EGÉSZSÉGPSZICHOLÓGIA

I.
A FEJLŐDÉSLÉLEKTAN TÁRGYA, MÓDSZEREI,
ELMÉLETEI, TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI

Ápolás és betegellátás szak, Ápolás szakirány

Előzmény– Öröklés-
környezet vita
• ~„nature–nurture”, veleszületett-tanult
• A pszichológia egyik legrégibb vitája
• A tulajdonságaink, készségeink, képességeink velünk születettek-e,
vagy a tapasztalatok alakítják?

• Nativista szemlélet
• Az ember születésekor rendelkezik a világ megértéséhez szükséges
tudással
• A mindentudás bennünk van, de a ráció útján bontakozik ki
• René Descartes (1596-1650)

• Empirista szemlélet
• John Locke (1632-1704) – „tabula rasa”, az ember elméje születéskor
tiszta lap, melyre a világban szerzett tapasztalatok írják rá a tudást
A fejlődéslélektan története
• 1800 környékén a 12 éves Viktor esete
• Az erdőben nevelkedett, „aveyroni vadfi”
• Viktor jelentősen elmaradt az életkora alapján várttól, nem tudott
beszélni
• Mintha nem lettek volna érzelmei, mimikátlan volt
• Fejleszteni akarták, illetve kíváncsiak voltak arra, hogy hogyan változik
meg a civilizáció hatására
• Nagyon kis mértékű fejlődés

• Különböző vélemények:
• Lehet, hogy fogyatékos volt, ezért nem lehetett fejleszteni; a szülei ezért
tették ki az erdőbe
• Nem volt fogyatékos, csak sok ideig élt egyedül az erdőben  kellenek a
környezeti, társadalmi feltételek (szenzitív és kritikus periódusok)

• Mik a fejlődés feltételei? Mire van szükség?

A fejlődéslélektan története
• XIX. század közepe – a gyermekek fejlesztése

• Darwin: A fajok eredete

• A csecsemőkből kell kiindulni, ha a fejlődésre vagyunk kíváncsiak

• II. vh. után nagyon sok vizsgálat  hatalmas fejlődés

A fejlődéslélektan alapvető
kérdései
• A fejlődés fogalma
• A fejlődés folyamatossága
• A fejlődés forrásai
• Az egyéni különbségek
Fejlődéslélektan tárgya
• Azon biológiai, pszichés, szociális változások vizsgálata,
melyeken az ember fogantatásától kezdve a haláláig
végigmegy
• Egyes életkori szakaszokra jellemző pszichés
sajátosságok, törvényszerűségek vizsgálata
• Az egészséges (tipikus) fejlődés áll a középpontban – de
fontos, hogy láthassuk a patológiást és a lemaradást!
A fejlődés fogalma
• Testi és pszichológiai változások sorozata, amelyen az
emberek életkoruk előrehaladtával keresztülmennek –
fogantatásuktól életük végéig
• Minőségi és mennyiségi változások
 A fejlődés folyamatosságának kérdése

• Filogenezis
• törzsfejlődés
• Fajunk evolúciós története
• Van-e folyamatosság a filogenezisben?
• Az egyes élőlények törzsfejlődése az egysejtűektől az emberig –
mennyire hasonlít az ember más fajokhoz a különböző pszichés
funkciókban
• Az emberek és csimpánzok genetikai állománya

• Ontogenezis
• Egyedfejlődés
• Hogyan fejlődik az egyedi élőlény az élete során (mennyiségi vagy
minőségi ugrások)
• Az intrauterin fejlődéstől az élet végéig
A fejlődés folyamatosságának kérdése
• Folyamatos vagy szakaszos?
Pszichés fejlődés
• Nem egyenletes –hol igen gyors, hol lassú, hol megáll
(visszaesések is lehetnek)
• Fejlődés menete
• Folyamatos
• Fejlődés kicsi különbségekkel, mennyiségi változás
• pl. Bandura: ugyanazzal a mechanizmussal tanulunk új
viselkedéseket minden életkorban (az ugrások viszonylag ritkán
és akkor is főként a környezte hatására)
• Szakaszos jellegű
• Nagy ugrások
• jelentős minőségi különbségek (pl. mászás  járás)
• sok viselkedésben egyszerre történik változás
• Pl Piaget – gondolkodás fejlődése
Kritikus periódus, szenzitív
periódus
• Vannak-e növekedésnek olyan időszakai, amelyek folyamán
sajátos környezeti vagy biológiai eseményeknek meg kell
történniük ahhoz, hogy a fejlődés megfelelően
folytatódhasson?

• Egyes állatfajoknál a környezeti ingerekre való biológiai

készenlét és érzékenység ilyen időszakait kritikus
periódusoknak nevezzük.
• kizárólag egy korlátozott időszakban
fejlődnek ki bizonyos funkciók
• Pl.: kis fiókáknál kikelés után kritikus
periódus - az első mozogni látott
tárgyhoz fognak kötődni
• csecsemőkorban, ha nem műtik
meg a szürkehályogot akkor
a csecsemő megvakul.
Kritikus periódus, szenzitív
periódus
• Szenzitív periódus: az ember fejlődésének azon időszaka,
amikor optimális bizonyos fejlemények bekövetkezése, a
környezeti hatások ekkor segítik a leghatékonyabban a
fejlődést.
• optimális időszak bizonyos stimulációra, amikor a legkisebb
energia felhasználásával tud spontán kialakulni a képesség
• Pl.: beszédfejlődés esetében 0-2 éves korig (6-7. életév után a
nyelvelsajátítás kudarcának kockázata jelentősen megnövekszik)
Fejlődés főbb törvényei
• A szerkezet és funkció egységének törvénye

• A pszichés működések teljesítményének színvonalát a

pszichikus képességek szerkezete határozza meg
• Csak olyan szint feladatot tudunk megoldani, melyre
gondolkodási, logikai, emlékezeti és cselekvési
képességünk lehetővé tesz
• Képességek fejlesztés csak a működtetés által érhető el
– optimális terhelés
Fejlődés főbb törvényei
• Differenciálódás és integrálódás törvénye

• Differenciálódás: a pszichikum tagolatlan formái

elkülönülnek  viszonylag önálló képességekre,
folyamatokra válnak szét
• Minél fiatalabb egy gyermek, annál kevésbé diff. a lelki
funkciói

