PATOLÓGIA – DAGANATPATOLÓGIA

_________________________________________

B/5.

Fizikai és kémiai daganatkeltők.

 Fizikai daganatkeltők

 1. UV-sugárzás.
 Mivel az UV-sugárzás a hullámhossz miatt alacsony energiát és csekély penetrációs
képességet hordoz magában, ezért leginkább a bőr malignus daganataiban van
carcinogén szerepe.
 A sugárzás hatására az epidermis gócos hyperpigmentáltsága, hyperkeratózisa és
hyperpláziája alakul ki, mely elváltozások talaján gyakrabban jönnek létre a daganatok:
basalioma, elszarusodó laphámrák, malignus melanoma.
 Az UV-sugárzás hatására (különösen 254 nm hullámhosszon) a DNS-ben a pirimidin
bázisok demerizációja, főleg timin-dimérek alakulnak ki. Amennyiben ezt a repair
rendszer nem képes kijavítani, a sejt vagy elpusztul (apoptózis) vagy a genetikai
információ sérülése miatt mutagén hatás alakul ki..
 Érthető, hogy a repair hibájával járó örökletes betegségek predisponálnak az UV-
sugárzás által kialakított malignus betegségekre. Ilyen pl. a xeroderma pigmentosum.

 2. Ionizáló sugárzás.
 Az ionizáló sugárzás minden formája, az elektromágneses (röntgen- és gamma.sugarak)
és a részecskesugarak (alfa-, béta-részecskék, protonok, neutronok) egyránt carcinogén
hatásúak.
 Emberben orvosi, ipari és hadászati felhasználás során alakulhat ki ionizáló sugárzás
okozta ártalom
 A hatásos sugárvédelmi rendszerek beállítása előtt a radiológus orvosok körében 10-szer
gyakrabban fordult elő chronicus myeloid leukaemia, mint a nem radiológusok között
vagy az átlagos populációban.
 Az órák világítószámlapját rádiumtartalmú festékkel festő munkások (226Ra izotóp) 10%-
ában alakultak ki csontsarcomák, valamint száj- és orrmelléküregi carcinoma.
 Iatrogén hatásként is ismertes a sugárzás indukálta malignus daganat. A
spondylarthritis ankylopoeticában (Bechterew-kór) elfogadott kezelés volt a therápiás
dózisú röntgen besugárzás, majd a betegek között 5 évvel később 10-12-szeresre
emelkedett a leukaemia, 10-15 évvel később pedig egyéb malignus faganatok
jelentkeztek.

 Az ionizáló sugárzások daganatkeltő hatása iránt a szervezet különböző szöveteinek

érzékenységi is különböző.
 Általában elmondható, hogy fogékonyabban a növekedésben lévő szervek, a
differenciálódó sejtek, ami miatt a magzatok, újszülöttek, kisgyermekek vannak
veszélyeztetett állapotban.
 Felnőtt korra általában azok a szervek tartják meg nagyobb mértékű érzékenységüket,
melyek sejtképzés történik: here, csontvelő, stb. Ezen kívül az emlő, a tüdő és a
nyálmirigyek.
 PATOLÓGIA – DAGANATPATOLÓGIA
_________________________________________

 3. Mechanikai hatás.
 A mechanikai hatások, mint krónikus irritáció, szintén carcinogén hatásúak.
 A carcinogén hatás kifejtéséhez jellemzően hosszú időn át tartó, folyamatosan fennálló
vagy gyakran ismétlődő mechanikai behatás szükséges.
 Így pl. megfigyelhető a krónikus epehólyagkövek irritáló hatása epehólyagrák
kialakulásához vezethet.

 Kémiai daganatkeltők

 1. Policiklusos aromás szénhidrogének.

 Különösen fontos közülük a 3,4-benzpirén, amely igen erős carcinogén, s rendkívül
elterjedt, mivel a szerves anyagok tökéletlen égésekor keletkezik.
 Megtalálható a dohányfüstben, a kéményfüstben, a kipufogógázban, bizonyos szeszes
italokban, grillen sütött húsokban, városi levegőben.
 Elsősorban az alkalmazás helyén okoznak daganatot, így légúti és gastrointestinális
daganatok kialakulása a leggyakoribb.

