intellektuális működés és a

szociális viselkedés szabályozása.
– ide tartoznak a prefrontális agykérgi területek és az asszociatív multimodális területek
– fontos szerepe van: gondolkodásban, kreativitásban, tervezésben, döntéshozatalban,
algoritmus, figyelem (intellektuális működés + szociális viselkedés szabályozásában)
– prefrontális agykérgi terület (óriási terület): a gondolkodásért felelős terület (kimeneteli
funkciók mint pl. absztrakt gondolkodás, analízis) → ez egy asszociatív terület
– a lényeglátás a frontális lebeny működésének jó előrejelzője (különféle tesztekkel
vizsgálják működését: pl. kártyarendező)

Halántéklebeny (Temporális):
- Sylvius hasadék alatt terül el
- itt található a szaglóközpont és a hallóközpont
- szerepe van a memóriafolyamatokban, az érzelmek, valamint a motiváció szabályozásában
- Amigdala (mandulamag): temporális lebeny elülső pólusában, az affektív motoros
jelenségekben (düh, menekülés) van jelentős szerepe, alapérzelmekért felelős terület
Terület Funkció Sérülése

bal oldali hippocampus: - rövidtávú memória zavara

- memória – súlyos leépülést okozhat

Mediális terület limbikus rendszer: - érzelmi zavarok:

-érzelem, félelem depresszió
félelem hiánya: agresszió
hipersexualitás
epilepszia
- látópálya egy része itt fut
- bal oldalon Wernicke- - látótér kiesés
Latereális terület beszédközpont - szenzoros afázia
-beszédértés, hallóközpont

Parietális (fali)
A parietális lebeny az érzőfunkciók és a megismerő funkciók központja.
Parietális lebeny funkciói Funkciói Sérülései
Szenzoros mező - érző funkció testrészenként - ellenoldali érzés kiesés
-testséma érzékelése - testrészek negálása
- helyzet-érzékelés -járászavar, bal-jobb
tévesztés
Háromlebeny vidék - írás - dysgráfia
 - olvasás -dyslexia
-finom mozgás funkciók -apraxia

A prozopagnózia alcferismerési zavart jelent: (tárgy és arcfelismerési zavarok)

⋅ A prozopagnózia vizuális tárgyfelismerés sérülésétől viszonylag függetlenül
előforduló, ritka neurológiai tünetcsoport. Jellemzi az ismerős arcok felismerési
képességének hiánya, és ez nem értelmezhető egyszerűen az alacsony szintű látási és
emlékezeti sérülésekkel
⋅ A betegek arcuk alapján nem ismerik fel pl. ismerőseiket, legfeljebb hangjuk,
testtartásuk, stb. alapján azonosítják őket.
⋅ Lehetnek önfelismerési problémáik

⋅ Általában agyi érrendszeri betegség következménye

⋅ A jobb félteke különböző (occipitotemporális) részeinek eltérő arcfeldolgozási

szerepére utalnak az esetvizsgálatok. Ugyanakkor a legfrissebb vizsgálatok a bal
agyfélteke sérülését is valószínűsítik a prozopagnóziában
⋅ Nem tudjuk még pontosan, mely területek sérülései a legfontosabbak prozopagnózia
kialakulásában
Occipitális lebeny (nyakszirti)
→ Látóközpont
– az agyvelő hátsó pólusát képezi
– különböző tekervényeket különböztetünk meg rajta: – felső
– alsó tekervények
– kisebb

– itt található a látóközpont (2 szemmel látás, színlátás, 3D-s látás): a primer látóközpont
helye
A szem által felvett információk itt alakulnak egy egész értelmezett képpé.
Sérülésénél tárgyfelismerési zavarok jelentkezhetnek (agnózia).