• Integrálódás: a fejlődés során elkülönül működések

egyre magasabb idegrendszeri, tudati irányítás alá
kerülnek
Fejlődés főbb törvényei
• Koegzisztencia törvénye

• A fejlődő egyén azonos időben a személyiség

különböző területein különböző fejlettségi szintet mutat

• Plaszticitás

• Pszichés alkalmazkodó képesség

• Nevelés, fejlesztés, személyiségalakítás előfeltétele
Pszichikus fejlődés formái
• Érés
• Biológiai (hangadás, járás)
• Az idegrendszer anatómiai és fiziológiai fejlődésének
következtében kialakuló, a viselkedésben is megfigyelhető
változás
• A tanulás belső feltétele

• Tanulás
• Minden olyan változás, mely tapasztalatszerzés, gyakorlás,
ismétlés következtében megy végbe és viselkedésváltozást
eredményez
• Hátterében idegrendszeri változás áll
A fejlődés üteme
• A pszichikus fejlődés nem egyformán zajlik, előfordulnak az átlagos
fejlődési ütemtől eltérő esetek

• Akceleráció: fejlődési tempó felgyorsulása testi, vagy mentális

tekintetben (pl.: nemi érés átlagosan korábban következik be)
• Retardáció: a fejlődésben történő lemaradás testi vagy értelmi téren
• Regresszió: a fejlődésben történő visszaesés egy már korábban
túlhaladott szintre (pl.: testvér születésekor a már szobatiszta
gyermek újra bepisil)
• Fixáció: a fejlődésben történő megrekedés
• Dementálódás: A személyiség organikus, szervezeti, elsősorban agyi
károsodás következtében történő fokozatos leépülése egy magasabb
fejlettségi fokról egy alacsonyabb fokra.
Fejlődési szakaszok
• Életkori sajátosságok egész rendszerének átalakulásából
keletkeznek
• Egy-egy fejődési szakaszhoz hasonló testi, idegrendszeri,
megismerési, érzelmi, viselkedési és teljesítménybeli
szintek, érési fokozatok tartoznak
• A szakaszolás nem könnyű, több szempont alapján
lehetséges
 Fejlődési szakaszok
I. Prenatális (születés előtti)
1. Csíraszakasz
2. Embrionális szakasz
3. Magzati szakasz
II. Perinatális (születés körüli)
III. Postnatális (születés utáni)
1. újszülöttkor (0-2 hó)
2. csecsemőkor (2/3 hó – 1 év)
3. kisgyermekkor (1-3 év)
4. óvodáskor (3-6/7 év)
5. kisiskoláskor (6-10/12 év)
6. serdülőkor (10/12 év-17/18 év)
7. ifjúkor (18-21/24)
8. felnőttkor
9. időskor
A különböző fejlődési szakasz
elméletek összevetése
Testi változás Értelmi fejlődés Pszichoszexuális Pszichoszociális
(Piaget) fejlődés (Freud) (Erikson)

Csecsemőkor szenzomotoros orális bizalom/

anális bizalmatlanság
autonómia/
szégyen
Kisgyermekkor művelet előtti fallikus kezdeményezés/
bűntudat
Iskoláskor konkrét műveleti latencia teljesítmény/
kisebbrendűség
Serdülőkor formális műveleti genitális identitás/
szerepkonfúzió
intimitás/izoláció
Felnőttkor     alkotóképesség/
stagnálás
Időskor     integritás/
kétségbeesés
PIAGET – ÉRTELMI FEJLŐDÉS

• A gyermekek úgy ismerik meg a világot, hogy közben

tevékenykednek benne
• A gyerekek gondolkodása minőségileg más, mint a felnőtteké
• A gyermek minden iránt érdeklődő tudós, aki kísérleteket hajt végre a
körülötte lévő világba  elméleteket alkot  sémákat hoz létre
• A gyermek az asszimiláció és az akkomodáció közreműködésével
aktívan hozza létre a kognitív fejlődés magasabb szintjeit.
• Asszimiláció: a környezetről szerzett tapasztalatikat beépítik a már meglévő
sémákba
• Akkomodáció: a sémák környezethez illesztése, annak érdekében, hogy az új
helyzetben is használhatók legyenek.
Piaget – az értelmi fejlődés
szakaszai
I. Szenzomotoros szakasz (0-2 év)

II.Művelet előtti szakasz (2-7 év)

III.Konkrét műveleti szakasz (7-11 év)

IV.Formális műveleti szakasz (11-16)

Szenzomotoros szakasz (születés -2.
év)
• Szoros kapcsolat a világ észlelése és a benne való
tevékenykedés között
• A csecsemők elkezdik a rajtuk kívül lévő világ létezését
felismerni és azzal szándékos interakciókat folytatni
• Megkülönbözteti magát a tárgyaktól
• Felismeri magát, mint a cselekvés végrehajtóját
• A végére cselekvés nélkül is képes a gondolkodásra
Szenzomotoros szakasz
• 6 alszakasz
• 1. alszakasz (0-1,5 hónapos korig): veleszületett reflexsémák
használata, akaratlan keresés, szopás, fogás
• 2. alszakasz (1,5-4 hónapos korig): elsődleges cirkuláris reakciók –
a cselekvések saját testtel kapcsolatosak, a kellemes
cselekvéseket elnyújtják; a csecsemő még nem tudja, hogy a világ
tőle független
• 3. alszakasz (4-8 hónapos korig): másodlagos cirkuláris reakciók –
figyelmüket a külvilágra, tárgyakra, eseményekre fordítják, a saját
cselekedek és a környezet kapcsolatának kezdődő felismerése
• 4. alszakasz (8-12 hónapos korig): a másodlagos cirkuláris
reakciók koordinációja - cél-eszköz viselkedés kezdete; az
alapvető sémákat képesek a kívánt dolog megszerzése érdekében
koordinálni.
Szenzomotoros szakasz
• 5. alszakasz: harmadlagos cirkuláris reakció (12-18 hónap): összetett
felderítés; „kis tudós”- a problémamegoldás eszközeinek módszeres
változtatása; kísérletezés a következmények kipróbálása érdekében (próba
szerencse felderítő viselkedés)

