Tárgy-, alak-, formaészlelés

KÍSÉRLETI- ÉS ÁLTALÁNOS LÉLEKTAN I. GYAKORLAT

DR. CSÁBI ESZTER
2022.
Perceptuális feldolgozás folyamatai
 Perceptuális feldolgozás folyamatai

Minél mélyebbre jut az információ a „mi” és „hol” pályákon, annál specializáltabb lesz
a feldolgozás

specializált ingersajátosságokat (vonásokat) a látással összefüggő

idegpályák specializált sejtcsoportjai dolgozzák fel -> vonásdetektorok

továbbra is kérdéses, hogy az agy hogyan kapcsolja össze egy

egységgé a vonásokat -> kapcsolási (binding) probléma

feltehetőleg az agy szinkronizálja idegsejtcsoportok

tüzelési mintázatát, mint egy karmester (Buzsáki, 2006)
 Top down és bottom up folyamatok

Top down folyamatok/felülről lefelé irányuló feldolgozás

az eseményekről, dolgokról kialakított percepcióinkat a céljaink, korábbi
tapasztalataink, tudásunk, elvárásaink, emlékeink, motivációink vagy kulturális
hátterünk befolyásolják
konceptuálisan vezérelt feldolgozás – észlelés alakulását befolyásolja az
agykéregben lévő koncepciók
 Top down és bottom up folyamatok

Bottom up folyamatok/alulről felfelé irányuló feldolgozás

 az inger tulajdonságai vannak hatással a percepciónkra
 nagy mértékben a vonásdetektorokra támaszkodik ez a folyamat
 a folyamat a receptoroktól indul, a felvett adatok továbbítódnak a megfelelő kérgi
területekre, ahol feldolgozódnak -> ezért adat-, ingervezérelt feldolgozásnak is
nevezik
 Perceptuális feldolgozás folyamatai

Perceptuális állandóságok/perceptuális konstanciák

segítik, hogy az állandóan változó világban felismerést és a lokalizációt
nagyságkonstancia – a retinális kép változása ellenére a tárgyakat ugyanolyan
méretűnek észleljük
• Emmert-törvénye:
 a tárgy méretének következtetéséhez ismernünk kell a távolságot
ha a távolság nem nyilvánvaló, akkor bajban vagyunk a becsléssel
 Perceptuális feldolgozás folyamatai

 alakkonstancia – bármilyen szögből nézünk egy tárgyat az alakja ugyanolyan

marad
• a látórendszerünk a retinális kép sok lehetséges értelmezése közül, mindig a
legvalószínűbbet választja
 mozgáskonstancia - a mozdulatlan tárgyakat
mozdulatlannak látjuk, de képesek vagyunk a mozgó
tárgyakat is helyesen megítélni úgy, hogy mi is
mozgásban vagyunk

 helykonstancia - a változó retinális kép ellenére a mozdulatlan tárgyakat valóban

mozdulatlannak látjuk
Percepciót magyarázó elméletek
 Percepciót magyarázó elméletek

Az emberek többsége hasonlóan észleli a tárgyak vagy az illúziók többségét, ami arra
utal, hogy a percepció alapelvek szerint működik
Percepciót magyarázó elméletek:
1)Gestalt-elmélet:
az agyunk előre van huzalozva a mintázatok felismerésére
2) Tanulásalapú következtetés elmélete
 tanulás és nevelés hatása
 pl: „ácsolt környezet elmélet”
 Percepciót magyarázó elvek

1) Gestalt-elmélet:
•a bejövő ingereket rendezzük percepciós mintázatokká, mert az agyunk velünk
születetten így van huzalozva
•agyunk nemcsak ingereket érzékel, hanem a közük megbúvó mintázatokat is (Sharp &
Wertheimer, 2000)
•percepciós mintázat/konfigurációt értették Gestalt alatt -> Gestalt pszichológia
alapja
pl: ha meghallunk egy zenét, akkor nem az egyes hangokra figyelünk, hanem a
dallamra, ami a hangjegyek alkotta mintázat
 Percepciót magyarázó elvek