10. Lurija klasszikus teóriája. A frontális lebeny mint az agy figyelmi

folyamatit felügyelő rendszere
frontális lebeny az önszabályozásban, a tervek kivitelezésében, a szándékok hatékony
megvalósításában tölt be szerepet.
A frontális lebenyben történik a szándék megjelenése, melynek megvalósításához készít egy
tervet, melyet megpróbál véghezvinni a személy. Ezt követően a viselkedés eredményét
összeveti a szándékkal = létrejön az önszabályozás. A prefrontális területek sérülésekor
tapasztalható, hogy a terv, az akció és a végrehajtott cselekvés eredményéről adott
visszajelentésre épülő kapcsolat meggyengül vagy megszakad. A sérült személy
kedvezőtlen tapasztalatainak hatására gyakran lemond magatartásának tervszerű
szabályozásáról. A meggyengült kapcsolat visszaállítására való törekvés egyik jeleként,
kompenzációs erőfeszítésként a szituáció szempontjából irreleváns, az üresjáratot
látszattevékenységgel kitöltő sztereotip viselkedés jelenik meg. A fókuszált figyelem is
zavart szenved.
A prefrontális lebeny:
– a kognitív folyamatok szabályozásában nélkülözhetetlen
– a dinamikus szűrő és kapuzó mechanizmusnak is helyet ad
– fenntartja, illetve biztosítja a viselkedés és a kognitív tevékenység személyes
szükségleteinek megfelelő értelmességét – ez a gátlással szabályozó folyamat az agy
távolabbi területeire is jelentős hatással van: e megközelítésben a frontális lebeny sérülése
markáns változásokat hoz létre a szociális problémamegoldás folyamatában.
A problémamegoldás zavara különböző részfunkciók regressziójából eredeztethető. Ezek az
alábbiak:
– Sztereotípia: automatikusan kiváltódó, habituális viselkedések, mozgásos és
mentális egység, melyeket nem gátol és artikulál megfelelő viselkedésgátló folyamat.
Gyakran egy-egy korábban lezajlott, de az adott szituációban irreleváns mozgás vagy
cselekvéssor reinkarnációja.
– A koncentrált figyelem zavara: a megfelelő input szelekció, a zavaró
eseményekkel kapcsolatos gátlás hiánya miatt a védekezés sérül.
– A tervezési folyamat zavara: a különböző modalitásból származó és kiterjedt
munkamemóriát igénylő viselkedésprogramok, tervek kialakítása és fenntartása sérül.
– Fenntartott figyelem zavara: szerepek és célok követéséhez szükséges folyamatos
törekvés, a tervezett viselkedés előrevetítése sérül.
– Értékelés zavara: az elvégzett tevékenység következményeinek, a folyamatban
lévő viselkedés eredményei mérlegelésének sérülése.
– Modulációs funkció zavara: a küldő események monitorozása és a személy által
kialakított viselkedési program összeillesztése nem történik meg, a modulációs
funkció kiesik. A modulációs zavar arra vezethető vissza, hogy beszűkül a lehetősége
a különböző és gyakran párhuzamosan zajló kognitív funkciók irányítására, a figyelmi
rendszer szupervíziójára.
A frontális lebeny mint az agy figyelmi folyamatokat felügyelő rendszere:
Lurija tapasztataira alapozva Norman és Shallice (1986) részletesen kifejtette a frontális
kéreghez kötődő figyelmi szabályzórendszer funkcióit (Elsődleges figyelmi rendszer,
Supervisory Attentional System SAS).
Feladata: a tevékenység kivitelezésének (execution) ellenőrzése és szabályozása, minden
olyan szituációban, melyben szükség van:
1. tervezésre, döntés-előkészítésre és kivitelezésre
2.esetleges hibák kijavítására
3. ismeretlen helyzetekkel kapcsolatos válasz kialakítására
4.veszélyes és nehéz feladatok megoldására
5.megszokott, de az adott helyzetben nem elég hatékony válaszok viszszaszorítására.
A mechanizmus alapvetően a munkamemóriát veszi igénybe. Sorba állítja a tervek és a
környezeti ingerek által aktivált sémákat, és az igényeknek megfelelően kiváltja vagy gátolja
azokat, és jelentősebb munkamemória-kapacitást lekötve problémaorientált feldolgozásra
vált, hogy a nem szokványos műveleteket meg tudja szervezni.

11. A frontális lebeny gyermekkori sérülésének következményei

Általánosan:
 Nem korlátozódnak a végrehajtó funkciók zavarára
 Érintik az érzelemszabályozást
 Érintik a személyiséget
 Érintik azokat a kognitív funkciókat, amelyekben a frontális funkciók meghatározó szerepet
töltenek be (szervezés, problémamegoldás, gátlás)

Frontális lebeny sérülése

 o Motoros mező: mozgató funkció, testrészenként, ellenoldali bénulás, ügyetlenség
o Premotoros terület: liberációs reflexek (pl harapó-, szopóreflex); bal oldalon Broca-
beszédközpont (beszéd-képzés); motoros afázia (beszéd-képzési zavar); gondolkodás,
absztrahálás (elvont dolgok), logika; gondolkodás zavara; mozgások összerendezése;
rendezetlen mozgások, mozgásindítás nem megy; aktivitás: hipo- vagy hiperaktivitás,
hipersexualitás, beszűkült érdeklődés, stupor; érzelem: érzelmi zavarok (érzéketlen,
aszociális, agresszív); kritika, önkontroll; betegség-belátás zavara; viselkedés: kontrollálatlan
viselkedés, vicckényszer

Példa: J. P: - Frontális lebeny mindkét oldalán sérülés – elmaradt a normál fejlődés

(degeneráció-elfajulás, atrófia-sorvadás) - Tünetei: teljesítménye elmaradt a tervezésben, cél
fenntartásában, válaszgátlásban - Nem szorongott, magatartása: impulzív - Atipikus fejlődés:
kognitív funkciók, magatartás-szabályozás területén