• 6. alszakasz: a szimbolikus gondolkodás kezdete: reprezentációk (18-24

hónap): Cselekvés vizuális megjelenítése vagy elképzelése „fejben” =
szimbolikus séma ( reprezentáció), a problémamegoldás új eszközeinek
felfedezése szimbolikus kombinációk segítségével; tárgyállandóság kialakult

• tárgyállandóság: a tárgyak akkor is léteznek, amikor az érzékszervek számára nem

hozzáférhetőek, a tárgy mentális reprezentációja

https://www.youtube.com/watch?v=4jW668F7HdA
http://www.youtube.com/watch?v=NjBh9ld_yIo
Műveletek előtti szakasz 2-7 éves korig
Óvodáskori gondolkodás
• Ekkor már szimbólumokat használnak (szavak tárgyakat
képviselnek, egy tárgy képviselhet egy másikat)
• De a gyermekek még nem képesek bizonyos szabályokat,
műveleteket megérteni  ezért műveletek előtti szakasz
• Művelet:
• fejben végrehajtott mentális cselekvés, amely egy logikai
rendszerbe illeszkedik
• az információkat logikai úton elválasztó, összekapcsoló és egyéb
módon átalakító mentális eljárás
• A műveletek előtti szakaszt a vizuális benyomások uralják
• Az óvodás még nem képes figyelmét egyetlen kiugró szempontnál
többre összpontosítani (centrálás)
• A gyermekek még nem vagy csak alig értik meg a megfordíthatóság
vagy más mentális műveletek lényegét
• Nem rendelkeznek még a konzerváció (megmaradás) elvével
• Pl. a víz mennyisége nem változik (azaz megmarad), ha egy magas pohárból egy
alacsonyba töltjük át
• Az alábbi videó a konzervációra vizsgálatára vonatkozó feladatokat mutat be:
https://www.youtube.com/watch?v=gnArvcWaH6I
• Egocentrizmus
• A műveletek előtti szakasz egyik legjellegzetesebb vonása
• Arra utal, hogy valaki a világot csak a saját nézőpontjából veszi
figyelembe „saját magára összpontosít”  még nem képesek arra,
hogy a dolgokat más perspektívából lássák

• „Háromhegy-probléma” (Piaget és Inhelder)

• Képek közül kiválasztani, hogy mit lát a baba?

• A tudatelmélet (mások mentális állapotairól való gondolkodás) a 4-5. évre

jelenik meg
• A látszat és valóság megkülönböztetésének nehézsége
• Kizárólag a tárgyak legfeltűnőbb, felszíni tulajdonságaira
összpontosítanak
• A perceptuális egyoldalúság megnehezíti, hogy különbséget
tegyenek a megjelenés és valóság között.
• illúziót valóságként kezelik (pl. vízben megtörő pálca)
• DeVries (1969): kutya vagy macska?
• macska kutyává változott vagy csak úgy néz ki, de nem az
• 3 é: a macska kutyává változott (csak a külső)
• 6 é: macska- kutyaálarcban
• 4-5é: zavar: nem alakulhat át,
de mégis kutyának néz ki
Konkrét műveleti szakasz (7-11/12 év)
• Művelet: fejben végrehajtott mentális cselekvés, amely
egy logikai rendszerbe illeszkedik
• Konkrét  még nem tudnak fejben manipulálni, fontos a
tárgyak fizikai jelenléte fontos
• Decentrálás képessége kialakul  több szempontot is
képesek egyszerre figyelembe venni, csökken az
egocentrizmus
• Konzerváció: megmaradás
• Erre az életkorra egy sor konzervációs fogalmat szilárdan birtokol
a gyermek
Formális műveletek szakasza (11-16
év)
• Új logikai struktúrán alapuló, újfajta gondolkodási folyamat
• Képesek az összes lehetséges kombináció figyelembe
vételére
• Klasszikus vizsgálatok (Piaget és Inhelder):
1.Vegyszerek keverése
• Változók kombinálása és strukturált pszichológiai egész fogalma
(viszonyok rendszere, amely logikailag leírható és végiggondolható)
• Eredmények:
• 14 évesek: módszeresen feladatmegoldás, összes lehetséges
kombináció kipróbálása
2.Mérlegprobléma
• Milyen körülmények között van egyensúlyban a mérleg?
• Serdülők: figyelembe veszik a súlyt és a távolságot
ERIKSON PSZICHOSZOCIÁLIS
FEJLŐDÉSELMÉLETE
• A fejlődés egész életen át tart
• 8 szakasz, egymásra épül
• Személyiségfejlődés mozgatórugója
• Intrapszichés és szociális tényezők egymásra hatása, konfliktusa
• A személyiség egyes szakaszokban megnyilvánuló
jellegzetességei, fejlődése formálják az identitást
• Két fejlődési fázis között alakul ki az ún. fejlődési krízis
• Az új életszakasz  új feladatok megoldása  új
konfliktusmegoldó stratégiák
• Alapvető hajtóerő:
• Kompetenciára való törekvés
• Új és új készségeket kell elsajátítani a fejlődés és a társadalmi
környezet által kínált feladatok megoldásához
Erikson pszichoszociális
fejlődéselmélete
• Minden életszakasz váltáskor pszichoszociális krízist élünk
meg
• Itt a krízis bizonyos pszichológiai minőség elérését jelenti
• Fordulópont, ami nagy növekedési lehetőségeket rejt magában
• Fokozottabb sérülékenység jellemzi a személyt
• A „krízis” kimenetele lehet kedvező vagy kedvezőtlen
• Mindenképpen változásra készteti a személyt
• Minden életszakasznak megvannak a kulcsfontosságú
„feladatai”
• A negatív élmények bizonyos fokú megtapasztalására is
szükség van
• Egy-egy életszakasz feladatainak sikeres teljesítése
• Nő a személy kompetenciája
• Nő az önbizalma
• Színesedik a konfliktuskezelése
Erikson pszichoszociális
fejlődéselmélete
• Életszakasz feladatainak sikertelen teljesítése
• Kudarc-érzés
• Önértékelési zavar
• Az adott kompetencia nem megfelelő elsajátítása

