PATOLÓGIA – DAGANATPATOLÓGIA

_________________________________________

B/1.

A daganatok gyakorisága, epidemiológiája.

 Daganatok epidemiológiája

 A fejlettebb és jó egészségügyi ellátással rendelkező országokban, illetve

Magyarországon a cardiovascularis eredetű megbetegedések után a daganatos
betegségek képezik a második leggyakoribb halálokot. Az összes halálozás mintegy
25%-áért daganatok tehetők felelőssé.
 Magyarországon a nyolcvanas évek második felében évente 27.000 beteg halt meg
daganatos megbetegedésben, tíz évvel később már 33.000.
 Emelkedik mind a morbiditás, mind pedig a mortalitás. Ezek mögött a jelenségek
mögött szerepet játszik az iparosodással járó káros hatások megjelenése (kemizáció,
motorizáció, dohányzás, stb.), a diagnosztikai lehetőségek javulása és az átlagos életkor
lassú, de folyamatos emelkedése.
 Meg kell jegyezni, hogy míg a morbiditás és a mortalitás növekszik ugyan, a daganatos
betegségben szenvedők túlélési ideje szintén növekszik, még ha a letalitás nem is
csökken szignifikánsan.
 Persze ugyanúgy, mint ahogy patológiailag sem homogének a daganatok, sajnos azok
diagnosztikája és kezelése sem egyforma nehézségű. Egyes malignus folyamatok ma
már „könnyedén” gyógyíthatók, míg mások még mindig megoldhatatlannak tűnő
kihívást jelentenek.

 A daganatkeletkezés rizikótényezői

 1. Egyéntől függő tényezők.

 A dohányzás mint rizikófaktor szerepet játszik a száj- és garat, hólyag, nyelőcső,
pancreas, cervix, bronchus és tüdőkarcinomák kialakításában.
 A rostszegény táplálkozás a vastagbélrák kialakításában játszhat szerepet.
 A magas zsírtartalmú táplálkozás szerepet játszhat az emlőrák kialakulásában, de itt
rizikó faktor lehet a hosszú ösztrogénhatás (korai menarche, késői menopausa), a késői
(30 év felett) vagy elmaradt szülés és az abortus is.
 A szexuális szokások a cervix és rectum malignus daganatos megbetegedéseiben
kockázati tényezők.

 2. Egyéntől nem függő kockázati tényezők.

 Az korspecificitás: elég a típusosan gyermekkori daganatokra illetve a prostata malignus
elváltozásaira gondolni.
 Ugyanígy a szexráció is jellemző: férfiak között első helyen a tüdőrák vezet, majd az
emésztőszervi daganatok következnek. A prostata daganatai erősen növekvő arányt
mutatnak.
 A nők körében az első helyre az emlőrák okozta halálozás került, közvetlenül mögötte a
az emésztőszervi daganatok állnak, harmadik helyen a tüdőrák szerepel. A korábban
tömeges méreteket öltött cervixcarcinoma jelentősen visszaszorult.
 PATOLÓGIA – DAGANATPATOLÓGIA
_________________________________________
 A földrajzi hely a környezeti tényezők miatt válik fontossá: kémia vagy fizikai
carcinogének a környezetben. Ehhez valamelyest kapcsolódnak a foglalkozási
ártalmak.
 A világ különböző nemzeteinek a specifikus malignus daganatok előfordulási
gyakoriságára vonatkozó adatokból kiderül, hogy a nők körében kialakuló emlőrák
Angliában és Walesben 36, míg Japánban csak 7 beteget érint 100.000 lakosból.
Ugyanakkor a japánok között hétszer gyakoribb a gyomorrák előfordulása, mint az USA-
ban. A cc. hepatocellulare relatíve ritka az USA-ban, míg számos afrikai bennszülött
populációban vezető halálok.

 Daganatos halálokok világviszonylatban és hazánkban (%)

Világ* Magyarország
Férfiak** Nők**

Tüdőrák 16,8 Tüdőrák 30,4 Emlőrák 15,8

Gyomorrák 12,3 Vastagbélrák 13,3 Vastagbélrák 15,1
Vastagbélrák 8,4 Prosztatarák 7,5 Tüdőrák 13,2
Májrák 8,0 Gyomorrák 7,0 Máj- és epeútrák 7,4
Emlőrák 6,1 Szájüregi rák 6,9 Gyomorrák 7,0
Nyelőcsőrák 5,7 Vese- húgyúti rákok 5,6 Leukémiák, limfomák 5,9
Szájüregi rák 4,1 Leukémiák, limfomák 4,7 Hasnyálmirigyrák 5,2
Prosztatarák 3,8 Máj- és epeútrák 4,5 Petefészekrák 4,0
Limfomák 3,6 Hasnyálmirigyrák 4,3 Méhnyakrák 3,7
Leukémiák 3,4 Nyelőcsőrák 2,8 Vese- húgyúti rákok 3,7
Méhnyakrák 3,1 Agydaganatok 2,0 Méhtestrák 3,5
Húgyhólyagrák 2,2 Egyéb daganatok 0,9 Agydaganatok 2,3
Egyéb daganatok 22,8 Egyéb daganatok 13,5

* Férfiak és nők együtt; The World Health Report, 1998

** Magyarország, 1997, KSH adatai