12. A végrehajtó funkciók fejlődési zavara, atipikus fejlődés

Lásd 11.tétel
Végrehajtó funkciók alatt egy olyan komplex, számos komponensből álló
képességhalmazt értünk, amely kulcsfontosságú szerepet tölt be a viselkedésszervezésben.
A végrehajtó funkciók vizsgálatára kidolgozott mérőeszközök általában nem használhatók
valamennyi komponens egyidejű feltérképezésére. A Wisconsin Kártyaszortírozási Teszt
(WCST) a környezeti változások monitorozását, valamint a rugalmas váltást vizsgálja, míg a
Hanoi-torony és változatai (pl.: London-torony) a tervezés és a flexibilitás komponensek
mérésére alkalmasak.

A végrehajtó funkciók fejlődési zavarai

– A végrehajtó funkciók: két oldali frontális területek (feladatok szervezése, műveletek
sorrendje)
– A preforontális kéreg fejlődési rendellenességei közé tartozik a figyelemhiányos
hiperaktivitás-zavar (ADHD), illetve a Tourette-szindróma (TS) és az autizmus-spektrum
zavar (ASD)
– A frontális lebeny sérülésekor számos olyan fejlődési zavarral találkozhatunk, amelyben
a végrehajtó funkciók is érintettek. Pl.: súlyos számolási zavar esetében, végrehajtó funkciók
sajátos zavarmintázatot mutatnak, a zavarok oka az agykéreg területének elhalása.

1. Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD)

Vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, feledékenység és a gyenge
impulzuskontroll.
2. Tourette-szindróma (TS): Olyan idegrendszeri betegség, amelyre a tic-nek nevezett
ismétlődő, akaratlan mozgások (motoros tic, például csapások és rúgások, felugrás) és
hangadások (vokális tic, például morgások, vakkantások) tartós fennállása jellemző.
Ritkán (10 esetből 1) ezek a tic-ek helyzethez nem illő szavak, káromkodások hangos
akaratlan kimondását is jelentik (coprolalia).
3. Autizmus-spektrum zavar (ASD) Egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent
mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális
viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. Okait jelenleg is kutatják.
13. A temporális lebennyel összefüggő érzékszervi működések
Temporális lebeny (halántéklebeny)
→ Hallóközpont
– a Sylvius-árok alatt terül el
– itt található a hallóközpont

Szerepe van: – memóriafolyamatok

– érzelmek szabályozásában
– motiváció

– a Sylvius-árok hátsó végénél, a parietális, az occcipitalis és a temporalis lebeny

találkozásánál van a Wernicke-központ, vagyis a beszédértés központja → íves köteggel
vannak összekötve: ez a köteg, a fasciculus arcus (köteg + ív) köti össze a Wernicke értő
beszédközpontot a Broca motoros beszédközponttal.

Afázia:
– ez önmagában is sérülhet → ezt úgy hívjuk, hogy vezetéses afázia (mindent ért, meg
tudja mondani, de nehezen találja a szavakat, ill. a megfelelő szavat)
– Wernicke-afázia: semmit nem ért, összevissza beszél
Temporális lebeny funkciói
Mediális terület
o (bal oldali) hippocampus: memória, rövidtávú memória zavara; súlyos leépülést
okozhat
o limbikus rendszer: érzelem, félelem; érzelmi zavarok: depresszió; félelem hiánya:
agresszió, hipersexualitás; epilepszia
Laterális terület
o látópálya egy része itt fut: látótér-kiesés (neglect)
o bal oldalon: Wernicke beszédközpont (beszédértés), szenzoros afázia (beszédértési
zavar)
A temporális lebeny funkcionálisan több részre osztható:
Az érzékszervi működések projekciós és asszociációs régiói:
– hallópályák végződése
– vesztibuláris és szaglórendszer
– ízérzés központi pályái
– temporális neokortikális areák (látási asszociatív-integratív működések)
Temporális neocortex:
– hosszú távú memória
– emlékanyag tartós tárolása
Hippokampális formáció és az amigdaláris komplexus

14. Epilepszia és emlékezeti zavarok, fejlődési amnézia

EPILEPSZIÁS ROHAM nem egyenlő EPILEPSZIA
Epilepszia: nagyobb idegsejtpopuláció (sok-sok ezer) egyszerre, szinkronban ugyanazat a
dolgot csinálja, egyszerre közvetítenek ingereket. Ez egy kóros működés, ezt nevezzük
epilepsziának. Az epilepsziás tünet attól függ, hogy milyen agykérgi terület kerül epilepsziás
aktivitás alá.
Epilepszia mint betegség, mint szindróma alatt ismételten jelentkező rohamokat értünk.
Figyelembe kell venni a roham típusát, ezek kombinációit és más klinikai aspektusokat is (pl.
életkori kezdet milyensége, a roham kiindulási része, okok figyelembevétele,
öröklött/szerzett, EEG-t, terápiás választ stb.
Fejlődési amnézia:
2 fő típusra osztható:
1. afáziaszerű – megnevezési problémák lépnek fel
2. emlékezeti zavar (amnézia) szerű – emlékezeten belüli problémák lépnek fel
Az agyi területek veleszületett rendellenességei vezetnek a fejlődési amnézia kialakulásához
A fejlődési amnéziához hasonló szindrómák megjelenhetnek szerzettként is, pl. epilepszia