• Valamilyen egyensúly mindenképpen kialakul, de nem

mindegy, hogy segíti-e, vagy nehezíti az alkalmazkodást
• Csecsemőkor – bizalom /bizalmatlanság
• szülői gondoskodás függvénye
• A szülő kielégíti a gyermek szükségleteit bizalom  nyitott lesz, megbízik a társaiban
• Ha nem nem alakul ki a bizalom  a későbbiekben nem tud majd kötődni, bízni másokban
• Kisgyermekkor (2-3 év) – autonómia/ szégyen, kétely
• Helyzetváltoztatás képessége, világ megismerésének igénye
• Önálló cselekvésre adott szülői reakció
• Kritikai, büntetés  szégyen
• Biztatás  autonómia
• Szobatisztaság
• Család megértő, hagy időt a tanulásra  autonómia
• Büntetés, megszégyenítés, nevetségessé tétel  szégyen, kétségbeesés  antiszociális viselkedés
• Óvodáskor (3-5 év) - kezdeményezés / bűntudat
• Gyermek fokozatosan leválik a környezetéről, függetlenedés, kezdeményezőképesség
• Ha biztosítják az önállóan végzett munka lehetőségét
 kezdeményezővé, kreatívvá válik
• Mindent tiltanak
 állandó bűntudat, szorongás, hogy nem helyesen cselekszik
 állandó kétségek az erőforrásait illetően
• Iskoláskor (6-11 év) - teljesítmény / kisebbrendűség
• Szisztematikus tanulás, állandó minősítés, versengés a kortársak között
• Sikerül megfelelnie a követelményeknek, elismerik a teljesítményét  teljesítményérzés, kompetencia
• Nem sikerül  kisebbrendűség-érzés
• A szülőn is múlik, hogy mekkora elvárásokat támaszt a gyerek felé!
• Serdülőkor (12-20 év) - identitás / szerepkonfúzió
• Identitáskeresés, saját értékek felfedezése
• Ha egyetlen szerepet se talál megfelelőnek  konfúzió
• Fiatal felnőttkor (25 év) - intimitás / izoláció
• Tanulmányok befejezése, családalapításra való törekvés
• Intimitás iránti igény, személyes élettér kialakítása
• Ha nem sikerül  elszigetelődik, magányos lesz
• Felnőttkor (60 évig) – Generativitás,alkotóképesség / stagnálás
• Még nem érzik öregnek magukat ahhoz, hogy változtassanak
• Alkotóképesség csúcsa, ki nem aknázott lehetőségek keresése
• Ha sikerül alkotnia, változtatnia, célokat elérnie  nyugodtan készül fel az öregkorra
• Ha nem stagnálás, beletörődik abba, amit elért
• Időskor - én-integritás / kétségbeesés
• Tett-e eleget? Hagyott-e nyomot maga után? Értelmes életet élt-e?
• életút kiértékelése
• Nem élt hiába, hagyott valamit maga után nyugodtan készül fel a halálra
• Hiába élt, nincs megelégedve a megélt dolgokkal  kétségbeesés
A különböző fejlődési szakasz
elméletek összevetése
Testi változás Értelmi fejlődés Pszichoszexuális Pszichoszociális
(Piaget) fejlődés (Freud) (Erikson)

Csecsemőkor szenzomotoros orális bizalom/

anális bizalmatlanság
autonómia/
szégyen
Kisgyermekkor művelet előtti fallikus kezdeményezés/
bűntudat
Iskoláskor konkrét műveleti latencia teljesítmény/
kisebbrendűség
Serdülőkor formális műveleti genitális identitás/
szerepkonfúzió
intimitás/izoláció
Felnőttkor     alkotóképesség/
stagnálás
Időskor     integritás/
kétségbeesés
Prenatális szakasz
• ~intrauterin (méhen belüli)
• Petesejt megtermékenyítésének pillanatától
• Szervek, szervrendszerek, szabályozási folyamatok
kifejlődése  szükségesek a születés után a
környezethez való alkalmazkodáshoz
• Külső- és belső tényezők befolyásolják
• Belső
• Genetikai tényezők, genetikai kód
• (pl.: kromoszóma rendellenességek)
• Külső
• Az anya szervezete, állapota (pl.: egészségügyi állapot, érzelmi állapot)
• Oxigén-, fehérje-, szénhidrát- és vitaminellátás
• Ártalmak
A méhen belüli fejlődés szakaszai
• Csíraszakasz
• Zigóta (megtermékenyített petesejt), elkezd osztódni, a méhbe jut és ott
beágyazódik (8-10 napig)

• Embrionális szakasz
• Hólyagcsíra – differenciálódás: fontosabb szervek kialakulása; porcos
környezet
• 8. hétig tart

• Magzati szakasz
• 8-9. héttől - születésig
• Csontosodás megindulása
• Agy erőteljesen növekszik
• Különálló szervrendszerek integrálódnak
Csíraszakasz
• Zigóta osztódni kezd - barázdálódik
• Előbb 2, majd ismételt osztódással 4, 8, 16, 32, stb. sejt
jön létre - szedercsíra állapot  hólyagcsíra
• Hólyagcsíra: szedercsíra belső sejtjei részben
elfolyósodnak
Embrionális szakasz
• Beágyazódás – hólyagcsíra a méhhez tapad
• Anyai immunreakció! Terhességi rosszullét!

• Az embrió fejlődése során a belső sejttömegből

• Külső réteg (ektoderma): idegrendszer, bőr, köröm, fogak, szemlencse
• Középső réteg (mezoderma): csont- és izomszövetek, véredények
• Belső réteg (endoderma): zsigerek (emésztő-, légző- vizeletkiválasztó
rendszer, nemi szervek, belső elválasztású mirigyek)
Embrionális szakasz
• 3. hét: szív és agyvelő kialakulása, idegrendszer fejlődése
• 4. hét: kb. 0,5-1 cm, 2 gramm, teste van, törzzsel és
farokkal, kezek-lábak kezdeményei
• 2. hónap vége: minden belső szerv kialakul, agy működni
kezd, megkezdődik a csontosodás, spontán reflex
mozgások
Embrionális szakasz
• Anyai szervezet táplálja az embriót
• Gyors növekedés

• Teratogén: fogamzástól a szülésig tartó környezeti ártalom

• Súlyosan és maradandóan befolyásolják az embrió, később magzat
fejlődését
• Több fajtája van:
• fizikai teratogén (pl. röntgen)
• kémiai teratogén (pl. alkohol)
• mikrobiális teratogén (pl. rubeola)
• Még nem is derül ki a szakasz elején a terhesség!!!
Teratogének – Contergan botrány
• 1957 és 1961 között forgalmazott, thalidomid hatóanyagú
gyógyszer – eredetileg epilepszia gyógyszer
• terhesség idején fellépő rosszullétek és hányinger csökkentése
érdekében, emellett nyugtató és stresszoldó hatással is bírt a
készítmény
• negyven országban került forgalomba közel húszféle elnevezés
alatt – ma is alkalmazzák!