A szenzoros információkat az agyunk próbálja jelentéssel bíró mintázatokká rendezni,

amelyek legalapvetőbb elemei már születésünkkor jelen vannak
Gestalt-osok ezeket az alapelveket próbálták feltárni
alakzat-háttér szegregáció
perceptuális csoportosítási elvek
 Alakzat-háttér szegregáció

A tárgyakat a körvonalak alapján azonosítjuk

Perceptuális szegregáció/alakzat-háttér szegmentáció
az egyik legalapvetőbb folyamat az alakzat és a háttér szétválasztása, ez a tárgylátás
első lépése
•általában a figura ragadja meg a figyelmünket
•kontúr általában a figurához tartozik
•figurát könnyebben megjegyezzük
•bármi lehet figura pl: hang a dallamban,
csípős pepperoni a pizzán

A V1 (Br.17) neuronjai fontos szerepet játszanak a körvonalak detektációjában és a

perceptuális szegregációban
Alakzat-háttér elkülönítés

Rubin váza
(Edgar Rubin dán pszichológus, 1915)
 Illuzórikus kontúrok/szubjektív kontúr

Tárgyfelismerés alapja a figura és háttér

elsajátítása – vizuális kulcsok segítik
Olyan erős hajlamunk van a figura észlelésére,
hogy ott is észlelünk kontúrt, ahol valójában
nincs – illuzórikus kontúr

Kanizsa-háromszög
 Tárgyfelismerés, kétértelmű ábrák

Bizonyos körülmények között nagyon kicsi a kontraszt (fizikai paraméterkülönbség) a

figura és a háttér között
Tárgyfelismerés, kétértelmű ábrák

Két csoport, az egyiknek azt mondjuk, hogy a

kép címe „Fiatal nő”, a másiknak „Idős
asszony”, ezt is fogják látni és nem feltétlen
veszik észre a másik értelmezést -> azt látjuk,
amire számítunk
 Perceptuális csoportosítási elvek

1) Hasonlóság elve
közös tulajdonsággal rendelkező dolgokat egy csoportba valónak észleljük
pl: csapatok meze ugyanolyan
2) Zártság elve
hiányos ábrákat is felismerjük (kiegészítés)

3) Folytonosság
 jobban szeretjük megszakítás nélkülinek látni a figurát, mint szétszabdaltnak
 Perceptuális csoportosítási elvek

4) Közelség
egymáshoz közel elhelyezkedő dolgokat hajlamosak vagyunk egy csoportban sorolni
pl: reggel különböző színű zoknikat húzunk fel, mert egymás mellett voltak a fiókban,
ezért azt hittünk, hogy egy pár
pl.: arrébb állsz egy csoporttól, mert nem akarod, hogy azt higgyék velük vagy

5) Közös sors/jó folytatás elve

ha a vizuális elemek együtt mozognak, egy alakként észleljük őket
pl: egy irányba masírozó katonák, vagy vonuló kacsák
 Perceptuális csoportosítási elvek

Pregnancia törvénye (Prägnanz törvény)

általánosabb szemlélet, amely összefogja a perceptuális csoportosítási elveket,
hátterét adja a perceptuális csoportosítási elveknek
a lehető legegyszerűbb mintázatot észleljük, ami a legkevesebb mentális erőfeszítést
igényli -> percepció minimumelve
 Perceptuális beállítódás

Percepciós beállítódás
hatása alatt hajlamosabbak vagyunk bizonyos jelzéseket észrevenni és azokra
reagálni
egy adott kontextusban egy adott ingerre irányuló éberség

Feladat:
olvasd fel hangosan és gyorsan az alábbi két sor szavait!