Epilepszia és emlékezeti zavarok:

-Epilepszia: Az idegrendszer átmeneti működészavara, neuronok kisülése, visszatérő
rohamok jellemzik.
-Az agynak az a területe, ahol az epilepsziás góc, (tüskehullám aktivitás) leggyakrabban
kialakul, a temporális lebeny
-A rohamok során az emlékezeti funkciók zavart szenvednek.
-A gyerekkori epilepsziával járó memóriazavarok sokkal gyakoribbak, mint a fejlődési
amnéziák.
-A temporális lebeny abnormális működése és a hozzá közvetlenül csatlakozó hippokampusz
eltérő működése vezet az epilepszia, illetve az emlékezeti zavarok kialakulásához.
-(A rohamok és a rohamok közötti elektromos kisülések a temporális lebenyben a
memóriakonszolidációval interfretálnak.))
-bal temporális lebeny: verbális emlékezet, a jobb temporális lebeny: nem verbális
emlékezet sérülésével áll kapcsolatban
-A temporális lebeny epilepsziák egyénenként eltérően befolyásolhatják az emlékezeti
teljesítmény alakulását

Kezelés:
– Kb. 40 féle gyógyszer (vannak rohamokra és szindrómára való gyógyszerek)
– Műtét (bármely korban operálható, ha egy gócból indul, vagy ha nincs azon
a területen fontos működés, mint pl a beszéd vagy a kezesség. A korai
korban műtött epilepsziánál nagy az esély , hogy a funkciók visszatérnek –
beszédnél kialakul a másik oldalon, ha korai gyerekkorban műtik, 5 éves kor
alatt)
– Alternatív gyógymódok: ketogén diéta – ¾-e zsírból van, az összkaja 90%-a
zsír
– Gamma-kés – egy pontban kiégeti az epilepsziás területet
– Vagus idegstimulátor (beültetett, ingereli az agyat, és csökkenti az epilepsziás
tüneteket bizonyos betegekben)

15. Parietális lebeny sérülésének tünettana, prozopagnózia

A parietális lebeny az érzőfunkciók és a megismerő funkciók központja.

Parietális lebeny funkciói Funkciói Sérülései

Szenzoros mező - érző funkció testrészenként - ellenoldali érzés kiesés
 -testséma érzékelése - testrészek negálása
- helyzet-érzékelés -járászavar, bal-jobb
tévesztés
Háromlebeny vidék - írás - dysgráfia
- olvasás -dyslexia
-finom mozgás funkciók -apraxia

A prozopagnózia alcferismerési zavart jelent: (tárgy és arcfelismerési zavarok)

⋅ A prozopagnózia vizuális tárgyfelismerés sérülésétől viszonylag függetlenül
előforduló, ritka neurológiai tünetcsoport. Jellemzi az ismerős arcok felismerési
képességének hiánya, és ez nem értelmezhető egyszerűen az alacsony szintű látási és
emlékezeti sérülésekkel
⋅ A betegek arcuk alapján nem ismerik fel pl. ismerőseiket, legfeljebb hangjuk,
testtartásuk, stb. alapján azonosítják őket.
⋅ Lehetnek önfelismerési problémáik

⋅ Általában agyi érrendszeri betegség következménye

⋅ A jobb félteke különböző (occipitotemporális) részeinek eltérő arcfeldolgozási

szerepére utalnak az esetvizsgálatok. Ugyanakkor a legfrissebb vizsgálatok a bal
agyfélteke sérülését is valószínűsítik a prozopagnóziában
⋅ Nem tudjuk még pontosan, mely területek sérülései a legfontosabbak prozopagnózia
kialakulásában

16. Okcipitális lebeny funkciói, a vizuális percepció zavarai

Az occipitális lebeny a látásközpont. A szem által felvett információk itt alakulnak egy egész
értelmezett képpé.
Sérülésénél Tárgyfelismerési zavarok jelentkezhetnek (apperceptív és asszociatív agnózia):
⋅ A tárgyfelismerési zavar a tárgyak azonosításának képtelensége lényeges látási vagy
értelmi sérülés nélkül „látás felismerés nélkül”.
⋅ (Az 1890-es évek elején) egy német neurológus, kétféle „lelki vakságot”
különböztetett meg: apperceptív és asszociatív agnóziát különböztetett meg:

Apperceptív:
● (Az apperceptív elnevezés a vizuális alakzat stabil reprezentációjának kialakítási
képtelenségére, magasabb rendű felismerési folyamatok sérülésére utal)
● Inkább a vizuális feldolgozás korai szakasza sérült

● Az apperceptív agnóziás személy látása ép, meg tudja különböztetni a színeket,

világosságot, vonalak irányát; észleli a mozgást
 ● Nem tud alakzatokat megkülönböztetni

Asszo+ciatív agnózia:
● Az asszociatív jelző a szemantikai (asszociatív és funkcionális) tudáshoz való
hozzáférés zavarára vonatkozik
● Az asszociatív agnózia a beteg a látott objektumnak jelentésbeli tudáshoz való
hozzáférési zavara. Az észlelési rendszer és a szemantikus memória
összekapcsolásának a problémája lép fel.
● Az asszociatív agnóziás személy képes észlelési csoportosításra, megmarad a
képessége az ábra és alap elkülönítésére, de nem ismeri meg a tárgyakat
● Az asszociatív agnóziásoknál sérül a szemantikai kategorizálás (megtalálni az azonos
funkciójú tárgyakat)
Vizsgálatok:
⋅ másolási feladatok

⋅ kontúr kiemelése

⋅ valóságos és nem valóságos tárgyak azonosítása (asszociatív)

Az apperceptív és asszociatív agnózia közötti különbségek:

Apperceptív Asszociatív
Részletek észlelése gyenge jó
Általános alakfelfogás gyenge jó
A vizuális információ gyenge gyenge
jelentéshez való kapcsolása

17. Afázia típusok, diagnosztikai eszközök, egyszerű vizsgálatok

Afázia: összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus agyi sérülés
következtében jönnek létre.
Típusok:
1. Broca-afázia (expresszív vagy motoros afázia)
⋅ lassú szaggatott beszéd, szótorzulás

⋅ a beszédmegértése jó, tisztában van a problémával

2. Wernicke-afázia (szenzoros afázia)
⋅ a beszéd folyamatos, jó a ritmusa, de tartalmilag inadekvált

⋅ a beszédmegértése nem jó, beszédzavarával nincs tisztában

3. Globális afázia
⋅ valamennyi nyelvi funkció súlyos zavara

⋅ minimális beszéd produkció

⋅ korlátozott beszédértési képesség

4. Amnesztikus (anómikus) afázia
⋅ egyes fogalmakat nehezen használ, megfelelő szót kimondja, majd elfelejti
5. Vezetéses (kondukciós afázia)
⋅ beszédközpont ép, pálya sérül

⋅ utánmondás károsodott, tárgy megnevezés nehéz

6. Transzkortikális motoros afázia
⋅ spontán beszéd töredezett, gyakran jelennek meg elakadások

⋅ beszéd megkezdése nehézséget jelent

⋅ jelentésreprezentáció és a motoros beszédprodukció disszociációja

7. Transzkortikális szenzoros afázia
⋅ beszéd fluens (folyékony), nyelvi leegyszerűsítés korai gyermeknyelvre

Diagnosztikai eszközök:
Leggyakrabban alkalmazott eszközök:
⋅ Boston megnevezési teszt (Goodglass és mtsai, 1976)

⋅ Afáziavizsgálat (Láng, 1976)

⋅ Token beszédmegértési teszt (O. Sági, 1983)

⋅ Rey emlékezetvizsgáló feladatok (Verseghi és Vincze, 1989; Kónya és Verseghi,

1995)
⋅ Beszédészlelés és beszédmegértés vizsgálat, GMP (Gósi, 1995)

Egyszerű vizsgálatok:
1. Spontán beszéd vizsgálata
⋅ interjúhelyzetben, képi eszközök igénybevételével

⋅ beszéd tartalmi és formai elemeinek vizsgálata

2. Automatikus beszédvizsgálat
⋅ az ABC és egymás után következő számok sorolása, a hét napjai vagy a hónapok
egymás utáni felsorolása
3. Utánmondás képessége
⋅ számokat, majd fokozatosan bonyolultabb szerkezetű mondatok szó szerinti
ismétlését kérik
4. Tárgyak, színek megnevezésének képessége
⋅ környezetünkben lévő tárgyak vagy képek alapján kérik, hogy rámutatás alapján
nevezze meg azokat.
⋅ Nem csak a kifejezés képességét, de az instrukció megértését is felmérhetik
5. Szómegértés: a szómegértést fokozatosan vizsgálják

18. A neglect viselkedéses megjelenése, lehetséges okai, sérülés

lokalizációja
Neglect: féloldali térelhanyagolás
Túlnyomórészben a jobb oldali hátsó parietális lebeny sérülése miatt: a kontralaterális térfél
elhanyagolása.
A neglect viselkedés megjelenése:
⋅ perceptuo (szemmozgás?) motoros készségek

⋅ másolásnál vagy rajzolásnál kihagyja, rossz helyre teszi a tárgyak meghatározott

részeit
⋅ betűk és/ vagy szavak kihagyása a papír egyik oldalán

⋅ a papír jobb oldalára ír

⋅ Idői becslés nehézségei.