• 12 000 csecsemő született végtag

nélkül
• hatóanyag éppen a végtagok
fejlődéséért felelős celebron nevű
fehérje működését módosította,
gátolta
• Legtöbbjük nem élte meg a
felnőttkort
Magzati szakasz
• 3 cm-ről kb. 50 cm-re nő
• Ekkor mindössze 8 gramm
• Az alapvető szövetek és szervek ekkorra már megvannak,
csontosodás
• Szervrendszerek összetetté válnak
• Mozgás
• Endogén
• Magától mozgolódik, spontán
• Funkciója: szelektálja a funkcionalitás nélküli idegi kapcsolatokat
• Exogén
• Külső ingerekre megmozdul
• 15 hetesen már minden olyan mozgásra képes, amit újszülöttként tud
• 16-24 hét között azonban a magzati akt. csökken – mozgást gátló idegi
pályák fejlődése miatt
Magzati szakasz
• 3. hónap: 6-8 cm, 30-50 gramm, mozog, szívverése hallható,
• 5. hónap: 25 cm, 300-500 gramm, anyatesten kívüli hangokat
meghallja!!!!
• 6. hónap: 30-35 cm, 500-600 gramm, kinyitja a szemét, ingerekre
erőteljes reakciókkal válaszol
• 7. hónap: lényegében életképes, 1200 gramm, 35-40 cm, ingereket
dolgoz fel, válaszol, tanul  7. hónaptól főleg az IR és tüdő fejlődése
zajlik, és növekedés
• 8. hónap: 2000 g, 40-50 cm, az agynak már sok tevékenysége van
jelen
• 9. hónap: születésre való felkészülés
Hat-e a környezet a magzatra?
Érzékel-e a magzat?
1.Mozgás érzékelés: vesztibuláris rendszer, 4. hónaptól
(saját+anya)
2.Látás: 26. hét – reagál a fényre

3.Hallás: 5-6. hónaptól reagál a hangingerekre 

egyenletesen javul; zajos anyaméh; anya hangja hallható
a legjobban; külső zajok érzékelése
4.Tanulás: ( külső, belső inger is tanulható)

• Belső inger: anyai szívhang (Salk, 1973)

• Külső inger: pl. vers (DeCasper, Spence, 1986)

Születés
• Megváltoznak az életfeltételei: fény-, hang- hőmérsékleti
viszonyok
• Komoly fizikai megterhelés
• Hatalmas súly nehezedik rá a tolófájásoknál
• akadozik az oxigén és a tápanyagellátás
• Anyagcsere folyamatok: légzés, táplálkozás
• Az újszülött a megfelelő gondozás nélkül nem is
maradhatna életben!
• Idő kell, míg az teljes mértékben alkalmazkodni tud
• A családi, társadalmi feltételek már ekkor meghatározóak
Az újszülött állapota
• Apgar-skála: ( 1, 5, majd 10 perces korban fizikai állapot
felmérése)
– Szívverés, légzés, izomtónus, reflexválasz, bőrszín

• Brazelton-újszülöttskála:
– Neurológiai állapot felmérése, szűrés, előrejelzés
– A viselkedést figyelik meg és abból vonnak le
következtetéseket
– Reflex, mozgás, izomtónus, válaszkészség, figyelem kontroll
– pl: önnyugtatás, letakarásra válasz stb.
Alapvető funkciók
• Szervezet egyensúlyának fenntartása
• Ritmikus jellegű
• Légzés
• Alvás-ébrenlét
• Éhség-jóllakottság
• Reflexek
• Speciális ingerlésre adott speciális, automatikus válaszok
• vegetatív reflexek: nyelés, szopás, hányás, tüsszentés, köhögés
• Adaptív jellegűek: szem becsukása fény esetén, végtag elhúzása
fájdalom esetén; kereső reflex a táplálkozást segítő reflex.
• Törzsfejlődés korábbi szintjeit mutatja (evolúciós örökségek – nincs
célja): fogó-reflex, Moro-reflex
• Vizsgálatuk: az IR működése
 Reflexek
Szopó reflex állandó Túlélés értékű örökletes
A-gy. kapcsolat alap

Kereső 3-6 hónapig Szopás eleme

fogó 3-4 hó után : IR állapot mutató
akaratlagos
Moro-reflex 5-6 hónapig IR mutató, a-gy k.
https://www.youtube.com/watch?v
=PTz-iVI2mf4

Mászó 3-4 hónapig (6-7 hó: ?

akaratlagos)

Járó, emelő (elemi járás) 3-4 hónapig Kérgi érés/ csak rugó
mozgás

Babinski 8-12 hónapig IR mutató

Érzékelés
• Hallás
• Diszkrimináció (hangmagasság, hangerősség, fonémák)
• Preferenciák: emberi „beszédstílus” közötti különbség – magas,
tagolt, rövid szótagok, nagy intonáció (dajka beszéd) De! ha éhesek,
álmosak, nyűgösek: mély, kis intonációval
• Látás
• Színlátás majdnem teljes
• Látásélesség: rövidlátók, kb. 30 cm
• Mélységészlelés (7-8 hó körül)
• Ízlelés
• Alapízek, édeset preferálják
• Szaglás
• Jó fejlett, anya illatát felismeri