 2. Aromás aminok és azovegyületek.

 Ebbe a csoportba tartoznak az anilinfestékfek. Pl. a benzidinnek kitett populációban 19-
szer, az α-naftilamin hatásának kitett munkások között 61-szer gyakoribb a hólyagrák
kialakulása, mint az átlag populációban.

 3. N-nitoso-vegyületek.
 Ebbe a csoportba a nitrosaminok és a nitrosamidok tartoznak.
 A nitrosamin vegyületeket ipari oldószerekben találhatjuk meg (nitro-hígító); a
leginkább érintett szervek a máj, a tüdők, a vesék, illetve egyes nitrosaminszármazékok
az oesophagus, a gyomor és az orrüreg tumorait alakították ki kísérleti állatokban.
 Mivel nitrátok a környezetben (talajban) nagy mennyiségben megtalálhatók, melyeket az
emberi szervezetben lévő egyes enzimek illetve baktériumok képesek nitritekké
alakítani, valamint megfelelő aminok szintén előfordulnak a legkülönbözőbb
élelmiszerekben, ezért az elvi lehetőség adott, hogy a szervezetben nitrosaminok
keletkezzenek.
 A nitrosamid vegyületek az előzőekkel szemben direkt ható carcinogének, tehát nincs
szükség metabolikus átalakulásra ahhoz, hogy a rákkeltő hatás kialakuljon.

 4. Biológiai alkilezőszerek.
 Közös tulajdonságuk, hogy biológiailag fontos makromolekulákkal kovalens kötést
létesítenek, és megváltoztatják azok tulajdonságait.
 Ide tartozik a mustárgáz, ami hörgő, gége és orrmelléküreg daganatot kelt.
 Érdekesség, hogy a mustárgázban a nitrogént kénatommal helyettesítve olyan vegyületet
kaptak, ami a sejtproliferációt gátolja. Ezek a vegyületek ma is használatosak a
kemoterápiában.

 5. Hormonok és hormonhatású vegyületek.

 Az ösztrogének és az ösztrogénhatású szerek szerepet játszanak az emlőrák
kialakulásában, illetve a menopausa kellemetlen tünetei miatt ösztrogénhatású
 PATOLÓGIA – DAGANATPATOLÓGIA
_________________________________________
gyógyszeres terápiában részesült betegekben gyakoribb az endometriumrák
kialakulása.
 Az erős ösztogénhatású gyógyszereket fenyegető vetélés kezelésére alkalmazták, s a
kihordott leányutódokban 15-20 éves korban gyakran jelentkezett hüvelyrák.
 A gyógyszereket férfiakban a prostatarák kezelésére is használják. Ezen betegek körében
nagy gyakorisággal alakul ki gynecomastia és emlőrák.

 6. Egyéb szerves carcinogének.

 Nagy jelentőségű az uretan, melyet kezdetben leukaemiások kezelésére, később
narkotikumként alkalmaztak.
 Később kiderült, hogy a tüdőadenomák kialakulásának gyakoriságát nagy mértékben
növeli.
 Az etionin (a metionin aminosav szintetikus homológja) patkányokban
hepatocarcinogénnek bizonyult.
 A széntetraclorid (CCl4) a száraztisztító iparból, a chloroform az aneszteziológiából és
a dioxin, mint oldószer, szintén hepatocarcinogének.

 7. Szervetlen carcinogének.
 Legfontosabb közülük az aszbeszt. Az aszbeszttel dolgozó munkások között a
bronchusrák kialakulásának gyakorisága 10-szer nagyobb, mint az átlag populációban,
az aszbeszt okozta pneumokoniosisban szenvedő betegek 15%-ában kialakul a
hörgőrák.