⋅ Nekiütközik a bal oldalán lévő tárgyaknak, embereknek

⋅ Túlzott figyelem a „jó oldalon” elhelyezkedő dolgoknak.

⋅ Gyakran nem válaszol a bal oldalán elhelyezkedő embereknek.

Neglect lehetséges okai:

- Gyakoribb a hemineglekt a jobb oldali arteriacerebri területének infarktusa után
- Szintén gyakoribb jobb oldali parietális lebenyben megjelenő lézió után
- kérgi és kéreg alatti terület sérülése létrehozhatja a téri hemineglekt-szindrómát
Sérülés lokalizációja:
⋅ leggyakrabban jobb oldali féltekesérülés után alakul ki

19. A neglect tünettana, vizuális neglect, vizsgálati módszerek

A neglect tünettana:
● A neglekt komplex magatartási szindróma, mely során az agysérülés után a
lézióval ellenoldali térfelét a beteg hanyagolja.
● A hanyagolás érintheti a saját testfelet is

● Testképzavar alakul ki

● A betegben nem tudatosul, hogy az adott testfele esetleg béna.

 ● a beteg negligált térfélre nem indít mozgásokat

Vizuális neglect:
● neglect miatt tekintetbénulás (gyors szemmozgások bénulása) is előfordulhat

● spontán módon nem tudja átváltani a tekintetét

● A téri hemineglekt kialakulásának kérdése ma vita tárgya a neuropszichológiában.

● a jobb félteke sérülése a téri figyelem zavarát hozza létre

● A neglekt során a téri figyelem eloszlása megváltozik, erőteljesen jobbra tolódik

● A beteg nem indít kereső magatartást a bal térfélben

Vizsgálati módszerek:
● rajzolási tesztek

● vonalfelezési teszt

● csillagáthúzási teszt

● másolási tesztek (virágrajz)

20. Amnézia fajtái, okai tünetei típusonként

Az amnézia az emlékezeti funkciók kisebb vagy nagyobb mértékű, átmeneti vagy tartós
sérülése.
Számos olyan idegrendszeri sérülés létezik, amelynek vezető tünete az emlékezet teljes
vagy részleges elvesztése.
Sérülések okai: más és más idegrendszeri területek léziója
Az emlékezeti zavarokat felosztása:
● az emlékezet sérülését előidéző betegség alapján

● érintett idegrendszeri területek alapján.

Amnézia fajtái:
1. Anterográd (sérülést követő) amnézia
● Súlyos tanulási zavar

● Hívóingeres felidézés sokkal jobb, mint a szabad felidézés

● MTL (explicit memória károsodása újonnan tanult tények terén) és FL lézióival

függ össze

2. Retrográd amnézia (RA)

● A sérülést megelőzően elsajátított emlékek zavara

● frissebb emlékek sérülékenyebbek

 ● általánosabb ismeretek megmaradnak

● az explicit és implicit emlékezet elkülönülten károsodik

3. Topográfiai amnézia
● Korfüggő emlékezeti hanyatlásnál jellemző

● a felidézés szekvenciája nem követi az eredeti szekvenciasort, rosszabbul becslik

meg a szögeket és távolságokat

4. Posztraumatikus amnézia (PTA)

● eszméletvesztés utáni állapot

● zavartság, dezorientáció, hullámzó emlékezet jellemzi

● PTA időtartama előre jelezheti a valószínűsíthető károsodás végső fokát

5. Átmeneti globális amnézia

● Hirtelen beálló súlyos amnézia

● Max. 2-4 napig tart, gyakori a néhány órás lefolyás

● Publikus és személyes emlékeket egyaránt érinti

● Repetitív viselkedés (pl. ismétlődő kérdések)

● A betegek többnyire 50-70 év közöttiek

6. Globális amnesztikus szindróma

● Tényszerű és epizodikus emlékek felidézésének és felismerésének a károsodása

● Önéletrajzi emlékezet károsodása

● A rövid távú emlékezet érintetlen

motoros képességek érintetlenek

21. A szociális kapcsolatok neuropszichológiai zavarai: autizmus,

Tourette-szindróma
Autizmus:
Heterogén, élethosszig tartó idegrendszeri fejlődési állapot viselkedésbeli eltérésekkel,
melyek érintik a szociális kommunikációt és a rugalmas viselkedésszervezést.
● Tudatelmélet deficitje meghatározó probléma – miatta zavar a szociális interakciók
során
● Az autizmussal élő gyerekek nem képesek mások vélekedésére, vágyaira, mentális
állapotára következtetni.
 ● Nem alakulnak ki azok a metareprezentációk amelyek nélkül a kommunikáció és a
szociális interakciók lehetetlenek
● A SPECT és a PET adatai szerint a jól alkalmazkodó autizmus-spektrum-zavart
mutató emberek frontális kéregterületein az agyi vérátáramlás a normálnál
alacsonyabb.
● végrehajtó funkciók zavara, a rugalmatlan problémamegoldási stratégiák