• Vizsgálati módszerek
– Kísérlet ( körny. változtatása – válasz azonosítása)
– fejfordítás, szopás üteme, agyhullámok változása, (DISZ)HABITUÁCIÓ
Gyermeki „repertoár”
• Tekintet
• 2 hó – kedveli az arcokat, a mozgó dolgokat
• 6 hó – nő az emberek iránti érdeklődése
• Fejmozgás
• Ezzel szabályozza, hogy mennyire vesz részt a kommunikációban (3
hó)
• Arckifejezés
• Mosoly
• Születéstől: reflexes, endogén
• 6 hetes: exogén (szinte megkülönböztetés nélkül mosolyognak minden
külső ingerre)
• 3 hó: szociális mosoly, emberre (mások mosolyával kölcsönös
viszonyban)
• Nevetés
• Sírás – születés után diff. (éhség, fájdalom)
Mozgásfejlődés
• 1-3 hó:
• Impulzív mozgások
• A mozgásokat kezdetben nem a külső ingerek váltják ki, hanem
spontán, belső ingerek hatására
• Ha karjait és lábait megpróbáljuk mozgatni, izmai ellenállnak
• 3 hónapos kor után
• Szándékos, irányított mozgások
• Felemeli kezét, ismerkedik a testével
• 4 hó
• Tárgyakat keres
• Első év vége
• Finomabb kézmozdulatok
Mozgásfejlődés
• 2. hó: hason fekve emeli a fejét, mellkasát
• 3. hó: nyúl és keres
• 4-5. hó: megfordul
• 6. hó: felül a gyermek
• 7. hó: egyedül ül
• 8-9. hó: segítséggel, bútora támaszkodva áll, szabályos felületeken
elég jól mászik
• 9-11. hó feláll
• 11. hó: jár, ha vezetik
• 12-13 hó: első önálló lépések
• Óvodáskor
• Lépcsőn járás (váltott láb)
• Nagymozgások
• Dominancia
• Finommotorika
• Szem-kéz koordináció
• Szem-láb koordináció
• Egyensúlyérzék
2 4 6 8 10 12 14 16 18 20 22 24
A beszédtanulás és nyelvelsajátítás
• A nyelv elsajátításának két
nagyon fontos feltétele
van:
• biológiai előfeltétel
• természetes emberi
környezetben kell felnőnie,
beszélő környezet
Beszédfejlődés
• Beszédhangok észlelése, majd produkciója
• Gügyögés: 4-6. hét (fonémák: torokhangon ú, ő)
• Gagyogás: 4-6. hónap- szótagokat tartalmaz (agyi
érés és szájüreg változás: gurgulázó hangok)
• Halandzsabeszéd: 9-18 hónap
• Holofrázis (egyszavas beszéd, szómondat) (10-13.
hónap) feltétele a TÁ
• Kétszavas kijelentések (távirati beszéd) (18-24.
hónap)
Jelentéstársulás a hangsorokhoz
• Első szavaknál feltételes reflex mechanizmus
• Anya szó + anya jelenléte asszociálódik, ha utánozza, jutalmazzák
• Eleinte kevés szóval fejezi ki magát, de passzív szókészlete
nagyon nagy
• Egyszavas mondatok – mondatot helyettesít (enni)
• Többszavas mondatok ragozás nélkül
• Szavak nyelvtani viszonyba állítása
• Aktív beszéd fejlődése
• 3. évben egyre többet, egyre jobban

• Kérdezési periódus
• 1-1,5 év: mi ez? – tárgyak nevének megtanulása
• 4. év: miért? Felnőttekkel való kapcsolat teremtése, fenntartása
 A beszédfejlődés főbb állomásai 0-3 éves korban
Életkor
(hónap)
Aktív beszéd Passzív beszéd

0-1 differenciált sírás (fájdalom, hangra figyel

éhség, diszkomfort)
rövid torokhangok

1-2 magánhangzók beszédhangra differenciáltan

figyel
2-3 gőgicsél  
3-4 minden msh  
emberre v. zenére gőgicsél
4-5 öröm, ill. rosszkedv kifejezésére  
konstans hang
5-6 hangokat utánoz  
 A beszédfejlődés főbb állomásai 0-3 éves korban

Életkor Aktív beszéd Passzív beszéd

(hónap)

6-7 néhány szótag tárgy nevét hallva felé fordul

7-8 hosszan gagyog megtanult mozgás nevét hallva
elvégzi azt
8-9 szótagokat ismétel (ma-ma) ismerős szavakat szelektív
érdeklődéssel hallgat
9-10 első értelmes szó gesztussal kísért egyszerű
szóbeli utasításokat teljesít
10-11 2-4 szó szóbeli útmutatás alapján
szavakat utánoz kiválasztja a tárgyat
11-12 4-16 szó szóbeli tiltásra tevék.-et
abbahagy
 A beszédfejlődés főbb állomásai 0-3 éves korban

Életkor Aktív beszéd Passzív beszéd

(hónap)

12-18 egyszavas mondatok megértett szavak száma

intenzív szókincsgyarapodás
rohamosan nő
egyszerű szóbeli utasítást
gesztus nélkül is megért
Hol? kérdésre megmutatja a
tárgyat

18-24 2-3 szavas mondatok a környezetében lévő összes

Mi ez? és Ki ez? kérdésekre tárgy nevét megérti
beszédreakció
Mi ez? kérdéseket tesz fel
keresztnevét megmondja
cselekedeteit szóval is jelöli
képről tárgyat megnevez
 A beszédfejlődés főbb állomásai 0-3 éves korban
Életkor Aktív beszéd Passzív beszéd
(hónap)

24-30 többszavas mondatok helyet jelölő viszonyszavakat

ragozás megért
hétköznapi tárgyak képét felismeri, esemény elbeszélését megérti
megnevezi
történetet elmond
igeidőket használ
30-36 mellékmondatokat használ  
beszédválasz Mikor? és Miért?
kérdésre
cselekvéseket képen megnevez
élményeit összefüggően
elmeséli
társalog
teljes nevét megmondja
A beszéd fejlődése óvodáskorban
• Beszédfejlődés intenzívvé válik
• Beszédaktivitás nő
• Fejlődés mozgatója
• Növekvő szociabilitás  beszéd szociális funkcióinak erősödése
• A gondolkodás és a beszéd együtt fejlődik
• Megjelenik a folyamatos, összefüggő beszéd
• A gyermek szociokulturális hátterének ebben fontos szerepe
van
• A szókészlet mennyisége rohamosan növekedik (3000 
6000)
• Korábban csak főnevek és konkrét cselekvést kifejező igék 
szófajok megoszlásában nagyobb differenciálódás
• Kiscsoportban még „szó-mondatok”, tőmondatok  bővített
mondatok
Kötődés
• Tartós érzelmi kapcsolat, mely egy másik személyhez köt térben és
időben (Ainsworth)
• Egyedülálló, egy életen át tartó kapcsolat, mely a felnőtthöz fűz, és
meghatározza az összes későbbi szeretetkapcsolatot. (Freud)
• John Bowlby
• kötődéselméletek alapkoncepciója
• embercsecsemőknek veleszületett hajlama van a tartós, személyre szóló (érzelmi)
kapcsolat kialakítására, ami nem függ a táplálástól
• a kötődés kialakulásában nagy szerepe van az anya válaszkészségének is
• kötődés az anya és a gyermek közötti jól fejlett szabályozórendszer (kétoldalú
folyamat- interakciót igényel)
Harlow kísérletei
• Harlow és Harlow (1969): kísérletsorozat (állati modellek)
• Táplálékot adó drótanya vagy táplálék nélküli szőranya a kötődés
tárgya? (hol tölt több időd a kismajom?)
• Eredmény: a táplálékot nyújtó drótanyát csak a táplálkozás idejére
választották a majmok
• interakció szükségessége – elengedhetetlen az egészséges érzelmi és
testi fejlődéshez