TÁNYÉR, KANÁL, POHÁR, VILLA, CSÉSZE, T?L

TAVASZ, NYÁR, ŐSZ, T?L

 Percepciót magyarázó elméletek

2) Tanulásalapú következtetés elmélet

Helmholtz – az új szenzoros információk értelmezésekor a korábban megtanultak
használjuk fel és ennek alapján vonunk le következtetéseket a észlelésre vonatkozólag
pl: tortát látunk gyertyákkal tudjuk, hogy valakinek szülinapja van, mert korábban
már megtanultuk, hogy a torta és gyertya ezt jelenti
Tárgylátás idegrendszeri háttere
 Vizuális rendszer

V1 (Br. 17) -> elsődleges látókéreg, (innen indul a dorsalis és a ventrális pálya)
 adott irányú álló vagy mozgó fénycsíkra érzékeny
V2 (Br. 18) -> másodlagos látókéreg
 egyszerű geometriai ábrák, mozgó felszínek

V3
mintázatok mozgása
V5

V4 -> szín-, forma, mintázatérzékelés

Inferior temporális kéreg -> 3D-s ábrák,
emberi arcok
 Tárgyreprezentáció az agykéregben

Dorsalis és ventrális pályák

Vizuális információ útja -> V1 -> V2 -> V4-> IT
 hierarchikus rendszer, egyre finomodó lépések követik egymást az egyes feldolgozási
szinteken
 az áthaladó információ soros módon dolgozódik fel
 Ventrális pálya

A feldolgozási hierarchia bizonytékai:

 a ventrális rendszer állomásainak neurális latenciája egyre hosszabbodik
• a legrövidebb latencia a V1-ben van, a leghosszabb az IT-ben
 a receptív mező mérete fokozatosan növekszik
 az egyes állomások neuronjai egyre bonyolultabb vonásokra érzékenyek
• V1 -> adott irányú vonalak, élek
• V2 -> egyszerű geometriai ábrák
• V4 -> komplex, színes, 3D tulajdonságokkal rendelkező geometriai ábrák
• IT -> bonyolult tárgyak, emberi arcok, állatok
 Inferior temporális kéreg (IT)

AZ IT neuronjai többé kevésbé bonyolult alakzatokra reagálnak pl: kereszt, rácsminta,

emberi arcok, testrészek
Pozícionális invarianca mögött is az IT neuronok állnak (fel tudjuk ismerni a tárgyalak a
helyüktől függetlenül)
V1-hez hasonlóan oszlopos elrendezésű, azaz a hasonló tárgyakra szelektíven reagáló
neuronok oszlopokba szerveződnek -> agykérgi oszlopok
Kategóriaspecifikus agyterületek
 LOC

LOC: laterális okcipitális komplexum

okcipitális és temporális területek oldalsó és alsó felszínén található nagy kiterjedésű
összetett terület
meghatározó szerep a tárgyfelismerésben
megnövekszik aktivitása, ha a v.sz-nek 3D-s tárgyakat, körvonalrajzokat, emberi
arcokat mutatnak, viszont mintázott felületekre, véletlenszerű vizuális rajzra nem
reagál
 Az agykéreg kategóriaspecifikus területei

Fusiformis face area (FFA): fuziformis arcterület

 emberi arcok
Parahippocampal place area (PPA): parahippokampális helyterület
 tájképek, épületek, ember alkotta tájak

Extrastriate body area (EBA): extrastriatális testterület

 emberi testek, testrészek
 Az agykéreg kategóriaspecifikus területei

Kategóriaspecifikus területek meglétének magyarázat:

1.Kategóriaspecifikus modulok: Jerry Fodor
 specifikus,egymástól függetlenül működő idegrendszeri modulok felelősek az egyes
kognitív feladatok végrehajtásáért (pl: prozopagnózia – arcfelismerés zavara, agnózia –
tárgyak felismerési zavar)
 az elmélet vitatható, mert a világ sokkal több kategóriából áll, mint amennyit az
agykéreg kapacitása lehetővé tesz
 Az agykéreg kategóriaspecifikus területei

2. Feladat és gyakorlás hatására kialakult modulok:

 a kategóriákat reprezentáló modulok használatuk szerint alakulnak ki (gyakori
használat)
3. Szétosztott reprezentáció:
 egyes kategóriák ventrális rendszerbeli reprezentációja több területre szétszórva
és részben egymást átfedve valósul meg
 azaz egyes tulajdonságok több helyen vannak reprezentálva