● szociális kapcsolatok károsodása, kommunikáció minőségi zavara, beszűkült,

sztereotíp tevékenység, érdeklődés

Tesztek:
● Wisconsin kártyaszortírozási feladat (perszeverációk száma magas, a teljesített
kategóriák száma alacsony – Rumsey és mtsai.)
● Rey-komplex másolás (megfelel a tipikusan fejlődők átlagával)

● Hanoi-torony: tervezés és a rugalmasság mérése, alakzat reprodukálása a feladat

Tourette-szindróma:
Olyan idegrendszeri betegség, amelyre a „tikk”-nek nevezett ismétlődő, akaratlan mozgások
és hangadások tartós fennállása jellemző. A szindrómát úgynevezett vokális és motoros
rángás jellemzi
● Tünetei: először gyermekkorban, esetleg fiatal felnőttkorban jelentkeznek

● Oka: dopamin vagy más ingerületátvivő anyag agyban lejátszódó anyagcseréjére

hatást gyakorló gének rendellenessége
● A beteg teljesen tudatában van annak, hogy mit tesz, de ellenállhatatlan késztetést
érez az adott mozgásra vagy hangadásra
● a motoros rángás: pislogás, grimaszolás, ugrálás, stb.

● a vokális tic:
- nem verbális, mint pl. a torokköszörülés
- verbális pl. közlési roham

22. Figyelemzavar és hiperaktívitás szindrómák

Frontális lebeny körülírt lézióinak eredménye:
● a személyre irányuló figyelem zavara

● a szelektív figyelem zavara

● a fenntartott figyelem zavara

● az orientációs válasz zavara

● habituáció zavara
A viselkedésben ezek a figyelem terelhetőségének a megnövekedésével és az impulzivitás
felerősödésével járnak.

Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (=ADHD)

● A szindróma hátterében: frontális területek, a PFC (prefrontális lebeny) atipikus
fejlődése áll
● eltérő mintázatok jöhetnek létre attól függően, hogy melyik terület az, amelyet a
fejlődési zavar leginkább érint
● MRI-adatok szerint az ADHD gyerekeknél hiányzik a jellegzetes jobb nagyobb, mint
bal frontális aszimetria. + a kéregtest elülső területe az átlagnál kisebb
● Emlékezeti funkciók épek, a végrehajtók sérültek, tehát az ADHD a frontális lebeny
működéséhez kötött végrehajtó funkciók specifikus zavara
Tesztek:
⋅ Wisconsin kártyaszortírozási feladat - egyszerű ábrákat mutató kártyák
csoportosítása úgy, hogy a csoportosítás aktuális szempontját a vizsgálatvezetőnek a
vizsgálati személy próbálkozásaira adott „helyes/helytelen” visszajelzéseiből kell
kikövetkeztetni. (rosszul teljesítenek)
⋅ Stroop-teszt - azt kell megnevezni, hogy milyen színnel nyomtattak színneveket

⋅ problémamegoldási, motoros gátlási és verbális fluencia feladatok (rosszul

teljesítenek)
⋅ Hanoi-torony

⋅ útösszekötési teszt

⋅ emlékezeti és nyelvi feladatok (jól teljesítenek)

Terápia:
● gyógyszeres beavatkozások – dopaminerg rendszert serkentő készítmények

23. Nyelvi zavarok (hallási agnózia, SLI, Diszfázia, nyelvi zavarok

epilepsziában)
A kognitív fejlődés-neuropszichológiában egyik legtöbbet vizsgált terület a nyelvi funkciók
fejlődési és szerzett zavarai.

SLI: specifikus nyelvi károsodás, diszfázia

● azok a gyerekek sorolhatók ide, akiknek nyelvelsajátítása sikertelen annak ellenére,
hogy fejlődésük során:
- nincs súlyos hallási zavaruk
- értelmi fejlődésük tipikus
- neurológiai sérülésük nincs
 ● fejlődési zavarnak tekintjük, mivel az érintett gyermekek nyelvelsajátítási problémát
mutatnak a beszédfejlődés kezdeteitől fogva
● az SLI kialakulásáért felelős tényezők:
1: nyelvi deficit - pl. névelők rossz használata, nyelvi szabályok nem alakulnak ki
2: általános feldolgozási kapacitáskorlát az információt társaiknál sokkal lassabban
dolgozzák fel, súlyos olvasási zavarok
3: információfeldolgozási deficit 🡪 a gyors akusztikus változások feldolgozása
sérül -> szelektív hallási feldolgozási zavarról van szó
A fonológiai zavart mutató SLI-gyerekek olyan súlyos képzési hibákat vétenek, hogy
beszédük érthetetlenné válik