• http://www.youtube.com/watch?v=hsA5Sec6dAI

• Hospitalizáció hatása
Hosszú távú intézeti tartózkodás vagy kórházi
kezelés miatt korlátozottak a gondozó és a gyerek
közötti interakciók, az testi és mentális visszamaradáshoz,
illetve a személyiségfejlődés zavarához vezethet
A kötődési biztonság egyéni különbségeinek
mérése: a kötődés mintázatai
• M. Ainsworth (1978) vizsgálatai  az idegenhelyzet (anya
visszatérése- reunió- a kulcsmozzanat) 1 éves gy-kel
• Különböző helyzeteket teremtenek  majd megfigyelik a
gyermekek válaszmintáit  kapcsolatot tükrözik
• 1. anyával bent
• 2 idegen bejön
• 3. Idegennel játszik
• 4. Anya kimegy, idegennel marad
• 5. Anya bejön

Az alábbi videó ezeket a helyzeteket mutatja be

• http://www.youtube.com/watch?v=QTsewNrHUHU
A kötődési biztonság egyéni
különbségeinek mérése: a kötődés
mintázatai
Kötődési típusok (Ainsworth)
1.Szorongó elkerülő (A) 20%
• Többé-kevésbé közömbösek azzal szemben, hogy hol ül az anyjuk., idegen is
kb. ugyanolyan hatékonyan meg tudja vigasztalni, nem rohan az anyához
2.Biztonságosan kötődő (B) 65%
• Nyugtalan lesz az idegenekkel, nem tudja megvigasztalni, anya gyorsan
megnyugtatja
3.Szorongó ellenálló, ambivalens (C) 18%
• Anya mellett is szorong, közelséget keresi, anya nélkül nagyon feldúlt, anya is
nagyon nehezen nyugtatja meg
4.Zavarodott, dezorganizált kötődésű (D)
• Nem mutat konzisztens mintázatot (Main, Solomon, 1986, 1990)
Kötődési minták okai
• Anyai viselkedés
• Magas válaszkészség jól előrejelzi a biztonságos kötődést
(Grossmann) (mások azt nem)
• Az összhang a döntő – ha a gyermek igényeihez képest túl
gondoskodó az anya, akkor szorongó lesz

• Gyermek jellemzői
• Gyerek anyaigénye számít, aki többet játszik tárggyal, mint az
anyjával, bizonytalan lesz (Lewis, Feiring)
• Temperamentum: nehéz csecsemő (lsd. Később)  bizonytalan

• Kulturális hatások
Temperamentum
• Temperamentum: időben tartós, különféle helyzetekre
adott következetes egyéni válaszmód
• Hagyományos nézet: a csecsemő viselkedését a
környezete határozza meg
• Újabb álláspont: számos temperamentumbeli különbség
veleszületett
• A szülő gyermek viszony kölcsönös

• 1950-es években kezdődő longitudinális vizsgálat

• Szülőkkel interjú, kérdőív
• 9 vonás alapján pontozták a csecsemőket  ezek összevonásával
3 temperamentumtípust különböztettek meg
• Öröklődésre vonatkozó adatok: az egypetéjű ikrek
temperamentuma jobban hasonlít egymáshoz, mint a
kétpetéjűeké.
Játék fejlődése
• A szomatikus és pszichés fejlődés fontos forrása
• Funkciós / gyakorlójáték
• mozgások, cselekvések ismételgetése (pl. manipulációs játékok)
• a funkcióöröm a játék indítéka, explorációs késztetés hajtja
• érzékszervi, mozgásos gyakorló játékok; a gondolkodás
gyakorlásának játékai
• a szem és kézmozgás összehangolása