Típusai:
⋅ expresszív: nyelvi produkció zavar

⋅ receptív: megértésben súlyos problémák

Problémák:
1. Az SLI nem egységes diagnosztikai kategória
2. Az SLI-ben a nyelvi és kognitív zavarok összefüggései nem igazán ismertek
3. Az SLI zavarprofiljának felállítása megfelelő klasszifikáció nélkül lehetetlen
4. A jelenlegi tesztek az SLI valódi természetének megismerésére nem alkalmasak

Hallási agnózia:
● gyorsan változó hallási ingersajátosságok megkülönböztetési zavara,

● gyakori a temporális lebeny mindkét oldali léziójánál

● verbális közlés tempójának lassítása sokszor segít

● eltérő hallási agnóziaforma:

„jelentéssüketség” – a betegek az elhangzott szavakat jól ismétlik annak ellenére,
hogy a szavak jelentését nem értik
● az írott szöveget megértik

● hallási fonológiai agnózia:

- az ismerős szavak feldolgozása intakt, az értelmetlen szavaké sérült
- a hallási információk és fonemikus információk megfeleltetésében bekövetkező
zavar
A felsorolt hallási agnóziák mindegyike szerzett zavar, azaz az agyi léziót követően, egy a
betegséget megelőzően fejlett nyelvi rendszer funkciókiesése.

Nyelvi zavarok epilepsziában:

A gyermekkori epilepsziák a fejlődésben lévő megismerő rendszert természetük és
megjelenési életkor szerint eltérően befolyásolják.
2 eltérő típusú, a kognitív fejlődést illetően eltérő jellegzetességeket mutató epilepszia:
1. BCTE (beginuscentrotemporális epilepszia)
 ● jóindulatúak közé tartozik

● gyógyszerezésre jól reagál, a gyerekek többsége a serdülőkor végére kinövi

● súlyos nyelvi zavarok nem kísérik

● általában enyhe olvasási zavarok jelentkeznek

2. Landau-Kleffner-szindróma
⋅ gyerekkori afáziaként is emlegetik, a szindrómához tartozó nyelvi zavar az egyik
legsúlyosabbnak számít
⋅ receptív nyelvi funkciók károsodása, a beszédértés teljes hiányáig terjedhet

⋅ a súlyos megértési zavart a Wernicke - terület zavart működésével, illetve a hallási

bemenetet feldolgozó temporális kérgi területek és a Wernicke-terület közötti
kapcsolat megszakadásával hozzák összefüggésbe
⋅ a nyelvi funkciók, a beszédértés súlyos, genetikailag időzített zavara

⋅ bizonyos kérgi funkciók kiesésével, illetve a kérgi területek kapcsolatának

szakadásával járhat együtt
⋅ a bal gyrus frontális középső területének, továbbá a temporális kéregterületeknek és a
hippokampusznak az alulműködése okozhatja

24. A megkésett beszédfejlődés, koraszülöttség és nyelvfejlődés

A korai, 3 éves korban jelentkező megkésett beszédfejlődés
nem specifikus tünet, számos oka lehet:
● különböző nyelvi zavarok,

● kognitív zavarok,

● agyi sérülések.(ÁBRA)
A korai léziók hatása:
A korábbi elméletet, miszerint a nyelvfejlődés kizárólagos
helyszíne az agy bal félteke, az újabb kutatások
megkérdőjelezik

Jobb félteke legalább olyan fontos a szavak megértésében,

kommunikációban.

Mindkét agyi félteke korai sérülése okozhat nyelvelsajátítási

gondokat. Viszont az agyi idegrendszer újraszerveződési
képességének köszönhetően van kompenzációra lehetőség.
Tehát ha megsérül a bal, a jobb félteke lesz a nyelvfejlődés
helyszíne

Koraszülöttség és nyelvfejlődés:
A koraszülöttség nem feltétlenül jár nyelvfejlődési hiányosságokkal.
Azonban a lényegesen megzavart biológiai érés valamint a születéskori károsodás (pl.
oxigénhiány) gyakran érinti a bal agyi félteket („nyelvre előkészített agyi térfél”).
Koraszülöttség, alacsony születési súly → nyelvfejlődési zavarok → tanulási és olvasási
gondok (diszlexia).
A koraszülöttség hátrányosan befolyásolja, a hallókéreg fejlődését, valamint okozhat kéz- és
oldaldominancia hiányt, iránytévesztést.

Tünet:
Megkésett
beszédfejlődés
Okai lehetnek:

diszlexia
korai agyi sérülések
agyi éretlenség
(koraszülöttség)
Autizmusspektrum zavar