• Szimbolikus játék
• Kb. 2 éves kortól, majd egyre összetettebbé válik
• Mintha-játék: pl.: elkezdik a tárgyakat úgy használni, mintha azok mások
lennének (pl.: gereblye a fésű)
Játék
• Szerepjáték
• A játék kb. a 2-3. év környékén egyre összetettebbé válik
• egy másik személy magatartását jeleníti meg a saját
viselkedésével
• Előfeltételei: emlékképei legyenek, képes legyen személyek és
tárgyak tulajdonságait megfigyelni, játék eszközeinek hiányát a
képzelettel kiegészíteni
• A szerepjátékban a gyermek visszatükrözi, újraéli, feldolgozza,
és fantáziában magvalósítja a saját életét, élményeit; a felnőttek
életét, a környező világ jelenségeit.
• Papás-mamás, rendőrös
Játék
• Konstruáló- és szabályjáték
• 2. évben kezdődik, de csak az ötödiktől lesz tipikus, gyakorisága
iskoláskorig fokozódik
• Konstruáló: Építés-lebontás
• Szabályjáték: a szabály megértése és betartása, a decentrálás
képessége 
Az óvodáskor általános általános
jellemzése
• Képzelet, fantázia
• Ezzel igyekszik mindenre magyarázatot adni
• Fokozott meseszeretet
• Játéktevékenységben is megnyilvánul
• Önkéntelen figyelem és emlékezet
• Játék, mint elsődleges tevékenység
• Mozgásigénye, cselekvési vágya nagy
• Önállósulási törekvés
• Társak iránti igény
• Én-tudat, énkép fejlődése
Érzékelés és észlelés fejlődése
• Óvodáskor kezdetére az érzékszervek hasonlóak a
felnőttekéhez, a szakasz alatt pedig finomodnak,
differenciálódnak, növekszik a teljesítményük
• Az irányított észlelés, a megfigyelés intenzíven fejlődik
• Érzelem, mint motiváló tényező szerepe
• Érzelmi szinkretizmus - Óvodáskor eleje
• Nem a lényegest emeli ki a megfigyelt dologból, eseményből,
hanem olyan sajátosságot, ami őt érzelmileg szubjektíve
megragadta
• Értelmi szinkretizmus – iskoláskor elejére
• Azt emeli ki, amit ő a dologban egyéni felfogása, értékelése szerint
lényegesnek tart, és ezt sajátos logikája szerint meg is tud
magyarázni
• Figyelmi funkciók fejlődése
• Kezdetben önkéntelen figyelem; felkeltéséhez erős érzelmi
rezonanciát kiváltó ingerre van szükség
• Később szándékos; egyre hosszabb ideig, egyre intenzívebben
• Emlékezet fejlődése
• Feladattudat, feladattartás fejlődése
• Szabálytudat fejlődése
A kisiskoláskor (6, 7-12 év)
• Számtalan tevékenységi helyzetben vesznek részt
• Nő a felügyelet nélkül eltöltött idő
• Csökken a szülőkkel eltöltött idő – nő a kortársakkal
• Egyre többet várnak el tőlük a felnőttek
• Kvázi felnőttes viselkedést – képesek meg is felelni ennek
• felelősség
Kultúrtechnikai eszközök
• Olvasás
• olyan összetett kognitív készség, amely számos,
egymással kapcsolatban álló információforrás
összehangolt használatát kívánja meg.
• Olvasás összetevői:
• dekódolás (amelynek során a látott betűknek megfeleltetjük a
beszélt nyelv fonémáit);
• olvasásmegértés (amelynek során jelentést rendelünk a
szöveghez).
• Írás
• Finommotorika
• Szem-kéz koordináció fejlettsége
• Dominancia
• Számolás
• matematikai tanulás 3 féle tudás elsajátítását és integrációját
követeli meg:
• fogalmi tudás: a problémát alkotó elvek megértésének képessége
• procedurális tudás: problémamegoldáshoz szükséges lépések
végrehajtásának képessége
• alkalmazási ismeretek: felismerni, hogy az egyes eljárások mikor
alkalmazhatóak.
Az óvoda-iskola átmenet problémái és az
iskolaérettség
• Az óvodáskor végére kialakul:
• szándékos feladatvégzés
• viselkedés akaratlagos irányítása (a tanulás komoly akarati
erőfeszítést igényel)
• szabályok követése
• feladattudat
• feladattarás
• kötelességtudat (akkor is elvégzi a feladatot, ha számára az nem is
olyan érdekes)
A serdülőkor változásai, válságai
• A testsúly és a testmagasság gyors növekedése,
• A belső nemi szervek fejlődése,
• A másodlagos nemi fejlődés,
• Változások mutatkoznak a keringésben, légzésben, a belső szervek
működésében,
• Pszichés változások:
• A ragaszkodás, amely a gyermekkori kötődést átalakítja egy másfajta
érzelmi kötelékké.
• Az autonómia kiterjesztése.
• A nemi szerepviselkedésbe folyamatosan beleépíteni a szexuális aktivitást
is.
• Az intimitás fejlődése, amely képessé teszi a serdülőt a barátságok
kialakítására.
• A személy önmagáról alkotott képének alkalmazkodnia kell a lezajló
változásokhoz, megőrizve az egyediséget. Az identitás elérése.
 A serdülőkor fő feladatai
• A szülőktől való érzelmi leválás
• Az énidentitás kialakítása
• Felkészülés a felnőtt korra
Identitás fejlődése
I. Erikson identitás fogalma
• identitás = én-azonosságtudat
• koherens elképzelése magunkról
• folyamatosság érzése van benne
• újabb kihívások, új lehetőségek a
környezet felől

Első identitás
• szilárd időperspektíva
• jövő megtervezése
• férfi és női szerepek új értelmezése
• serdülőkori szerelmek, beszélgetések,
önmegismerés
• erkölcsi és világnézeti elköteleződés
NEM AZ UTOLSÓ IDENTITÁS

IDENTITÁS MEGVÁLTOZTATÁS (első munkahely,

Házasság, első gyermek születése, üres fészek, nyugdíj…stb)
SZEREPKONFÚZIÓ: nincsenek világos
célok, tervek, nem világos a nemi identitása,
nem tud dönteni, értékrend hiánya …
II. Marcia Identitásállapot paradigmája
(1966)
• félig-strukturált interjú 18-22 éves
fiatalokkal (1. foglalkozás választás, 2.
vallási, politikai nézetek, 3. nemi szerepek,
szexualitás)
• krízis (explorációs szint) és elköteleződés

4-féle identitásállapot
Az identitástípusok jellemzői
1. Identitás típusok és személyiségjellemzők (Marcia,
1987)
 Valódi identitás: kognitív komplexitás, nehéz őket
manipulálni, nem konformista
 Moratórium: szorongásszint a legmagasabb,
érzékenység, ambivalens érzések
 Korai zárók: erős kötődés a családhoz, konvencionális
kapcsolatok, autoritariánus értékek
 Diffúz identitás: könnyen manipulálható, azonos nemű
szülőt gyakran elutasítónak érzik, elszigetelődés
Kérdések
• Mi a különbség a kritikus periódus és a szenzitív periódus között?
• Mi a különbség a folyamatos és szakaszos fejlődés között?
• Mutasd be Piaget elméletének főbb pontjait! Milyen szakaszokat különít el?
• Mutasd be Erikson pszichoszociális fejlődéselméletét!
• Melyek a beszédfejlődés főbb állomásai?
• Melyek a mozgásfejlődés főbb állomásai?
• Mutasd be a játék típusait?
• Mi a kötődés? Mutass be egy vizsgálatot a kötődésre vonatkozóan!
Irodalom
• Atkinson, R. C., & Hilgard, E. (2005). Pszichológia. Osiris Kiadó,
Budapest.
• Cole, M. & Cole, R. (2006). Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!